Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-25 / 204. szám, vasárnap

f E ĹE rT rA

R KIDERÜLT AZ ÉG Ma már csak néhány piros jelzés tanúskodik arról, hogy néhány héttel ezelőtt a szerelőcsarnokokban még a Duna szennyes vize nyargalt végig. A komáromi hajógyárban néhány helyen — talán figyelmeztetőül az utókor számára — mlniumfestékkel jelölték meg: „1965 júniusában eddig ért a víz". Az épülő hajótestek között ezekben a napokban már éppúgy működik a köszörűgép, mint az utóbbi tizenöt esztendő bármelyik munkanapján. A hegesztőgépek mellett a jellegzetes sisakban — mintha mi sem történt volna —, újra ott dolgoznak a hajóépítők. Zümmög, dörömböl a gyár. Aki tudja, hogy mi történt néhány héttel ezelőtt ezen a tájon, szívesen hallgatja az egyébként fület sértő zajt. Jó tudni, hogy a hajógyár él. Békéssy mérnök, a gyártásvezető, elégedetten tanulmányozza az üzemi energetikus jelentését. A laikusnak nem sokat mond egy ilyen kimutatás. Ezernyi adat, kilowatt-órák, lóerők ... A szakember azonban sok mindenre következetet ezekből. Mostanában elsősorban arra, hogy a néhány napig tartó „tetszhalál" után újjáéledt a gyár. Amikor az energiafogyasztást ábrázoló grafikon néhány milliméternyit felfelé kúszik, az most azt jelenti, hogy MEGINT MUNKÄBA ÁLLÍTOTTAK EGY GÉPET. Ä gyártásvezető elgondolkozik e sző fölött: „tetszhalál". Kitekint az ablakon, a mólon dolgozó szerelőkre mutat. i=- Pontatlan kifejezés. A festők, a gépszerelők, meg a műszerészek a kk o r is dolgoztak. Csónakon jártak ugyan a munkahelyre, a hajógyáriak zöme a gátakat erősítette, de ők azért végezték munkájukat. A soron következő 2000 tonnás motoros teherhajó építése befejezésre várt. Sokan azt mondták akkor: dőreség ilyenkor termelni. Hiszen félévig is eltart, amíg az üzemet helyrehozzuk. A gyárban 11-én leállították a munkát. Egyes helyekre már betört a víz. A következő napon — szombaton — a terv szerint szabadnap lett volna. Volt aki pénteken hazament és csak otthon tudta meg, hogy közvetlen veszélyben a gyár. A városban és a környéken futótűzként terjedt a vízbetörés híre. Ki hogy tudott: motorkerékpáron, teherkocsin, gyalog — mindenki az üzembe sietett. Békéssy mérnök a technikában jártas ember stílusában száraznak tűnőén mesél a nehéz napokról. — Ha a villanymotorban a tekercselés vizet kap, ha a kábel beázik, ha a rendes karbantartást igénylő gépek berozsdásodnak ... Egyszóval: tudtuk, ha időben nem mentjük ki a termelőeszközöket, valóban igazuk lesz azoknak, akik fél évre becsülték a termelés kiesését. Az üzemigazgatóságon még az evakuáció tervén dolgoztunk, amikor egyes műhelyekből az emberek már hordták a gépeket, a műszereket és a hegesztőanyagot. Emberfeletti munka volt. A dolgozók egy része a gátakat erősítette, mások mentettek. Amit máskor csak daruval tudtak volna megemelni, azt most kézi erővel szállították magasabb fekvésű helyre. Két nap, két éjjel tartott a munka. Tizenharmadikán ránkzúdult az ár. Akkor már csak alig volt számottevő gép a gyár veszélyeztetett területén. Mérnök és segédmunkás vállvetve dolgozott. VISSZATÉRÉS Miközben a hajógyáriak a gépeket mentették és később a város körüli gátakat erősítették, a katonák az asszonyok, gyermekek és öregek ezreit biztonságos helyre szállították. Az üzem dolgozói közül sokan hetekig nem tudták, az ország melyik részébe vitték gyermeküket, csak találgatták, hol a szülő, a feleség. — Volt akinek a háza romba dőlt, semmije sem maradt. Titokban számítottunk rá, hogy ezek az emberek majd hazamennek, hogy mentsék ami menthető. Kellemes csalódás ért bennünket. Mindenki a helyén maradt. A gyártásvezető megint elgondolkodik. Kinéz az ablakon. A gyárudvaron egy targoncán gépet visznek valahova. Azt még be kell szerelni... s^i Néha el-el tűnődlem mostanában — mondja Békéssy mérnök. — Elgondolkoztam afölött, miben lehetne lemérni azt a változást, ami itt Csallóközben azóta történt, hogy felépült a hajógyár. Abban, hogy hány embernek van otthon saját háza, hányan vettek TV-készüléket? Vagy talán azzal mérni a fejlődést, hogy hány ezer család vár személykocsira? Most, hogy ilyen veszélyben volAz es az tégla zsák cement Megkezdődött a dunaszerdahelyi járás árvíz sújotta falvainak újjáépítése A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság korszerű épületének folyosóját járom. Nagynehezen megtalálom Mészáros elvtársat, az építkezési osztály vezetőjét. Amikor belépek, éppen telefonál, egy nagy irathalmazban lapoz. Bemutatkozom. — Nagyon szívesen. De jöjjön egy kicsit későbben, talán egy órakor. Egy óra, Mészáros elvtárs gyűlésen van. A folyosón le-fel járkálok. Hangos beszélgetésre leszek figyelmes. — Holnap érkezik 5400 mázsa mész. — Ez az én emberem — gondolom és rögtön meg is szólítom Fodor elvtársat. — Tizenkilencedikén érkezett az első cement szállítmány Zlar nad Hronomból. Azóta 3899 mázsa cementet, 7671 mázsa meszet és egy vagon szarufát helyeztünk el az Ideiglenes raktárban. Az építőanyagokat Turanyból, Malackyból, Nové Mesto nad Váhomból, Radcérő! szállították hozzánk. Végre megérkezett Mészáros elvtárs. Türelmesem válaszol minden kérdésre. — A dunaszerdahelyi járásban 184 ház dőlt össze, 400 ház szorul nagyobb javításra. Ma és holnap technikusaink befejezik munkájukat, hétfőn Csilizradvány és Balony között 29 szovjet faházat állítunk fel. Csak ezek után kezdődik meg az építkezés. Munkaerőben nem lesz hiány, mivel azok a járások, amelyek védnökséget vállaltak az egyes árvíz sújtotta falvak felett, komplexbrigádokat küldenek, beleértve a szakembereket is. A segédmunkási teendőket az épülő falu lakossága végzi el. Az építőanyagot a Duna akció keretén belül kapjuk. Ideiglenes raktárakat állítottunk fel Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen és Somorján. Ha minden jól megy, járásunkban ez év végéig helyre hozzuk a megrongálódott épületeket. Egy magas, napbarnította férfi lép az irodába. " Mészáros elvtárs, itt vannak Opaváról... Hogy megkössük a szerződőst. Izsap, Opava és Liptovský Mikuláš szerződést köt. A dolog sürgős. Hétfőn megkezdik az iskola újjáépítését. A két tanterem, melyben 96 gyerek tanult 85 százalékban megrongálódott. — Aztán utakat építünk •— mondja Zsoldos István, az Izsapi HNB elnöke, aki már kilenc éve 411 ezen a poszton és aki most ;em hagyta el a falut egy percre sem. A 140 házból 18 összedőlt, 20 generáljavításra szorul. A katoíaság már elkezdte a bontási muncálatokat. Közben működnek a izivattyúk, mert a falu nagy részé)en még vlz van. A 738 hek.ár szántóterületből csak 5 hektár maradt szárazon. A falu népe fegyelmezett. Majd Mészáros elvtárshoz fordul: — Hétfőn megkezdhetjük az iskola rendbehozását. Az első téglának, az első zsák lementnek tehát már megvan a iielye. OK tunk, rájöttem, mással Is lemérhető az emberek lelkében beállt változás. Például azzal, hogy Nagy János, vagy Kis Péter akkor is a gyárban men tette a gépeket, amikor saját háza Nagykeszin, vagy Aranyoson méteres vízben állt. Azt hiszem, ez nem kis dolog. A rádió július elsején már bejelentette: „A komáromi hajffgyár felhívja távollevő munkásait, térjenek vissza munkahelyükre, a termelés az üzemben újra megkezdődik." Mindössze néhány száz munkás volt ekkor távol Komáromtól. Ezek nek szólt az üzenet. A dolgozók zöme a városban tartózkodott. Rövidesen több mint nyolcvan százalékuk munkába állt. AZ ÉRVERÉS MEGINDULT — Ami az emberi szervezetben az érrendszer — mondotta a gyártásvezető — az egy ilyen gyárban, mint a mienk, a kábelhálózat. A hajógyártás nagyon villanyenergta-igényes munka. A hegesztők, a formázők, a szerelők, vagy a fémmegmunkálók áram nélkül semmire se mennek. A víz visszahúzódása után megállapítottuk, hogy az összes kábel beázott. Néhány nap alatt 5127 méter nehézkábelt és 2100 méter elágazó kábelt cseréltünk kí. Közben a villanymotorokat ideiglenes vezetékekkel tápláltuk. Az üzem érverése fokozatosan megindult. Az energiafogyasztási kimutatás szerint már csaknem elértük a normális szintet. Tegnap vízre bocsátottunk egy uszályt. Egy félig kész MNL—2000-es motoros teherhajót pedig néhány nappal ezelőtt szárazra húztunk, hogy befejezhessük a szerelését. Már a felvonóberendezést is kijavítottuk. És hihetetlen: a júliusi tervet teljesítettük. KÉSZÜL AZ ÖTVENEGYEDIK MNL—2000-ES Nem akarok hinni a fülemnek. — Valóban az ötvenegyedik? Ha én mondom, elhiheti, mondja a mólón dolgozó villanyszerelő. Valamennyin az én partim végezte a szerelést... Szinte hihetetlennek tűnik. Hiszen •nemrég. — 1961-ben — amikor az első számú MNL—2000-es motoros teherhajót vízre bocsátották, azt mondták a szerelők: „Majd készítünk belőle néhányat". És most — négy évvel később — már a félszázadiknál tartanánk? Közben — persze — mást is csináltunk — magyarázza a villanyszerelő. Acélkonstrukciót a Keletszlovákiai Vasműnek, elkészítettünk egy kisebb flottányi uszályt, eladtunk már jó néhány kotróhajót... És, bocsánat, a hűtőhajókról majdnem megfeledkeztem... Békéssy mérnököt érdekli a fiú szava. Már a „szárazföldön" vagyunk, amikor fejével arrafelé int, amerre az ötvenegyesen a villanyszerelő brigád dolgozik. — Látja? — ez is új vonási a hajógyáriaknak. A büszkeség. Ha az országban minden üzem büszkeségkérdést csinálna abból, hogy Komá romban ilyen hajókat építünk, még jobbak lehetnének az eredményeink. Például a Píesoki Gépgyárban... Vagy a Prerovi Gépgyárban. — Baj van talán a szállításokkal? — Baj. Prerovból például rendszertelenül érkeznek a csörlőberen dezések. A Piesok! Gépgyárból pedig mindig megkésve szállítják a nyomó csapágyakat. Az 50 es és az 51-es kétezer tonnás motoros teherhajókat e megkésett szállítások miatt nem tudjuk befejezni. Pedig — ahogy látja — az emberek Itt szívesen dolgoznak ... Más üzemekkel — mint például a plzeňi Lenin Művekkel, vagy a Královo Pole-i Gépgyárral és az olomouci Sigma üzemmel kiváló az együttműködésünk. Különösen most, a termelés felújítása idején. Szakmunkás-brigádokat és irányítási szakembereket küldtek Komáromba. Ha mindenütt ilyen segítőtársak lennének ... Nem csekély erőfeszítést kíván egy korszerű, kétezer tonnás hajó felépítése. Acéllemezre és radarberendezésre, csörlőre és hajómotorra, meg ezernyi más kisebb-nagyobb alkatrészre van szüksége a hajógyárnak. A csallóközi nagyüzemben több százmillió korona értékű termelőeszköz van. Ennél azonban még nagyobb érték is van a gyárban. A több ezer ember tennivágyása, akaratereje. Soha jobban nem mu tatkozott ez meg, mint a júniusi nehéz napokban. TŰTH MIHÁLY exaiátifö^ ÜNNEPI ALKALOM nyáron is akad elég, különösen a nyaralás folyamán. A lesült testen nagyon jól érvényesül a mély kivágás és az ujjnélküli szabás, de legyünk kritikusak önmagunkkal szemben és csak akkor kövessük ezt a divatot, ha kivágásunk szép és karjaink nem túl vékonyak vagy túlságosan erősek. Az egyszínű selyemruha egyszerűségében elegáns. A szép „V" alakú kivágást színes virág egészíti ki. - Mintás, tiszta selyemből készült a kétrészes, pliszírozott szoknyájú ruha. - Lesült bőrhöz különösen előnyös a fehér, szép szabású ruha, - Fiatal lányoknak csinos a pettyes, böszoknyás kisestélyi, széles pántdísszel. - A mintás anyagból készült nyári kosztümöt szoknyán kívül viselt blúzzal a kismamák is jól kihasználhatják. NYÁRI VENDÉGLÁTÁS Borjúborda nyáriasan: Hozzávalók: 1 kg borjúkaraj, 2,5 dkg só, 4 dkg liszt, 10 dkg zsír, 4 dkg vaj, 2 dkg paradicsompüré, 20 dkg karotta, 20 dkg karfiol, 20 dkg zöldborsó, 10 dkg gomba, 20 dkg zöldbab, zöldpetrezselyem, V2 dkg cukor. A borjúkarajt letisztítjuk, tíz egyenlő nagyságú bordára vágjuk, nem túl vékonyra kiverjük, sózzuk és mindkét oldalát lisztezzük, majd egy serpenyőben felhevített zsírban mindkét oldalát pirosra sütjük és megfelelő nagyságú lábasba tesszük. A serpenyőben maradt zsírban a fennmaradt lisztet világosra pirítjuk, hozzáadjuk a paradicsompürét, elkeverjük, 3 dl vízzel felöntjük, néhány percig forraljuk, majd rászűrjük a bordákra és lefedve puhára pároljuk, A cikkekre vágott karottót és zöldféléket különkülön puhára főzzük, majd leszűrjük róla a vizet. A vajat serpenyőbe teszük és 5 percig pirítjuk benne a finomra vágott, petrezselyemmel megszórt és cikkekre vágott gombát. Utána hozzáadjuk a főzelékféléket, gyengén sózzuk és cukrozzuk, s az egészet 5 percig pároljuk. A bordákat tálra tesszük, levébe elkeverjük az elkészített zöldségféléket, az egészet felforraljuk és ráöntjük a bordák tetejére. Köretnek zsírban sült burgonyát adunk. Hideg harcsa: Hozzávalók: 1 kg harcsa-hús, 15 dkg vegyes zöldség, 2,5 dkg hagyma, 1 dl ecet, 1 g szemes bors, 1/2 babérlevél, 3 dkg só, 25 dkg francia saláta, 2 db főtt tojás, 2,5 dl tartármártás. A harcsát zsineggel formásra kötözzük és besózzuk. Edénybe tesszük, karikákra vágott zöldséget, hagymát, borsot, babérlevelet adunk hozzá, felöntjük vízzel, sót, ecetet adunk hozzá, felforraljuk és gyenge tűzön 15-20 percig, forraljuk. Félreállítjuk s ha kihűlt, jégszekrénybe tesszük. Ha kifagyott, szeletekre vágjuk, tálra, franciasaláta alapra tálaljuk és apró kockákra vágott aszpikkal, tojással körítjük. Tartármártást adunk hozzá. Libamájpástétom gombával: 6 személyes pástétomforma megtöltéséhez V2 libamájat számítunk, A felét szép szeletekre vágjuk. Gombát szép szeletekre vágunk és megtűzdeljük a májszeleteket, majd kevés sóval, törött borssal és pástétom fűszerrel (szegfűszeg, szerecsendió, fehér bors, majoranna, koriander-mag, mustármag) meghintjük, majd konyakkal meglocsoljuk. Néhány órán keresztül így pácoljuk, A megmaradt májat szitán áttörjük, tálba tesszük, sót, pástétomfűszert, kis konyakot adunk hozzá, ezenkívül egy kis fej zsírban párolt, szitán áttört hagymát és összekeverjük, A pástétomformát vékony szalonnaszeletekkel kibéleljük. A forma aljára teszünk a pőréből, ráhelyezzük a májszeleteket, ismét pürét és így mindaddig, amíg az egészet le nem raktuk. Felülre szalonnát teszünk, lefedjük a formát és 2 órán át gőzben főzzük. Hidegen borítjuk ki, leszedve a szalonnaszeleteket. Eper bólé: V2 kg érett, tisztított epret porcukorral bőven meghintünk és 1 dl likőrrel meglocsolunk. Lefedve V2 óráig állni hagyjuk, azután hozzáadunk 1 1/Í 1 fehér bort és 1 liter szódavizet. Jégkockákkal tálaljuk. Sárgadinnye csemege: A sárgadinnye tetejét levágjuk, magjait kikaparjuk. A húsát óvatosan kivágjuk, apró kockákra vágjuk és ugyancsak apró kockákra vágott őszibarackkal vagy más gyümölcsei, cukorral összekeverjük. A keveréket visszarakjuk a héjába, rummal ízesítjük és a levágott dinnye tetejével lefedjük. Jégen tartjuk. Sangria (spanyol üdítő, vendégváró ital): 1 liter vörösbort üvegedénybe öntünk, hozzáadunk 15 dkg cukrot. Vékony szeletekre vágott narancs, citrom, kajszínvagy őszibarackszeleteket teszünk bele és az egészet jégszekrényben hűtjük. Felszolgálás előtt V2 liter ásványvizet és jégkockákat adunk hozzá. Kitűnő szomjúságelleni, nyári ital. GVU

MÖLCSPAKOLASOK •—ir ii 1 1 j m—mu m 111111 — n Párizsi kozmetikai intézetekben indult meg a gyümölcs alkalmazása szépítés céljaira. A gyümölcspakolásokat általában úgy készítik el, hogy a gyümölcs kisajtolt levét egy kávéskanál tejszínhabbal vagy tejfellel és 1 tojásfehérjével habossá verik és úgy kenik az arcbőrre, 20 percig hagyják száradni s utána langyos vízzel lemossák. Tág pórusok ellen az összehúzó hatású almaié, - citromlé - vagy narancslé - pakolást alkalmazzák. A bőr fehérítését elősegíti a citromlé vagy uborkáié pakolás. Az uborkapakolást szeplők ellen is alkalmazzák. Vékonyra szeletelve, egyenletesen elosztva helyezik az arcbőrre, majd 20 perc múlva az uborkaszeleteket le- csak tejfellel és tojásfehérjével felverve véve, az arcbőrt uborkáié és tej egyen- tesszük az arcra, lő mennyiségű keverékével bedörzsölik. Paradicsomszeletkékkel való borítáFelfrissíti és simává teszi az arcbőrt sok is frissítő hatást gyakorolnak azarea málna- vagy eperpakolás. Ezt uflyan- ra. Ül SZLŰ 4 * 1965. július 21-