Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)
1965-07-09 / 188. szám, péntek
a HARA M IÁK 29. GYANŰS A DUNA MEDRE IS — Eltekintve az egyéni alapon megindított nyomozásoktól — jegyezte meg Simon Weisenthal, a tömeggyilkos Adolf Eichmann lefüleíőinek egyike _ nem szabad lebecsülnünk a hivatalos vagy félhivatalos kincskereső vállalkozásokat. Vétenénk az igazság ellen, ha holmi kontároknak, műkedvelő detektíveknek minősítenénk azokat, akik aknakereső jelszereléssel dolgoztak, mert az elrejtett kincseket tartalmazó ládák java része fémből készült. Ausztria csendőrsége tehetetlennek bizonyult. Időről-időre — főleg nehezen hozzáférhető vagy járhatatlan vidékeken — frissen kiásott tárnákra bukkantak a hatóságok, feléül annak, hogy a földalatti fasiszta mozgalom nem tétlenkedik. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a korszerű technika minden vívmányával felszerelt csoportos vállalkozásokat nem szabad egy nevezőre hoznunk azokkal a hétvégi vagy vasárnapi kirándulókkal, akik a háború befejezése őta hátizsákokkal, ásókkal és csákányokkal felszerelve valósággal ellepik azokat a vidékeket, ahol rejtett kincseket sejtenek. A helybeli lakosság „gombázóknak" nevezi őket. — Amennyire nem „nyomnak a latba" a gombázók, annyival aggasztóbb azoknak a földalatti SS- és SDszervezeteknek tevékenysége, amelyek időt, és fáradságot nem kímélve, állandóan és rendszeresen, kimutathatóan az általuk ismert kincskészletekből fedezik költséges aknamunkájukat — mondotta Wiesenthal. Egy hetven alkalmazottai dolgozó wiesbadenl szondaszakértő pedig így nyilatkozott: „Azoknak az aranykészleteknek jelkutatására is tizennégy napot szenteltem, amelyeket a hírhedt Eichmann rejtett el tudvalevően a Blaa-Alpon, utolsó ausztriai tartózkodási helyén. Ugyancsak végigkutattam a Duna medrének a csehszlovák határhoz közel eső szakaszát, ahol állítólag a magyar koronaékszerek pihennek". Azt persze nem árulta el a wiesbadenl nagyvállalkozó, ki vagy kik bíztáik meg a költséges kutatómunkával. Semmi esetre sem tulajdoníthatjuk azonban a véletlennek, hogy ezt a szemmel láthatóan jól értesült beavatottat is igénybe vette a Stern 1959. évi kampánya során. GEORG SPENCER SPITZ „ÖNZETLEN" AJÁNLATA A nyugat-németországi Baden-BadenI játékbank tőkeerős részvényesei 1954-ben megkísérrelték, hogy egyszer s mindenkorra hatalmukba kerítsék az egész Toplitzi-tó környékét. E célból csábító ajánlatot tettek Ausztria kormányának: a gyönyörű vidéket idegenforgalmi paradicsommá változtatják a nyugat-németországi és egyéb külföldi vendégek szórakoztatására, a csődbejutott Höttl-féle diákotthont szállodává, a környező erdőrengeteget vadászterületté, a tavat horgásztanyává varázsolják. Az „önzetlenség" köntösébe burkolt nagyvonalú javaslat csakugyan elgondolkodtatta az anyagi zavarokkal viaskodó osztrák kormányt, csakhogy ... Egyhamar kibújt a szög a zsákból. kitudódott ugyanis, hogy az ajánlattevő nyugat-németországi játékkaszinó nem egyéb, mint a müncheni Lenz & Co bankház jól fejlett leányvállalata. Ez a nyugat-németországi bankközpont háború utáni megalakulását és jövedelmezőségét a HimmlerGeorg Spencer Spitz, egykori pénzhamisító és valutasiber, jelenleg Münchenben többszörös millió mos feleségével. féle hamis fontoknak köszönhette. Az intézet fő-fő vezetője pedig ugyanaz a Georg Spencer Spitz, aki érdemeket szerzett a hamispénz elhelyezésével. Kilógott a lóláb azért is, mert hiszen „területileg" megint csak a.z a Höttl volt a játékban, akivel Spitz előzőleg megjátszotta a csőd-komédiát. Végül pedig Höttl „szerzeménye" is ott volt elrejtve valahol e vidékeken. Az újnácik tehát újból kinyújtották csápjukat a haramiák kincsének megkaparintására, hogy meggátolják a tobábbi leleplezéseiket. Egyedül az ausztriai antifasiszták éberségének köszönhető, hogy átláttak a kétszínű ajánlaton, és sikerült erről kormányukat is meggyőzniük. A ZERGÉK BIRODALMÁBAN Egy évvel az ajánlat elutasítása után holttestet talált a hegyi őrszolgálat embere azon a zergecsapáson, amelyen az őslakosok közül is csak kevesen ismerik a Járást. A haláleset rekonstruálása arra vallott, hogy az áldozat alig méternyi magasságból beleesett egy forrás nevetségesen sekély vízmosásába, és belefulladt! A halottnál talált személyi iratok A. Maier, okleveles mérnöktanácsos azonosságát igazolták, akit a falubeliek az előző éjjel láttak, amint fényjelzéseket adott le. Kézenfekvő volt az a feltevés, hogy Maier egy Minden |ogot fenntart a Deutscher MilltSrverlag, Berlin magával hozott tereprajz alapján indult kincskeresésre, de közben valaki megleste, fényjelekkel megtévesztette, és véletlen baleset látszatát keltve — eltette láb alól. Számos hasonlóan rejtélyes eset fordulat elő a Toplitzi-tó környékén. A babonás hegylakók a náci haramiák kincsének átok sújtotta „örökségéről" kezdtek suttogni, és olyan kísérteties históriákat agyaltak ki a víziemberek és hegyimanók különféle rangfokozatairól, hogy bármelyik skót kísértetkastély lakói megirigyelhették volna. Feltűnő volt továbbá, hogy a szerencsétlenül jártak csaknem kizárólag Hamburgból, Wiesbadenból, Baden-Badenből, Münchenből, tehát a Német Szövetségi Köztársaságból származtak. De ugyanolyan különösnek minősíthető, hogy az ausztriai közbiztonsági szervek gyakran „várakozó álláspontra" helyezkedtek, vagy passzív magatartást tanúsítottak a felette gyanús „balesetek" felderítése során. A nyugat-németországi hegyi mentőszolgálat alakulatai viszont nehézség nélkül megkapták a nyomozási engedélyt. Amikor 1962ben egy volt SS-tisztekből álló nyugat-németországi csoport a bécsi dr. Maximilian Manfréd ügyvéd közvetítésével engedélyt kért az Altausseeitó felkutatására, és egyidejűleg egy osztrák érdekcsoport is hasonló kérelmet terjesztett elő, hajszál híján a külföldi kérvényt részesítették előnyben. MIÉRT KELLETT ALFRÉD EGNERNEK MEGHALNIA? Ilyen volt a helyzet, amidőn 1963ban újabb haláleset szaporította a felderítetlen balesetek számát. Az október 5-től 6-ra virradó, a hegyekben már nagyon hűvös éjjelen egy fiatalember összehajtható gumicsónakkal közeledett a parthoz, majd meztelenül beevezett a Toplitzi-tó közepére. Ott felcsatolta búvárkészülékét és gumiuszonyait, majd elmerült a habokban. A München melletti Haarból származó, 19 éves gyakorlott sportbúvár azonban nem látta meg többé a napvilágot, ez volt az utolsó „sportteljesítménye". Az elhunyt szüleit — megint felette szokatlan módon — nem az arra hivatott ausztriai hatóságok, hanem a hegyi mentőszolgálat tagjai értesítették másnap. A szülők viszont egészen természetesen az osztrák rendőrséget riadóztatták. Ezúttal már nem lehetett eltussolni a tüzeteá vizsgálatot, nem lehetett a dolgon átsiklani. Kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az ausztriai közegek engedélye nélikül végrehajtott búvárkodást a bonni titkosszolgálat ügynökei sugalmazták és szorgalmazták, név szerint a bajorországi Starnbergből származó Georg Freiberger, a bonni hamispénzgyártó dr. Kari Heinz Schmidt, az augsburgi Rudolf Mtttwalsky mérnök, dr. Schmldtnek Oswald nevű bizalmasa és még két kéteshírű nőszemély, valamenynyien nyugatnémet állampolgárok. KÖVETKEZIK: 30. KIK ALLTAK EGNER MÖGÖTT? Köz g a z d a 6. A vállalat helye a népgazdaságban rA gazdasági szervezet helyes működésének egyik feltétele a vállalat, elsősorban az állami szocialista vállalat helyzetének meghatározása. Milyen legyen a viszony egyfelől az egész társadalom, másfelől a társadalmi tulajdon részét képező vállalatok között? A tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy ez a kérdés nem kizárólag szervezési-műszaki vonatkozású, hanem a fő gazdasági problémák egyike. A társadalmi tulajdon ugyanis semmiképp sem Jelentheti azt, hogy a vállalatok elvesztik önálló jellegüket, jogaikat és kötelességeiket, s tevékenységüket közvetlenül a társadalom számlájára végzik. A használati értékek elosztásának folyamata sem egyszerűsíthető arra, hogy a szükséges nyersanyagokat, alapanyagokat és a termelési eszközöket kiutaljuk a vállalatoknak, a kész termékeket pedig a társadalom raktáraiba szállítjuk. Az ilyen állapot ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy a szocializmusban árutermelés létezik, de ellentétben áll a szocialista gazdaság egyik legfontosabb elvével — az anyagi érdekeltséggel is. A vállalat ezért a szocializmusban egészen sajátos szerepet kap, melyet az önálló elszámolás (hozraszcsot] elvének érvényesítése jellemez. Tudni kell, hogy a társadalmi tulajdonban levő vállalat is gazdasági viszonyok közepette fejti ki tevékenységét, amely keretében az egyes vállalatok eszközeinek körforgása viszonylag önállósul, tehát különválasztható más vállalatok eszközeinek körforgásától s úgyszintén kihasítható a népgazdaság összes eszközének körfogásából is. Egyszóval a vállalatnak saját számlájára és nem a társadalom számlájára kell gazdálkodnia. Közvetlen összefüggést kell biztosítani a vállalat bevételei és kiadásai között. Az új irányítási rendszer arra törekszik, hogy a vállalatok valóban gazdasági egységekké váljanak, tehát ne csupán szervezési-adminisztratív szempontból legyenek önállóak. A jövedelmezőség rendszerén alapuló gazdálkodás elvei az állóalapok juttatására és a béralapok képzésére ls kihatnak. Az állóalapokért kamatot kell majd fizetni, tehát gyakorlatilag megszűnik a termelési alapok ingyenes juttatása a vállalatoknak. A béralapok képzése nem a kötelező tervmutatók teljesítésétől függ majd, hanem az egységes bérpolitika keretében — a vállalat gazdasági eredményeitfii, vagyis a vállalat bevételeinek és kiadásainak arányától. Az önálló elszámolás elve kiterjed a termelés operatív irányítására is, amelyet ez ideig túlnyomórészt a központi szervek végeztek. A vállatok tehát lényegesen nagyobb hatáskörrel fognak rendelkezni, de egyúttal nagyobb lesz a felelősségük is. A központi szervek gazdasági eszközökkel befolyásolhatják a vállalatok gazdasági tevékenységét, OJ HERBICÍD Mezőgazdasági dolgozóink körében nagy megbecsülésnek örvend a Dikotex — 40 vegyi gyomirtószer. Azazhogy csak örvendett, mert forgalmazója, a Juraj Dimitrov Vegyi Üzem beszüntette gyártását. Nem kell azonban megijedni. A bevált vegyszer helyett nyomban megkezdik az Amonex — 40 előállítását, amely szintén a gabonafélék kezelésére készül. Az új herbicíd „atyja" Jozef Zajíc mérnök. Az Amonex 40-nek a régebbi készítménnyel szemben több előnye van. Elsősorban Jobban oldódik, kedvezőbb a megszilárdulási hőfoka, s ezért hűvösebb időben is alkalmazható. A gyár az új vegyszer készítésével lényegesen csökkenti a termelési költségeket. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet szakembereinek gyakorlati vizsgálatai szerint az új készítmény az előzőnél hatásosabb, sőt a hektárhozamokat is legalább 4 mázsával fokozza. (pl) Aratnak Dél- Sizlav4kl« mezőgazdasági dolgozói learattak már több száz hektár repcét és őszi árpát. Az újvárt Járásban 226 h akt áron csaknem az egész repcetermést rendekben fekszik, és megkezdték a repce betakarítását és cséplését is. A búza és a tavasai árpa aratását a Jövő hát dereken kezdik. Több mint 40 ezer hektárról gyűjtik be a takarmányt. A nagy teljesítőképességű szovjet gabonakombájnok a szlovákiai termelőszövetkezetnek ás állanti gazdaságoknak tehetővé teszik a termés kétmenetes módszerrel való betakarítását. A moszkvai nemzetközi filmfesztiválon sok filmcsillaggal, producerral, kritikussal és filmszakemberekkel találkozhatnak a szovjet főváros lakói. Sz. Szmirnovnak, az Izvesztyija fotoriporterének a felvételén Eva Krizewska (lengyel), Zsanna Bolotova (szovjet) és Marina Vlady (francia) filmsziiiésznuket láthatjuk. A FILMMŰVÉSZET HUMANIZMUSÁÉRT, A NÉPEK KÖZÖTT! BARÁTSÁGÁÉRT ÉS BÉKÉÉRT A moszkvai filmfesztivál első napjai -4. Az utóbbi napokban a seremetyevói replőtér személyzete óriási erőpróbának van kitéve. A menetrendszerű járatokon kívül ugyanis sűrű egymásutánban érkeztek — és érkeznek —, a IV. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon részt vevő országok küldöttségei, a vendégek és újságírók. A fesztivált — melynek hivatalos megnyitásasa hétfőn volt —, vilászerte óriási érdeklődés előzte meg. E tényt bizonyítják a kővetkező adatok: Moszkvában 67 országos és 4 filmszervezet képviselteti magát; a 36 versenyjátékfilmmel pedig 33 ország nevezett be. Körülbelül 25 filmet mutatnak be, versenyen kívül a Rosszija és a Kozmosz moszkvai mozikban. A versenyfilmek délelőtti sajtóbemutatója után, a főelőadásra mindig a Kreml Kongresszusi Palotájának 6000 személyt befogadó Nagytermében kerül sor. E teremben zajlott le a megnyitó ünnepség is, melynek keretében az üdvözlő beszédet tartó ROMANOV miniszter felolvasta A. KOSZIGINNAK, a fesztivál részvevőihez intézett üzenetét. A MOSZKVAI FESZTIVÁLON hazánk a Merénylet című filmmel szerepel, Magyarország a „Húsz óra", Mexikó a „Tarraumara", Ghana „A korlátokon keresztül", Románia „A fehér bíróság" című filmmel vesz részt a versenyen. Nagy várakozás előzi meg Bondarcsuk, Lev Tolsztoj regénye nyomán készülő négyrészes „Háború és béké"-]éneV. első két részét, amely bemutatásra kerül. („1805" és a „Natasa"). Az NDK, Jugoszlávia és Franciaország versenyfilmjeinek címe: „Werner Holt kalandjai", a „Visevic-szlget Prometheusa", illetve a „Le Corniaud". A versenyen kívüli •filmek műsorán szerepel például az amerikaiak: „Az én gyönyörű hölgyem" című filmje, a csehszlovák Kádár—Klos-film: az Üzlet a főutcán és az indiaiak „Sangam"-)a, Radzs Kapurral a főszerepben. Az egész estét betöltő filmeken kívül dokumentum- és rövidfilmeket is bemutatnak. A játékfilmek versenyén közreműködő két bíráló bizottság elnöke — ahogy arról már beszámoltunk — Szergej Geraszimov filmművész. A bizottság tagjai közül megemlíthetjük az amerikai antifasiszta filmek neves rendezőjét: Fred Zinnemannt, a japán Usziharát, Radzs Kapurt, a lengyel Petelskijt, Várkonyi Zoltánt, a Jugoszláv Velko Bulajicsot és másokat. A zsűri csehszlovák képviselője Jirí Marek író, egyetlen nő tagja pedig az eddig már 37 főszerepet játszott Marina Vlady. A fesztivál főhadiszállása a Moszkva Szálló. Itt találkoznak, illetve váltakoznak naponta a vendégek, neves filmszakemberek, de a nagy filmcsillagok is. így itt lesz majd a Háború és béke két — a szovjet és amerikai változat — Natasájának találkozása is. Tudniillik a napokban várják Moszkvába Aüdrey Hepburnt; Ľudmila Szaverjevov pedig természetesen már Moszkvában tartózkodik. Sophia Loren és Gregory Peck is jelezte érkezését. A fesztivál sokágú műsorának egyik fontos pontja a már hagyományossá vált munkaviták lesznek. A fesztivál szervezőbizottsága közölte a kiosztásra váró díjak listáját. Természetes, hogy a zsűri elsősorban a fesztivál Nagydíját ítéli majd oda a legjobb egész estét betöltő filmnek. A rendkívüli művészi színvonalat elért filmeket két-két arany és ezüst díjjal jutalmazzák. Egy-egy aranyat és ezüstöt kap a még csak a „gyerekcipőben Járó" filmművészettel rendelkező országok legjobb filmje. Díjazzák majd a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a férfi, illetve női szereplőt. Jutalomban részesítik az ifjúságról szóló legjobb filmet is. A filmek vetítését rögtön a megnyitó után kezdték. A grúz: „A katona fia", és az olasz: „Házasság olasz módra" című filmek indultak elsőként a versenyben. Rendezői: I. Csheidze és a híres Vittorio de Sica. Mindkét film kiváló színvonalát a közönség többszöri nyíltszíni tapssal méltatta, így mindkét alkotás a fesztivál mércéjét magasra állította. Ez a tény rögtön a második napon bebizonyosodott, amikor is — a.szaké^ől^ véleménye szerint —, a bemutatóit görög (A fiatalok élni akarnak), svéd jCopacabant házam) és osztrák (Támadás a vad császárra) film színvonala — a svéd kivételével —, bizony a „bevezetés" színvonala alatt maradt. Szerdán a kora délutáni sajtóértekezlet után az amerikai f A nagy hajsza), a már említett Jugoszláv, és az EAK filmjét (Kiűzve az Édenből) vetítették a Kongresszusi Palota Nagytermében, telt ház előtt. Csehszlovák film eddig még csak a versenyen kívüli „kategóriában" szerepelt. A közönség nagy tetszéssel fogadta a bemutatott „Ha ezer klarinét" s az „Öregek a komlóbrigádon" című filmünket. Kíváncsian várjuk ezek után a Kádár—Klos-film moszkvai bemutatóját, valamint versenyfilmünk, a Merénylet visszhangját. A magyar filmgyártást képviselő Húsz óra főszereplői Páger Antal és Horváth Teri. Versenyen kívül pedig a már Cannes-ban is bemutatót „Életbe táncoltatott leány"-t indítják. A Húsz óra csütörtökön este szerepel a fesztivál műsorán. A moszkvai filmnapok első három-négy napjára tehát — a sajtóbeszámolókból Ítélve — az ünnepi hangulat, az igazi fesztivállégkör és a filmek színvonal-hullámzása jellemző. Hogy ml jellemzi majd a következő napokat, azt feltételezhetően a Bondarcsuk rendezte Háború és béke, a további olasz film, a Katonalányok s a francia Le Corniaud és a többi film határozza meg. — m. p. — i * gÉP • i jaHK-y *! P|E JE|| ö mk '< r "Wl IHHÍÍÍ' J 11 Él f UH A Háború és béke. egyik jeianate,. Ű| SZŐ 4 * 19B5. július 9.