Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-24 / 234. szám, kedd

ROMÁNIA MEGÜNNEPELTE felszabadulásának 21. évfordulóját A dél-vietnami hazafiak júliusban 581 csatát vívtak az amerikai ag­resszorokkal. A képen az 512. összecsapásnál zsákmányolt fegyverekel számolják. (CTK felv.) DEL-VIETNAM A hazafiak ismét hevesen támadnak KY KATONAI TAMOGATÁST KÉRT Saigon (ČTK) — Nguyen Cao Ky dél-vietnami kormányfő vasárnap háromnapos thaiföldi látogatásáról visszatért Saigonba. Ezt az útját megelőzően a dél-vietnami bábkor­mány vezetője Tajvanon járt. Mind­két helyen katonat támogatást kért a hazafiak ellen vívott harcokhoz. Hazaérkezésekor kijelentette, a csankajsekisták felajánlották neki: szükség esetén küldenek katonákat Dél-Vietnamba. Elmondotta még azt is, hogy útjának célja volt előkészí­teni egy délkelet-ázsiai „kommu­nistaellenes szövetség" megalakítá­sát. A saigoni rendszer elhatározta, hogy további szövetségesek segítsé­get kéri a dél-vietnami nép ellen. Várható, hogy a közeljövőben sai­goni kormányküldöttség indul se­gélykérési céllal a Fülöp-szigetek­re, Malaysiába és Dél-Koreába. A dél-vietnami hazafiak tegnap a kora reggeli órákban Saigontól 113 kilométerre délre, Vinh Binh tarto­mányban megtámadták a kormány­csapatok hadállásait. A saigoni ame­rikai katonai szóvfvő bejelentése szerint tüzérséget és bombázókat vetettek be a partizánok ellen. A Felszabadulás dél-vietnami saj­tóiroda a napokban leleplezte a kü­lönleges alakulatok 11 egységének saigoni elhelyezési tervét. Az lesz a feladatuk, hogy a fővárosban védjék a kormányrendszert, s ellenőrzésük alatt tartsák a mindjobban zúgoló­dó lakosságot. A saigoni angol nagykövetet Lon­donba rendelték, hogy a kormány­nyal a dél-vietnami helyzetről ta­nácskozzék. Amerikai repülőgépek tegnap so­rozatos támadásokat hajtottak vég­re a dél-vietnami hazafiak feltétele­zett hadállásai ellen. Csupán a Me­kong deltáját 122 amerikai repülő­gép bombázta. Egy további nagy tá­madás célpontja volt még a Saigon­tól 80 kilométerre fekvő Dinh Tuong tartomány. Az amerikai tengerészgyalogság folytatja a tisztogató hadművelete­ket Van Tuong félszigeten. Az erről szóló hivatalos amerikai jelentés megcáfolja az amerikai katonai hi­vatalok előbbi állítását, hogy „az expedíció már a múlt héten befe­jezte küldetését Van Tuong félszi­geten", s Chu Lai vidékéről kiszo­rította" a hazafias erőket. A 7. amerikai flotta repülőgép­anyahajóról felszálló repülőgépek tegnap ismét bombázták a Vietna­mi Demokratikus Köztársaságot. A támadások célpontja a Hanoitól 75 kilométerre délre fekvő terület volt. Bukarest (CTK) — Bukarestben tegnap a felszabadulás 21. évfordu­lója alkalmából katonai díszszemle volt. A dlszemelvényen helyet fog­lalt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Chivu Stolca, a Központi Bizottság elnök­ségének tagja, az Államtanács el­nöke, Ion Gheorghe Maurer, a Köz­ponti Bizottság elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint a párt és kormány további vezetői. A román államhimnusz elhangzása A Sctnteta közölte a testvéri szo­cialista országok vezetőinek üdvöz­lő táviratait, melyeket az ország felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából Intéztek a román veze­tőkhöz. Brezsnyev, Mikojan és Kosztgin táviratában azt Írja, hogy „a Ro­mán Szocialista Köztársaság a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés együttélésének lenini elveit tartva szem előtt a nemzet­közi feszültség enyhülését, a népek barátságát szorgalmazza, és jelen­tősen hozzájárul a szoctalista világ­rendszer erősödéséhez. A szovjet emberek szívük mélyé­ből örülnek a román nép szocialista alkotősikereinek. Megelégedetten hangsúlyozzuk, hogy államaink és népeink testvéri barátsága, kölcsö­nös elvtársi segítsége és együttmű­ködése mindkét ország népei javára, a szocialista országok egysége ál­landó erősödésének és a szocializ­mus vllággyőzélmének érdekében állandóan erősödik és elmélyül."­Az indiai kormány meghívására szombaton Delhibe érkezett az a szovjet kormányküldöttség, amely K. T. Mazurovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettesé­nek vezetésével Djakartában részt vett az Indonéz Köztársaság füg­getlenségi ünnepségein. A szovjet kormányküldöttség va­sárnap felkereste Radhakrisnan in­Nasszer az Egyesült Arab Köztár­saság elnöke vasárnap délután az Al Huria yacht fedélzetén Dzsiddá­ba érkezett. A királyi palotában Nasszer és Fejszál király még vasárnap este megkezdte két napra tervezett tár­gyalás-sorozatát a jemeni polgár­Nevek, politikusok, államférfiak Ll KUAN-JU, Singapore miniszterelnöke „Minden tőlem telhetőt megte­szek, hogy a brit lobogó hazámban minél előbb lekerüljön a zászlóru­dakrólľ — fogadkozott ll Kuanfu Cambridgeben az elképedt egyete­mi tanárok előtt, akik pedig éppen abbeli reményük­nek adtak kífeje zést, hogy a nagy tehetségű, újdon sült Jogász a gaz dag singapore-i ügyvéd fia ma gasra emeli Sin gapore-ban Nagy Britannia zászla ját. Virágzó ügyvédi praxisát Singapo­re-ban a fiatal Li a haladás szolgá­latába állította, ö lett a kikötővá­ros szakszervezeti funkcionáriusai­nak védőügyvédje. Egyre több híve akadt a lelkes agitátornak, aki mik­rofonnal a kezében járta a szige­tet és hirdette a felszabadulás Igé­jét. 1953-ban Li Kuan-ju megalakítot­ta az antiimperialista haladó polgá­ri Népi Akciópártot. E párt nem volt egységes. Li Kuan-ju a bal­szárnyhoz tartozott, jóllehet néze­teiben korántsem volt olyan radiká­lis, mint az a csoport, mely a párt­bői később kivált és megalakította a baloldali Szocialista Frontot. Az 1959-es választásokon a Népi Akció­párt elsöprő győzelmet aratott. Sin­gapore a Brit Nemzetközösség kor­látozott önkormányzatú tagja lett, és az akkor 36 éves Ll Kuan-ju ke­lült az első kormány élére. Ettől után 21 dlszlövés hangzott el, majd a román hadsereg alakulatai elvo­nultak a díszemelvény előtt. A gya­logsági csapatokat a gépesített egy­ségek követték. Közben szédületes sebességgel szuperszonikus vadász­repülőgépek zúgtak el a tér fölött. A_ katonák után 6000 fehéringes pionír üdvözölte a díszemelvény előtt elvonulva a párt vezetőit és a külföldi vendégeket. Utánuk a főváros dolgozói vonultak fel. Mao Ce-tung, llu Sao-csi, Csu Teh és Csou En-laj távirata megállapít­ja: „A Román Szoctalista Köztársa­ság és a román nép jelentősen hozzájárult az amerikai imperializ­mus agresszív háborús politikája ellent küzdelemhez, más országok nemzeti felszabadító mozgalmának támogatásához, és a világbéke vé­delméhez. A Román Kommunista Párt és a román kormány nagy erőfeszítést tett a szocialista tábor egységének megőrzésére, a testvér­pártok és országok közti kapcsola­tok normálnak védelmére. Örömmel állapítjuk meg, hogy országaink politikai, gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki együttműködé­se állandóan feflődik". A Sclnteia közli annak a távirat­nak teljes szövegét, amelyet Antonín Novotný, Bohuslav Lastovička és fozef Lenárt küldött Nicolae Ceau­sescu, Ion Georghe Maurer és Chivu Stoica elvtársaknak. diai elnököt, Sasztrl miniszterelnö­köt és Szingh külügyminisztert. A szovjet és indiai államférfiak a két ország közti kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit vitatták meg. K. T. Mazurov vasárnap találko­zott Sasztrl indiai miniszterelnök­kel. A Reuter jelentése szerint elsősorban a kasmíri helyzetről tárgyaltak. háború ügyének rendezéséről. Az Egyesült Arab Köztársaság a jemeni köztársasági párti erőket, míg Szaúd-Arábia a trónfosztott imám híveit támogatja. Nasszer és Fejszál hétfőn dél­előtt megkezdte hivatalos tárgya­lásait. kezdve Li Kuan-ju a párt balszár­nyától mindinkább eltávolodott és a „haladó" közép felé hajlott. Nép­szerűsége azonban emiatt nem szen­vedett csorbát. A lakosság zöme he­lyeselte a miniszterelnök politiká­ját, és beleegyezett Singapore-nak Malájfölddel való egyesülésébe ls. Li Kuan-ju-nak ez régi vágya volt, s megvalósításáért szívós küzdelmet folytatott. Az Imperialisták alkotta és ezek érdekeit védő Malaysia Ál­lamszövetségben azonban, — amely­hez Singapore 1963-ban csatlako­zott, — nem teljesültek az egye­süléshez fűzött reményei. Hiába harcolt kl Li Kuan-ju törvényhozó és pénzügyi autonómiát, és küzdött Singapore egyéb jogaiért, gazdasá­gi és politikai előnyök az egyesü­lésből nem származtak. Ellenkező­leg. ' A magát „kínai nemzetiségű maláj földinek" tartó Ll Kuan-ju, aki egyaránt jól bírja a kínai, a maláj és az angol nyelvet, nehezen tudta elviselni, hogy őt, csakúgy, mint a singapore-1 lakosság 90 százalé­kát alkotó kínaiakat, Malaysiában minden tekintetben megkülönbözte­tik. A kínai haladó erők képtele­nek voltak befolyást gyakorolni a feudális, reakciós maláj többségre. Az államszövetség és Indonézia kö­zötti feszültség Igen megkárosította Singapore külkereskedelmét. Szapo­rodtak a nézeteltérések a központi és a singapore-i kormány között. Abdul Rahman, Malaysia miniszter­elnöke talán nem is ok nélkül vá­dolta Li Kuan-jut, hogy egész Ma­laysia irányítójává akar válni. A te­hetséges és becsvágyó politikus minden bizonnyal abban is remény­kedett, hogy egykor elfoglalja majd a Kuala Lumpur-l miniszterelnöki széket. Az utóbbi időben már úgy kiéleződött a helyzet, hogy elkerül­hetetlenné vélt a szakítás, és Singa­pore kilépése az államszövetségből. B. B, Jacques Duclos az elnökválasztásokról Párizs (CTKJ — Jacgues Duclos, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja Croisice-ben tar­tott beszédében bejelentette, hogy a Francia Kommunista Párt folytatja törekvését az egység kiharcolásáért az elkövetkező elnökválasztásokon. Ez az egység a szocialista pártot és esetleg a radikálisokat is magá­ba foglalná. A másik lehetőség, hogy az FKP kisebb csoportokkal és a Viler-bizottságban egyesülő értel­miségiekkel kötne szövetséget. Megfigyelők véleménye szerint az FKP és a Szocialista Párt szövetsé­gére nincs nagy remény. Duclos bí­rálta az SFIO országos tanácsának legutóbbi üléseit, mely nem reagált az FKP javaslataira. A moeambique-i partizánok sikerei Dar-es-Salaam (CTK) — A Mo­cambique-1 Felszabadítási Front közleményt adott kl, mely azt bizo­nyltja, hogy a nemzeti felszabadító erők fokozzák tevékenységüket a portugál gyarmat területén. Marare­ban megtámadták a postát, ahol a gyarmatosító csapatok katonáit szállásolták el. Kilenc portugál ka­tona életét vesztette. Két nappal később 14 portugál katonát tettek harcképtelenné. Ugyanakkor öt te­hergépkocsit ls megrongáltak, me­lyek portugál katonákat szállítot­tak. Nangade és Mueda között egy portugál gépkocsioszlop aknára haj­tott. Két gépkocsi elpusztult, négy katona életét vesztette. A többi ka­tona elmenekült és így a partizánok hagy mennyiségű fegyvert zsákmá­nyoltak. Provokáció az NDK államhatárán Berlin (CTK) — Három nyugat­berlini állampolgár provokációs szándékkal csónakkal átkelt a Ha­vel folyón az NDK államhatárán. Az NDK határőrsége megakadályoz­ta, hogy folytassák útjukat, és riasztó lövéssel menekülésre kész­tették őket. Az NDK hivatalos körei felhívták á figyelmet arra, hogy nem ez az első eset, és az Incidensért teljes mértékben azokat terheli a felelős­ség, akik az NDK államhatárának megsértésére bujtogatnak. A Dominikai Köztársaságban le­játszódó események megmu­tatják, milyen eszközökhöz folyamo­dik az Imperializmus, hogy megfé­kezze Latin-Amerikában a szociális forradalmi harc újabb fellendülését, és meghiúsítsa a latin-amerikai or­szágok függetlenségét és fejlődését. Az Egyesült Államok a helyi oligar­chiával — a nagybirtokosokkal, a bankárokkal és a hadsereggel — szövetkezve minden eszközzel fenn­tartani igyekszik a régi rendet, és elfojtja a nemzeti felszabadító moz­galmat. Az erőszak legkülönfélébb módszereit alkalmazza, s ugyanak­kor növeli az amerikai tőke behato­lását Latin-Amerikába. A földrész népei azonban egyre inkább tudatára ébrednek annak, mi okozza országaik gazdasági ha­nyatlását és elmaradottságát. Erre mutatnak a Latin-amerikai Gazda­sági Bizottság (CEPAL) adatai is. Ezek szerint a 20 latin-amerikái államnak összesen 230 millió lakosa van, ami a világ lakosságának 7,1 százaléka. Latin-Amerikában a la­kosság évente 2,9 százalékkal gya­rapodik, s ez világviszonylatban Igen nagy arányú népszaporulat. Ez annyit jelent, hogy 1973-ban Latin­Amerikának mintegy 310 millió la­kosa lesz, 2000-ben pedig 630 mil­lió. A lakosság szaporodásának azon­ban nem felel meg a termelés nö­vekedése. Ennek fő oka az Imperia­lista kizsákmányolásban keresendő. A CEPAL adatai szerint Latin-Ame­rikában a belföldi nyerstermelés növekedése az utóbbi 10 év folya­mán alig 2 százalékos évi növeke­dést ért el. Egyes imperialistabarát burzsoá közgazdászok- vészharangot kongat­nak, hogy tenni kell valamit a latin­amerikai lakosság „rohamos szapo­rodásának" megállítására vagy kor­látozására. A valóságban azonban más a helyzet. A „születések kor­látozása" helyett alapvetően meg kell változtatni ezen országok struktúráját, fejleszteni kell a ter­melőerőket, amelyek az egészség­telen termelési viszonyok miatt mindeddig nem fejlődhettek meg­felelően, vagyis: meg kell szüntetni az imperialista kizsákmányolást. M0NTEVIDE6I TUDÓSÍTÁSUNK LATIN-AMERIKAI NE0K0L0NIALIZMUS A latin-amerikai országok jelen­leg évente 1900 mtllió dollárt fordí­tanak az imperialista államoktól kapott kölcsönök törlesztésére. A következő két évben ez az összeg 2400 millió dollárt tesz ki, sőt talán többet is, mert a kamatok szédüle­tesen növekednek. Nem véletlen tehát, hogy olyan országok, mint Argentína, vagy Uruguay az ameri­kai bankoktól későbbi határidőket kénytelen kérni adósságaik törlesz­tésére. Az sem véletlen, hogy a gazdasági és pénzügyi válság eny­hítésére törekedve Uruguay, Kolum­bia és más országok szüntelenül leértékelik pénzüket, ezzel azonban nem érnek el mást, mint az Inflá­ció további növekedését. A külföldi adósságok növekedésé­nek egyik oka az egyenlőtlen áru­csere is. A latin-amerikai országok által eladott nyersanyagok árai az imperialista monopóliumok uralta nemzetközi piacon szüntelenül csökkennek. Ezzel szemben a latin­amerikai államok által behozott iparcikkek ára állandóan emelke­dik. Ezt a tényt is alátámasztják a Latin-amerikai Gazdasági Bizottság adatai. Például az 1960 és 1962 között külföldi töke formájában 810 millió dollár került Latin-Amerikába, de ugyanekkor a latin-amerikai orszá­gok az egyenlőtlen árucsere követ­keztében 190 millió dollárt vesztet­tek. Az 1950 és 1962 között a latin­amerikai kivitel 70 százalékkal nö­vekedett, értéke azonban csak 42 százalékkal. Az egyenlőtlen árucsere következtében a latin-amerikai ki­vitel össznyeresége alig 32 százalék­kal emelkedett. Latin-Amerikában ezt a hanyat­lást, az elmaradottságot és a füg­gőséget elsősorban az amerikai beruházások kizsákmányoló jellege okozza. E beruházások 1950-ben 5397 millió dollárt, 1963-ban pedig — Vietor Perlő adatai szerint — már 16 961 millió dollárt tettek ki. Megjegyzendő, hogy e beruházások­ba fektetett minden egyes dollár 3 dollár nyereséget hoz. Az imperialista nagytőke az 1950­től 1960-ig latin-amerikai beruházá­saiból óriási nyereséget húzott, mely a beruházások összegének kétszere­sét érte el. A Brazíliában eszközölt amerikai beruházások összege az 1939 és 1962 között 61-szeresen meghaladta az amerikai magánberu­házásokat. Ez azt bizonyltja, hogy­ha a latin-amerikai országok sza­badon felhasználhatnák a természe­ti kincseik kiaknázásából eredő jö­vedelmet, olyan óriási pénzforrással rendelkeznének, amely lehetővé tenné független fejlődésüket. Ebben a helyzetben, amikor a gyarmati rendszer Idejéből még fennmaradtak bizonyos gazdasági és politikai elemek, a latin-ameri­kai népek szívós harcot folytatnak. Azért harcolnak, hogy meggátolják a latin-amerikai országoknak im­perialista csatlósokká változtatását, mint amilyen ma Puerto Rico. E harc célja, hogy kivívják a latin­amerikai népek teljes szabadságát, imperialistaellenes forradalmat va­lósítsanak meg, teljesen felszaba­duljanak az Imperialista elnyomás és kizsákmányolás alól. Ez az egye­düli út a függetlenség, a szabad demokratikus gazdasági, szociális és nemzeti fejlődés kivívására. HERNÄN PIRlZ ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Románia felszabadulásának 21. évfordulóján Szovjet kormányküldöttség megbeszélése indiai vezetőkkel Nasszer Szaúd-Arábiában 1903, augusztus 24, * tJJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents