Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-24 / 295. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljelek ! UJSZO Y SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1985. OKTÓBER 24. VASÁRNAP XVIII. ÉVFOLYAM 295. szám Ára 30 fillér Nemzetközi találkozó a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának 3D. évfordulóján Á KOMMUNISTA MOZGALOM a világ forradalmi egységének kifejezője (ČTK) — A Kommunista Internacionálé VII. kong­resszusának 30. évfordulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága s A béke és a szocializmus kérdései cfmű elméleti folyóirat szer­kesztősége által rendezett nemzetközi találkozó rész­vevői tegnap is vitával folytatták munkájukat. A találkozó harmadik napjának tanácskozásait AR­NOLDO NEIRELES, a Brazil Kommunista Párt küldötte nyitotta meg, és többek között hangsúlyozta, hogy a 30 évvel ezelőtt megtartott kongresszuson kitűzték a for­radalmi harcnak mai napig is érvényes taktikáját. A. Neireles elvtárs ezután részletesen tájékoztatta a jelenlevőket arról, milyen tevékenységet fejtenek ki a brazil kommunisták a katonai junta diktatúrája adta feltételek között. Ezt követően VLADIMÍR KOUCKÝ elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. RAUL ACOSTA, a Perui Kommunista Párt főtitkára Peru jelenlegi politikai helyzetét ismertetve közölte, hogy az országban sok helyütt fellángolt a partizánok szabadságharca. Harminc évvel ezelőtt Finnországban is széleskörűen vitatták meg az egységfront kérdését — mondotta töb­bek között INKERI LEHTINEN asszony, a Finn KP Köz­ponti Bizottsága politikai bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, és rámutatott arra, hogy első­sorban Kuusinen elvtárs érdeme volt, hogy a fasizmus elleni harcban, valamint a nép alkotmányos jogainak felújításáért a kommunisták, a munkásosztály s az or­(Folytatás a 2. oldalon) Vladimír Koucký elvtárs beszéde (ČTK) A harmincas évek de­rekán a burzsoá demokrácia vál­ságba jutásával, a fasiszták nyilt fellépésével s a háború közvetlenül fenyegető veszélyével kapcsolatban az egész nemzetközi munkásmozga­lomban Ismét felmerült a demok­ráciáért és a szocializmusért ví­vott harc egymáshoz viszonyulá­sával összefüggő Időszerű problé­mák egész sora. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának múlhatatlan érde­me, hogy e sorsdöntő napokban ha­tározott fellépésével s kiváló ké­pességgel kitűzte a munkásmozga­lom olyan taktikáját, amely te­vőlegesen hozzájárult a széles fasisztaellenes arcvonal további elterjesztésével összefüggő kérdé­sek megoldásához, és ezzel kap­csolatban az „új demokrácia" el­gondolásának érvényesítéséhez. Wilhelm Pieck jellemzése szerint ez a stratégiai taktika „egybeko­vácsolja a fasizmus és a háború el­hárítására törekvő dolgozók töme­geit, és így lehetővé teszi, hogy a fasizmus elleni védekezés a szocia­lizmusért vívott harccá változzék". A Komintern VII. kongresszusa ha­tározataival teljes felelőssége tu­datában egyetértő pártunk hatha­tósan járult hozzá a Komintern irányelveinek kidolgozásához. Ezt azért ls tehette, mert a most! tö­meges sztrájk idején a munkanél­küliek mozgalma keretében és az előretörő fasizmus elleni küzdelem­ben értékes tapasztalatokat szer­zett. A csehszlovákiai kommunisták idejekorán tudatosították, hogy a VII. kongresszuson kitűzött irány­elvek az akkor legégetőbb problé­mák forradalmi szellemű, de ugyan­akkor konkrét s a dolgozók töme­gei számára érthető megoldásának rendkívül kedvező feltételeit hozták létre. Az Ilyen értelmezés különösen Csehszlovákiában volt rendkívül nagy jelentőségű, mert hazánk már akkor is olyan állam volt, ahol (jóllehet burzsoá értelemben) ma­gas színvonalon nyilvánult meg a társadalmi s politikai élet demok­ratizmusa. Köztudomású az ls, hogy a harmincas években a hitleri fa­sizmus a szó szoros értelmében kö­rülzárta a Csehszlovák Köztársa­ságot. Természetes, hogy mindez erősön befolyásolta Csehszlovákia népének politikai gondolkodásmód­ját, annál is inkább, mert mély de­mokratikus érzülete, szabadság- és Igazságszeretete a múltban a mind nemzeti, mind szociális jogaiktól megfosztott, kegyetlenül elnyomott nép évszázados demokratikus ha­gyományaiból eredt. A lakosság szé­les rétegeinek ez a — kommunisták által maradéktalanul tiszteletben tartott és erős támaszként számítás­ba vett — demokratikus szelleme akadályozta meg szándékai valóra váltásában a hitleristák példáját követni vágyó csehszlovákiai reak­ciót. A társadalmunk további fejlődését gátló mélységesen válságos hely­zeten csak olyan politika változtat­hatott, amely a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcot szer­ves — tehát nemcsak propagált vagy „taktikai" — egységben tette volna lehetővé, mint ahogyan erre a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának programja s ennek alapján Csehszlovákia Kommunista Pártjának programja ls rámutatott. Pártunk e programját fokozatosan, éspedig még a kongresszus előké­szítése idején állította össze a kongresszuson, s a CSKP 1936-ban megtartott VII. kongresszusán ki­egészítette, majd hazánknak a fa­sizmus elleni védeke ését célzó küzdelem feltételei között tovább­fejlesztette. A fasizmus elleni harcnak ezért féltétlenül szervesen össze kellett függnie a tömegek mozgalmával, ak­tivitásával és azzal az irányzatával, hogy az akkor adott helyzetet meg kell változtatni, éspedig a népi tö­megek javára. A forradalmi erők és a burzsoá demokrácia közötti ak­kori kritikus kapcsolatok nem zár­ták ki a fasizmus elhárításához szükséges következetes és határo­zott fellépést. A tulajdonképpeni fasizmus elleni harc azonban ezzel egyidejűleg — ami tartalmát és eredményeit illeti — múlhatatlanul szükségessé tette a demokrácia ak­kori helyzetének tagadását, belső megújhodását s az egész társada­lom megváltoztatását. Szükség volt tehát a mélyebben gyökeredző, lényegesebben népi demokráciára, a társadalom demok­ratizálására, mert mindez az egész társadalom s az egész nemzet ér­dekeként lépett előtérbe. Klement Gpttwald elvtárs annak idején ki­jelentette, hogy „a békéért, a rza­badságért és a munkáért síkraszálló nép arcvonalát" széles körű demok­ratikus és antifasiszta mozgalom­ként megszervezni azt jelentette, hogy ennek a mozgalomnak aktív­nak s offenzívnak kellett lennie, de ugyanakkor a népi tömegek jobb létfeltételeinek elérésére s a nép új társadalmi szerepének biztosítá­sára is kellett törekednie. A jobb­oldali szociáldemokraták úgy vél­ték, hogy az antifasiszta mozgalom célja a védekezés s az adott hely­(Folytatfis a 2. oldalon) l A bratislavai Komenský Egyetem természettudományi kara az idén ünnepli fennállásának 25 évfordu lóját. Ebben az évben 1B30 rendes hallgató és a levelező tagozat 450 hallgatója szerzi meg a tan széken a diplomát. Képünkön: Vitézslava Segečová, Ljuba Slováková, Alexandra Skubincová. jana Ši meková és Helena Šuchová első éves hallgatók dr. FrantiSek Viliek és Dušan Matis asszisztensek je lenlétében mikroszkóp segítségével egysejtű élőlényeket tanulmányoznak. (I. Dubovský felv. — ČTK) L A bratislavai Doprastav dolgozói ezekben a napokban fejezték be Gútán az új közúti hidat, mely a maga nemében egyedülálló Szlo­vákiában. (Š. Petráš felv. — ČTK) INDONÉZIA Ismét fegyveres összetűzések Indonéziában A hadsereg továbbra is üldözi a kommunistákat • Harckocsik és katonai őrjáratok Djakarta utcáin Djakarta (ČTK) — A szep­tember 30-i és október 1-i si­kertelen puccskísérlet óta első ízben szombaton érkeztek hí­rek fegyveres összetűzésekről Indonéziából. A djakartai API napilap közlése szerint összetűzésre került sor ok­tóber 22-én Indonézia Kommunista Pártjának djakartai székháza mel­lett, ahol az indonéz fegyveres erők razziát tartottak és megtámadták a kommunista párt titkársága épüle­tét védő fiatalokat. Közép-Jávából ls harcokról érkezett jelentés, ahol — a hírügynökségek szerint — a hadsereg csapatai a „menekülő kommunistákat" üldözik. A Djakartába érkező utasok ls megerősítik azt, hogy a vidéken uszító kampányt Indítottak a kom­munisták és a baloldali erők ellen. Szavaik szerint a hadsereg kampá­nyának hatására a kommunisták la­kásait több helyen felgyújtották. A Djakartától délre fekvő Bogoreban több ezer muzulmán tüntetett a kom­munlsta párt ellen. A tüntetésen Aiditnak, a kommunista párt elnö­kének személyét jelképező bábot és kommunista lobogókat égettek el. A Reuter szerint a 9 indonéz politi­kai párt közül hét közös nyilatkoza­tot adott ki, melyben azt követe­lik, hogy Sukarno elnök helyezze törvényen kívül a kommunista pár­tot. , . Djakarta utcáin továbbra is tan­kok, páncélautók és katonai őrjára­tok cirkálnak. DEL-VIETNAM A hazafias erők teljesen bekerítették a Plei Me-i katonai tábort A B-52-es amerikai bombázók folytatják terror-támadásaikat • Újabb amerikai zászlóaljak szálltak partra. Saigon (ČTK) — A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front csapatai már negyedik napja tűz alatt tartják Plei Ku térségében a dél-vietnami hadsereg úgynevezett szakosított csapatainak Plei Me-i táborát. Amerikai katonai képviselő beismerte, hogy a haza­fiak teljesen bekerítették a tábort. A hazafias erők állandó tűz alatt tartják a tábort. Eddig az ameri­kai repülőgépeknek sem sikerült szétkergetni a támadó hazafiak csa­patát. Ellenkezőleg, az amerikaiakat érte veszteség, amikor a hazafiak a harcok térségében négy amerikai repülőgépet lőttek le. A dél-viet­nami csapatmegerősítések sem tud­ták megváltoztatni a helyzetet. Szombati hírek szerint a B-52 tí­pusú amerikai bombázó repülőgé­pek újabb terror támadásokat haj­tottak végre. A Saigontól 16—25 kilométerre délre és nyugatra fek­vő területet támadták meg. Hírügy­nökségek hangsúlyozzák, hogy az amerikai repülőgépek eddig még nem hajtottak végre támadást ilyen közel a fővároshoz. A bombarob bánások a városban is hallhatók voltak. A felszabadító erők Saigon utcáin éjjel több száz röpiratot szórtak szét, melyek elítélték az amerikaiak barbár háborúját és el­lenállásra hívták fel a saigoni ka­tonákét. A Dél-Viétnamban állomásozó amerikai csapatok parancsnoksága úgy döntött, hogy nagyobb mérték­ben veti be a harcokba a tüzérsé­get és elsősorban azokat az ágyú­kat, melyek atomtöltetű gránátok kilövésére ls alkalmasak. Tegnap megkezdődött további négy ameri­kai zászlóalj partra szállása. Eddig még nem ismert, a partraszállás pontos helye. Amerikai katonai képviselő kijelentette, hogy az újon­nan érkezett csapatokat a Saigontól északra fekvő hegyes vidékeken he­lyezik el. A négy zászlóaljon kívül még további három amerikai zász­lóaljat vetnek be a háborúba. Négy amerikai szenátor Saigon­ba érkezett. A helyszínen fognak megismerkedni a vietnami helyzet­tel, és egyúttal ellátogatnak több amerikai támaszpontra. A szenáto­rok Dél-Vietnamból Thaiföldre és további délkelet-ázsiai országokba utaznak. Nguyen Cao Ky miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai és dél-vietnami katonai berendezése­ket Saigontól a Bien Hoa-i támasz­pontra helyezik át. Ky azt állította, hogy ezzel az intézkedéssel meg akarják könnyíteni a főváros hely­zetét, de a valódi ok a városban uralkodó nyugtalan helyzet. A rend­őrséget és az amerikai katonákat állandóan veszélyeztetik a hazafias erők. Pénteken további öt amerikai re­pülőgépet lőttek le a Vietnami De­mokratikus Köztársaság területe fö lőtt. Több amerikai pilótát foglyul ejtettek.

Next

/
Thumbnails
Contents