Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-24 / 203. szám, szombat

Viharos szelek Hellaszban Görögországban politikai válság van. Az utóbbi években nem az első, s bizonyéra netn ls az utolsó, ám a Jelenlegi, látszólag személyi természetű politikai válságnak sokkal mélyebbek a gyökerei, s ma már világos hogy nem politikai pártok ütköztek meg egymással, hanem a monarchia a köztársasági kormányrendszer felé kacsingató polgársággál. Óvatos liberalizálódás A kormányválságot előidéző politikai botrány a kormányzó Centrum Unió párton belül a hadügyminiszter személye körül robbant ki. A heterogén összetételű Centrum Unióban ugyanis Garufaliasz hadügyminiszter képviselte a szélső jobboldali köröket, melyek a reakció szolgálatában a M CTI mm* sgŕÄ" r i királyi udvar szócsövei voltak, s fékezték a kormány balra nyitó politikáját. Papandreu, a Centrum Unió idős vezére az 1963. novemberi választások után lépett a kormányfői hivatalba, miután pártja elsöprő győzelmet aratott az évtizedeken át egyeduralkodó Nemzeti Radikális Unió (ERE) Karamanliszrendszerén. Győzelmét egyrészt a Karamanlísz-klikk teljes erkölcsi és politikai csődje, másrészt a tömegek támogatása segítette elő. Papandreu, aki egykor Venlzelosz antimonarchista liberális pártjában kezdte politikai pályafutását, bizonyos reformígéretekkel — a politikai foglyok amnesztálásával, oktatási reformmal, a régi rendszer visszaéléseinek kivizsgálásával — meg tudta nyerni a választók túlnyomó többségének rokonszenvét és támogatását. Heterogén összetételű pártjában, továbbá a baloldali pártokhoz, elsősorban az EDAhoz való viszonyában a balra nyitás politikáját támogatta, persze btzonyos korlátok között. Papandreu kormányfői munkálkodására az óvatos balra ortentálódás volt jellemző. Eleve távol tartotta magát a radikalizálódástól, amit azzal okolt meg, hogy az erőviszony szembetűnő baloldali eltolódása bősz ellenakciókat váltana kl a meggyengült, de korántsem talafvesztett jobboldali reakció körében. Papandreu tehát megmaradt burzsoá reformpolitikusnak, aki a politikai élet lassú és sohasem következetes reformálásával, liberalizálásával elsősorban az uralkokodó osztály rendszerét akarta menteni a radiicalizálódó tömegektől. Reformjai általában feleúton elakadtak, s nem váltotta be maradéktalanul ígéreteit. Ennek ellenére még mindig a jobbik lehetőség maradt a királyi udvar nyílt támogatásával ismét uralomra vágyó reakciós szélső jobboldallal szemben. Megint Amerika Papandreu miniszterelnökségét nemcsak a gyanakvó királyi udvar nézte rossz szemmel, hanem az Egvesült Államok is. A kormányfő első reformkísérletei óta amerikai diplomaták nemegyszer céloztak a király hívei előtt „kommunista beszivárgásra". s félreérthetetlenül utaltak arra, hogy Papandreu „utat nyit a kommunizmus előtt" Görögország messze van az Egyesült Államoktól, nem olyan könnyű a közvetlen fegyveres beavatkozás, mint a latin-amerikai országok esetében. Ugyanakkor az amerikai kormánykörök biztosak voltak benne, hogy a királvi udvarban és híveiben mindenkor szövetségesekre találnak. így robbant ki a Garufaliasz eset. Az Egyesült Államok kormánya május 27-én felszólította a görög kormányt, hogy vegyen részt a vietnami háborúban. Papandreu ezt kereken megtagadta. A király viszont igent mondott, ami ellen a miniszterelnök felháborodottan tiltakozott. Ezt jogosan tette, hisz ekkor már birtokában volt egy dokumentum, amely rávilágított az amerikai javaslat vagy követelés lényegére: Görögország nem jelképes, hanem tényleges haderővel kapcsolódott volna be a vietnami hadműveletekbe, s ezért az ország északi határának védelmére idegen NATO-katonaságot helyeztek volna el. Ennek ellenére a királyi udvar, s hű szekértolója, Garufaliasz, a dúsgazdag sörgyárosból lett hadügyminiszter kitartott az amerikai terv mellett. Sőt, Garufaliasz arra vetemedett, hogy amikor Papandreu elrendelte a hadsereg megtisztítását a reakciós elemektől, nem a monarchista tiszteket, hanem a miniszterelnökhöz közel álló, demokratikus egyéneket akarta eltávolítani a tisztikarból. Garufaliaszt fegyelmi után kizárták a Centrum Unió pártból, s Papandreu kérte a királyt, rendelettel mozdítsa el tisztségéből a hadügyminisztert, miután pártja lemondási felszólításának nem engedelmeskedett. Mivel a király nem volt hajlandó megválni Garufaliasztól, Papandreu felvetette lemondásának lehetőségét. A király megelőzve a kormányfőt egyszerűen új miniszterelnököt nevezett kl a Centrum Unió jobboldalához tartozó Atanassziadesz-Novasz személyében, így puccsszerűen sikerült biztosítania a monarchisták befolyását. A nép közbeszól A világsajtó majdnem két héten át első oldalon foglalkozik a görögországi eseményekkel, s ez is annak a jele, hogy nem egyszerű, megszokott kormányválságról, vagy személyi változásról van szó. Novasz átvette hivatalát, és hosszú huzavona után megalakította kormányát a Centrum Unió képviselőiből, ám a jövő héten következik a próbatét: be kell mutatkoznia a parlamentben, hogy a képviselők bizalmi szavazással döntsenek az új kormány sorsáról. Bár nem láthatjuk előre a szavazás kimenetelét, a nép hangulata jó barométer. Naponta egymást követik az eltávolított Papandreu miniszterelnököt támogató tüntetések, s a nép most Papandreuban látja a demokrácia fő védelmezőjét. Karamanlisz a nép haragjával dacolva több mint egy évtizedig fenntartotta magát a miniszterelnöki polcon, a végén mégis megbukott. A monarchistáknak látniuk kell, hogy a görög nép ma már nem passzív tömeg, hanem vannak céljai, követe lései, és cselekedni ts képes. A királyi udvar most elvetette a kockát. A királyi udvar ballépését — mert kétségtelenül az történt — nem magyarázhatják a fiatal Konstantin király politikai éretlenségével. Az uralmát féltő görög arisztokrácia lényegében Washington eszköze. Az Égve sült Államok avatkozott be bajkeverő szerepében Görögország belügyeibe. Az új kormány kinevezésével nem múlt el a válság. A helyzet komoly. Az EDA új általános választásokban látja a kivezető utat. A királyi udvar s a vele szövetkezett reakció bizonyára mindent elkövet annak megakadályozására, hogy a nép mondja ki az utolsó szót. LÔRINCŽ LÁSZLÓ Ne várjon a véletlenre, használja ki az alkalmat! 1965. augusztus 26-án 50 0Ó0 korona, vagy egy személyautó boldog tulajdonosa lehet, ha részt vesz a Csehszlovák Állami Sorsjáték 47. húzásán I figyelem! Húzás mar augusztus 26-án! ELSIMULNAK A RÁNCOK A

traktor nagy pöfögve kel át a gáton. A túloldalon megáll. Fenn a pótkocsin ketten ülnek. A fiatalabbik megenged egy ördögímádságot. — A szentségit ennek a gátnak, széttúrhatnák már, hiszen visszament a víz. — No, no, lassabban a testtel, öcsém. Egy hónappal ezelőtt sok verítéket belecsurgattunk mi ebbe a gátba. Én is, te is, meg az apád ls. Meg aztán a víz még ott fehérlik a laposokban. Azt meg ne feledd el, hogy a gát elsimításával soha nem kell úgy sietni, mint az építésével — magyarázza társának Tóth bácsi, a szövetkezet egyik állatgondozója. Józsi nem is felesel vissza, hiszen Tóth bácsi éppen háromszor annyi tavaszt élt meg, mint ő. Inkább kérdez. — Mit gondol, mikor terem ebben a földben valami? Tóth bácsi nem válaszol azonnal. Mert hirtelenében mit is lehet erre válaszolni. Talán emlékeiben kutat? — Volt már Itt egyszer akkora vlz, mint az idén. De akkor nem júniusSumován Egy határőr naplójából A šumavai városka pihen. A nyitott autóból figyelem az elsuhanó házakat. Ilyenkor sok mindenre gondol az ember, az alvó városra, a szülőkre, egy lányra ... Hatan vagyunk. Egy tiszt, négy katona és a térdemhez simuló kutya. A tiszt dohányzik és az elemiám. pa pislákoló fényénél keresgél valamit a térképen. Azután hosszan néz a messzeségbe. A kislányára gondol, akinek éppen egy mesét mondott, amikor felcsendült a tele. fon és ő nem fejezhette be a mesét. Az autó — mi úgy hívjuk, hogy „gazik" — hevesen fékezve megáll. Rövid parancsszavakat hallunk és nekivágunk az erdőnek. Az eső egyre tolakodóbb, de mi csak rohanunk előre. Gondolataink egyformák: elfogni azt, aki megzavarta nyugalmunkat, aki miatt abbamaradt a mese. A leadóállomás búg, lábaim nehezek. Öt férfi rohan a sötétségben. Ötféle sors, ötféle természet, de egyetlen közös gondolat. Mellettem rohan a kutya, hallom a lihegését. Az eső elmossa a nyomokat, de a sötétben kirajzolódik egy mozduló árnyék... rövid dulakodás, azután kattan a bilincs. Ismét búg a motor, és a tiszt újra cigarettára gyújt. Nem tudom, mire gondol, csak annyit tudok róla, hogy felesége van és hároméves kislánya, aki nem hallotta a mese végét. Az eső a kocsi ponyváját veri, a reflektorok fényei áttörnek az eső csillogó fátyolán. A šumavai városka nyugodtan pihen... PETERFI GYÖRGY ban Jött, hanem Januárban. Jeges ár. Szerencsére 3—4 nap múlva már csak a jégtáblák és jégtorlaszok emlékeztettek a komoly katasztrófával fenyegető áradásra. Most meg ... P

éter bácsi ott ül a körtefa alatt, a töltésen. Eddig csak hallgatta a beszélgetést. Most ő veszi át a szót. — Bizony Józsi, én lassan már két hetes (77) leszek, megjártam a Doberdót, átéltem a második háborút, de akkora pusztítást, mint amilyet ez az idei árvíz vitt végbe arra befelé, akkorát én még nem láttam. Néhány faluban csak annyi ház maradt állva, hogy a két kezemen is megszámolhatnám őket. Adjunk hálát az égnek, hogy nálunk nem okozott túl nagy kárt. A traktoros, aki éppen befejezett valami javítást a gépen, nem állhatja szó nélkül az utóbbi megjegyzést. — Péter bátyám, én inkább azoknak a kezét áldanám, akik Jóformán néhány óra alatt készítették el ezt a 4 kilométer hosszú gátat. Akkortájt onnan felülről többet ártottak, mint segítettek. Ha a fentiekre bízzuk a dolgot, akkor a hetényi határból nem 500, hanem 800—900 hektár került volna víz alá, meg aztán vagy 30—40 ház is bizonyára az ebek harmincadjára kerül. — Nem is azért mondtam én — mentegetődzik az ősz hajú ember —, hiszen én is ott voltam, ahol kellett, én se vártam az égi áldásra. l/esernyés mosoly tolul az ajkukra. Mert hiszen nem hánytorgatnak ők egymásnak semmit, csak éppen az idegőrlő feszültség még akarva-akaratlanul ott lappang az emberben. Annak az éjszakának a feszültsége, amikor csaknem 9000 zsákot töltöttek meg homokkal, nem egykönnyen tűnik el nyomtalanul. Még a mosolyban is ez érződik. A traktoros búcsút Int, s elindul a masina. Azon az úton, amelyiken még nem ls olyan régen legalább méteres víz állott. A laposokban legalább 200 hektárnyi területen még víz áztatja-lúgozza a talajt. Innen már csak csatornákon vagy szivatytyúkkal juthat el a Dunába. Szivatytyú ugyan kevés van, de az a kevés éjjel-nappal dolgozik. És helyenként, ahol csaknem kétméteres víz szapulta a televényt, már szürkül a hant. Igaz, hogy ahol még víz áll a földeken, ott még haldoklik, vagy már meghalt a növényzet. Hetényben főképp a kapások kerültek víz alá. A cukorrépa mind, a kukoricának pedig a nagyobb része. Az évelőkből is közel 100 hektárt semmisített meg az ár. Nagy a veszteség. Az ezerhektáros szövetkezet tagjai az idén alig 500 hektárról fogják betakarítani a termést. De 300 hektárnyi elöntött területen lassan szürkül a hant. Abban ís bizakodnak, hogy a vetőmag juttatásával kapcsolatos hír nem csupán ígéret. S

zemléljük a már nem tengernyi de még mindig elég nagy területen elterülő vizet. Tóth bácsi töri meg a csendet. — Valamicskét azért mindennap apad. Lehet, hogy pár nap múlva legalább néhány hektárba vethetünk valamit. Takarmánynak. Hogy az állatokat ne kelljen a vágóhídra vinni. A mélyen felázott talaj egyelőre még nem alkalmas a művelésre. De ott, a határ túlsó oldalán már két öntözőberendezés ontja — nem a pusztító, hanem az életető vizet a növényzetre. Az elhullott vadakat összeszedték, fertőtlenítik az árviz sújtotta területet, irtják a szúnyogot. A határ másik felében már learatták az őszi árpát, a repcét, s az első hektárokról rendre vágták a tavaszi árpát és a búzát. Jó termést ígér a kalász, elevenedik az élet. H

a nem is olyan mértékben, mint Alső-Csallóközt, Hetényt ls érzékenyen érintette az árvíz. De itt az élet lassan már visszatér a rendes kerékvágásba. Talán csak napok kérdése, és a föld arcáról elsimíthatják a mesterségesen épített ráncokat. És akkor a hetényi emberek arcáról is bizonyára eltűnnek a redők. HARASZTI GYULA Megpendültek a kaszák... AZ ARATÁSI bizottság esll ülésén elég komor hangulatban folyt a tanácskozás. Szép termést ígér a határ, de a délutáni próbaaratás, a gondokat szaporító esős időjárás következtében nem járt valami nagy sikerrel. — A határt Járni öröm, olyan jó termés ígérkezik — újságolja Tuchyňa János, a Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság zempléni részlegének vezetője — de mit ér, ha a gépek tehetetlenek az^ átázott talajon... — Ennyi eső még nem esett a határunkban aratás idején, mint az idén, közben a Bodrogon túl vígan aratnak... Valamit tennünk kell — Jegyzi meg Sütő Vince, a HNB elnöke. — Nem lehet tovább várni a Jó időre, ... elő kell venni a kézikaszákatl — hangoztatják többen a jelenlevők közül. Ebben meg is egyeztek, és szétszéledve gondterhelt arccal kémlelték a csillagos égboltot, nem borul-e rá a napokban annyira gyakori felhőfüggöny? .., Másnap reggel öt óra körül Zámba Mihály csoportvezető név szerint hívta aratásba a falu kaszásait. Néhány perc múlva sok helyütt megpen. dűltek a kaszák, hagyományos szerszámját élezte Csatlós János, Lipán Gábor, Szukoly Miklós, Tóth Ferenc, Kosztura Miklós, Bordás Ferenc, Sütő Lajos és a többi markos férfikéz .. „ KIVONULT tizenkilenc kaszás a „Sajgóra", és szerszámuk alatt engedelmesen dőlt rendre a beérett árpa. Közben beborult, s megeredt az eső, egy óra hosszat meg sem állt... Amikor a felszakadozott felhők között kibújt a nap és sugaraival bearanyozta a nedves kalászokat, a fák alól előbújtak a kaszások is; késő estig szorgalmasan vágták az enyhe széltől szikkadozó árpát... —Ik, Nagy nevek, gazdag műsor Beszélgetés VASZY VIKTORRAL, a szegedi Nemzeti Színház igazgatójóval MA KEZDŐDNEK AZ IMMÁR VILÁGHÍRŰ SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK. S

zegedi látogatásom alkalmával felkerestem Vaszy Viktor érdemes művészt. A kiváló karnagyot otthonában, munka közben találtain. Oj szerzeményének hangszerelésén dolgozott. Az Ember tragédiájának kísérőzenéjét készítette, amely az ez idei Szegedi Szabadtéri Játékokon kerül bemutatásra. A Dóm előtti szabadtéri színpadon nagyban folynak a próbák, hogy a nagyszabású mű méltó keretet kapjon. Alkotó légkörben formálódik a Tragédia, amely minden bizonnyá,1 óriási méreteit és a látványosságot tekintve minden eddigi Tragédia-előadást felülmúl. Vámos László rendező kiváló művészekre bízta az egyes főszerepek kiosztását. Évát Ruttkal Eva, Ádámot Nagy Attila, Lucifert Gábor Miklós alakítja. Vaszy igazgató fiatalos temperamentummal felel kérdéseimre. Elmondja, hogy ez Idén ünnepelte 40 éves karmesteri Jubileumát. Az ünneplés fénypontja Budapesten az Erkel Színházban volt, amikor /. S. Bach: „János passió"-ját vezényelte. Az idei Szegedi Szabadtéri Játékokon Puccint: Turandot című operáját vezényli. 1938-ban már egyszer a Dóm téren előadták a Turandot Gtna Cigna és Gtovannl Breviarló-va 1. A Turandot-előadés főszerepléi s> idén ls ismert, világhírű művészek. A címszerepet a Convent Garden állandó tagja, Anny Shuard énekli. Ntkola Nlkolov, a már Közép Európában jól ismert bolgár tenorista Kalaf herceg szerepét, Llu szerepét pedig Jea-nette Fiion görög énekesnő énekli. Hagyományossá vált már, hogy magyar zeneszerző müve ls szerepel a műsoron. Ez idén még Erkel Ferenc: Bánk Bán-Ját Is vezényli Vaszy Viktor, amelyben a budapesti operaház szólistái lépnek színre. A főszerepeket Slmándy József, Moldován Stefánia és Komlósy Erzsébet énekli. A nagyszabású előadás színvonalát a 80-tagú zenekar, a 100 tagú operakórus és a balett ls emeli. Minden előfeltétele megvan annak, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok kiváló zenei eseménnyé váljanak. A hatalmas nézőtér a Dóm téren 7000 néző befogadására alkalmas. A fesztivál külön érdekessége Bernstein: West Slde Story c. művének bemutatója augusztus 14-én. Az angol együttes rendezőkoreográfusa: fohn Gregory. Vaszy Viktor a fesztivál után Budapesten Beethoven: Missa Solemmisét vezényli. A sok munka után megérdemelt ** a pihenés. A mester örök szerelmese a mi Tátránknak, ahol minden évben nyaral- Azt is mondhat-. Vaszy Viktor vezényel nánk, hogy otthon nyaral, mivel gőmörpanyltí születésű. Most egy új szimfónián dolgozik, melyet Tatranská Lomnlcán kezdett el komponálni.' A mű címe: Tátrát szimfónia. A fáradhatatlan művész mindig új tehetségek után kutat. Legújabb felfedezettje Alpár Márta, a szegedi színház gyönyörű hangú drámai szopránja. ' IMRICH G9BM Ü] SZÚ 4 * 1365. július 24.