Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-25 / 266. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1985. SZEPTEMBER 25. SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM 286. szám Ára 50 fillér A SZAKSZERVEZETEK FELADATA: Összpontosítsák a dolgozók kezdeményezését a terv teljesítésére (ČTK) — A Központi Szakszervezeti Tanács szeptember 24-én tartott 10. plenáris illésén megvitatta az országos szakszervezeti konferencia határozatainak teljesítését és kitűzte a szakszervezetek feladatait a CSKP XIII. kongresszusát megelőző időben. A gyűlésen megjelent Jozef LENÁRT miniszterelnök is. František Zupkának, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének megnyitó beszéde után került sor Josef Hlavičkának, a Központi Szakszervezeti Tanács titkárának beúnii • GAZDASÁGI ENCIKLOPÉDIA A Szovjetunióban kiadták a három részből álló gazdasági enciklopédia utolsó kötetét. A kötet több mint 2ÜU0 kifejezést tartalmaz a szocializmus politikai gazdaságtanának, a Szovjetunió népgazdasági tervezésének, a szocialista ipar gazdaságtanának, a műszaki fejlesztésnek és a munka gazdaságtanának szakaszáról. • FÉNY, SZlN, ZENE A moszkvai Aiekszandr Szkrjabin emlékmúzeumban külön termet rendeznek be, ahol megvalósítják ennek az orosz zeneszerzőnek a fény, a szín és a zene kombinációjáról alkotott elképzelését. Különféle fény és színhatásokat szimfonikus és zongorazenével kombinálnak itt. A múzeum 1986. január 6-án, a zeneszerző születésének 94. évfordulóján nyílik meg. • A TUDOMÁNY JÖVÖJE „A tudomány jövője" címmel Znanyije kiadóvállalat gondozásában hamarosan népszerű gyűjteményes kiadvány jelenik meg a tudomány fejlődésének távlatairól és megoldatlan problémáiról. Az évkönyv szerzői kiváló szovjet és külföldi tudósok. A népszerű tudományos cikkekben a tudomány és a technika fejlesztésének különböző útjait, az ember és a természet harcában elért sikereket, más égitestek kutatásának távlatát stb. ismertetik. számolójára, amelyben a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának fejlesztésével foglalkozott a XIII. pártkongresszust megelőző időszakban. „A kongresszust megelőző időszakot -— mondotta többek között '— a további fejlődés és a párt XIII. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny fogja jellemezni. A népgazdaság jelenlepi fejlődése fontos feladatokat ró a szakszervezetekre is, amelyek kötelesek biztosítani a tervek további túlteljesítését, eltávolítani a beruházási építkezések terén mutatkozó hiányosságokat és gondoskodni a belső piaci ellátás, valamint a kivitel színvonalának emelíkedéséről. Egyidejűleg nagy figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági feladatoknak ls. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége számos olyan Intézkedést foganatosított, amelyek elősegítik a kitűzött célok megvalósítását. Az új irányítási rendszer követelményeként szükség volt a szakszervezeti munka belső szervezeti módosítására is. Az alsóbb fokú szakszervezeti szervek és termelési bizottságod munkáját elemezve az előadó kijelentette, hogy a termelési bizottságok az eddigi tapasztalatok alapján lehetővé tették, hogy mind a szakszervezeti szervek, mind a dolgozók nagyobb mértékbem vehessenek részt a termelési problémák megoldásában. Hlavička elvtárs beszéde további részében foglalkozott a kitűaött célokkal — a társadalmi munka termelékenységének növelésével, a termelés magasabb műszaki színvonalával, minőségével és gazdaságosságával. Rámutatott arra, hogy már igen sok szakszervezeti szerv működik együtt a gazdasági vezetőkkel és közös erővel teremtik meg a termelés nagyobb hatékonyságának alapfeltételeit. Konkrét példaként említhető, hogy a bánya- és energetikai iparban a CSKP XIII. kongresszusának tiszteletére új szocialista felajánlások születnek, amelyek a termelés minőségének javulását, a termelékenység növelését, az anyagtakarékosságot, a műszaki adottságok teljes kihasználását és a munka biztonságát tartják szem előtt. A gépiparban ls sikeresen végzik az elsőrendű fontosságú termékek minőségi és gazdaságossági ellenőrzését, de ígéretesen fejlődő kezdeményezéssel találkozunk az építőiparban ls, ahol megindult a folyamatos építkezés versenye. (Folytatta « 2. oldalon) Negyvenegy számítóközpont létesül (ČTK) — A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság Pavel Majling miniszternek, a bizottság elnökének vezetésével szeptember 24-én kidolgozta munkaprogramját az év hátralevő részére. A bizottság tevékenységében első helyen áll a népgazdaságfejlesztés állami terve teljesítésének, a gyártmányok minőségének ellenőrzése, a nyersanyaggazdálkodás, az árak és szolgáltatások, valamint a mezőgazdasági földterületek kihasználásának stb, ellenőrzése. Elhallgattak a fegyverek, de a feszültség tovább tart • Tudatosan megszegték a tűzszüneti megállapodást? • A kasmíri kérdésben mindkét fél merev álláspontot foglal el • U Thant a tűzszüneti feltételek betartását követeli A bizottság elhatározta, hogy a szakemberekkel együttműködve feldolgozzák a csicsói gátszakadás okainak részletes elemzését. A bizottság jóváhagyta az 1970-ig létesítendő 41 számítóközponttal kapcsolatos javaslatot. Egyidejűleg elhatározta, hogy 1966-ban kísérleteket végeznek a közgazdasági nyilvántartás olyan új módszerével, amely lehetőséget nyújtana az adminisztratív apparátus csökkentésére. Ugyanakkor egységesítené az adatszolgáltatást. Delhi (ČTK) — Az Új-Kína hírügynökség megvádolta Indiát, hogy a Szikkimben kínai területről állítólag kivont csapatai továbbra is a határ közelében állomásoznak, és katonai létesítményeken munkálkodnak. A sajtóiroda szerint az indiai csapatösszevonásnak az a célja, hogy behatoljanak Kína területére. A közlemény szerint szeptember 22-én mintegy harminc Indiái katona ismét behatolt a Kínai Népköztársaság területére. India kasmíri szóvivője közölte, Vasúti közlekedésünk a fejlődés útján Ü • Alois INDRA, közlekedésügyi miniszter Alois Indra közlekedésügyi miniszter a vasutasnap alkalmából a vasúti személy- és teherszállítással kapcsolatbán munkatársunk kérdéseire a következőképpen válaszolt. • A háború utáni fejlődést mivel lehetne jellemezni? — Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy 13 140 km-t kitevő vasúti hálózattal rendelkezünk. Európában a vasúthálózat sűrűségét tekintve az ötödik helyen állunk. Az országban 3800 pályaudvar, Illetve állomás van. Ez a túlságosan Igénybe vett, sűrű hálózat a mozdonyok gazdaságos kihasználását ls korlátozza. A háború után elsősorban az elszállított áru mennyiségének fokozásában értünk el jelentős eredményeket. Ugyanez vonatkozik a személyszállítás fokozására Is. E téren, sajnos, nem értünk el átütő eredményeket. Míg 1937-ben a prága—brnói útvonalat a gyorsvonat több mint négy óra alatt tette meg, ma a Hungária expressznek a távolság megtevéséhez három és fél órára van szüksége. Ez, sajnos, nem jelenti azt, hogy gyorsvonataink mind kifogástalanul közlekednek. Például a szlovákiai Strelával Prágából Bratislavába 1937-ben négy óra húsz percig tartott az út. Ma a gyorsvonat 5 óra 39 perc alatt teszi meg ezt a távolságot. Igaz, a háború előtti Strela egyetlen kocsival közlekedő motoros gyors volt, amely 82 utast szállított. Az egész útvonalon csupán egyszer, Brnóban állt meg. Ma a Strela 14 vagonból álló szerelvénye 600 utast szállíthat. Az sem téveszthető szem elöl, hogy a prága—bratislavai vonalon ma még egyszer anynyi vasúti kocsi közlekedik, mint 1937-ben. Ogy vélem, vasútvonalaink túlságosan igénybe vannak véve. 1965-ben háromszor annyi árút szállítunk, mint 1937-ben szállítottunk. Egy kilométernyi vágányra 9 millió tonnakilométer esik. Ezzel a mutatószámmal a Szovjetunió, az USA és az NSZK után a világon a negyedik helyre jutottunk. De olyan útvonalaink ls vannak — mint például a Koljn—

Česká Tfebová-i —, amelyeknek megterhelését tekintve egyetlen állam sem versenyezhet velünk. Míg 1937 ben vasutaink összesen 72,5 miilift tönna árut szállítottak, 1955-ben úiár 140, 1964-ben pedig több mint 208 millió tonnára rúgott ez Irányú teljesítményünk. Vasutaink tavaly annyi árut szállítottak, mint például az olasz, belga, holland, luxemburgi és dán vasutak együttvéve. Vasutaink a . személyszállítás terén is szép eredményeket érnek el. Míg 1937-ben 265 millió utast szállítottak, 1955-ben ez a szám 583 millióra és 1964-ben már 648 millióra növekedett. Ez pedig nagyobb teljesítmény, mint az olasz, vágy az USA vasútjaié, ha tekintetbe vesszük, hogy például az USA vasúthálózata 27-szer hosszabb a miénknél. • Sok sző esik az utazás kultúrájának alacsony színvonaláról is. Mi erről a véleménye miniszter elvtársnak? — Ezen a téren ls tagadhatatlan a javulás, noha az ütem még nem kielégítő. Ez összefügg a népgazdaság lehetőségeivel. Ennek ellenére jelentős sikereket értünk el például a vasúti hálózat villamosítása terén. A múlt év végéig 1438 km-t, vagyis az egész hálózat 11 százalékát villamosítottuk. Ez év végéig a villamosított vasútvonal hossza eléri az 1738 km-t. A negyedik ötéves terv idején további 1100 km-t villamosítunk, így 1970-ben már több mint 2800 kmes villamosított vasútunk lesz. Számításaink szerint 1970-ben a közlekedéssel kapcsolatos tevékenység 97,4 százalékát villany- és Dieselmotorokkal bonyolítjuk le. A vasúti forgalom automatikus irányítását eddig mintegy 685 kmes útszakaszon vezettük be. Azon a 667 km-es útszakaszon pedig, melyen legsűrűbb a közlekedés, „autostoppal", vagyis olyan berendezéssel ellátott 512 mozdonyunk közlekedik, amely szükség esetén önműködően megállítja a vonatot. • Mi jellemző a vasút idei tevékenységére? Az idén az első félévben a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is túlteljesítettük a tervet, sőt a minőségi'mutatók túlnyomó részénél is javulás volt észlelhető. Terven felül — hogy csak a legfontosabb észrevételeket említsük — 236 000 tonnával több szenet és 600 000 tonnával, több ércet, jelentős mennyiségű kohászati és gépipari árut szállítottunk. A vasúti közlekedésben a munka minőségének egyik döntő mutatója a kocsik körforgásának alakulása. A tervet ezen a téren is túlteljesítettük, úgyhogy az átlagos körforgási idő ma 4,03 napot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a kocsik körforgásának Ideje az 1964eshez képest 7,5 órával, az 1963. évi eredményekkel összehasonlítva pedig teljes 11 órával csökként. Feljegyezte: KARDOS MARTA •nm hogy pakisztáni alakulatok csütörtökön este Kasmírban, Jammu várostól 145 kilométerre északnyugatra átlépték a tűzszüneti vonalat. A Reuter szerint a pakisztáni alakulatok nyomban lövészárkok ásásához fogtak. AZ indiai hadsereg parancsnoka felkérte az ENSZ-megfigyelőket, szólítsák fel a pakisztániakat, hogy vonják vissza erőiket kiindulási pontjaikra. Az Indiai csapatok parancsot kaptak, hogy az ENSZ-megfigyelők kiszállásáig teljes harci készültségben maradjanak helyükön. A kormány szóvivője megjegyezte, hogy az indiai csapatokat utasították: csak önvédelemből lőjenek. Hivatalos jelentés szerint a pakisztániak csütörtökön két helyen szegték meg a fegyverszüneti egyezményt: Kasmírban és Radjastanban. A közlemény szerint más területeket is meg kell tisztítani a pakisztáni rohamosztagosoktól. Indiai részről nem tettek említést nagyobb szabású katonai akciókról, valószínűleg rendőri intézkedéseket foganatosítanak a beszivárgott pakisztáni harcosok ártalmatlanná tételére. ' Nincs közeledés B. K. Nehru, India washingtoni nagykövete kizárja annak lehetőségét, hogy a kasmíri kérdést népszavazással oldják meg. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy tekintettel a kínai fenyegetésre, újítsa fel Indiába irányuló fegyver- és hadianyagszállításait. A nagykövet bejelentése nyomasztó hangulatot váltott ki Washingtonban. Ghulam Ahmad pakisztáni nagykövet is nyilatkozott a kasmíri kérdésről. Kijelentette, hogy ha India továbbbra is ellenőrzi Kasmírt, „nem lehet béke a két ország között". Sasztri miniszterelnök rádióbeszédében figyelmeztette az indiai népet, ne tekintse a tűzszünetet a „béke hajnalának". Sasztri utalt arra, hogy Ajub Khan pakisztáni köztársasági elnök és külügyminisztere, ,phutto nem zárta ki a harcok újbóli fellángolásának lehetőségét. Sasztri békés együttélést aján.lott Pakisztánnak. Hangoztatta: Indiának nincs viszálya a pakisztáni néppel, s India nem akarja megsemmisíteni Pakisztán államot, „önvé(Folytatás a 3. oldalas)