Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-04 / 183. szám, vasárnap

í HARA M IÁK 25. NYUGATNÉMET „KINCSKERESŐK" AUSZTRIÁBAN önkéntelenül felvetődik a kérdés, miért pont nyugatnémetek érkeztek Ausztria felségterületére kincset — no meg egyebet is — keresni? Hiszen a megszálló amerikaiak is felhagytak annak idején a kutatással, az osztrák kormány pedig fenntartotta magának a jogot a tó átkutatására. Most meg, fenntartás ide, fenntartás oda, mégis nyugat-németországi „újságírók" kez^ denek turkálni a tó fenekén. Miután az illetékes csendőrkörzet engedélyét állítólag megszerezték, dr. Bucerius kiadóvállalati mecenáš útnak indította Stern-különítményét a kies Ausztriába és nagyvonalúan 25 000 márka „költőpénzt" bocsátott rendelkezésére. Mivel az állítólag be-i szerzett csendőrségi engedély alig^ hanem csak a „holdban" létezett, magánvállalkozásnak igyekeztek feltüntetni a kirándulást. A Stern szerkesztősége már eleve gondoskodott a látszat megőrzéséről, amikor lapjá-i ban a következő hírt tette közzé: „Wenlg kormánytanácsos, a hessent belügyminisztérium robbanóanyagszakértője idei szabadságát a Toplitzt-. tónál tölti. Különleges szondával felszerelve ... naponta átkutatja a tó vizét." A hivatalos teendőket magasan túlszárnyaló ügybuzgalomnak megható jelét adta tehát a derék robbantó-* mester, aki szabadságát is ilyen „önzetlenül" feláldozza hivatásának! Hogy milyen gyönge lábon, állhatott az állítólagos „csendőri engedély", abból is kitűnik, hogy a hamburgi szerkesztők az első, hamispénzt tartalmazó láda kiemelése után jónak látták egy magasabb szerv hozzájárulását kikérni a kutatáshoz arra az esetre, ha a hamispénznél sokkal fontosabb leletekre bukkannának, Ezt a szóbeli hozzájárulást dr. HerU bert Uray osztrák kormányfőtanácsos feltűnő készséggel, minden huzavona nélkül megadta. PÉNZNÉL IS FONTOSABB LELETEK Végre! A tengernyi hamispénzzel telt „unalmas" tartályok után sikerült egy 100 kilós ládát a felszínre hozni, amely a „B 9" Jelzést viselte. És a tartalma? Napfényre kerültek az SS titkos iratai a hamispénzgyártás egész megszervezéséről, lefolyásáról és befejezéséről. Névjegyzékek tüntették fel a hamispénz készítőit, a szállítókat, az ügynököket. Ezek a jegyzékek adatokat tartalmaztak mindazokról, akik 1945-ben remélték, hogy kereket oldhatnak, és hogy „megfeledkeznek" róluk. Pontosan kidolgozott utasítások voltak az Iratok között az SS-ügynökök számára holland, norvég, angol és német nyelven. Elavult parancsok kerültek elő a szabotőrkülönítmények bevetéséről ellenséges hajók, repülőterek és egyéb objektumok felrobbantására kidolgozott tervek, különleges teljhatalmat nyújtó igazolványok, a hamispénzgyártásról vezetett naplók és egyéb titkos okiratok. Löhde riporter Rolf von Plotegg gráci bűnügyi biztos jelenlétében érthető izgalommal fejtette le a tartókőteleket a titokzatos ládáról és léilekszakadva rohant a telefonhoz, hogy szerkesztőségének hírül adja a szenzációs leletet. A gépírásos irat^ halmaz egyes darabjai viszonylag épségben maradtak a víz alatt az évek során. Hamburgban pedig lóhalálában nyomtatták ki a Stern legújabb híreit, A nagy sietségben — vagy talán szán-. A B. 9. számú láda tartalma különleges robbanóanyag. Löhde ás mellette Rolf von Plotogg, grázi rendőrbiztos. Síkosán — a Stern arról számolt be olvasóinak, hogy a Toplitzi-tónál serénykedő honfitársaik Hitler utolsó „csodafegyverműhelyéből" származó vlzalatti rakétákat is találtak a tó fenekén. Sőt a szorgalmas Löhde állítólag aranytörmelékeket is látott csillogni az összeroncsolt láda mellett. Kétségtelen tehát, hogy a okiratokon kivül a nyugatnémet, „vefidégek" nyon mára akadtak a harmiák kincse kisebb-nagyobb részének is. A NÁCIK MEGFÚJJÁK A VÉSZKURTÖT Az egész hamispénz-papírhalmaz távolról sem keltett olyan izgalmat a levitézlett nácik berkeiben, mint az árulkodó okmányok. A Stern-féle vállalkozás kezdetén csak fenyegető levelekkel adtak nemtetszésüknek kifejezést a sötét múlttal terhelt „harcosok", de a lesújtó hír hallatára egyesek szinte őrjöngeni kezdtek. A nyugatnémet konszernek bársony-, zsöllyéiben terpeszkedő urak feszengeni kezdtek, akár a háború utolsó napjaiban, amikor versenyt futottak az idővel irhájuk és vagyonuk mentéMinden fogot fenntart a Deutscher MllitSrverlag, Berlin séért. Aki találva érezte magát, egetföldet megmozgatott, hogy kihúzza magát a csávából. Ezek egyike volt Kurt Becher, egy háború előtti névtelen és vagyontalan szürke bevásárló, aki később SS-Standartenjührerré verekedte fel magát. Hajbókolásának és • szolgalelkületének köszönhette, hogy Himmler őt nevezte ki gazdasági megbízottjául a megszállt Magyarországon. Életének ez a kis „közjátéka" azután gyakran kiesett Becher emlékezetéből. De a háború után a ködös múltból egyszerre csak Brémában tűnt fel, ahol három különféle bel- és külkereskedelmi vállalat tekintélyes tulajdonosával vedlett. Magánvagyonát csakhamar csekély 140 000 000 márkára becsülték szakkörökben. Amint megneszelte a Toplitzi-tóban végzett kutatások eredményét, tüstént mozgósította egykori testőrét, Willl Mtelket. A háború alatt vadul lövöldöző revolverhősből ugyanis közben szintén tisztes brémai adófizető lett, a legnépszerűbb ügyvédek egyike. Hasonlóan kényelmetlenül érezte magát dr. Helmut von Hűmmel, aki Felső-Bajorországnak Zorneding nevű városában fényűző otthont mondhatott magáénak a Mozart-Ring 8. szám alatt. Egyetlen szomszédja sem sejtette, hogy ez a sima modorú fiskális nem ls olyan régen SS-Hauptsturmführerként felbecsülhetetlen értékű műkincseket hordatott az ausseet tárnákba, és hajszál híján megsemmisítette őket. A Jogtudományok doktora különben neves mükincsszakértő hírében állott Bajorországban. Ki hitte volna, hogy az úri körökben forgolódó „tudós" a legelvetemültebb banditát megszégyenlítő lelketlenséggel elrabolta egy ausztria kolostor aranyérem-gyűjteményét? Mi a csudának is birizgálják azok a hamburgi firkászok az ilyen ócska históriákat? Georg Spencer Spitz sem bokázott örömében, amikor felfelé ívelő csillagának fényét a Toplitzi-tóból felszálló ködpára fenyegette. Schwend feljegyzései szerint a „Bernhard-vállalkozásból" a háború végén még csaknem kétmillió hamis font sterling volt Spitz birtokában. Ebből a pénzből újból lábra állította a müncheni Lenz S Co bankházat, amely azután a legelőkelőbb nyugat-németországi játékbarlangokat pénzelte. A baccarat- és rulettkaszinók bevételei nemcsak Spitznek hajtott hasznot, hanem már a bonni kormány is „közérdeknek" tekintette a busás adójövedelmet. A vállalkozó szellemű Spitz különben már 1927-ben tevékenyen közreműködött a Reichswehr akkori cservonyec hamisító bandájában. Baljós sejtelmek gyötörték dr. Franz Haylert is, a birodalmi biztonsági főhivatal SS-generálisát, aki íróasztala mögül irányította a hírhedt pénzhamisítást. Szegénynek már a háború után is főtt a feje, mivel indokolja „csodálatos" meggazdagodását. Münchenben egyszerre két külkereskedelmi vállalatot alapított. Súlyos „problémák" előtt állott akkor ls, amikor házait és telkeit a látszat kedvéért feleségére volt kénytelen telekkönyvileg „átíratni". Bajos lenne felsorolni mindazokat az egykori náci hatalmasságokat, akik a szétbombázott német városok pincéiből patkányok módjára bújtak elő, és a rablott holmiból nyert tőkéjük segítségével hihetetlenül rövid idő alatt újból megtollasodtak. KÖVETKEZIK: MADRIDBAN IS NAGY A StRÁS-RlVAS Ctcilciafóf*. DIRNDLI a nyári divat újdonsága. Zefírből, kartonból, vászonból, sifonból és szidarából készülhet. A kötény a ruha anyagától elütő, de azzal harmonikus színű, az ingváll fehér. Apró mintás szatén, karton vagy vászondirndli. A kötény biedermeier mintás anyagból van. A fehér ingvállt farkasfog díszíti. — Színes pikéből készült boleróval is viselhető a dirndli. A kivágásába fehér vállrészt is illeszthetünk. Kockás zefírből varrhatjuk ezt a dirndlit. A kötény a ruha anyaga mintájának legélénkebb színével egyezik, az ingváll fehér. — A kötény nélküli dirndli pruszlikja fekete puplín, a szoknya zöld-feketefehér minás anyagból készült. Ebből van a kendő is. RECEPTEK Húson, rakott karfiol: A rózsáira szétszedett karfiolt sós vízben puhára főzzük, lecsepegtetünk róla minden vizet, és zsiradékkal kikent, tűzálló tálba rakjuk a felét. Rá egy sor puhára párolt, szeletekre vágott hús kerül (csirke vagy sovány sertéshús a legjobb), amit újabb karfiolréteg fed be. Tetejére két deciliter tejfelben elhabart tojást öntünk, zsiradékkal meglocsoljuk, és forró sütőben átsütjük. Melléje reszelt sajtot tálalunk. Sertéskaraj paradicsommal, zöldpaprikával: A megmosott karajt kicsit kiverve megsózzuk, lisztbe mártva, forró zsírban hirtelen, mindkét oldalán átsütjük. Majd a zsírból kiszedjük a húst. A zsírban hagymát pirítunk, pirospaprikát teszünk bele és j' xiptéqápolát Bár jó a nyári jl napfény, ne akar junk egy-két nap §| alatt csokoládészí nűre barnulni. A négerbarnára le sült bőr nem enge dl át az egészség re jó hatású ibo lyántúli sugarakat A sötétbarna arc szín öregít is. A nap káros hatásától tápláló, zsíros krémekkel védekezünk. A napszemüveg megakadályozza a szem körüli ráncosodást, napozáskor mégse viseljük, mert nyoma marad. Melegtől kihevült, Izzadt arcunkat 15—20 dkg felszeletelt paradicsomot. A húst visszahelyezzük ebbe a lébe, kevés vizet öntünk hozzá, és felszeletelt zöldpaprikát teszünk bele. Fedő alatt pároljuk. Szükség szerint alátöltögetünk kis vizet, míg megpuhul. Sós vízben főtt burgonyával vagy párolt rizzsel tálaljuk. Töltött paradicsom: Személyenként két szép paradicsomot vegyünk, tisztítsuk meg, szedjük ki belőle a magokat és töltsük meg a következő töltelékkel: apróra vágott gombát és sült húst zsírban pirított vöröshagymával megpárolunk, kicsi sóval és borssal ízesítjük. A paradicsomokat megtöltve, reszelt sajttal meghintjük, kis zsírt teszünk mindegyikre és sütőben megsütjük. NYÁRI VESZÉLYEK nem mossuk kölnivízzel, mert barna foltokat okoz, melyek csak hosszas kezeléssel tüntethetők el. A nyári szépségápolás elsődleges kelléke a vitamin. Jól ismert ebben a tekintetben az uborka-, paradicsomés salátapakolások kedvező hatása. A megtisztított arcbőrre uborka vagy paradicsomszeleteket teszünk és azokat arcformára vágott gézdarabbal lekötjük. Húsz-huszonöt percig fekve pihenünk. A salátapakolást úgy készítjük, hogy a tiszta salátaleveleket 1-2 órán át tiszta étolajban áztatjuk, azután tesszük az arcra. A pakolásokat langyos vízzel lemossuk, aztán bekrémezzük arcunkat. PLASZTIKUS MŰTÉT RÖVID OjSÁGHlR: A Purkyné Orvosi Társaság, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia a nemzetközi sebészkongresszust ez év június 28-a és július 2a között Bratislavában rendezte meg. A kongresszuson a születési testi hibák kutatásában elért eredményeket és sebészett gyógykezelésüket vitatták meg. A csinos külső többnyire rokonszenvet kelt, s ugyanakkor öntudatos, magabiztos fellépést kölcsönöz. Maga a csinosság hiánya ls lesújtó kisebbségi érzetet válthat ki, a legcsekélyebb testi fogyatékosságnak pedig az idegzavarokon kívül káros hatása lehet egészségi állapotunkra is. így például a ferdén nőtt fogak vagy a túlságosan előreugró állkapocs nem éppen vonzó jelenség, ezenfelül megnehezíti a rágást és így az emésztést is befolyásolja. Nem ls olyan régen a csípőficam vagy a ferde hátgerinc olyan szerencsétlenségnek számított, amitől gazdája aligha tudott szabadulni. A leggyakrabban előforduló születési testi hiba az úgynevezett nyúlszáj: az rrig felfeslett felső ajak és többnyire kísérő jelensége, a szájpadlás hiánya. Az elkorcsosodott vagy hiányos végtagok, ujjak, esetleg ujjperecek ma sem ritkaságszámba menő tünetek az újszülötteknél. Érthető az a lázas kísérleti és kutatómunka az orvostudományban, melynek célja a születési hibák okának, gyógykezelésük és főleg megelőzésük lehetőségeinek megismerésére. Természetes, hogy hazánk tudósai és szakemberei sem vonják kl magukat ez alól az igényes tudományos munka alól, melynek fejlesztésében, s a betegségek gyógyításában František Burlan akadémikus, a Köztársasági Érdemrend viselője, a Purkyné Orvosi Társaság emlékérmének tulajdonosa, több külföldi tudományos társaság tagja érte el a legnagyobb eredményeket. Burlan professzor ötven esztendeje ölti magára minden reggel hófehér köpenyét a prágai vinohrady! kórház plasztikus sebészetén. Nap nap után felhúzza a gumikesztyűt életmentő kezére. Pedig megérde melné már a pihenést, a nyugalomra régen rászolgált. Mégsem képes abbahagyni azt a munkát, melyhez annyira ragaszkodik, amely számára az életet jelenti. Mit is kezdene odahaza betegei, orvostársai nélkül? Hiszen még mindig oly nagy szükség van rá: a betegeknek csodálatos erejű gyógyító késére, — kartársainak értékes tanácsaira, bölcs útmutatására. Dolgozószobája asztalán ott sorakoznak a néma tanúk: fényképalbumok a páros felvételekkel. Az első a torz — a műtét előtti — a második a gyógyult arc vagy testrész. Nehéz elhinni, hogy mindkét fénykép ugyanazt a személyt ábrázolja. És mégis így igaz. Csak a felületes szemlélő számára némák ezek a képek. Egyébként nagyon Is beszedések. Annak a tudását, művészetét hirdetik, aki sohasem ismert lehetetlent, aki göröngyös pályáján páciensei érdekében a végtelenségig küzdött. Burian professzor tudományos kutatómunkájáról és az ezzel kapcsolatos problémákról így vall: — Évekkel ezelőtt a születési testi hibákat öröklődéssel magyaráztuk. Csak jóval később bizonyosodott be, hogy ezek a hibák a magzatot ért külső befolyások következmé nyei is lehetnek. Valamikor a negyvenes években Ausztráliában feltűnően sok gyermek született szürke hályoggal a szemén. A hosszas kutatások eredményeként megállapítást nyert, hogy a szörnyű kór okozója a vörhenyt terjesztő vírus, mely a magzat érésének Idején Jutott a jövendő anyák testébe. Az állatokon, főleg emlősökön végzett kísérletek, az olyan anyák egészségi állapotának állandó figyelemmel kísérése, akik testi hibával született gyermekeknek adtak életet, azt a célt szolgálta, hogy a terhes anyák környezetét lehetőleg mentesítsék a káros külső hatásoktól. A siker feltétele, hogy a tudósok Ismerjék a zavaró tényezőket, s tudják őket előidézni. A tudósoknak ezt az igyekezetét még ma sem koronázza minden esetben siker. De azért az anatómusok például a patkányok központi Idegrendszerében már olyan zavarokat képesek előidézni, amelyek hatással vannak a szem fejlődésére. Az ls ismeretes már, hogy a koraszülés vagy a hiányos csontképződés gyakran bizonyos vitaminhiányra vezethető vissza, sőt a kísérletek kimutatták, hogy az „A" vitamin hiánya vagy túltengése többnyire efféle káros tüneteket vált ki. Az ls döntő fontosságú lehet, milyen hosszú ideig hatnak bizonyos anyagok az anya szervezetére. Emlékszünk még rá, hogy néhány évvel ezelőtt NyugatNémetországban sok volt a torzszülött. A kutatók megállapítása szerint a szerencsétlenség okozója a terhes anyák körében akkoriban oly kedvelt, de káros hatású Thalidmid fájdalomcsillapító volt. Ezek az esetek is igazolják, hogy nem minden születés! testi hiba öröklött, és hogy a külső hatások (a Jelen esetben a gyógyszer) nagyon befolyásolják a magzat fejlődését. ötven év alatt sokat fejlődött az orvostudomány. Sok minden, ami akkor csodaszámba ment, ma már megmagyarázható. A század elején a nyúlszájjal született gyermeken végzett műtéteknek alig 15 százaléka volt eredményes, ma az ilyen gyermekek 90 százalékán alig észlelhető a nyúlszá] nyoma a műtét után. A siker záloga a haladéktalan orvosi beavatkozás — a műtét — és a sebészek szoros együttműködése a bel- és gyermekgyógyászokkal. Nélkülözhetetlen segítőtársaik a fogorvosok, pszichológusok, epidemiológusok és higiénikusok. A gyógykezelésben szerzett tapasztalatok érvényesítése, a műtétek korszerűsítése nagyon Igényes munka. Az eredmények nálunk ezen a téren kielégítők, hiszen nem egy esetben még a hiányzó csontot is sikerrel pótolják a sebészek. A régebben többnyire halálos kimenetelű égési sebek gyógykezelésével, a bőrátültetéssel a plasztikus sebészek ma már sok dolgozónak adják vissza egészségét, lehetővé téve számukra, hogy rövidesen Ismét folytathassák munkájukat. Mintaképük az ötletekben gazdag, javaslatokban kifogyhatatlan Burlan profeszszor. Az ő javaslatára vezették be a testi hibával született gyermekek nyilvántartását is, a családfák figyelemmel kísérése érdekében. További javaslata egy, a leggyakoribb születési testi hibák okait kutató nemzetközi bizottság létesítésére irányult. A nyolc állam képviselőiből álló bizottságnak, mely 1959 óta végzi felelősségteljes feladatalt, egyik tagja Burlan professzor. A professzor valóban fáradhatatlan. Napi kötelességei mellett sokat utazik. Tanácsaira sőt sokszor beavatkozására külföldön is szükség van. Tavaly Lengyelországban, az Idén Jugoszláviában járt. Még mindig dolgozni akar, nyolcvannégy éves kora ellenére még mindig fiatalnak érzi magát. Nagy tudása, rendkívüli tapasztalatai a tudomány számára felmérhetetlen értéket Jelentenek. KARDOS MARTA Ül SZÖ 4 * 1965. július 3.