Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-16 / 287. szám, szombat

H. Iárom kedves vendég-* két férfi és egy nő — üldögél a dunaszerdahelyi Dunai kávéház egyik asztalkájánál. Az egyik távolabbi asztaltól egy negyedik kedves vendég figyelt a jókedv hullámain evickélöket. A három kedves vendég egyebek között kávét is fogyaszt. A csészé­ket tetszetős tányérkákkal szol­gálják föl. Es lám, az egyik addig tapogatja a tányérkát, míg az el­tűnik szvetterének bugyrában. Már indulna is. A negyedik kedves ven­dégben azonban elbődül a rossza­ló Indulat. — Megálljon barátocskám ... Talán emlékbe viszi a tányérkát? A távozni készülő kedves ven­dég úgy áll a terem közepén, mint akit jeges vízzel nyakon öntöttek. Az odasiető pincérlány meg szé­pen kiemeli szvetter e alól a tá­nyérkát. Később, amikor ijedtsége már engedett a huszonegyből, az ille­tékes szervek előtt így védeke­zett: — Minek ebből ügyet csinálni. Tréfa volt az egész. Lehet, hogy tréfa, de rossz tré­fa. A Dunaj szállóban ugyanis már ez lett volna a nyolcadik kistányér, amelynek lába támadt. SZARKA ISTVÁN NEM VESZIK ÁT AZ ÁRUT IDEJÉBEN • SOK KARFIOL MEGY TÖNKRE • Kl A FELELŐS? A PIACON ELKELNE A FEJES SALÁTA • ÖSSZEFOGÁSSAL, EGYETÉRTÉSBEN K \.özel egy hónapt kül­földi távollét után tér­tem haza. Hangsúlyozni is felesle­ges, mennyi türelmetlenség, vára­kozás van egy ilyen hazatérés­ben ... A főpályaudvaron vaskos cso­magjaimmal taxira várakoztam. Mellettem két hölgy beszélget, a következő vonatot várják. Az egyik büszkén dicsekszik, hogy férje Lengyelországban van kiküldetés­ben. — El sem tudod képzelni, mi­csoda nyugalom van a házban, amióta nincs itthon. Valóságos pi­henés! Egy férjnek évente néhány hónapra külföldre kellene utaz­nia ... Közben megérkezett a vonat (a taxi viszont még nemj, és szem­tanúja voltam az érzelgős fogad­tatásnak. A kép lidércként üldözött egé­szen hazáig, sőt otthon is. Mi len­ne, ha a feleség ugyanolyan őszin­te lenne férjéhez ts, mint barát­nőjéhez? — Jaf, de hiányoztál! — foga­dott az asizony öleléssel. — jó, hogy végre itthon vagy ...De las­san telt az idő, amíg távol vol­tál... Az ember gyarló és hajlamos hinni mindabban, amit jólesik hal­lania. S boldog voltam, hogy a fe­leségemnek férje — és nem barát­nője vagyok.,. ZSILKA LÁSZLÓ f isztelettel közlöm Fe­lebarátaimmal, hogy akt nekem a „bezzeg Nyugaton" kifejezéssel kezd egy mondatot, azt hat hónapig tartó becsületsér­téssel illetem. Indoklás: amikor Itthon valami hiba mutatkozik, mindig akadnak bölcsek, akiket ugyan senki sem kérdezett, de akik ennek ellenére bejelentik, hogy „bezzeg Nyugaton ez nem lé­tezik!" Persze többnyire olyanok sikoltoznak, akik „a Nyugatot" csak térképről, vagy filmről isme­rik. Ami még megdöbbentőbb: van­nak közöttük olyanok, akik a mi társadalmi rendszerünknek fcö­szönhetnek olyan „apróságokat", mint a főiskolai végzettség, nya­ralás Mamajában, háromszobás összkomfortos — és két évre elő­re befizetve az autó... Szeretném a bezzegék népes családját megnyugtat ni, hogy ne­kik kint „a Nyugaton" nehezen jutna még egy erősen használt görkorcsolyára ts, mert elképzel­ni sem tudják azt a kimerítő ira­mot, amivel ott a viszonylag bő­ségesebb életforma biztosítható. „Bezzeg Nyugaton" nem szerezhet­tek volna diplomát... stb. azok, kik ma — a szocialista állam jó­voltából embersorsba jutván — a nyugatról szajkóznak dicshimnu­szokat. Kérem ne mondják nekem, hogy bezzeg, mert illetlen leszek! PÉTERFI GYULA 0] SZÓ 6 % 19B5. október 1B. Kertész ismerősöm panaszkodott a minap. Gyönyörű a karfioltermé­sük, de nem tudják értékesíteni. Így jártak a zellerrel is. Pedig friss zöldségből soha sincs elég a piacon. A kertészetekben ugyanakkor ezré­vel megy tönkre a költségesen ki­termelt zöldségféle. Miért nem ve­szik át? Kevés a szállítóeszköz? Rossz a szervezés? A szerződéskö­téssel van baj? KERESSÜK AZ OKOKAT Ezt ajánlotta Mózes Ferenc, a Gombai Állami Gazdaság jányokl kertészetének vezetője. Elindultunk a kertészetekbe. Első állomásunk az Aranykalász EFSZ csenkei kertésze­te. Nekik is tetemes a káruk, mivel a kész karfiolt nem vette át a felvásár­ló vállalat. Mészáros Béla kertész az üveg­házban foglalatos­kodik. Érdeklő­dünk, hogyan áll­nak a szállítással, az eladással. — Nem a legjobban — mondja lehangoltan. — Például a múlt hét elején, hétfőn és kedden el tudtunk volna szállítani 3—4 ezer karfiolt. Csak 1500 kellett nekik... Akkor miért termelünk, ha nem kell... EZ ITT A KÉRDÉS Miért, miért? Egész esztendőn át dolgoznak a kertészek. Nagy darab földet lefoglalnak, amelyben mást is termeszthetne az EFSZ. Azt mondják, ez az ágazat nem ráfize­téses. Az Aranykalászban 40 ezer karfiolból 20 ezer már tönkre ment. Nem tudták eladni. Húszezer karfiol átvételi átlagát számítva: 20 ezer korona. Ennyivel károsodik a szö­vetkezet. A népgazdaságnak nincs hasznára, ha tönkremegy a zöldség­termés egy része. A kertészetben dolgozók is joggal szidják azokat, akik „lelkén" szárad a sok karfiol. Hiszen a dolgozók érdekeltek a ter­melésben. Aszerint kapják a Jutal­mat, mennyit termelnek, ha többet, prémiumot is kapnak. De miből fe­dezze a szövetkezet, ha 20 ezer ko­rona a földön veszendőbe megy? FALRA HÄNYT BORSÖ? Dombóváry János, a Gombai Álla­mi Gazdaság főgazdásza egy levél­köteget tesz elém. Mi a tartalma? Felsorolja az át nem vett árut, és végül kártérítést kér a címzettől: a Zelenina vállalat dióspatonyl fel­vásárló részlegétől. Nyolc napja küldte el a levelet, de választ még nem kapott rá. Tudni kell azonban, hogy egy átiratot már júniusban is küldött hasonló ügyben. Még arra sem kapott választ. A karfiollal együtt tehát a májusban át nem vett kelkáposztáért is kártérítést kér. Nos, ez ideig úgy látszik mind­ez csak falra hányt borsó. Hogyan is volt? A gazdaság má­jus 31-én bejelentette, hogy szállí­tásra kész a kelkáposzta. A szerző­dés értelmében három napon belül köteles a vállalat az árut átvenni. Nem így történt. Csak június 7-én került rá sor. Olyan sokat Jelent ez az egy-két nap? Ha már kifejlődött, beért a növény, és fel is szedték, bizony nem tesz jót neki, ha napo­kig áll. A város is hiába várja így a friss zöldséget. És még más, ami legjobban bosszantja a termelőt. Június 7-e után már nem 2 koro­nát, hanem csak egy koronát kap­tak a kelkáposzta darabjáért. Hogy mit nyert ezzel a felvásárló válla­lat, azt nem tudjuk, de, hogy a termelőnek, az állami gazdaságnak 16 000 korona kára lett belőle, s a kertészeti dolgozók elestek a juta­lomtól, azt megállapítottuk. KARFIOLLAL SINCS SZERENCSÉJÜK Ä kedvező őszi időjárás igen jól megnövesztette a kertészeti vetemé­PANASZKODNAK A KERTÉSZEK nyeket. Sőt siettette is a karfiol fejlődését. Annyira, hogy a „terve­zett", azaz a szerződésbe foglalt időpontnál valamivel hamarabb ki­fejlődött. Mindegy, ha a szállítás előtt három nappal jelentik a fel­vásárlónak, Intézkednie kell. A szeptemberi dekádban bejelen­tették: 28 000 karfiol vár átvételre. Csak 6170 darabot tudtak eladni a jelzett Időpontban. Maradt még 21821 darab. Időtlen Időkig nem várhatnak vele. A karfiol könnyen romlik, s bizony a szóban forgó ál­lami gazdaság most már levélben 18 372 korona kárpótlást kér a tönk­rement, át nem vett áruért. MIÉRT NEM KELL? «= Nincs diszpozíció (ez annyit Jelent, nincs igénylő) — mondja Láng Lajos, az úszori átvevőhely főraktárosa. Nekünk sem mindegy, sokat korholnak bennünket a ter­melők. És igazuk van! A termést értékesíteni akarják. A zsebük is megérzi, ha niincs átvétel. Meg a mienk is. A mi dolgozóink is asze­rint keresnek, mennyi árut tudunk átvenni... Olyan ez, mint a bűvös kör... — Hogyan lehetne ebből már egy-­szer kijutni? — Egyelőre magam sem tudom. Talán a szervezéssel van baj. Annyi bizonyos, hogy gyakran nehéz hely­zetbe kerülünk, amikor egy-egy nö­vényféleségből napok alatt óriási tömegű árut kell átvennünk és to­vábbítanunk. Szerintem a feldolgo­zó iparnak is fejlesztenie kellene az üzemeit. Rendszerint az okozza az átvételben a nehézségeket, hogy a feldolgozó üzemekben csak idény­szerűen folyik a termelés. Kezdő­dik a borsóval, aztán mondjuk a cseresznye, a barack, az alma, az apró uborka, spenót és végül a karfiol következik. Ez így rendjén is volna, csak egyről feledkeznek meg. A mezőgazdaság nem gyár, s ha előbb kifejlődik — mondjuk a karfiol — a termelő nem várhat, amíg átállítják a gyári részleget a karfiol feldolgozására... S ha vár a termelő, maga károsodik. — Nincs hát megoldás? Nem le­hetne összeköttetésbe lépni a fa­gyasztó üzemekkel? ök ls átvenné­nek néhány ezret. Az egyik kertész ismerősöm említette, hogy nemrég szintén „szorult" helyzetben voltak, sok volt a karfioljuk. Szerencséjé­e jól ismeri a bratislavai fagyasztó üzem igazgatóját. Megemlítette ne­ki, mi a helyzet. Másnap ötezer kar­fiolt szállított a kertész a fagyasz­tóba. — Az ismeretség sokat jelent. De mit tehetek én, ha nincs igénylés? BÁRCSAK ÜGY LENNE Közben cseng a telefon. Láng elvtárs rohan az asztalhoz, s lát­hatóan felvidul az arca. — Mennyit? Dió­szeg kér ötezer karfiolt? Meglesz. Hát hogyne vol­na, a kertészek pa­naszkodnak, hogy sok áru tönkre­megy. .. Bratislava Is kér kétezret? Szállítjuk. Holnap megy az áru... Salátánk is volna. A légiek Jelentették: ötezer fejet tudnának átvenni... Tesséki Saláta nem kell? Ez baj... Fogja a ceruzát, és áthúzza a lé­giek igénylését. Pedig milyen jól jönne a városiaknak a jó, friss fe­jessaláta. De nem lehet, nincs rá „diszpozíció". Láng elvtárs máris intézkedik. Tárcsázik, kér, jöhet a karfiol, igaz, amit két héttel ezelőtt kellett vol­na átvenniük, abból már nem lesz semmi. — Na tessék — mondja felém fordulva tréfásan —, mintha meg­érezték volna, hogy itt az újságíró, máris intézkednek. Bárcsak ilyen gyors foganatja len­ne mindig, ha az újság bírálja, pel­lengérezi a visszásságokat. VALAKI FELELŐS Másnap szállították a karfiolt az illetékes szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok. Mentik, ami még menthető. De ki felelős azért a sok áruért, ami tönkremegy? Ráfordít­ják" a sok munkát, ďe mi hászna van a szövetkezetnek abból, ha nem adhatja el. Ha napokig hever a jö' áru, és nem veszik át, a fennálló rendelkezések értelmében a terme­lő joggal követelheti a kártérítést, s meg ts kell kapnia az áru ellen­értékét. Mondjuk a szövetkezetek csak részben károsodnak, ha meg­kapják a megfelelő árat. Itt persze az a kérdés, hogy a tönkrement karfiolért kifizetett összeg kinek a zsebéből ment kl. Közérdekű tényről van szó. Egy­szer már el kell érnünk, hogy min­denki felelősséggel tartozzon mun­kájáért, és ne csak szűk vállalati érdekeit tartsa szem előtt, hanem tekintsen messzebbre is. A felvásár­lók és termelők fogjanak össze, és együttes erővel oldják meg ezeket a kérdéseket, s ezáltal gyorsítsák meg az áru útját a termelőtől a fogyasztóig. MÉRY FERENC Minden munkahelyre pontos órát! Irodákba üzlethelyiségekbe várótermekbe stb. ajánljuk: a. korszerű faliórákat! Lendkerekes szerkezet, nyolc naponként egyszer kell felhúzni I Plasztik borítással: 120-130 korona, Fémborítással 135-140 korona. A szocialista szektor limitmentesen kaphntja a K/er\orw üzleteiben. OF-311 Uj hatásos gyógyszerekkel gazdagodtak a szovjet orvosok. Az Ordzsonikidze Országos Tudo­mányos Gyógyszerkutató Intézet három hatásos orvosságot kísér­letezett ki. A Nitranol a koronaér tágításá­ra szolgál. Lassú hatású, de jobb és kevésbé mérgező az eddig használt nitroglicerinnél. Főként szívszorulás, szívgörcs megelőzé­sére alkalmazzák. Az Aceklidin szembetegségek kezelésében, különösen a szürke hályog gyógyításában vált be. Szűkíti a pupillát és csökkenti a belső nyomást. Igen jó tapasztala­tokat szereztek alkalmazásával a sebészeti, urológiai, szülészeti és nőgyógyászati klinikákon, mert hatásos szer a műtétek után fel­lépő komplikációk megelőzésére és kiküszöbölésére. A Dimekolin hatásos gyógyszer­nek bizonyult a magas vérnyomás, a gyomor- és nyombél fekély és különféle toxikózisok ellen. Az el­megyógyászatban az agyérelmesze­sedéssel kapcsolatos lelki zavarok kezelésére használják. • EHHEZ IS ÉRT! Pablo Picasso nemrég bebizo* nyitotta, hogy nemcsak a festés­hez ért, hanem azt i* tudja, ho+ gyan kell női divatot csinálni. 19­éves fia, Claudte megkérte, tervez­zen „csak úgy viccből" egy női sportkabátot. Picasso egy pár ecsetvonással egy kabát vázlatát varázsolta papírra. Claudie a vázlatot elküldte barátjának, Jean Couteau-nak, akinek Cannes­ban egy kis szabóüzlete van. Jean a ruhadarabot pontosan a vázlalt szerint elkészítette, majd a kirakatba tette. Az emberek csakhamar összecsődültek a kis bolt előtt, és nem győzék csodál­ni a csupa apró négyzetből össze­tevődő, minden elképzelhető szín­ben ragyogó kabátot. Cannes-ban a Picasso-kabát most a legkereset­teb ruhadarab. Viselése úgyszól­ván a bon tonhoz tartozik. • HÁRMASBAN ÉRDEKESEBB? 'A párizsi campingkiállításon egy cég a Mézeshetek nevű sátrát a következőképpen kínálta fel a közönségnek: „A luxus kivitelű sátor különösen alkalmas nászuta­sok számára. Hárman ts kényelme­sen elférnek benne." • ÓVATOSAN HAJTS! Impéria (Olaszország) közelében egy katolikus pap az országúton feladta egy 80-éves aggastyánnak az utolsó kenetet, akinek — autó­jával száguldva — nekihajtott. A pap éppen egy kórházból tért vissza, ahol egy úgyszintén közle­kedési balesetnél megsérült hal­dokló jlatalembernek adta az utolsó szentséget. • NEHOGY ODAHAZA BAJ LEGYEN.:: 45 Üzemzavar miatt egy koppenhá­gai moziban az általában éjjeli 11 óráig tartó előadás osak éjfél után fél egykor ért véget. A film­színház igazgatósága bejelentette, hogy hajlandó mindazoknak a fér­jes embereknek, akik hitvestársuk nélkül töltötték az estét a mozi­ban, Igazoló írást adni. • AKI NEM HISZI, JÁRJON UTÁNA A British Medical Journal, az angol orvosszövetség lapja igen komoly és okvetlenül szavahihető folyóirat hírében áll. Így hát ml ts kénytelenek vagyunk elhinni nemrég leközölt hírét. Egy torok­fájásra panaszkodó asszony szájá­ban a vizsgáló orvos, legnagyobb megrökönyödésére ">gy, az ínybe benövő apró paradicsompalántát fedezett jel. Ügy lászik, hogy a növény egy hamis fogsorba befész­kelődött magból csírázott ki. • FOGAMZÁSGÁTLÁSI PIRULÁK GALAMBOK SZÁMÁRA? Nagy fejfájást okozott a genfi városatyáknak a galambok túlsá­gos elszaporodása. Egyre tisztát­lanabbá tették a nyilvános épüle­tek környékéi, és a várostiszto­gatásl költségek ennélfogva szo­katlan mértékben emelkedtek. A tisztogatási alkalmazottak először mérget szórtak, majd lövöldözni kezdték a galambokra. Ezzel azon­ban magukra zúdították az ál­lattok haragját. Üsszeült tehát a városi tanács, és szigorú születésszabályozási in­tézkedést hozott: a galambok ezentúl — városi költségre — kü­lönleges eledelt kapnak, melybe a termékeny tojások számát csök­kentő vegyszert kevertek. • RÖGESZME VAGY JÖVŐBELÁTÁS? Csaknem két évig kezeltette ma­gát Idegorvossal egy 48 éves özvegyasszony Rotterdamban, hogy rögeszméiétől megszabaduljon. Ugyanis azt képzelte be magának, hogy nagy örökség tulajdonába jutott. Amikor végül gyógyultan elbocsátották, odahaza az a hír várta, hogy egy elhunyt rokona 150 ezer dollárt hagyott rá.

Next

/
Thumbnails
Contents