Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-19 / 229. szám, csütörtök

A műveltség gyarapításáért Beszélgetés M. TOKAROVÁVAL, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság dolgozójával TÖBB MAGYAR ELŐADÓRA VAN SZÜKSÉG • 15 EZER SZAKEMBER KAPCSOLÓDOTT BE A MUNKABA • SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉST A CSEMADOK-KAL Gyorsan fejlődő szocialista hazánknak nagy szüksége van a dolgozók szakképzettségének és műveltségének fokozására. Ezért két évvel ezelőtt a CSKP KB határozata feladatul adta az ismeretterjesztő és népművelési intézeteknek a művelődés színvonalának magasabb szintre emelését, mely megfelel társadalmunk magas fejlettségi fokának. Az illetékesek csakhamar munkához láttak. A közeljövőben a két évi „próbaidő" letelte után, kongreszszusra jönnek majd össze, hogy értékeljék elért eredményeiket. Egy amolyan előzetes „számadásra" látogattunk el mi is a PTITT-hez, ahol M. TOKAROVÁVAL beszélgettünk el. • Az Ismeretterjesztés területén Szlovákiában milyen eredményeket könyvelhetünk el az elmúlt két év alatt? — A CSKP KB határozata óta eltelt időt nagyon céltudatos és serény munkával töltöttük. Akcióink újmódú szervezésével és rendezésével egyelőre néhány körzetben kísérleteztünk. (pl. Léva, Trenčín, Poprad). Most, a „mérlegkészítés" előtt megállapíthatjuk, hogy próbál kozásainkat siker koronázta mind szervezési, mind anyagi és tematikai téren. Nagy Jelentőségű további munkánkban az is, hogy — a lehetőségek szerint — sikerült egybehangolnunk az előadótestületek munkáját. • A népművelés új formái, a K

étszer koronázták magyar királlyá Thököly Imrét — írja könyvének margójára Takács Tibor a kaftános fejedelem romantikus életrajzi regényének szerzője. Az életrajz az első koronázással kezdődik, amikor ls az eperjesi kollégiumban a tizenkét éves színjátszó Thököly Imrét papír koronával magyar királlyá koronázzák! A szerző ezután végivezeti az olvasót Thököly Imre életének legfontosabb szakaszain. Találkozunk vele Somkúton Telekinél, majd a daróczi szakítás után az önálló kuruc sereg élén. Látjuk őt a nagy sikerek örömmámorában, amikor behó dóinak a felsőmagyarországi várak és a bányavárosok, tanúi vagyunk ahogyan udvarol a törököknek, tárgyal a bécsi császárral és pénzt két a francia udvartól. Szemmel kísér jük őt Fülek bevételénél. Zrínyi Ilonával való házassága alkalmából, valamint Nagyszombat feldúlásánál. A törökök bécsi kudarca után mint a szultán foglyát látjuk viszont Vá radon, Jenőn és Belgrádban. Ezerhatszázkllencvenben pedig Ntkápolyban találkozunk vele, amikor átveszi a szultán ajándékát, a díszes kaftánt. S követjük őt a hadak út ján is. Havas földről török, tatár és havasföldi csapatokkal, no meg alig kétezer kuruc ritézzel betör Erdélybe. Zarnyestnél csatát nyer Teleki, Heister és Dória ellen. De álmai már nem valósulhatnak meg. Thököly Imre, mint a szultán egyik főtisztje éli le Nlkápolyban életét — török kegyelemkenyéren, öreg napjaiban csupán mostohafia, II. Rákóczi Ferenc felkelésének híre ör vendezteti meg. !gy foglalhatnám össze dióhéjban Takács Tibor A kaftános fejedelem című, a budapesti Gondolat Kiadó ban megjelent regényének tarta! mát, amely sokat akart ruondanl. » talán ezért is oly sokkal adósa népi akadémiák és egyetemek milyen tanulságokat hoztak? — Az Iskolán kívüli művelődés szerteágazó lehetőségei között hallgatóink körében épp az akadémiák, egyetemek örvendenek a legnagyobb közkedveltségnek. Ennek titka nem utolsó sorban a nemzeti bizottságok iskolai és kulturális szakbizottságával, a CSISZ-szel és a szakszervezettel, a magyarlakta vidékeken pedig a CSEMADOK-kal végzett szoros együttműködésben is rejlik. Munkánk alapját egy-egy rövidlejáratú terv képezi, melyet az illetékes körzet tematikai szükségletei szerint állítunk össze. Ebből adódik aztán az is, hogy előadásaink többsége a mezőgazdasággal foglalkozik, illetve a családban előforduló problémákat boncolgatja. Néhány kerületben viszont a fordítottja érvényes. Nagyon hasznosak a népi akadémiák és az egyetemek rendezte szemináriumok Is. Ezeken az összejöveteleken hallgatóink és előadótestületeink tagjai egyaránt részt vehetnek. • Az előadótestületek munkáját értékelve, különösen DélSzlovákiában, milyen tapasztalatokat szereztek? — Az utóbbi két évben Szlovákiában akadémiáink és egyetemeink előadóinak száma meghaladta a 15 ezret. Ezt a lényeges növekedést megjavult anyagi lehetőségeink tették lehetővé. A PTITT szlovákiai bizottsága szerint azonban még szorosabbra kell fűzni együttműködését a CSEMADOK-kal. Munkánkat sokban hátráltatja ugyanis — főleg Dél-Szlovákiában —, a magyar nyelvet nemcsak passzívan, hanem a szakkifejezéseket ls Jól bíró előadók hiánya. E problémán Időnként úgy segítünk, hogy egy-egy előadásra magyarországi testvértársulatunk munkatársait hívjuk meg. A magyar lakta vidéken — főleg főiskolát látogató vagy végzett fiatalokat kellene a CSEMADOK révén — mielőbb az előadói testületek tagjainak megnyerni. • Csupán az előadötestiiletben mutatkozó magyar szakemberhiány jelent problémát Dél-Szlovákiában? — Hiányosság mutatkozik a propagáclós anyagban és a magyar nyelvű előadásokban is. Különösen az utóbbi nélkülözhetetlen a tanfolyamok szervezésében. Az elmúlt időszakban a legjobb munkát a dunaszerdahelyi, komáromi, trebišovi, érsekújvári stb. Járások érték el. Az előadások zömét a mezőgazdasági, kertészeti, pedagógiai és pszichológiai tárgyú rendezvények Jelentették. Ezenkívül természetesen külés belpolitikai, természettudományi, egészségügyi témákkal is foglalkoztak előadóink. Szlovákiaszerte több, előkészítő tangfolyamot szerveztünk a középiskolai és egyetemi tanulmányok folytatása előkészítésére. • Melyek a soron lévő feladatok? — A PTITT őszi kongresszusa után elsőrendű feladataink közé tartozik az egységes előadói testület megteremtése. Kötelességünknek tartjuk továbbá az előadási anyagok kiadását, s az e téren ránkháruló kérdések megoldását is. A közeljövőben szükség lesz arra is, hogy kiszélesítsük a TV-vel való kapcsolatainkat is. A tévé műsorai eddig ugyanis csak a nyelvtanfolyamok és a matematika, fizika tanítására szorítkoznak. A képernyőn csak néhanéha láthatunk egy-egy szakvitát, mondjuk a hegesztésről, vagy a fejősről stb. A tv műsorszerkesztő! azonban a helyzet e téren való lényeges javulását — sajnos — csak a hatvanas évek végére, az ún. második műsor bevezetése utáni évekre Ígérik. Hasznos lenne ugyanakkor az is, ha előadóink etikai kérdésekkel is foglalkoznának. • A feladatok szempontjából milyennek ítéli a kilátásokat? — Azt szeretném, ha az előbb felsorolt, és majd a kongresszuson felmerülő nehézségeket mielőbb sikerülne megoldanunk. Ami á dél-szlbvákiai nehézségeket illeti, Jó volna, ha a CSEMADOK ez irányú kezdeményezése még hatásosabb, a velünk való együttműködése pedig szorosabb lenne. így biztosan mielőbb orvosolni tudnánk e vidék népművelési problémáit, melyhez a kedvező feltételek nem hiányoznak. MIKLÓSI PÉTER A lusta gyerek A TEVÉKENYSÉG egyike a gyermekek legtermészetesebb életmegnyilvánulásainak. Tudjuk, hogy a ránk kényszerltett tétlenség a legnagyobb szenvedés forrása éppen azért, mert az élet tevékenység nélkül tulajdonképpen nem ls nevezhető életnek. Minél fiatalabb a szervezet, annál Jellegzetesebb ez a tettvágy. Ezért hangzik.mindig különösen az, ha lusta gyermekekről hallunk beszélni. Amíg a gyermek nem Jár iskolába, nagyon ritkán értékeljük szorgalmát. Amint azonban a gyermekek átlépik az első osztály küszöbét, néha már néhány hónap után egynéhányukról azt hallhatjuk mind a tanítók, mind a szülők szájából, hogy: „Nem buta, de lusta". Otthon a gyermeket az Iskolában elért eredményei alapján értékelik. Az iskolában sok esetben a lusta gyermekek csoportjába sorolják mindazokat, akiknek különböző okok miatt nem sikerül bekapcsolódniuk az osztály tanítója által meghatározott munkairamba. így — teljesen jogtalanul — lusta gyermeknek nevezik a beteg, könnyen fáradó, gyenge testalkatú, valamint az érzelmi vágy értelmi fejlődésben elmaradt, az elnyomott, fegyelmezetlen, a hiányos szülői gondoskodástól vagy a túlzott szülői becsvágytól szenvedő gyermekeket. Ugyanígy ítélik meg azokat is, akiknél nehézségek merülnek fel az olvasás és az írás elsajátításánál, a balkezeseket és a rossz tanítást módszer vagy a túlhajtott Iskolai program áldozatait. Vajon ezekben az esetekben nem az a felnőtt, a leglustább, aki elhamarkodottan lustának minősíti a gyermeket anélkül, hogy megismerné őt? A LUSTASÁG ÖNMAGÁBAN nem működési zavar. Mindig bizonyos hibák, hiányosságok tünete, amelyeknek okait meg kell találni. A lustaság testi, vagy lelki, érzelmi vagy szellemi fogyatékosság megnyilvánulása. A rábeszélés, a nevelők által alkalmazott megtorló intézkedések és büntetések sem segítik a lusta gyermeket, sőt nehézségeit még csak fokozzák. A lustaság valódi okai összetettek, nehéz lenne mind megragadni és felsorolni. A problémával foglalkozó szakemberek általában három csoportba osztják a gyermeke-? ket. Az első csoportot a fizikailag gyenge, beteges gyermekek alkotják. A második csoportba sorolják a nevelésben és a gyermek szellemi fejlődésében rejlő okokat. Iitt a fejlődésben elmaradt és helytelenül Eszköznek tekintik Thökölyt a törökök is, aki vakon hisz bennük, tőlük várja hatalmas birtokainak visszatérítését és az ország ügyei jórafordulása mellett, saját nagyravágyó tervelnek megvalósulását. Az sem hihető, amit Takács Tibor a 200-ik oldalon állít, hogy Bécsben nagyon örültek a Zrínyi Ilonával való házasságnak! A pártütő Zrínyik, Rákócziak és Thökölyek utódal egyesülnek, elképzelhetetlenül hatalmas vagyonuk egy lrányítókéz alá kerül és mindezt a szerző szerint Bécsben nagy örömmel fogadják. Ami pedig magát a házasságot illeti, Takács Tibor benne csupán a romantikus szerelem egetverő lángjait látja, s ugyanakkor nem akarja észrevenni a gyakorlati meggondolásokat, ugyanazokat, amelyek a bécsi udvart semmiesetre sem lelkesíthették! A szerző minden hibája ellenére Jó megfigyelő. Látja, hogy a százötven éves török hódoltság sanyarúsága szövetségesük ellen hangolja Thököly vitézeit, akik a németek oldalán vívják meg Budát, de sajnos, a szerző Thökölyt bűvös körrel veszi körül, a krucvezérhez ez az országos érzelmi fordulat nem jut el! Legalábbis nem a könyvben. A túlságos Thököly Imádat nagyon sokat ártott Takács Tibor művének. Nagyon sok szép részlet és okos meglátás van könyvében, mint például Apafi és Teleki szellemi törpesége, a németet és törököt egyformán utáló és szívből gyűlölő kuruc vitézek gyötrődése, két pogány közt morzsolódva, kivel és kl ellen harcoljanak .. .1 De még több a bántó felületességre késztető romantika, amely nem engedte meg a szerzőnek, hogy Thököly Imre politikai látókörének, államférfiúi nagyságának reális felmérésével hű képet adjon a magyar történelem egyik kiválójáról. Pedig Takács Tiborban az ehhez szükséges adottságok megvannak] BARSI IMRE nevelt gyemekekről van szó. A harmadik csoportban a gyermek érzelmi világában, esetleg Jellemében keresendők a zavar okai. A GYERMEK EGÉSZSÉGI állapotában rejtőző ok nem mindig állandó. Sokszor csak egyszerű fáradtságról, álmosságról, átmeneti túlerőltetésről van szó. A lustaság leggyakoribb fizikai okozói bizonyos fiziológiai hiányosságok, mint pl. anyagcserezavar, a vegetatív idegrendszer zavarai, vérszegénység stb. Bizonyos agysérülések, epllepsziárr való hajlam, esetleg valamilyen lel» ki betegség kezdete olyan viselkadésben nyilvánul meg, amelyet lustaságként jellemezhetünk. Látási vagy hallási zavarral küzdő gyermekeket sok esetben büntetnek figyelmetlenségért, vagy az érdeklődés hiánya miatt. A büntetések általiban még tovább csökkentik az ilyen gyermek aktivitását és nemegyszer teljes közönyt váltanak ki nála. A második csoportban az okok gyakran a nevelőkben keresendők. Sok tanító a legkisebb ellenállás, Illetve a minél kisebb megerőltetés útját járva hajlamos arra, hogy a hibát inkább tanítványaiban, mint saját munkamódszerében keresse. Tehát a lustának vélt tanuló szenved olyan pedagógiai feltételek miatt, mint a túlterhelés, rossz magyarázat, a fegyelem helytelen értelmezése stb. AZOK A GYERMEKEK, akik egy bizonyos ideig nem járhattak iskolába néha nem tudnak visszazökkenni a rendes kerékvágásba. Az elmulasztott tananyag, amelyet magyarázat nélkül sokszor nem értenek, akadályozza haladásukat. Ez rendszerint balsikert jelent az iskolában; a balsiker viszont elveszi a kedvet a tanulsától. Gyakran a lusta gyermekek közé sorolják azokat a gyermekeket is, akiktől képességeiknél többet követelnek. A gyermek, aki megközelítőleg sem éri el a korának megfelelő szellemi színvonalat, nem nyújthat olyan teljesítményt, amilyent az Iskola követel tőle. Ezek a gyermekek különleges iskolába tartoznak. Sokszor azonban az átlagos felfogóképességű gyermeknek ls s vártnál gyengébb eredményt nyújtanak. Az ilyen gyermekek vizsgálatánál sokszor azt állapítják meg, hogy sokkal ügyesebbek, mint ez az iskolában elért eredményeik alapján feltételezhető. Ezek leggyakrabban érzelmi zavarral küzdő, vagy túlzottan becsvágyó szülők gyermekei. A LUSTA GYERMEKEK számát ax érzelmi okok növelik leginkább: Ezek testileg egészséges, megfelelő intelligenciájú gyermekek, de a munka és a tevékenység, amelyet tőlük a felnőttek megkövetelnek, nem felel meg érdeklődési körüknek. Tudjuk, hogy a Jó munka egyik előfeltétele az érdeklődés. Ha ez az érdeklődés teljesen hiányzik, a munka teherré válik. Az érdeklődés hiánya ellenszenvet ébreszt bennük a rá parancsolt munka iránt és képtelenek figyelmüket összpontosítani. Az okok sokrétűek és különbözők. Megtalálhatók a gyermek testi és lelki felépítésében, valamint környezetében. Nyugtalanság, kisebbrendűségi érzés, Irigység, a következményektől — a szidástól vagy a büntetéstől való félelem, rajongás, makacsság és még sok más előidéző is lehetséges. EMLÍTETTÜK, hogy a lustaság sok esetben a tanuló védekezése a túlzott vagy helytelenül megállapított követelményekkel szemben. Például a szülők megbüntetik a tanulót, mert nem érdeklődik az iskolai munka iránt. Vagy a fegyelmezetlen, gyakran támadó, máskor vlszszahúzódó, félénk tanuló, aki ily módon nyilvánítja kl szomorúságát vagy ellenszenvét. Minden olyan esetben, amikor a lustaságot ellenszenv idézi elő (nem mindig tudatos), a nevelőnek igyekeznie kell megszüntetni a diák iskolai munkájával kapcsolatos kellemetlen élményeit és benyomásait. A gyermeknek nincs oka fegyelmezetlenségre és lustaságra akkor, amikor tettvágyát természetes úton levezetheti. A fokozatosan elért siker kölcsönös megértéshez vezet és ennek következményeként a társadalmi követelményekhez való készség alkalmazkodást eredményez. A lustaságot sokkal gyakrabban okozzák nevelési hibák, mint a tanuló maga. Ezek a hibák sokszor a gyermek lelki és testi fejlődésével kapcsolatos szükségletek és lehetőségek félreismerésével kezdődnek. A NEVELŐNEK, legyen az szülő, vagy tanító, elsősorban a közömbösség okait kell megállapítani. Hatékonyan segíteni, vagy beavatkozni csak akkor tudunk, ha megtaláljuk a nehézségek okait. Felelőtlenül lustának nevezni a tanulót méltánytalanság és nagyon megnehezíti a környezethez való alkalmazkodást. Dr. VERONIKA KOVÁLIKOVÁ A Bratislavai Távközlési Központ szakemberei olyan mérőműszert szerkesztettek, amellyel a telefonösszeköttetés mikromásodperces megszakításának tartalmát is mérhetik (A. Prakeš felv. — CTK) CL (kaftátiM fejedeíem mind az olvasónak, mind pedig magénak Thököly Imrének. A regénynek legnagyobb hibája a kettősség. A szerző az eseményeket filmkockákba gyömöszöli, gyakran igen ügyesen, és okosan, jó néhányszor a cselekmények fejlődését és folytatását az olvasóra bízza, ami lényegében a modern és főleg nyu-. gáton szokványos forma. Az embernek akaratlanul is eszébe Jut Gerd Gaiser nyugatnémet író Schlussbal (Búcsúbál) című regénye, amely hasonlóképpen kivágott filmkockákból tevődik össze. Ám Takács Tibor könyvével ellentétben ezek a filmkockák nem az események lelkendező Ismertetését tartalmazzák, hanem a főszereplők belső monológjátEbből kell az olvasónak összeállítani az események folyamatosságát és lélektani miértjét kibogozni. Sajnos, Takács Tibor regényének csupán a formája modern. Tartalma Igen hagyományos, az események rejtett mozgatóerejének kutatása még a felületesnél is fogyatékosabb, nyelvezete pedig archaizáló. — Lelkesedtem sikereiért és vele búsultam... írja önvallomásában a szerző, aki eleget tud ahhoz, hogy megírhassa Thököly Imre életének regényét, „úgy amint a krónikák lapjairól elénk lép, s ahogy magamagát diárlumában leírta .. .1" És éppen ez a lelkesedés, ez a túlzott ragaszkodás az egykori krónikákhoz, meg a dláriumhoz (naplóhoz) ejtet te foglyul Takács Tibort. Ezért Igyekezett archaizáló kifejezésével közelebb hozni hozzánk Thököly lm rét, hitelesebbé tenni históriáját, s ezért Irta meg A kaftános fejede lem életrajzát annyira kritikátlanul, mintha azt a fejedelem hűséges Íródeákja Irta volnál A krónlkaszerűségre való törekvés, a diáriumok túlságos tisztelete megboszúlta magát. A modern filmkockába egy igen felületes és romantikus életrajz szorult be, amelyből alig tudunk meg valamit Thököly Imre belső — lelki — ábrázatáról. Erről a szerző megfeledkezett! Könyvének néhány részében az olvasó nem is igen tudja, hogy kicsoda-micsoda ez a Thököly Imre tulajdonképpen. Mintha az Író Csaplovics Palinak, az egyszerű árvái suhanc szemével nézné Thököly Imrét és tetteit, s nem pedig a huszadik század második felében élő író emberi szkepticizmusával és az objektív igazságkeresés szubjektív szándékával! Sajnos a Jellemábrázolás laposságán túl, vannak a regénynek még nagyobb hibái is. Nem ad korképet, logikátlan, nem akarja tudomásul venni a történelmi valóságokat, s ha igen, csak kényszeredetten. így a 189-Ik, valamint a 194-ik oldalon a szerző azt állítja, hogy Thököly Imréért három oldalról, három udvar verseng. De azt már nem mondja meg: az európai politikai helyzet hozta ezt úgy magával, hogy a franciák és a törökök a Habsburgok ellen akarták kijátszani Thököly Imre kuruc seregeit. A pillanatnyi szükség diktálta a francia udvarnak a magyarok iránti rokonszenvét Thököly Imre idejében éppen úgy, mint II. Rákóczi Ferenc korában. Az osztrák császár pedig soha egy pillanatig sem gondolja komolyan a Thökölyvel folytatott tárgyalásokat, amit Thököly csak Kassán tud meg Ordódytól, a császár hű hivatalno kától, amikor már csillaga leáldozó ban van. 1965. augusztus 19. • Qj §ZÖ 7