Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-04 / 306. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) jelentéseinek és tervjavaslatainak gyors megtárgyalására; — a terv megvalósításának biztosítására és annak ellenőrzésére, hogyan érvényesítik és hogyan veszik figyelembe a társadalmi érdekeket ás szükségleteket a központi irányítás és az üzemen belüli önálló elszámolás terén, külön figyelmet kell fordítani az árak és bérek ellenőrzésére, a minőség betartására, valamint a társadalom eszközeinek gazdaságos kihasználására; — az új irányítási rendszer és a tervszerű irányítás tökéletesítése jóváhagyott elveinek érvényesítésére és fejlesztésére. Nagyobb lesz a kormány plenáris üléseinek feladata; a miniszterelnökség munkája pedig a kormány munkájának irányítására és szervezésére, valamint szervei tevékenységének összehangolására irányul majd. MODOSÍTANI KELL A KORMÁNY SZAKÁGAZATI SZERVEINEK MUNKÁJÁT A kormány az említett területeken szervei — az Állami Tervbizotság, az Állami Pénzügyi Ár- és Bérbizottság, a Pénzügyminisztérium, a Csehszlovák Állami Bank, az Állami Műszaki Bizottság, a Gazdasági és Tudományos Műszaki Állami Bizottság, az Állami Irányítási és Szervezési Bizottság, a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság — segítségével biztosítja majd rendszeres tevékenységét. A szervek alapvető küldetése, hogy a kormány elé terjesszék a népgazdaság és a társadalom fejlesztése alapvető problémái megoldásának javaslatat. Az alapvető tudományos kérdésekben a Csehszlovák Tudományos Akadémia a kormány első számú tanácsadója. A kormány ágazati szervei szervezését, tevékenységük tartalmát és kölcsönös kapcsolataikat a következő területeken mélyítik el, egészítik ki, illetve változtatják meg: Jelentősen meg kell erősíteni és szakemberekkel kell biztosítani a hosszú időre szóló népgazdasági tervek előkészítését. Az új irányítási rendszer alapvető elveinek érvényesítése megköveteli, hogy a tervezömunkák súlypontját az ötéves tervek és a népgazdaság távlati tervek kidolgozására helyezzék át, s egyben biztosítani kell a népgazdasági tervek egész rendszerén folytatott munkák folyamatosságát. Az Állami Tervbizottság, mint a kormány szakszerve a komplex népgazdasági tervezésben a terv kidolgozásának valamennyi szakaszában. HATÉKONYAN KELL IRÁNYÍTANI, ÉS KIHASZNÁLNI AZ IRÁNYÍTÁS GAZDASÁGI ESZKÖZEIT A gazdasági eszközök — így a pénzbeli eszközök, a hitel, ár és a bérek — feladatának és jelentőségének növelése megköveteli a központi irányítás jelenlegi rendszerének módosítását e téren is. A Központi Bizottság célszerűnek tartja, hogy a pénzügyi, hitel-, árés bérpolitika, valamint a szociális biztosítás kérdéseinek megoldására állami, pénzügyi, ár- és bérbizottságot létesítsenek, mely a kormány szakszerveként fog működni. Az Állami Tervbizottság mellett az állami pénzügyi, ár» és bérbi zottságra (og a kormány támaszkodni a népgazdaságfejlesztés megvalósításában. A bizottság feladata a pénz-, hitel-, ár- és bérpolitika, a szociális biztosítás összehangolása és egységes megvalósítása lesz a kölcsönös kapcsolatok egyensúlyának, valamint a gazdasági eszközök tervszerű kihasználásának szükséges egysége érdekében. Az állami pénzügyi, ár- és bérbizottság ezekből a szempontokból ítéli majd meg a bel- és külföldi hitelpolitikát, irányítja Az új rendszer bevezetése megköveteli az egységes műszaki politika fő irányzatai központi irányításának elmélyítését. Ez biztosítja a műszaki fejlődés egybehangolását a társadalom alapvető politikai, gazdasági és kulturális céljaival. Emellett figyelembe kell venni, hogy a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek megvalósítása nagymértékben a beruházási építkezés útján valósul meg és befolyásolja a szocialista életkörülmények kialakítását. A Központi Bizottság ezen összefügggések mérlegelése után, ezen területek központi irányításának egyszerűsítése végett, és az olyan területeken, ahol közvetlenül összefügg a műszaki fejlődés és a beruházási építkezés központi irányiEL KELL MÉLYÍTENI A KÖZPONTI SZERVEK TEVÉKENYSÉGÉT A GAZDASÁGI ÉS TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A külső gazdasági kapcsolatok és tökéletesebbb irányításuk jelentőségével kellő összhangban sokkal jelentősebb lesz az Állami Gazdasági és Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottság szerepe is A kormány különleges szerveként a gazdasági kapcsolatok elvi jellegű problémáira, de főleg a szocialista együttműködési szervek tevékeny ségének kellő összhangját s egyben ellenőrzi az e szakaszon előirányzott feladatok teljesítésének biztosítását. E tevékenységével kapcsolatban azonban nem veszi át az illetékes minisztériumok s egyéb szervek jogkörét a külkereskedelmi és kereskedelmi tevékenységben sorra kerülő együttműködésben. a kormány irányítási feladatának teljes mérvű érvényesítésével segítséget fog nyújtani a kormánynak az egyes szervek munkájának öszszehangolásúban és irányításában a terv kidolgozásának egész folyamata alatt. Az Állami Tervbizottság a kölcsönös összefüggéseket és kapcsolatokat, valamint a népgazdaság hatékonyságát szem előtt tartva fog tevékenykedni. A tervkidolgozás egész folyamatában feladatának és hatáskörének megfelelően a központi irányítás többi szak- és ágazati szerve is részt vesz. Javaslataikkal hozzájárulnak a tervjavaslat megjavításához, a leghatékonyabb és legelőnyösebb megoldás kiválasztásához, ami megteremti a feltételeket a kidolgozott tervjavaslatok problémát megoldásának különböző módozataira és lehetővé teszi az irányítás következetesebb érvényesítését az egész munkafolyamatban, valamint a komplex népgazdasági problémák értékelésében. E feladatokkal kapcsolatban az Állami Tervbizottságban meg kell javítani a távlati tervezést. Növelni kell az Állami Tervbizottsfig plénumának feladatát, biztosítani kell befolyását az Állami Tervbizottsag apparátusának munkájára, valamint tevékenységének folyamatosságát. Az új feladatok következtében módosul az Állami Tervbizottság apparátusának öszetétele úgy, hogy megerősödjön az üzemek és az egyes ágazatok közti kapcsolatok feldolgozása és megteremtődjenek a feltételek a népgazdasági politika tudományos módszereinek érvényesítésére. SOKOLDALÚAN FEL KELL HASZNÁLNI A TUDOMÁNYT ÉS A TECHNIKÁT A NÉPGAZDASÁG-FEJLESZTÉSBEN tása a szorosabb szervezési kapcsolatok elérése érdekében célszerűnek tartja egyesíteni az eddigi beruházási építkezési állami bizottságot és a tudományos technika fejlesztésével és összehangolásával foglalkozó állami bizottságot. Helyettük egy kormány szakágazati szervet — az Állami Műszaki Bizottságot létesíti. A tudomány gyakorlati alkalmazásának és a tudományos dolgozók nevelésének kérdésében az állami bizottság együttműködik a Csehszlovák Tudományos Akadémiával, mely, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legmagasabb tudományos intézménye biztosítja a csehszlovák tudomány tervszerű fejlődését. országokhoz fűződő kapcsolatokra összpontosítja majd figyelmét. Az Állami Gazdasági és Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottság megvitatja a gazdasági együttműködés s a külső kapcsolatok elvi jellegű kérdéseit, biztosltja a gazdasági és tudományos-műszaki AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSE ÉS TÖKÉLETESÍTÉSE A népgazdaságirányítás színvonalának állandó emeléséről való gondoskodás a kormány egyik legfontosabb feladata. A kormány e feladat teljesítése érdekében maradéktalanul igénybe fogja venni szakszerve — az Állami Irányítási és Szervezési Bizottság segítségét. A bizottság legfőbb küldetése és tevékenységének tartalma, hogy kidolgozza, megvitassa s a kormánynak jóváhagyásra javasolja azokat az intézkedéseket, melyeknek célja az irányítási rendszer sokoldalú s rendszeres tökéletesítése, valamint gazdaságossá tétele, ezenkívül javaslatokat kell előterjesztenie az irányítás és az igazgatás legkorszerűbb módszereinek hasznosítására. Az Állami Irányítási és -Szervezési Bizottság a vezető gazdasági dolgozók kellő előkészítéséről is gondoskodik. A tökéletesített irányítási rendszer szerves része az irányított folyamatok gazdasági részének hathatós ellenőrzése és a társadalom érdekeinek hathatós biztosítása. A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság a kormány szerve, ellenőrző tevékenységének ezért az eddiginél erőteljesebben kell a legmagasabb szintű gazdasági ellenőrzésre, a szervezetek és vállalatok gazdálkodásának ökonómiai ellenőrzésére, a párt- s a kormány legfontosabb határozatai teljesítésének ellenőrzésére s az állami gazdálkodás terén az ellenőrzés egységesítésére s leegyszerűsítésére irányulnia. A kerületi, illetve járási népi ellenőrzési és statisztikai bizottságok felülvizsgáló tevékenysége összpontosuljon elsősorban a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági tevékenységre. TÖKÉLETESEBB STATISZTIKÁT ÉS NYILVÁNTARTÁST A központi irányítási szervek számára szükséges gazdasági jellegű tájékoztató adatok valódiságával, időszerűségével, terjedelmével s helyességével szemben támasztott sokkal fokozottabb igényekkel kapcsolatban biztosítani kell a gazdaság tényleges fejlődésének figyelemmel követésével összefüggő adatok, valamint elemzések, továbbá a döntések alapjául szolgáló adatok kidolgozásának operatív jellegét. Ehhez s a legfőbb feladatokhoz kell igazodnia minden szervezet statisztikai szolgálatnak és ezt a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság keretén belül önálló, független tevékenységként kell megszervezni. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCSNAK ERŐTELJESEBBEN KELL RÉSZT VENNIE A NÉPGAZDASÁG-FEJLESZTÉSI TERV ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN S MEGVALÓSÍTÁSÁBAN majd a bér- és árpolitikát az életszínvonal, a lakosság bevételeinek és kiadásainak egyensúlyát, figyelemmel kíséri az ár- és bérviszonyokat és intézkedéseket javasol majd a kormánynak az arányos fejlődés biztosítása érdekében. Az állami pénzügyi, ár- és bérbizottság jelentős feladatot kap a gazdasági eszközök teljes mérvű hatékonysága és hosszú ideig tartó stabilitása feltételeinek kialakításában, valamint abban a harcban, hogy valamennyi ágazat jövedelmező legyen. A Pénzügyminisztériummal és a Csehszlovák Állami Bankkal együtt javaslatokat terjeszt majd elő az árak és bérek területén a hitelpolitika megvalósítására, az átutalások rendszerére és a gazdasági szabályokra vonatkozóan. Az Állami Pénzügyi Ár- és Bérbizottság megalakításával nem lesz kisebb a pénzügyminiszter hatásköre és felelőssége, sem pedig az Állami Bank és a Állami Szociális Biztosító felelőssége. A kormány a CSKP Központi Bizottságának a Szlovák Nemzeti Tanácsról szóló határozatával, s a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes gazdasági irányításának elvével összhangban s a CSKP szlovákiai nemzetiségi politikája egységes elveinek egyidejű valőra váltásával bontakoztatja ki a Szlovák Nemzeti Tanácshoz fűződő kapcsolatait. A központi irányítás általános átszervezésével összhangban a Szlovák Nemzeti Tanácsnak ezentúl erőteljesebben kell részt vennie az országos népgazdaságfejlesztési terv előkészítésében s megvalósításában is. El kell mélyíteni a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint szervei tevékenységét, ami különösen a hosszú időre szóló, az ötéves és a végrehajtási tervek előkészítésében, tanulmányok kidolgozásában s a közgazdasági eszközök hasznosításában való részvételükre vonatkozik, különös tekintettel a termelőerők széthelyezésével kapcsolatos feladataikra. A MINISZTÉRIUMOK - A KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIZÁRÓLAGOS SZAKÁGAZATI SZERVEI - ÚJ FELADATKÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA A termelési gazdasági egységek űj helyzete a társadalom szükségleteivel s célkitűzéseivel összhangban önálló, szocialista vállalkozást tesz számukra lehetővé. Elsősorban ennek alapján szükséges a minisztériumok feladatkörének, valamint felépítésének minőségi módosítása. A minisztériumoknak az új irányítási rendszer elveivel kellő összhangban maradéktalanul méltányolniuk kell azt a tényt, hogy a szakágazati igazgatóságok a termelésiműszaki alap egészet alkotó részeit komplex jellegű fokon irányítják, vállalati szinten ők a legfelsőbb fokú szervezők és az ezzel járó felelősséggel összhangban széles jogkörrel rendelkeznek. A termelési gazdasági egységek új helyzetének megfelelően az eddiginél sokkal nagyobb a minisztériumok — a központi irányítás kizárólagos szakágazati szervei — feladatköre. A minisztériumok minden tevékenységének elsősorban az alájuk rendelt gazdasági ágazatok távlati fejlődésének biztosítására, az építkezési beruházások s a műszaki fejlesztés hathatós irányítására, gazdasági szabályok feldolgozására s hasznosítására, a vezető káderek előkészítésére, s szakképzésére, s az alájuk rendelt termelési gazdasági egységek gazdálkodásának ellenőrzésére kell irányulnia. A minisztériumok — ami a termelési gazdasági egységekhez fűződő kapcsolataikat illeti — felelősséget viselnek azért, hogy a népgazdasági terv a jövőben az általuk irányított szakágazatok legkedvezőbb fejlesztését célzó ésszerű lehetőségek keresésének eszköze lesz. A minisztériumi határozatok kiindulópontja legyen ezentúl az egyes kapcsolatok és kategóriák objektív elbírálása s ennek alapján rendszeresen össze kell hasonlítaniuk az alacsonyabb fokú irányítási szervek által indítványozott és kidolgozott megoldások hatékonyságának fokát. A kormány munkamódszerei és munkastílusa módosításával, valamint azzal egyidejűleg, hogy a minisztériumok s a szakágazati szervek közötti új kapcsolatok alapján megváltozik a kormány szakágazatai szerveinek tevékenysége és változásokra kerül sor a központi szervek apparátusában is, — célszerű lesz a szakágazati szervek felépítésének olyan módosítása, amely megfelel a megrendelők s a kivitelezők együttműködési kapcsolatai leegyszerűsítésének s hatékonyabban befolyásolhatja a döntő fontosságú termelési ágazatok eredményes fejlesztését. Ami a minisztériumok felépítését illeti — az említetteket szem előtt tartva — a következő intézkedések foganatosítását javasoljuk: 1. Bányaipari minisztériumot kell létesíteni, amely magába foglalná az eddigi tüzelőanyagipari, uránipari, ércbányaipari s az érceknek nem nevezhető (a magnezitot is számítva) nyersanyagokat kitermelő és osztályozó ipari szakágazatokat. Ezzel olyan egység jön létre, amely teljes mértékben felelős a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ásványi nyersanyagalapjának hasznosításáért, a jövesztő üzemek és dúsító müvek teljesítőképességének fejlesztéséért s a hatékony műszaki-gazdasági fejlesztésért is. A Központi Bányahivatalt, a Központi Geológiai Hivatalt és a Központi Uránipari Igazgatóságot a Bányaipari Minisztérium alá kell rendelni. 2. Központi Vízgazdálkodási Igazgatóságot kell létesíteni. A központi igazgatóság alá kell rendelni a Hydroprojekt tervezőintézetet a Vízgazdálkodási Kísérleti Intézetet és a Hydrometeorológia! Intézetet. Ezzel kapcsolatban ki kell jelölni valamennyi fokú nemzeti bizottságok vízgazdálkodási jogkörét s felelősségét éspedig oly értelemben, hogy a nemzeti bizottságok a vízgazdálkodásról szóló törvény végrehajtása folyamán fejtsenek ki közigazgatási tevékenységet s gyakoroljanak jelentős befolyást területükön a vízgazdálkodás fejlesztésére. 3. Nehézipari Minisztériumot kell létesíteni, amely magába foglalná kezdve a kohászattól egészen a gépipari termelésig a fémfeldolgozó ipari termelés komplex működési körét (az eddigi nehéz- és általános gépipart, valamint az ércbányákon, a magnezitbányákon, a magne/.itleldolgozó üzemeken kívül a kohóipart is). 4.'A Mező, Erdő és Vízgazdasági Minisztériumtól el kell választani a vízgazdálkodást, amely önálló szervként a kormánynak lesz alárendelve; a mezőgazdaság irányítását s a mezőgazdasági termékek felvásárlását pedig külön intézkedések alapján kell rendezni. 5. Meg kell szüntetni a helyi gazdálkodás fejlesztését Irányító központi igazgatóságot, és hatáskörét a Belügyminisztériumra, a krrületi nemzeti biznttságokra, valamint a szövetkezeti szervekre kell ruházni. A hatáskört részletesebben a kormány állapítja meg. 6. Eddigi feladatkörükkel (a nem ércbányaipari nyersanyagokkal kapcsolatos ügyvitel bizonyos, más hatáskörbe való beosztása kivételével) meg kell hagyni az építőipari, a vegyipari, a közszükségleti ipari, az élelmiszeripari, a belkereskedelmi, a külkereskedelmi, a közlekedésügyi, az egészségügyi, az iskola- és kulturálisügyi minisztériumokat, továbbá a Központi Energetikaügyi Igazgatóságot, a Központi Postaigazgatóságot. Javítani kell a központi szervek apparátusa munkájának minőségét. A központi szervek irányító tevékenysége színvonalásabbá tétele érdekében — a tevékenységük tartalmában szükséges lényegbe vágó módosításokon kívül — feltétlenül minőségi változásokat kell eszközöl ni a káderek nevelésében, valamint elhelyezésében is. A központi szervek dolgozóinak az új rendszerben nagyobb politikai s szakmai ismeretekkel, elegendő gyakorlati tapasztalattal, szervezőtehetséggel és képességgel, tárgyilagos határozottsággal, vállalkozószellemmel s a műszaki fejlesztés iránti fejlett érzékkel kell rendelkezniük. Ezzel összefüggésben nagyobb lesz a felelősségük s fegyelmezettségük iránti igény is. A központi szervek vezető dolgozóinak érteniük kell ahhoz, hogy meglássák a bonyolult gazdasági összefüggéseket, nem szabad félniük az ésszerű kockázat vállalásától, érteniük kell az emberek vezetéséhez. E célból különösen a következőre van szükség: — Biztosítani kell az apparátus szakmai és politikai színvonalának rendszeres emelkedését, át kell dolgozni a központi szervekben szükséges kádertartalékok kiválasztásának s szakképzésének rendszerét, s a dolgozók kiválasztása, valamint felvétele folyamán objektív tudományos módszereket kell érvényre juttatni; — Gondoskodni kell az állami s gazdasági apparátusunk vezető helyeit betöltő dolgozók ismereteinek rendszeres kiegészítéséről, és a feladataik teljesítésére képtelen vezetőket le kell váltani; — bővebb jogkörrel, nagyobb felelősséggel kell felruházni az állam s ezzel kapcsolatban a vállalati szerveket is, hogy ennek megfelelően válasszák ki a kádereket, gondoskodjanak nevelésükről és elhelyezésükről; — az apparátus alapvető munkamódszerének kell tekinteni a szakképzett külső munkatársak, valamint szaktanácsadók rendszeres foglalkoztatását. A központi irányítási szervek tevékenységében, munkamódszereiben s módozataiban, valamint felépítésében előirányzott módosítások nem jelentenek csupán „átszervezést". Mindez logikusan összefügg azokkal a szervezési és tárgyilagos intézkedésekkel, amelyeket pártunk 'foganatosít népgazdaságunk további felvirágoztatásának biztosítása érdekében. A jóváhagyott intézkedések célja nem a központi irányítás gyöngítése, hanem inkább a megerősítése és tökéletesftése úgy, hogy a kormány és szervei pártunk vezetésével az eddiginél sokkal hatékonyabban, határozottabban törekedhessenek a gyökeres fordulat biztosítására, gazdaságunk intenzív fejlesztésének elérésére, a fejlesztésben megnyilvánuló negatív irányzatok következetesebb kiküszöbölésére, valamint olyan aktív intézkedések hosszú lejáratú, teljes egészet alkotó programjának gyors kidolgozására s megvalósításának hathatós biztosítására, hogy ez gazdaságunk dinamikus fellendítését, hatékonyságának lényeges növelését szorgalmazza, ami a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszerének múlhatatlan feltétele. A központi irányításnak e célból fokozottabb gazdasági és társadalmi szerepet kell vállalnia, s nagyobb tekintéllyel kell biztosítania az egész társadalom érdekeit, s azokat a helyi érdekekkel szemben érvényre kell juttatnia, s eredményesebben kell mozgósítania népgazdaságunk tartalékait. Ü] SZÖ 2 * november 4.