Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-21 / 292. szám, csütörtök

SAJATOS FELADAT GONDOLATOK A POLITIKAI ÉS TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSASÁG SZLOVÁKIAI KONGRESSZUSA UTÁN l/ét napig tartott Bratislavában a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság szlovákiai kongresszusa. Az összejövetelen részt vett 300 küldött kicserélte tapasztalatát, megvizsgálta milyen tevékenységet végzett a tagság az öt éve megtartott legutóbbi kongreszszus óta, hogyan dolgoznak a lektorok Jelenleg, és milyen munka vár elvégzésre a jövőben. Mind a tartalmas beszámoló, mind a részletkérdéseket is elemző vita megállapította, hogy az előadók az utóbbi években mintegy 300 ezer különféle témakörrel foglalkozó előadást tartottak, közel 12 millió hallgató részvételével. A városokon és falvakon egyaránt népszerűek a társaság által rendezett akadémiák és népi egyetemek, a kérdés-felelet estek, valamint a kulturális műsorral tarkított Ismeretterjesztő előadások. Többek között szó volt a csehszlovákiai magyar és ukrán nemzetiségű dolgozók körében végzett politikai és felvilágosító munkáról, a CSEMADOK-kal történő együttműködésről, a kiadványok színvonaláról, az iskolán kívüli nevelés szükségességéről, a politikai és szakismeretek növelésének a fontosságáról. Elhangzott, hogy az előbbi kongreszszus óta eltelt időszakban a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság előadói magyarul összesen 22 000 előadást tartottak és a Népművelési Intézettel együttműködve közel 100 ismeretterjesztő kiadványt Jelentettek meg. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az Ismeretterjesztés csak akkor eredményes, ha az előadások a közönséget érdeklő kérdéssel foglalkoznak és kapcsolatosak a gyakorlati élettel. Az elvont, az emberek érdeklődési körétől távol álló előadásoknak ma már sehol sincs létjogosultságuk. A több pontból álló határozat többek között feladatul adta a társaság előadóinak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa alkalmából fokozzék tevékenységüket, küzdjenek a marxista—leninista ideológia térhódításáért, honosítsanak meg új munkaformákat, színvonalas politikai és felvilágosító munkával szolgálják a népművelést és az iskolán kívüli oktatást. A kétnapos tanácskozás rendkívül sok kérdést érintett és a jövőre néz ve számos útmutatással szolgált. Mindenre nem térhetünk ki és nem is feladatunk a kongresszus tanulságainak részletes elemzése. Ezúttal csupán sajátos kérdést érintünk, a kongresszus kapcsán a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók i mturm 'k \ \*4>&tJlírek\ H'»ll«*l*<l(«(l*ttl(«,*,,*,*t • >, MII • Párizsban, Szent Lajos-szigetén 1959-ben nyitotta meg kapuját a Galerie Lambert, s azóta főképp fiatal művészek munkásságának ad helyet, a világ minden tájáról. Ázsiai művészeknek éppúgy, mint afrikaiaknak, latin-amerikaiaknak és kelet-európaiaknak. A kis galéria szeptember utolsó napján megnyílt kiállításának címe: „öt fiatal kelet-európai festő"; részvevője a magyar Csernus Tibor, a szovjet Bieloutine, a csehszlovák Valenta, a lengyel Narzynski, a Jugoszláv Jordán. A kiállítás katalógusának előszava így zárul: „ ... boldogok vagyunk, hogy bemutathatjuk őket Párizsnak." • Vincent Van Gogh halálának 75. évfordulóját a berlini Henschelverlag a nagy művész valamennyi levelének hatkötetes, összesen 2800 oldalas kiadásával ünnepli meg. Van Gogh az első levelet 1872-ben Irta öccsének, Theónak, az utolsót 1890. júliusában, röviddel öngyilkossága előtt. Leveleiben Jöbbek között ezt írja: „Minél többet gondolkozom rajta, annál erősebben érzem, bogy nincs semmi, ami művészibb, ami művészhez méltóbb 'enne, mint szeretni az embereket." • A Beatles-együttest október 26án fogadja az angol királynő. A hoszszú hajú zenészek közölték: nem fogják viselni a hagyományos ünnepi öltözéket, egyszerű fekete ruhában Jelennek meg, kalap nélkül. Az egész ország röhögne rajtunk, ha cilindert öltenénk — mondotta az egyik muzsikus. • Kísérleti színház kezdte meg működését a Francé óceánjárón. Felváltva mutat be francia és angol nyelvű darabokat. Ha a kísérlet iránt megfelelő érdeklődés mutatkozik, a színházat állandósítják. neveléséről mondunk el néhány gondolatot. Mindig, de most a párt XIII. kongresszusát megelőző Időszakban jobban, mint bármikor, a magyar vonalon végzett politikai és kulturális munkában ls az a legfontosabb, hogy leküzdjük a polgári nézetek és erkölcsök maradványait, a magas fokú eszmeiség, a munkához, a közös tulajdonhoz való szocialista viszony szellemében neveljünk, fejlesszük az egyén képességeit, teremtsük meg az anyagi és szellemi kultúra gazdagságát. Az szükséges, hogy egyre többet merítsünk a marxista—leninista eszmékből, megértsük a világ fejlődésének menetét és távlatait, helyesen tájékozódjunk a bel- és külpolitikai kérdésekben, tu. datosan, szocialista módon építsük a társadalmat és rendezzük be egyéni életünket. A

z a nehéz feladat, amely az ilyen irányú nevelésre vár, csak átgondolt és odaadással végzett munkával teljesíthető. A nevelésnek azonban nagyon sok formája van. Nevelnek az Iskolák, a különféle kulturális intézmények, a társadalmi és tömegszervezetek. A nevelés célját szolgálja a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság is. Az utóbbi években magyarul megtartott említett 22 000 előadás sok mindent kifejez, de csak egy része annak a sokrétű munkának, amelyet a társaság magyar vonalon végzett. Számottevő sikerek jelzik kiadói, valamint a népi akadémiák szervezésénél tanúsított tevékenységét is. Az utóbbit az általános és szakmai, valamint a politikai és esztétikai nevelés jegyében a CSEMADOK-kal karöltve szervezte. A népi akadémiák számára közösen a népművelési intézettel többek közölt A tudományos világnézet, A szocialista mezőgazdaságért, A kommunizmusnak neveljük gyermekeinket, Az állam és a jog szerepe Csehszlovákia társadalmi és gazdasági életében és A természet törvényei című kiadványokat jelentette meg. A különféle témakörrel foglalkozó, az utóbbi években megjelent mintegy 100 kiadvány nagy része fordítás. Szép számú azonban a magyar szerzők eredeti alkotása is. Az utóbbi években a társaság, Illetve a Népművelési Intézet többek között Csanda Sándor A magyar—szlo vák történelmi és művelődés! kapcsolatok kérdései, Turczel Lajos A csehszlovákiai magyar irodalom fejlődése és mai helyzete, Mózsl Ferenc A csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák feladatai, Rákos Péter Madách Imre és az Ember tragédiája, Varga János A társadalmi szervezetek és a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális élete, és Csizmadia Dezső A csehszlovákiai magyar dolgozók harca a fasizmus ellen című művét adta ki. Az akadémiák és a népi egyetemek — bár igen sokat nyújtottak — magyar vonalon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Elsősorban azért, mivel ez az oktatási forma nem jelent magasabb szakmai minősítést (tehát a munkahelyen a bérmegállapítást nem befolyásolja), a dolgozók nem tanúsítottak iránta olyan érdeklődést, m'nt vártuk. Ennek ellenére az akadémiák így ls hasznosnak mutatkoztak: gyarapították az általános műveltséget és a szakmai tudást. Az ls értékük, hogy meghonosították az előadói munka ciklusos formáját. Az akadémiák és népi egyetemek a Jövőben is Jónak bizonyulhatnak és megérdemlik, hogy érdekükben az eddigihez hasonló, vagy még Jobb munkát végezzen mind a társaság, mind a Népművelési Intézet és a CSEMADOK. Az említett kiadványokat az előadók, mind segédanyagot, sikerrel használták. Ezzel kapcsolatban másutt mutatkoztak hiányosságok. Egyegy mű átlag 300 példányban jelent meg. Szép mennyiség. Jó elosztás esetében kielégítené az igényeket. Az elosztásnál azonban bajok történtek. Némely kiadványból (a járási és helyi szerveknél) nagyobb mennyiség is „elfeküdt" és a kötetek nem, vagy csak késve Jutottak az érdekeltekhez. Helytelen, káros, megengedhetetlen Jelenség! E kiadványok nem mondanak újat. Csupán segédanyagok. De azért jelennek meg, hogy segítsenek és nem azért, hogy fiókok alján porosodjanak, esetleg csupán csak kimutatásul szolgáljanak... A nehézségek és hiányosságok ellenére tartalmas és változatos munka jelzi a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság eddigi tevékenységét. Sikerük feljogosít, hogy a jövőben is sokat várjunk tőlük. A párt határozata értelmében továbbra is döntően fontos az iskolán kívüli nevelés. Ennek érdekében szerveződnek az akadémiák és a népi egyetemek, mint az Iskolán kívüli nevelés eddig legeredményesebbnek bizonyult formái. A társaság előadóira e téren változatlanul nagy feladatok várnak. Emellett másban ls szükséges a segítségük. Szlovákiában a dolgozók 30 százaléka nem fejezte be az általános középiskolát. Mivel 1945-től 1949-ig Csehszlovákiában nem folyt magyar nyelvű oktatás, ennél ls rosszabb a helyzet magyar vonalon. A párt és az Iskolaügyi szervek mindent elkövetnek, hogy e dolgozók pótolják a hiányt és magasabb képesítést nyújtó iskolákban tanulhassanak. Rövidesen hathónapos, illetve egyéves tanfolyamok. 0 nyílnak, ahol a hallgatók általános középiskolai végzettséget szerezhetnek. A társadalmi és tömegszervezeteknek ls, de elsősorban a Politikai ős Tudományos Ismeretterjesztő Társaság előadóinak egyik fontos feladatuk támogatni ezt az akciót és elérni, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók közül minél többen elvégezzék az általános műveltséget nyújtó tanfolyamot. S

ok munka vár elvégzésre a művelődési otthonokban, az agitációs központokban és az ismeretterjesztésben mindenütt. A módszertani kiadványok színvonalának az emelése, a szervezés tökéletesítése és a szemléltető eszközök gazdagítása ls szükséges. A magyarul folyó népművelésben azonban most a középiskolai végzettség megszervezésére történő ösztönzés mellett, a széles körű politikai és felvilágosító munka színvonalának az emelése, az iskolán kívüli oktatás minden formájának a tökéletesítése a legszükségesebb feladat. BALÁZS BÉLA KezesfcepnMÜMC VieCl9MettX€Tí A telepes rádiókészülékekkel AKCENT - teljesen telepes, 4 hullámhosszon működő készülék. Az energiát két 4,5 V-os lapos elem szolgáltatja. Kihúzható forgó-csuklós ferit-antenna. Autóantenna-rekesz. Rákapcsolható gramofonra, magnetofonra, vagy más reproduktorra. Ára: 1400 korona. ZUZANA — telepes zsebkészülék, középhullámon sugárzott műsorok vételére. Kedvezőtlen körülmények között is biztosítja a helyi leadó által sugárzott műsor vételét. 6 telep - ferit-antenna - 9 V-os miniatűr-elem, nyomtatott hullámhossz-táblázat. DORIS - kisméretű tökéletes középhullámú készülék. Energiaforrás 6 Vazaz négy rúdelem. Beépített feritantenna. Zajban a műsor kagylóval is hallgatható. Ára: 550 korona. DANA: - hordozható, kisméretű, 6 tronzistoros készülék, középhullámon sugárzott adás vételére. Ferit-antenna, kör alakú törpe-reproduktor, új szerkezet, összsúly 250 gramm, ízléses polisztirén burkolat, különböző színárnyalatokban. Ara: 600 korona. A telepes készülékek meatekinthetök és kiegészítő kölcsönre is kaphatók az ELEKTRO RADIO szaküzletekben. ÚF-337 ŽOFIA NALKOWSKA: A R É T — En nem utálom a zsidókat, mint ahogy nem utálom a hangyákat meg az egereket sem. Egy darabig vár, hogy vajon mit szólok hozzá. Nehézkesen ül. Nagy darab nö és elég kövér ls. Még mindig a koncentrációs táborbeli „zebráját", azt a szürke sávos, sötétkék kajtánt viselt A haja ts mindmáig egészen kurtára, szinte bőrig le van nyírva, mint a jérjlaknak, s azt ls ugyanolyan színű, szürke sávos, sötétkék sapka födt. Látogatóba jött. Itt ül a hotelszobámban, egy párnás széken. Nem kér semmit, nincs szüksége semmire. Különösen pénz nem kell neki. Azt is, amit a Gondozótól kapott, szeretné minél hamarabb odaadni valakinek, akinek nagyobb szüksége van rá, mint neki. Végső esetben odaadná, akár megőrzés végett is. Annyira undorodik tőle, A szék karján nyugvó kezében két nagy mankót tart. — Hogy miért beszélek az egerekről? — mondja, holott ilyesmit nem kérdeztem tőle. Es mosolyog hozzá. A mosolya szép, és közben kimutatja egész sor fiatal, fehér fogát. Sárgásbarna szeme csillog, az arcbőre sötét és pirospozsgás. Még fiatal, de nagypn elrútítja a kefeszerű, kurta haja, az a kis szakácssapka és az orrát nyergelő nagy szemüveg. — Mert egyszer egy mariavtta nővérrel krumplit hámoztunk a blokk konyháján, és abban a krumpliban egy egérfészket találtunk. A fészek egy krumpliba volt vájva. A közepét mind kirágták, és az egérkék ott kuporogtak a héjában. Három apró egérke volt, még majdnem csupaszok, amolyan piszkos-rózsaszínűek. A nővér oda akarta adni a macskának, de én nem engedtem ... — Mert ilyesmire gondoltam — folytatja némi habozás után —, hogyan enné meg őket az a macska? Aztán kedvetlenül teszi hozzá: — Valami olyasféle kíváncsiság ébredt bennem, mint a gestapósban — milyen lenne az? ... Hosszabb ideig gondolkozott ezen a különös jelenségen. Mintha elmélyedt volna a gondolatatban, aztán felsóhajtott. — En hát visszatettem őket abba a krumpllhéjba, és mélyen beástam a szálmába. Az anyjuk csak rájuk talál, és valahogyan megmenekülnek. Így hát csakugyan nem utálja a zsidókat, bár ő maga keresztény. Még a háború elején tért át katolikusnak, mert nagyon szenvedett attól a sok igazságtalanságtól és kegyetlenségtől, amit látnia kellett. Ha az 0

j Jézus kínszenvedésére gondolt, könnyebben elviselte azt, amit látott. Lengyel neve és lengyel papírjai voltak, s a táborban mint lengyel szerepelt, nem pedig mint zsidó. Nem tudja biztosan, kik voltak a szülei, mert sosem látta őket. Csak a nagyanyját ismert, aki felnevelte. De ez nem ls fontos. Egyébként már a nagyanyja sem él. Ezen a körülményen el kell egy kicsit gondolkozni. — En a világon senkit meg nem vetek. De ez nem fontos. Ellenben a következő dolog, az fontos. — Tudja maga, asszonyom, mit jelent az: kimenni a rétre? — Nem. — A táborban az SS-ňVk' Már kora reggel azt kiabálták: — Menjetek a rétre, kifelé a réirel ...A jugoszláv nők pedig ezt így mondták: Itt na luku... Ez októberben történt. Nagyon hidegek és nedvesek voltak a napok. Egy-egy blokkból minden rabnőnek ki kellett mennie a rétre. Es estig ott is maradtak, mert a blokknak tisztának kellett lennie. Az a rét pedig ott volt közvetlenül az erdő mellett, már a fák tövében. Ott álltak a hidegben egész nap, evés és munka nélkül. A blokknak tisztának kellett lennie, és a tisztogatás és takarítás néhány napig eltartott. Ök pedtg ott álltak. Nem tudom, hányan lehettek, de jó nagy tömeg volt. A németek biztosan azért gyűlölték őket annyira, mert olyan sokan voltak ... Franciák, hollandusok, belgák és sok görög. Azok a görög nők voltak a legrosszabb állapotban. A lengyel és orosz nők sokkal erősebbek. Szorosan egymás mellett álltak, pedig hely volt bőven. A testük piszkos, fekélyes, varas. Voltak közöttük betegek, sőt haldoklók is. Ezeket már egyáltalán nem gyógyították ... Mindig róluk beszél, nem önmagáról. Így hát nem tudni, ő is ott volt-e közöttük, vagy csak mint szemlélő látta. — Mert ők már hét hónapja a táborban voltak, mi viszont csak nemrég érkeztünk egy új transzporttal. De azért másnap mi is kint voltunk a réten. Borzalmas állapotban találtuk őket, de tálán az volt a legrémesebb, hogy olyan sokan voltak. Tudtam, hogy ránk ugyanaz a sors vár. Arról nem beszél, hogy ő mit szenvedett. Mindig csak mások miatt sopánkodik. — En nem féltem. Tudtam, hogy meghálok, hát nem féltem. Önmagáról csak annyit mondhat, hogyha verték, hát mtndlg Imádkozott. Azért imádkozott, hogy ne támadjon a szivében gyűlölet. Egyéb semmi sem érdekelte. Arról nincs sok mondanivalója, hogy mitől lett nyomorékká. A lábszárcsontja rosszul forrt össze, tehát szükség lesz még egy operációra. El kell törni a csontot, és újra összeilleszteni. Hogyne, természetesen elmegy a kórházba, de egyelőre még nem. Még előbb el kell intéznie egypár dolgot. Például, szeretne még egyszer elutazni Gdanszkba, hogy lássa a tengert. Meg egy asszonyt, a volt fogolytársát ts meglátogatná, aki most Poznanban lakik. Levelet kapott tőle, s tudja, valamiben még segítségére lehet. Hogy milyen körülmények között törte el a lábát, és hogy akkor sem érzett-e gyűlöletet, azt nem lehet tudni. Annyt bizonyos, hogy csak később fekszik be a kórházba. — Egy hétig minden nap kihajtották őket a rétre. Mindig egymáshoz simulva álltak ott, hogy egymást melengessék. Mindenki a középre igyekezett, mert ott volt a legmelegebb, senki sem akart a szélen állni. Lehorgasztották a fejüket, s ahogy csak tudtak igyekeztek beljebb nyomakodni. Az egész tömeg mind együtt mozgott... Némelyiknek a teste csupa seb volt, s azért mégis minél jobban egymáshoz simultak. Es egyre többen háltak meg. Egész héten így hajtották ki őket, egészen a szelekcióig. Az egyik napon megint nagyon hideg volt, de délben előbújt a nap. Akkor mindnyájan arrafelé húzódtak, ahol a napot nem takarták el a fák. Ezt sem embert módon csinálták, hanem úgy, mint valami kis állatkák. Vagy mint valami zárt massza ... Azon a napon a görög nők éppen a nemzett himnuszt énekelték. Nem görögül, héberül énekelték a zsidó himnuszt... Nagyon szépen, erősen és hangosan énekeltek ott a napsütésben, mintha csak teljesen egészségesek volnának. Nem volt az fizikai erő, asszonyom, mert hiszen éppen ők voltak a leggyengébbek, hanem az epedő vágyakozás ereje ... Másnap szelekció volt. Kimentem a rétre. Nem volt ott egy lélek sem. 1965. október 21. * Uj o*«o 7