Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-01 / 180. szám, csütörtök

"T

7ilág proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA. KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 19BS. JÜLIUS 1. Csütörtök XVIII. ÉVFOLYAM 180. szám Ara 30 fillér A revansisták provokációi veszélyeztetik a békét A Külügyminisztérium nyilatkozata Ä Külügyminisztériumot megbízták, hogy a nyugatnémet revansisták 1965. június 6—7.-i stuttgarti találkozóján elhangzott csehszlovák-ellenes kirohanásokkal kapcsolatban nyilatkozat tot tegyen. Mivel a Német Szövetségi Köztársaságban a revansisták provokációi állandóan zavarják a normális helyzetet Közép-Európában s veszélyeztetik Európa békéjét és biztonságát, a Külügyminisztérium a volt Hitler-ellenes koalíció egyes országainak, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban képviselt egyes országok képviselőinek hivatalosan adta át az említett nyilatkozat másol atát. A Külügyminisztérium nyilatkozatában a következő áll: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya az utóbbi években több fzben figyelmeztette a világ közvéleményét és több ország kormányát a Német Szövetségi Köztársaságban végbemenő, a békét s a biztonságot veszélyeztető fejleményekre. Bebizonyította, hogy a nyugatnémet militaristák és revansisták nem akarják vállalni a hitleri fasiszták második világháborúban elszenvedett vereségének következményeit, sem pedig a győztes hatalmak nemzetközi egyezményei alapján ebből adódó köte-' lezettségeket. amelyeknek célja hogy megbénítsa a német támadó szellemet s megakadályozza az ójabb háborós tragédiát, amely kétségkívül sokkal borzalmasabb lenne az emberiség által a közelmúltban átélt tragédiánál. Az agreszszív csoportok kl akarják eszközölni a második világháború eredményeinek felülvizsgálását; egyre arcátlanabbul hangoztatják revansista követelményeiket, ellenséges tevékenységet fejtenek ki számos ország és Csehszlovákia ellen s eközben a szégyenletes müncheni diktátumra hivatkoznak. A Német Szövetségi Köztársaság azért akar atomfegyverekhez jutni, hogy ezeket a célokat minél előbb elérhesse. A revansisták támadó jellegű, provokatív követelményei egyre inkább felháborítják a békeszerető embereket, akik a feszült helyzet enyhülését s a nemzetek közötti kedvező kapcsolataik kibontakozódását óhajtják. A revansista irányzatokat a nyugati országok több reálisan gondolkodó államférfija is elitélte. Egyes nagyhatalmak — az Amerikai Egyesült Államok. Nagy-Britannia és továbbiak — képviselői azonban lebecsülik a nyugatnémet revansizmus megnyilvánulásait, s ennek « politikának veszélyes következményeire való figyelmeztetést. Azt állítják, hogy a hivatalos bonni politikának ehhez semmi köze sincs. A szövetségi kormány és az ún. ellenzék képviselői gyakran hangoztatják, hogy Csehszlovákiával szemben nincsenek területi igényeik és azt állítják, hogy a revansisták beszédei nem egyebek felelőtlen egyének mit sem jelentő vasárnapi szónoklatainál. Ezek az állítások azonban szöges ellentétben állnak a tényekkel. (Folytatás a 2. oldalon) A strahovi stadion hatalmas térségén lenyűgöző látványt nyújt a 14 484 főből álló lányok csapata, amely kimondhatatlan kecsességgel és bájjal mutatja be a HAZÁM TAVASZA című gyakorlatát. (ČTK — J. Finda felvétele) KOZLEMEN Y a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtő bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, O. Simúnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, H. Meuser, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnökhelyettese, G. Radulescu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsénak elnökhelyettese, V. Novikov, a Szov jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Aprő Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar Ä végrehajtó bizottság meghallgatmegbízott, a magyar forradalmi mun- ta a végrehajtó bizottság irodájának kás -paraszt kormány elnökhelyettese tájékoztatóját, amely összegezte a elnökölt. SEGÍTÜNK! Megmozdult az egész ország, hogy * A sviti Chemosvit dolgozói rendaz árvíz okozta károkat mielőbb el- kívüli műszakot szerveznek az árvíztávolítsák, s Csallóközbe mielőbb károsultak javára, s terven felül 20 visszatérhessen a megszokott élet. tonna celofánt, 4 tonna selymet, és * Holczer László Komáromból le- 5 tonna matracborító anyagot állítavélben arról számolt be, hogy a já- nak elő. Az üzemben 100 Komáromrási építővállalat ógyallal részlegén vidéki gyermeket helyeinek el, s a dolgozó 20 tagú lakatos- kollektíva 405-7000 sz. folyószámlára 50 000 kovállalta, hogy az árvízkárosultak ja- rónát juttatnak. vára munkaidőn kívül személyenként ledolgoznak öt órát. * A dél-morvaországi kerületben július 7-én több mint 450 moziban • A farkastoroki Slovnaft 1. üzem- rendkívüli filmvetítést szerveznek, részlege nevében Szabó Lajos, a szo- m

eiyeknek bevételét az árvízkárocialista munkabrigád vezetője arról s

ui

t

ak megsegítésére fordítják. számolt be, hogy részlegük munká- bútorkereskedelmi vállasai június havi bérükből 50-70 ko- * * f"™™™*""™' ľ?"" T-nnát Hittatnak a/ árvízkárosultak lat az árvíz s

ul

tott

a vidékre már elronát íuttatnak az arvxzuarosuitaK küldfm 3500 heveröt és 3000 matr

a. rónát juttatnak az megsegítésére, ami mintegy 3000 koronát tesz ki. cot. • A iáchvmovi bánva Ostrov na * A mat

BÍ

ovc

e> Tatrasmalt üzemből Ohŕi gó javítóműhelyt küld az árvíz sújtot ta vidékre. SZOVJET—JUGOSZLÁV barátsági nagygyűlés Moszkvában Mikojan és Tito elvtárs beszédet mondott Moszkva (CTK) — Tito Rlnök moszkvai látogatásának befejezéséül a Kreml Kongresszusi Palotájában jugoszláv—szovjet barátsági nagygyűlés volt. A gyűlés el Mikojan a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai egyre mélyebbek. A két ország közti gazdasági KGST tagországok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére az 1966— 1970 közötti időszakban, meghallgatta továbbá az Iroda összefoglalóját á KGST tagországok között leľolyt kétoldalú konzultációk eredményéről. A KGST tagországok között az 1968— Í970. évi népgazdasági terveik összehangolása érdekében lefolyt kétoldalú konzultációk lehetővé tették, hogy a KGST tagországok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseiben, amelyek nagy jelentőségűek gazdanökségében szovje, vezeYő képvi- kapcsolatok is gyors_ iramban fejlőd- Ä^lo^Ä TELK2S selők, a jugoszláv elnök és kíséretének tagjai foglaltak helyet. nek. Megvannak a két ország közötti együttműködés elmélyítésének feltétegozása szempontjából. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy létrelei. A szocialista országok, tekintet- J

ötte

k « ef>»

ett d

dff

kr

a

Ä SZĎ

Ó 'Az ülést az SZKP moszkvai városi tel múltjukra, gazdaságuk és kultúrá- ^/ ^ ^l^ľ// bizottsága nevében Jegoricsev nyitotta juk színvonalára és további tényezők- gaza

a"®' g\

e m

e8

Kotes

emeg. A szovjet és jugoszláv állam- re más-más módon oldják meg a szo- ne

K szuKseges^ieneieiei. himnusz elhangzása után a moszkvai ciallzmus építésének konkrét problédolgozók képviselői tartottak rövid máit. Ezért a szocialista országokbeszédet. Utánuk Joszip Broz Tito Ju- nak kölcsönösen tanulmányozniuk sekkel foglalkozó állandó bizottságáA végrehajtó bizottság megvitatta a KGST deviza- és pénzügyi kérdégoszláv elnök, majd Anasztaaz Mikojan emelkedett szóra. kell tapasztalataikat. (Folytatás • 3. oldalon) nak tájékoztatóját a Gazdasági (Folytatás a 3. oldalon) MAR MOST BIZTOSÍTSA , ÚJSÁGÁRUSAIK <12 OLDALAS SZOMBATI SZAMUNKAT Életmentők — Helikopterek a hömpölygő ár felett Néma tanú — Nyáresti séta a pozsonyi várban A jeltelen híd — Ivo Andric elbeszélése Afrika Párizsban — Éliás Béla színes riportja Abidjanból. Elefántcsontpart fővárosából Az esős évszak küszöbén — Tudósítónk — jarmila Uhrová riportja az esős évszakra készülő Indiából Tavasz Madagaszkáron — Érdekes riport a világ egyik leghatalmasabb szigetének életéről. MIELŐTT PENDÜL A KASZA Annyit szidtuk az idei tavaszt, mint egy vásott gyereket. Még azok is, akiknek lényegében csak annyi bosszúságot okozott, hogy irodába menet a szokottnál kissé melegebben kellett öltözniük és az esőkabátot soha nem hagyhatták otthon. Hát még azok, akiknek a háza falát az árvíz mossa, vagy akiket a zuhogó eső gyakran hazakergetett a földekről. Sajnos, a mezőgazdasági dolgozóknak nagyon sokszor kellet az időjárásról beszélniük. Hiszen ennyire talán két emberöltő óta sem avatkozott bele a munkájukba. A sokévi átlaghoz viszonyítva csaknem valamennyi mezőgazdasági munkánál kéthetes késés mutatkozik. Egyszerre sürgős tehát a növényápolás, a takarmánybetakarítás, rengeteg a tennivaló a szőlőben, a zöldségesekben és ráadásul már Péter-Pált is magunk mögött hagytuk, küszöbön áll az aratás. Az időjárás végre kissé megemberelte magát. Egyszerre száz munka szakadt a mezőgazdasági dolgozók nyakába. Ember legyen a talpán, aki a rengeteg tennivalóhoz rendelkezésre álló gépeket és embereket úgy osztja be, hogy egyetlen munkaszakaszon se legyen fennakadás. Az előre elkészített tervek dugába dőltek, most az új helyzethez kell igazodnia a munkaszervezésnek. Természetes, hogy az adott körülmények között a korábban betervezett munkamódszereket sem lehet minden esetben alkalmazni, Egyes helyeken például még jó idő esetén is csak egy-két hét múlva mehetnek rá a gépek a földekre. A munkával pedig nem lehet addig várni, ha nem akarjuk még tovább növelni az időjárás okozta eddigi károkat. Nehéz lenne receptet Imi arra, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben milyen munkamódszereket válasszanak. A napokban több falu határában olyasmit láthattunk például, hogy a szövetkezetesek kézi sarabolót toltak a sorok között, másutt kézi kaszával vágták a lóherét, majd rúdra rakva emberek vitték a szilárdabb talajú helyek felé. A mezőgazdaság gépesítésének jelenlegi szakaszában az említett „módszereknél" sokkal haladóbb, gazdaságosabb munkafolyamatokat is ismerünk. Ennek ellenére csak elismeréssel adózhatunk azoknak, akik a pillanatnyi helyzethez igazodva, fáradságot nem sajnálva, a legnagyobb áldozatok árán is igyekeztek megmenteni a termést a további veszteségektől. Az idén a tavalyinál is több mezőgazdasági gép áll a szövetkezetek és állami gazdaságok rendelkezésére. Mégsem bizakodhatunk abban, hogy az idei aratás könnyebb lesz, mint a korábbi években. Erre több tényező is figyelmeztet. A sok közül elsősorban talán a várható időjárás szeszélyeire kell alaposan felkészülni. Az Is megnehezíti az aratást, hogy a sok eső következtében dússá, magas szárúvá fejlődött a gabona. Távolról sem lehet a tavalyihoz hasonló kombájn-teljesítménnyel számolni. Ma már azért sem, mert sok helyen megdőlt, összekavarodott a gabona. Ugyanakkor a tavalyihoz viszonyítva a vetésterületet is növeltük néhány ezer hektárral. Ezekben a napokban főképp a Duna mentén ezer és ezer ember megfeszített munkával küzd a pusztító árral. A károk helyrehozása is rengeteg munkát ad majd az árvíz sújtotta vidékek és az egész ország lakosságának. Kl tudja mikor, vagy egyáltalán kerülhet-e sor másodvetésre a megsemmisített vetemények helyett Az adott helyzetben elég nehéz az aratásra való felkészülésről beszélni. De az aratás ideje ettől függetlenül egyre közeledik. Remélhetőleg a gépjavítást illetően a felkészülésben nem lesz hiba. De a gabonabetakarítás sikere érdekében előreláthatólag a kévekötőgépekre, sőt további rossz időjárás esetén a kézikaszákra is szükség lesz. Erről bizony a legtöbb helyen megfeledkeztek a tervkészítésnél. S arról is, hogy az idén jóval több ember kell az aratáshoz, mint tavaly. Szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem a saját erejéből képes megoldani a veszteségmentes gabonabetakarítást. Helyesen járnak el tehát azok, akik újra kezükbe veszik az elkészült terveket, s az előrelátható és nem látható nehézségeket számba véve, idejében megteszik a szükséges intézkedéseket. Mindenekelőtt az északi és déli járások közötti csere-segítségre gondolunk, de a falutól távol dolgozók és a védnökségi üzemek brigádsegítségének Jó megszervezése is nagyot lendíthet előre a sikeres gabonabetakarítás ügyén. Természetesen nagyon helyes, ha a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásáról sem feledkezünk meg. Sok tehát még a tennivaló, mielőtt pendül a kasza.