Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-05 / 215. szám, csütörtök

(btatdôi képjeň, GÖMÖRI EMBEREK OIdalván is nagy segítség az új szovjet kombájn. (Németh J. felv.j LEKÉR : I Kellemes meglepetés M indenfelé aratnak, hol géppel, hol kézi kaszával. Szóval ki hogyan tud. Az aratással még sincs megelégedve senki. Nem ís lehet, hiszen a nagy teljesítményű gépe­ket a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet kaszákkal pótolni. Követ­kezménye, hogy a telepeken lassan szaporodik a kicsépelt termés. A lekéri szövetkezet udvarán azonban meglepetés éri az embert. Hatalmas prizmákban sorakozik a takarmányárpa, a magnak való árpa és a búza. Itt úgy látszik, mintha az eső nem ís hátráltatná az ara­tást. — Dehogynem, nekünk ls sok bajunk van az esővel — mondja Ka­rácsony Lajos csoportvezető-, csak az a szerencsénk, hogy a mi föld­TESMAK : 1 Besüppedt a kombájn nótkocsiról lapátolják az em­• berek a búzát a fúvócső tar­tályába a tesmaki szövetkezet tele­pén. Azt mondják, hogy most job­ban győzik a munkát, kevesebb bú­za érkezik a határból, mert az Al­várl dűlőben besüppedt az egyik kombájn. Nem ís csoda, hiszen dél­előtt esett. ján Húšfava a feleségével, meg Alfréd Privitzer a Turčlanské Tep­lice-! traktorállomásról jött kisegí­teni. Nem kell őket biztatni a mun­kában, igyekvő emberek, s nem szeretnek tétlenül várni. — Nem várhatunk tovább, mert túlérik a búza és kipereg — mondja Gál József agronómus. — Eggyel több szántást adunk a földnek, s re­mélem helyre igazítjuk vele a ta­lajt. I BORY : ! Egyszerre suhan a kasza A z egyik dűlőben — negyven hektárnál is több lehet — csak itt-ott dőlt meg az árpa. A kombájnosoknak öröm volna benne az aratás, mégis kézi kaszások vág­ják. Miért választották a nehezeb­biket, talán nem tetszik nekik a gépi munka? Nem jókedvükből te­szik. A boryl szövetkezetesek (lé­vai Járás) elhatározták, hogy ha géppel nem arathatnak, hozzálátnak kézi kaszákkal. — Ilyen puha talajban nagy kárt okoznának a gépek — mondja az egyik csoport élén haladó Pom> ty László. Az árpa már beérett, tovább nem várhatnak vele. Azt, hogy a talaj szerkezetét rombolják a gépek, még elnéznék a szövetkezetesek, itt azonban már veszteségekről van szó. Sajnálják a szép lóhere alávetést. Drága ám a lóhere mag, és ha mát ilyen Jól megerősödött a here, kár lenne, ha kigyúrnák a traktorok. Az aratők veszély nélkül rendre vág­ják az árpát, s jó minőségű sok takarmányszalmát is nyernek. De 5. Tévedni emberi dolog Sok könyvben megírták már a gömörl emberek jó és nem fő tulaj­donságált. Leggyakrabban talán a csavaros észjárása került a papírra, nem kis részben a nagy író, Mikszáth Kálmán tollából. Azóta persze a Föld sokszor megfordult már a tengelye körül, ám a gömörl embe­rek legjellemzőbb tulajdonságai konokul dacolnak a változó idővel. jeink nem agyagosak, így eső után hamarább kezdhetjük a munkát. Sietünk nagyon, — mondja a csoportvezető — mert nemcsak azt tartjuk szerencsének, hogy )nem agyagosak a földjeink, hanem azt ls, hogy ez ideig még elkerült a jég­eső, és nem tett kárt a gabonában. Meg ls látni a hozamokon, az eddig kicsépelt búza 33—35 mázsát adott hektáronként. És azt mondják, hogy amit most kezdenek csépelni, az még nagyobb hozamot ad. Ár­pából 37—38 mázsa lesz hektáron­ként. A nagy sietség mellett a szalmát sem hagyagolják el. Azt is a tele­pen rakják két kazalba, és a méré­sét sem tartják fáradságosnak. Szóval mindkét fél igyekezett, ami helyénvaló is, Privitzer Alfréd kom­bájnos azonban túl merész volt. Le­merészkedett egészen a dűlő aljá­ba, ahol valóban nagyon puha volt még a föld. Hiába erőltette a mo­tort, az saját erejéből nem tudott kimászni. A kerekek egyre mélyebb­re süllyedtek. Bilcsik József műhely­vezető Jött a segítségére lánctalpas traktorral. A kombájnos kiigazította a be­horpadt ventillátordobot, és Indult az útjára. Most már a helybeliek is jobban vigyáztak. Pusztor Tibor, a HNB elnöke a kombájnos mellé állt, és Irányította, merre mehet, mert ő, mint falubeli, mégiscsak jobban Is­meri, hol milyen a föld. NEM SAJAT ÜGYBEN Az árok, illetve a vízmosás partján ketten beszélgetnek, ilyen­formán. — Hová igyekszel? — Szombatba mennék. Kilencre ott kellene lennem, a busz meg csak 10-re ér be. — Hivatalos ügy? — Hivatalba kell mennem. De le­het, hogy hasztalan az egész. Ha nem leszek ott idejében ... Beszállásra készülődünk. Sofőrüfflk jól hallja a társalgást. Hárman va­gyunk a kocsiban. A hivatalos ügy intézőjével együtt négyen lennénk. Odaszól. — Mi kilencre odaérünk. Száll­jon be, szívesen elvisszük. — Besároznám a kocsijukat, — válaszolja az invitálásra, és sáros cipőjét mutatja. — A mienk sem különb, — szól kollégám — csak tessék nyugod­tan. Elindulunk. Kilométerek vannak mögöttünk, amikor megtörik a csend. — Az embernek még egy vacak házhellyel is meggyülik a bafa — kezdi a vendég. — A nemzeti bizottság akadékos­kodik az ügyben? — Valami olyasmi is van benne. Vagy az isten tudja. Ikerházat épí­tettek egy telekre. Az építkezésre megvolt az engedély, de a telek csak az egyik építkező nevén sze­repel. Eszerint — ahogy mondjáik — csak 8 ár házhely jár. Nem tu­dom, így írja-e elő a törvény, — mondja csak úgy magának, de úgy, hogy (kilétünket tudja) mi is ért­sünk belőle. Még hozzáteszi: — Pe­dig van ott föld elég, hiszen azt a faluvégi területet csak legelőnek használja a szövetkezet. — Az új házhelyek elosztása, ki­mérése a nemzeti bizottság dolga. Ók ismerik a helyzetet, a tényeket. Mi esetleg érdeklődhetünk, ha majd visszatérünk két nap múlva. vajon mi lesz a gabonarendek to­vábbi sorsa? — így hamarább megszárad ben­ne a here és gyorsabban kiszikkad a talaj is — mondja Pomsty elv­társ. —' Aztán három rendet egy­másra dobálunk és kombájnnal ki­csépeljük. — Nem leszünk egyedül — mond­ják egyszerre többen is — csatla­koznak hozzánk a városban dol­gozók. Az álattenyésztők csoport­jában kaszál Radovöiő Sándor, a HNB elnöke is, és már megérkezett az első ipari dolgozó, Tamás János — mondogatják az aratók. Közben a kaszák egyszerre len­dülnek, így könnyeb a kaszálás. A fáradt katonával is úgy van, hogyha egyszerre lépnek, könnyebb a menetelés. Nem enged a „hu­szonegyből" a hatvannyolc éves Szauiotná Jőska bácsi sem, ő is szorosan fölzárkózott. Ma húsz arató kaszája suhan egyszerre, de holnap — ha csat­lakoznak hozzájuk az ipari dolgo­zók — már harmincöt kaszás vágja a rendet. BENYUS JÖZSEF . * % >r" , Űj eljárás a fa hajlíthatóvá tételére 'A NEW YORK-i erdészeti Intézet­ben új módszert találtak a fa alakít­hatóvá tételére. Ha a vékony leme­zekre vágott fát 15—20 percig —30 C fokos folyékony ammóniák­ban áztatják, olyan hajlékonnyá vá­lik, akár a bőr, s kiszáradás után is megtartja alakját. Az ammóniák ugyanis átmenetileg felbontja ,a sejtek és a lignin kötését úgy, hogy a sejtek hajlításkor mintegy el­csúsznak egymáson. Amikor azután az ammóniák elpárolog, új kötések jönnek létre, s a fa eredeti állapo­tába kerül. — Nem ís ez a nagyobbik baj. Mert mind a két családból csak az asszony dolgozik a szövetkezetben, azt a kétszer 8 ár földet még el le­hetne Intézni a helybeliekkel. De van a dolognak egy bonyolultabb része is. — Titok? — Hát nem éppen szerencsés, ha sokan tudnak róla. Hiszen ha az egyik fél nevén van az egész lakás, annak kell az adót kifizetni. Hiva­talosan behajthatják rajta. Ha meg pereskedni kellene .. arról már jobb nem is beszélni. Egyikük feje fölül elperesikedhetnék a tetőt, lá­ba alól meg a telket. Bizonyára nem annak, akinek hivatalos papírjai vannak a tulajdonjogról. — De miért ne egyezhetnének meg, közösen építettek? — Sose lehet tudni, hogy kibe mikor bújik bele az ördög. — írathatták volna mindjárt két névre. — Régen volt, akkor még úgy lát­ták fónak. — Most se késő. — Nem. De a felbecsült ár szerint az egyiknek meg kell fizetni az átírási illetéket. Több mint 5000 ko­ronát. Es ki fizesse meg, ha a szó­beli megegyezés szerint közös a te­lek, s ha mind a kettő egyformán hozzá Járult az építkezéshez? — Hát szerintünk közösen. —- De az egyiknek már a nevén van, minek fizessen. — Akkor vagy intézzék el hiva­talosan az adásvételt, vagy egyez­zenek meg esetleg a nemzeti bizott­ság előtt a közös használatban. — Ha az olyan könnyen menne. — Az ilyen személyi ügyekbe nem szívesen szój bele az ember. Megérkezünk. Kezet nyújt és köz­ben megjegyzi. — Tévedés ne essék, nem a saját ügyemről van szó. En is a nemzeti bizottság tagja vagyok. EGY DARABKA MÚLT A MÁBAN? ígéretünkhöz híven két nap múl­va újra felkeressük a falut, a „ré­gi" ismerősöket, barátokat, egy kis­sé azzal a szándékkal is, hogy az előbbi ügyről baráti alapon szót váltsunk az Illetékesekkel. Nem is kezdődött rosszul, hiszen már az első percekben nem holmi kotyvalékkal, hanem igazi törköllyel kellett „lenyomtatni" a frissen sült sertésmájat. Ilyen körülmények kö­zött könnyen szót ért az ember — gondoljuk. Tévedni emberi dolog. Hiába bizakodunk a két nappal korábbi köziékenységbem, az együtt töltött órák baráti társalgásának folytatásában, valami eltűnt, mint a tavalyi hó. Udvariasan tartózko­dók, akiik két napja még a legben­sőbb titkaikat sem rejtegették előt­tünk. Egyik napról a másikra ilyen nagyot változhatnak a gömöri em­berek? — vetődik fel bennem a kér­dés. Vagy valamivel megsértettük őket? Nem tudunk, nem merünk kérde­zősködni. Az arcokról szeretnénk leolvasni a választ. De nem dühö­sek, nem haragosak, csak tartózko­dók. Vajon mi történt távollétünk­ben? A kérdésre szinte önmagától adó­dik a válasz. — Tegnap este sokáig gyűlésez­tünk — mondja az egyik illetékes. — Az a lakás- és leiekügy is szó­ba került. Nehéz ügy. Még a hely­beli ember se igazodik ki benne. Nem még az idegen. Szóval megsértettük a helyi veze­tőséget. Mert... — Az a lakás- és telekügy még egy darabka múlt a mában — ad­ják tudtunkra a tényeket. — A szö­vetkezet a maga lehetőségei köze­pette beavatkozás nélkül is meg­oldotta a megoldhatót. Az se a nem­zeti bizottságon múlik, hogy a kö­zösein építkezők megegyeznek-e a közös használatban. A két testvérrel talán még szót lehetne érteni. De ha a menyecskék...? Ebbe már igazán nem tudtunk be­leszólni. És ha egy-két illetékes meg­sértődött, nem volt az egészen jog­talan. Mert miért ne intézze a gö­möri ember a maga módján a maga ügyeit. HARASZTI GYULA. Fejlődnek a gömöri falvak. (Németh J. felv.j A kézi kaszára is szükség van. (Tóth A. felv.j 1 FALU-10 HÍR K É M É N D • AZ 1800 HEKTÁROS SZÖVET­KEZETTEL rendelkező falut a Pár­kány—Csata közti vasútvonal sze­li át. A közös gazdaságnak mind­eddig kevés az állatállománya, 100 hektár földjére csak 43 jut. Az állatok számát férőhely hiánya miatt sem növelhették, önsegély­lyel, a járási építőváilalat védnök­sége alatt már 1961-ben megkezd­ték egy 105 férőhelyes Istálló épí­tését, amit csak az idén fejezhet­nek be. Az építkezést hátráltatta az is, hogy a tetőt le kellett bon­tani, mivel alkalmatlan volt. Ez a munka 100 ezer koronával emelte az építkezés költségeit. A szövet­kezet ezután évente 8 szarvas­marhával akarja növelni az állo­mány számát. • A JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK javaslatára a szö­vetkezet takarmánykeverőt vett 1961-ben. A keverő kis teljesítmé­nye miatt azonban nem kaptak en­gedélyt üzemeltetésére. Ezért Muzslán rendeztek be egy közpon­ti takarmánykeverőt. A kéméndiek gépei pedig az utcán rozsdásod­nak, és nein mindegy a szövetke­zeteseknek sem, hogy a 64 ezer koronát érő gép így megy tönk­re. • A LEGKRITIKUSABB ESZTEN­DŐ az 1962-es volt. A szárazság miatt alacsonyak voltak a hoza­mok, a munkaegység értéke pedig csak 10 korona lett. Tavalyra ter­vezett 17 korona helyett már 18 koronát fizetett a szövetkezet egy­egy munkaegységre. A múlt évben sem volt kedvező az időjárás, kö­vetkezményeként már 300 ezer ko­ronát adott ki takarmányért a gazdaság. Az idei szép gabonater­més azonban azt mutatja, hogy a mérleg ismét helyrebillen. • TIZENÖT HEKTÁR KORAI BURGONYÁT elárasztott az árvíz. A becslések szerint több mint 300 mázsás hektárhozamra volt kilá­tás, s a gazdaság a tervezett 216 ezer korona bevételt magasan megtetézte volna. így kényteieu megelégedni azzal, amit a biztosí­tóintézettől kap. A burgonyának csak elenyésző részét lehet elad­ni, 50 százalékát föl lehet etetni, a többi elrothadt. • A 227 EZER TOJÁS HELYÜTT 334 771 tojást adott el a szövetke­zet az első félévben, ezzel 15188 százaiákra teljesítette a tervet, a tejeladás azonban 1,8 százalékkal elmaradt a tervezettnél. • EGY FŐISKOLÁT, 14 közép­iskolát és 7 szakiskolát végzett dolgozója van a szövetkezetnek. Jelenleg hat tagját mesteriskolá­ban taníttatja, így a kulturális alapnak egy részit erre a célra fordítja a ga*dasáf, A vezető funk­cionáriusok és az irodai munka­erők valamennyien középiskolát, illetve főiskolát végeztek. A szak­emberek évről-évre szebb ered­ményeket érnek el a gazdálkodás terén. • A FALU FOGYASZTÁSI SZÖ­VETKEZETE 150 személy számára főz naponta. A szövetkezet enge­délyt kapott a járási termelési igazgatóságtól, hogy a terven fe­lül termelt termékekből friss árú­val lássa el a konyhát. Így a fo­gyasztási szövetkezet konyhája helyben vásárolhatja meg a zöld­séget, a tejet, a tojást és bizonyos mértékben a húst is. • DÁVID SÁNDOR TRAKTOROS szerencsétlenül járt. Silókombájn­nal készített zöldtakarmányt. A szecskázó dob feléről seperte le a szecskát, hogy elzárhasson egy rést, amelyen elszökött a sűrített levegő. Seprés közben a fedél élé­ben megakadt a karikagyűrűje, s a pillanatnyi késés elég volt ah­hoz, hogy három újját levágja a kés. • A JÁRÁSI EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY szép rendelőt építtetett a faluban (6 község körzetének központja), de nincs teljesen ki­használva. A két körorvoson kívül még kellene egy gyerekorvos és egy fogorvos. Lakáshiány miatt azonban a két orvost nem tudja elhelyezni a falu, s rendelőik üre­sen állnak. • A FALUSZÉPlTÉSI AKCIÖBAN eddig keveset tett a falu. Az idén kezdték meg egy 2000 méteres jár­da építését, amiből a tél beáll­táig 700 métert elkészít a lakos­ság. Pillanatnyilag cementhiány miatt szünetel a munka. Tervbe vették, hogy a futbalisták számá­ra öltözőt is építenek. (bj.) . .^i wmj bwt ÜJ SZÖ 6 * 1965. augusztus S s

Next

/
Thumbnails
Contents