Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-02 / 273. szám, szombat

Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) 'A beszámoló bevezető részében a szovjet gazdaságnak az 1959—1965. években elért sikereiről beszélt. Az ipar alkalmazottjainak száma 21 millióval emelkedett és 5500 új nagy ipari vállalat épült. Hét év alatt 550 millió négyzetméternyi lakásterületet építettek. Az árueladás 58 százalékkal emelkedett. A termelőeszközök gyártása 96 százalékkal, a villamos energia termelése 100 százalékkal, a közszükségleti cikkek gyártása 60 százalékkal emelkedett. Mazurov ezután az irányítás és a tervezés megjavítására tett intézkedéseket indokolta meg. A Szovjetunióban nem használják ki teljes mértékben a termelési lehetőségeket. Az ipari termelés növekedése elmarad a termelési alap nöjwkedésétől. A munkatermelékenyséf növekedését [ékezi, hogy nem vezetik be teljes mértékben a legújabb tudományos és műszaki ismereteket. Az üzemek irányításában gyakorlatilag az adminisztratív módszerek uralkodtak. Mazurov a továbbiakban a tervek kidolgozásának új módszerével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az üzemek a jövőben maguk dolgozzák ki az egyes mutatókat. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy érvényesüljön az elv: minél jobban dolgozik az üzem, annál többet keresnek az alkalmazottak. Mazurov a továbbiakban a népgazdasági tanácsok tevékenységét értékelte. A tanácsok hasznos munkát végeztek, ám ennek ellenére olyan helyzet alakult ki, hogy az SZKP Központi Bizottságának plénuma szükségesnek tartotta a tanácsok megszüntetését. A Minisztertanács a Központi Bizottság plénumának határozata alapján 27 szövetségi köztársasági és szövetségi iparági minisztérium létesítését javasolja. A Minisztertanács egyúttal javaslatot terjeszt be a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács, a Népgazdasági Tanács, az állami Ipari bizottságok és népgazdasági tanácsok megszüntetésére. Az Állami Tervbizottságra (Goszplanra) az új rendszerben nagyobb felelősség hárul. Felelős lesz a gazdaság fejlesztése legfontosabb problémáinak és irányainak, a tudományosan megindokolt terveknek kidolgozásáért és a tervek teljesítésének ellenőrzéséért. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa délutáni ülésén a Szovjetunió Szövetségi és Nemzetiségi Tanácsa külön-külön megvitatta K. Mazurov referátumát. A felszólaló képviselők —, a szövetségi köztársaságok miniszterelnökei és köztársasági központi bizottságok első titkárai jóváhagyták a Javasolt intézkedéseket. A Kínai Népköztársaság megalakulásának Í6. évfordulója Csou En-laj; Betartjuk a békés együttélés öt alapelvét Peking (CTK) — Csou En-la], a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke az államünnep alkalmából tartott fogadáson kijelentette, hogy Kína külpolitikája szilárd alapokra támaszkodik. „Rendszeresen betartjuk a békés együttélés öt, — és a bandungi értekezlet 10 elvét. Határozott harcot folytatunk az amerikai imperialista politika, az agresszió és a háború ellen. Támogatjuk az államok közti egyenlőséget és nézetünk szerint az országok belügyeit a népnek kell megoldania. Ellenezzük egyes nagyhatalmak kísérletét, hogy uralmuk alá hajtsák a ENSZ-t úgy, hogy az beavatkozzon más országok belügyeibe" — mondotta Csou En-laJ. A kínai államférfi közölte, hogy a világban Jelenleg előnyös forradalmi helyzet alakult ki, mivel egyre erősebb harc folyik az amerikai imperializmus ellen. Csou En-laj biztosította a népi Kína külföldi barátait, hogy a kínai nép a világ nemzeteivel együtt a végsőkig fog harcolni az Imperializmus és szövetségesei ellen. Ünnepi felvonulással ünnepelték meg a pekingi dolgozók a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 16. évfordulóját. A pekingi munkások, diákok és pionírok, művészek és sportolók színpompás menetét végignézte Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke, Liu Sao-csi elnök és az ország többi vezetője. Az ez évi ün1966. március 29-re összehívták az SZKP XXIII. kongresszusát Az SZKP Központi Bizottsága, mint megírtuk, szerdán határozatot hozott a XXIII. kongresszus összehívásáról. A határozat a következőképpen hangzik: 1. Hívják össze az SZKP XXIII. kongresszusát 1966. március 29-re. 2. Hagyják jóvá az alábbi napirendet: O

Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése. Előadó: LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. O

Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámoló jelentése. Előadó: N. MURAVJOVA, a revíziós bizottság elnöke. O

Az 19B6—70-es ötéves népgazdaság-fejlesztési terv kongresszusi irányelvei. Előadó: ALEKSZEJ KOSZIGIN, a minisztertanács elnöke. A párt központi szerveinek választása. 3. Hagyják Jóvá a következő képviseleti szabályokat: Minden 2500 párttagot egy szavazati jogú küldött és minden 2500 tagjelöltet egy tanácskozási jogú küldött képviseljen. 4. A párt szervezeti szabályzata értelmében a XXIII. pártkongreszszus küldöttei a területi és határterületi pártkonferenciákon, valamint a szövetségi kommunista pártok kongresszusain titkos szavazással válasszák meg. Az ukrán, a belorusz, az üzbég és a kazah kommunista párt kongresszusi küldötteit területi pártkonferenciákon válaszszák meg. A továbbiakban a határozat a fegyveres erőknél, valamint a külföldön szolgálatot teljesítő szovjet katonai egységeknél határozza meg a küldöttválasztás rendjét. (TASZSZ), Az SZKP Központi Bizottságának határozata a szovjet ipar tevékenységének megjavításáról nepségeken csak egy külföldi államfő — Szuhanuk herceg vett részt. A felvonulás előtt Pheng Csen, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, Peking polgármestere tartott beszédet az ország gazdasági helyzetéről, valamint a bel- és külpolitika feladatairól. Leonyid Brezsnyev, Anasztasz Mlkojan és Alekszej Koszigin az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldött Mao Ce-tungnak, Liu Sao-csinek, Csu Tenek és Csou En-lajnak. A távirat hangsúlyozza, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli a Szovjetunió és Kína barátságát. A moszkvai Pravda a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 16. évfordulója alkalmából cikket közölt. A cikkíró kiemeli a Kínai Népköztársaság nagy sikereit. Megállapítja, hogy a szovjet nép örül a kínai dolgozók vívmányainak. Pártunk nézete szerint az ideológiai nézeteltérések ellenére megvannak a szovjet—kínai kapcsolatok fejlődésének lehetőségei. A Szovjetunió közös akciókat akar megvalósítani a Kínai Népköztársasággal az imperializmus elleni harcban. Ezzel kapcsolatban a cikk hangsúlyozza, hogy a két ország barátságának és együttműködésének elmélyítése nemcsak a két nemzet, de a világ összes dolgozója érdekeinek is megfelel. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma határozatában elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket a központi bizottság elnöksége dolgozott ki, s Aleksze

j Koszigin ismertetett az iparigazgatóság megjavítására, a tervezés tökéletesítésére és az ipari termelés gazdasági ösztönzésének fokozására. A plénum megbízza az SZKP Központi Bizottságának elnökségét és a minisztertanácsot, hogy hozzanak döntést ezekben a kérdésekben, továbbá terjesszék a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé az iparigazgatási szervekről szóló javaslatokat. A plénum megbízza a pártszerveket és a minisztertanácsot, hogy rövid határidőn belül döntsék el az iparági minisztériumok megalakításával, valamint a helyi gazdasági irányító szervek létrehozásával öszszefüggő összes szervezeti kérdéseket. Az irányítás szervezésének megjavítására és az tparigazgatás gazdasági módszereinek tökéletesítésére Javasolt intézkedések fő jelentősége abban áll, hogy egyesitik az egységes állami tervezést a vállalatok teljes önálló gazdasági elszámolásával, a központosított iparági irányítást a köztársasági és a helyi gazdasági kezdeményezésekkel, az egyéni kezdeményezés elvét a termelési kollektívák szerepének növelésével — állapítja meg a határozat. A gazdasági Irányításnak ez a rendszere teljesebben megfelel a korszerű követelményeknek, és lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen használni a szocialista rendszer fölényét. Az tpartgazgatás iparági elvére való áttérés, továbbá a gazdasági ösztönzők fokozása, a termelés fejlesztésében még magasabbra emeli a pártszervezetek szerepét, fokozza a vállalatok és a gazdasági szervek munkájáért rájuk háruló felelősséget. A rendelkezésre álló ipart tartalékok teljes kihasználását, a nemzeti Jövedelem növekedését főleg a termelékenység növelésével, a termelés hatékonyságának fokozásával, a beruházások és a termelési állóalapok átadásának megsokszorozásával, a legszigorúbb gazdasági takarékossággal, a pazarlás megszüntetésével és a nem produktív költségek felszámolásával lehet biztosítani, valamint azzal, hogy átfogóan kifejlesztik a dolgozók alkotó kezdeményezését e feladatok megoldásában. A határozat megállapítja, hogy az iparigazgatás jelenlegi szervezeti felépítése, továbbá a tervezési módszerek, és a gazdasági ösztönzők nem jelelnek meg a korszerű követelményeknek és a termelőerők fejlettségi szintjének. A határozat rámutat, hogy az iparIgazgatásban számottevő fogyatékosság a gazdasági módszerek rovására menő túlzott adminisztrálás. A központi bizottság megállapítja: az iparigazgatást ágazati elv szerint kell felépíteni, s ennek megfelelően létre kell hozni a szövetségi köztársasági és szövetségi iparági minisztériumokat. Az iparvállalatok tevékenységéből ki kell küszöbölni a fölösleges előírásokat, csökkenteni kell a tervmutatők számát, és Jobban ki kell használni — mint fontos gazdasági mozgatóerőket — a jövedelmet, az árat, a prémiumot és a hitelt. A határozat értelmében a párt és a szovjet kormány a vállalati önállóság bővítése mellett a fontosabb fejlesztési irányzatokban, a műszaki korszerűsítésben, a beruházásokban, az árakban, a munkabéreknél és más pénzügyi intézkedéseknél továbbra ls egységes tervpolltikát folytat. A határozat megállapítja, hogy rendkívül Jelentős a gazdasági élet tervirányltásának tökéletesítése, az állami tervezés tudományos színvonalának emelése. A tervek összeállításánál be kell tartani a következő főbb elveket: a szocializmus gazdasági törvényeit, a gazdaságfejlesztési arányokat, valamint azt, hogy a legkisebb ráfordítással az ipart termékek maximumát állítsák elő. A határozat leszögezi, hogy a munkatermelékenység növelésének gazdasági ösztönzői hatékonyan előrelendítik a szocialista gazdálkodást a kommunista gazdálkodás Irányába. Ezzel egyidejűleg a párt továbbra is gondoskodik a dolgozók kommunista öntudatának fokozásáról, a munka iránti kommunista magatartás kiformálásáról. A pártszervezetek kötelessége, hogy az emberekben kifejlessze a munka iránti helyes erkölcsi magatartást, és megteremtse a feltételeket a tömeges kommunista alkotómunkához. (MTI) TOVÁBB TARTANAK AZ ÖSSZETŰZÉSEK Rawalpindi (CTK) A pakisztáni hadügyminisztérium képviselője bejelentette, hogy indiai csapatok támadást hajtottak végre a Chamb térségében levő állások ellen. Rawalplndlben valószínűnek tartják, hogy a harcok folytatódnak. Kasmír Hangja rádióállomás bejelentette, hogy Radzsaurl térségében a szabadságharcosok megtámadtak és felgyújtottak négy Indiai katonai tábort. Ezenkívül megtámadtak egy; katonai gépkocsioszlopot. A Dawn pakisztáni lap közlése szerint már 25 000-en menekültek Indiából Pakisztánba. Jól tájékozott körök szerint India hajlandó lenne visszahívni csapatalt Lahore és Sialkot térségéből, ha Pakisztán visszavonná katonáit Chamb Jaurian térségéből. MONTY METH LONDONI LEVELE A DOLGOZÓK MEGINT CSALÓDTAK A

brit kormánynak a termelés 25 százalékos növelését feltételező, első ötéves gazdasági tervét munkáspárti és szakszervezeti körökben gyanakodva fogadták. A terv a termelésnek évi 3,8 százalékos növekedését irányozza elő, ami lényegesen több, mint amit az országban az elmúlt másfél évtized bármelyik évében elértek. A kormány stratégiája e tervvel kapcsolatban a következő: Ha az előirányzott 25 százalékos növekedést öt év alatt valóban sikerül elérni, közben a béreket alacsonyan tartják és a kivitelt az erős versengés ellenére is évi 5 százalékkal emelhetik, akkor Nagy-Britannia továbbra is megtarthatja helyét a gazdasági nagyhatalmak között. „Ez a dokumentum — kisebb módosításokkal — kikerülhetett volna a legutóbbi konzervatív párti kormány kezéből ls." — írja a tervről a Sunday Telegraph. Tényleg minden arra vall, hogy ezzel a tervével a munkáspárti kormány az osztályegyüttműködést szolgálja, és mindenképpen be akarja bizonyítani, hogy még a Konzervatív Pártnál ls Jobban tudja „működtetni" a tőkés rendszert. Biztosítja a brit gazdaság 80 százalékát ellenőrző nagy tparosokat és bankárokat arról, hogy továbbra ts övék lesz a vezető szerep. Kormányellenőrzéstől és tervezéstől függetlenül vághatják zsebre a profltjukat. • A HASZON A TŐKÉSÉ, A TEHER A MUNKÁSÉ A terv nem vitára bocsátott dokumentum, hanem útmutató arra, hogyan háríthatók a gazdasági terhek még az eddiginél is nagyobb mértékben a munkások vállára. A bányák, a vasutak és a mezőgazdasági üzemek munkásainak létszámát ötszázezerrel akarják csökkentem, közben nagyobb teljesítményt várnak, és nem gondoskodnak új munkalehetőségekről az utcára kerülők számára. Még mielőtt a kormány a nagyobb termelésből eredő haszonnak csak egy pennyjét is a szociális helyzet megjavítására vagy béremelésre fordíthatná, előbb vissza kell fizetnie a font sterling értékének megvédésére a külföldi bankároktól kikölcsönzött összegeket a magas kamatokkal együtt. Hogy csak a legfontosabb ilyen kötelezettségekről szóljunk: 1967-ig egymilliárd dollárt és 1971-ig további egymilliárd 400 millió dollárt kell visszafizetni a Nemzetközt Valutaalapnak. 120 millió dollárt a svájci bankoknak és egyéb összegeket a New York-1 Federal Reserve Banknak. • FEGYVERGYÁRTÁS LAKÁSÉS ISKOLAÉPÍTÉS HELYETT Angliának a Jelek szerint 400 millió font sterling lesz az idén a deficitje. fii kormány ezt részben a külföldi tőkések angliai beruházásainak támogatásával szeretné kiegyensúlyozni. Ezzel elérné ugyan, hogy Angliának nem kellene annyit külföldön vásárolnia, ám ezeket a külföldi beruházásokból épített vagy fenntartott üzemeket nem tudja majd kellő mértékben ellenőrizni. A kormány szerint a másik Ír a bajra az lenne, ha az állami kiadások évi növekedése nem haladná meg a 4,5 százalékot. A lakásépítésre, közoktatásra, egészségügyre és útépítésre eredetileg tervezett összegeket úgy lefaragták, hogy nem enyhítik az égető hiányt. A közoktatásra tervezett összegnek csupán 464 milliós emelését Irányozza elő, holott a munkáspárti kormány becslése szerint egymilliárd 1300 millió fontra lenne szükség csupán a hiányzó Iskolák felépítésére. A kormány 500 000 őjj lakás építését tervezi, de hárommillió lakás állapota már most oly siralmas, hogy azok sztnte lakhatatlanok. fii fegyverkezési költségek azonban 1970-ig sem lesznek alacsonyabbak kétmilliárd font sterlingnél. Csupán a tengeren túli katonai kiadások csökkennek némiképpen. A kormány a dokumentumban ugyan beismeri: ,fla túlságos erőfeszítésekre merészkedünk Anglia védelmének érdekében, gazdaságilag annyira legyöngülhetünk, hogy ez később rosszul hat majd, nemcsak a belső viszonyainkra, hanem külpolitikánkra is." Mégsem igyekszik a kormány változtatni azon az állapoton, amikor a fegyvergyártás az országos termelés 7 százalékát teszi ki, és a 25 milliós munkásseregből hozzávetőleg 1,25 millió dolgozót köt le. A kormány a gyárosoknak busás nyereséget és a monopóliumoknak még az eddiginél is nagyobb hatalmat biztosít, a munkásokat viszont arra akarja rávenni, hogy a szakszervezeteket a kapitalista gazdasági gépezet függvényévé tegyék. Ám a Munkáspárt egyszerű tagjai elvetik ezt a Jobbszárny diktálta politikát, ős nem hajlandók a magasabb bérekért és az életszínvonal emeléséért folytatott harcot abbahagyni. 1965. október 2. * (J| SZÚ 3