Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-27 / 237. szám, péntek

Két járás határán A

z idegen csak akkor veszi észre, hogy megérkezett Mellétébe, amikor a falu széléhez ér. A község tarka fedeles házairól délibábszerűen verődik viszsza a napsugár. A közelben a Murány patak csörgedez. A látóhatárt csaknem mindenütt erdő övezi. A városi ember számára romantikusnak tűnik ez a vidék. A HNB Irodájában fiatal asszony ül az asztal mögött. Ö intézi a falu ügyes-bajos dolgait. Oravecnénak hívják. A múlt választási Időszakban a gömörhorkai HNB-én dolgozott. Amikor megtudja jövetelem célját, csak annyit mond: — Hát igen... Sokat fejlődött a falu. Megváltozott az élet. Akadnak azonban problémák is... — Nézzen szét először a faluban ... Aztán keresse fel a tanítót, jól ismeri a falu életét, itt született, itt nőtt fel, a falu élő krónikása. Megfogadtam a tanácsát. Oravecz János tanítót azonban hiába kerestem lakásán, a határban volt. A magas domboldalon találtam rá Benyus Dezső társaságában. Erről a helyről jól lehet látni az egész falut. Mintha csak az ember tenyerében feküdt volna. — Kicsi ez a mi falunk — kezdi el a beszélgetést a tanító. 105 a házak száma, 340 a lakosa. Cigarettát sodor, majd gyufa sercen. Mellére szívja a füstöt, aztán társát szólítja. — Hány ház is épült a felszabadulás óta? Benyus Dezső közelebb jön. Neveket sorolnak fel, miközben tekintetük a faiu látképén pihen. Vagy tiz percig tart, amikor a tanító megszólal. i— A húsz év alatt 16 új házzal gyarapodott a falu. Harmincötöt pedig átalakítottak. — A felszabadulás előtt sem villanyunk, sem bekötő utunk nem volt — szól közbe Benyus Dezső. — Hát bizony szegényesen éltünk — fonja tovább a beszéd fonalát Oravecz elvtárs. Az évek múlásával megváltozott azonban a falu élete, arculata, ötvenhétben villanyt kaptunk, 58-ban pedig elkészült a kultúrotthon, telefont és hangosbeszélőt kapott a falu. Rá egy évre már filmvetítőgépünk ls volt, azóta hetente filmelöadás van. Hatvankettőben a bekötő üt is elkészült, naponta 11-szer közlekedik az autóbusz. Beszéd közben gyorsan telik az idő. Delet jelez már a falu templomának harangja. A tanító ebédre Indul. Véle tartok. Útközben tovább folytatjuk a beszélgetést. — Kihalóban van már a fazekasmesterség is — mondja. Pedig a két Pozsga-testvér munkáját valamikor hét vármegye határán túl ls ismerték. De más mellétel fazekas ls bejárta a környéket. — Kihaltak a fazekasok? — kérdezem halkan. Oravecz elvtárs azonban nem hagyja szó nélkül megjegyzésemet. •— Nem mind még. Igaz, hogy a Pozsga testvérek betegeskednek. Van azonban a faluban még több idősebb ember, aki tud bánni a koronggal. — A virágcserép, több más agyagedény még ma is keresett cikk, — vetem közbe. — A szövetkezet mellett lehetne egy kis műhelyt nyitni. — Helyiség s égetókemence kellene hozzá. Szép dolgokat lehetne kéSzöged! Márton háza szíteni. — Nyersanyag van elég a falu határában. Félbeszakad a beszélgetés. Megérkeztünk a faluba. Két víkendházfélét pillantok meg. — A kocsma — jegyzi meg a tanító. Amint közelebb érünk, két-három sörözőt veszek észre. Nem telik azonban sok időbe, benépesedik a kocsma környéke. Az emberek poros arca elárulja, hogy a cséplőgéptől jöttek ebédre, s egy pohár sörrel öblítik le a torkukat. Közben beszélgetnek. — Maholnap elfogy a falu lakossága — mondja az egyik napbarnított arcú ember. — A fiatalok itthagyják a falut — toldja meg a másik. A társaság legöregebb tagja szól bele a vitába: — Elfogy? Persze, hogy elfogy a falu lakossága....*,. De ennek nem a fiatalok az okai, hanem az „egyke"rendszer. Az én gyerekkoromban minden családban volt három-négy gyermek. Most pedig csak egy, legfeljebb kettő. Kijelentését csend fogadja. Senki A művelődési otthon JS^ymiMy^mmm^ H& K:Ö z g a z < 1 a s a g i sem cáfolja meg az öreg állítását, tudják, hogy Igaza van. Ha több volna a gyermek, több volna a fiatal ls, többen maradnának a faluban. Igaz, az utóbbi években a házépítési engedély megszerzése is nehézségekbe ütközött. Hogy falun ls lehet korszerű családi házat építeni, s kényelmet találni, ezt már nem egy eset igazolta. Szögedl Márton szuterénos háza ameletes házhoz hasonlít. Vízvezeték, fürdőszoba. Minden kényelmet meg lehet benne találni. S egyébként is köztudomású, hogy a mellétéi nép dolgos, s meg tudja becsülni a pénzt, nem hordja a kocsmája. — Nálunk nem fogy a pálinka, — szól a kocsmáros. Egy hónap alatt alig 15 litert adok el. Sörből azonban 150 liter is elfogy naponta. A mellétei szövetkezet a rozsnyói járás közepes szövetkezetel közé tartozik. Amint a sörivóktól megtudtam, tavaly 14 koronát fizettek munkaegységként. Az idén többre van kilátás, mert Jobb a termés. A kavicsos dombcldalon szépen megnőtt a gabona, s a len is jól sikerült. A szép eredményeket nagyrészt az asszonyok érték el. A szövetkezet állandó dolgozói között ugyanis alig van húsz férfi. Tovább rójuk a falu utcáit. A televízió antennából — számolgatom — összesen 17 van a faluban, ebből három a cigánysoron. — A motorkerékpárok száma is meghaladja már a negyvenet — mondja Oravecz elvtárs. Személygépkocsi is akad a faluban. Egy darabig szótlanul haladunk. Kis Idő múlva a tanítónak szegezem a kérdést. — A titkárnő reggel problémákat emlegetett... — Problémák, gondok? Akad belőlük. Biztosan a vízlevezető csator-: nára gondolt. Ugyanis nálunk alagcsövezést végeztek, s a völgyön jön le a lefolyócsatorna. Sok víz elfér benne. A csatorna folytatása a falun megy keresztül. Itt azonban tíztizenöt centiméteres mély csak az árok. Ogy, ahogy a vlz kimosta. A határban készített csatprna pedig a méternél is njély.ebb. Éz a múlt évben a falunak 60 000 korona kárt okozott, amit a biztosító ugyan megtérített. Az egész úgy történt, hogy felhőszakadás volt a környéken. Az új árokban hömpölygött a víz, a falut pedig elöntötte. f—' A járás?... — Több ízben jártunk ott. Igazat adnak abban, hogy a faluban is rendbe kell tenni a víz útját. Intézkedés azonban mindeddig nem történt. Az idei kedvezőtlen időjárás napjaiban attól tartottunk, hogy megismétlődik a múltévi katasztrófa. Ez pedig úgy a társadalomnak, mint nekünk nagy károkat okoz. Egy kotrógép hamar változtátnl tudna a helyzeten ... A

mikor magam mögött hagyom a falut, emlékeim közt kutatok. Eszembe jut, hogy amikor a Safárikovól járáshoz tartozott, a Járás peremén húzódott meg, éppen úgy, mint most, amikor a Járási székhely már Rozsnyó. Azelőtt sáros, göröngyös nehezen járható út vezetett a faluban. Most kövezett, jó karban van a bekötő út. Amint visszanézek, akaratlanul ls az Jut az eszembe, falu két Járás határán. Mindig távolesett a járási székhelytől. NEMETH JÁNOS 11. Az irányítás gazdasági eszközei Eddigi tervezési gyakorlatunkat az jellemezte, hogy nemcsak a népgazdasági tervet dolgozták ki központilag, hanem végrehajtási módját is felülről szabták meg a lehető legrészletesebben. A vállalatok kötelező utasítások (direktívák) formájában kapták meg, mit kell tenniük, miből és mennyit kell termelniük, s milyen eszközökkel fognak rendelkezni a terv teljesítéséhez. Ilyen körülmények között a vállalat vezetői — bár sok esetben világosan látták, hogy a különféle utasítások nem célravezetők és nem tükrözik a reális szükségleteket — kénytelenek voltak félretenni saját elképzeléseiket, mivel tevékenységüket kizárólag a felülről kapott utasítások teljesítése szerint értékelték. A központi tervezés tehát igyekezett magára vállalni minden felelősséget, a vállalatok pedig csupán az utasítások passzív végrehajtói voltak. E helyzet fonákságát egyes közgazdászok már régen felismerték, mások azonban ragaszkodtak ahhoz a felfogáshoz, hogyha módosítjuk a központi tervezés helyzetét, ha nagyobb önállóságot adunk a vállalatoknak, akkor az ösztönös fejlődés útjára lépünk, a vállalatok csak pillanatnyi érdekeiket nézik majd, és felborul az egész tervgazdálkodás. Gazdasági helyzetünk alakulása végül is mindenkit meggyőzött arról, hogy változtatni kell az irányítási módszereken és biztosítani kell, hogy a gyakorlatban szinte auto matikusan ható gazdasági eszközök, melyeknek a központi szervek mindig megfelelő irányt szabhatnak, érvényesüljenek népgazdaságunkban is. Az irányítás gazdasági eszközeinek alkalmazása (árak, bérek, adók, hitelek, beruházások stb.) nem jelenti a tervgazdálkodás végét, hanem azt, hogy a központi szinten jóváhagyott tervek végrehajtásának módját kötelező utasítások helyett olyan gazdasági feltételek létrehozásával Igyekszünk szabályozni, amelyek minden vállalat tevékenységét a központi terv célkitűzéseihez Igazítják. Mi biztosítja, hogy a vállalatok készségesen engedjenek a nem kötelező jellegű gazdasági eszközök nyomásának? Az új irányítási rendszerben fő érdekük a lehető legnagyobb bruttó jövedelem létrehozása. A központi szerveknek viszont meglesz a lehetőségük arra, hogv az össztársadalmi szükségleteknek megfelelően megszabják, milyen gazdasági tevékenységgel növelhetik a vállalatok legelőnyösebben bruttó Jövedelmüket. A gazdasági eszközök mechanizmusát nem lehet néhány szóval felIzgalmas, lebilincselő, művészi értékű és feledhetetlen élményt nyújtó alkotás az olasz Viscontl filmje A PÁRDUC Az Idény legmonumentállsabb történelmi műve, mely Giuseppe Tommasi di Lampedusa regényéből készült. Páratlan korkép: az olasz szabadságharcnak, a nemzeti újjáéledésnek, a risorgimentónak egy félszázadot felöleló ábrázolása. A film alapja, a regény maga Irodalmi remekmű. Szerzőjének egyetlen alkotása, mely halála után hozott neki dicsőséget. Lampedusa, hercegi család sarja, a film főhősének, Salina hercegnek szemével nézi történelmileg halálra ítélt osz tálya utolsó vergődését, letűnését, esetleges kapaszkodását az őt leváltó új osztályhoz, a polgársághoz. A feudalizmus felbomlásáról egy arisztokrata írt hiteles regényt, s ezt avatottan Visconti ültette át a film nyelvére. A film jó, de erényei ellenére koránt sem ad oly monumentálisan átfogó képet a múlt század utolsó ötven évéről, mint maga a regény, s ez érthető is. A párducban nem csupán a cselekvés, a gyorsan pergő élmények ragadják meg a nézőt, hanem a korábrázolás lélektani alapossága, a miliő finom érzékeltetése, S habár vannak a filmben hosszú, egyesek szerint túlnyújtott jelenetek, például a báljelenet, a néző ezf nem érzi vontatottnak, mert ez csupán a szükséges keret, melybe a rendező a fHm hőseinek mondanivalóját ágyazza. Visconti filmjében egy arcizomrándulás ls sokat mond, kifejezően érzékelteti a társadalmi rétegek reagálását a kor eseményeire, Garibaldi szabadságharcára. Nosztalgiát ls érezhetünk a filmben. Ez érthető. Lampedusa temeti a múltját, temeti az arisztokraták társadalmát, amelynek letűnését törvényszerűnek tartja, mégis nosztalgiával ecseteli, mint ahogy az érett férfi is mélabúval gondol viszsza a szép, de törvényszerűen elmúló gyermekkor emlékeire. Visconti Salina herceg eszményi megszemélyesítőjére talált Burt Lancasterbsn. Az ő Játéka szembetűnően kimagaslik az általában Jó szerepaiakítások közül. Mozijainkban egy gyenge angol film is szerepelt, a MINDEN MEGTÖRTÉNHET. Tommy Steele, a népszerű táncdalénekes színészként mutatkozik be a nőegylet! témájú, elég sekélyes vígjátékban, melynek a zenéje sem képvisel különösebb értéket. Szokványos szirupos-édeskés, szórakoztató giccs. (L/ jelenet az „Egy olasz Varsóban" című lengyel filmből. Modern batik a „Majerníkben" 'A Majerník Galériának nyári tárlatán Brieštenská batik-munkáival találkozunk. A jávai ősrégi eredetű batik az indonézek kifinomult művészi érzékét, asszonyaik kultúrált ízlését, szoros-gondos munkájukat dicséri. A szép szeretete, a természetes női tetszeni akarás ösztönözte őket arra, hogy öltözéküket egymásba olvadó színű, változatos motívumokkal ékesítsék. Művészetük fortélyait titokban tartották. De Jáva egykori gyarmatosító urai, a hollandok, addig kísérleteztek, míg rájöttek a batlk-festés technikájára, ami a múlt század óta Európa-szerte elterjedt. Hogyan ls készül a batik? A vékony gyapjúszövetre, vagy selyemre rárajzolják a mintát. Körülötte viasszal vonják be a világos alapot. Ezután festékoldatba mártják az anyagot. Ezt az eljárást annyiszor ismétlik meg, ahány szint alkalmaznak egy-egy darabon. Végül meleg vázolni (az árak szerepéről már beszéltünk), de vegyünk szemügyre legalább egy kérdést — a beruházásokét. Eddig a vállalatok „ingyen" kapták a beruházási eszközöket, tehát az állami költségvetésből minél többet igyekeztek kicsikarni, akkor is, ha az illető beruházás csak a vállalatnak Jelentett előnyt, a népgazdaság szempontjából viszont nem volt jövedelmező. Ezentúl a beruházásokat a hitelekből kell finanszírozni, s a vállalatnak a hitelt a kamatokkal együtt vissza kell fizetnie. Minden vállalat jól meggondolja tehát, érdemes-e hitelt igénybe vennie, kifizetődő lesz-e számára az Illető beruházás. Sőt a hitelt folyósító bank is felülvizsgálja a gazdaságossági számításokat, és elsősorban a legnagyobb Jövedelmezőséget biztosító beruházásokra nyújt hitelt. Ez az egy példa is jól szemlélteti, milyen mélyreható változásokat eredményez a gazdasági életben az a tény, hogy egyszerű adminisztratív döntések helyett a gazdasági összefüggések, törvényszerűségek mechanizmusát hagyjuk érvényesülni. folyadékkal rendkívül óvatosan távolítják el a viaszt. Brieštenská táblaképszerűen keretbe foglalt, vagy üveglappal borított batik-képei mutatják, hogy biztos érzékkel komponál. Jól bánik a meleg-, néha fojtott tónusú színekkel, melyeknek összhangja a rajz ritmusával finom egységbe olvad, s jól szolgálja a díszítő célzatot. Az elvont ornameuseken kívül tágranyílt szemű, egzotikus női fej és erőfeszítést éreztető emberi figurák is feltűnnek. A díszítő jelleg mellett nem sikkad el a gondolatot, érzést, hangulatot keltő mondanivaló, sem az önkifejezés közvetlen melegsége. A fiatal művésznő munkál korszerű, választékos, és harmonikus kiegészítői a modern környezetnek. BÄRKÄNY JENÖNÉ KULTURÁLIS HÍREK • A Locarnóban megrendezett nemzetközi filmfesztiválon ez idén hazánk filmművészete két dijat nyert. Az egyiket Štefan Uher, Orgona című filmje nyerte, a másikat a Fipresci külön díját a Gyöngyök mára című film kapta. Az Arany-dijat az angol Négy reggel (rendező Anthony Simmons) című film szerezte meg. • Nem tudja fizetni alkalmazottjait a római Operaház. Hasonló gondokkal küzd több olasz opera és filharmóniai társulat. Adósságuk 22 millió dollárt tesz ki. Szanálás céljára nagyobb összeget kértek a kormánytól. • Filmjeinket ez évben nagy sikerrel vetítették a nyugat-németországi mozikban. Formán Fekete Péter című filmjét, rövid filmek közül a Változást, a Vendéglőt és a Problémát vetítették. • A bukaresti Művészeti Múzeumban, az ország észak-nyugati területeinek sajátos népművészetéről rendeztek kiállítást. Több mint 600 népviseletet, kivarrást, metszetet és keramikai tárgyat láthatnak az érdeklődők. 1965. augusztus 27, * Ü] SZÖ 5