Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-12 / 283. szám, kedd

mmwi MIRE JÓ A KIBERNETIKA: A „kormányzás művészetének" diadalútja • Mit kutat a kibernetika? • A számológép mint időjós, gazdasági vezető, főmérnök, fordító • • Tengeri navigáció számítógépekkel Fenyves György budapesti levele « 'A kibernetika kifejezést 10—15 év­vel ezelőtt csak egy maréknyi szak­ember ismerte, ma pedig már a lai­kusok körében is Igon gyakran hasz­nálják. Persze még ma is sokakban olyan elképzelést vált ki, mintha csupán önműködő számológépekről, illetve ipari automatizáló berende­zésekről lenne szó. Ez ugyan a kiber­netika igen fontos, ámde csupán nagyon szűk és részleges feladata. Prob­lémaköre sokkal széle­sebb. A kibernetika szá­mos elismerése ugyanis nem csupán az automata­gépeket érinti, hanem az embert is, testi és szel­lemi tevékenységét, a testi folyamatok szabá­lyozását, a gazdasági rendszerek irányítását. Mi a kibernetika? Ez a kérdés valószínű leg sokakat meglep, s aki elgondolkozik felette, bizony nehezen tud rá válaszolni. Ha kikeressük Az Új Magyar lexikon „kibernetika" címszavát, ezt olvassuk benne: A ki­bernetika (görögül „a kormányzás művészete") új és fejlődésben levő tudományos irányzat, amelynek ma még sem tárgyköre, sem módsze­rel nem határolódtak kö­rül pontosan. A kiberne­tika elnevezése Norbert Wlenertől származik, aki automatikusan vezérelt bonyolult rendszerek lo­gikai szerkezetével fog­lalkozott, és közben — az 1940-es évek folyamán — Ismerte fel, hogy a vezérlés és szabályozás általános törvényszerűségei a konkrét rend­szer speciális tulajdonságaitól nagy­mértékben függetlenül tárgyalhatók, tgy például a szervomechanizmusok (az automatikában alkalmazott sza­bályozórendszerek egyik Igen gyak­ran használt csoportja, amelyeknél valamelyik mozgást szabályozó ve­zérlőjeléf ' ifiásik berendezés egyidejű mérési eredményei szolgál­tatják) egyensúlyi helyzetük megza­varására ugyanúgy csillapodó rez­géssel reagálnak, mint az élő szer­vezetek. Az élő szervezetek és automaták működésében megfigyelhető analó­giák vizsgálata két szempontból is hasznos: segítséget nyújthat egyrészt új, az eddiginél célszerűbb beren­dezések építésében, másrészt az élő szervezet működésének jobb megér­tésében. Például a visszacsatolás je­lenségét (vagyis azt a jelenséget, hogy számos gép vagy szervezet a működése közben bekövetkezett vál­tozásoknak megfelelően folyamato­san szabályozza további működését) matematikailag először technikai példákon vizsgálták; ugyanez a je­lenség az élő szervezetekben ts nagy szerepet játszik. Másrészt viszont a memória fogalmát azembarl emléke­zőképességről vitték át az elektro­nikus számológépekre. A kibernetikai vizsgálatok egyik fontos célkitűzése, hogy feltárja a komplex szervezetek vezérlésének és szabályozásának logikai és mate­matikai törvényszerűségeit, és ezzel elősegítse, hogy e funkciók közül mennél többet gépek vehessenek át az embertől. Sokan a kibernetikát helytelenül azonosítják az elektro­nikus számológépek felhasználásá­val. Valójában a két problémakör, bár sok ponton érintkezik, nem azo­nos egymással. Elektronikus raktárfőnök és betegség-megállapító gép Botond-Bolics György „Korunk csodái" c. művében ilyen példákkal Igyekszik megmagyarázni, hogy vol­taképpen mi a kibernetika, mivel foglalkozik a tudománynak ez az új, beláthatatlan lehetőségekkel biztató fiatal hajtása. Egy vaskereskedés szögektől du­góhúzóig, ablaksarokvaától csavar­húzóig száz- és százféle árucikket tart raktáron. Jönnek a vevők, ki ezt vásárol, kl azt. A sok száz közt lesznek olyan árucikkek, melyek nagy mennyiségben fogynak, de akad persze olyan is, melyet csak ritkán keres vevő, vagy éppen sen­ki sem vásárol. Megtörténik, hogy a vevő olyasmit kér, ami nincs rak­táron: kifogyott, vagy nem is tart készletet belőle az üzlet. Bizonyos idő múltán kialakul a gyakorlat, és az üzletvezető már pontosan tudja, milyen árucikkből mennyit kell raktáron tartania ah­hoz, hogy a készlet ne legyen túl­méretezett, ugyanakkor azonban le­hetőség szerint minden vevőt ki tud­jon szolgálni. Hol rejtőzik az elmondottakban az „ismétlődő eseményekből álló fo­lyamat", melyet hozzáértő matema­A Plzeňi Lenin Művek elméleti számítóköz­pontjában különféle típusú analóg számoló­gépekkel végzik a műszaki és gazdasági jel­legű számításokat. A MEDA számológép pél­dául 34 óra alatt elvégezte egy gőzturbina megszerkesztéséhez szükséges számításokat. Ugyanezt a feladatot két képesített matema­tikus legkevesebb két évig oldotta volna meg. tikus szabályokba, képletekbe tud foglalni? Nap mint nap jönnek a vevők, Ss általában ugyanazokat a cikkeket ugyanolyan arányban vásárolják. A forgalmi statisztika alapján ki lehet számítani azt a készletet — mennyi­ségi és minőségi választékot —, melyből gyakorlatilag teljes bizton­sággal ki lehet elégíteni a minden­kori keresletet, amellett azonban nem halmozódnak fel fölös mennyi­ségben ritkán keresett vagy éppen' eladhatatlan árucikkek az üzlet rak­tárában. Egy másik példa az élettan, kö­zelebbről az orvostudomány terüle­téről való. A betegek vizsgálata — gyakran maga a gyógymód ís — az időről időre megállapított adatokra támaszkodik. Egy francia kutatóor­vos feljegyezte, és a kezdeti álla­pottól a betegség végső kifejlődésé­ig rendszerbe foglalta a szaruhár­tya-megbetegedés folyamatának mint­egy nyolcszáz jellemző tünetét. A tünetek, illetve az egyes tüne­tek ismétlődése lehetővé teszi a kór­lefolyás megítélését: fokozódó vagy lassuló folyamatról van-e szó, van-e a betegségnek valamilyen szabályos ritmusa, vagy szabálytalan-e a lefo­lyása. Mindezek alapján pontos kór­jóslat készíthető, mely azután meg­bízható alapja lesz a diagnózisból adódó terápiai következtetéseknek, a követendő gyógymódnak. Egy vizsgálat alkalmával a szem­orvos elektronikus számológéppel dolgoztatta ki az egyik betegen ész­lelt tüneteket. A gép a megadott tü­netek alapján rövid idő alatt öt kü­lönböző diagnózist „állapított meg". Ezek közül egy pontosan körülhatá­rolta a betegség stádiumát, a többi négy pedig felhívta az orvos figyel­mét más, hasonló tünetekkel járó betegségek lehetőségére.. Hasonló célt szolgál egy szovjet betegség-megállapító gép is. Az or­vos megvizsgálja a beteget, megál­lapítja a tüneteket, melyeket azután egy készülék segítségével közöl az elektronikus számológéppel. A be­rendezés pillanatok alatt feldolgoz­za az adatokat és a készülék ernyő­jén — már betűkkel kiírva — meg­jelenik a betegség megnevezése. Ilyen és ehhez hasonló feladatok megoldásával foglalkozik a kiber­netika tudománya. A gyógyászatban, a kereskedelemben, az iparban, a közlekedésben, a statisztikában és a tudományos kutatásban felmerülő olyan problémákat vizsgálja, melye­ket a „számok nyelvére" lefordítva, könnyen és gyorsan megoldanak az elektronikus számológépek. Elektronikus tengeri navigáció Á szovjet kereskedelmi flotta egy­re bővül, újabb és újabb nagy ton­natartalmú gyors járatú hajóval egészül ki, ezért teljes mértékben érthető, hogy a tengeri navigációval foglalkozó szovjet szer-vek mélyre­hatóan tanulmányozzák az elektro­nikus számológépek navigációs al­kalmazásának lehetőségét. A jelenlegi rádiónavigációs eszkö­zök túlnyomó többsége még nem nyújt lehetőséget arra, hogy a hajó tényleges koordinátáit — szerkesz­tés vagy számítás nélkül közvet­lenül meghatározhassák. Az új, ún. inerciálls navigációs rendszerek pontossága is rendkívül sok ténye­ző függvénye. Még a csillagászati navigáció különféle módszerei — amelyeket évszázadok folyamén va­lóban nagy pontosságúvá sikerült kifejleszteni — sem használhatók megfelelő számítások nélkül. Mindezek után érthető: a tengeri navigáció korszerűsítésében az el­sődleges feladat az, hogy a tényle­ges számítási munkáktól a kormá­nyost és a navigációs tisztet mente­sítsék, és ezeket a feladatokat elek­tronikus számítógépekre bízzák. A korszerű repülőgépek számoló­gépes navigációs rendszerelnek nyo­mán megvan a lehetősége a hajók vezérlősére alkalmas hasonló rend­szerek kidolgozására. Egy Ilyen ha­jónavigációs számológépnek a kö­vetkező feladatok végzésére kell al­kalmasnak lennie: a hajó helyzeté­nek kiszámítása a navigációs, a rá­diónavigációs vagy a csillagászati módszerekkel a mért értékek közvet­len kézi (tehát nem lyukszalagos) bevezetésével; az előbbi feladat meg­oldása a kiinduló adatok automati­kus bevezetésével; a hajó valószínű helyzetkoordinátáinak meghatározá­sa a korábbi mérések nyomán számí­tások útján; a hajó útjának megha­tározása a pörgettyűs táviránytű, különféle hidrometeorolőgiai stb. műszerek jelzései útján; a hajó au­tomatikus programvezérlése; a ha­jó erőgépelnek önműködő vezérlése és szabályozása; a hajó kormányzá­sa a kívánt Irányban és végül a hajó helyzetkoordinátáinak meghatározá­sa során elért pontosság kiértékelé­se. Szándékosan időztünk hosszabb ideig az elektronikus számológépek­nek navigációs célokra való felhasz­nálásánál. Ezzel ís azt kívántuk szemléltetni, hogy a kibernetika va­lóban korszakalkotó tudományos irányzat, amely az elektronikus szá­mológépek segítségével mélyreható változásokat hoz mindennapi éle­tünkben. MEGLEPVE A SZAMOK ELŐTT — Nemrégiben az egyik legnagyobb magyar könyvkiadó össze­foglalót készített a könyvkiadásról. írók, nemzetiségek, témák sze­rint mutatta be, kik a legnépszerűbb, legolvasottabb, legtöbbször kiadott írók. Ezen a listán a cseh és szlovák írók a legelsők között vannak. Kik, hogyan, milyen müveikkel és miért — erről szól ez a cikk. Ha ma valaki a magyar könyvkiadás egészéről akar képet kapni, messze határainkon túli tényekkel is számolnia kell. A Magyar Népköz­társaság könyvkiadói számos más országgal működnek együtt a magyar könyvek kiadásában. Egyes könyveinket Jugoszláviában készítik, másokat Romániában, a Szovjetunióban, az NDK-ban, és nem kevés magyar könyv Csehszlovákiában jelenik meg. A tárgyilagos statisztikák azt mutatják, hogy 1960. január 1. és 1965. december 31. között kereken hetven csehszlovák könyv jelent meg Ma­gyarországon. Ezek közül hatvannégy már napvilágot látott, hat pedig a karácsonyi könyvpiac újdonsága lesz. E hetven kötetből harminckettő a csehszlovák—magyar könyvkiadás keretében került kiadásra, s ebben a számban még nem szerepelnek a szlovákiai magyar írók olyan művei, amelyeket csehszlovákiai kiadásban vesz át és terjeszt a budapesti Szép­irodalmi Könyvkiadó. Ha pedig a példányszámokat nézzük, akkor mindent egybeszámolva, úgy találjuk, a csehszlovákiai írók műveinek forgalma, alig marad el az egymilliótól. Mivel a tárgyilagos számoszlopok címeket, neveket, kiadás- és példány­számokat ís Jeleznek, szinte pillanatok alatt megállapítható, hogy kik ma a legnépszerűbb csehszlovákiai írók Magyarországon. Kezdjük talán a klasszikusokkal. Hašek Švejkje a jelzett félévtlzedes periódusban öt kiadásban és pontosan 117 500 példányban látott napvilá­got, vagyis évente legalább 23 000 példányban jelent meg. Hašek népsze­rűségét Olbracht követi, akinek „A hódító" című munkája három kiadás­ban és 85 000 példányban kelt el, és máris tárgyalnak egy újabb kiadás­ról. A halhatatlan Karel Capek, felnőttek számára 75 000 példányban jelent meg — meséi pedig több kiadásban közel félszázezer példányban kerültek a könyvesboltok piacaira. Hašek, Olbracht, Capek műveivel kapcsolatban számos levelet ls kapnak a könyvkiadók. Különösen a Capek-mesék vívják kl az ifjabb generációk tetszését és — ki tudja miért — rajzolásra is serkentik a gyerekeket. A bájos rajzokból annyi van, hogy akár már kiállítást ís rendelhetnének belőle... A felnőttek Olbrachtról szeretnének minél többet tudni és türelmetle­nül sürgetik az író összes műveinek magyarországi megjelentetéset. Viszonylag a legkevesebbet Hašekkel foglalkoznak az olvasók, s ennek az az oka, hogy a Švejk már a két világháború között igen népszerű volt Magyarországon és Hašeknek már akkor kisebbfajta könyvtárra menő irodalma volt, értékelések, támadások, vitairatok, méltatások, elemzé­sek ... A lista érdekessége, hogy az ötvenes években többször is kiadott Ne­ruda és Jirásek művei nem szerepelnek rajta — ez a két író mindeddig nem tudott igazán a magyar közönség szívébe férkőzni. Annál nagyobb az érdeklődés a mai Csehszlovákia életéről írók művel iránt. Otčenášek filmben is nagy sikert aratott regénye a „Rómeó, Júlia és a sötétség" három kiadásban több mint 50 000 példányban kelt el, ugyan­annyiban mint Olbracht másik népszerű munkája, az „Anna" — s ezt a példát csak azért sorakoztatom ide, hogy a talán más példányszámok­hoz szokott olvasóval éreztessem a siker mértékét és értékét... Komoly sikernek számított az elmúlt hónapokban Toman: Don Juan-ja, amely másfél év alatt két kiadásban látott napvilágot, Burian: „Nyolcan a sorból" című munkája, amelynek már induló példányszáma is tekin­télyes, továbbá Mfiačko: „A halál neve Engelchen" című műve, amely első kiadásában több mint félszázezer példányban került a könyvesboltokba. Nagy az érdeklődés Jan Fried „Időzavar" és Norbert Fried „Élők do­boza" valamint „A hóhér nem vár" című művel iránt, és nagy feltűnést keltett Nesvadba, furcsa, kissé fanyar-hangú műve a „Tarzan halála". Mináč trilógiája (Hosszú a várakozás, Holtak és élők, Reggelre szól a harang) élénk sajtópolémiát váltott ki és bár példányszáma meg sem közelíti a legsikeresebb müvekét — a statisztika külön megjelöli, mint a könyvtárakban leginkább keresett és legnépszerűbb művek egyikét. Jövőre fejeződik be Neff őtkötetes regényciklusának teljes magyar ki­adása, amelyből az idén a negyedik kötet a „Víg özvegy" lát napvilágot (karácsonyig). Egyre jelentősebb érdeklődés mutatkozik a szlovákiai magyar írók új alkotásai iránt is: ezek kelendőségét azonban azért nehéz a magyar sta­tisztikák alapján kimutatni, mert a budapesti Csehszlovák Kultúrában is árulják műveiket, továbbá azért, mert sokan Prágában, Bratislavában, vagy más városokban vásárolják meg köteteiket. Még sokáig folytathatnám a felsorolást, azonban félek eluntatom az olvasót, ezért hát inkább, kukkantsunk be együtt a kiadói tervekbe, s néz­zük meg milyen műveket kaphat majd kézbe csehszlovákiai írók tollából a magyar könyvbarát. A szűkebb és a biztosabb program karácsonyig terjed. Fuks: „Wunstock úr" című kisregénye a Modern-könyvtár sorozatban lát napvilágot. Neff „Víg özvegy"-éről már szóltunk, Hrabal: „Elbeszélések" című novelláskö­tete pedig ismét csak a Modern Könyvtárt gazdagítja. A Milliók könyve című igen nagy példányszámú sorozat bocsátja közre Capek: Első csapat című munkáját, ezúttal legkevesebb 60 000 példányban, s kilenc kötetben, kis formátumban, dobozba gyűjtve értékes válogatást adnak közre a mai szlovák líra reprezentásainak legszebb munkáiból. Ezenkívül Nezval versei kerülnek a könyvüzletekbe. A tágabb és még itt-ott foghíjas program a jövő esztendőre szól, s a foghíjak azért maradtak benne, hogy egy-egy berobbanó fiatal író minél előbb a magyar közönség elé kerülhessen. Ami már biztos ebből a prog­ramból, az a következő: közreadják Neíf-regényciklusának befejező köte­tét „A királyi kocsíhajtót"-t. Oj kiadásban jön a „Rómeó, Júlia és a sötét­ség": egy televíziós feldolgozás nagy sikere nyomán új kiadásban kerül­het a közönség kezébe Capek valamennyi detektívhistóriája. Tervezik Olbracht Jesenlusának és Vančura: „Vége a régi időknek" című művének megjelentetését. Mindezen felül október táján véglegesítik a magyaror­szági terjesztésre kerülő szlovákiai kiadóknál megjelenő művek listáját, amelyben tavaly többek között a kitűnő Blažkovával ismerkedhetett meg a magyar olvasó. A magyar kiadók évente 30—40 ankéton találkoznak olvasóikkal. Eze­ken az ankétokon egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a csehszlovák irodalom iránt, különösen a legújabban megjelent művek iránt tudako­zódnak. Mindez arra készteti a Magyarországon legtöbb csehszlovák mű­vet megjelentető kiadót, az „Európá"-t, hogy még szorosabban együttmű­ködve a budapesti Csehszlovák Kultúrával, minél előbb és minél gyorsabban teljesítse a növekvő és szélesedő igényeket. A csehszlovákiai irodalom mindig szíves fogadtatásra talál a magyar olvasónál... A MERCEDES Büromaschinenwerke CELLATRON SER 2 jelű program vezérlésű számológépe. Könyvek a Magas-Tátráról A növekvő Idegenforgalommal egyre nagyobb kereslet nyilvánul meg a Magas-Tátrával foglalkozó irodalom iránt. A könyvpiacon rö­videsen megjelenik Andrási Gyula hegymászó szakíró „Tátrai csúcsok" című, több nyelven írt útikalauza, mely nagy jelentőségű az Ilyen vo­natkozású irodalomban és bizonyára komoly segítségére le3z a külföldi turistáknak és hegymászóknak. Ugyancsak nagy érdeklődés előzi meg Ivan Bohušnak, a Tátrai Nem­zeti Park Múzeuma igazgatójának „Lépten-nyomon kő" című művét, valamint J. Bock Magas-Tátra c. fo­tóalbumát. Az utóbbi magyar és né­met nyelven is megjelenik. -tä­1965. október 81. * (JJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents