Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-23 / 202. szám, péntek

Izgága emberek Még az idén termést ad a f öld A komáromi járásban a Zelený Háj-i szövetkezetnek csaknem egész földterülete víz alá került a pati gátsza­kadás után. Az árvíz lefolyása után azonnal megkezdték a talaj rekultivációját. A felszántott földbe takar­mánykeveréket vetnek, (CTK — St. Petráš felvétele) K ö z g a z d a s a g ' 7. Az értéktörvény A szubjektivizmus fokozatos klküszö­fcölése és a gazdaságpolitika tudományos alapokra való helyezése megköveteli, hogy érvényre juttassuk a gazdasági fej­lődés általános összefüggéseit tükröző gazdasági törvényeket. A legfontosabbak egyike az értéktörvény. Az értéktörvény az árutermelésre jel­lemző gazdasági törvény; lényege, hogy az áruk értékét az előállításukhoz tár­sadalmilag szükséges munke mennyisé­ge határozza meg és az áruk cseréje általában értékük alapján történik. Az értéktörvény arra készteti az áruterme­lőket, hogy számoljanak a társadalmilag szükséges munkafordítással, és annak csökkentésére törekedjenek. A munka eredménye a szocializmusban nem csupán termék, hanem egyben áru ls. Az árunak használati értéke és ér­téke (csereértéke) van. Az értéktörvény felhasználásával arra törekszünk, hogy a használati érték és az érték fejlődé­sét összehangoljuk. Mi a különbség a használati érték és az érték között? A használati érték a dolog hasznos­sága, valamilyen emberi szükséglet ki­elégítésére való alkalmassága. Egyes dolgok közvetlenül elégítik ki az ember szükségletét, mint például a fogyasztási cikkek (élelem, ruházat stb.), mások anyagi Javak előállítására használt ter­melési eszközként szolgálnak. Az embe­ri munka termékének használati értékét a konkrét munka teremti meg. Az ember által teremtett használati értékek a ter­mészeti tárgyak és a munka egyesülése révén jönnek létre. Az érték fogalma közismertebb: az áru­ban megtestesült és tárgyi alakot öltött társadalmi munkát Jelent. A termelés fejlesztési tendenciájának meghatározásakor nem vehetjük alapul csupán az áru használati értékét, mert használati értékek összmennyisége (a társadalom rendelkezésére álló adott munkamennyiség mellett) az egyes ter­mékek értékének nagyságától függ. A cél az, hogy viszonylag legnagyobb meny­nyiségű használati értéket hozzunk lét­re az egyes termékek viszonylag leg­alacsonyabb értéke (vagyis a bennük alakot öltött társadalmilag szükséges legkisebb munkamennyiség) mellett. Az érték nagysága határozza meg az árucsere folyamatának összefüggéseit ls. Az árviszonyoknak összhangban kell lenniük az értékviszonyokkal, ami any­nyit Jelent, hogy rendes körülmények között (bizonyos termékfajták kivételé­vel, ahol szerepet játszanak az egész­ségügyi, szociális, kulturális stb. szem­pontok), az árnak összhangban kellene lennie az értékkel, feltéve, hogy a ke­reslet és a kínálat egyensúlyban van. Az értéktörvény felhasználása tehát többek között elősegíti, hogy az árvi­szonyok alkalmazkodjanak az értékvi­szonyokhoz. E folyamat feltételeinek megteremtése lesz a következő évek egyik legbonyolultabb problémája, mert az eddigi árképzés — különösen a ter­melési eszközök esetében — nem az ér­tékből, indult ki, s emellett az árstabi­litást csak mint nyilvántartási elvet ér­telmeztük. Az árak tehát nem tükröz­ték a termelés és az árucsere feltételeit. A jövőhen az árképzés alapjául a ter­melési ér (előállítási költségek) fog szolgálni. Az értéktörvény az árucsere szabályo­zójaként hat (a tervszerűen megszabott határok között). Hasonló hatást fejt kl a munkaelosztásra is az egyes vállala­tok, szakágazatok és Iparágak viszony­latában. Az érték és az értékviszo­nyok s Jövőben nagymérékben befolyá­solják majd a vállalatokat, hogy a tervben, meghatározott fő arányok kere­tében mit és hogyan termeljenek. Meg­nyilvánul a piac pozitív hatása ls, amely arra kényszeríti a termelőket és a ke­reskedelmi vállalatokat, hogy vegyék fi­gyelembe a fogyasztók igényeit. Fokoz­ni kell az érték befolyását a vállalatok bruttó Jövedelmének alakulására (tehát egyben a keresetekre) is. Ha az egyedi (vállalati) munkaráfor­dítás és a társadalmilag szükséges mun­karáfordítás közti különbség éreztetni fogja hatását a vállalat pénzügyeiben, az értéktörvény egészséges gazdasági nyomásként hat majd a műszaki fejlesz­tésre és a gazdaságos termelésre. Nem lesz túl sok PEDAGÓGUS? Szfve-lelke a 12-éves rimaszombati közös szlovák—magyar középiskolá­nak Danis Tamásné igazgató. Erélyes és szereti a munkáját, büszkén mond­ja, hogy náluk ez a forma bevált. Csak az lenne jő, ha a felső tagozat magyar osztályaibői kettő-kettő len­ne. így azután a tanulók választhat­nának a humá-n- és a reáltagozat kö­zött. Az idén 36 magyar tanuló tette le az érettségit és szavai szerint a taná­rok újszerű módszerekkel a múlthoz viszonyítva jobb eredményeket értek el. A szlovák nyelv oktatásában sincs hiba, viszont nehézségek vannak azokkal a tanulókkal, akik a falusi iskolákból jönnek fel. Ez az orosz nyelv oktatására ls vonatkozik. — Segítsen szerezni nekünk egy jó kémia-biológia szakos magyar tanerőt — moriäjä, majd felcsillanó szemmel említi meg, hogy az idén első ízben kívánja folytatni tanulmányait min­den leérettségizett tanulójuk. Ez az eredmény még szebt^ lenne, ha a harminchat közül nem jelent­keztek volna húszan a pedagógiára. A műegyetem' például sokkal több magyar hallgatót vár.., (g. 1.) S MOST SZENT A BÉKE..: A 17 éves Eleanor Robertson asszony válópert indított 18 éves férje ellen, aki — úgymond — szabad idejében kizá­rólag villanyvasútjával és autójával szórakozik. A bíróság a feleség keresle­tét visszautasította. Amikor ugyanis az asszonytól megkérdezték, mit akar a közösen szerzett tulajdonból megtarta­ni, ezt válaszolta: „Természetesen a vll­lanyvasútat és az autót " A bíróság erre fel rendszeres időpontokat szabott meg, amelyekben a házastársak mindegyike külön-külön vagy a vonattal, vagy az autóval játszhat. Tisztaság — fél egészség Ebben az évben a lakosság na­gyobb tömegei kényszerültek lakó­hely-változtatásra, miután az árvfz elől kellett menekülniük. Nagyobb embertömeg együttléte viszont mindig a fertőzés veszélyével jár. A hastífusz, a paratífusz és a vér­has kórokozói az állati és emberi ürülékkel kerülhetnek a vízbe, de fertőzést okozhat az árvízbe fulladt állatok teteme ls. A talajvíz, amely elönti az emésztőgödröket, trágya­dombokat, beszivároghat a kutakba. Éppen ezért az árvíz sújtotta terü­letekre tartályokban szállítják az Ivó­vizet, de az ármentes részek és Is­meretlen kutak vizét ls csak felfor­ralt, illetőleg fertőtlenített (klóro­zott) állapotban szabad Inni. Ugyan­csak felforralt vagy fertőtlenített vi­zet kell használni a gyümölcs és zöldség mosásához, a mosogatáshoz, a fogtisztításhoz és általában a sze­mélyi higiénia minden területén. A vizet legalább 5 percig kell forral­ni és legajánlatosabb különösen a csipkebogyóból készült tea fogyasztá­sa. A nagy tömegek közös tartózkodási helye teszi Indokolttá, hogy szigo­rúan be kell tartani a fertőzés elleni harc előírásalt. Ezen a téren első helyen kell említeni a személyi hl giéniát, amelynek elhanyagolása bél megbetegedést okozhat. A legfőbb szabályok: minden étkezés előtt és a WC használata után kezet kell mosni. Az evakuációs központokban meg­könnyíti a tisztálkodást a fürdési és tussolási lehetőség. Minden nap 1 e­ga 1 á b b derékig meg kell mosakod­ni és az esti lábmosás is rendkívül fontos. A zoknit, harisnyát naponta, a fehérneműt szükség szerint kell cserélni. Állandóan figyelni kell, nem fordulnak-e elő férgek és élősdiek. A higiénia kellékei: törülköző, fog­kefe, fésű stb. — személyi jellegű használati tárgyak tehát nem kölcsö­nözhetők. Az ilyen „baráti segítség" csak ártalmas, mert terjesztheti a penészgombás megbetegedéseket. De nem szabad mellőzni a környe­zet hlgénláját sem. Ne tároljunk a helyiségekben romlandó ételeket. A legszükségesebb élelmiszereket védjük a legyek, férgek ős rágcsálók elől, mert ezek terjesztik a fertőzést. A hulladékot dobjuk az erre a célra kijelölt tartályba. Az ágyneműt, takarókat, szalmazsá­kokat a napon kell szellőztetni, hogy alaposan kiszáradjanak és ugyanak kor a nap Ibolyántúli sugarai elpusz­títhassák a kórokozó baktériumokat A szállásokon ne sepregessünk, ha­nem vizes ronggyal törüljük fel a padlót. A seprés nyomán felszálló por ugyanis szintén baktériumokat tartalmaz.' A. lakóhelyiségekkan v> dohányozzunk! Igen fontos az állan­dó szellőztetés. A fürdőhelyiségek, mosdók, öltözők a személyi higiénia legfontosabb té­nyezői, tehát a közösség érdekében ügyeljünk a tisztaságukra. A beszeny­nyezett WC-k nemcsak ízléstelenek, hanem az egészségre ls veszélyesek. A nők az egészségügyi betéteket az arra kijelölt tartályba dobják, hogy ne dugaszolják el a lefolyót. Az étkészletet (ahol saját étkészle­tüket használják) forró szódás vízben kell lemosni és féregmentes helyen tartani. A nyári hónapokban ne fo­gyasszunk majonézt, disznósajtot, pu­ha szalámit, tehát gyorsan romlandó élelmiszereket. Csak olyan konzerve­ket fogyasszunk, amelyeknek dobozán nem mutatkoznak kidudorodások és csak olyan mennyiségben, amit egy­szerre elfogyasztunk. Nyitott konzerv­dobozok tartalmát ne tegyUk el „ké­sőbbre", mert gyorsan megromlik. A fertőzéses megbetegedés elleni harc tulajdonképpen a gyakorlatban már Igazolt higiéniai rendeletek be­tartását jelenti. Ehhez nem elegendő az egészségügyi szervek és a Vörös­kereszt szervezeteinek munkája, ha­nem minden polgár segítségére szük­ség van. A megelőzés érdekében min­den megbetegedésről pontos kimuta­tást kell készíteni. Ezért: hányinger, láz ás hasmenés esetében ne várakozzunk, hanem azonnal forduljunk orvoshozl MUDr. IV A N JANU&EK • Szándékos testi sértés Vigadni vágyó fiatalembereknek egy táncmulatság megér néhány kilo­méternyi gyaloglást. Arra a hírre, hogy Derencsényben. bált tartanak, este tizenegy óra körül hárman indultak útnak Pádárról, köztük Farkas lafos huszonhétéves, háromgyerekes családapa. A mulatság színhelyén minden asztal foglalt volt, ez azonban nem zavarta őket. Mulatni a fal mellett állva ls lehet — gondolták — az a fontos, hogy szépen szóljon a zene, s ne legyen hiány kedvderítő italban. S miután mindez megvolt, igen fői érezték magukat. Még nagyobb lett Farkas Lajos öröme, amikor tár­saságukhoz csatlakozott két testvére. Rövid idő alatt megittak egy liter erős pálinkát és számtalan korsó sört. Az elfogyasztott itallal egyenes arányban növekedett jókedvük, meg­gyorsult vérkeringésük, lábuk táncra vágyott, természetesen saját nótájuk­ra. Ez még nem lett volna baj, elvégre a zenészek jó pénzért bárkinek elhegedülik a nótáját. A baj ott kezdődött, hogy egy másik, ugyancsak rózsás hangulatban levő társaság is saját nótájára akart mulatni. Ebből nézeteltérés keletkezett, s mivel szép szóval nem tudták eldönteni, kinek húzza a zenekar, tettlegességre került sor, s Farkas Lajost az ellenlábas társaság egyik tagja leütötte. A balul sikerült mulatság után a három testvér bosszút forralt, s alig várta a pillanatot az „adósság" visszafizetésére. Pedig tudhatták már, hogy az efféle dolgok rendszerint rosszul végződnek. Farkas Lajos mulatós ter­mészetű ember, akt ittas állapotban kötekedővé, izgágává válik. Vereke­désért eddig négyszer ítélte el a bíróság. A Farkas-testvéreknek csakhamar alkalmuk nyílt a „kölcsön törleszté­sére". Egy napon a járási építővállalat tehergépkocsiján Alsópakorágy felé utaztak. Egyszeresük meglátták az úton vetélytársukat, aki az említett mulatságon Farkas Lajossal összetűzött. Felszólításukra a mit sem sejtő sofőr megállította a kocsit. Farkasék leugrottak róla, s mind a hárman nekirontottak a meglepett embernek. Agyba-főbe verték, még akkor ts rugdalták, amikor az ütésektől már a földre zuhant. Áldozatuk heteken át nyomta az ágyat. Farkas Lajos, az ügy fővád­lottja pedig ismét „adósságot• törleszt". Szándékos testi sértésért négyhó­napos börtönbüntetését tölti. § A garázdaság kellemetlen következményei Szereti az italt, emiatt elhanyagolja munkáját. Legutóbbi álldsábfí ls azért bocsátották el, mert munkaidőben kötelességteljesítés helyett a kocs­mában ivott. Sorozatos részegeskedése következtében rendezetlen családi életet él, nem gondoskodik felesége és kiskorú gyermeke eltartásáról. Ittas állapotban erőszakos, garázda természetű. Ez a hibája már sok kellemetlenséget okozott neki. Eddig ötször ítélte el a bíróság. Jelenleg a hatodik esetben kiszabott börtönbüntetését tölti. Marusinec Imre, harmincnyolc éves rimaszombati lakos azon a bizo­nyos napon pontosan megjelent munkahelyén. Délelőtt rendesen dolgozott, ebéd után azonban megszomjazott, s mivel a vizet nem kedvelte, szom­jának oltására a Stnec vendéglőbe ment. Ott iszogatott munkaidőben órák hosszat, s bár felettese háromszor is figyelmeztette, nem ment vissza a munkába. Délután fél négy körül távozott a vendéglőből, a munkahelyén összeszedte holmifát, majd rövid időre hazatért, s némi pénzt vett ma­gához. Azután sietett vissza a vendéglőbe, és folytatta az Ivást. A tetemes mennyiségű alkohol erősen a fejébe szállt, s amint tenni szokta, belekötött az emberekbe, italt akart velük fizettetni, kiöntötte mások sörét a pohárból, Idegenek asztalához ült, hangoskodott, zavarta a jelenlevőket a szórakozásukban. , Az egytk asztaltársaság tagjat közül valaki figyelmeztette a részeget: hagyja békén őket, viselkedjék rendesen. Az Indulatos ember a figyelmez­tető szavakra felbőszült, megtámadta az illetőt, s ökölcsapással véresre sebezte arcát. Az incidens után dühöngeni kezdett, felborította az aszta­lokat, széket ragadott, azzal támadt a vendéglőben tartózkodókra. Bosszú tusakodás után sikerült csak megfékezni. A rendőrségre szállították. Marusinec Imrét garázdálkodásért ezúttal öthónapi szabadságvesztésre ítélték. • A bíróság eldöntötte ľ ľ! ,flem tudom eldönteni, hogy bűnöt vagyok-e vagy sem, mivel tettemet az alkohol hatására követtem el" — jelentette kt a járásbíróság büntető tanácsa előtt Keresztes Barna jánosl fiatalember. A vádlott különben Igyekvő, dolgos szövetkezeti tag, munkájával meg vannak elégedve. Nagy hibája azonban, hogy korán rászokott az italra, s részeg állapotban könnyen elveszti a fejét, összeférhetetlenné válik. Pár évvel ezelőtt tízhónapi szabadságvesztésre ítélték testi sértésért. A bün­tetésből azonban nem okult. Rendbontás miatt kétszer állt a he\yt közrend­védelmi bizottság előtt. Most ismét börtönbe került garázdálkodásért és nyilvánosság előtt elkövetett durva sértegetésért. Keresztes Barna aznap, amikor az eset történt, már délelőtt beült a kocs­mába. Az elfogyasztott alkohol, úgy látszik, még jobban növelte szomját, mert ebéd után első útja megint a kocsmába vezetett. Az egész dél­utánt ott töltötte, egymás után ürítgette a poharakat. Hat óra után az alkohol hatása már nagyon meglátszott rajta, ezért a kiszolgálónő nem adott neki több italt. A hirtelen haragú fiatalembert ez Igen feldühítette, s trágár szavakkal durván sértegette és megrágalmazta a klszolgálónőt. Viselkedése nagyon felháborította a jelenlevőket. Emiatt még jobban jelbőszült, s törni-zúzni kezdett a vendéglőben. Néhány perc alatt huszonöt poharat tört össze, és a pultot ts jel akarta borítani. További garázdálkodásának a jelenlevők vetettek véget, az Izgága le­gényt megfékezték és kidobták a vendéglőből. A bűnösség kérdését egy­értelműen döntötte el a járásbíróság büntető tanácsa, amely a vádlottat öthónapi szabadságvesztésre ítélte. GÄL LASZLÖ Európai eszperantista konferencia A napokban véget ért Bécsben az egyhetes eszperantista konferencia, melyen 23 európai ország 500 eszpe­rantistája vett részt. A tanácskozáson két fő problémával foglalkoztak: a nemzetközi nyelv jelenlegi szere­pével s az eszperantónak a turiszti­kában való felhasználásával. Az érdeklődés középpontjában dr. Iva Lapenna professzornak, az USA (Unlversala Esperanto — Asoclo) el­nökének előadása állt. A professzor többek között kijelentette, hogy az ENSZ egyes szekcióiban használt hiva­talos nyelvek szaporodása egyre job­ban megnehezíti a tolmácsok munká­ját, ami azonkívül, hogy költséges, eléggé hosszadalmas és pontatlan. A fejlődés azt mutatja, hogy az eszpe rántó nemsokára teret kér magának a nemzetközi kulturális kapcsolatok­ban ls. Az eszperantó iránt megnőtt ai igény az E-NS-Z-ben is^ amit az is bizonyít, hogy körözvénnyel kérik ar eszperantónak a nemzetközi kapcso­latokba való bevezetését. A köröz­vényt eddig 400 millió ember Irta alá. A becslések szerint Jelenleg a világon 4 millió aktív eszperantista van. Az értekezleten népes küldöttség vett részt Csehszlovákiából és más szocialista országokból is. Jelen vol­tak a szovjet eszperantisták olyan ki­váló képviselői is, mint dr. Armand professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja és Tyetyerin, Rijtkov, valamint az örmény Szooak és má­sok. Megismertették a konferencia résztvevőit az eszperantó alkalmazá­sáról és fejlődéséről a Szovjetunió­ban. Az eszperantisták' víllgkongresltil­sát legközelebb « magyjr fővárosban híviák p»vb«f b H.­fTJ 1 V i??- j ''Hus 21i,

Next

/
Thumbnails
Contents