Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-17 / 258. szám, péntek

\ A semleges országok újabb javaslatai Ne Wl n Moszkvában a genfi leszerelési tárgyalásokon Elhalasztották a leszerelési értekezletet Genfben ülést tartott a 18-hatalmi leszerelési bizottság. Elsőnek Anto­nio Gomez Robledo mexikói küldött szólalt fel. Nyolc ország — Brazília, Burma, Etiópia, India, Mexikó, Ni­géria, Svédország és az Egyesült Arab Köztársaság — küldöttségei ne­vében két emlékiratot nyújtott be. Az elsőben a nyolc semleges or­szág felszólítja az atomhatalmakat, haladéktalanul szüntessenek be min­denfajta atomfegyver-kísérletet és a moszkvai egyezményt a föld alatti atomrobbantásokra terjesszék ki. Nemzetközt tudományos együttműkö­dőt javasolnak az atomfegyver-kí­sérletek betiltásáról szóló szerződés mielőbbi kidolgozása céljából. A második emlékiratban a semle­ges országok javasolják, hogy a 18­hatalmi leszerelési tárgyalásokon fogadjanak el szerződést a nukleá­ris fegyverek továbbt terjedésének megakadályozásáról. Hangoztatják, hogy e szerződésnek olyan intézke­désekkel kell együttjárnia, amelyek elősegíthetik az atomfegyverekezést hajsza megállítását, a nukleáris fegyvertartalékok és az atomfegyve­rek célba juttatására szolgáló esz­közök meglevő tartalékainak korlá­tozását, csökkentését, majd megsem­misítését. Az Egyesült Államok, Anglia, Olaszország és a Szovjetunió kül­döttei kijelentették, hogy figyelme­sen tanulmányozni fogják a kedden beterjesztett két emlékiratot. Carap­kin egyebek között kijelentette, hogy a nyolc el nem kötelezett ország mindkét emlékirata „sok építő jel­legű elgondolást tartalmaz." A 18-hatalmi leszerelési bizottság tegnapi ülésén egyhangúlag jóvá­hagyta a genfi leszerelési tárgyalá­sok eddigi eredményeit összefoglaló négyoldalas beszámolót, melyet az ENSZ-közgyűlés elé terjesztenek. A bizottság úgy határozott, hogy bizonytalan időre elhalasztja a to­vábbi tárgyalást. A tárgyalásokat az ENSZ-kőzgyfllés 20. ülésszaka lesze­relési vitájának befejezése után folytatják. Ellentmondó jelentések az indiai—pakisztáni harcokról (Folytatás az 1. oldalról) Sasztri tájékoztatta tárgyalásairól a parlamentet Míg India Igyekszik eleget tenni az ENSZ felszólításának, hogy hely­reálljon a béke, és elfogadta a fő­titkár azonnali tűzszünetre tett Ja­vaslatát, Pakisztán e javaslatra nem válaszolt — Jelentette ki Sasztri a parlamentben, amikor tájékoztatta a képviselőket az U Thanttal folyta­tott tárgyalásairól. Sasztri hangsúlyozta, hogy India számára elfogadhatatlanok a pa­kisztáni tűzszüneti feltételek, és hozzátette: „Nem marad más hátra, mint folytatni a harcot." Sasztri beszédében hangsúlyozta, hogy a támadó fél Pakisztán, mert erőszakos eszközökkel akarta meg­szerezni a hatalmat Kasmírban, In­dia elválaszthatatlan részében. Ami­kor ez Pakisztánnak nem sikerült, szeptember 1-én nagy támadást In­dított a tűzszünet! vonalat és a nem­zetközi határt átlépve. Sasztri sze­rint Indiá így kénytelen volt véde­kezni és megfelelő ellenintézkedése­ket foganatosítani. Johnson a kasmíri viszályról Johnson elnök újból felhívta In­dlát és Pakisztánt, hogy viszályukat az ENSZ-szel karöltve rendezzék. Ugyanakkor utalt arra, nincs kizár­va, hogy később az amerikai diplo­mácia is lépéseket tesz. Johnson megbízottja kijelentette, hogy az el­nök „mindent hajlandó megtenni a béke érdekében", de reméli, hogy az ENSZ főtitkárának „lehetősége nyílik" a két féllel egyetértésben megállapodást elérni a kasmíri kér­désben. Johnson elnök nyilatkozata válasz Ajub Khan pakisztáni elnök közve­tett felhívására, hogy az Egyesült Államok érvényesítse befolyását a kasmíri viszályban. A z amerikai repülőgépek na­** ponta sok-sok tonna bombát szórnak le Vietnamban, az embe­reket tömegesen ölik meg, teszik nyomorékká, és elképzelhetetlen szenvedést okoznak a lakosság­nak. A betolakodók és zsoldosaik falvakat gyújtogatnak, fegyverte­len parasztokat kínoznak halálra. Asszonyok és gyermekek ezrei es­tek áldozatul a kíméletlen bosszú­nak. Az amerikai lapokban meg­jelenő borzalmas képek — úgy lát­szik — még az amerikai kormányt is megdöbbentették, mert a Fehér Ház urai sörgősen Saigonba küld­ték dr. Howard Rusk, ismert New York-i ortopédorvost, hogy álla­pítsa meg, milyen segítségre van szüksége a dél-vietnami lakosság­nak. Az amerikai orvos nyomban odautazott, s meglátogatott néhány kórházat, ahol amerikai bombáktól és gránátoktól nyomorékká lett gyermekeket látott, majd megné­zett egy „menekülttábort", ahol el­képzelhetetlen körülmények között anyákat és gyerekeket talált össze­zsúfolva. A megrázó élmény után az ame­rikai orvosszakértő sajtóértekezle­tet tartott, ahol kijelentette, hogy véleménye szerint a dél-vietnami nép nagy megpróbáltatásokon megy át, és ezért segítségre szo­rul. Megállapította, hogy a legna­gyobb szükség szappanra és műlá­bakra van. Az Egyesült Államok­ban kihirdetett „nemzet a nem­zetnek" program keretében tehát küldjenek minél több szappant és műlábát. A Johnson elnök által Vietnam számára felvázolt nagy­szerű fejlesztési program kereté­ben pedig növelik a dél-vietnami mankó- és protézisgyártást. Hoz­záértő koponyák gyorsan azt ts kiszámolták, hogy a hazai fából Dél-Vietnamban gyártott műláb csupán egyötödébe kerül a mű­anyagból készült amerikai proté­zisnek. Jellemző, hogy az emberi szenve­dések enyhítésére esküt tett dok­tor úrnak még csak eszébe sem jutott a leghatásosabb gyógyszer, a szennyes háború beszüntetése, ami megakadályozhatná a nyomo­rékok rohamos növekedését. Azt azonban el kell ismerni, hogy még igy is a szappan és a műláb lesz az amerikaiak leghumánusabb Dél­Vietnamba szállított holmija. S ha SZÉLJEGYZETÜNK: Szappan és műlábak Az amerikai bombatámadások egyik áldozata már a szappanról beszélünk, az sem megvetendő szempont, hogy­ha már az Egyesült Államokban annyi gyáros jól keres a katonai megrendeléseken, a vietnami hábo­rún, miért ne jussanak némi kere­sethez a szappangyárosok és a műlábkészítők ls. fsz. b.j Moszkva (CTK) — Ne Win tábor­nok, a burmai forradalmi tanács és minisztertanács elnöke, aki szerda őta a szovjet kormány vendége, tegnap kíséretével koszorút helye­zett el a Lenin Mauzóleumban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a szovjet kor­mány a nagv Kreml Palotában ebé­det adott Ne Win tiszteletére. Az ebéden Anasztasz Mikojan, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők vet­tek részt. Mikojan üdvözlő beszédében han­goztatta, hogy a burmai nép és ve­zetői biztosak lehetnek a Szovjet­unió és más szocialista országok né­peinek, a szabadság és a haladás eszméjét védelmező népeknek támo­gatásában. Hangoztatta, hogy az amerikai Imperialisták agresszív ak­ciói, a vietnami események aggo­dalmat keltenek. India és Pakisztán fegyveres konfliktusa is fokozza az ázsiai feszültséget. Az indiai és a pakisztáni nép barátainak meg kell hiúsítaniuk azok tervét, akik el akarják terjeszteni a konfliktust. Ne Win beszédében megköszönte a szívélyes fogadtatást, és hangoz­tatta, hogy látogatása célját a bur­mai—szovjet barátság megszilárdítá­sában látja. Tegnap a Kremlben megkezdődtek a szovjet—burmai tárgyalások. Szí­vélyes és baráti légkörben a köl­csönös kapcsolatok továbbfejleszté­sének kérdéseiről és a nemzetközi helyzet mindkét felet érdeklő prob­lémáiról tanácskoztak. Hamouz miniszter Bécsben Bécs (CTK) — František Hamouz külkereskedelmi miniszter Fritz Bock osztrák kereskedelemügyi mi­niszter meghívására tegnap Bécs­be érkezett. Délelőtt látogatást tett Bock miniszternél, majd Vtnzenz Kotzin államtitkár és Ľubomír Opel, csehszlovák nagykövetségi kereske­delmi tanácsos kíséretében megte­kintette a bécsi nemzetközi vásárt. Bock miniszter ebédet adott Ha­mouz tiszteletére. A két miniszter ba-; ráti eszmecserét folytatott. Hamouz miniszter délután Bécs-, bői visszautazott Bmóba. PETER RIVAL TORÖKORSZAGI LEVELE Változások a Boszporusz táján A török sajtóból lassan elmarad­nak az Ürgüplü miniszterelnök szov­jetunióbeli útjához fűzött hírmagya­rázatok, s több helyet foglalnak el a jövő hónapi parlamenti választá­sokkal foglalkozó cikkek. Noha a választások eredménye lényegesen nem befolyásolja a török külpoliti­ka általános Irányzatát, a választá­sok bizonyos értelemben mégis ba­rométerül szolgálnak. Várható, hogy a legtöbb szavazatot a két legna­gyobb politikai párt kapja — Süley­man Demtrel Igazságpártja és Ismét Inönü volt miniszterelnök Népi Köz­társasági Pártja. Ogy látszik, a jö­vőben ls az Igazságpárt viszi el a legtöbb mandátumot, s Inönü alakít­ja kl a második legnagyobb képvi­selőcsoportot. Demirel, az Igazság­párt elnöke a kisebb pártok között kereshet koalíciós partnereket. Függetlenül attól, mennyi szava­zatot kapnak egyes politikai pártok jelöltjel, valószínűleg a pártonkívüli Ürgüplü lesz a miniszterelnök, aki folytatja eddigi külpolitikáját. Szov­jetunióbeli látogatásának eredmé­nyei és Koszigin szovjet kormányfő bejelentett látogatása növelte Ürgüp­lü tekintélyét. A sajtókommentárok azonban megjegyezték, hogy a poli­tikai változás Ürgüplü elődjének, Ismét Inönünek az érdeme, s Inönü­nak még mindig sok híve van. Az is köztudomású, hogy a volt miniszter­elnök normalizálta a török—szovjet kapcsolatokat, megjelölte az ötéves iparfejlesztési tervet, és lépéseket tett az egészségügyi ellátás és a művelődés megjavítására. Ürgüplü­nek is ezt a vonalat kell követnie. Komoly kérdés a jelenlegi nehéz­ségek leküzdése. Törökország azzal akarja megjavítani passzív deviza­mérlegét, hogy a Márvány-tenger partján fel akarja lendíteni a turis­taforgalmat. Jártam ezeken a helye­ken, s merem állítani, hogy kezde­nek konkurrálni a fekete-tengerl Ri­viérával. Az árak olyanok, vagy va­lamivel alacsonyabbak, mint Bulgá­riában, Romániában vagy Jugoszlá­viában, ezenkívül az ország sokkal több egzotikumot ígér. Az iparosítás és a mezőgazdasági cikkek kiviteli lehetőségeinek fokozása további le­hetőségeket rejt magában devizamér­leg megjavítására. A még mindig ma­gas katonai kiadások csökkentése is segítene. Törökország határozott eredmé­nyeket ért el az írástudatlanság meg­szüntetésében. Még Inönü minisz­terelnöksége idején a végzett fő­iskolásokat katonai szolgálat kere­tében kiküldték az elmaradott vidé­kekre, hogy irni és olvasni tanítsák a lakosságot. Ez nagyon nehéz mun­ka, mert a statisztikai adatok 70 százalékos analfabetizmust mutatnak ki. Ez a kérdés összefügg számos gazdasági intézkedéssel, amelyek a viszonyok javítását vannak hivatva szolgálni. A munkanélküliség kérdését mind­eddig nem sikerült megoldani, s a törökök továbbra is tízezrével ván­dorolnak ki Nyugat-Európába mun­kát keresni. A kormány szempontjá­ból ez nem rossz, mert csak javul az ország devizakészlete, másrészt azonbán Ankarában szívesebben lát­nák a háziipar fellendülését, jelen­leg az a helyzet, hogy a török mun­kások még sokáig fognak járni az NSZK-ba, Ausztriába és más nyugat­európai országokba, hogy eltarthas­sák magukat és családjukat. Ha az új török kormánynak sikerülne meg­változtatnia a viszonyokat, akkor az ország történelmében a leg­nagyobb szolgálatot tenné a nép­nek. Francia—lengyel nyilatkozat Cyrankiewicz párizsi tárgyalásairól A DÉL-VIETNAMI NEMZETI FEL­SZABADÍTÁSI FRONT Magyarorszá­gon tartózkodó küldöttsége a buda­pesti Kelenföldi Textilgyárban szoli­daritási nagygyűlésen vett- részt. A küldöttséget fogadta Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. A CHILEI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM bejelentette, hogy Juan Carlos Onga­nia altábornagy, az argentin gyalog­sági erők főparancsnoka lemondta chilei látogatását. A lemondást a chilei közvélemény felháborodása váltotta ki, mert ellenezték, hogy Chilébe látogasson a nemzeti felsza­badító mozgalom ellen kötött argen­tin—brazil egyezmény egyik kezde^ ményezője. AZ ÜJ 12 TAGÜ PERUI KORMÁNY letette az esküt Belaunde Terry el­nök kezébe. Lopez elnök kormánya a jobboldali ellenzék nyomására mondott le, mely kifogásolta, hogy nem lép fel elég határozottan a partizánmozgalom ellen. PORTUGÁL-GUINEA és a Zöld-foki Szigetek Afrikai Függetlenségi Párt­jának dakari hivatala bejelentette, hogy a portugál-guineai partizánok szeptember 1 és 4 között 223 por­tugál katonát öltek, vagy sebesítet­tek meg. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG és a Szíriai Arab Köz­társaság kormánya kölcsönösen megállapodott főkonzulátusok léte­sítéséről. FRANZ JONAS osztrák szövetségi elnök tegnap megtekintette a bécsi nemzetközi vásár csehszlovák rész­legét. GORDON COOPER ÉS CHARLES CONRAD amerikai űrhajósok Was­hingtonból Athénba utaztak, hogy részt vegyenek a 16. nemzetközi űr­hajózási kongresszuson. MEXIKO fővárosában megkezdőd­tek a függetlenség 55. évfordulójá­nak ünnepségei. Miguel Hidalgó y Costillo 1910 szeptember 16-án hir­dette ki Mexikó függetlenségét. A KERESZTÉNY-DEMOKRATA Unió nürnbergi választási összejöve­telén Adenauer és Strauss beszédük­ben támadták a szocialista országo­kat és kijelentették, hogy a Keresz­ténydemokrata Unió minden négy­zetméternyi német területért harcol­ni fog. A BONNI ÜGYÉSZSÉG bejelentette, hogy kivizsgálja a Hans Speidel és Hans Heusinger, volt Wehrmacht tá­bornokok ellen emelt vádat. Knorr, a Német Békeszövetség elnöke által emelt vád szerint mindketten hábo­rús bűntetteket követtek el. Cyrankiewicz miniszterelnök pári­zsi látogatásának befejezésével kö­zös lengyel—francia közleményt ad­tak kl. A lengyel miniszterelnök ta­lálkozott De Gaulle elnökkel ls. A közlemény megállapítja: A szí­vélyes légkörben lefolyt tárgyalások során hasznos eszmecsere folyt a két országot érdeklő nemzetkőzi problémákról, valamint a két ország kapcsolatairól. Megvitatták a délkelet-ázsiai kér­déseket és ezek között elsősorban a nyugtalanságot keltő vietnami fejleményeket. Mind a két fél meg­állapította, hogy a vietnami válsá­got csak úgy lehet megoldani, ha visszatérnek az 1954-es genfi egyez­ményekhez. Az európai problémákkal kapcso­latban megállapították: a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kapcsolatok normalizálódása irányában mutat­kozó tendenciákat támogatni kell oly módon, hogy az előmozdítsa az enyhülés légkörének megteremtését. A felek eszmecserét folytattak az Európa biztonságát érintő kérdések­ről, és elismerték e problémák fon­tosságát. Kifejezték reményüket, hogy lehetséges olyan megoldásokat találni, amelyek elősegítik az euró­pai béke végleges megszilárdulását.­A lengyel kormányfő sajtóértekezlete A Francia Külpolitikai Újságírók Szövetsége szerdán ebédet adott Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök tiszteletére. Cyrankiewicz az újság­írók kérdéseire válaszolva nagy megelégedéssel nyilatkozott De Gaulle köztársasági elnökkel és a francia kormány más képviselőivel folytatott tárgyalásairól. Kijelentet­te, hogy a jövőben rendszeres kon­zultáció alakul ki a francia és a lengyel kormány között a két orszá­got érdeklő valamennyi kérdésről. — A lengyel nép és a lengyel kormány — hangoztatta Cyrankie­wicz — nagyra értékeli, hogy De Gaulle tábornok már 1944-ben állást foglalt Lengyelország nyugatt hatá­rainak véglegessége mellett és ál­láspontját azóta többször megismé­telte. Ez a magatartás politikai jó­zanságról és éleslátásról tanúskodik. De Gaulle kijelentései csökkentik az Odera—Neisse-határ véglegessége körüli konfúziót, — mondotta Cy­rankiewicz és hangsúlyozta: Nem­csak Lengyelország érdekeiről van itt szó, hanem mindenekelőtt az eu­rópai béke kérdéséről, azaz Német­ország valamennyi szomszédjának és a kontinens többi népének leg­életbevágóbb problémájáról. Az európai biztonság problémájá­val kapcsolatban a lengyel minisz­terelnök kifejtette, hogy a lengyel kormánynak e kérdésben tett Javas­latai — a Rapackt-terv, a Gomulka­terv és a biztonság kérdéséről tár­gyaló európai konferencia terve — semmit sem vesztettek időszerűsé­gükből. Cyrankiewicz lengyel kormányfő tegnap hazaérkezett Varsóba. De Gaulle a Közös Piacról De Gaulle elnökletével ülést tar­tott a francia minisztertanács. Ezen De Gaulle rögzítette álláspontját a mezőgazdasági Közös Piaccal kap­csolatban. Franciaország — hangsú­lyozta — négy éve fáradozik azon, hogy biztosítsa a mezőgazdaság be­olvasztását a Közös Piacba. Minden­képpen azt akartuk — jelentette kl De Gaulle — hogy a francia mező­gazdaság belépjen a Közös Piacba. Es ha éveken keresztül harcoltunk ezért, továbbra ts harcolni fogunk érte, hogy ez a beolvasztás megmá­síthatatlan legyen, minthogy a Kö­zös Ptac nem maradhat fenn a tag­államok gazdasági egyensúlyának biztosítása nélkül. Az AFP hírügynökség szerint De Gaulle ezzel a nyilatkozattal vála­szolt közvetett módon a szeptember 9-1 sajtóértekezletét ért bírálatokra. Ezzel kapcsolatos az az értesülés, hogy Franciaország nem képviselte­ti magát a Közös Piac csütörtökön, Brüsszelben megnyíló tanácskozá­sán, amelyen a tagállamok állandó képviselői vesznek részt. A francia kormány továbbra is kitart vá­rakozó álláspontján mindaddig, amíg a társországok nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy elfogadják De Gaulle-nak szeptember 9-i sajtó­értekezletén kifejtett feltételeit: a mezőgazdasági Közös Ptac pénzügyi rendszerének életbeléptetését és a francia nemzett szuverenitást sértő integrációs törekvések feladását. Tiltakoznak az olasz kommunisták Az Olasz Kommunista Párt titkársá­ga megbízta a képviselőház és a sze­nátus kommunista csoportját, hogy te­gyen lépéseket a Vietnami Dolgozók Pártja küldöttsége látogatásának betil­tása ellen. A titkárság hangsúlyozza, hogy a demokratikus erők érdekében nem szabad akadályozni a sokoldalú nemzetközt kapcsolatokat, melyek hoz­zájárulnak a békéhez és Olaszor­szág nemzetközi demokratikus szere­péhez. 1965. szeptember IS, * (JJ SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents