Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-09 / 188. szám, péntek

a HARA M IÁK 29. GYANŰS A DUNA MEDRE IS — Eltekintve az egyéni alapon meg­indított nyomozásoktól — jegyezte meg Simon Weisenthal, a tömeggyil­kos Adolf Eichmann lefüleíőinek egyi­ke _ nem szabad lebecsülnünk a hi­vatalos vagy félhivatalos kincskere­ső vállalkozásokat. Vétenénk az igaz­ság ellen, ha holmi kontároknak, mű­kedvelő detektíveknek minősítenénk azokat, akik aknakereső jelszerelés­sel dolgoztak, mert az elrejtett kin­cseket tartalmazó ládák java része fémből készült. Ausztria csendőrsége tehetetlennek bizonyult. Időről-időre — főleg nehezen hozzáférhető vagy járhatatlan vidékeken — frissen kiá­sott tárnákra bukkantak a hatóságok, feléül annak, hogy a földalatti fasisz­ta mozgalom nem tétlenkedik. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a korszerű technika minden vívmányá­val felszerelt csoportos vállalkozáso­kat nem szabad egy nevezőre hoz­nunk azokkal a hétvégi vagy vasár­napi kirándulókkal, akik a háború befejezése őta hátizsákokkal, ásókkal és csákányokkal felszerelve valósággal ellepik azokat a vidékeket, ahol rej­tett kincseket sejtenek. A helybeli lakosság „gombázóknak" nevezi őket. — Amennyire nem „nyomnak a lat­ba" a gombázók, annyival aggasz­tóbb azoknak a földalatti SS- és SD­szervezeteknek tevékenysége, amelyek időt, és fáradságot nem kímélve, ál­landóan és rendszeresen, kimutatha­tóan az általuk ismert kincskészle­tekből fedezik költséges aknamunká­jukat — mondotta Wiesenthal. Egy hetven alkalmazottai dolgozó wiesbadenl szondaszakértő pedig így nyilatkozott: „Azoknak az aranykész­leteknek jelkutatására is tizennégy napot szenteltem, amelyeket a hír­hedt Eichmann rejtett el tudvalevően a Blaa-Alpon, utolsó ausztriai tartóz­kodási helyén. Ugyancsak végigku­tattam a Duna medrének a csehszlo­vák határhoz közel eső szakaszát, ahol állítólag a magyar koronaéksze­rek pihennek". Azt persze nem árul­ta el a wiesbadenl nagyvállalkozó, ki vagy kik bíztáik meg a költséges kutatómunkával. Semmi esetre sem tulajdoníthatjuk azonban a véletlen­nek, hogy ezt a szemmel láthatóan jól értesült beavatottat is igénybe vet­te a Stern 1959. évi kampánya során. GEORG SPENCER SPITZ „ÖNZETLEN" AJÁNLATA A nyugat-németországi Baden-Baden­I játékbank tőkeerős részvényesei 1954-ben megkísérrelték, hogy egyszer s mindenkorra hatalmukba kerítsék az egész Toplitzi-tó környékét. E cél­ból csábító ajánlatot tettek Ausztria kormányának: a gyönyörű vidéket idegenforgalmi paradicsommá változ­tatják a nyugat-németországi és egyéb külföldi vendégek szórakozta­tására, a csődbejutott Höttl-féle diák­otthont szállodává, a környező erdő­rengeteget vadászterületté, a tavat horgásztanyává varázsolják. Az „ön­zetlenség" köntösébe burkolt nagy­vonalú javaslat csakugyan elgondol­kodtatta az anyagi zavarokkal viasko­dó osztrák kormányt, csakhogy ... Egyhamar kibújt a szög a zsák­ból. kitudódott ugyanis, hogy az aján­lattevő nyugat-németországi játékka­szinó nem egyéb, mint a müncheni Lenz & Co bankház jól fejlett leány­vállalata. Ez a nyugat-németországi bankközpont háború utáni megalaku­lását és jövedelmezőségét a Himmler­Georg Spencer Spitz, egykori pénzhamisító és valutasiber, jelen­leg Münchenben többszörös millió mos feleségével. féle hamis fontoknak köszönhette. Az intézet fő-fő vezetője pedig ugyan­az a Georg Spencer Spitz, aki érde­meket szerzett a hamispénz elhelye­zésével. Kilógott a lóláb azért is, mert hiszen „területileg" megint csak a.z a Höttl volt a játékban, akivel Spitz előzőleg megjátszotta a csőd-komé­diát. Végül pedig Höttl „szerzeménye" is ott volt elrejtve valahol e vidéke­ken. Az újnácik tehát újból kinyúj­tották csápjukat a haramiák kincsé­nek megkaparintására, hogy meggá­tolják a tobábbi leleplezéseiket. Egye­dül az ausztriai antifasiszták ébersé­gének köszönhető, hogy átláttak a kétszínű ajánlaton, és sikerült erről kormányukat is meggyőzniük. A ZERGÉK BIRODALMÁBAN Egy évvel az ajánlat elutasítása után holttestet talált a hegyi őrszol­gálat embere azon a zergecsapáson, amelyen az őslakosok közül is csak kevesen ismerik a Járást. A halál­eset rekonstruálása arra vallott, hogy az áldozat alig méternyi magasságból beleesett egy forrás nevetségesen se­kély vízmosásába, és belefulladt! A halottnál talált személyi iratok A. Maier, okleveles mérnöktanácsos azonosságát igazolták, akit a falu­beliek az előző éjjel láttak, amint fényjelzéseket adott le. Kézenfekvő volt az a feltevés, hogy Maier egy Minden |ogot fenntart a Deutscher MilltSrverlag, Berlin magával hozott tereprajz alapján in­dult kincskeresésre, de közben va­laki megleste, fényjelekkel megté­vesztette, és véletlen baleset látsza­tát keltve — eltette láb alól. Számos hasonlóan rejtélyes eset fordulat elő a Toplitzi-tó környékén. A babonás hegylakók a náci hara­miák kincsének átok sújtotta „örök­ségéről" kezdtek suttogni, és olyan kísérteties históriákat agyaltak ki a víziemberek és hegyimanók különfé­le rangfokozatairól, hogy bármelyik skót kísértetkastély lakói megirigyel­hették volna. Feltűnő volt továbbá, hogy a sze­rencsétlenül jártak csaknem kizáró­lag Hamburgból, Wiesbadenból, Ba­den-Badenből, Münchenből, tehát a Német Szövetségi Köztársaságból származtak. De ugyanolyan különös­nek minősíthető, hogy az ausztriai közbiztonsági szervek gyakran „vá­rakozó álláspontra" helyezkedtek, vagy passzív magatartást tanúsítottak a felette gyanús „balesetek" felderí­tése során. A nyugat-németországi hegyi mentőszolgálat alakulatai vi­szont nehézség nélkül megkapták a nyomozási engedélyt. Amikor 1962­ben egy volt SS-tisztekből álló nyu­gat-németországi csoport a bécsi dr. Maximilian Manfréd ügyvéd közvetí­tésével engedélyt kért az Altausseei­tó felkutatására, és egyidejűleg egy osztrák érdekcsoport is hasonló ké­relmet terjesztett elő, hajszál híján a külföldi kérvényt részesítették előnyben. MIÉRT KELLETT ALFRÉD EGNERNEK MEGHALNIA? Ilyen volt a helyzet, amidőn 1963­ban újabb haláleset szaporította a fel­derítetlen balesetek számát. Az októ­ber 5-től 6-ra virradó, a hegyekben már nagyon hűvös éjjelen egy fiatal­ember összehajtható gumicsónakkal közeledett a parthoz, majd meztele­nül beevezett a Toplitzi-tó közepére. Ott felcsatolta búvárkészülékét és gumiuszonyait, majd elmerült a ha­bokban. A München melletti Haarból származó, 19 éves gyakorlott sport­búvár azonban nem látta meg többé a napvilágot, ez volt az utolsó „sport­teljesítménye". Az elhunyt szüleit — megint felette szokatlan módon — nem az arra hivatott ausztriai ható­ságok, hanem a hegyi mentőszolgá­lat tagjai értesítették másnap. A szü­lők viszont egészen természetesen az osztrák rendőrséget riadóztatták. Ez­úttal már nem lehetett eltussolni a tüzeteá vizsgálatot, nem lehetett a dolgon átsiklani. Kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az ausztriai közegek engedélye nélikül végrehaj­tott búvárkodást a bonni titkosszol­gálat ügynökei sugalmazták és szor­galmazták, név szerint a bajorországi Starnbergből származó Georg Frei­berger, a bonni hamispénzgyártó dr. Kari Heinz Schmidt, az augsburgi Ru­dolf Mtttwalsky mérnök, dr. Schmldt­nek Oswald nevű bizalmasa és még két kéteshírű nőszemély, valameny­nyien nyugatnémet állampolgárok. KÖVETKEZIK: 30. KIK ALLTAK EGNER MÖGÖTT? Köz g a z d a 6. A vállalat helye a népgazdaságban rA gazdasági szervezet helyes mű­ködésének egyik feltétele a vállalat, elsősorban az állami szocialista vál­lalat helyzetének meghatározása. Milyen legyen a viszony egyfelől az egész társadalom, másfelől a társa­dalmi tulajdon részét képező válla­latok között? A tapasztalatok meggyőzően bizo­nyítják, hogy ez a kérdés nem kizá­rólag szervezési-műszaki vonatkozá­sú, hanem a fő gazdasági problémák egyike. A társadalmi tulajdon ugyan­is semmiképp sem Jelentheti azt, hogy a vállalatok elvesztik önálló jellegüket, jogaikat és kötelességei­ket, s tevékenységüket közvetlenül a társadalom számlájára végzik. A használati értékek elosztásának folyamata sem egyszerűsíthető arra, hogy a szükséges nyersanyagokat, alapanyagokat és a termelési eszkö­zöket kiutaljuk a vállalatoknak, a kész termékeket pedig a társadalom raktáraiba szállítjuk. Az ilyen álla­pot ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy a szocializmusban árutermelés létezik, de ellentétben áll a szocia­lista gazdaság egyik legfontosabb elvével — az anyagi érdekeltséggel is. A vállalat ezért a szocializmus­ban egészen sajátos szerepet kap, melyet az önálló elszámolás (hoz­raszcsot] elvének érvényesítése jelle­mez. Tudni kell, hogy a társadalmi tu­lajdonban levő vállalat is gazdasági viszonyok közepette fejti ki tevé­kenységét, amely keretében az egyes vállalatok eszközeinek körfor­gása viszonylag önállósul, tehát kü­lönválasztható más vállalatok eszkö­zeinek körforgásától s úgyszintén kihasítható a népgazdaság összes eszközének körfogásából is. Egyszó­val a vállalatnak saját számlájára és nem a társadalom számlájára kell gazdálkodnia. Közvetlen összefüg­gést kell biztosítani a vállalat bevé­telei és kiadásai között. Az új irá­nyítási rendszer arra törekszik, hogy a vállalatok valóban gazdasági egy­ségekké váljanak, tehát ne csupán szervezési-adminisztratív szempontból legyenek önállóak. A jövedelmezőség rendszerén ala­puló gazdálkodás elvei az állóalapok juttatására és a béralapok képzésére ls kihatnak. Az állóalapokért kama­tot kell majd fizetni, tehát gyakor­latilag megszűnik a termelési alapok ingyenes juttatása a vállalatoknak. A béralapok képzése nem a kötelező tervmutatók teljesítésétől függ majd, hanem az egységes bérpolitika kere­tében — a vállalat gazdasági ered­ményeitfii, vagyis a vállalat bevéte­leinek és kiadásainak arányától. Az önálló elszámolás elve kiterjed a termelés operatív irányítására is, amelyet ez ideig túlnyomórészt a központi szervek végeztek. A válla­tok tehát lényegesen nagyobb hatás­körrel fognak rendelkezni, de egy­úttal nagyobb lesz a felelősségük is. A központi szervek gazdasági eszkö­zökkel befolyásolhatják a vállalatok gazdasági tevékenységét, OJ HERBICÍD Mezőgazdasági dolgozóink körében nagy megbecsülésnek örvend a Diko­tex — 40 vegyi gyomirtószer. Azaz­hogy csak örvendett, mert forgalma­zója, a Juraj Dimitrov Vegyi Üzem beszüntette gyártását. Nem kell azonban megijedni. A bevált vegy­szer helyett nyomban megkezdik az Amonex — 40 előállítását, amely szintén a gabonafélék kezelésére készül. Az új herbicíd „atyja" Jozef Zajíc mérnök. Az Amonex 40-nek a régebbi készítménnyel szemben több előnye van. Elsősorban Jobban oldódik, kedvezőbb a megszilárdulá­si hőfoka, s ezért hűvösebb időben is alkalmazható. A gyár az új vegy­szer készítésével lényegesen csök­kenti a termelési költségeket. A Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Kísérleti Intézet szakembe­reinek gyakorlati vizsgálatai szerint az új készítmény az előzőnél hatá­sosabb, sőt a hektárhozamokat is legalább 4 mázsával fokozza. (pl) Aratnak Dél- Sizlav4kl« mezőgazdasági dolgo­zói learattak már több száz hektár rep­cét és őszi árpát. Az újvárt Járásban 226 h akt áron csaknem az egész repce­termést rendekben fekszik, és megkezd­ték a repce betakarítását és cséplését is. A búza és a tavasai árpa aratását a Jövő hát dereken kezdik. Több mint 40 ezer hektárról gyűjtik be a takarmányt. A nagy teljesítőképességű szovjet gabo­nakombájnok a szlovákiai termelőszövet­kezetnek ás állanti gazdaságoknak tehe­tővé teszik a termés kétmenetes mód­szerrel való betakarítását. A moszkvai nemzetközi filmfesztiválon sok filmcsillaggal, producerral, kritikussal és filmszakemberekkel találkozhatnak a szovjet főváros lakói. Sz. Szmirnovnak, az Izvesztyija fotoriporterének a felvételén Eva Krizew­ska (lengyel), Zsanna Bolotova (szovjet) és Marina Vlady (francia) film­sziiiésznuket láthatjuk. A FILMMŰVÉSZET HUMANIZMUSÁÉRT, A NÉPEK KÖZÖTT! BARÁTSÁGÁÉRT ÉS BÉKÉÉRT A moszkvai filmfesztivál első napjai -4. Az utóbbi napokban a seremetyevói replőtér személy­zete óriási erőpróbának van kitéve. A menetrendszerű járatokon kívül ugyanis sűrű egymásutánban érkeztek — és érkeznek —, a IV. Moszkvai Nemzetközi Filmfesz­tiválon részt vevő országok küldöttségei, a vendégek és újságírók. A fesztivált — melynek hivatalos megnyitá­sasa hétfőn volt —, vilászerte óriási érdeklődés előzte meg. E tényt bizonyítják a kővetkező adatok: Moszk­vában 67 országos és 4 filmszervezet képviselteti ma­gát; a 36 versenyjátékfilmmel pedig 33 ország nevezett be. Körülbelül 25 filmet mutatnak be, versenyen kívül a Rosszija és a Kozmosz moszkvai mozikban. A versenyfilmek délelőtti sajtóbemutatója után, a főelőadásra mindig a Kreml Kongresszusi Palotájának 6000 személyt befogadó Nagy­termében kerül sor. E teremben zajlott le a megnyitó ünnepség is, mely­nek keretében az üdvözlő beszédet tartó ROMANOV miniszter felolvasta A. KOSZIGINNAK, a fesztivál részvevőihez intézett üzenetét. A MOSZKVAI FESZTIVÁLON ha­zánk a Merénylet című filmmel sze­repel, Magyarország a „Húsz óra", Mexikó a „Tarraumara", Ghana „A korlátokon keresztül", Románia „A fehér bíróság" című filmmel vesz részt a versenyen. Nagy várakozás előzi meg Bondarcsuk, Lev Tolsztoj regénye nyomán készülő négyrészes „Háború és béké"-]éneV. első két ré­szét, amely bemutatásra kerül. („1805" és a „Natasa"). Az NDK, Jugoszlávia és Franciaország versenyfilmjeinek címe: „Werner Holt kalandjai", a „Visevic-szlget Prometheusa", illetve a „Le Corniaud". A versenyen kívüli •filmek műsorán szerepel például az amerikaiak: „Az én gyönyörű höl­gyem" című filmje, a csehszlovák Kádár—Klos-film: az Üzlet a főutcán és az indiaiak „Sangam"-)a, Radzs Kapurral a főszerepben. Az egész es­tét betöltő filmeken kívül dokumen­tum- és rövidfilmeket is bemutatnak. A játékfilmek versenyén közremű­ködő két bíráló bizottság elnöke — ahogy arról már beszámoltunk — Szergej Geraszimov filmművész. A bi­zottság tagjai közül megemlíthetjük az amerikai antifasiszta filmek neves rendezőjét: Fred Zinnemannt, a japán Usziharát, Radzs Kapurt, a lengyel Petelskijt, Várkonyi Zoltánt, a Jugo­szláv Velko Bulajicsot és másokat. A zsűri csehszlovák képviselője Jirí Marek író, egyetlen nő tagja pedig az eddig már 37 főszerepet játszott Marina Vlady. A fesztivál főhadiszál­lása a Moszkva Szálló. Itt találkoz­nak, illetve váltakoznak naponta a vendégek, neves filmszakemberek, de a nagy filmcsillagok is. így itt lesz majd a Háború és béke két — a szov­jet és amerikai változat — Natasájá­nak találkozása is. Tudniillik a napok­ban várják Moszkvába Aüdrey Hep­burnt; Ľudmila Szaverjevov pedig természetesen már Moszkvában tartóz­kodik. Sophia Loren és Gregory Peck is jelezte érkezését. A fesztivál sokágú műsorának egyik fontos pontja a már hagyományossá vált munkaviták lesznek. A fesztivál szervezőbizottsága kö­zölte a kiosztásra váró díjak listáját. Természetes, hogy a zsűri elsősorban a fesztivál Nagydíját ítéli majd oda a legjobb egész estét betöltő filmnek. A rendkívüli művészi színvonalat el­ért filmeket két-két arany és ezüst díjjal jutalmazzák. Egy-egy aranyat és ezüstöt kap a még csak a „gye­rekcipőben Járó" filmművészettel ren­delkező országok legjobb filmje. Dí­jazzák majd a legjobb rendezőt, ope­ratőrt, forgatókönyvírót, a férfi, illet­ve női szereplőt. Jutalomban része­sítik az ifjúságról szóló legjobb filmet is. A filmek vetítését rögtön a meg­nyitó után kezdték. A grúz: „A kato­na fia", és az olasz: „Házasság olasz módra" című filmek indultak elsőként a versenyben. Rendezői: I. Csheidze és a híres Vittorio de Sica. Mindkét film kiváló színvonalát a közönség többszöri nyíltszíni tapssal méltatta, így mindkét alkotás a fesztivál mér­céjét magasra állította. Ez a tény rögtön a második napon bebizonyo­sodott, amikor is — a.szaké^ől^ vé­leménye szerint —, a bemutatóit gö­rög (A fiatalok élni akarnak), svéd jCopacabant házam) és osztrák (Tá­madás a vad császárra) film színvo­nala — a svéd kivételével —, bizony a „bevezetés" színvonala alatt maradt. Szerdán a kora délutáni sajtóérte­kezlet után az amerikai f A nagy hajsza), a már említett Jugoszláv, és az EAK filmjét (Kiűzve az Édenből) vetítették a Kongresszusi Palota Nagy­termében, telt ház előtt. Csehszlovák film eddig még csak a versenyen kívüli „kategóriában" szerepelt. A közönség nagy tetszéssel fogadta a bemutatott „Ha ezer klari­nét" s az „Öregek a komlóbrigádon" című filmünket. Kíváncsian várjuk ezek után a Kádár—Klos-film moszk­vai bemutatóját, valamint versenyfil­münk, a Merénylet visszhangját. A magyar filmgyártást képviselő Húsz óra főszereplői Páger Antal és Hor­váth Teri. Versenyen kívül pedig a már Cannes-ban is bemutatót „Életbe táncoltatott leány"-t indítják. A Húsz óra csütörtökön este szerepel a fesz­tivál műsorán. A moszkvai filmnapok első három-négy napjára tehát — a sajtóbeszámolókból Ítélve — az ün­nepi hangulat, az igazi fesztivállég­kör és a filmek színvonal-hullámzása jellemző. Hogy ml jellemzi majd a következő napokat, azt feltételezhe­tően a Bondarcsuk rendezte Háború és béke, a további olasz film, a Kato­nalányok s a francia Le Corniaud és a többi film határozza meg. — m. p. — i * gÉP • i jaHK-y *! P|E JE|| ö mk '< r "Wl IHHÍÍÍ' J 11 Él f UH A Háború és béke. egyik jeianate,. Ű| SZŐ 4 * 19B5. július 9.

Next

/
Thumbnails
Contents