Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-02 / 181. szám, péntek

ES MÉGIS..; Riport egy kommunista állhatatosságáról KÉTSZER IS meg kell gondolni, sem ment. Végül huzamosabb Ideig míg az ember cikket mer írni a kom bájnos szénfejtés sikeréről a Kékkői ment a gép, de annyi baj volt vele, hogy egy főre egy műszakban átlag Szénbányákban. Egyszer már pórul öt tonnát jövesztettek vele. A kézijártam, azóta igen óvatos vagyok eb- fejtéssel 6,4 tonnát. A vezetőség végül döntött: amíg néhány műszaki problémát meg nem oldanak, felfüggesztik a kombájnfejtést. Dérék megtettek mindent, gmit ben a kérdésben. „Mégis sikerült üzembe helyezni a kombájnt Pótoron" — hallottam jó néhány évvel ezelőtt a hírt, s nyomban ott termettem: Ezt látnom kell! Meg is mutat- lehetett. Elbúcsúztak a kombájntól. ták a módosított fejtőkarral felsze relt Donbaszt, el is indították a ked- merkedett, m vemért. Működött, ment minden mint kombájnfejtést annak a rendje. Meg is írtam szép színesen, legyen öröme az olvasónak is abból, hogy egy munkahelyen, ahol a gépesítés korszerűsítése már Mihály az acéldúcolás titkaival lsazután is, amikor a már abbahagyták. Ez lesz az, ami egyszer megszabadít az omlásoktól. Az új technikát nem lehet régimódi dúcolással házasítani" — morfondírozott. Közben nekiszinte lehetetlenné tűnt, végre sike- • kezdett családi háza építéséhez. Hírűit legyőzni a talajszerkezet buktatóit, az omló homok kiszámfthatat- - -r lan szeszélyeit, a rétegek álnokságát Meg is jelent az írás, magamnak is örömöm telt benne, hogy végre siker született. Két napra rá felhívom a bányát, s megkérdem, hogy, s mint. A lehangoló válasz: „Omlás. Homok alatt az egész, örülünk, ha három héten belül egyáltalán kiszabadítjuk a kombájnt... Ne is kérdezd. Egyszerűen nem megy, na!". „Hát tirólatok is csak akkor írok majd, ha legalább egy évig fut a kombájnotok" — csaptam le haragosan a kagylót, mert mégiscsak szégyen, hogy amikor a kombájnfejtést magasztaló cikkemen még jóformán meg sem száradt a nyomdafesték, a gép már tehetetlenül vesztegel a homok alatt. Négy évig nem írtam egy sort sem a pótori kombá'nfejtésről. Most azonban szavamat kell állnom: egy éve zavartalanul működik a korszerű fejtőgép. Miska bácsi - Dér elvtárs Dér Mihály csak negyvennégyéves, s bácsinak csupán azért szóllítják, hogy megkülönböztessék húszéves fiától, aki Miska néven szerepel a „köztudatban". 1962-ben Miska még iskolába Járt, édesapja még nem volt „bácsi. Ojdonsült, ötéves — párttag volt akkoriban. Vörös igazolványához hűen az új technika bevezetésének élvonalában akart haladni. A kombájnfejtés sorozatos kudarcai után (Ostraván, Handlován már természetes volt akkoriban a kombájnfejtés) ő Is szerencsét próbált. Bizony, semmi kecsegtető nem volt a feladatban: csak az a távlat állt előtte, hogy ő is egy lesz azok közül, akiknek szintén nem sikerült. Nem nagy reménnyel, de új elképzeléssel látott a munkához Dér elvtárs. Elképzelésében az új ez volt: Ne erőltessük a dolgot, kombájnfejtésre csak az jöjjön, aki nem futamodik meg az első kudarc után. Az elképzelés megértésre talált a bánya vezetőinél. A Dér-csoportot olyan emberekből állították össze, akiket nem kecsegtettek „mézes madzaggal", akik tudatában voltak az esetleges kudarc, rosszabb kereset lehetőségének, de akik mégis a kombájn mellett törtek ládzsát. Nekiláttak. Két hónapig ment a kombájn — úgy-ahogy. Végül mégsem sikerült. És nem sikerült másodszorra sem. Minden erőfeszítés ellenére Dér Mihály elövájár (Vilcsek G. felv.) szen a kézifejtéssel jobban keres, futja már ... Tető alatt a ház Szépen épült a nagykürtösi lakótelep és Nagykürtös között a lankás dombon egy kis kert közepén az új ház. De még sok pénz kell befejezéséhez. Egyenletesen és Jól kell keresni, hogy tető alá tehessék. Miska ugyan katona, de itt van még Marika és Annuska, iskolás leányok ... A ház félig kész csak, amikor ismét elhangzik a hívó szó. Mint a katona a kürtjelre, Dér Mihály azonnal talpon van, amikor meghallja: acéldúcolással, kétdobos kombájnokkal ismét megindul a gépi fejtés. Dér Mihály az első kombájnos volt a szénfalon. Pedig még élénken élt emlékezetében a kudarcok keserűsége, a lemaradás a kézi fejtés mögött. Ismét kevés kilátással Indult a bányába: sok műszaki kérdést megoldottak ugyan, a KSVA-80 ls jónak látszik, nem is olyan nehéz, a süppedés ellen is találtak ellenszert... De az öttonnás átlag a kézi fejtés normája alatt van, hiába. A kísérlet mindig kockázattal jár. Megengedheti ezt most magának, amikor még nincsen tető alatt a ház? bér Mihály nem gondolkozik politikai zsargonban, tehát eszébe sem jut a mondat: „Le kell győzni a gondolkodásban a kispolgári önzést, érvényre kell Juttatni a kommunista öntudatot." Dehogy gondol ő ilyesmirel ö egyeszerűen a Heitzmann-állványok, a réselő

v szerkezet, a szállítószalagok esélyeire gondol az omlós, alattomos kőzetekkel vívott küzdelemben. A vágat bebiztosított tetőzetére, nem a háztetőre gondol most. Am, a krónikásnak joga van hozzá, hogy megállapítsa: igenis, Dér Mihályban a kommunista öntudat győzött És megindult az első sikeres pótori kombájnfejtés. Nyolc hónapig egyfolytában zakatolt, dörgött a hatalmas gép a mélyben. Nyolc hónapig folyton emelkedett a teljesítmény. A kézi fejtés átlagát régen maguk mögött hagyták már a kombájnos szénfalon. Hét tonnát jövesztenek már fejenként. És nem keresnek rosszul. Jobban, mint a kézi fejtésen. ... A lankás dombon épülő kis ház a kert közepén tetőt kapott. Ez már a kombájnnal keresett pénzből lett. És vakolat is, és a bútor, és az ablakrámák ... Egy lapát A nyolchónapos kombájnfejtést siker meghozta eredményét. Az egész szénfalat kombájnnal aknázták ki, s csak azért szerelték le végül a gépet, mert a pillér véget ért, új szénfalat kellett telepíteni. Ez idén ez meg is történt, Dér Mihály elővájár és 108 tagú szocialista brigádja négy hónappal ezelőtt megszállta a kétszárnyas szénfalat. A felét kombájnnal fejtik, a felét kézzel, robbantással. Már nyolc tonna a kombájnfejtést átlag. A kombájnos falon tízen több munkát végeznek el, mint a kézi falon huszonötén, egyetlen lapáttal. Mert a szénfalon egyetlen lapátot találunk csak •— ez is a szalagok tisztítására, takarítására szolgál. A gép fejt, rakodik, szállít. A robbanások füstje nem mérgezi a levegőt. Az emberek hallani sem akarnak róla, hogy otthagyják a kombájnos falat. Pedig kezdetben számos kudarc oka éppen az volt, hogy túl gyorsan váltakoztak az emberek a szénfalon ... ... Miska bácsi feljön az aknából, lemosakszik, kijön a bánya főbejárata előtt sokasodó motorkerékpárok és autók tömkelege közé, kitér a sok berregő masina elől, majd jóízűen rágyújt. Amikor fehéren világító háza elé ér, tekintetével megsimogatjá a friss vakolatú falakat. A kertből eper piroslik ide, és mosolyra derít, jön Miska, a húszéves fiú, aki katonaság után egy évre brigádra szegődött a bányába, de ott maradt végleg. Bizony meg kell fognia a dolog végét, hogy elejét vegye az atyai szigornak. Mert más a hanyagságért csak munkahelyén kap „fejmosást" Dér Mihálytól, de ő még odahaza is kaphat belőle... A PAROLGŰ LEVES fölé hajol apa a fiával. Elégedettek, ma minden jól ment egyetlen lapáttal is. Miska csak annyit látott ebből, hogy „Jól ment", de Miska bácsi tudja, nem volt ez olyan egyszerű, s ezért hozzá kell tenni: és mégis jól ment Ez pedig nagymértékben nem is annyira Miska bácsinak, mint az álhatatos Dér elvtársnak köszönhető. VILCSEK GÉZA JOGI TANACSADÓ Bevitt vagy letett dolgokban okozott károkért való felelősség Oj POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÜNK az eddigi előírásoktól részben eltérően szabályozza az elszállásolást nyújtó szervezetek, szállodák, éjjeli közös szállások, menedékházak stb. felelősségét azokért a dolgokért, amelyeket az elszállásolt polgárok maguk, vagy számukra hoztak be a szervezet, vállalat helyiségeibe, kivéve, ha a kár különben is bekövetkezett volna (pl. földrengés vagy árvíz következtében). Bevittnek számítanak az olyan dolgok, amelyeket a polgár az elszállásolásra kijelölt helyiségbe, vagy a dolgok elhelyezésére kijelölt külön helyiségbe hoztak be, vagy amelyeket Ilyen célból a szervezet valamelyik dolgozójának (pl. portásnak) adtak át. Ugyancsak felelősek a bevitt, tll. elhelyezett dolgokért azok a vállalatok és szervezetek, amelyek üzemeltetésével rendszerint kapcsolatos a dolgok bevitele és elhelyezése, pl. a vendéglők, éttermek, orvosi rendelők, uszodák, strandfürdők, szabóság stb. (esetleg az engedéllyel rendelkező kisiparos is). Az utóbb említett esetekben azonban csak akkor felelős a vállalat, ha a polgár dolgait az arra kijelölt helyen, ill. a szokásos helyen helyezi el. Jgy pl. a strandfürdő csak a kabinban elhelyezett dolgokért felelős, de nem felel a parton vagy padokon őrizetlenül hagyott holmikért A vállalatok felelőssége mindkét esetben objektív felelősség, tehát a felelősség felróhatóságára való tekintet nélkül, tekintet nélkül árra, hogy a kárt az üzem alkalmazottjai vagy esetleg idegen személy okozta. A vállalat csak abban az esetben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a kár — mint már említettük — másként is bekövetkezett volna. Fontos tudni, hogy a törvény szerint a vállalatok, szervezetek sem megállapodás alapján, sem egyoldalú oly kijelentéssel, hogy „a letett dolgokért felelősséget nem vállalunk* nem zárhatják kt és nem is korlátozhatják fenti törvényes felelősségüket (elég gyakori eset, de Jogilag nem érvényes). Az ékszerekért, pénzért és egyéb értékekért, ha külön őrizetbe nem adták át, hacsak a károkozó nem alkalmazottja a vállalatnak, a vállalat összesen csak 1000.— korona összegig felelős. Pl. az esetben, ha a vendég említett értékeit szállodai szobájában hagyja, a vállalat csak akkor volna köteles 1000.— korona összegnél magasabb kártérítést fizetni, ha azt pl. lopással a szálloda alkalmazottja okozta. Az esetben azonban, ha a vendég értékeit külön megőrzésbe adta, a vállalat teljes mértékben felel a kár megtérítéséért, Ruházati cikk, pi. értékes prémkabát azonban nem számít oly értéknek, amit külön megőrzésbe kellene átadni. Ha ilyen holmi tűnne el a szállodai szobából, a vállalat köteles a teljes kárt megtéríteni, még ha rendkívül értékes prémkabátról is lenne szó. A garázsok és hasonló jelleggel bíró üzemek (pl. campingok) a fentiek értelmében felelősek a náluk elhelyezett közlekedési eszközökért és azok tartozékaiért. Ez esetben a felelősség azonban nem vonatkozik a közlekedési eszközökben hagyott dolgokra. Mivel rendkívül széles körű és szigorú objektív felelősségről van szó, a törvény előírja, hogy a károsult kárát haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül azon időponttól számítva, hogy tudomást szerzett káráról, köteles a vállalatnál bejelenteni. A rövid határidő azért ls szükséges, hogy a vállalat még idejében megállapíthassa a károkozót, és esetleg a közbiztonsági szervek segítségével előkerítse az elidegenített holmit. Ha a károsult a bejelentést az említett rövid 15 napos határidőn belül elrhulasztja, elveszti a jogát, hogy a vállalat objektív felelőssége alapján kártérítést igényeljen. — Ha a bejelentést időben megtette (ajánlatos ezt a bizonyíték biztosítása szempontjából írásban megtenni) és követelését a vállalat nem rendezné, jogéban áll a bejelentéstől számított 1 évi elévülési határidőn belül igényét a vállalattal szemben bírósági úton érvényesíteni. A tömeges szállítást eszközökben elhelyezett dolgokért a közlekedési vállalat üzemben tartója felel. ITT KELL MEGEMLÍTENI, hogy az átvett dolgok megkárosodásáért, megsemmisüléséért, ill. elvesztéséért teljes mértékben objektíven felelnek a szolgáltatást nyújtó vállalatok, kivéve akkor, ha a kár másként is bekövetkezett volna. Hasonló mértékben objektíven felelnek a szolgáltatást nyújtó vállalatok, ha a kár a polgár átvett dolgában a szolgáltatásnál használt gép vagy más eszköz használata következtében (pl. tisztítóban foltot ejtenek a ruhán, mérték utáni szabóság kiégeti a megrendelő által bevitt anyagot stb.) keletkezett. Dr. FÖLDES JŰZSEF H

azánk lakosságának szaporodás sa, a mezőgazdasági földterület csökkenése arra késztet bennünket, hogy a különböző termékekből szüntelenül fokozzuk az egy hektárra /eső termelést. Mivel a rendelkezésre álló földterületet nem bővíthetjük tetszés szerint —-, hogy ne szoruljunk az élelmiszerek eléggé költséges behozatalára — lépten-nyomon a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozására kell törekednünk. Mezőgazdasági termelésünkben már a háború előtti időkben a kapásnövények — főleg a cukorrépa — ter mesztése jelentős helyet foglalt el. A cukorrépa — mint ismeretes — sok gépi, illetve emberi munkát igényel. Ám az is igaz, hogy szakszerű ápolással nem mindennapi termést hoz. Ezért a cukorrépa termesztése nagyon jó alapul szolgál a mezőgazdasági termelés intenzitásának mérlegelésében. Hasonlítsuk össze, hogy megközelítőleg mennyi haszon származik egy hektár búzából — 40 mázsás hozam — és egy hektár cukorrépából 400 mázsa répa- és 200 mázsa levéltermés esetén. Négyszáz mázsa cukorrépából, kb. 60 mázsa cukrot készítünk. A világpiacon ennyi cukorért annyi takarmánygabonát kapunk, hogy több hektár földre lenne szükség a termesztésére. Sőt a 200 mázsa levélen kívül 240 mázsa répaszeletet ls nyerünk. Ily módon könnyedén 440 mázsa jó minőségű silótakarmányhoz juthatunk. Felmerül a kérdés: Miért nem bővítjük a cukorrépa vetésterületét, miikor — a magasabb fekvésű hegyvidéki és hegyaljai részek kivételével — Forradalom a cukorrépatermesztésben ? EGY HEKTÁR CUKORRÉPÁBÓL ANNYI TAKARMÁNY, MINT NÉGY HEKTÁR GABONÁBÓL • AZ ÜLTETVÉNYES CUKORRÉPATERMESZTÉSÉ A JÖVÖ • NEGYVEN SZÁZALÉKKAL TÖBB TERMÉS AZ ÜLTETETT CUKORRÉPÁNÁL az éghajlati és talajviszonyok min^ denütt rendkívül kedveznek a cukorrépatermesztésnek? A háború előtt a cukorrépatermesztés kibővítését általában a mezőgazdasági termékek viszonylagos túltermelése és a cukorexport korlátozott lehetőségei akadályozták. Akkor a mainál felével nagyobb területen termesztettünk cukorrépát. Ma, amikor érdekünk a cukorrépa termesztésének növelése — főleg az egyelés idejér. —, a munkaerőhiány szab neki határt. Az egyeléskor tapasztalható csúcsmunka még a koptatott vetőmag, a speciális vetőgépek és a hebricidek alkalmazása után továbbra ls problémát jelent. Ezért az idén — ahelyett, hogy bővítenénk — a mezőgazdasági üzemek csökkentették a cukorrépa vetésterületét. Van-e lehetőségünk a hazai répatermesztés fellendítésére? E kérdésre igenlő választ adhatunk, persze azzal a feltétellel, hogy a jövőben nem ragaszkodunk mereven az idejét múlta munkamódszerekhez, hanem előnyben részesítjük a haladó, gazdaságosabb eljárásokat. Az 1957—1963-as években hazánk különböző részein kipróbálták az ültetvényes cukorrépatermésztést. Az új módszer alkalmazása esetén nemcsak szükségtelenné válik az egyelés, hanem a hozamok is jóval nagyobbak a hagyományosan ápolt cukorrépánál. Az ültetéses módszer alkalmazásával a vetés és az utólagos egyelés helyett az előre elkészített vetésterületen rendszeres sortávolságra már növekvőképes, mélyen begyökerezett növényegyedeket ültetünk. Az ültetvényeket ugyanis előzőleg papírcsomagocskákban elhelyezett televényföldben csiráztatjuk. A paplrcsomagocskák előállítását Időközben leleményes, teljesen automatizált gépi berendezésekkel oldották meg. A csomagocskák megtöltése televényfölddel és a mag elhelyezése benne ugyan egyszerű módon történik, de a nagyüzemi termelésben idővel ezt a folyamatot is gépesíthetjük. Az ültetőanyagot is egyszerű kézi ültetőbotocskával helyezik a földbe, azonban — tekintettel az ültetvénycsomagocskák szabályos alakjára — ezt a munkát Is gépesíteni lehet. Számtalan mezőgazdasági üzem saját költségére próbálta ki az új munkamódszert, azzal a szándékkal, hogyha beválik — megfelelő gépi berendezéssel helyettesítik az egyszerű, eléggé hosszadalmas eljárásokat. Már a kísérletek során jövedelmezőnek bizonyult az ültetéses cukorrépatermesztés, mert 40 százalékkal nagyobb termést adott, mint a vetett cukorrépa. A költséges kézimunka tehát megtérül. Az ültetőanyag elkészítése márciusban, illetve áprilisban történik, vagyis a cukorrépavetés kezdete előtt. A két módszer megfelelő összehangolásával célszerűen megoszthatjuk a munkát. Eddig a módszereket szembeállítottuk egymással, mintha az egyik kizárná a másikat Tapasztalatból tudjuk, hogy kiegészítik egymást Az ültetést a helyi körülményeknek, a munkaerőellátás és a gépi felszerelés színvonalának megfelelően fokozatosan érdemes lenne a vetésterület mind nagyobb részén bevezetni. Tekintettel arra, hogy a későbbiek során minden bizonnyal megszerkesztett gépeket a többi ültetvényes növénynél (zöldségfélék) is alkalmazhatjuk, lehetővé válik a költséges berendezések gazdaságos kihasználása. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol kipróbálták a cukorrépa ültetvényes termesztését, azt akarják, hogy az új módszer forradalmasítja a cukorrépatermesztést. Persze abban az esetben, ha megfelelő gépi berendezések alkalmazásával fokozatosan bevezetjük a termelésben. Mert a mezőgazdasági termelésben egy-egy újítás keresztülvitele a régihez való csökönyös ragaszkodás miatt, általában nehézségbe ütközik. E

zért — főleg a gépesítés mind teljesebb megoldásával és a munkamódszer előnyeinek rendszeres és célszerű népszerűsítésével — feltételenül le kell küzdenünk az előítéleteket. Már az eddigiek során beigazolódott, hogy egy hektár ültetett cukorrépa annyi takarmányt terem, mint négy hektár gabona. Minden bizonnyal érdemes vele komolyabban foglalkozni. HLL A „Példás ipari tanuló" jelvényt adományozta és ..Dicsérő elismerés"-ben részesítette a Keleti Vasútigazgatóság Peter Gondolát, a vasúti szakmunkásképző iskola III. évfolyamának növendékét, aki jelenleg vasesztergályosként dolgozva tölti az előirt gyakorlati időt a michalanyi vasútállomáson. (A. Dostál — CTK — felv.)' 1985. július 2, * 0] SZÖ 5