Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-19 / 290. szám, kedd

mmm A szénbányászat alkonyának küszöbén ? ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÍSÉRLET A SZÉN FÖLD ALATTI GÁZOSÍTÁSÁVAL A< A MDDFRM TFÍ~H VTUM

3AWÄÍT

OLULTABB KOMPLE

X ® F

TÜRÖ

VHEL® n PRKLMJO® Az Oj Sző 1965 október 8-i számában közölt hír, miszerint a Brezno u Chomutova-i Bányaepitő Vállalat kísérleti üzemében bebizonyították hogy lehetseges országunkban is a szén föld alatti gázosítása, sokakat meglepett. Mert valóban modern szénfeldolgozási eljárásról van szó amellyel tudomásunk szerint ez ideig csak a Szovjetunióban és Angliában ertek el komolyabb sikereket. Azt bizonyítják, hogy a bányák valószínűleg utolsó évszázadukat élik, s hogy a föld fekete kincsének kiakľ* íl"a J

ÖVdben ne

m " klassziku

s bányászati módszerekkel fog tdrtenm, hanem a föld alatti gázosítás útján Mengyelejev elképzelése valóra válik MICHAL TILLNER gyűjteményes kiállítása D. I. Mengyelejev, a nagy orosz kémikus (1834—1907) már régen rámutatott a kőszén föld alatti elgázosításának jelentőségére. Már 1888ban így írt „A Donyec partjain szunynyadó jövendő erő

4' című cikkében: „A szenet a föld alatt kell elégetni, világító-, generátor- vagy vízgázzá átalakítva csöveken kell elvezetni onnan..Williams Ramsay angol tudós fejében ugyancsak megfogant az a gondolat, hogy a szenet a Jföld alatt kell elgázosítanl — de harminc évvel később. A világon először a Szovjetunióban kezdtek foglalkozni az ötlet gyakorlati megvalósításával. 1931-ben megkezdték a föld alatti gázosítás módszereinek kidolgozását, annak előkészítését, hogy a szénrétegeket előfordulási helyükön égethető gázokká alakítsák át. A föld alatti gázosítás a modern technika egyik legbonyolultabb komplex problémája. Majdnem minden tudományágnak szerepe van benne: a bányászatnak, a kémiai technológiának, az elektrotechnikának, a mechanikának, az automatizálás tudományának stb. A technológiai eljárás kidolgozása ezért huzamosabb ideig tartott. A második világháború kitörése idején a szovjet tudósok már bebizonyították Mengyelejev elgondolásának helyességét ás elvi megvalósíthatóságát. Ez azt Jelentette, hogy a Jövőben nem lesz feltétlenül szükség bányafeltárásra, feleslegessé válik a bányászok nehéz föld alatti munkája. Miért előnyös? 'A szér»

:;fiM alatti elgázosítása a közönséges kitermelésnél jóval előnyösebb. Mindenekelőtt feleslegessé válik a szén kifejtése a teleprétegekből. Ilyenformán elmaradnak azok a meglehetősen bonyolult müveletek, melyekben közvetlenül részt vesznek az aknavájárok, ácsolóvájárok, vájárok és a többiek, akik a föld alatti és föld feletti szolgálatot látják el. Nem lesz kiadás a dúcolófára, se egyéb anyagokra, s a munkamódszer sokkal kevesebb gépet és költséges felszerelést igényel. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kitermelt kőszén mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű meddőkőzetet. A kőszenet dúsítani kell, azaz különválasztani a meddőkőzettől és a káros szennyezésektől, majd a darabok nagysága szerint osztályozni. Ennek ellenére a fogyasztó a kőszénnel együtt kisebb-nagyobb mennyiségben kap úgynevezett ballasztanyagot is, mint például a kőszénben mindig jelenlevő vizet és hamut. Mielőtt a szén föld alatti elgázosításának részleteibe bocsátkoznánk, elöljáróban jegyezzük meg, hogy a gázosítás alapja a következő folyamatból áll: a szén az oxigénnel vegyileg egyesül, a föld alatt átalakul égő gázzá vagy égő gázok elegyévé. Majd ezt a gázt, illetve gázelegyet kivezetik a föld mélyéből. A kőszén föld alatti elgázosítása jelentékenyen leegyszerűsíti, megkönnyíti, és olcsóbbá teszi a szén felhasználását, minthogy egyidejűleg egyesíti magában a szénbányát és a gázgyárat. Az olcsó föld alatti géz közvetlenül a kőszénlelőhelyről áramlik csöveken keresztül a felhasználási helyre, magas hőmérsékletű, könnyen szabályozható, hamumentes fűtőanyag alakjában. A föld alatti gázt nemcsak közvetlenül lehet fűtőanyagként felhasználni, hanem közvetve is: a tűzvájatből kilépő égő gázt vízzel lehűtik, és a gázzal felmelegített vizet lakóházak és ipari vállalatok távfűtésére használják fel. A föld alatti gázosítás nemcsak hatalmas mennyiségű folyékony üzemanyag megtakarítását eredményezi, hanem — és ez a legfontosabb — lehetővé teszi a rosszabb fajtájú és alacsony kalórlájú szenek helyben valő, bányászás nélküli felhasználását. Föld alatti gázgyár A föld alatti gázosítás folyamatának vázlatát a mellékelt ábrán mutatjuk be. A réteg dőlése mentén két ferde irányú vágatot A és B vezetnek a mélybe, amelyeket bizonyos mélységben, a réteg csapásiránya mentén úgynevezett „tűzfolyosóval" C egyesítenek. A ferde vágatrendszer két nyíláson keresztül közlekedik a föld felszínével. M hirtitUI nyilasa A szén föld alatti elgázosftásának vázlata. A két ferda (vagy függőleges j vágatot (A és B j csapásirányban a „tfizvájat" (C) köti össze. A vágatokból két fúrólyuk vezet ki a felszínre, amelyeket felváltva levegő-befúvatásra és gázkiszivattyúzásra használnak. Ä széntelepet a „tűzfolyosóban" gyújtják meg. A szén égését oxigénnel dúsított levegőáram táplálja. Mindezt az ábrán látható nyilak jelzik. A gáz további felhasználásától függően lehet vízgőzt adagolni, esetleg az oxigénbefúvás vízgőzzel együttesen történhet. A széntelepnek azt a részét, amelyikben a gázosítási folyamat végbemegy, mint említettük, „tűzvájatnak" nevezik. Hogy a szén egyenletesen égjen el, időnként változtatják a befúvás Irányát, azaz egy bizonyos időn át az egyik nyíláson fújtatnak, a másikon szívnak, majd megfordítva, a szívónyíláson történik a befúvatás, a befúvatásl nyíláson keresztül pedig a szívás. A szén elégetésekor hamu marad vissza. A „tűzvájat" létrehozása A háború előtti kísérletek során a szén elégetése előtt a bányászok a szénrétegbe kézi erővel folyosót vágtak, amelyet két végén függőleges akna összekötött a föld felszínével. Utána a folyosót meggyújtották. Ily módon mégis megmaradt a föld alatti munka öt-tíz százaléka, és lényegesen bonyolultabbá vált a technológiai folyamat. A szovjet kutatók újabban azt a feladatot tűzték ki, hogy bánya kiépítése nélkül készítik elő a gázosításhoz a szénrétegeket, vagyis elhatározták, hogy teljesen megszüntetik a föld alatti munkát. Vasztljev—Guscsev: „Riport a XXI. századból" című müvükben így ecsetelik a probléma megoldását: „... hogyan lehet a szénrétegben vízszintes vájatot készíteni anélkül, hogy ne ereszkednénk le a föld alá? Ma már Ismerünk néhány módszert e feladat végrehajtására. Ha egymástól meghatározott távolságban két kis aknát fúrunk, és az egyikbe levegőt préselünk, akkor a levegő a repedéseken keresztül szétterjed a szénrétegben, és egy része a szomszédos furaton keresztül távozik. Ha ezután begyújtjuk az aknát, ahová a préslevegő egy része eljutott, akkor az égés fokozatosan a levegőárammal szemben terjed tovább, amilyen mértékben az égési góchoz oxigén érkezik. A szénrétegben így az égés folytán csatorna keletkezik, s ez helyettesítheti azt a vájatot, amelyet valamikor a szokásos bányászati eljárással hoztunk létre." A kőszén tömörségétől függően néha 20, 50, sőt 100 atmoszférára kell növelni a levegő nyomását, hogy áthatoljon a szénrétegen a szomszédos aknáig. Ennek az eljárásnak az a hibája, hogy a sűrített levegő jelentős része kárba vész, megszökik, elillan a szénrétegben. De a szén föld alatti gázosítása révén keletkező gazdasági előnyök mellett belenyugodhatunk ezekbe a veszteségekbe. Egy másik eljárás villamos áramot alkalmaz a szénrétegben az „úttörő" akna vágására. Ha a furatokban elektródákat helyezünk el, és nagyfeszültséggel áramot vezetünk közöttük, akkor a szénréteg egy része felmelegszik, és ezer fokon átalakul koksszá. Természetesen nem az egész réteg kokszosodik el. A kísérletek azt mutattak, hogy a szénrétegben kisebb kokszcsatornák, kokszerek keletkeznek, amelyek kb. ceruza vastagságúak, és Jól vezetik az elektromos áramot. Az áram további hatására szinte föld alatti villám keletkezik, amely vízszintes csatornát vág. A szén föld alatti gázosítása közel 30 éves „múltja" ellenére még csak kezdeti stádiumban van. Az elért eredmények ugyan bebizonyították az új eljárás elvi indokoltságát, másrészt azonban nem biztos, hogy a jövőben számolhatunk-e szélesebb körű elterjedésével. Figyelembe kell ugyanis venni egyrészt azt, hogy az eljárás drága, mert nemcsak a kijelölt széntelepeket „égetjük ki", hanem a kísérő kőzetekben ís repedések keletkeznek, amelyeken át a benyomott oxigén nagy része elvész, a keletkező gáz pedig részben elszivárog. A föld alatti elgázosítást emellett az atomenergia békés felhasználásának lehetősége is egyre problematikusabbá teszi. Remélhető ugyanis, hogy a szénbányászatnak Idővel csak a vegyipar szükségleteit kell kielégítenie, mert az energiaellátást a hasadó anyagok olcsóbban, gazdaságosabban fogják biztosítani. A szén föld alatti elgázosításával folytatott csehszlovák kísérletek eredményei azonban a mai feltételek között kétségtelenül hasznosak. Lehetővé teszik az olyan szénrétegek kiaknázását, amelyeket egyébként más módszerekkel nem lehetne hasznosítani. Emellett bővítik energiabázisunkat. A gázosítás révén kapott forró gázokat kazánházakban égetik el, s a fejlesztett gőz egy 1,5 megawattos „csomagolt" áramfejlesztő turbogenerátorának hajtáséra szolgál. Az eredmények alapján két további új széngázosító üzem létesítését tervezik Chomútov környékén. M. TILLNER: PIAC. A DOSZTOJEVSZKIJ SORI TÁRLATI csarnokban egy 70 éves festő életművével állunk szemben. Viszszapillantás ez a múltra, az életútra, amely nem volt sima, sem kényelmes, hanem küzdelmesen zegzugos. Már 13 éves korában szembeszállva a család akaratával elhagyja otthonát s vállalja a harcot az élettel — a művészetért. Első állomása Bécs, hol a szecesszió virágkorát éli. Alapvető ismereteit az iparművészeti iskolában szerzi meg. Közben a nagy magyar festővel, Mednyánszkyval ismerkedik meg, kinek hatását korai képeinek halk lírája, színbeli felfogása érezteti. Az osztrák főváros pezsgő művészi légköre sem tudja fogva tartani a kíváncsian kereső fiatal művészt, aki a szó szoros értelmében bevándorolja Európa nagy részét s a Közel-Keletet. Szívósan küzd a mindennapi megélhetésért, de látni s tanulni akart, minél többet. Közbeszól az első világháború, melyből derekasan kiveszi a részét. Utána Bécsben telepszik meg, de rövidesen újból útra kel Nyugat- és DélEurópába, s gyűjti a benyomásokat, a megfigyeléseket. Átmenetileg Berlinben rajzol az UFA-nak. Aztán 1937-ben az igazi otthon mindennél erősebb szálai visszahúzzák s a 42 éves festő Bratislavában állapodik meg. Alkalmazott grafikával biztosítja megélhetését. A második világégésben emberséggel áll helyt a fasizmus elleni mozgalomban. Rugalmas és haladó gondolkodása az új, építő és épülő életet tükröző vásznaiban is megnyilvánul. Művészete súlypontját impresszionista ihletésű, lírával átitatott tájfestés képezi az 50-es években. 1958 után belső átalakulást, fejlődést jelző friss, új hatások érvényesülnek piktúrájában. Palettája kiszínesedik, szerkesztése átgondolt, ecsetjárása lendületes lesz. Festői arcélét új vonások teljesítik ki. A díszítő modorban, laposan kezelt tájképel modern fogalmazásúak. A kor fő tényezőjét: a technikát bátor vonásokkal, lapidárlsan érzékelteti ipari tájain. Megragadja a város, az utcák, a parkok mozgalmas élete. Fölényes könnyedséggel változtatja formanyelvét, kifejező eszközeit. Színellentétei vakmerőek, folttechnikája hatásos. Összefoglaló, stilizáló rajzát a legegyszerűbb elemekre csökkenti s erős, sötét körvonalakkal fogja egybe. S az új formákba pontosan beleillik a korszerű tartalom. Mindegyre nagyobb szerepet tölt be Tillnernél a mondriáni négyszög. A sárgán felkelő nap is ezt a formát veszi fel. f-* Az új Bratislava, a „Városom" sorozat mértaniasan szigorú ugyan, s mégis lírai melegséget, derűt áraszt. A következő óv termése tájak, házak és a nem ábrázoló kompozíció határát súroló képek. Raj-' tuk nejncsak az ecsetnek s nyelének bekarcolt nyomait, de a festőkés gyakori alkalmazását is észleljük. Tillner nem hajszolja, de következetesen keresi az újat s ismét tovább lép. A modern európai képzőművészet sodra ragadja magával. Témái lényegét továbbra is a környező világból meríti, de az ezernyi benyomás, emlék összefoglalására, szintézisére törekszik. Izgatják az új strukturális festésmód, az új anyagok. A durva zsákvásznon, a homok, a szemcsés műanyag, a hamu és viasz, az elkent, vagy plasztikusan felrakott lakkok lendületesebbé teszik faktúráját. EZEKBŐL A KORÁNTSEM LEZÁRT korszakra utaló művekből sok-sok derűlátás, személyes vallomás, fiatalos élet — és alkotó kedv sugárzik. Hatásuk Paul Valéry szavait idézi föl bennem: Vannak házak, amelyek némák, mások meg beszédesek s megint mások, amelyek énekelnek. Michal Tillnernek is sok képéből tiszta dallam csendül ki. BÁRKÁNY JENÖNE Nagyrészt csővezetékekből áll a síén föld alatti gázosítására szolgáló berendezés, amelyekkel levegőt hajtanak az égéshez, másrészt a távozó gázokat gépi tisztítóberendezéseken át további feldolgozásra szállítják. A képen a Brezno a Chomutova malíetti kisAiloti üzem csővezetékei. AZ ALKALMAZOTT művészet és az iparművészet V. országos kiállítása nyílik meg október 23-án Bratislavában a Művészet Házéban. A kiállításon több mint ezer tárgyat mutatnak be. PRÓBAÜZEMBE helyezik a JBvő hónap derekán a Kovohuty üzemben az első olvasztókemencét Sirokán na Oraven. Addig azonban az új üzem építői még egész sor gyárobjektumot adnak át rendeltetésének. TÖMEGES KARAMBOLT idézett elő a köd Belgiumban, a Namur— Brüsszel közti országúton. Két autó összeütközése után mintegy 40 jármű szaladt egymásba. Egy gépkocsivezető életét vesztette, tizenhatan megsebesültek. A CSEHSZLOVÁK Állami Ének- és Táncegyüttes novemberben öthónapos körútra utazik az Egyesült Államokba, Kanadába és Mexikóba, ahol Eva Bosákovéval ás a Haarlem Globetrotters amerikai együttessel közösen lép fel REJTÉLYES megbetegedések történtek Anglia különböző, egymástól távol eső vidékein, iskolás gyermekek körében. Több mint 100 gyermeket tartanak a kórházakban megfigyelés alatt, $zédiilés, eszméletlenség, gyengeség és fejfájástünetekkel. OLASZORSZÁGBAN ez év novemberétől a jövő év áprilisáig a Csehszlovák Film az Olasz Fllmkörök Szövetségével és a milánói filmotékával közösen csehszlovák filmbemutatót rendez. Az olasz filmrajongók az utóbbi évek legjobb csehszlovák filmjeit láthatják majd. A DNYEPRO ukrán táncegyüttes Alekszej G. Matvejevuak, az USZSZK kiváló művészének vezetésével október 20 és november 10 között a Központi Szakszervezeti Szövetség meghívására fellép Csehszlovákig ban. EGYHETES brlgádmunkét végez « bratislavai Építészeti Ipariskola tanulóinak 45-tagú csoportja a délszlovákiai Keszegfalva községben, ahol kőműves és betonozó munkákat végeznek. Nemesócsán, Gútán és őgyallán tegnap a nyitrai Gépészeti Ipariskola tanulóinak 40-tagú csoportja és a galántai járásból 35 fiatal segített az építőanyag kirakásánál. E NAPOKBAN nemzetközi tárgynyeremény-sorsjegyek kerülnek forgalomba. A sorsjátékot a prágai Nemzetközi Gjságíró Szervezet rendezi. A bevételt a nemzetközi szolidaritási alapra és az újságírók támogatására fordítják. Nyerhető: nyolc személygépkocsi, motorcsónak, és 5000 kisebb-nagyobb értékű tárgy, valamint 45 társasutazás a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba, Angliába, Franciaországba, Olaszországba és Bulgáriába. A sorsjegyek 3,— koronáért az egyes postahivatalokban és a Posta Hírlapszolgálat elárusítóhelyein kaphatók. 37B EZER brigádórát dolgoztak le a felszabadulás 20. jubileumi évében a vállalatok, iskolák és egyének Košice fejlesztése érdekében. Összesen 8 millió korona értékű munkát végeztek. ELUTAZOTT a Mariánské Läznč-t nemzetközi szakszervezeti üdülőközpontból az NDK szakszervezeti • dolgozóinak utolsó csoportja, amely öt napot töltött csereüdülés keretében a Kossuth üdülőben. 1883. október 19. * Oj SZÖ 5