Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-05 / 215. szám, csütörtök

(btatdôi képjeň, GÖMÖRI EMBEREK OIdalván is nagy segítség az új szovjet kombájn. (Németh J. felv.j LEKÉR

: I Kellemes meglepetés M

indenfelé aratnak, hol géppel, hol kézi kaszával. Szóval ki hogyan tud. Az aratással még sincs megelégedve senki. Nem ís lehet, hiszen a nagy teljesítményű gépeket a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet kaszákkal pótolni. Következménye, hogy a telepeken lassan szaporodik a kicsépelt termés. A lekéri szövetkezet udvarán azonban meglepetés éri az embert. Hatalmas prizmákban sorakozik a takarmányárpa, a magnak való árpa és a búza. Itt úgy látszik, mintha az eső nem ís hátráltatná az aratást. — Dehogynem, nekünk ls sok bajunk van az esővel — mondja Karácsony Lajos csoportvezető-, csak az a szerencsénk, hogy a mi földTESMAK

: 1 Besüppedt a kombájn nótkocsiról lapátolják az em• berek a búzát a fúvócső tartályába a tesmaki szövetkezet telepén. Azt mondják, hogy most jobban győzik a munkát, kevesebb búza érkezik a határból, mert az Alvárl dűlőben besüppedt az egyik kombájn. Nem ís csoda, hiszen délelőtt esett. ján Húšfava a feleségével, meg Alfréd Privitzer a Turčlanské Teplice-! traktorállomásról jött kisegíteni. Nem kell őket biztatni a munkában, igyekvő emberek, s nem szeretnek tétlenül várni. — Nem várhatunk tovább, mert túlérik a búza és kipereg — mondja Gál József agronómus. — Eggyel több szántást adunk a földnek, s remélem helyre igazítjuk vele a talajt. I BORY

: ! Egyszerre suhan a kasza A

z egyik dűlőben — negyven hektárnál is több lehet — csak itt-ott dőlt meg az árpa. A kombájnosoknak öröm volna benne az aratás, mégis kézi kaszások vágják. Miért választották a nehezebbiket, talán nem tetszik nekik a gépi munka? Nem jókedvükből teszik. A boryl szövetkezetesek (lévai Járás) elhatározták, hogy ha géppel nem arathatnak, hozzálátnak kézi kaszákkal. — Ilyen puha talajban nagy kárt okoznának a gépek — mondja az egyik csoport élén haladó Pom> ty László. Az árpa már beérett, tovább nem várhatnak vele. Azt, hogy a talaj szerkezetét rombolják a gépek, még elnéznék a szövetkezetesek, itt azonban már veszteségekről van szó. Sajnálják a szép lóhere alávetést. Drága ám a lóhere mag, és ha mát ilyen Jól megerősödött a here, kár lenne, ha kigyúrnák a traktorok. Az aratők veszély nélkül rendre vágják az árpát, s jó minőségű sok takarmányszalmát is nyernek. De 5. Tévedni emberi dolog Sok könyvben megírták már a gömörl emberek jó és nem fő tulajdonságált. Leggyakrabban talán a csavaros észjárása került a papírra, nem kis részben a nagy író, Mikszáth Kálmán tollából. Azóta persze a Föld sokszor megfordult már a tengelye körül, ám a gömörl emberek legjellemzőbb tulajdonságai konokul dacolnak a változó idővel. jeink nem agyagosak, így eső után hamarább kezdhetjük a munkát. Sietünk nagyon, — mondja a csoportvezető — mert nemcsak azt tartjuk szerencsének, hogy )nem agyagosak a földjeink, hanem azt ls, hogy ez ideig még elkerült a jégeső, és nem tett kárt a gabonában. Meg ls látni a hozamokon, az eddig kicsépelt búza 33—35 mázsát adott hektáronként. És azt mondják, hogy amit most kezdenek csépelni, az még nagyobb hozamot ad. Árpából 37—38 mázsa lesz hektáronként. A nagy sietség mellett a szalmát sem hagyagolják el. Azt is a telepen rakják két kazalba, és a mérését sem tartják fáradságosnak. Szóval mindkét fél igyekezett, ami helyénvaló is, Privitzer Alfréd kombájnos azonban túl merész volt. Lemerészkedett egészen a dűlő aljába, ahol valóban nagyon puha volt még a föld. Hiába erőltette a motort, az saját erejéből nem tudott kimászni. A kerekek egyre mélyebbre süllyedtek. Bilcsik József műhelyvezető Jött a segítségére lánctalpas traktorral. A kombájnos kiigazította a behorpadt ventillátordobot, és Indult az útjára. Most már a helybeliek is jobban vigyáztak. Pusztor Tibor, a HNB elnöke a kombájnos mellé állt, és Irányította, merre mehet, mert ő, mint falubeli, mégiscsak jobban Ismeri, hol milyen a föld. NEM SAJAT ÜGYBEN Az árok, illetve a vízmosás partján ketten beszélgetnek, ilyenformán. — Hová igyekszel? — Szombatba mennék. Kilencre ott kellene lennem, a busz meg csak 10-re ér be. — Hivatalos ügy? — Hivatalba kell mennem. De lehet, hogy hasztalan az egész. Ha nem leszek ott idejében ... Beszállásra készülődünk. Sofőrüfflk jól hallja a társalgást. Hárman vagyunk a kocsiban. A hivatalos ügy intézőjével együtt négyen lennénk. Odaszól. — Mi kilencre odaérünk. Szálljon be, szívesen elvisszük. — Besároznám a kocsijukat, — válaszolja az invitálásra, és sáros cipőjét mutatja. — A mienk sem különb, — szól kollégám — csak tessék nyugodtan. Elindulunk. Kilométerek vannak mögöttünk, amikor megtörik a csend. — Az embernek még egy vacak házhellyel is meggyülik a bafa — kezdi a vendég. — A nemzeti bizottság akadékoskodik az ügyben? — Valami olyasmi is van benne. Vagy az isten tudja. Ikerházat építettek egy telekre. Az építkezésre megvolt az engedély, de a telek csak az egyik építkező nevén szerepel. Eszerint — ahogy mondjáik — csak 8 ár házhely jár. Nem tudom, így írja-e elő a törvény, — mondja csak úgy magának, de úgy, hogy (kilétünket tudja) mi is értsünk belőle. Még hozzáteszi: — Pedig van ott föld elég, hiszen azt a faluvégi területet csak legelőnek használja a szövetkezet. — Az új házhelyek elosztása, kimérése a nemzeti bizottság dolga. Ók ismerik a helyzetet, a tényeket. Mi esetleg érdeklődhetünk, ha majd visszatérünk két nap múlva. vajon mi lesz a gabonarendek további sorsa? — így hamarább megszárad benne a here és gyorsabban kiszikkad a talaj is — mondja Pomsty elvtárs. —' Aztán három rendet egymásra dobálunk és kombájnnal kicsépeljük. — Nem leszünk egyedül — mondják egyszerre többen is — csatlakoznak hozzánk a városban dolgozók. Az álattenyésztők csoportjában kaszál Radovöiő Sándor, a HNB elnöke is, és már megérkezett az első ipari dolgozó, Tamás János — mondogatják az aratók. Közben a kaszák egyszerre lendülnek, így könnyeb a kaszálás. A fáradt katonával is úgy van, hogyha egyszerre lépnek, könnyebb a menetelés. Nem enged a „huszonegyből" a hatvannyolc éves Szauiotná Jőska bácsi sem, ő is szorosan fölzárkózott. Ma húsz arató kaszája suhan egyszerre, de holnap — ha csatlakoznak hozzájuk az ipari dolgozók — már harmincöt kaszás vágja a rendet. BENYUS JÖZSEF . * % >r" , Űj eljárás a fa hajlíthatóvá tételére 'A NEW YORK-i erdészeti Intézetben új módszert találtak a fa alakíthatóvá tételére. Ha a vékony lemezekre vágott fát 15—20 percig —30 C fokos folyékony ammóniákban áztatják, olyan hajlékonnyá válik, akár a bőr, s kiszáradás után is megtartja alakját. Az ammóniák ugyanis átmenetileg felbontja ,a sejtek és a lignin kötését úgy, hogy a sejtek hajlításkor mintegy elcsúsznak egymáson. Amikor azután az ammóniák elpárolog, új kötések jönnek létre, s a fa eredeti állapotába kerül. — Nem ís ez a nagyobbik baj. Mert mind a két családból csak az asszony dolgozik a szövetkezetben, azt a kétszer 8 ár földet még el lehetne Intézni a helybeliekkel. De van a dolognak egy bonyolultabb része is. — Titok? — Hát nem éppen szerencsés, ha sokan tudnak róla. Hiszen ha az egyik fél nevén van az egész lakás, annak kell az adót kifizetni. Hivatalosan behajthatják rajta. Ha meg pereskedni kellene .. arról már jobb nem is beszélni. Egyikük feje fölül elperesikedhetnék a tetőt, lába alól meg a telket. Bizonyára nem annak, akinek hivatalos papírjai vannak a tulajdonjogról. — De miért ne egyezhetnének meg, közösen építettek? — Sose lehet tudni, hogy kibe mikor bújik bele az ördög. — írathatták volna mindjárt két névre. — Régen volt, akkor még úgy látták fónak. — Most se késő. — Nem. De a felbecsült ár szerint az egyiknek meg kell fizetni az átírási illetéket. Több mint 5000 koronát. Es ki fizesse meg, ha a szóbeli megegyezés szerint közös a telek, s ha mind a kettő egyformán hozzá Járult az építkezéshez? — Hát szerintünk közösen. —- De az egyiknek már a nevén van, minek fizessen. — Akkor vagy intézzék el hivatalosan az adásvételt, vagy egyezzenek meg esetleg a nemzeti bizottság előtt a közös használatban. — Ha az olyan könnyen menne. — Az ilyen személyi ügyekbe nem szívesen szój bele az ember. Megérkezünk. Kezet nyújt és közben megjegyzi. — Tévedés ne essék, nem a saját ügyemről van szó. En is a nemzeti bizottság tagja vagyok. EGY DARABKA MÚLT A MÁBAN? ígéretünkhöz híven két nap múlva újra felkeressük a falut, a „régi" ismerősöket, barátokat, egy kissé azzal a szándékkal is, hogy az előbbi ügyről baráti alapon szót váltsunk az Illetékesekkel. Nem is kezdődött rosszul, hiszen már az első percekben nem holmi kotyvalékkal, hanem igazi törköllyel kellett „lenyomtatni" a frissen sült sertésmájat. Ilyen körülmények között könnyen szót ért az ember — gondoljuk. Tévedni emberi dolog. Hiába bizakodunk a két nappal korábbi köziékenységbem, az együtt töltött órák baráti társalgásának folytatásában, valami eltűnt, mint a tavalyi hó. Udvariasan tartózkodók, akiik két napja még a legbensőbb titkaikat sem rejtegették előttünk. Egyik napról a másikra ilyen nagyot változhatnak a gömöri emberek? — vetődik fel bennem a kérdés. Vagy valamivel megsértettük őket? Nem tudunk, nem merünk kérdezősködni. Az arcokról szeretnénk leolvasni a választ. De nem dühösek, nem haragosak, csak tartózkodók. Vajon mi történt távollétünkben? A kérdésre szinte önmagától adódik a válasz. — Tegnap este sokáig gyűléseztünk — mondja az egyik illetékes. — Az a lakás- és leiekügy is szóba került. Nehéz ügy. Még a helybeli ember se igazodik ki benne. Nem még az idegen. Szóval megsértettük a helyi vezetőséget. Mert... — Az a lakás- és telekügy még egy darabka múlt a mában — adják tudtunkra a tényeket. — A szövetkezet a maga lehetőségei közepette beavatkozás nélkül is megoldotta a megoldhatót. Az se a nemzeti bizottságon múlik, hogy a közösein építkezők megegyeznek-e a közös használatban. A két testvérrel talán még szót lehetne érteni. De ha a menyecskék...? Ebbe már igazán nem tudtunk beleszólni. És ha egy-két illetékes megsértődött, nem volt az egészen jogtalan. Mert miért ne intézze a gömöri ember a maga módján a maga ügyeit. HARASZTI GYULA. Fejlődnek a gömöri falvak. (Németh J. felv.j A kézi kaszára is szükség van. (Tóth A. felv.j 1 FALU-10 HÍR K É M É N D • AZ 1800 HEKTÁROS SZÖVETKEZETTEL rendelkező falut a Párkány—Csata közti vasútvonal szeli át. A közös gazdaságnak mindeddig kevés az állatállománya, 100 hektár földjére csak 43 jut. Az állatok számát férőhely hiánya miatt sem növelhették, önsegélylyel, a járási építőváilalat védnöksége alatt már 1961-ben megkezdték egy 105 férőhelyes Istálló építését, amit csak az idén fejezhetnek be. Az építkezést hátráltatta az is, hogy a tetőt le kellett bontani, mivel alkalmatlan volt. Ez a munka 100 ezer koronával emelte az építkezés költségeit. A szövetkezet ezután évente 8 szarvasmarhával akarja növelni az állomány számát. • A JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK javaslatára a szövetkezet takarmánykeverőt vett 1961-ben. A keverő kis teljesítménye miatt azonban nem kaptak engedélyt üzemeltetésére. Ezért Muzslán rendeztek be egy központi takarmánykeverőt. A kéméndiek gépei pedig az utcán rozsdásodnak, és nein mindegy a szövetkezeteseknek sem, hogy a 64 ezer koronát érő gép így megy tönkre. • A LEGKRITIKUSABB ESZTENDŐ az 1962-es volt. A szárazság miatt alacsonyak voltak a hozamok, a munkaegység értéke pedig csak 10 korona lett. Tavalyra tervezett 17 korona helyett már 18 koronát fizetett a szövetkezet egyegy munkaegységre. A múlt évben sem volt kedvező az időjárás, következményeként már 300 ezer koronát adott ki takarmányért a gazdaság. Az idei szép gabonatermés azonban azt mutatja, hogy a mérleg ismét helyrebillen. • TIZENÖT HEKTÁR KORAI BURGONYÁT elárasztott az árvíz. A becslések szerint több mint 300 mázsás hektárhozamra volt kilátás, s a gazdaság a tervezett 216 ezer korona bevételt magasan megtetézte volna. így kényteieu megelégedni azzal, amit a biztosítóintézettől kap. A burgonyának csak elenyésző részét lehet eladni, 50 százalékát föl lehet etetni, a többi elrothadt. • A 227 EZER TOJÁS HELYÜTT 334 771 tojást adott el a szövetkezet az első félévben, ezzel 15188 százaiákra teljesítette a tervet, a tejeladás azonban 1,8 százalékkal elmaradt a tervezettnél. • EGY FŐISKOLÁT, 14 középiskolát és 7 szakiskolát végzett dolgozója van a szövetkezetnek. Jelenleg hat tagját mesteriskolában taníttatja, így a kulturális alapnak egy részit erre a célra fordítja a ga*dasáf, A vezető funkcionáriusok és az irodai munkaerők valamennyien középiskolát, illetve főiskolát végeztek. A szakemberek évről-évre szebb eredményeket érnek el a gazdálkodás terén. • A FALU FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETE 150 személy számára főz naponta. A szövetkezet engedélyt kapott a járási termelési igazgatóságtól, hogy a terven felül termelt termékekből friss árúval lássa el a konyhát. Így a fogyasztási szövetkezet konyhája helyben vásárolhatja meg a zöldséget, a tejet, a tojást és bizonyos mértékben a húst is. • DÁVID SÁNDOR TRAKTOROS szerencsétlenül járt. Silókombájnnal készített zöldtakarmányt. A szecskázó dob feléről seperte le a szecskát, hogy elzárhasson egy rést, amelyen elszökött a sűrített levegő. Seprés közben a fedél élében megakadt a karikagyűrűje, s a pillanatnyi késés elég volt ahhoz, hogy három újját levágja a kés. • A JÁRÁSI EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY szép rendelőt építtetett a faluban (6 község körzetének központja), de nincs teljesen kihasználva. A két körorvoson kívül még kellene egy gyerekorvos és egy fogorvos. Lakáshiány miatt azonban a két orvost nem tudja elhelyezni a falu, s rendelőik üresen állnak. • A FALUSZÉPlTÉSI AKCIÖBAN eddig keveset tett a falu. Az idén kezdték meg egy 2000 méteres járda építését, amiből a tél beálltáig 700 métert elkészít a lakosság. Pillanatnyilag cementhiány miatt szünetel a munka. Tervbe vették, hogy a futbalisták számára öltözőt is építenek. (bj.) . .^i wmj

bwt ÜJ SZÖ 6 * 1965. augusztus S

s