Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-11 / 252. szám, szombat

SZÜRET ELŐT1 .i

. i jniM

jgB

MM

H

ywjaw^^

^^^

ygH

^W

^

^' * fc rt Cüsthöz hasonló sürü köd borít' la a vén Zobor ormát. A táj lakói, akik sok évtizedes megfigyeléseikre alapozzák érveiket, nyárutóra, szeptember havára is csapadékos, hűvös időjárást jósoltak. Szerencsére ezúttal elszámították magukat, mert a reggeli ködök után a nap meleg sugarai aranyozzák be a tájat. Üde zöld fényben vibrálnak a kukoricások, a gyümölcsösök, a végeláthatatlan szőlők mohón szíviák ma. gukba a meleget. Ügy látszik, az időjárás most törleszti nyárt adósságait, a szőlősgazdákat is kárpótolja eddigi mulasztásaiért. — Bárcsak így lenne — bizakodik Karol Holočka mérnök, aki már csaknem tíz esztendeje vezeti az Állandó Kiállítási Gazdaság malántai üzemegységét. A gazdaság gyümölcsligetében és a domboldalon fekvő szőlőültetvényben nyomát sem látni a szeszélyes időjárás következményeinek. Máshol általában leforrázott, rozsdás levelek tarkítják a fákat, a tőkéket. A peronoszpóra és a lisztharmat az egész ország területén megvámolta a termést. Holička elvtárs kérés nélkül elmondja, mi mindent kellett elkövetniük, hogy a veszélyt elhárítsák. — Talán ott kezdem, hogy harmincéves gyakorlatom alatt még egyszer sem volt olyan mostoha az időjárás, mint ez idén. Különösen a szőlőre és a gyümölcsösökre hatott kedvezőtlenül. Régente az ember úgyszólván teljesen ki volt szolgáltatva az időjárás szeszélyének. Ma azonban nagyüzemi módszerekkel dolgozunk, a gépek, vegyszerek különféle fajtái állnak rendelkezésünkre. Könnyebb tehát a védekezés. Azt nem tudom pontosan megmondani, hányszor permeteztünk, poroztunk. Hiszen június óta csaknem szüntelenül kellett védekeznünk a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. A lavakorabell mérnök terepszemlére invitál a szőlőbe és a gyümölcsösbe. Ha a látogató saját szemével győződhet meg az elmondottakról, akkor érti csak meg igazán, hogy ezen a nagy területen — huszonhárom hektár szőlőben és 35 hektár gyümölcsösben — nagy munkát kellett kifejteniük ahhoz, hogy dúsak legyenek a tőkék, gyümölcstől roskadozzanak az almafák. Az első parcellán a szttŕkéíjarfyt (klevnerl terebélyes, jürtökkel megrakott tőkéi sorakoznak. Középmagas kordon művelési rendszer alkalmazásával termesztik Itt a szőlőt. Utána a burgundi és a leányka következik, amely tavaly 130 mázsa kiváló termést adott hektáronként Két évvel ezelőtt a budapesti és a bratislavai nemzetközi borversenyen méltán nyerték el az aranyérmet. Milyenek a kilátások az idén? — Termésünk igen jónak ígérkezik. Persze még állandó melegre és napsütésre volna szükség, különben nem érik be a szőlő, s cukortartalma fóval a tavalyié alatt marad. sorra járjuk a parcellákat. Ebéd előtt úgy felszökött a hőmérő higanyszála, hogy még a kabátot is le kellett magunkról vetnünk. — Ilyen idő kellene még lagalább egy hónapig — mondja Balkó András vincellér, akivel a gyümölcsösben találkoztunk. Mielőtt érdeklődnék, a vincellér figyelmeztet: most Zanyat Tamás kertész birodalmában vagyunk. Az ő érdeme főleg, hogy ennyi tömérdek alma csüng a fán. A fonathán és a Reneth faftán van a legtöbb gyümölcs. Az ágak szinte roskadoznak a súlyos teher alatt. Tehát nemcsak a szőlészetben, hanem a gyümölcsészetben is kiváló mesterrel dicsekedhet az alig tízéves mtntagazdaság. Az elmúlt évadban huszonnégy hektáron őszi- és kajszibarackot ültettek kl, tovább növelték a nemes gyümölcs termesztési területét. Ezzel úttörő munkát is végeztek, hiszen ezelőtt kevés igényes gyümölcsfajtát termesztettek a lankás tálon. Természetesen a legtöbb szó mégis a szőlőtermesztéssel kapcsolatosan hangzik el, ma ez a malántai üzemegységben a legfőbb beszédtéma. Balkó András — nem véletlenül — ismét a tavalyi eredményekre terelt a szót. — Nagy kár, hogy tavaly nem látogattak meg bennünket szüretkor. A Tramín fajta átlagban 24 édességi fokot mutatott, de a többi fajtából sem mértünk kevesebbet 20 foknál. A terepszemle befejezése után, a szőlészt közvetlen szomszédságában tornyosodó anyatelep mellett egy kis pihenőt tartottunk. Bonyolult távösszeköttetést berendezés benyomását keltette a huzalokon futólagos oszlopokra kúszó ültetvény. Kiterjedése nem egész másfél hektár, de ahogy vendéglátóink tájékoztattak, ez az ültetvény évente több mint százezer koronával növeli a gazdaság bevételét. A szőlészetben még mindig sok a munka. Bányi Juliska és Balkó Teréz a felső kacsokat távolítják el a négy-öt méter hosszúra nőtt vadvesszőkről. (Tóth A. felv.) A gazdaság szőlészete és gyümölcsészete méltán váltotta kt a meszsze környék lakóinak és szakembereinek elismerését. Naponta még most is sokszor berreg a telefon, Holička mérnököt hívják. Tanácsot kérnek tőle, hogyan védekezzenek a betegségek, a kártevők ellen, továbbá, hogy a talaj összetételének megfelelően milyen szőlőfajtát, fákat telepítsenek. A kiváló szakember sohasem tagadja meg a segítséget, holott neki sincs ráérős ideje. Ezúttal is nyakig vannak a munkában az anyatelepen. A lem tartjuk fenn vendéglátóin' * kat és búcsút veszünk tőlük. Ütközben eszembe jutnak a dolgozók megjegyzései. Azelőtt egy Sedlár nevezetű morva földbirtokos uralta a tájat, jól gazdálkodott, értett a növénytermesztéshez, de az állami gazdaság — ha gabonatermesztésben nem is — jövedelmezőbb növények termesztésével sokkal nagyobb eredményeket ér el, mint az egykori földbirtokos. Forradalmasította a szőlőtermesztést az egész nyttrat járásban. SZOMBATH AMBRUS Vúiciôz eyy, nag-ytncgyeti édesanyának Nagy feladat egy gyermekéért aggódó édesanya érzéseivel szemben akár józán érveket is állítani. Ha mégis erre vállalkozom, teszem ezt egyedül az igazság védelmében. Mert minden féligazság káros, sőt veszedelmes. Megtéveszt, lelket mételyez és a bizalmatlanság magvát hinti. Jólesőn őszinte levelében írásom hitelét kifogásolja. Saját tapasztalatán bizonyítja, hogy az árvíz sújtotta területekről hirtelen evakuált gyermekeket bizony nem mindenütt fogadták a nekik kijáró szeretettel, a gondoskodás sem volt kifogástalan. Négy gyermeke közül kettő Myjavára került, ahol baj volt a tisztasággal, baj volt az egyik tanítónő emberségével. Dühöngött, veszekedett, hogy az evakuált gyermekek miatt elromlott a szabadsága .. > Miért tagadnánk, hogy ilyen esetek is előfordulhattak. Az árvíz sok tervet, ezerszer kiszínezett álmok megvalósítását húzta keresztül. És nemcsak a Csallóközben ... Az említett tanítónő szőhette terveit hónapokon át a várva várt nyári szabadságról, és egy távoli gátszakadás ezt is lehetetlenné tette. Csoda, ha kesergett? Nem. Persze, más kérdés a felelősségtudat, amely a hirtelen adódott helyzetben csődölt mondott. És ezt nem próbálom sem megmagyarázni, sem igazolni, mert nem is lehet. De egymagában ez az eset nem indok az általánosításra. Lényegében ezt ön sem teszi. Hisz a panasz vétele után a dunaszerdahelyi járás gyors köz-: belépésére a helyzet egyik napról a másikra megváltozott. Ezt is ön írja. És talán itt a lényeg. Egy ember, néhány ember hozzáállásából, mostoha ügykezeléséből igazságtalanság az egész' ügy, egy társadalmi összefogás lefltymálása általában. Az Ön esetében négy gyermeke közül is csak kettőről volt szó, arról is csak ideiglenesen. Ám a Csallóközből közel tízezer gyermeket evakuáltak, akiket körülbelül 115 helyen helyeztek el! És tudjuk, hogy átmeneti, ideiglenes fogyatékosságok előfordultak máshol is. A váratlan katasztrófa sokakat felkészületlenül ért. A nyáron üres diáikotthonokat is. Sokszor rögtönzött megoldásokat kellett találni, hogy ideiglenes otthont nyújthassanak a szerencsétlen gyermekeknek. Ennek ellenére'is — néhány kezdeti, átmeneti és orvosolt nehézségtől eltekintve — a gyermekeknek jó dolguk volt. Persze az életben minden viszonylagos. Árviz nélkül az otthoni szerényebb körülmények is jobbak lettek volna, mint a legjobban szervezett, legnagyobb gondoskodást nyújtó kényszertávollét. Teljesen érthető. És az evakuált gyermekek jólétét is igy kell értelmezni. Vétenénk mindazok ellen — és számúik ezredre, tízezrekre rúg —, akiknek az árvíz napjaiban tanúsított Jóindulatát, áldozatkészségét egy-két ellentétes jelenség hatására kétségbe vonnánk. Ezzel az emberséget általában tagadnánk. Mert képzeljük csak el a szerepeket megfordítva: vajon a csallóközi szülők döntő többsége nem adná szívét, lelkét olyan gyermekek esetében, akiket valamiféle katasztrófa következtében pont az ő gondjaikra bíznánk? Emberségünk, szülői mivoltunk parancsolná így! És miért vonnánk ugyanezt kétségbe mások esetében? A végére hagytam levelének bevezető részét: „Azt hiszem, nem én leszek az első, aki kifogásolja augusztus 14-én megjelent cikkét". Éppen ez a feltételezés adta kezembe a tollat. Nem állítom, hogy más szülőnek nem lehetett az önéhez hasonló észrevétele. De higgye el, nem volt ebbôj túl sok, és azt is higgye el, hogy az ön leveléhez hasonló ne<m érkezett. S ez megnyugtat mindannyiunkat. Némileg talán önt is. Ennek alátámasztására idézek más szülők leveléből. Ezekből — megnyug^ vásunkra — jóval több érkezett. „Köszönet és hála mindazoknak, akik a balonyi evakuált gyermekekről a Stará Turá-i nyári táborban gondoskodtak. Köszönjük az anyát pótló sze-. retetet és odaadó gondoskodást" — írja Vörös Terézia B a lányról. Íme egy másik levél — a sok közül. Valgon Irén írja GútáróJ. „Az árvíz napjaiban nagy gondot okozott számunkra, vajon a gyermekek• nek a lerombolt helyett akad-e valahol új otthonuk? Akadnak-e emberek, akik a távolmaradt szülök szeretetét pótolni tudják?" Akadtak! Többek között Sósáron, a losonci járásban is. Tiszta szobák, fehér ágyak, játékok, úf ruhák várták a 67 gútai gyermeket és 6 nevelőjét. Nem is tudom, kinek a nevét említsem? A község vezetőit, a szákszervezeti vezetőket, vagy a konyhai személyzetet... Az utolsó pillanatig gondoskodtak rólunk és távozásunkkor könnyes szemmel búcsúztak tőlünk ... A ml szemünk is könnybe lábad és szívünket melengető érzés Járja át, mert a nehéz napokban az emberség sok-sok megható példáját láttuk. És higgye el, kedves Zsemlye Lajosné, négy gyermek szerető édesanyja, ha esete fájó is, csak parányi csepp a nagy tenger ellenében. ZSILKA LÁSZLÓ MIRE KÖLTJÜK A JÖVEDELMÜNKET! HÁZTARTÁS ÉS STATISZTIKA A népgazdasági tervek készítésénél állandóan szem előtt kell tartani a lakosság fogyasztását, éspedig a termelőeszközök és az új műszaki módszerek, az emberek szükségletei, valamint a társadalmi és családi élet új szocialista formáinak fejlődésével kapcsolatban. Már a múltban is végeztek különféle statisztikai felméréseket, melyeknek tárgya az egyén, a család, illetve a háztartás volt. Első helyen a családi költségvetési statisztika áll, amely viszonylag hosszú múltra tekinthet vissza (számos államban végzik — hazánkban 19Z0 óta), ily médon a sző szaros értelmében egyedülálló forrás. A családi költségvetési statisztikának az a legnagyobb jelentősége, hogy lehetővé teszi az egyes háztartások életszínvonalának megítélését. A végzett munka mennyisége szerinti jutalmazás továbbra is érvényes, habár az utóbbi években kiszélesedtek a lakosság szükségletei kielégítésének olyan formál is, amelyek a végzett munkával nem állnak egyenes arányban pl. a családi pótlék, adókedvezmény, a gyermek konfekció, bölcsődék, lakbér, ingyenes orvosi kezelés stb.). A társadalmi fogyasztást éppen ezért úgy kell értelmezni, mint a pillanatnyi, nem kívánatos rétegezödés (főként sokgyermekes családoknál) csökkentésének eszközét és nem mint az életszínvonal kiegyenlítésének gépies módozatát, tekintet nélkül az egyén munkájának társadalmi hasznosságára. Bár az 1964-es évben a termelés és az elosztás terén meg kellett oldani bizonyos problémákat, amelyek hátráltatták az életszínvonal gyorsabb ütemű emelkedését, mégis a megfigyelt háztartási típusok mindegyikénél 3—4%-kal emelkedett a tiszta jövedelem és ennek következményeként nőtt az egy főre eső fogyasztás is. Az egy családtagra eső tiszta jövedelem növekedését a munkás és alkalmazotti viszonyban levő családoknál 1964-ben jelentősen befolyásolta a bérek emelkedése. Az 1963-as évhez viszonyítja nőtt a természetbeni futtatások értéke is. ÉLELMISZER- ÉS ITAL Az egy főre eső jövedelem befolyásolta a kiadások mértékét és öszszetételét. Az összkiadás legnagyobb tételét áz élelmiszer, ital és közétkeztetési kiadások Jelentik, habár az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenő irányzatúak. A munkás háztartásokban a jövedelem 42%-át, az alkalmazottak háztartásában a jövedelem 38%-át és a szövetkezeti dolgozók a jövedelem 27%-át adták kl élelmiszerre, italra és üzemi konyhára. A szövetkezeti dolgozók alacsonyabb százalékarányát a magasabb természetbeni jutalom befolyásolta. Általános érvényű, hogy a jövedelem emelkedésével a háztartások jobb minőségű élelmiszert vásárolnak. Jelentős különbségek láthatók az élelmezés és annak összetétele területén a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű háztartások között. Az egy főre eső Jövetlelem magassága szerint jelentős eltérések mutatkoztak az élelmiszerekre fordított kiadásoknál. Például a személyenként havi 800—900 koronával rendelkező munkás-háztartás átlagosan évi 1415 koronával többet költött élelemre, mint a 400—500 korona jövedelmű és 1166 koronával kevesebbet, mint az 1200—1300 korona jövedelmű. IPARCIKK Iparcikkekre az alkalmazottak háztartásai adták ki a legfőbbet, éspedig tiszta jövedelmük 24%-át. A háztartások mindegyik csoportja nagyjából a tiszta kiadások felét a legszükségesebb iparcikkek bevásárlására fordítja (ruha és textiláruk, cipő, bőráruk, tisztítószerek és tüzelő) és kiadásainak több mint egyharmadát más iparcikkek beszerzésére (pl. hűtőszekrény, mosógép, televízor stb. j. Építőanyagok beszerzésére a falusi szövetkezeti dolgozók sokkal nagyobb összeget fordítottak, mint a városban élő családok. Az utóbbiak viszont jövedelmüknek sokkal nagyobb részét költötték el kulturális célokra. SZOLGÁLTATÁSOK Ä fizetett szolgáltatások Igénybe vételét egyršszt a háztartás jellege és szokásai, másrészt a helyi szolgáltatások megközelíthetősége és a különféle jellegű szolgáltatások kihasználási lehetőségei befolyásolják. Például a mezőgazdasági dolgozók legnagyobb része saját házában lakik és nem vesz igénybe közlekedési eszközt munkába Járáshoz. Emellett a nem földműves-háztartásokban a lakbér a szolgáltatásokra fordított kiadás 12%-a. Jellegzetesen alacsony a földműves-háztartásokban a kiadás a személyi szolgáltatásokra (kisebb arányban veszik igénybe a fürdőket, a mosodákat stb.

J, a művelődési és kulturális szolgáltatásokra, bölcsődei és óvodai dijakra, üdülésre. Mint a fentiekből is látható, a háztartások költségvetéséről készített statisztikai adatok gazdasági és szociális szempontból is rendkívül fontosak. Oj automatikus kelmefestő berendezést helyeztek Szemben a Dvúr Králuvé nad Labemi-i Tiba-Vorlech vállalatban. (CTK — B. Krejčí felvétele) 1985. szeptember 11. * ÜJ SZÓ 5