Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-06 / 185. szám, kedd

26. szottyant néhányat rendelni belőlük. Hálája jeléül a spanyol nagykereszt rendjével tüntette ki a serény konst­ruktőrt. PÁNIKHANGULAT BEL­ÉS KÜLFÖLDÖN Azok a bonni fejesek, akik sötét mültjuk miatt állandó rettegésben éltek, és magas összegekre kötöttek életbiztosítást, az aktaleletek titká­nak fellebbentése után még rádupláz­tak a biztosítási összegre. így például dr. Ernst Rupertt, aki Schellenberg legtevékenyebb hamíspénzsíberjei kö­zé tartozott, lényegesen felemelte életbiztosítását. Ö maga is vezető ál­lást töltött be egy müncheni biztosí­tótársaságnál. Ugyanígy cselekedett dr. Herbert Worch, a bonni „Deut­scher Herold" nevű biztosítókonszern elnöke. Hasonló levertség lett úrrá a „pénzszakembereken". Az akkor het­MADRIDBAN IS NAGY A SÍRÁS-RÍVÁS Köztudomású, hogy a levitézlett ná­ci főkolomposok nemcsak Nyugat­Németországban találtak szívélyes fogadtatásra, teljes vagy részleges bűnbocsánatra és állami támogatásra, hanem — főleg a „nagy ágyúk" — előszerettel vették igénybe távoli or­szágok vendégszeretetét is. Ezeket a messze idegenbe sodródott ősgermán hazafiakat is „Idegesítették" a komp­romittáló aktaleleltekről szárnyra kelt hírek. Az elszármazott Hitler-rajongók kö­zül mindenekelőtt meg kell említe­nünk a Madridban éldegélő nácik né­pes gárdáját, élükön Ottó Skorzeny hírhedt haramiavezérrel. Álmatlan éj­szakákat okozott nekik a Toplitzl-tó felkavart vize. Dr. Claudlus Dornier mérnöknek is, az ugyancsak Madrid­ba meglépett náci repülőgéptervező­nek, aki ott a Conte de Panalver 92. számú épületében az első fejezetben említett konferencia értelmében meg­alapította az „Officina Tecntca" nevű vállalatot, és abban folytatta tevé­kenységét. Madridban ütött tanyát továbbá Eu­gen Dollmann SS-Standartenführer és Ribbentrop egykori követe, dr. Georg Gyssling, szoros kapcsolatot tartva fenn a számkivetésbe kényszerült Pe­rón argentínai diktátorral. Az akta­leletekből kiszivárgott hírek „megfe­küdték" dr. Heinrich Bütefisch mér­nök gyomrát is. A Hitler-ügynökből spanyollá vedlett SS-Sturmbannfüh­rer vezető helyet töltött be a „Ruhr­Chemie" részvénytársaság felügyelő bizottságában; orvosi vélemények sze­rint a szomorú hírek hallatára lénye­gesen súlyosbodott gyomoridegessége. Dr. Max llgner, a hírhedt IG-Farben konszern „Büro NW 7" nevű szabo­tázsosztályának titkos ügynöke any­nyira megszeppent, hogy óvatosság­ból sürgősen a svájci Zugba költö­zött. Az említett Degussavállalat az első hírek után riadót fúvatott, és állandó készültséget rendelt el az igazgatósági tagok sorai közt. Amióta a malagai „El Velertn" vil­lába egymás után érkeztek a rémhí­rektől hemzsegő sürgönyök, Wllli Messerschmttt sem napozhatott gond­talanul a földközi-tengeri álomszige­ten, ahol tovább fejlesztette a róla elnevezett repülőgéptípusokat. A há­ború után ő is „átevezett" békésebb vizekre, de nem felejtette el az összes terveket — no meg összeharácsolt vagyonát magával vinni. Repülőgépeit aztán olyan tökélyre fejlesztette, hogy Franco tábornoknak is kedve Dr. Max llgner, az I. G. Farben kon­szern „Büro NW7" nevű szabotázs­osztályának vezetője jelenleg Svájc­ban él. venéves Emil Puhl, Funk pénzügymi­niszter helyettese, aki az SS által összeharácsolt aranykészletet vette letétbe a Birodalmi Bankba, újból idegeskedni kezdett, jóllehet csak nemrégen szabadult a háborús bűnö­sök börtönéből. A Német Szövetségi Köztársaság államapparátusában ls so­kan ídegcsillapító és szívnyugtató szereket kezdtek szedni. Ma ls hat­százra tehető azoknak a száma, akik nem szeretik, ha valaki múltjukkal foglalkozik. A Hermann Viktor Hűbbe volt náci ügynökből lett hamburgi Német—Dél­Amerikái Bank igazgatója azonnal riasztó sürgönyt menesztett Buenos Aires-i szaktársa, Friedrich Carl Kar­natz elmére, aki egyike volt a leg­buzgóbb hamispénzterjesztőknek. Ahogyan az USA-ban egy Cosa Nostra nevű, messze elágazó bűnszer­vezet garázdálkodik a gengszterek ér­dekeinek védelmében, úgy az impe­rialista Nyugat-Németországban 1959­től kezdve egyre érezhetőbbé válik egy hasonló bűnszövetkezet kialaku­lása. Mindinkább szembeötlik, hogy a náci hatalmasságok szorosan össze­fognak, kölcsönösen támogatják egy­mást, és megkaparintják a kulcsfon­tosságú állásokat. Gerstenmaier, Schröder, Oberländer, Kraft, Krőger, Frankéi, Globke, Lemmer csupán any­nyiban változtak, hogy a csukaszürke, Minden jogot fenntart a Deutscher Militärverlag, Berlin barna és fekete egyenruhák helyett fekete frakkot öltöttek. Egyedül Hit­ler generálisa, Reinhard Gehlen az ún. birodalmi hírszerző szolgálat ve­zére ma nem kevesebb mint 4000 volt SS-tisztet és SD-ügynököt alkal­maz. MIÉRT HALLGATOTT EL A STERN SZERKESZTŐSÉGE? 1959. augusztus 16-án elsimultak a hullámok a Toplitzi-tó felkavart víz szintjén. Egyúttal lecsillapodnak a Stern által felkavart szenzációhullá­mok is. A jól tájékoztatott Linzer Volksblatt szeptember l-l számában erről többek között így nyilatkozott: „Az 1944-ben megtartott strasbourgi konferencián részt vevő nagpiparosok kompromittáló névjegyzékét Kalten­brunner parancsára a Toplitzi-tóba süllyesztették. A Német Szövetségi Köztársaság ugyanezen vezető nagy­iparosai a Stern szerkesztőségénél elérték azt, amit sem Adenauer, sem Schröder nem tudtak nyélbe ütni." A bécsi Volkssttmme pedig így ír: „Nem férhetett kétség a Stern-szer­kesztők megrökönyödéséhez, amelyet akkor futtattak kifejezésre, amikor a nyugat-németországi pénzmágná­soknak sikerült a megkezdett akciót hirtelenül beszüntetniük. Kiadóvállala­tuk kalmárlelkületét szidalmazták, amely drágán megfizettette „elhall­gattatását". A nyugat-berlini Teleg­raf még ennél is világosabban sejt­teti az elhallgattatás okát: „Kruppék egyik megbízottja a Stern kiadóvál­lalatával tárgyalt Hamburgban." A Fritz Schwendből dr. Wendtggé vedlett, majd Turi álnéven bújkáló SD-Sturmbannführer, azon gyér szá­mú élő személyek egyike, akiknek pontos értesüléseik voltak a Toplitzi­tóba süllyesztett aktahalmazok tartal­máról, megjegyezte: „Mindennél fon­tosabbak az okiratok. Ha ismerjük a titkos betétek számát, azt is tudjuk, ki él még a harmadik birodalom ve­zető emberei közül. Ha például arról értesülünk, hogy valaki Martin Bor­mann számára pénzt vett fel, biztosra vehetjük, hogy a nevezett még vala­hol a világon az élők sorában van ... Sokan vannak az egykori nácik közül, akik ma jelentős tisztséget töltenek be Nyugat-Németország és Ausztria kormányában, és akik kézzel-lábbal tiltakoznak az elsüllyesztett 40 láda felkutatása ellen. Ez érthető is, hiszen azok a ládák olyan titkokat rejteget­nek, amelyek nem egy háború utáni politikai funkcionárius pályafutását derékba törnék." De mi is történt azzal a 100 kg sú­lyú iratládával? A nyilvánosságra ke­rült közlések igen „vérszegények". Nem igaz, hogy valamennyi ládát az osztrák hatóságok jelenlétében nyitották fel. Némelyik láda tartal­mát először a Stern-szerkesztők „ren­dezgették" a tó melléki vadászkuny­hóban. Bonni hivatalos szervek köz­benjártak az osztrák hatóságoknál az SS-akták lefoglalási jogának „átenge­dése" érdekében s így azután az ak­ták egy része titkos irattárakba ván­dorolt. Jóllehet a bécsi Volksstimme feltette a kérdést, vajon az ausztriai hatóságok nyilvánosságra hozzák-e majd az akták tartalmát, sem Auszt­ria belügyminisztériuma, sem az „át­vevő" stájerországi hatóságok nem nyilatkoztak erről. Az ausztriai bel­ügyminisztérium mindmáig megtagad­ta, hogy valaki is betekintést nyer­hessen az egykori „birodalmi bizton­sági főhivatal" irataiba. KÖVETKEZIK: 27. ANNYI A PÉNZ MINT A PELYVA Máglyán égették e) f de tanai felrázták Európát HUSZ JÁNOS HALÁLÁNAK 550. ÉVFORDULÓJA 550 ÉVVEL EZELŐTT, július 6-án a Boden-tó melletti Konstanz városban máglyán végezte mozgalmas életét Husz János mester, prágai egyetemi tanár, prédikátor és író, aki tudomá­nyos felismeréseivel, az erkölcsi Igaz­ságok hirdetésével, a társadalmi kap­csolatok megváltoztatására irányuló törekvéseivel a haladás úttörője volt. Nehezen találunk a cseh- és a vi­lágtörténelemben hozzá hasonlónagy személyiséget abban a korszakban, aki életének aránylag rövid szaka­szában annyit tett volna az embe­riségért és a jövő nemzedékért, mint ő. Előzőleg IV. Károly német császár átépítette Prágát, amely az európai kereskedelem egyik központja lett. Az egyes társadalmi osztályok és ré­tegek közti osztályellentétek ugyan­akkor egyre fokozódtak. Az uralko­dók és az úri kizsákmányolók harca kiéleződött. Mélyült a szakadék a főnemesség és a nemesség közt is. Az utóbbiak birtokai az utódok ke­zén egyre inkább szétaprózódtak, számukra nem maradt más kiút, mint hogy zsoldosoknak szegődjenek, vagy mint afféle rablólovagok, fosz­togatással keressék meg kenyerüket. Ugyanakkor fokozódott a fő- és köz­nemesség gyűlölete a feudális papi kaszttal szemben, melynek földbirto­ka az ország földterületének majdnem a felét tette ki. A földbirtokos feu­dálisokat viszont egymáshoz fűzte a városok iránti közös gyűlöletük. Ma­gukban a városokban is a kereske­dők, tőkések és kézműves kisterme­lők között nagy ellentétek voltak. A vagyonos német patríciusréteg ke­zében tartotta a földet, és irányítot­ta a városi közigazgatást. Az alsóbb rétegek: az iparosok, a vagyontalan városi lakosság is helyzete megjaví­tására törekedett. A városi szegény­ség rosszabbul élt, mint a falusi Job­bágyság nagy tömegei, őket egyaránt kizsákmányolta a király, a nemesség, az egyház és a városok. IV. Károly egész politikája arra irányult, hogy Csehországot a biro­dalom legerősebb részévé tegye. A prágai egyetem megalapítása nem­csak a cseh nép életében jelentett nagy kulturális emelkedést. Az egye­temen egyre több lett a cseh mes­terek, tanárok száma, s kiéleződött a helyzet a cseh és a német diákok és tanárok között is. EBBEN A KORBAN, az 1369. évben született a dél-csehországi Huslnec községben Husz János. Prágában ta­nult és 1396-ban fejezte be filozófiai tanulmányait. További 5 éves tanul­mányai után pappá szentelték. Már 1401-ben felszólalt a németek privi­legizált helyzete miatt, és különösen a hivataloknak németekkel való be­töltése ellen tiltakozott. 1402-ben már a híres prágai Betlehem-kápolnában prédikált, mégpedig cseh nyelven. A német professzorok és diákok ar­ra törekedtek, hogy gyűlöletet éb­resszenek a csehek és egyetemük iránt. A konstanzi zsinaton a prá­gai egyetemet megfosztották minden privilégiumától, az egyetemi fokoza­tok odaítélésének jogától. Ezért nagy összecsapások, heves viták folytak az egyetem körül. Ezeken megvitatták Husz prédikációit is. Szellemi tornák, utcai tüntetések jelezték, hogy az if­júság új eszme sodrába került. A szo­H gyakori képzőművészeti tárlatok­kal szemben nálunk háttérbe szorul­nak az építészeti kiállítások, noha az architektúra, „a művészetek anyja", napjainkban elsőrendű fontossággal bír. Annál örvendetesebb, hogy a leg­utóbbi évek folyamán, ha szórványo­san is, de mégis láthattunk egy-egy tárlatot, amely dokumentációs fényké­peken, terveken és maketteken ke­resztül adott számot néhány ország építészeti törekvéseiről és eredmé­nyeiről. Ezúttal az új francia építészet (1958—64) nagyszerű fejlődésével és hátalmas alkotásaival ismerkedünk meg. A jól szemléltető, érdekes anyag rávilágít az utolsó háború fék­telen pusztításától tönkretett városok és kikötők újjáépítésére, a rekonst­rukciós és városrendezési problémák­ra, az új lakónegyedek és tartozé­kaik korszerű megoldására. Közismert tény, hogy Párizs nem­csak a festészetben és a szobrászat­ban játszik vezető szerepet, hanem az építészetben is, s így Jelentős hatás­sal van az egyetemes architektúrára. Az 1954-ben elhunyt hírneves A. Per­ret építette századunk elején az első vasbeton házat a francia fővárosban. Tőle származnak Le Havre rekonst­rukciós tervei is. Oj kompozíciós és konstrukciós megoldásai nélkül elkép­zelhetetlen a mai architektúra. A vi­lág legelső építészei közé tartozik a Az új arcú Franciaország tükre ÉPÍTÉSZETI KIÁLLÍTÁS A SZLOVÁK MÚZEUMBAN 78 éves Corbusier. Eredeti szelleme, nagyszerű képzelete minden alkotásá­ban megnyilvánul. Marseille-től Ber­linig, Toklótól Indiáig monumentális építészeti remekművek tanúskodnak kiváló tehetségéről. Tervei alapján épült újjá Marseille nagy része is. Gyökeres városrendezések sorén változott meg a régi Grenoble és Rouen, s az iparváros Lyon arculata. Levegős terek, növényekkel, szobrok­kal élénkített széles utcák, köz- és magánépületek harmonikus sora. Sok közöttük az alacsony pilonokon (lá­bakon) álló, könnyed levegős hatá­sú ház. — Toulouse-ben, Marseille-ben és Rennesben meg sok más város­ban terjedelmes új lakónegyedek nyújtanak szép s nyugodt otthont sok ezernyi franciának. Mindenütt érvé­nyesül a rend és a világosság, a la­tin arányérzék és mértéktartás, az ötlet és kifinomult ízlés, tömören a gall-szellem. Amerikaias toronyházat keveset látunk. Inkább hatalmas, harmonikus épülettömböket, kisebb nagyobb egyszerű szépségű lakás komplexumokat. De sehol sincs nyo­ma a lehangoló, kaszárnyaszerű tö­megépltkezésnek, az unalmas egyfor­maságnak. Mert a megoldások válto­zatosak és leleményesek, a díszek és színek választékosak. Napfényben fü­rödnek a csupa ablak és erkélyes lakóépületek. Remek pázsitos, fásított, bokros, virágos területek közepette helyezkednek el. Másutt földszintes vagy egyemeletes fehér falú, néha szí­nes, de nem rikító kis lakóházak, szépen ívelt tetejüket barna cserép fedi. Meghitten bújnak meg a lom­bok között, akárcsak a természetben Bagnols sur Ceze, és Marly les Gran­des Terres családi otthonai. Utóbbi a jövő megálmodott városának képét varázsolja elénk. Valóban modern fo­galmazású város. Nem metszik zajos,­forgalmas utcák. A nagy közlekedési útvonalak a város körül futnak. A csendet nem zavarja járművek za­ja, s a gépkocsik senki testi épségét sem veszélyeztetik. Eszményi környe­zet a ma megviselt, agyonterheli idegzetű embere számára. S mennyi fürdő, park, sport- és Játszótéri Meg­kapóak a nagyméretű, belül üres, lyuggatott agyagplasztikák. Nyílásai­kon gyermekfejek, karok és lábak bújnak elő. Kalandra, mókára vágyó kicsinyek paradicsoma ez. Mind a nagy városokban, mind a külső lakótelepeken ott van az ember kényelmét szolgáló üzlethálózat. Sem­mi sematikus elgondolás. Akadnak közöttük árkádos, zömök tornyú, fe­hér falú romános ízlésű épületek, sá­tortetős üzleti központok és pergó­lákkal fásított terekkel megosztott tömbök. A számos szociális rendelte­tésű épület közül kiemelkedik a vál­tozatos, hullámos fedelű napközi gyermekotthon, s a hatalmas kórhá­zak, a szebbnél-szebb iskolák. A ni­mes-i gimnázium falát vidám szgra­fltto élénkíti, a caéni természettudo­mányi kar épülete előtt lendületes fémplasztika díszeleg. — Ronchamp­ban áll Corbusier híres kápolnája. Rendkívül érdekesek az egyre nö­vekvő lakosú Párizs körül épülő új negyedek városrendezési tervei. A Fény Városában sok az újabb, me­rész kompozíciójú, nagyvonalú monu­mentális épület. A rádió palotája kon­centrikus körök formájában épült, az UNESCO székhelye háromfelé ágazó épületcsoport, az íves tetejű állami Ipari és Technikai Központ a legki­emelkedőbbek. Haladó, humánus szellemű alkotók, az ember Jobb életét elősegítő építő művészek és technikusok építményei­vel ismerkedtünk meg, amelyek meg­szépítik a mát. BÁRKÁNY JENÖNÉ clális célokat takaró ún. „eretnek* tanok eljutottak mindenhová, Magyar­országra is. Husz János kezdeménye­zésére lefordították cseh nyelvre a bibliát. Nagy érdemei vannak a cseh helyesírás megreformálásában is. A Betlehemi-kápolna szószékéről nyil­vánosan ostorozta a jogtalanságot, amelyet a hatalmasok és erősök el­követtek a gyengék és védtelenek ellen. Ellenségei természetesen gondos­kodtak arról, hogy Huszt eltávolít­sák Prágából, ahol szavának erejével és meggyőző igazságával eszméinek meghódította hallgatóit. Nyíltan ha­dat üzent az akkori katolikus egy­házi rendszernek. Mozgalom indult, hogy Huszt eltávolítsák hazájából, és bíróság elé állítsák. A király fivére, Zsigmond német császár Húsznak Írásban kezeskedett, hogy a konstan­zi zsinat előtt tanait szabadon védel­mezheti, semmi bántódása nem esik. Csehországban senki sem hitt ennek az ígéretnek. Husz azonban köteles­ségének tartotta, hogy kiálljon az igazság mellett. Alighogy Konstanzba érkezett, letartóztatták, és börtönbe vetették. Így sorsa megpecsételődött, mert a kegyetlen inkvizíció — még tanainak visszavonása esetében is — életfogytiglani börtönbüntetéssel súj­totta volna. Nem ls vont vissza sem­mit. Azt hirdette, hogy „az igazságot keresi, hirdeti, tanítja, szereti, mond­ja és haláláig az igazságot fogja vé­deni". Az igazság előtti hódolata nem engedte meg neki, hogy elárulja csak azért, hogy puszta életét megmentse. Inkább a tűzhalált választotta. A XIV. SZÁZAD VÉGÉN a feudál lis társadalmi rend egész Európában súlyos nehézségekkel küzdött. Az új társadalmi réteg, a polgárság hadai már megütköztek az urakkal, a vi­déken pedig a parasztok is felsora­koztak. A népi forradalmak vihara Olaszországból Flandriába terjedt át, az angolok parasztháborújához csat­lakozott a francia parasztok harca, és Németországban is megmozdultak a pórok. Ez a hullám aztán elérke­zett Csehországba és Magyarországra is. Az osztályellentétek egész sora érlelte a közeledő nagy vihart. Az akkori egyház nagyon messze volt a krisztusi szegénység gondolatától. Az alacsonyabb rangú papság, amely maga ls sokszor nyomorgott. Jól lát­ta a különféle csalásokat és a nép sanyargatását. Soraikbői később szer­vezői és terjesztői lettek az új for­radalmi mozgalomnak. A szerzetesek és a magas rangú papok erkölcste­len élete erős tápot szolgáltatott a népi elégedetlenségnek, s az a leg­hatásosabb gyújtóanyagok közé tar­tozott a későbbi huszita forradalom kilobbantásában. A szegény papok agitációi, Husz és követőinek tanítá­sa, a reformokat sürgető új eszmék lettek a huszita mozgalom ideológiai alapjai. Ha a hatalmasoknak sikerült is Huszt elhallgattatniuk, nem némít­hatták el eszméit, amelyek a követ­kező nemzedékek gondolkodásában maradandó nyomokat hagytak. A 16. században már Husz tanait átvették a reformált egyházak, amelyek ben­ne joggal tisztelték a nagy reformá­tort. A mostani római katolikus egy­ház történészei is kénytelenek elis­merni Husz személyiségének súlyát, és Jogos bírálatát az akkori egyház­zal szemben. A feudalizmus keretei között a tanain alapuló huszita for­radalom egyike volt a legfigyelemre­méltóbb kísérleteknek: átformálni a társadalmi rendet is. Husz életműve így vált történelmi események hagyo­mányává. G-k Áttérnek az új irányítási rendszerre A Nyugat-szlovákiai Baromfitenyésztő üzem dunaszerdahelyi kelteteje a maga nemében a legnagyobb üzemek közé tarto­zik hazánkban. Hetente mintegy 40 000 csibét keltetnek, illetve szállítanak le a mezőgazdasági üzemeknek és vállala­toknak. S a tervfeladatokat Időnként meg is toldják. Tavaly például a terve­zettnél 172 000 koronával termeltek töb­bet. Az idén minden jel arra mutat, hogy a tavalyi eredményeket is túl­szárnyalják. Júliusban áttérnek az ŰJ irányítási rendszerre. j. k. JIÍHTÚRÖÉRT DEVIZA A világ számos országába szállít­juk a közkedvelt juhtúrót. Az év el­ső öt hónapjában csupán a Közép­szlovákiai Tejüzemek zvolení köz­pontja mintegy 140 tonna Juhtúrót exportált a határokon túlra. Mind­amellett nem győzzük kielégíteni az összes megrendeléseket. Ül SZÖ 4 * 1965. július 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents