Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-09 / 280. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. OKTÚBER 9. SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM 280. szám Ara 50 fillér ... Világ proletárjai, egyesüljelek ! UJSZO A párt XIII. kongresszusa tiszteletére (CTK) — A kelet-szlovákiai kerület vasércbányáinak dolgo­zói október 8-án a CSKP XIII, kongresszusa és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 48. évfordulója tiszteletére vállala­ti felajánlást tettek. A felaján­lás hat bányaüzem 412 kollek­tívája és 730 egyéni dolgozója kötelezettségvállalásának vég­eredménye. A felajánlás értel­mében a negyedik negyedben termelési tervüket félmillió ko­ronával túlteljesítik, az önkölt­séget pedig 273 ezer koronával csökkentik. Egyidejűleg kötele­zettséget vállaltak, hogy a bal­esetből származó műszakki­esést az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 382 mű­szakkal csökkentik. A TAVLATI TERVEZÉS FO CÉLJA az ipar hatékonyságának növelése Elkészítették az ország iparosítási térképét • Tudományos fel­mérésekkel állapítják meg a beruházások sorrendjét Teljesítették exportfeladataikat A prešovi „Dukla" ipari automa­tizációs üzem a napokban bejelen­tette egész évi exportfeladatainak teljesítését. Ebben az évben Gö­rögország részére 115 000 villany­árammérőt szállítanak. Hasonló mű­szereket küldtek Pakisztán, Líbia, Marokkó, Brazília és más országok számára, ahonnan egyetlen rekla­máció sem érkezett. Az üzem dolgozói vállalták, hngy év végéig terven felül 3 millió ko­rona értékű árut állítanak elő. —k. J. PILLÉR miniszterelnökhelyet­tes elnökletével a napokban ülése­zett az Állami Beruházási Bizott­ság. A kerületi nemzeti bizottságok elnökei, miniszterek, képviselők és szakemberek bevonásával a távlati területi tervezés problémáit vitat­ták meg. Tudományos dolgozók is­mertették a résztvevők előtt, a szakemberek százai, milyen szem­- pontok figyelembevételével készí­tették el az ország iparosítási tér­képét. A hatalmas terjedelmű tu­dományos mű betekintést nyújt az ország energia- és nyersanyagfor­rásaiba, a munkaerőmérleg jelen­legi állapotába és a távlati lehető­ségekbe. A tanulmány az ország egyes részeinek gazdasági fejlett­ségi fokát is feltünteti. 190 féle szempont Az iparosítási térkép gerincét egy rendkívül terjedelmes adattár alkot­ja. Az 1:50 000-hez mértékű, össze­sen 454 szekcióból álló atlasz híven tükrözi az ország Jelenlegi gazdasá­gi állapotát, a lehetőségeket, a meg­levő ipari üzemeket, mezőgazdasági üzemegységeket, a higiéniai állapo­tokat, a lakosság rétegezödését, a lakáskultúra állapotát, feltünteti a be nem fejezett építkezéseket, a táv­közlési eszközöket, az úthálózatot, a rekreációs központokat. Az alapos tanulmány összesen 190 féle fő, „mu­tatószám" kidolgozásából tevődik össze. Készítésénél a szakemberek elsősorban a távlati gazdaságfejlesz­tési terv szükségleteire gondoltak. A negyedik ötéves terv készítésénél már felhasználják — Az utóbbi években, mondotta J. Pillér elvtárs, a távlati tervek ké­szítésénél nem eléggé vettük figye­lembe az egyes vidékek természeti adottságait, a lakosság foglalkozta­tottságát és a többi, a távlati gazda­ságfejlesztési terv elkészítése szem­pontjából fontos tényezőt. E tekin­tetben sok pótolni valónk van. ör­vendetes tény, hogy tudósaink, szak­embereink a nagyszabású tanul­mányt időben elkészítették, így az iparosítási térkép adatait a negye­dik ötéves terv kidolgozásánál is felhasználhatják. A vízgazdálkodás szempontjából például a térkép fel­mérhetetlen Jelentőségű. Egyes ipari üzemeket — melyek üzemeltetése nem „vízigényes" — régebben feles­legesen víz partjára építettük. Pe­dig szakembereink előtt Ismeretes volt, hogy a „vízigényes" termelő­egységek alkalmas elhelyezése vi­szont jelentős gondot okozott. Ha­sonló volt a helyzet a nyersanyag­források, az energiahálózat és a köz­lekedési adottságok kihasználásánál is. A jövőben az ipartelepítésnél az ország egész területén a most ki­dolgozott tanulmányt kell figyelem­be venni. Ezzel az ország iparának hatékonyságát jelentősen növeljük. (R) HELYZETJELENTÉS A KOMÁROMI JÁRÁSBÓL Korszerűbb, szebb lesz, mint volt Kél hónappal ezelőtt Komáromban országos értekezletet tartottak az az árvíz sújtotta falvak fölött védnökséget vállaló járások képviselői. Ez az értekezlet — amelyen részt vettem — a következő jelszó jegyében zajlott le: A Csallóközt felépítjük, és szebb lesz, mint volt. Két hónap nem sok Idő. Arra azonban elég, hogy feltehessük a kér­dést: Mi történt azóta, mi valósult meg az ígéretekből? Az említett tanácskozás után lát­szólag bizonyos megtorpanást ész­lelhettek azok, akik csak kívülről szemlélték a fejleményeket. Pedig jóformán az egész ország megmoz­dult, hogy a Csallóközt mielőbb talpra állítsa, illetvt megteremtse az újraépítés feltételeit. Sokan úgy képzelték, hogy a csicsói gátszaka­dás rendbehozásával megszűnt a ve­szély, s máról holnapra felépülnek az új családi házak. Sajnos, a gát­szakadás elzárása után még sok millió köbméter víz hömpölygött, különösen a komáromi járásban. Mindenekelőtt a vizet kellett eltá­volítani, felmérni a kárt, eltávolíta­ni a romokat, és megvárni, amíg annyira kiszikkad a talaj, hogy épí­teni lehessen rajta. Ez pedig időbe telt, futott a drága idő. Viszont nem akarom azt állítani, hogy nem voltak mulasztások. Vol­tak, sőt még ma sem megy minden zökkenőmentesen. Általános panasz, hogy különösen a tégla kevés. He­lyenként a károsultak nem vásárol­hatják meg az építőanyagot, mivel a biztosító még nem folyósította a kártérítési összeget. Előfordul, hogy már kezdhetnék az építkezést, csu­pán a lakástípusban nem tudnak • Az eltelt két Hónap ­bizonyít • Sok, és mégis kevés az építőanyag • Közel 150 millió az eddig kifizetett összeg • Megnyugtató tények megegyezni a tervezők és a lakás­igénylők. A szórványos esetektől el­tekintve azonban ma már mindenki tudja, hol építhet, melyik házhely az övé. A lakosság nagy többsége az építéshez szükséges anyagi esz­közökkel is rendelkezik. A biztosí­tó mostanáig közel százmillió kár­térítést fizetett ki, és 32 millió ko­rona állami segélyt folyósítottak a rászorultaknak. A mulasztások mellett azonban látnunk kell: a járásban — a leg­újabb adatok szerint — 3233 lakás teljesen elpusztult, és 4475 súlyo­san megrongálódott. Ez a megmá­síthatatlan, szomorú tény. Valóság (Folytatás q 2. oldalon) Az Oj-Kína pekingi keltezésű híre ismerteti a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése állandó bi­zottságának és az Indonéz Köztár­saság parlamenti küldöttségének tárgyalásairól kiadott nyilatkozatot. Az indonéz küldöttség szeptember 27. és október 4. között baráti meg­beszélést folytatott a kínai veze­tőkkel, melynek során a két fél nemzetközi kérdéseket, elsősorban a malaysiaí és a vietnami helyze­tet vitatta meg. Kifejezésre jut­tatták azt az óhajukat, hogy tovább kell erősíteni a kínai—indonéz kap­csolatokat 1,5 millió korona értékű játékszer kerül kivitelre évenként a Vctlcei Járási Iparvállalatból. Ezek a játékok bizonyosan örömet szereznek minden gyermeknek. (J. Nősek — CTK felvétele) A LUNA 7. elérte a Holdat Értékes adatok további kísérletek végzéséhez • Még meg­oldásra vár a zökkenőmentes sima leszállás biztosítása • A Luna 7. újabb szovjet űrsiker Moszkva (CTK) — A Luna 7. szovjet önműködő űrállomás csü­törtökön 23 óra 8 perc 24 másod­perckor a Kepler-krátertől nyu­gatra a Viharok tengerének tér­ségében elérte a Hold felszínét — jelentette tegnap délben a TASZSZ. A Luna 7. pályájának kiigazítá­sa után október 5-én elvégezték az űrállomás zökkenőmentes Hold­ra szállásához szükséges művele­tek nagy részét. Bizonyos tervezett műveleteket nem teljesítettek, ezekkel majd tovább kell foglalkozniuk. Az űrállomás repülése során a további munkához szükséges ter­jedelmes gyakorlati anyagot szer­zett. A TASZSZ közleménye ismét megerősítette azt a feltevést, hogy a kísérlet egyik célja a „sima le­szálláshoz" szükséges bonyolult rendszer működésének kipróbálása volt. E szempontból a Luna 7. útja részleges sikert jelent. A vele szer­zett értékes tapasztalatokat a szovjet tudósok további kísérleteik során fogják felhasználni. A Stavotndustria dolgozót szorgalmasan építik a trnaval SKLOPLAST üzemet, hogy mielőbb megkezdődhessék az üveglaminátok gyártása. A képünkön látható első épületben dolgozzák fel az üvegszálakat, a háttérben látható épület pedig a textilfeldolgozó üzemrészleg. A csehszlovák üveglaminátok iránt igen nagy a külföld érdeklődése. (K. Bachan felv.) Féktelen antikommunista kampány Indonéziában A katonaság teljesen ural a helyzetnek • Fanatizált tömegek feldúlták a kommunista párt székházát • Az ANTARA hír­ügynökség ismét működik Tokió (CTK) — A Japán külügy- ban, pénteken kétszáz kommunis­minisztérium Jelentései szerint a tát és ifjúmunkást tartóztattak le múlt heti viharos események után DJakartában. Olyan hírek keringe­csütörtökön Djakartában csend és nek, hogy a katonák halomra ölik nyugalom volt. Az iskolákat és a hl- a letartóztatott kommunistákat, vatalokat ismét kinyitották. A sajtó Tegnap a déli órákban közölték, újból megjelenik, az ANTARA hír- hogy Djakartában a muzulmán ifjú­ügynökség múlt szombat óta elő- ság nagy antikommunista tüntetést szőr dolgozott. Djakartában már rendezett. A fanatizált tüntetők közlekednek a villamosok. A távíró- megrohanták és felgyújtották az In­és távbeszélő-összeköttetés azonban donéz Kommunista Párt Központi még korlátozott. A kijárási tilalom Bizottságának székházát. Követelték még érvényben van, s a fő útcákon a párt betiltását és elnökének, Al­tankok őrködnek. ditnak halálra ítélését. A indonéz fegyveres erők Djakar- Az A P jelentése szerint az lndo­ta térségében antikommunista ak- né z hadsereg Djakartában és kör­cíóba kezdtek. Annak ellenére, hogy nyékén bevezette a rendkívüli álla­Sukarno elnök nem értett egyet a P oto t- Sukarno állítólag továbbra is hadsereg kommunistaellenes akciói- a fővárostól 65 kilométerre fekvő val, és az Indonéz Kommunista Párt Bogorban tartózkodik, politikai bizottsága megcáfolta a A malaysiai rádió több hírt közölt kommunisták részvételét a puccs- a z Indonéziai eseményekről, ezek többnyire antikommunista megmoz­dulásokról szólnak. Állítólag Észak­Szumátrán is kommunistaellenes tüntetések folynak. Kutaradjában a tüntetők a kommunista párt betil­tását követelték. Mokoginta tábor­nok, Szumátra katonai parancsnoka állítólag „az ország nyugtalan hely­zete miatt" megtiltotta, hogy a tar­tományi kormányzók és politikai ve­zetők elhagyják lakhelyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents