Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-03 / 182. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁK!A KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZÉPSÉG-ÖRÖM- FIATALSÁG BRATISLAVA 1965. JÜLIUS 3. Szombat XVIII. ÉVFOLYAM 182. szám Ára 50 fillér Tízezrek színpompás gyakorlata fejezte ki: „Miénk a győzelem!" • Az ejtőernyősök bra­vúros bemutatója után szinte mennydörgött a taps • Tökéletes harmóniába olvadtak a gyakorlatok „Miénk a. győzelem" — , ez volt az elnevezése a III. Országos Spartakiád tegnapi műsorának. A megnyttón szerepelt gyakorlat-sorozat folytatása és kiteljesedése volt ez a műsor. Kifejezésre jutott ez abban, hogy az­zal a gyakorlattal kezdődött, mellyel előző nap véget ért, a „Béke dálá"-bal: 16 000 női gyakorlatozó megra­gadóan szép, ünnepélyesen ható bemutatójával. A műsor bevezető gyakorlatának, a béke-vágynak megkapó „továbbfejlesztése" volt az átmenet a követke­ző számba. A gyakorlatot befejező nők lassan távoztak abba az irányba, ahonnét a következő szám szereplői, az tskolásfiúk vonultak be a pályára. Néhány pillanat­ra egybevegyültek — a fiúk a szerető anyák védőszár­nyai alatt! Ezután már csak 12 800 fiú maradt a pályán, fehér trikóban, piros tor­nanadrágban. Kamaszos versengés színhelyévé vált a strahovi stadion. A fiúk becsvágyból egymáson akar­nak túltenni gyorsaságban, ügyesség­ben, bátorságban, az akadályok le­küzdésében. „Egy mindenkiért", ahogy ezt a gyakorlat címe Is kifejezi. Ezután két, az előző napról is is­mert nagy sikerű, magas színvonalú szám következett: a katónai torná­szok. Igényes, tartalmas gyakorlata, „A legmagasabb célok felé", és a ki­választott női gyakorlatozók csopor­tos művészi tornája, „Mozgással a szépségért". Szünet után újabb ismert szám, a tanoncok ritmikus modern gyakorla­tát láthatta a közönség, „Munkánkkal alakítjuk át a világot"' címmel, amely hűen tükrözte vissza fiataljaink sza­badabb, előítéletektől mentes viselke­dését, de egyben azt is, hogy a mun­kában, tanulásban lépést akarnak tar­tani a modern kor ütemével. SEGÍTÜNK! • A TREBIŠOVI JÁRÁS dolgozói eddig közel 2000 árvízkárosult gyer­mekéről való gondoskodást vállalták. Ezekben a napokban érkezik az első 20 gyermek a .cejkovi pionírtáborba. • A STŰROVÖI Dél-szlovákiai Pa­pírgyár építésén dolgozók mentési munkálatokon kívül egyik ideiglenes irodaépületüket átadták az árvízkáro­sul takiiak • A KIRALYHELMECI ÁLLAMI GAZDASÁG 20 vagon szálas takar­mányt bocsát a dunaszerdahelyi já­rás mezőgazdasági üzemeinek ren­delkezésére. A gazdaságban rendkí­vüli műszakot szerveznek, s az így nyert tiszta jövedelmet az árvízkáro­sultak megsegítésére fordítják. • A TOPOĽCANYI MALÁTAGYÁR 10 000 kg hulladéktakarmányt ad az árvízkárosult szövetkezeteknek. • A SZLOVÁKIAI KISIPARI TERME­LŐSZÖVETKEZETEK Is hathatós segít­séget nyújtanak az árvíz sújtotta te­rület lakosainak. A TopoICanyl Rok­kantak Szövetkezetének dolgozói 1500 brigádóra ledolgozását vállalták, amelynek pénzértékét a 405-7000 sz. folyószámlára utalják át. • A PÜCHOVI MAKYTA ruhagyár dolgozói 200 000 koronát utaltak át az árvízkárosultak számlájára. Ezen­kívül vállalásokat tesznek a terv túl­teljesítésére, hogy ezzel is segítsék Dél-Szlovákia lakosait. • A LELESZI MÁJUS 1. EFSZ 50 vagon szalmát ás 10 vagon szénát ajánlott fel. • AZ ORAVAI TESLA üzem dolgo­zói, — akik már 65 000 koronát utal­tak át az árvízkárosultak megsegíté­sére — elhatározták, hogy külön mű­szakot dolgoznak le, amelynek pénz­beli értékét ugyancsak az említett célra fordítják. • A KÉKKŐI SZÉNBÁNYA dolgozói 70 000 korona készpénzzel és 10 la­kásegységgel segítik az árvízkárosul­tskat • A LEVOCAI „MAIIBA" kisipari szövetkezet egy hattagú festő- és má­zolócsoportot küld az árvíz sújtotta Dél-Szlovákiába. Ezután került sor arra a három számra, melyek a tegnapi műsor esz­mei tartalmát domborították ki: azt, hogy nemcsak vágyunk a békére, de készek vagyuhk érte harcolni, azt megvédeni. „Egységesen előre". Ez volt a mottója a férfiak tömeggya­korlatának. A 14 104 gyakorlatozó kö­zött képviselve volt a 18 évtől a 60 évig minden korosztály. Ahogy a gyárakban, szövetkezeti földeken és hivatalokban egymás mellett végzik munkájukat, úgy tornásztak itt is váll váll mellett, bizonyítva a közös­ség erejét. „Erősek, elszántak, felkészültek", ez volt a címe a HESZ-gyakorlato­zók bemutatójának. A különleges, igé­nyes szertorna-gyakorlat továbbvitte az előbbi műsorszám mondanivalóját: a béke megvédésére felkészültünk! A kék munkaruhába öltözött HESZ-ta­gok gyakorlata akkor érte el csúcs­pontját, amikor a strahovi stadion felett repülőgépek suhantak át és nyomukban színes ejtőernyők bontot­ták ki kupolájukat. Egymás után szálltak le az ejtőernyősök a közön­ség elismerő tapsától kísérve társaik közé, a strahovi stadion gyepére. (Folytatás a 12. oldalon) SZORGALOM. ÜGYESSÉG, ÖSSZHANG! (CTK (elvétele) HELYREÁLL AZ ELET a dunaszerdahelyi járásban Néhány községbe már visszaköltöztetik a lakosságot ®A fő feladat: minél többet megmenteni a termésből • Naponta 85-90 ezer liter tejet adnak a közellátásnak "ÚJRA A GYARBAN I ^m^Mvmm^WBm m JÁN STRCHLlK ÉS NEHÉZ DEZSŐ KARBANTARTOK, AKIK NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT MÉG GÁTAT ÉPÍTETTEK KOMÁROM MELLETT, MOST MÁR A HAJÓGYÁRBAN HOZZÁK RENDBE AZ ESZTERGAPADOKAT. . (I. Dubovský —CTK — f elv.) I .•••.,.-.... '-• • • • BÁR A DUNASZERDAHELYI járás­ban még mindig jelentős területet, több mint 26 000 hektárt, víz borít, az apadás következtében az árral el­öntött s a veszélyeztetett területeken is egyre inkább normalizálódik az élet. A járási pártbizottság legutóbbi ülésén — ahogy erről Štefan Ferencei elvtárs, a járási pártbizottság vezető tikára tájékoztatott >— már arról tár­gyaltak, milyen intézkedések szüksé­gesek, hogy az árvíz sújtotta falvak­ban az élet újra meginduljon, s nor­mális kerékvágásba kerüljön. Mindez hallatlanul nagy feladatok elé állítja a járás vezető szerveit, az egyes köz­ségek vezetőségét, de az egész járás lakosságát is. Még csak növeli a megoldásra váró feladatok nagyságát az a körülmény, hogy a Duna apadá­sával egyidejűleg egyre több helyen tör fel a talajvíz, s helyenként a víz­zel elöntött terület még tovább nő. Ugyanis az a helyzet, hogy a duna­szerdahelyi járás mezőgazdasági te­rületén a legnagyobb pusztítást nem az árvíz, hanem a talajvíz okozza. Az ár a járásban négy községet ön­tött el: Kulcsodot, Balonyt, Csilizract­ványt és Izsapot. „ Az előbb említett négy község egy­előre még súlyos helyzetben van. Ha­tárukat teljesen elöntötte az ár, ter­mésük az utolsó szálig tönkrement, és sok ház összedőlt. Ezeken a helye­ken csak az ár elvonulása után lehet hozzálátni a helyreállítási munkák­hoz. Biztatóbb a helyzet Csilizköz töb­bi községében, nevezetesen Nyáradon, Szapaton és Patason. Ezeket a fal­vakat ugyan biztonsági okokból ki­ürítették, de mert az ár elkerülte őket, a házak épségben maradtak, és így lehetségessé vált, hogy — a szükséges egészségügyi intézkedések foganatosításával -— a lakosság haza­térhessen, és megkezdhesse a mun­kát. Arról ugyan még szó sem lehet, hogy a szövetkezetek állatállomá­nyát is visszavigyék, mivel sem ivó­vízellátásukat, sem takarmányozásu­kat biztosítani nem tudják, hiszen a a földek nagy részét talajvíz borítja. Egyelőre az a legfontosabb, hogy azo­kon a földeken, amelyeken nem tört fel a talajvíz, vagy ahonnan már le­vonult, teljes erővel hozzálássanak a mezőgazdasági munkákhoz, és a ter­mésből, amit csak lehet, megmentse­nek. Teljes mértékben egyet kell ér­teni Ferencei elvtársnak azzal a ki­jelentésével, hogy az állami biztosító intézet ugyan megtéríti a termésben bekövetkezett kárt, de a lényeg mégis csak az, hogy sikerüljön a termésből valamit megmenteni. A JÁRÁS ÁRVLZ SÚJTOTTA terüle­tén a mezőgazdaságban rengeteg a tennivaló, de közben ugyanakkor hallatlanul nagy nehézségbe ütköz­nek. Több helyen elmaradtak a cu­korrépa és a kukorica második kapá­lásával, sőt vannak helyek, ahol még a cukorrépa egyelésével sem végez­tek. A járás árvíz veszélyeztette közsé­geiből 85 000 szarvasmarhát és sertést szállítottak el biztonságos helyre. Ezt az állatállományt — 1800 kivételével >—', a járás többi szövetkezeteiben he­lyezték el. Nagyon megnyugtató do­log hogy az állatállomány elhelyezé­sét szívesen vállalták az azt befo­gadó szövetkezetek, állami gazdasá­gok úgy gondozzák ezeket az állato­kat, mint a sajátjukat. Ennek tud­ható be, hogy a. dunaszerdahelyi já­rás az árvíz előtt napi 115—120 000 liter tejet adott a közellátásnak, de most is naponta SS-^-ÜO ezer liter tejet ad el. T KORAI VOLNA még arról beszélni, hogy a dunaszerdahelyi járásban az élet már mindenütt á rendes kerék­vágásba került. Súlyos napokat és csapást élt és él át a járás népe, ám a helyzet enyhültével minden erővel hozzáfogtak ahhoz, hogy újra életet teremtenek ott, ahol néhány napja még az elemek pusztítottak. BÁTKY LÁSZLÓ • VIILANYMÖ-RENDSZER A TYAN SAN HEGYSÉGBEN A Kazah SZSZK-ban a Tyan San hegység északi részében a Csarin folyó mentén vízi erőművek rend­szere épül. Közülük a legmaga­sabban, mintegy 3000 méter ten­gerszínt feletti magasságban, a jégmezők közelében épül, a leg­alacsonyabban fekvő erőmű pedig a homoksivatag peremén létesül. Az új villanyművek lehetővé te­szik majd több százezer hektár­nyi föld öntözését s olcsó villany­árammal látják el az Alma Ata-1 terület egy részét s lehetővé te­szik Alma Ata vízellátásának je­lentős megjavítását is. • GORKIJ MÚZEUM NYÍLT MEG MOSZKVÁBAN Abban a házban, ahol Maxim Gorkij életének utolsó öt évét töl­tötte, múzeum nyílt meg. A házat, amelyet az évszázad elején Fjo­dor Sehtel építész épített, a szov­jet kormány ajándékozta az író­nak. Halála után Nagyezsda Pes­kova, Gorkij menye gondoskodott a házról, ahol minden az eredeti állapotában maradt. Épségben fennmaradt a sok ezer kötetes könyvtár, valamint a nagy író dol­gozószobája, ahol Gorkij naponta 9—14 óráig dolgozott. • 0] HOLÜTERKEP A Szovjetunió földrajzi társasá­gának helyiségében a planetoló­giai konferencia résztvevőinek be­mutatták a Hold látható részének részletes 1:2 500 000 léptékű tér­képét. Jurij Hodak, a térkép ké­szítője szovjet és külföldi tudósok által készített holdfényképek-alap­ján állította össze a térképet. Ab­ból a feltételezésből indult ki, hogy , a Holdon levő kráterek vul­kanikus eredetűek, ellentétben több tudós nézetével, hogy e krá­terek meteoritok becsapódása kö­vetkeztében keletkeztek. A leg­újabb, ismeretek-szerint a Hold fel­színén mintegy 30 000 kráter és több mint 700 000 szakadék van.

Next

/
Thumbnails
Contents