Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-04 / 245. szám, szombat

Az ifjúság és a szabad idő AZ IPARILAG FEJLETT országokban a technika vívmányainak Jelenlegi foka olyan anyagi feltételeket teremt, melyek lehetővé teszik a társadalom minden tagja számára a szabad idő célszerű kihasználását. A társadalmi munkamegosztás egyenlőtlensége, az egyén szociális helyzete, a műveltség színvonala, a család anyagi körülményei stb. határozzák meg, hogy az egyes szociális csoportok szabad Idejének mennyisége és minősége eltérő. Az ifjúság a társadalomnak abba a szociális csoportjába tartozik, mely most készül fel az életre, s most keresi helyét a társadalomban. Minden új nemzedék arra törekszik, hogy megváltoztassa azokat a régi szokásokat, amelyek mind a társadalom, mind az egyén fejlődését fékezik. Ez a folyamat pozitív jelentőségű, mert bíráló szellemű, bár néha egyoldalúan, elfogultan irányul a szülők és az előző társadalom életmódja ellen. A tudomány és a technika gyors fejlődése hatással van az ifjúság jellemének és gondolkodásmódjának kialakulására. Ifjúságunk megváltozott életkörülmények között él. A magasabb életszínvonal következtében több a fiatalok szshad ideje. S ebben lényegesen különböznek elődeiktől, akiknek kevés szabad idő állt rendelkezésükre, hiszen a nap java részét munkával töltötték. A mai gyerekek rohamosan fejlődnek. Sokkal hamarabb kerülnek serdülőkorba, mint az előző nemzedék, hamarabb elszakadnak a családtól nemcsak érzelmileg és kulturálisan, de anyagilag is. A jó anyagi körülmények és a családtól való elszakadás következménye, hogy a mai fiatalok védtelenebbek a külvilággal szemben. Egynémely nyugati szociológus, mint pl. Helmut Schelský a „Die skeptische Generation" című könyvében ebből azt a következtetést vonja le, hogy kiengesztelhetetlen az ellentét a családi élet intim világa és az ipari társadalom között. A tudományos műszaki forradalom megvalósítása fokozott követeléseket támaszt az egyénnel szemben, nagyobb önállóságot igényel a fiatalok részéről, ehhez azonban a családtól és a társadalomtól nem mindenkor kapták meg a kellő irányítást. Ebből adódik az ifjúságnál tapasztalható bizonytalanság a társadalom és az ember megítélésében. A munkafolyamat gépesítése egyben a szolgáltatások és a szórakozás gépesítését is jelenti. Ez mind összefügg a szabad idő kérdésével. Az ember miután nem készült fel megfelelően a szabad idő célszerű kihasználására, számos tevékenységet csak külső ösztönzésre végez. A fiatalok mivel egyrészt van bőven szabad idejük, másrészt viszont nem tudnak vele mit kezdeni, a korszerű, műszakilag fejlett társadalomban a passzív szórakozást választják. CSEHSZLOVÁKIÁBAN az ifjúságnak hasonlók a problémái, mint bárhol a világon, bár vannak sajátos problémái ls. Hazánk ifjúságának igazán sok szabad ideje van. Az Állami Statisztikai Hivatal 1960—61 évi vizsgálata alapján az ifjúság szabad idejének megoszlása a nem földműves családokban nagyjából azonos, heti ötven óra. A lányok szabad ideje valamivel kevesebb. Ogyszíntén kevesebb a földműves családok gyermekeinek szabad ideje is. A szabad időt egyelőre sem gazdaságilag, sem emberileg nem lehet pontosan jellemezni. Kialakulására különféle tényezők hatnak, melyek erősebben befolyásolják az Ifjúság szabad Idejét, mint a felnőttekét, már csak azért is, mert a fiatalok még nem tudják harmonikus fejlődésükre a szabad időt okosan felhasználni. Az eddigi kutatások azt bizonyítják, hogy az ifjú nemzedék érdeklődése a politika iránt hazánkban ls csökken, ugyanakkor az ipari tanulóknál kisebb érdeklődés tapasztalható, mint a diákoknál. Az alábbi táblázat a politikai kérdések iránti érdeklődés megoszlását szemlélteti: Alapműveltséggel rendelkezők, szakmát tanultak Érettségizettek Határozott érdeklődés a napi sajtó iránt Az átlagosnál nagyobb érdeklődés Átlagos érdeklődés Csekély érdeklődés Közöny EGY TOVÁBBI kutatás során megkérdeztek 579 fiatalt, mivel töltik legszívesebben szabad idejüket. A megkérdezett fiatalok közül csak három végez szívesen társadalmi munkát. Az iskolában és a gyárakban végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a fiatalok 75 százaléka szabad idejében legszívesebben sportol, vagy kirándul a természetbe. Az 1960—61-es statisztika azt ls kimutatja, hogy az ifjúság átlagosan napi egy órát sportol. A fiatalok további szabad idejüket kulturális érdeklődésük kielégítésére fordítják. Szeretnek olvasni. Legolvasottabbak mindenekelőtt a hazai és világirodalom mai termékei. Kisebb mértékben olvasnak detektívregényeket és az iskolai kötelező irodalmat. Kevesen olvasnak 6 % 17,3% 30,7% 21 % 25 % 100 % 9,8% 26,3% 38,9% 12,5% 12,5% 100 % tudományos-lsmeretterjeszteő könyveket. örvendetes, hogy a ponyvairodalom olvasmányaik közt az utolsó helyen áll. Az általános érdeklődés középpontjába az említettek mellett a mozi, a rádió és a televízió áll. Nagy érdeklődést mutatnak főleg a tánczene, a televízió adásaiból pedig a filmek és a szórakoztató műsorok iránt. i A' szabad idő felhasználásának kulturális értéke döntő mértékben függ az ifjúság műveltségi szintjétől. Az eddigi kutatások alapján leszögezhetjük, hogy a mi ifjúságunk is kedveli a passzív szórakozást. A szabad időt akkor használjuk ki a legcélszerűbben, ha rendszeresen művelődünk, s ezzel a kultúra életszükségletünkké válik. Ifjúságunk kulturális színvonala magasabb mint a burzsoá köztársaságban volt. A statisztikai hivatal 1960/61-es adatai szerint a nem földműves családokban az Ipari tanulók másfél órát, a diákok napi két és fél, három órát ls fordítanak művelődésre. SZOCIALISTA TÁRSADALMUNKBAN hangsúlyoznunk kell a szabad idő célszerű kihasználásának fontosságát, főleg a fiatalok körében, akik csak most alakítják kí életmódjukat. Ehhez pedig szükséges, hogy a szülők többet törődjenek azzal, mit csinál a gyermek szabad idejében. A mai családokban a gyerekek megfelelő életkörülmények között élnek, jól öltözködnek. A szülők arra törekszenek, hogy gyermekeik jó eredményeket érjenek el az Iskolában vagy a munkahelyen. Csak a szabad Idő helyes kihasználására nem nevelik őket. A szülők számára a szabad idő kihasználása nem okoz különösebb gondot, hiszen kevés a szabad idejük. Megfeledkeznek arról, hogy a gyerekek ma már más életkörülmények között élnek. A gyerekeket e téren is irányítani kell. Nem mindig paranccsal és ellenőrzéssel, hanem a család példamutatásával. AZ IFJÚ NEMZEDÉK sokoldalúvá formálódása megköveteli a CSISZ, az iskola, a társadalmi szervezetek, a munka-, és lakóhelyek érdekköri tevékenységének világos koncepcióját. Az új nemzedék érdeklődésének és magatartásának, melyek a társadalmi körülmények megváltozása során alakultak ki, az eddigi tartalom már nem felel meg. Az egyes társadalmi szervezetek még nem oldották meg az Ifjúság nevelésének kérdéseit, hiányzik a nevelőmunka egysége. Szükséges lenne a nevelési folyamat, az érdekköri munka, a fiatalok aktivitásának fokozása érdekében részletesen meghatározni tartalmát. Elsősorban az a fontos, hogy a munkára nevelés, az eszmei nevelés és az érdekköri tevékenység oszthatatlan egységet alkosson. Ma nem ez a gyakorlat. A CSISZ munkája főleg az eszmei nevelésre, a munkára nevelésre korlátozódik, és figyelmen kívül hagyja az ifjúság érdeklődését. Az érdekköri tevékenységet, a kultúrát, a testnevelést, a turisztikát, a honvédelmi nevelést nem értékelik kellőképpen, sőt lebecsülik jelentőségét. Nem tekintik a CSISZ munkájában fontosnak, pedig nemcsak kielégítik az Ifjúság érdeklődését, de szükséges is a fejlődés, a pihenés, az egészség, a kulturális áttekintés és a munkaerő felfrissítése érdekében. Fokozatosan meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik e problémák megoldását, hogy az érdekköri tevékenység végre az őt megillető helyre kerüljön a CSISZ munkájában. AZ IFJOSÁG szabad idejének megfelelő kihasználása olyan probléma, melynek megoldása felelősségteljes irányítást követel; Nagyon lényeges, hogy az ifjúság tevékenységét bármely szervezetben, de kedvvel végezze, s ennek megítélésénél mindig a belső tartalma legyen a mérvadó. JÁN VONDRÁSEK Egyenjogúság (A. Stubňa felv.) N. Ahundov: Könyvtárban (Linóleummetszet, 1964) DÉNES GYÖRGY: Kimondhatatlan A szó lassan belénk kövül, mondataink jégbe fagynak, már nem értjük futását a kékhabos pataknak, az erdők zúgását sem értjük, a lombok szárnyas kedvét, a párzó szarvasok örömét, a sárgafrakkos lepkét. Idegen már az éj, a bolyhos csönd. A nappalt legyűrő árnyék többé nem marasztal s nem csábít, hogy remegve rátaláljunk más-valónkra - széthullott ifjúságunk. Anyánk arca, a föld, amit ujjongva láttunk, mikor a fényre nyílt első pillantásunk, nem ^mosolyog ránk többé. Iszonyú magányban vergődünk s új álmokért könyörgünk mindahányan. Jaj, korán mentettük át az életünket a zárt falak közé. Szomjúság tikkasztja szánkat. S mert megtagadtuk szülőanyánkat, ő most már kemény szerelemmel büntet. Gépek, motorok, faragott kövek, segítsetek! Emeljetek a fényre, ti új, okos istenek! Mondassátok el velünk, ami kimondhatatlan, szegődjetek körénk hittel és vigasszal! NÉMETH ISTVÁN: Jártányi kis területekre Jártányi kis területekre töpörödtek mostanában az egek, ki-ki nagy álmát tenyerében Is elhordhatná, a vész sziláján zúg, tombolnak-zúznak az elemek, vagy lassú enyészet nyeli a földet. A tér végtelen - csupán a lehetőség kicsiny, a szándék óriás - csupán az izom gyönge a karon, a vért kiszívják láthatatlan korhelyok. Sír, kesereg az elégia: A költő szava még néha él, de sokszor már úgy tűnik hiába, hiába .,. Állj meg, ember, tudatosan nézz körül, önmagoddal s a világgal vess számot, majd újra léphetsz, mert különben már-már szakadék tátong minden lépted előtt. GAL SÁNDOR: Veszett nyár Most azért fáj a perc, Hogy leírjak néhány szót. Csapadó ajtók mögött Ki látja életem? Ki látja a négy fal közt Futkosót?l Nyár van, veszett nyár, Otthonaim iszappá omoltak Utaim a mélységekbe vesztek Testvéreim otthontalanok lettek, Akácfáim gyökeret oldottak. , Most újra fáj a perc, Hogy leírjak néhány szót, Míg éjfélig ér az idő, Tinéktek gáti virrasztók. Szürke arcom a ti arcotok mása, Követ kő mellé én így emelek Versből is épülhetnek házak, Ha ti velem lesztek és én veletek. 1965. szeptember 4. * (Jj SZÓ 9