Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-29 / 270. szám, szerda

Válaszolunk olvasóinknak Nagy horderejű reformjavaslatok A SZOVJET IPAR IRÁNYÍTÁSÁNAK TÖKÉLETESÍTÉSÉRE ÉS A GAZDASÁGI ÖSZTÖNZÉS FOKOZÁSÁRA Mint már jelentettük, hétfőn megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Az első napirendi pontról, az iparirányítás javításáról, a tervezés tökéletesítéséről és a gazdasági ösztönzők fokozottabb alkalmazásáról ALEKSZEJ KOSZIGIN mondott előadói beszédet. A plénum ma a vitával folytatja munkáját. Az alábbiakban részletes kivonatot közlünk Alekszej Koszigin előadói beszédéből. ALEKSZEJ KOSZIGIN ELŐADÓ BESZÉDE Alekszej Koszigin az iparvezetés megjavításáról, a tervezés tökéletesítéséről és a gazdasági ösztönzés fokozásáról szóló beszámolójában rámutatott, hogy az ipar további fejlesztésével és a nép életszínvonalának emelésével összefüggő megérlelődött problémák megoldásához az iparvezetés módszereinek és formáinak tökéletesítésére kell összpontosítani a figyelmet. A szovjet népgazdaság fejlődésében előállott bizonyos nehézségek Ideiglenes Jellegűek; ezeket rövid idő alatt át kell hidalni — mondotta, s több intézkedést javasolt a gazdasági tervezés tudományos színvonalának emelésére. Mint mondotta, a tervezés feladata az, hogy a tervekben előirányozza a legújabb műszaki és tudományos vívmányok gyors ipari alkalmazását. Koszlgin javaslatokat terjesztett elő a vállalatok gazdasági önállóságának fokozására, a termelés gazdasági ösztönzőerőtnek megerősítésére olyan eszközök segítségével, mint az ár, a nyereség, a prémium és a hitel. Határozottan fokozni kell a munkások és az alkalmazottak érdekeltségét a vállalatok általános eredményeinek megjavításában. Az Iparvezetés megjavítására az ágazatt elv alapján működő szerveket, tehát iparági minisztériumokat kell életre hívni. E minisztériumok teljes jogú szervek lesznek, viselni fogják a teljes felelősséget a rájuk bízott ágazat fejlődéséért. Az igazgatás ágazati elvét a területi elvnek kell kiegészítenie. A központi bizottság és a minisztertanács elhatározta, hogy újabb jogokkal ruházza fel a szövetségi köztársaságokat a tervezés, a beruházás, a hitelellátás, valamint a bérés munkaügyi kérdésekben. A tervszerű, központosított vezetés és a demokrácia fejlesztése Az előadó Javasolta, hogy szüntessék meg a Szovjetunió Népgazdasági Főtanácsát, a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsát, valamint a köztársaságok, illetve a gazdasági körzetek népgazdasági tanácsait. Hozzáfűzte, hogy a gazdasági irányítás tökéletesítése elképzelhetetlen a vezetés demokratikus alapjainak további fejlesztése nélkül, a tömegeknek a vezetésben való részvétele nélkül. A javasolt intézkedésekből következik, hogy tovább fokozódik a gazdaság pártirányítása. Rámutatott, hogy a szovjet ipar a szocialista termelési viszonyok egészséges és szilárd alapján fejlődik. Az 1959—1965-ös hétéves terv időszakában az ipari termelés a tervezett 80 százalék helyett 84 százalékkal fog gyarapodni Hét esztendő alatt több mint öt és fél ezer ipari nagyüzemet helyeztek üzembe. Ez azt Jelenti, hogy ugyanolyan értékű ipari kapacitást építettek fel néhány év alatt, amennyivel a szovjet ipar 1958 ban az egész addigi fejlődés eredményeképpen rendelkezett. A fogyasztási j'avak termelése és az anyagi ösztönzés — A további feladatok megértéséhez tekintetbe kell venni — folytatta —, hogy megnövekedtek a termelés méretei, bővültek és bonyolultabbá váltak a gazdasági kapcsolatok, meggyorsult a műszaki tudományos fejlesztés. A modern műszaki tudományos forradalom olyan kérdéseket tesz elsőrendű fontosságúvá, mint a műszaki színvonal, a termékek minősége, a gazdasági hatékonyság. A szocialista és a tőkésországok békés gazdasági versenyének súlypontja napjainkban éppen ezekre a mutatókra tevődik át — mondotta. A szovjet ipar nehézségeiről és fogyatékosságairól szólva Koszigin rámutatott, hogy az utóbbi években a főbb termelési alapok egyrubelnyi értékegységére átszámítva kissé csökkent a nemzeti jövedelem és az ipari termékmennyiség, némileg lassúbbodott a munka termelékenységének növekedése. Mindezen a követküíő években változtatnunk kell, és válioztatni is fogunk, — jelentette ki. — Az egyik legfontosabb feladat abban áll, hogy néhány éven belül növeljük a nemzett jövedelem fogyasztására kerülő részét. A tervezésben a közelmúltban elkövetett hibák, a gazdasági problémák megoldásában mutatkozó voluntarista szemlélet következtében eltolódtak a különböző gazdasági ágazatok közötti arányok. Hiányzik a szükséges arány a mezőgazdaság és az Ipar fejlődése között, helytelen arány jött létre az A, illetve B csoport iparának fejlődése között, s a B csoport elmarad a feflődésben. Ez károsan hatott a lakosság reáljövedelmének növekedésére és a gazdasági ösztönzés színvonalára. A termelés legjobb mutatója: a jövedelmezőség Fokozni kell a gazdaság állami tervezésének tudományos színvonalát, s a tervet a műszaki tudományos fejlődés távlataira kell építeni. Koszigin javasolta, hogy csökkentsék a felülről jóváhagyott mutatók számát, mert így lehet fokozni a vállalatok gazdasági önállóságát. A tervben megmaradó mutatóknak a termelés hatékonyságát kell elősegíteniük. Az össztermelés helyett más mutatót kell bevezetni: a vállalatok munkáját az általuk értékesített termékek szerint kell számon tartant. Ha így lesz, akkor a rossz minőségű árut gyártó vállalat értékesítési nehézségekkel fog küzdeni, tehát nem teljesítheti a tervet. A termelés hatékonyságának fokozására a legjobb mutató a nyereség, a jövedelmezőség, s ezt a mutatót szintén felülről fogják megállapítani. A jelenlegi négy munkaügyi mutató (termelékenység, létszám, átlagbér és béralap) helyett ezentúl csak a béralapot szabják meg felülről a vállalatnak. Később, ha majd sikerül jelentékenyen fokozni a közszükségleti cikkek termelését, még a béralap mutatójáról is le lehet majd mondani. Ha ezt ma megtennénk, nehéz lenne biztosítani az árukészlet és a lakosság vásárlóereje közötti összhangot. Az említett mutatókon kívül megszabják a költségvetési befizetések és kiutalások összegét, továbbá a központi beruházásokat, az új technika alkalmazásának főbb feladatait stb. Mindez lehetővé teszi, hogy az üzemek megszabaduljanak a fölösleges gyámkodástól, s a termelés konkrét feltételeinek figyelembevételével a leggazdaságosabb döntéseket hozhassák meg. A tervezés legfontosabb formája az ötéves terv lesz, amelyen belül a leglényegesebb feladatokat évekre bontják fel. Már Lenin hangoztatta — mondotta Koszigin —, hogy minden vállalatnak jövedelmezően kell dolgoznia, önállóan kell fedeznie kiadásait, és hasznot kell hajtania. A vállalatoknak és vezetőiknek teljes felelősséget kell viselniük munkájuk gazdasági eredményeiért. Ezért a nyereségből többet kell az üzem rendelkezésére bocsátani a termelés fejlesztésére, a dolgozók ösztönzésére. A nyereség egy részéből minden gyár képezzen saját termelésfejlesztést alapot. Jelenleg ugyanis a beruházásokat szinte kizárólag központosítva végzik, s elsősorban az új üzemek építésére használják fel, míg a már működő üzemek a szükséges eszközök hiányában gyakran képtelenek Időben gondoskodni az elavult berendezések kicseréléséről. Fokozatosan át kell térni az ajándékképpen kapott beruházási keretekről a hosszú lejáratú hitelnyújtásra, mert ma a vállalatok vezetői nem eléggé törődnek azzal, vajon mibe kerül a rekonstrukció és milyen eredményekkel járhat. Koszigln javasolta, hogy fokozzák a vállalatok anyagi felelősségét a szállítási szerződések megszegéséért. Az elkövetőket kártérítésre fogják kötelezni. Hangoztatta, hogy jelenleg teljesen elégtelen a dolgozók érdekeltsége a vállalat munkájának megjavításában. A vállalatok nemigen képesek saját forrásaikból emelni dolgozóik fizetését, s a jövedelmezőbb vállalátok gazdasági sikerei nem tükröződnek közvetlenül a dolgozók bérezésében. Javasolta, hogy az elért nyereség arányában hozzák létre a vállalati anyagi ösztönzési alapot. Ebből az alapból évente többször prémiumokat lehet kifizetni, s a gazdasági év végén egy összegben is lehet jutalmazni a dolgozókat. Ugyancsak létre kell hozni az üzemekben azt az alapot, amelyből lakásépítkezésre, bölcsődékre, óvodákra stb lehet áldozni. Az állami tervbizottság: tudományos és tervező szerv A gazdasági Ösztönzés új módszerel megkövetelik az árképzés rendszerének megjavítását. Az áraknak jobban kell tükrözniük a munkaráfordítást, s biztosítaniuk kell, hogy minden jól dolgozó vállalat nyereséghez jusson. Bejelentette, hogy állami árbizottság alakult, amely nemsokára javaslatokat tesz a nagykereskedelmi árak kidolgozására. Az új árakat gyakorlatilag 1967—1968-ban lehet majd bevezetni. A gazdaságvezetés valódi tökéletesítésének semmi köze sincs a sebtlben végrehajtott megalapozatlan átszervezésekhez, amelyek a valódi gazdasági élettől elrugaszkodva ellentmondanak az objektív gazdasági törvények követelményeinek — mondotta, majd rámutatott, hogy a népgazdasági tanácsok, amelyeknek pozitív vonatkozásaik is voltak, idővel oda vezettek, hogy minden iparág vezetését gazdasági körzetenként felaprózták. A későbbiekben megalakított iparági állami bizottságok nem emelték döntően a műszaki szinvonalat, mert nem volt elegendő hatáskörük. Jelenleg nincs olyan egységes szerv, amely egy-egy iparág fejlesztésének problémáit komplex módon intézhetné. Ezért iparági minisztériumokat kell alakítani. A minisztériumok dolga lesz a tervezés, a termelési Irányítása, a műszaki politika, az anyagellátás, a finanszírozás, a bér- és munkaügyi kérdések intézése. Kilenc országos minisztérium alakulna a gépipar különböző ágazatainak Irányítására, a többi Iparág vezetésére pedig nemcsak országos, hanem köztársasági minisztériumokat ls létrehoznánk. Koszigln javasolta, hogy tizenegy ilyen minisztérium alakuljon. Ami pedig a köztársaságok hatáskörébe tartozó ipart illeti, minden köztársaság maga dönti el, milyen minisztériumok létrehozását látja célszerűnek. A minisztériumok megalakítása semmiképen sem járhat az apparátus létszámnövekedésével. A létszámot csökkenteni kell. Minthogy az üzemek jogait bővítik, nincs szükség egy aprólékosan gyámkodó apparátus megteremtésére. Fokozódik viszont az állami tervbizottság mint tudományos tervező szerv szerepe. Ez az átszervezés nem egyszerűen a korábbi minisztériumok puszta felélesztése. A minisztériumok teljesen más körülmények között fognak dolgozni: számottevően bővül a vállalatok gazdasági jogköre, kezdeményezése. El kell vetni azt a megszokott szemléletet, hogy a gazdasági vezető szervek és a vállalatok kölcsönös kapcsolatában a vezető szervnek csak jogai, az üzemnek pedig csak kötelességei vannak — mondotta, majd közölte, hogy nemsokára bevezetik a szocialista állami termelő vállalat új alapokmányát, amely az építőipari, mezőgazdasági, közlekedési és távközlést vállalatok működésével összefüggő időszerű kérdéseket is megoldja. Koszigin fontos gazdasági reformnak nevezte a javasolt változtatásokat. A marxizmus-leninizmus megingathatatlan alapján — Meggyőződésünk — folytatta —, hogy a szocialista országokban barátaink megelégedéssel fogadják majd a teljes ülés határozatát. Rosszakaróink azonban valószínűleg megpróbálják elferdíteni a döntések lényegét A polgári ideológusok máris úgy próbálják beállítani a gazdasági reformot; mint a szocialista tervgazdasági rendszer gyöngeségének jelét, s azt emlegetik, hogy a Szovjetunió visszatér a tőkés gazdaság módszereihez. Hiú remények! — mondotta Koszigin. — A gazdasági rendszer lényegét ugyanis az adja meg, hogy kié az államhatalom, a termelőeszköz, mely osztályok érdekében fejlődik a termelés és osztódik fel a nyereség. Ez az alapkérdés, s e kérdésben ml mindig a marxizmus—leninizmus megingathatatlan alapján álltunk és maradunk. Koszigin hangoztatta, hogy csaknem valamennyi európai szocialista országban tökéletesítik a gazdálkodási módszereket. A változások lényege abban áll, hogy fokozzák a tervezés tudományos színvonalát, erősítik a gazdasági ösztönzést, .bővítik a vállalatok önállóságát. Valamennyi európai szocialista országra jellemző, hogy elmélyítik az iparvezetés ágazati elvét. Hangoztatta: az úf módszerek bevezetése jobb feltételeket teremt a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítéséhez, a népgazdasági tervek egybehangolásához. Az átszervezés megszilárdítja a különböző országok együttműködésének szovjet politikáját, e politika gazdasági alapját. Milyen adót kell fizetni a termelt bor után F. évi augusztus 27-! számunkban ebben a rovatunkban Tóth Ferenc füleki olvasónk levelére válaszolva közöltük, hogy a 123/1962. Zb. sz. törvény az 1963-as adóévvel kezdődő hatállyal kimondja: azoknak az adózóknak földadóját, akik 5 árnál nagyobb területen termesztenek szőlőt, 5—7 koronával fel lehet emelni kitermelt bor minden litere után, ill. 3,50—5 koronával a leszüretelt szőlőtermés minden kilója után, ha azt a termelő a megszabott áron nem szolgáltatja be a központi alapba, illetőleg amely meghaladja a termelő szükségleteinek kielégítésére engedélyezhető évi 300 liter bort vagy 400 kg szőlőt. Minden félreértés elkerülése végett fenti közlésünket az alábbiakkal kell kiegészítenünk. Az idézett törvény fenti rendezését a 124/1962. Zb számú végrehajtási rendelkezés 61. bek, alapján úgy kell értelmezni, hogy az adóemelés alól mentesített bor, ill. szőlő mennyiségét minden termelő esetében a HNB állapítja meg, tekintetbe véve a termelő azon családtagjainak számát, akik tartósan a mezőgazdaságban dolgoznak. Az évi 300 liter bor, ill. 400 kg szőlő az engedélyezhető mennyiség felső határát jelenti, tehát a termelőnek minden esetben nincs igénye az említett legmagasabb mennyiség adó alól való mentesítésére. Az adóemelést egyébként azoknál a termelőknél, akiknél a termelt és a raktáron levő bor mennyiségét megbízhatóan lehet ellenőrizni, úgy számítják ki, hogy a termelt borból leszámítják a központi alapba beszolgáltatott mennyiséget, valamint a termelő saját személyi használatára engedélyezett mennyiséget, és csak a fennmaradó mennyiség esik adóemelés alá. Azoknak a termelőknek esetében, ahol az ilyen pontos ellenőrzés nem lehetséges, az adóemelés alá eső mennyiséget úgy kell kiszámítani, hogy az egész szőlőtermésből leszámítják a központi alapba beadott mennyiséget és a termelő saját szükségletére engedélyezett mennyiséget és a maradék mennyiség esik adóemelés alá. Az idézett végrehajtási rendelkezés 62. bek, értelmében az adóemelés összegét a bornál literenként öt és hét korona között, a szőlő esetében pedig kilónként 3,50 és 5 korona között a HNB határozza meg, figyelembe véve főként a helyi feltételeket, a szőlők terjedelmét, a termelt szőlő mennyiségét. F. J. A pajzsmirigy működési zavarai A szerkesztőség címére egy 18 éves lánytól levél érkezett. Golyvás pajzsmlrigynagyobbodása miatt öntötte kl a szívét. „Nem fáj, eddig észre sem vettem," — írja olvasónk többek közt — „jobban fáj, hogy amikor kivágott blúzban vagy ruhában vagyok, mindig kigúnyolnak a nyakam miatt." Mint a belső elválasztású mirigyek legnagyobb része, a pajzsmirigy rendes működése is nélkülözhetetlen az egészséges élethez. Ez a mintegy 30 g súlyú kis szerv a thyroxlnnak nevezett pajzsmirigy-hormont termeli. A thyroxin akkor teljes értékű, ha az ember tápláléka elegendő mennyiségű jódot tartalmaz. Ellenkező esetben a mirigy csak a thyroxinhoz hasonló pótanyagot termeli, amely a hormont nem helyettesíti. A pajzsmirigy-hormon támogatja a növekedést és a fejlődést, az Idegrendszer működését, a szellemi tevékenységet és az egyén sokoldalú kibontakozását. Legfontosabb feladata az anyagcserefolyamatok szabályozása. Ha a táplálékban nincs, vagy kevés a jód, a pajzsmirigy működésében zavar állhat be, ami az egész szervezet megbetegedését vagy rendellenes fejlődését vonhatja maga után. Felnőtt embernél, akinél a növekedés és a fejlődés befejeződött, leginkább csak anyagcserezavart okoz a mirigy működési rendellenessége. Az emberi szervezet számára szükséges jódmennyiséget a normális vegyes étrend elegendő mértékben fedezi. Vannak azonban területek, mint pl. Szlovákia északnyugati része, a Csallóköz stb., melyek bizonyos vidékein a talaj, a levegő, a víz, a növényzet s így az ember növényi és állati eredetű tápláléka is kevés jódot tartalmaz. A jődszegény vidékek lakosságának' védelmét a konyhasóhoz kevert kis mennyiségű jód biztosítja. Ezért olvasható nálunk a só bolti csomagolásán a „Jedlá sol — Jodidovaná" felirat. A pajzsmirigy csökkent működésének következtében a vérbe jutó thyroxin-hormon mennyisége kisebb a rendesnél, ami lassítja a fejlődésben levő gyermek anyagcserefolyamatait. Visszamaradhat a növekedés, a testi és szellemi fejlődés is. Felnőtt korban a m'.rlgyftiűködés csökkenése nyomán alacsony anyagcserét, száraz bőrt, hajhullást, súlygyarapodást észlelünk. A szellemi tevékenység is észrevehetően lassúbb. Míg a gyermekkorban a gyógykezelés nem Jár a kívánt eredménnyel és a következmények maradandóak, a serdülő és felnőtt korban keletkezett megbetegedések javarészének gyógyítása [pajzsmirigy-kivonattal) teljes sikerrel jár. A pajzsmirigy fokozott működése esetében az alapanyagcsere rendkívül megnövekszik. Gyorsul a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, növekszik az étvágy, a testsúly viszont csökken. A beteg kedélyállapota ingadozó, álma nyugtalan, különben is ingerlékeny s- ezért türelmes magatartást kell tanúsítani Irányában. A mirigyműködés megnövekedése nem mindig jár e kis szerv megnagyobbodásával; könynyebb esetekben a szemgolyó jellegzetes kidülledését sem figyeljük meg. A belgyógyászati kezelés mellett sikerrel alkalmazzák a műtéti eljárást, az újabb gyógymódok közé tartozik a rádioatkív jód hatásának- felhasználása. A sztruma, népies nevén a golyva a pajzsmirigy megnagyobbodását Jelenti. A golyvakifejlődést a mirigy csökkent, de fokozott működése is okozhatja, ám kifejlődhet a sztruina normális mirigyműködés mellett is. Az újszülöttek golyvája valószínűleg a terhesség alatti elégtelen pajzsmicigyműködés következménye. Nagyobb gyermekeknél a jódhiányon kívül más tényezők pl. bizonyos növényi vagy ásványi természetű anyagok is közrejátszhatnak. A golyvás elváltozás a lányoknál gyakoribb, mint a fiúknál. A gyermekkori golyva általában csak a serdülőkorig növekszik, majd csökken, sőt, vissza is fejlődik. Serdülőkorú vagy felnőtt lányoknál arra kell törekedni, hogy a golyvát a 2Q. életév betöltéséig kikezeljék vagy meggátolják a csomósodás kifejlődését, mert később a kezelés már körülményesebb. Minden golyvának nyilvánított mirigynagyobbodás kezelésre szorul, ezért a szülők, a tanítók és az iskolaorvosok helyesen teszik, ha a felfedett pajzsmirlgyzavart gyermekül. nőorvossal megvizsgáltatják s a gyógykezelést megbeszélik a belgyógyásszal. Serdülő lányoknál és fiatal nőknél a havlvérzés folyamán s menstruációs zavaroknál is észlelhető a pajzsmirigy Ideiglenes megnövekedése, valamint terhesség alatt és szülésnél ls. Beható orvosi vizsgálat állapltja meg a szakorvosi kezelés irányát és eszközeit, pl. a thyreoglobulin tabletta napi adagját. Műtéti beavatkozásra csak idősebb korban szokott sor kerülni. Levélírónknak ezzel kapcsolatban azt üzenjük, hogy a pajzsmirigyműködés zavarai következtében megduzzadt nyak csak kulturálatlan ember szemében képezheti gúny tárgyát. Ez a kozmetikai hibának tartott jelenség a legkörültekintőbb orvosi gondoskodást Igényli. S ehhez már csak azt keli hozzáfűznünk, hogy aki jónak látja, rendelje meg a „Betegeink házi diétája" c. szakácskönyvet, amelynek szerzői a pajzsmirigy-betegek étrendjéről sem feledkeztek meg. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY EPÜL A HOMOKVAR (Arnold Stubüa felvétele} ÜJ SZÖ 4 *1965. szeptember 22,