Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-16 / 318. szám, kedd

Zsivkov Kairóban Kairó (ČTK) — Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke feleségével Kairóba érkezett. A repülőtéren Nasszer elnök üdvözölte a bolgár vendégeket. KOSZIGIN, a Szovjetunió miniszterelnöke tegnap díszebédet adott az indiai pénzügyminiszter tiszteletére. Jelen voltak Gromiko, Patolicsev és Garbuzov miniszterek ls. GREGOIRE KAYIBANDA, Rwanda afrikai állam elnöke hétfőn Nyugat-Berlinbe érkezett. LUDWIG ERHARD, az NSZK kancellárja november 15-én fogadta Pandit asszonyt, az indiai miniszterelnök személyes meghatalmazottját. A megbeszéléseken Jelen volt Schrőder külügyminiszter ls. A BAGDADI BlRÖSÁG előtt november 14-én megkezdődött egy. titkos szervezet létesítésével és államcsíny előkészítésével vádolt 268 katonai és polgári személy ügyének tárgyalása, ötvenegy további személy ellen távollétükben hozzák meg az Ítéletet. A JAPÄN KORMÄNY november 15-1 döntése szerint a japán—délkoreai szerződés ratifikációs jegyzékét december 20-án cserélik ki Szöulban. A WASHINGTON POST vasárnap Jelentette, hogy a szovjet külügyminisztérium tiltakozott Oleg Penykovszkij ezredes emlékiratainak publikálása ellen. Penykovszkijt az Egyesült Államok Javára elkövetett kémkedésért a Szovjetunióban kivégezték. EBERHARD ROTHBERG, az NSZK legfelsőbb bíróságának bírája együttműködött a Gestapoval és egyéb náci szervezetekkel, tagja volt a náci pártnak és 1943-ban saját barátját is feljelentette a Gestaponál defetizmus miatt. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy ezek a tények nem jelentenek újdonságot a minisztérium számára. LEMNITZER altábornagy, a NATO európai haderejének főparancsnoka november 14-én Törökországba érkezett, hogy részt vegyen a NATOhadgyakorlat befejezésén. A terv cé ja: az életszínvonal emelése Moszkva [CTK

J — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa Jóváhagyta a népgazdaságfejlesztési és az állami költségvetési terv 1966. évi Javaslatát. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács leszögezi, hogy a terv és a költségvetés fő célja a nép életszínvonalának emelése és az ország véderejének megszilárdítása. A terv előnyben részesíti az energetika, a gépipar, a fémmegmunkáló és vegyi ipar és további ipari ágazatok fejlesztését, de egyidejűleg növekedik a közszükségleti, valamint ruházati cikkek gyártása is. Jelentékeny Intézkedéseket foganatosítanak a szovjet mezőgazdaság fejlesztése érdekében és számottevő összegeket fordítanak a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztésére, a lakások, iskolák és kórházak építésére. lengyel pórtBelgrád (CTK

J — Tegnap délután Wladyslav Gomulkának, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának és Józef Cyranklewlcznek, a Minisztertanács elnökének vezetésével ötnapos hivatalos látogatásra lengyel párt- és kormányküldöttség érkezett Belgrádba. A belgrádi pályaudvaron Josztp Broz Ttto, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, köztársasági elnök üdvözölte a vendégeket. Tito és Gomulka rövid beszédében kiemelte a két ország barátságát. A lengyel küldöttség tagjai Gomulkán és Cyrankieviczen kívül Zénón Kllszko, a LEMP politikai bizottságának tagja, Piotr Jaroszewlcz, a LEMP politikai bizottságának póttagja, Martan Naszkowszkl külügyminiszter-helyettes, a LEMP Központi Bizottságának tagja, Kazimierz Olszewskl, a külföldi gazdasági együttműködési bizottság elnökhelyettese, és Maleckt, Lengyelország belgrádi nagykövete. Véget ért az Olasz Szocialista Párt 3 6. kongresszusa Róma (CTK) — Vasárnap Rómában véget ért az Olasz Szocialista Párt 36. kongresszusa, amelynek két ellentétes határozat között kellett választania. Az egyik határozat, amelyet végül a többség elfogadott, jóváhagyja Nenni eddigi megalkuvó irányzatát és felhatalmazza ALKOTMÁNYELLENES AZ AMERIKAI KOMMUNISTÁK ZAKLATÁSA Washington (CTK) — Az Egyesült Államok Legfelsőbb Birósága alkotmányellenesnek minősítette azt a követelést, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártjának tagjait külföldi hatalom ügynökeiként tartsák nyilván. Ezt a követelményt a bujtogató tevékenység ellenőrzésére vonatkozó 1950-es törvény tartalmazza. RHODESIA Általában örömhír a haladú emberiség számára, ha egy gyarmat függetlenné válik. Rhodesia esetében azonban más a helyzet. Ian Smith miniszterelnök nem azért kiáltatta kl november 11-én egyoldalúan — a brit anyaország hozzájárulása nélkül — Rhodesia függetlenségét, hogy a döntő többségben afrikai lakosságot a gyarmati iga alúl felszabadítsa, hanem ellenkezőleg azért, hogy az európai kisebbség uralmát megerősítse, és a fehér telepesek kiváltságos helyzetét továbbra is biztosítsa. Az 1981 óta érvényben levő dél-rhodssiai alkotmány ugyanis a fehér telepeseknek biztosítja a politikai hatalmat. A 65 tagú parlamentben ötvenen képviselik a 220 ezer európait, s csak tizenöten a 4 millió afrikait. Ezek a néger „képviselők" Is megvásárolt törzsfőnökök, akik a valóságban nem védelmezik az afrikai lakosság érdekeit. A kormány a négereket mindennemű politikai tevékenységből kirekesztette. A fehérekkel való egyenrangúságért, az önrendelkezési jogért és a többségi kormány alatti függetlenségért küzdő afrikai pártok — köztük a legjelentősebb, a Zimbabwe Afrikai Unió — mind illegalitásba kényszerültek, vezéreik, valamint a drákói rendeletek ellen a legkevésbé ls vétő négerek ezrei börtönben, koncentrációs táborokban sínylődnek. Az európaiak évi átlagkeresete 1241 font sterling, az afrikalaké ezzel szemben csak 121 font. A legtöbb néger csak évi 4 font készpénzt kereső földműves. Az ország legtermékenyebb s ásványi kincsekben leggazdagabb részét: a vasútvonalak mentén elterülő, összefüggő sávot alkotó területet a fehér telepesek bitorolták, s ültetvényeiken a négereket dolgoztatják éhbérért. Az afrikaiaknak csak silány földek jutottak. Részarányuk a piaci termelésben csupán 15—18 százalék. Rhodesia 389 300 négyzetkilométeres területével körülbelül háromszor ak kora, mint Csehszlovákia. Fővárosa a 315 ezer lakosú Salisbury. A föld mélye Rhodeslá ban kitűnő minőségű krómércet rejt. Vasércből anynyi van, hogy évtizedekig elláthatnák vele az egész világot. Itt vannak továbbá a világ legnagyobb lítiumkészletei, innen erednek a legszebb smarsfidnk, és Itt van a Viktória zuhatag Is. Rhndesla gazdaságát az angol nagytőkés monopóliumok uraliák. A British South Afrlca Compsnv a földművelésben és bányászatban érdekelt. Az Anglo—American Corporation az arany- és króm-iparban, s a Hippo-völgyi cukorültetvényekbe fektetett súlyos összegeket. Egyéb vállalatok, példánl a Rio Zinc Corporation, Tate and Lyle (cukor), British— American Tobacco és az Imperial Tobacco (dohány), Portland Cement, Bri. tish Motor Corporation, Ford (autó), Shell (olaj), Unllever és Cerebos (élelmiszeripar), Dunlop Rubber (gumi) cégek közvetlenül vagy fiókvállalataik útján óriási jövedelemhez Jutnak Rhodesiában. Ezek a társaságok ragaszkodnak a korlátlan kizsákmányoláshoz, az olcsó néger munkaerőhöz, tehát a fehér kisebbség zavartalan, diktatórikus uralmához. A dél-rhodesiai kormány már 1963ban (közvetlenül Rhodesia és Nyaszszaföld szövetségének felbomlása előtt) követelte Dél-Rhodesia függetlenitését, természetesen a fennálló rendszer (fehér kisebbségi kormány) továbbfenntartásának feltételével. A brit konzervatív kormány hajlandó is volt eleget tenni a fehér telepesek követeléseinek, de a végső döntést halogatta. Wilson munkáspárti kormánya viszont nem akarta a gyarmatnak a függetlenségét a kisebbségi kormány hatalmát biztosító 1961-es alkotmány alapján megadni. Alkotmányozó gyűlést a lakosság többségét képviselő ellenzék bevonásával azonban nem hívott össze és a függetlenség egyoldalú kikiáltásának esetére csupán gazdasági és politikai, de határozottan nem katonai megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Más gyarmati államocskákkal Wilson nem kukoricázik. Adenban felfüggesztette az alkotmányt, rendkívüli állapotot hirdetett ki és igenis küldött csapatokat, amikor a „lázadók" ki akarták kiáltani a függetlenséget. De Smithékkel, a rhodesiai fehér bőrű „gentleman"-lázadókkal bizony kesztyűs kézzel bánt. Tétovázásával és határozatlanságával adta meg Wilson Smithnek a zöld fényt önkényes lépésére, melynek beláthatatlanok a következményei. B. É. RľRHÔĎfMíl. _ az új Központi Bizottságot, hogy fokozatosan iktassa ki a párt eszmei irányvonalából az osztályszempontokat, a párt Internacionalista és forradalmi Jellegét. A többség által elfogadott határozat megbízza a párt vezető szerveit, tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a párt összeolvadhasson a Szociáldemokrata Párttal. A kisebbségi Javaslat ezt határozottan elutasítja, mert ezzel a párt ugyanúgy hozzájárulna a kapitalista rendszer megerősítéséhez, mint a Szociáldemokrata Párt. A kisebbségi határozat egyidejűleg követeli a szocialisták kilépését a kormányból, mivel az Olasz Szocialista Párt tagjainak részvétele a kormánykoalícióban hozzájárul a jelenlegi rendszer megerősítéséhez és érvényteleníti a párt történelmi, társadalmi szerepét. Befejeződött jegyzékének Párizs (CTK) — Franciaországban ma fejeződik be hivatalosan az elnökjelöltek listájának összeállítása. A jelöltek névsorát november 19-én teszik közzé. Ugyanezen a napon kezdődik meg a hivatalos választási kampány a rádióban és a televízióban. A jelöltek azonban nem várták meg a hivatalos kampányt, és már rég harcot folytatnak a választőkért. ^ Mitterrand, a baloldal jelöltje Rennesben mondott beszédet szombaton. Oj Delhiben kétezer fővárosi lakos tüntetett a parlament előtt és követelte Kasmír Indiához csatolását. (CTK felvétele) Újabb incidens az indiai—pakisztáni tűzszüneti vonalon Ravalpindi (CTK) — Pakisztáni hivatalos adatok szerint a pakisztáni egységek november 12-én és 13án két indiai katonát megöltek és nyolcat foglyul ejtettek. A nyolc indiait Radjastan térségében ejtették foglyul, ahol a pakisztániak kiszorították az indiai csapatokat egyik hadállásukból. A két katonát Burki térségében öltők meg. A Kasmír Hangja rádióállomás jelentése szerint Kasmír Indiai részében, Patan városban heves tüntetés volt az indiai kormány ellen. A tüntetőket a hadsereg és rendőrség szétoszlatta; 27 tüntetőt megsebesített és hármat foglyul ejtett. India külpolitikája nem változik Delhi (CTK) — S. Stngh Indiai külügyminiszter kijelentette, hogy India nem változtatja meg külpolitikáját, habár figyelembe veszi a nemzetközi helyzetben végbement változásokat. Kijelentette, hogy India támogatni fogja az afrikai kormányoknak a rhodesiai nép felszaelnökjelöltek összeállítása Hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén azonnal feloszlatja a nemzetgyűlést és új választásokat ÍT ki. Kiemelte a szakszervezetek Jelentős feladatát. Elítélte az önálló francia atomhaderő építését, mely nem szavatolhatja Franciaország biztonságát. Waldeck Rochet, az BKP főtitkára a vasárnap Amiens-ben mondott beszédében támogatta Mitterrand jelöltetését. Gaston Defferre, volt szocialista Jelölt is Mitterrand mellett foglalt állást. badltása érdekében tervezett akcióit Leszögezte, hogy India támogatja az adeni nép harcát. A továbbiakban az indiai—pakisztáni konfliktussal foglalkozott. Singh szerint India nem egyezik bele abba, hogy nemzetközi szervek tárgyalják meg azokat a kérdéseket, melyek kizárólag India belügyének tekinthetők. Sztrájk az ausztráliai kikötőkben Stdney (CTK) — Melbourne, Portland és Geelong ausztráliai kikötőben 180 000 csomag gyapot torlódott össze, mivel a gyapotcsomagolők már tizedik napja sztrájkolnak a béremelésért és a munkakörülmények megjavításáért. A kikötőkben 12 külföldi hajó vesztegel. Számos további hajó több napi várakozás után elhagyta a kikötóket. Vasárnap az adelaidel gyapotcsomagolók is csatlakoztak a sztrájko lókhoz. A

lille-1 Palals de la Bitre zsúfolásig megtelt nagytermében részt vettem Frangois Mitterrandnak, a francia baloldal egyedüli, közös jelöltjének tájékoztató összejövetelén. A közönség főként szocialista és kommunista képviselőkből és funkcionáriusokból állt, de Jelen volt a város számos közismert személyisége ls. Mitterrand jelölése alaposan megváltoztatta a kilátásokat. Igaz, De Gaulle még mindig győzhet a választásokon. Igen nagy a tekintélye, és bizonyos elképzeléseit — különösen a külpolitikát Illetően — széles körben helyeslik. Mégis más most a helyzet, mint néhány hónappal ezelőtt, amikor a Jobboldali szocialista Defferre jelölése akadályozta a megértést a szocialisták és a kommunisták között. A marseille-i polgármester olyan reakciós pártokkal és csoportokkal kereste ugyanis a szövetséget, mint az MRP és a függetlenek, és kirekesztette a gaulle-izmus leghatározottabb ellenzőit: a kommunistákat. Még szerencse, hogy e kísérlet megbukott, s Defferre-t jelölésének visszavonására kényszerltette, ellenkező esetben ugyanis a baloldal szétforgácsoltán indult volna e fontos választási küzdelemben, s e megosztottság még a választások után ls éreztette volna hatását. Mitterrandnak, az Ellenállás Demokratikus és Szocialista Szövetsége elnökének azonban sikerült az egész baloldalt egy táborba egyesítenie. Nemcsak a Francia Szocialista Párt jSFlU), a Francta Szocialista Egységpárt (PSUf, a Francia Radikálszocialista Párt és a Francia Kommunista Párt szegődött hozzá, hanem (többé vagy kevésbé nyíltan) a szakszervezeti szövetségek is mind Mltterrandot támogatják. A legerősebb közülük, a CGT „bíztató jelet" lát a baloldal összefogásában. Politikai súlyát bizonyítja, hogy manapság — mint ahogy ezt Mitterrand Lille-ben hangsúlyozta — a Jelöltekkel kapcsolatban nem „De Gaulle-ról és a többiekről" beszélnek, hanem így PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE A BALOLDAL ÖSSZEFOGÁSA NAGY ESEMÉNY mondják: „A baloldal közös felöltfe és a jobboldal jelöltjel". Ám még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Az egység még nem elég szilárd. Remélhető azonban, hogy a választási kampány további kibon. takozásában mindjobban erősödik, és bekövetkezik az, amit a burzsoázia „a baloldal dinamikus haladásának" nevez, és amitől retteg. A közös kampánynak — még ha Mitterrand nem is győzedelmeskedik december 5-én — nagy hatása lehet a francia politikai helyzet alakulására az elnökválasztás után. Ha ugyanis sikerül a baloldal egységét továbbra is fenntartani, létrejönnek a feltételek a gyorsabb haladásra a mind szélesebb, a többséget felölelő népi tömörülés megvalósítására, amely képes lesz megdönteni a személyt hatalmat, és biztosítani az igazi demokrácia érvényesülését. Mitterrand tudatában vari annak — és ezt nyíltan meg ls mondta —, hogy még nehézségek akadályozzák a halacjó erők, a kommunisták és a szocialisták szilárd egységének megteremtését. Támogatóit azonban" arról igyekszik meggyőzni (amit a kommunisták — habár más szavakkal — már régóta hangoztatnak), hogy az, ami a demokratákat egyesíti, sokkal erősebb annál, mint ami őket egymástól elválasztja. „Már egymagában az, hogy a baloldalt erők képesek velem egy valamenynytünk számára elfogadható minimális program alapfán összefogni, nagy lépés előre" — mondta Mitterrand Lilieben. Azután kitért politikai állásfoglalásának fő pontjaira (a személyi hatalom elítélése, a demokratikus szabadságok, a munkás- és szakszervezeti Jogok helyreállítása, az iskola és az egyház különválasztása), és a keresetek igazságosabb elosztását, tehát a munkásoknak magasabb béreket, és a kapitalistáknak kevesebb előnyben való részesedését Javasolta. Külpolitikai elképzeléseiről szólva a következőket mondta: „Európainak vallom magam, de a népek ígazt Európájának a híve vagyok, nem egy olyan Európának, mely ágyúcsöveit szomszédjaira szegezi." Mitterrand politikai profilját nehéz pontosan megrajzolni. Pártját, az Ellenállás Demokratikus és Szocialista Szövetségét általában az SFIOtól kissé jobbra álló baloldali pártnak tekintik. Mitterrand mégis jóval baloldalibb elnökválasztási programtervezettel lépett fel, mint annak idejé Defferre és a SFIO-szocialisták. Ügyes, agilis politikus, a nemzetgyűlés egyik legjobb szónoka, s egyike azoknak a politikusoknak, akik a kommunistákkal már 1958ban határozottan ellenezték a személyi hatalom rendszerét. A baloldal egyetlen, közös jelöltje kétségkívül a felszabadulás Óta a legjelentősebb esemény a francia politikában. 1965. november 16, * (jj SZÓ 3