Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-26 / 328. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések < Iparrá válhat-e a mezőgazdaság ? Sok szó esik nálunk a mezőgazdasági termelés kérdéseiről, nevezetesen arról, hogyan, miképp lehetne a mezőgazdasági termelést olyan színvonalra emelni, hogy legalább az alapvető élelmiszereket biztosítsuk saját termésünkből. Ennek egyedüli útja és módja — mint azt pártunk Központi Bizottságának több határozata is megállapította — az, hogy a mezőgazdaságot az ipar színvonalára emeljük, illetve, hogy a mezőgazdasági termelésben ls alkalmazzuk az ipari módszereket. Figyelemre méltó tanulmányt közölt a mezőgazdaság iparosításának lehetőségéről a budapesti Közgazdasági Szemle című folyóirat októbert száma dr. Komló László kandidátus tollából Iparrá válhat-e a mezőgazdaság? címmel. A szerző a címben feltett kérdésre válaszolva arra ts feleletet ad, mit értünk a mezőgazdaságnak az ipar színvonalára való emelésén. A tanulmányt az alábbiakban kivonatosan Ismertetjük. Az ipar és a mezőgazdaság annyira más természetű gazdasági ágazatként él bennünk, hogy szinte zavarő a mezőgazdaság iparrá válásáról beszélni. A mezőgazdaságnak ez az össze nem téveszthetősége az Iparral természetesen igaz, de csak az eddigi, az ún. hagyományos mezőgazdaságra nézve. Ennek a mezőgazdaságnak a törvényszerűségeiből nem vonhatunk le örök érvényű következtetéseket a mezőgazdaság sajátosságaira és iparrá válásának lehetetlenségére vonatkozóan, joggal kívánkozik ide tehát éppen ennek a problémának elsődleges megvizsgálása. A mezőgazdasági termelés sajátosságai A mezőgazdaságot az Ipartól megkülönböztető sajátosságok egyikeként azt szokták említeni, hogy az ipari üzem korlátlanul növelheti termelését, a mezőgazdasági azonban nem, mert legtöbbször nem találhat hozzá megfelelő mennyiségű alkalmas földet, s ha a földművelő az egységnyi területre jutó hozamok növelése céljából intenzívebbé kívánja tenni gazdaságát, bizonyos határon túlmenően minden pótlólagosan befektetett munka és tőke után csökken a hozadéka. Ebben az érvelésben egyrészt a termelés extenzív növelésének vagy kiterjesztésének korlátjáról van szó. Ilyen korlát azonban korántsem csupán a mezőgazdaságot jellemzi, hanem .az^ijg^rt is. Vi.szont a mezői gazdaság is a termelés extenzív növelési lehetőségének kimerülése után az intenzív növelés útján éppoly korlátlan mértékben növelheti termelését, mint bármelyik Iparág, ha megvannak hozzá a szükséges anyagi és termelés-technikai feltételei. Nem látszik indokoltnak szembeállítani a mezőgazdaságot az iparral azon az alapon sem, hogy a mezőgazdaságban a munkaperiódus általában nem esik egybe a termelési periódussal. Köztudomású, hogy ez jellemző sok iparágra is, s minél iparibb jellegű mezőgazdasági termelésről van szó, annál inkább egybeesőnek, Illetve egymáshoz közelebb kerülőnek látszik a munkaperiódus és a termelési idő. Gyakran hangsúlyozzák a mezőgazdasági termelésnek azt a sajátosságát, hogy benne élő szervezetek vesznek részt, illetve biológiai folyamatok játszódnak le, s ennek következtében a mezőgazdasági termelésben nehéz előállítani standard terméket, márpedig ez az ipari termelésnek elengedhetetlen követelménye. A hagyományos mezőgazdaság keretei között persze ez nehéz, de az Ipari képes rá. Ezt jól bizonyítják azok az ágazatok, amelyekben már folyik ipari, illetve gyári termelés, mint például a húscsirke, a tojás, a malac, a hízott sertés, a borjú vagy . a hízott marha, bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék, de még bizonyos szántóföldi növények termelése is. Ezeknek az ágazatoknak iparosodott foka olyan standard terméket szolgálhat, amilyet a termelő, illetve a fogyasztó kíván. Nem ritkán említik azt is, hogy a mezőgazdasági termelésben a biológiai tényezők szerepe kizárja a termelési ciklus lerövidítésének lehetőségét. Ezt az állítást már a mezőgazdaság eddigi története is megcáfolta. A csirke példáűl ma már 8—9 hetes korra éri el azt a súlyt, amelyet hagyományos fajtával és tartással 12—16 hetes korra ért el, a ser, tés 4—6 hónap alatt vehet fel annyi súlyt, mint azelőtt 10—12 hónap alatt, a növendék hízó marhának mintegy feleannyi (vagy harmadanynylj idfi kell a megfelelő vágási súly eléréséhez, mint régebben, s a növénytermesztésben is Ismerünk korai, közepes és késel fajtákat. A természeti tényezők szerepe A mezőgazdasági termelés legfontosabb sajátosságaként a legáltalánosabban nem is a fentieket, hanem a természeti tényezők szerepét szokták említeni. A természeti tényezőknek az alakulása egyelőre még teljesen független az embertől (a talajt kivéve), a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásuk jórészt attól függ, mennyire vagyunk képesek a mindenkori követelményeknek megfelelően a termelés szolgálatába állítani őket. Ennek viszont két oldala van: az egyik az ember technikai képessége, a másik pedig gazdasági lehetősége, illetőleg indokoltsága. Vegyük előbb az egyiket. Az már egészen köztudomású, hogy a talaj termőképessége technikailag teljesen szabályozható. A laboratóriumi vizsgálatok útján megállapítható bármely talaj tápanyagtartalma, biológiai és fizikai tulajdonsága, és ennek alapján képesek vagyunk a talaj-tápanyaggazdálkodását szabályozni. A növényi kultúrák vízháztartásának szabályozására technikailag jórészt szintén képesek vagyunk. Csapadékhiány esetén mesterséges öntözéssel pótolhatjuk a hiányzó nedvességet, a fölösleges vizet pedig a legtöbb esetben elvezethetjük. Technikailag ma már lehetséges a fagyok és a jégeső elleni védekezés ls. Repülőgépek segítségével bizonyos vegyszerek kipermetezése útján megakadályozható a felhőkben a jégképződés. Az üvegházi kultúráknál pedig a termelésnek minden tényezőjét uraljuk. Itt már ma sincs semmi technikai akadálya a teljesen ipari jellegű termelésnek. Az időjárás már a fejlettebb hagyományos állattenyésztés idején sem gyakorolt nagyobb közvetlen befolyást az állattenyésztés ágazataira. Az ipari állattenyésztési épületekben pedig, amelyekben a hőmérsékletnek, a levegő páratartalmának, továbbá cseréjének a szabályozása teljesen automatikus, sőt még a mégvilágítás módja és tartama is szabályozható, teljesen kizárható az Időjárás hatása. Ami most már a probléma gazdasági oldalát illeti, annyi nyomban megállapítható, hogy a szóban forgó természeti tényezők fölötti technikai uralomhoz a termelőerők magas fokú fejlettsége, Illetve nagyon fejlett Ipar szükséges, amely elő tudja állítani ezeket a technikai eszközöket. Az ls kétségtelen, hogy a mező-gazdaságnak Ilyen jellegű átalakulása gazdaságilag akkor válik szükségessé, amikor az adott országban már viszonylag csekély létszámú és arányú a mezőgazdasági munkaerő. A mezőgazdaság iparosodásának tárgyi feltételei Miként a szoros értelemben vett iparágakban, a mezőgazdasági ágazatokban is csak úgy honosodhat meg a gyáripari termelés, ha Itt ls alkalom nyílik a tömeges gyártásra, vagyis a termelés nagyfokú koncentrálására és az ezzel járó specialízálásra. Ennek az önállósulásnak a technikai lehetőségét elsősorban a mezőgazdasági vegyipar és biológia teremtheti meg. A vegyipar a növénytermesztésben megoldhatóvá teszi az állattenyésztéstől és a hagyományos vetésforgótól független tápanyagellátást. Másik szerepe a növényvédelemben és a gyomirtásban jelentkezik. Az állattenyésztési ágazatok függetlenné válása a növénytermesztéstől a takarmányipar fejlesztésével lehetséges. Az ipari takarmányozás lehetővé teszi, hogy a takarmány- ' ipari nyersanyagokat egészen más üzemek termeljék, mint ahol az állattenyésztés folyik. Az ilyen önállósult „gyárakban" azután megvalósítható a tömeges termelés. A gépesítés technikai lehetőségét tekintve az állattenyésztési ágazatok állnak az első helyen. Még az olyan munka is, minf a fejés, már félig automatizálható. Az USA-ban megjelentek azok a fejőgépek, amelyeket az embernek csak fel kell tennie a tehén tőgyére, s aztán — amikor a tőgyben már nincs tej — a gép automatikusan leesik és visszakerül helyére. Ily módon egy ember 180—200 tehenet fejhet meg egy óra alatt, De a szántóföldi növénytermesztésben a komplex gépesítés technikailag szintén megoldható, hiszen az olyan kézi munkát, mint pl. a répa egyelést, az egycsírájú répamag ki nemesítésével kiiktatták a munkák közül. Az ipari mezőgazdaság feltételeinek megteremtésében egyébként a nemesítésre általában is igen komoly feladatok várnak. Ha csupán egy pillantást ls vetünk azokra a mezőgazdasági ágazatokra, amelyekben az Ipari termelés meghonosodóban van, bennük egyetlen hagyományos fajtát sem találunk. Az Ipari húscsirke- és tojástermelés példáját ma már szinte mindenki ismeri. Olyan fajták vesznek benne részt, amelyek a hagyományos baromfitartási körülményeket képtelenek lennének elvisel ni, viszont az intenzív „ipari" körül mények között, ahol szinte nem is mozoghatnak, a legotthonosabban érzik magukat és kitűnően termel nek. Egy másik példa. A tejtermelés teljes iparosítása eddig eléggé nehezen megoldható problémának lát szojt, mert a hagyományos tehenet tulajdonképpen át.kellett alakítani valóságos „tejgyárrá". Nos, az egyik kanadai nemesítőnek sikerült. Olyan tehenet állított elő Holstein és Frlsone alapanyagból, amelynek tőgye óriási s a tőgyegyedek és a tőgybim bók kiválóan alkalmasak a gépi fejősre. Tartásuk persze csakis „ipari" körülmények között képzelhető el, és átlagos termelésük évi 8500 liter tej körül mozog. Az ipari mezőgazdasági termelés üzemi lehetőségei Mindazok a tényezők, amelyekről eddig szóltunk, csak akkor vonhatják maguk után a mezőgazdaság Ipa rosodását, ha erre egyrészt a mezőgazdasági üzemnek is lehetősége nyílik, másrészt ha ez termelési és gazdasági előnyökkel ls jár számukra. Minél koncentráltabb a termelés annál kisebbek a fajlagos beruházási és üzemelési vagy termelési költségek. A 720 férőhelyes istállórendszerben például az egy tehénre jutó beruházási költség qsupán 59 százalékát teszi ki a 30 férőhelyes istálló egy tehénre jutó beruházási költségének. Az előbbiben az 1 liter tejre jutó termelési költség csak 65 szá zaléka az utóbbinak. Míg az 1200asnál kisebb marhahizlaldákban az egy állatra jutó állandó költség át lagosan 11,17 US cent naponta, addig a 14 000-esnél nagyobb hizlal dákban csak 7,69 cent. Am az iparosodó mezőgazdaság az eddiginél jóval nagyobb méretű befektetéseket igényel. Ha valamely népgazdaság nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ilyen jellegű megváltozott eszközigényeit, ott nem is számíthatunk a mezőgazdaság egyébként lehetséges iparosodására. Az ipari jellegű termelés koncentrálódása feltétlenül magával hozza az üzemi és a területi specializálódást is, és ennek a lehetősége elsősorban a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos. A specializált állattenyésztési ágazatok ebből a szempontból semmiféle nehézséget nem okoznak, itt már most is biztosítható a munkaerő folyamatos foglalkoztatása. A szántóföldi termelésben is a teljes vagy komplex gépesítéssel oldódik meg a munkaerő teljes foglalkoztatása, mert a szántóföldeken gépekkel dolgozó munkaerőnek a tavaszi, nyári és őszi hónapokban ezek a munkák már teljes elfoglaltságot nyújtanak, télen pedig a gépek javítása lehet a dolguk. A munkaerő foglalkoztatásához egészen kevés — a legtöbb esetben 2—3 — szántóföldi ágazat társítása is elegendő olyképpen, hogy azokkal az állóeszközöket is a legnagyobb mértékben kl lehessen használni. Így bármilyen hagyományos üzemrendszerű mezőgazdasági üzem bármelyik mezőgazdasági ágazatra specializálhatja magát, csak ehhez be kell tartania a megfelelő átmeneti fokozatosságot. Az ipari termelésre csupán abban az ágazatban térjen át, amelyre specializálni kívánja magét, ebben kiindulásként csak az első „gyáregységet" hozza létre, a többi ágazatban pedig hagyja meg a már elért technikai színvonalat, s amilyen mértékben fejlődik az -iparosított ágazat, úgy lásson hozzá a többi ágazat jelentőségének fokozatos csökkentéséhez, Illetve a specializálási iránynak megfelelő átalakításához. Ennek az iparosodást és specializálódásl útnak a követése a mezőgazdasági üzemek számára lehetővé teszi a megrázkódtatások nélküli iparosodást, ÉLJEN A KÖZTARSASAG m Jan Procházka forgatókönyv író és Karel Kachyfia rendező közös munkájával az utóbbi években már több jól sikerült film született, amelyekben a filmek gyermekhőseínek szemével látták és láttatták a világot és a problémákat. Oj közös alkotásuk, az Éljen a köztársaság, munkájuk minden eddigi gyümölcsét felülmúlja s nem túlzás azt állítani, hogy ez a film a csehszlovák filmgyártás gyöngyszeme. Egy 12 éves falusi fiú megrázó élményei peregnek le előttünk attól a perctől kezdve, hogy a német megszállók elhagyják a falut addig, mlg megérkeznek a felszabadító szovjet katonák. Ezekben az izgalomtól parázsló napokban a dél-morva falucska lakói minden máz nélkül, jellemük teljes meztelenségében mutatkoznak meg. A háború ezen utolsó három napja alatt annyi megrázó élménnyel gazdagodik, s közben emlékei vissza-visszatérnek a múltba. Ugyanakkor a kamasz fékezhetetlen fantáziája színes álmokat varázsol eléje, izgalmas kalandokat él át, életveszélybe kerül, igazságtalanság és kegyetlenség hívatlan tanúja lesz, hogy érteni kezdi az élet bonyolultságát, s maga ls bizonyos szempontból éretté válik. A film minden eseményt következetesen a központi gyermekhős szemével láttat. Ez sok veszélyt rejt magában, mert egy 12 éves hős szemszögéből sok minden kieshet, illetve, némileg elferdítve, vagy letompítva szemlélheti az eseményeket. Am semmi ilyesmi nem történt. A drámai történet hátterében igazi, élő falu rajzolódik elénk, való emberekkel, megrázó, igaz sorsokkal, egvedülálló s mégis hihető tragédiákkal. Jan Procházka ismét bebizonyította, hogy legjobb forgatókönyvíróink közé tartozik. Alkoátsa művészi érettséggel, mély életbölcsességgel és fanyar optimizmussal telített. S a film feldolgozása semmiben sem marad el a forgatókönyv mögött. Karel Kachyňa a fiú történetét folyamatosan, egyszerűen, a külső látványosság mellőzésével tárja elénk. Biztosan kezeli a film minden kifejező eszközét, s mégi§ józan és szerény. Az eredmény egyöntetű, kiegyensúlyozott mű. Igényes alkotás e film, ugyanakkor képes -arra, hogy magával ragadja a moziközönséget a legtágabb értelemben. EGY SZŐKESÉG SZERELMEI Miloš Formán rendező új filmje egyszerű történetet elevenít meg. Az egyik cseh kiváros gyárában 2000 fiatal nő dolgozik. A városban kevés a férfi. Az arány 16 az l-hez. A lányok között természetesen nagy a versengés, hiszen mindegyik szeretne párra találni. Andula egy ismerkedési esten, életében először szerelmes lesz. Beleszeret a zenekar fiatal zongoristájába, s a mulatság után enged a rábeszélésnek, s elmegy a fiúval a szállodába. Számára Milda, a zongorista az egyetlen, a nagy szerelem, Milda viszont csak a perc örömét keresi Andulánál. Jaroslav Papoušek, Miloš Formán és Ivan Passer forgatókönyve nem kitalált problémát vet fel. Partizánskeban például egy-egy férfira 19 nő jut. S hasonló város van több is a köztársaságban. Formán sok humorral fűszerezi a vászonra vitt történetet. Ogy tűnik, mintha rejtett kamerával fényképezné a szereplőket, mintha ellesné az élet realitását. Ugyanakkor finomra csiszolt professzionális fölénnyel dolgozik, mindig új oldaláról mutatja be a fiatalok egymás közötti, valamint a fiatalok s az idősebbek közötti kapcsolatokat. Miroslav Ondŕiček, az oparatőr teljesen azonosította magát a rendezővel. Felvételei nem igényelnek külön figyelmet, hanem hagyják, hogy a néző teljesen a történetre összpontosuljon. A film zenei aláfestése viszont különösen Jól sikerült. Áz Egy szőkeség szerelmei-ben többnyire nem hivatalos színészek játszanak. Csak két tapasztalt színész játszik a filmben, Vladimír Menšík és a Mildát alakító, Vladimír Puchol. Andulát a fiatal Hana Brejchová — Jana Brejchová huga — személyesíti meg. Igen tehetséges, kedves ez a 19 éves szőke kislány. Formán új filmjét Velencében a XXVI. nemzetközi filmfesztiválon is bemutatták, ahol nagy sikert aratott. A filmet eddig 30 ország vásárolta meg, A DRINAI MENET A jugoszláv filmgyártás ezúttal az első világháborúból meríti témáját. Zsiko Mitrovics „A" drinai menet című színes filmjében két unokatestvér sorsán mutatja be az első világháború történelmi, eseményeit. Akkor az osztrák-magyar hadsereg Nyugatról, a Drina folyó alkotta határnál támadta meg Szerbiát. Nikol Jovanovics a fiatal hadnagy szerepében élt a forgatókönyv adta lehetőségekkel. Ugyanakkor kevésbé hálás szerep jutott Alekszander Gavricsnak. Luba Tadtcs kemény, de igazságos parancsnokot formált Kursula őrnagy alakjából. Alakításáért a jugoszláv filmek XI. fesztiválján a színészi alakítás díjával tüntették kl. —ska— A NAGY HONVÉDŐ HÁBORŰ A barátsági hónap szovjet filmfesztiválja keretében bemutatott alkotások között szerepel ez az érdekes dokumentumfilm. Roman Karmen rendező filmje díjat nyert a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon, s ez az elismerés neves szovjet dokumentumfilmesek több mint félévi megfeszített munkájának elismerését jelenti. Karmen filmösszeállítása a második világháború minden poklát megjárt haditudósítók munkáját foglalja össze. A film mintegy kétszáz szovjet operatőr közvetlen harctéri felvételeiből tevődik össze, ezenkívül lengyel, csehszlovák, magyar, jugoszláv, angol, francia háborús filmhíradók anyagából merít. Jelenetről jelenetre elevenednek meg a néző előtt a nagy világégés 1417 napjának véres eseményei. Leningrád, Ogyessza, Szevasztopol, Kijev, Sztálingrád, Kurszk ... mind ön. álló fejezet a nagy háború történetében, s az egyszerű szovjet emberek hősiességét örökíti meg a valóság igazi pátoszával. A „cinema veritée" erejével ható játékfilm a francia—olasz—japán közös produkcióban készült Kl VOLT Dr. SORGE? Yves Ciampi megrázó alkotása. Storyja ismert, hisz valamennyi világlap terjedelmes sorozatban jelentette meg dr. Richard Sorgenak, a szovjet hírszerző szolgálat zseniális német munkatársának életregényét, japáni szereplését, amely kalandos detektívregénynek ís beillik. Nagy erénye, hogy a témából adódó Izgalmas mesefűzés mellett kidomborítja Sorge és kommunista bajtársai, mint például Max Klausen, Ozaki emberi profilját, kommunista meggyőződésükből, s nem valami kalandvágyból eredő nem mindennapi hősiességüket. Sorgét a nyugatnémet Thomas Holtzmann alakítja meglepő hasonlatossággal és belső átalakulással. Arszenov és Ljubimov szovjet rendezők filmje a FIATALSÁG két kedves filmnovellából áll: A napraforgó, és Az ibolyás néni. Az első történetben érdekes emberekkel Ismerkedünk meg. Különös szokások, különös életstílus dívik itt. Megható epizód: az öreg kolhozparaszt ruhájában egy napraforgószemet őriz, egyetlen emléket a háborúban elpusztult fiáról. 'A második történet a fiatal és az idős nemzedék viszonyát ecseteli, s ismét felelevenednek a háborús múlt fájó emlékei. (L) Festik a karácsonyfadíszeket a vrábi iparművészeti szövetkezet műhelyeiben. (CTK Í Adam felvétele) 1965. november 26. * Oj SZŐ 5