Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-26 / 328. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések < Iparrá válhat-e a mezőgazdaság ? Sok szó esik nálunk a mezőgazdasági termelés kérdéseiről, neve­zetesen arról, hogyan, miképp lehetne a mezőgazdasági termelést olyan színvonalra emelni, hogy legalább az alapvető élelmiszereket biztosítsuk saját termésünkből. Ennek egyedüli útja és módja — mint azt pártunk Központi Bizottságának több határozata is megállapítot­ta — az, hogy a mezőgazdaságot az ipar színvonalára emeljük, illet­ve, hogy a mezőgazdasági termelésben ls alkalmazzuk az ipari mód­szereket. Figyelemre méltó tanulmányt közölt a mezőgazdaság iparosításá­nak lehetőségéről a budapesti Közgazdasági Szemle című folyóirat októbert száma dr. Komló László kandidátus tollából Iparrá válhat-e a mezőgazdaság? címmel. A szerző a címben feltett kérdésre válaszolva arra ts feleletet ad, mit értünk a mezőgazdaságnak az ipar színvona­lára való emelésén. A tanulmányt az alábbiakban kivonatosan Is­mertetjük. Az ipar és a mezőgazdaság annyi­ra más természetű gazdasági ágazat­ként él bennünk, hogy szinte zavarő a mezőgazdaság iparrá válásáról be­szélni. A mezőgazdaságnak ez az össze nem téveszthetősége az Iparral ter­mészetesen igaz, de csak az eddigi, az ún. hagyományos mezőgazdaság­ra nézve. Ennek a mezőgazdaságnak a törvényszerűségeiből nem vonha­tunk le örök érvényű következteté­seket a mezőgazdaság sajátosságai­ra és iparrá válásának lehetetlensé­gére vonatkozóan, joggal kívánkozik ide tehát éppen ennek a problémá­nak elsődleges megvizsgálása. A mezőgazdasági termelés sajátosságai A mezőgazdaságot az Ipartól meg­különböztető sajátosságok egyike­ként azt szokták említeni, hogy az ipari üzem korlátlanul növelheti ter­melését, a mezőgazdasági azonban nem, mert legtöbbször nem találhat hozzá megfelelő mennyiségű alkal­mas földet, s ha a földművelő az egységnyi területre jutó hozamok növelése céljából intenzívebbé kíván­ja tenni gazdaságát, bizonyos hatá­ron túlmenően minden pótlólagosan befektetett munka és tőke után csök­ken a hozadéka. Ebben az érvelésben egyrészt a termelés extenzív növelésének vagy kiterjesztésének korlátjáról van szó. Ilyen korlát azonban korántsem csupán a mezőgazdaságot jellemzi, hanem .az^ijg^rt is. Vi.szont a mező­i gazdaság is a termelés extenzív nö­velési lehetőségének kimerülése után az intenzív növelés útján ép­poly korlátlan mértékben növelheti termelését, mint bármelyik Iparág, ha megvannak hozzá a szükséges anya­gi és termelés-technikai feltételei. Nem látszik indokoltnak szembeál­lítani a mezőgazdaságot az iparral azon az alapon sem, hogy a mező­gazdaságban a munkaperiódus álta­lában nem esik egybe a termelési periódussal. Köztudomású, hogy ez jellemző sok iparágra is, s minél iparibb jellegű mezőgazdasági terme­lésről van szó, annál inkább egybe­esőnek, Illetve egymáshoz közelebb kerülőnek látszik a munkaperiódus és a termelési idő. Gyakran hangsúlyozzák a mező­gazdasági termelésnek azt a sajátos­ságát, hogy benne élő szervezetek vesznek részt, illetve biológiai folya­matok játszódnak le, s ennek követ­keztében a mezőgazdasági termelés­ben nehéz előállítani standard ter­méket, márpedig ez az ipari terme­lésnek elengedhetetlen követelmé­nye. A hagyományos mezőgazdaság keretei között persze ez nehéz, de az Ipari képes rá. Ezt jól bizonyítják azok az ágazatok, amelyekben már folyik ipari, illetve gyári termelés, mint például a húscsirke, a tojás, a malac, a hízott sertés, a borjú vagy . a hízott marha, bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék, de még bizonyos szántóföldi növények termelése is. Ezeknek az ágazatoknak iparosodott foka olyan standard terméket szol­gálhat, amilyet a termelő, illetve a fogyasztó kíván. Nem ritkán említik azt is, hogy a mezőgazdasági termelésben a bioló­giai tényezők szerepe kizárja a ter­melési ciklus lerövidítésének lehe­tőségét. Ezt az állítást már a mező­gazdaság eddigi története is megcá­folta. A csirke példáűl ma már 8—9 hetes korra éri el azt a súlyt, ame­lyet hagyományos fajtával és tartás­sal 12—16 hetes korra ért el, a ser­, tés 4—6 hónap alatt vehet fel annyi súlyt, mint azelőtt 10—12 hónap alatt, a növendék hízó marhának mintegy feleannyi (vagy harmadany­nylj idfi kell a megfelelő vágási súly eléréséhez, mint régebben, s a nö­vénytermesztésben is Ismerünk ko­rai, közepes és késel fajtákat. A természeti tényezők szerepe A mezőgazdasági termelés legfon­tosabb sajátosságaként a legáltalá­nosabban nem is a fentieket, hanem a természeti tényezők szerepét szok­ták említeni. A természeti tényezők­nek az alakulása egyelőre még tel­jesen független az embertől (a talajt kivéve), a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásuk jórészt attól függ, mennyire vagyunk képesek a min­denkori követelményeknek megfele­lően a termelés szolgálatába állítani őket. Ennek viszont két oldala van: az egyik az ember technikai képes­sége, a másik pedig gazdasági lehe­tősége, illetőleg indokoltsága. Ve­gyük előbb az egyiket. Az már egészen köztudomású, hogy a talaj termőképessége techni­kailag teljesen szabályozható. A la­boratóriumi vizsgálatok útján megál­lapítható bármely talaj tápanyagtar­talma, biológiai és fizikai tulajdon­sága, és ennek alapján képesek va­gyunk a talaj-tápanyaggazdálkodását szabályozni. A növényi kultúrák vízháztartásá­nak szabályozására technikailag jó­részt szintén képesek vagyunk. Csa­padékhiány esetén mesterséges ön­tözéssel pótolhatjuk a hiányzó ned­vességet, a fölösleges vizet pedig a legtöbb esetben elvezethetjük. Tech­nikailag ma már lehetséges a fagyok és a jégeső elleni védekezés ls. Re­pülőgépek segítségével bizonyos vegyszerek kipermetezése útján megakadályozható a felhőkben a jégképződés. Az üvegházi kultúrák­nál pedig a termelésnek minden té­nyezőjét uraljuk. Itt már ma sincs semmi technikai akadálya a telje­sen ipari jellegű termelésnek. Az időjárás már a fejlettebb ha­gyományos állattenyésztés idején sem gyakorolt nagyobb közvetlen be­folyást az állattenyésztés ágazataira. Az ipari állattenyésztési épületekben pedig, amelyekben a hőmérsékletnek, a levegő páratartalmának, továbbá cseréjének a szabályozása teljesen automatikus, sőt még a mégvilágí­tás módja és tartama is szabályoz­ható, teljesen kizárható az Időjárás hatása. Ami most már a probléma gazda­sági oldalát illeti, annyi nyomban megállapítható, hogy a szóban forgó természeti tényezők fölötti techni­kai uralomhoz a termelőerők magas fokú fejlettsége, Illetve nagyon fej­lett Ipar szükséges, amely elő tudja állítani ezeket a technikai eszközö­ket. Az ls kétségtelen, hogy a mező-­gazdaságnak Ilyen jellegű átalakulá­sa gazdaságilag akkor válik szüksé­gessé, amikor az adott országban már viszonylag csekély létszámú és arányú a mezőgazdasági munkaerő. A mezőgazdaság iparosodásának tárgyi feltételei Miként a szoros értelemben vett iparágakban, a mezőgazdasági ága­zatokban is csak úgy honosodhat meg a gyáripari termelés, ha Itt ls alkalom nyílik a tömeges gyártásra, vagyis a termelés nagyfokú koncent­rálására és az ezzel járó specialí­zálásra. Ennek az önállósulásnak a tech­nikai lehetőségét elsősorban a me­zőgazdasági vegyipar és biológia te­remtheti meg. A vegyipar a növény­termesztésben megoldhatóvá teszi az állattenyésztéstől és a hagyomá­nyos vetésforgótól független táp­anyagellátást. Másik szerepe a nö­vényvédelemben és a gyomirtásban jelentkezik. Az állattenyésztési ágazatok füg­getlenné válása a növénytermesztés­től a takarmányipar fejlesztésével lehetséges. Az ipari takarmányozás lehetővé teszi, hogy a takarmány- ' ipari nyersanyagokat egészen más üzemek termeljék, mint ahol az ál­lattenyésztés folyik. Az ilyen ön­állósult „gyárakban" azután megva­lósítható a tömeges termelés. A gépesítés technikai lehetőségét tekintve az állattenyésztési ágazatok állnak az első helyen. Még az olyan munka is, minf a fejés, már félig automatizálható. Az USA-ban megje­lentek azok a fejőgépek, amelyeket az embernek csak fel kell tennie a tehén tőgyére, s aztán — amikor a tőgyben már nincs tej — a gép auto­matikusan leesik és visszakerül he­lyére. Ily módon egy ember 180—200 tehenet fejhet meg egy óra alatt, De a szántóföldi növénytermesztés­ben a komplex gépesítés technikai­lag szintén megoldható, hiszen az olyan kézi munkát, mint pl. a répa egyelést, az egycsírájú répamag ki nemesítésével kiiktatták a munkák közül. Az ipari mezőgazdaság feltételei­nek megteremtésében egyébként a nemesítésre általában is igen komoly feladatok várnak. Ha csupán egy pil­lantást ls vetünk azokra a mező­gazdasági ágazatokra, amelyekben az Ipari termelés meghonosodóban van, bennük egyetlen hagyományos fajtát sem találunk. Az Ipari húscsir­ke- és tojástermelés példáját ma már szinte mindenki ismeri. Olyan fajták vesznek benne részt, amelyek a ha­gyományos baromfitartási körülmé­nyeket képtelenek lennének elvisel ni, viszont az intenzív „ipari" körül mények között, ahol szinte nem is mozoghatnak, a legotthonosabban érzik magukat és kitűnően termel nek. Egy másik példa. A tejtermelés teljes iparosítása eddig eléggé ne­hezen megoldható problémának lát szojt, mert a hagyományos tehenet tulajdonképpen át.kellett alakítani valóságos „tejgyárrá". Nos, az egyik kanadai nemesítőnek sikerült. Olyan tehenet állított elő Holstein és Frl­sone alapanyagból, amelynek tőgye óriási s a tőgyegyedek és a tőgybim bók kiválóan alkalmasak a gépi fe­jősre. Tartásuk persze csakis „ipari" körülmények között képzelhető el, és átlagos termelésük évi 8500 liter tej körül mozog. Az ipari mezőgazdasági termelés üzemi lehetőségei Mindazok a tényezők, amelyekről eddig szóltunk, csak akkor vonhat­ják maguk után a mezőgazdaság Ipa rosodását, ha erre egyrészt a mező­gazdasági üzemnek is lehetősége nyí­lik, másrészt ha ez termelési és gaz­dasági előnyökkel ls jár számukra. Minél koncentráltabb a termelés annál kisebbek a fajlagos beruházási és üzemelési vagy termelési költsé­gek. A 720 férőhelyes istállórend­szerben például az egy tehénre jutó beruházási költség qsupán 59 száza­lékát teszi ki a 30 férőhelyes istálló egy tehénre jutó beruházási költsé­gének. Az előbbiben az 1 liter tejre jutó termelési költség csak 65 szá zaléka az utóbbinak. Míg az 1200­asnál kisebb marhahizlaldákban az egy állatra jutó állandó költség át lagosan 11,17 US cent naponta, ad­dig a 14 000-esnél nagyobb hizlal dákban csak 7,69 cent. Am az ipa­rosodó mezőgazdaság az eddiginél jóval nagyobb méretű befektetéseket igényel. Ha valamely népgazdaság nem tudja figyelembe venni a me­zőgazdaság ilyen jellegű megválto­zott eszközigényeit, ott nem is szá­míthatunk a mezőgazdaság egyéb­ként lehetséges iparosodására. Az ipari jellegű termelés koncent­rálódása feltétlenül magával hozza az üzemi és a területi specializáló­dást is, és ennek a lehetősége első­sorban a munkaerő foglalkoztatásá­val kapcsolatos. A specializált állat­tenyésztési ágazatok ebből a szem­pontból semmiféle nehézséget nem okoznak, itt már most is biztosítható a munkaerő folyamatos foglalkozta­tása. A szántóföldi termelésben is a teljes vagy komplex gépesítéssel ol­dódik meg a munkaerő teljes fog­lalkoztatása, mert a szántóföldeken gépekkel dolgozó munkaerőnek a tavaszi, nyári és őszi hónapokban ezek a munkák már teljes elfoglalt­ságot nyújtanak, télen pedig a gépek javítása lehet a dolguk. A munkaerő foglalkoztatásához egészen kevés — a legtöbb esetben 2—3 — szántóföldi ágazat társítása is elegendő olykép­pen, hogy azokkal az állóeszközöket is a legnagyobb mértékben kl lehes­sen használni. Így bármilyen hagyományos üzem­rendszerű mezőgazdasági üzem bár­melyik mezőgazdasági ágazatra spe­cializálhatja magát, csak ehhez be kell tartania a megfelelő átmeneti fokozatosságot. Az ipari termelésre csupán abban az ágazatban térjen át, amelyre specializálni kívánja ma­gét, ebben kiindulásként csak az el­ső „gyáregységet" hozza létre, a többi ágazatban pedig hagyja meg a már elért technikai színvonalat, s amilyen mértékben fejlődik az -iparosított ágazat, úgy lásson hozzá a többi ágazat jelentőségének foko­zatos csökkentéséhez, Illetve a spe­cializálási iránynak megfelelő átala­kításához. Ennek az iparosodást és specializálódásl útnak a követése a mezőgazdasági üzemek számára le­hetővé teszi a megrázkódtatások nélküli iparosodást, ÉLJEN A KÖZTARSASAG m Jan Procházka forgatókönyv író és Karel Kachyfia rendező közös mun­kájával az utóbbi években már több jól sikerült film született, amelyek­ben a filmek gyermekhőseínek sze­mével látták és láttatták a világot és a problémákat. Oj közös alkotá­suk, az Éljen a köztársaság, munká­juk minden eddigi gyümölcsét fe­lülmúlja s nem túlzás azt állítani, hogy ez a film a csehszlovák film­gyártás gyöngyszeme. Egy 12 éves falusi fiú megrázó él­ményei peregnek le előttünk attól a perctől kezdve, hogy a német meg­szállók elhagyják a falut addig, mlg megérkeznek a felszabadító szovjet katonák. Ezekben az izgalomtól pa­rázsló napokban a dél-morva falucs­ka lakói minden máz nélkül, jelle­mük teljes meztelenségében mutat­koznak meg. A háború ezen utolsó három napja alatt annyi megrázó élménnyel gazdagodik, s közben emlékei vissza-visszatérnek a múlt­ba. Ugyanakkor a kamasz fékezhe­tetlen fantáziája színes álmokat va­rázsol eléje, izgalmas kalandokat él át, életveszélybe kerül, igazságtalan­ság és kegyetlenség hívatlan tanúja lesz, hogy érteni kezdi az élet bo­nyolultságát, s maga ls bizonyos szempontból éretté válik. A film minden eseményt követke­zetesen a központi gyermekhős sze­mével láttat. Ez sok veszélyt rejt magában, mert egy 12 éves hős szemszögéből sok minden kieshet, illetve, némileg elferdítve, vagy le­tompítva szemlélheti az eseménye­ket. Am semmi ilyesmi nem történt. A drámai történet hátterében igazi, élő falu rajzolódik elénk, való em­berekkel, megrázó, igaz sorsokkal, egvedülálló s mégis hihető tragé­diákkal. Jan Procházka ismét bebizonyítot­ta, hogy legjobb forgatókönyvíróink közé tartozik. Alkoátsa művészi érett­séggel, mély életbölcsességgel és fanyar optimizmussal telített. S a film feldolgozása semmiben sem marad el a forgatókönyv mögött. Karel Kachyňa a fiú történetét fo­lyamatosan, egyszerűen, a külső lát­ványosság mellőzésével tárja elénk. Biztosan kezeli a film minden ki­fejező eszközét, s mégi§ józan és szerény. Az eredmény egyöntetű, ki­egyensúlyozott mű. Igényes alkotás e film, ugyanakkor képes -arra, hogy magával ragadja a moziközön­séget a legtágabb értelemben. EGY SZŐKESÉG SZERELMEI Miloš Formán rendező új filmje egyszerű történetet elevenít meg. Az egyik cseh kiváros gyárában 2000 fiatal nő dolgozik. A városban kevés a férfi. Az arány 16 az l-hez. A lányok között természetesen nagy a ver­sengés, hiszen mindegyik szeretne párra találni. Andula egy ismerke­dési esten, életében először szerel­mes lesz. Beleszeret a zenekar fia­tal zongoristájába, s a mulatság után enged a rábeszélésnek, s el­megy a fiúval a szállodába. Számá­ra Milda, a zongorista az egyetlen, a nagy szerelem, Milda viszont csak a perc örömét keresi Andulánál. Jaroslav Papoušek, Miloš Formán és Ivan Passer forgatókönyve nem kitalált problémát vet fel. Partizán­skeban például egy-egy férfira 19 nő jut. S hasonló város van több is a köztársaságban. Formán sok hu­morral fűszerezi a vászonra vitt tör­ténetet. Ogy tűnik, mintha rejtett kamerával fényképezné a szereplő­ket, mintha ellesné az élet realitá­sát. Ugyanakkor finomra csiszolt professzionális fölénnyel dolgozik, mindig új oldaláról mutatja be a fiatalok egymás közötti, valamint a fiatalok s az idősebbek közötti kap­csolatokat. Miroslav Ondŕiček, az oparatőr teljesen azonosította magát a rende­zővel. Felvételei nem igényelnek külön figyelmet, hanem hagyják, hogy a néző teljesen a történetre összpontosuljon. A film zenei aláfes­tése viszont különösen Jól sikerült. Áz Egy szőkeség szerelmei-ben többnyire nem hivatalos színészek játszanak. Csak két tapasztalt szí­nész játszik a filmben, Vladimír Menšík és a Mildát alakító, Vladi­mír Puchol. Andulát a fiatal Hana Brejchová — Jana Brejchová huga — személyesíti meg. Igen tehetsé­ges, kedves ez a 19 éves szőke kis­lány. Formán új filmjét Velencében a XXVI. nemzetközi filmfesztiválon is bemutatták, ahol nagy sikert ara­tott. A filmet eddig 30 ország vá­sárolta meg, A DRINAI MENET A jugoszláv filmgyártás ezúttal az első világháborúból meríti témáját. Zsiko Mitrovics „A" drinai menet című színes filmjében két unokatest­vér sorsán mutatja be az első világ­háború történelmi, eseményeit. Ak­kor az osztrák-magyar hadsereg Nyugatról, a Drina folyó alkotta ha­tárnál támadta meg Szerbiát. Nikol Jovanovics a fiatal hadnagy szere­pében élt a forgatókönyv adta le­hetőségekkel. Ugyanakkor kevésbé hálás szerep jutott Alekszander Gav­ricsnak. Luba Tadtcs kemény, de igazságos parancsnokot formált Kur­sula őrnagy alakjából. Alakításáért a jugoszláv filmek XI. fesztiválján a színészi alakítás díjával tüntették kl. —ska— A NAGY HONVÉDŐ HÁBORŰ A barátsági hónap szovjet film­fesztiválja keretében bemutatott al­kotások között szerepel ez az érde­kes dokumentumfilm. Roman Kar­men rendező filmje díjat nyert a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon, s ez az elismerés neves szovjet do­kumentumfilmesek több mint félévi megfeszített munkájának elismeré­sét jelenti. Karmen filmösszeállítása a második világháború minden pok­lát megjárt haditudósítók munkáját foglalja össze. A film mintegy két­száz szovjet operatőr közvetlen harctéri felvételeiből tevődik össze, ezenkívül lengyel, csehszlovák, ma­gyar, jugoszláv, angol, francia há­borús filmhíradók anyagából merít. Jelenetről jelenetre elevenednek meg a néző előtt a nagy világégés 1417 napjának véres eseményei. Le­ningrád, Ogyessza, Szevasztopol, Ki­jev, Sztálingrád, Kurszk ... mind ön. álló fejezet a nagy háború történe­tében, s az egyszerű szovjet embe­rek hősiességét örökíti meg a való­ság igazi pátoszával. A „cinema veritée" erejével ható játékfilm a francia—olasz—japán közös produkcióban készült Kl VOLT Dr. SORGE? Yves Ciampi megrázó alkotása. Sto­ryja ismert, hisz valamennyi világ­lap terjedelmes sorozatban jelentet­te meg dr. Richard Sorgenak, a szovjet hírszerző szolgálat zseniális német munkatársának életregényét, japáni szereplését, amely kalandos detektívregénynek ís beillik. Nagy erénye, hogy a témából adódó Iz­galmas mesefűzés mellett kidombo­rítja Sorge és kommunista bajtár­sai, mint például Max Klausen, Oza­ki emberi profilját, kommunista meggyőződésükből, s nem valami kalandvágyból eredő nem minden­napi hősiességüket. Sorgét a nyu­gatnémet Thomas Holtzmann alakít­ja meglepő hasonlatossággal és bel­ső átalakulással. Arszenov és Ljubimov szovjet ren­dezők filmje a FIATALSÁG két kedves filmnovellából áll: A napraforgó, és Az ibolyás néni. Az első történetben érdekes embe­rekkel Ismerkedünk meg. Különös szokások, különös életstílus dívik itt. Megható epizód: az öreg kol­hozparaszt ruhájában egy naprafor­gószemet őriz, egyetlen emléket a háborúban elpusztult fiáról. 'A második történet a fiatal és az idős nemzedék viszonyát ecseteli, s ismét felelevenednek a háborús múlt fájó emlékei. (L) Festik a karácsonyfadíszeket a vrábi iparművészeti szövetke­zet műhelyeiben. (CTK ­Í Adam felvétele) 1965. november 26. * Oj SZŐ 5

Next

/
Thumbnails
Contents