Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-13 / 162. szám, vasárnap

I A dél-vietnami hazafiak újabb sikeres támadásai (Folytatás ax 1 oldalról) pedig elutazását — tekintettel a vál­ságra — több ízben elhalasztotta. Saigonban, ahol látszólag teljes a nyugalom, a politikai helyzet tovább­ra is áttekinthetetlen. Eddig még nem ismeretes, ki lesz az új rendszer ve­zetője. Előzetes hírek szerint a Quat kormányát megdöntő 19 tagú katonai klikkben vezető szerepe van Nguyen Van Thieu vezérőrnagynak és Nguyen Coa Ky dandártábornoknak. A polgári kormány, az államfő és a törvényhozó tanács leváltásával az egész hatalom a katonai klikk kezé­be került. Egyúttal hatálytalanították az ideiglenes alkotmányt. Pénteken a Fehér Házban ülésezett a Nemzetbiztonsági Tanács. Taylor az ülésen beszámolt a vietnami helyzet­ről, és javaslatokat tett az Egyesült Államok további akcióira. A saigoni kormány megdöntése még bonyolultabbá teszi az Egyesült Álla­mok dél-vietnami helyzetét. Ojból ha­talmi harc várható az egyes politikai, vallási és katonai csoportok között. Saigonban a rendszer annyira felbom­lott, hogy nincs remény szilárd kor­mány alakítására. Hivatalosan csökkenteni akarják a legújabb államfordulat jelentőségét, de ennek ellenére az uralkodó körök­ben aggályoskodnak. Attól félnek, hogy Quat kormányának megdöntése a semlegességi mozgalom továbbter­jedését váltja ki. Az államfordulat híre a Nemzetbiz­tonsági Tanács pénteki ülése után ér­kezett csak Washingtonba. Taylor az ülés után kijelentette, hogy a következő két hónapban ke­mény harcok várhatók Vietnamban. Elismételte a már előbb tett kijelenté­sét, hogy a VDK bombázásával elér­ték céljukat. Azt mondta, hogy jelen­leg nem tartja szükségesnek az ame­rikai csapatok létszámának növelését, de ugyanakkor hozzátette, nem tudja, milyen követeléssel lépnek fel a jö­vőben a katonai parancsnokok. A FELSZABADÍTÓ ERŐK egy egész zászlóaljt megsemmisítettek A VDK hírügynökségének Jelentése szerint a Dong Xoai városért folytatott harcokban 40 amerikai katona halt, il­letve sebesült meg. A hírügynökség sze­rint a felszabadító erők a kormánycsa­patok egy zászlóalját, három raját és hat kisebb csapatát megsemmisítették. Lelőttek három repülőgépet, harcképte­lenné tettek hat páncélautót, két ágyút és nagy mennyiségű fegyvert zsákmá­nyoltak. A dél-vlenami Nemzeti Felszabadítás! Front bejelentette, hogy Dél-Vietnam kö­zépső részében az elmúlt három hónap alatt a kormánycsapatok 3822 katonája állt át a hazafias erűk oldalára 8000-en, megszökve a csapatoktól, visszatértek lakóhelyeikre. Háromezer katona fellá­zadt és nem volt hajlandó harcolni. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása a világ parlamentjeihez (Folytatás az 1. oldalról) it. Köteles felszámolni ott levő ka­tonai támaszpontjait, és megszakítani katonai szövetségét Saigonnal. Az Egyesült Államok kormánya köteles véget vetni Dél-Vietnam elleni be­avatkozása és agressziója politiká jának A genfi egyezmények értelmé­ben az észak amerikai kormány köte­les beszüntetni az ország északi te­rülete elleni katnnai akcióit s minden beavatkozását a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területének sérthe tétlenségé és szuverenitása ellen. 2 Amíg nem kerül sor Vietnam békés újraegyesítésére, és míg * nrszágunk átmenetileg két öve zetre oszlik, tiszteletben kell tartani a Vietnamról kötött 1954 évi genfi egyezmények katnnai rendelkezéseit, vagyis azt. hngy mindkét övezet tar­tózkodik más államokkal való kato­nai szövetségtől, s területükön nem szabad idegen katonai támaszpnnto­kat létesíteni, külföldi csapatokat és katonai személyzetet elhelyezni. 3 Dél-Vietnam ügyeit népével egyetértésben kell rendezni, 1 mégpedig a Nemzeti Felszaba­dítás! Front politikai programja alap­ján, minden külföldi beavatkozás nél­kül. 4 Vietnam békés eszközökkel va­ló újraegyesítése a két övezet " népének ügye, minden külföl­di beavatkozás nélkül. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság nemzetgyűlése úgy véli, hogy a fentiek jelentik a vietnami problé ma leghelyesebb megoldásának alap­ját. Csak ezen a bázison érhetők el e probléma megoldásának kedvező feltételei, hogy mérlegelni lehessen A NEMZETGYŰLÉS ELNÖKSÉGÉNEK VÁLASZA A VDK NEMZETGYŰLÉSE FELHÍVÁSÁRA (Folytatás az 1. oldalról) kérdésekben azonos álláspontra helyez kedett ez év március 10-i határozatában melynek szövegét elküldte a genfi érte kezleten képviseli országok kormányai nak, valamint az Interparlamentáris Unió főtitkárságának. A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága ez év április 15-t ölé sén szintén hasonló határozatot hozott amelyben élesen elítélte az Egyesült Ál Iamok fegyveres erőinek a vietnami nép elleni agresszív akcióit. Tisztelt Elnök Elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésé nek nevében arról biztosltom önt, hogy egész Csehszlovákia népe a jövőben is határozottan támogatja Vietnam népét igazságos követelményei kivívásában. Ha azt akarjuk, hogy meghiúsuljon az im perialistáknak e vietnami nép bBlügyei be történő tegyvores beavatkozása, első sorban a szocialista országok s a föld kerekség minden békeszerető embere egységére fis összefogására kell töreked n link, amihez a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe tőle telhetőleg hozzá Járul. Mélységes meígvöződésünk, hogy a vietnami nép a földkerekség minden békeszerető országának s emberének támogatásával győzelemmel koronázza hősies, igazsagos küzdelmét. Tisztelt Elnök Elvtárs, kérem, fogadja mély tiszteletem kifejezését. BOHUSIAV T.ASTOVICKA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke a Vietnamról tartott 1954. évi genfi értekezlethez hasonló nemzetközi konferencia megtartását. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság nemzetgyűlése meg van győződ­ve arról, hogy ezt az álláspontját a világ valamennyi békéért és Igazsá­gért küzdő parlamentje kormánya és népe jóváhagyja és támogatni fogja. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság nemzetgyűlése azzal a kéréssel fordul a világ valamennyi parlament­jéhez és országához, hogy mielőbb és minden eszközzel tájékoztassák képviselőiket és a lakosság szerve­zeteit a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének, kormá­nyának és népének a vietnami hely­zettel kapcsolatos állásfoglalásáról. A VDK nemzetgyűlése a vietnami nép nevében a világ parlamentjeinek őszinte köszönetét fejezi ki értékes támogatásukért. Meggyőződésünk: az­zal, hogy felemelik szavukat az Igaz­ságos ügy védelmében, hatékonyan hozzájárulnak az amerikai Imperia­listák véres agressziójának beszünte­téséhez, az indokínai, a délkelet­ázsiai és a világbéke megőrzéséhez. MEGSZAVAZTAK a leszerelési világértekezlet összehívására tett j'avaslatot New York (CTK) — Az ENSZ lesze­relési bizottsága 89 szavazattal elfo­gadta az el nem kötelezett országok javaslatát egy leszerelési vllágérte­kezlet összehívására. A jóváhagyott határozat üdvözli azt a gondolatot, hogy az ENSZ-közgyűlés őszi ülés­szaka tárgyaljon erről a Javaslatról. A javaslat ellen nem szavazott sen­ki sem, 16 állam, köztük az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól. Foster amerikai küldött azt szorgal­mazta, hogy a leszerelés kérdésével a 18-hatalmi leszerelési bizottság fog­lalkozzon. A LENGYEL HADSEREG parancsnoki és vezérkari hadgyakorlata Varsó (CTKJ — A Lengyel Népköz­társaság fegyveres erői kiképzési ter­vének értelmében Június első tfz nap­ján tartották Marian Spychalszkl marsall nemzetvédelmi miniszter ve­zetésével a lengyel hadsereg parancs­noki és vezérkari hadgyakorlatát. A Varsói Szerződésben részt vevő or­szágok közös fegyveres erői főpa­rancsnokságának kiképzési programja értelmében a szovjet hadsereg Illeté­kes parancsnoki s vezérkari szervei is részt vettek a hadgyakorlaton. Néhány hadgyakorlaton Edward Ochab, a LEMP Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a len­gyel államtanács elnöke, Stefan jed­rychowszkl, a LEMP Központi Bizott­sága politikai bizottságának tagja, a minisztertanács tervbizottságának el­nöke, és Wladyszlaw Wtcha, a LEMP Központi Bizottságának titkára ls Je­len voltak. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Moszkva (ČTKJ •— Leonyid Brezs­nyev, Alekszej Koszigin és Anasztaz Mikojan a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság baráti, köl­csönös segítség! és együttműködési szerződése aláírásának első évfordu­lója alkalmából üdvözlő táviratot küldtek Walter Ulbricht, Willi Stoph, Johannes Dieckmann és Erich Correns német államférfiaknak. A távirat hangsúlyozza, hogy a szerződés aláírásával új szakasz kez­dődött a két ország politikai, gazda­sági s kulturális kapcsolatai fejlődé­sében. A szerződés egyben jelentősen hozzájárul Európa békéjének és biz­tonságának szilárdításához. A szerződés aláírásának első évfor­dulója alkalmából a Német Demok­ratikus Köztársaság vezető államfér­fiéi tegnap üdvözlő táviratot küldtek a Szovjetunió vezető államférfiéinak. A táviratban rámutattak arra, hogy már az első évben több ízben bebi­zonyosodott a szerződés rendkívüli nemzetközi s nemzeti jelentősége. E szerződés alapján mindjobban ki­bontakozódik, s elmélyül a két or­szág, valamint népei baráti és test­véri szövetsége. a­""—"— " 1 • "»"' . * "' . —I, .ijjjp;.....,, Csaknem valamennyi latin-amerikai ország népe szolidáris a dominikai néppel. Guatemala fővárosának utcáin ts számos tüntetés volt az Egyesült Államok dominikai agresziója ellen. (CTK — Prensa Latina felvétele], Az AASZ szabotálja a dominikai gyilkosságok kivizsgálását Washington (CTKJ — Manuel Bian­chi, az Amerikai Államok Szervezete emberi jogok bizottságának képvise­lője szabotálja a dominikai katonai junta által elfogott politikai foglyok tömeges kivégzésének kivizsgálását. Annak ellenére, hogy több bizonyíték van a gaztettekről, a bizottság eddig nem hozott intézkedést az ügy kivizs­gálására. A kivégzett foglyok számát több mlnt 50-re becsülik. Amerikai tudósítók szerint az AÁSZ bizottsága legalább 24 órát adott Im­bert juntájának a nyomok eltünteté­sére. A Biztonsági Tanács Dominiká­ban tartózkodó bizottságának tagjai jelentést küldtek az ügyről U Thant ENSZ-főtitkárnak. A sírokat azonban csak az Amerikai Államok Szerveze­tének bizottsága tárhatja fel. A dominikai lapok szerint Imbert visszautasította azt a vádat, hogy csa­patai végezték ki a hazafiakat; de nem teljesítette ígéretét, hogy kivizs­gáltatja az ügyet. Mayobre, az ENSZ-főtitkár domini­kai megbízottja a Biztonsági Tanács­nak küldött jelentésében közli, Hogy munkatársaival a Santo Domingótól 20 km-re fekvő El Harasz földbirto­kon emberi csontokat, nemrégi tűz nyomait, friss földhányásokat és töl­tényeket találtak. Mayobre az Imbert tábornok katonaságának és rendőrsé­gének embertelenségeiről szóló hírek Igaz voltát vizsgálja ki. Jósé Moro, az AÁSZ főtitkára táv­iratot küldött U Thant ENSZ-főtitkár* nak, melyben tájékoztatja arról, hogy Dominikában durván megsértik az emberi Jogokat. Moro szakbizottságot nevezett ki e tények megállapítására. A bizottságot fontos körülmények le­leplezése végett nevezte ki. Az Amerikai Államok Szervezetének különbizottsága Washingtonban az Amerika-közi csapatok költségeinek fedezéséről tárgyalt. A tárgyalás ered­ménytelen maradt. Mexikó küldötte ellenezte a kötelező hozzájárulásokat, Uruguay, Chile és Venezuela küldött­sége szintén fenntartotta a jogot; hogy a követelést visszautasítsa. A Biztonsági Tanács tárgyalása a dominikai ENSZ-bszottságről New York (CTKJ — U Thant ENSZ­főtitkár a Biztonsági Tanács pénteki ülésén kijelentette, hogy nézete sze­rint nem szükséges jelenleg a Santo Domingó-I ENSZ-bizottság létszámá­nak emelése. Hozzátette, ha a Bizton­sági Tanács emelni akarná létszámu­kat, megkapja ehhez a szükséges esz­közöket. Aka, az Elefántcsontpart Köztársa­ság küldötte kijelentette, hogy kor­mánya ellenzi az intervenció vala­mennyi formáját. Véleménye szerint az ENSZ megfigyelőknek továbbra is a Dominikai Köztársaságban kellene maradniuk, hogy tájékoztassák a vi­lágszervezetet az ottani helyzetről. Fedorenko szovjet küldött azzal vá­dolta az Amerikai Államok Szerveze­tét, hogy a Fehér Ház szolgálatában áll. Kijelentette, tűrhetetlen, hogy ezt a szervezetet bízták meg a dominikai gaztettek kivizsgálásával. Ez a szer­vezet ls felelős a gaztettekért, mivel az Egyesült Államok agressziójának bűntársa. Fedorenko elítélte, hogy az ENSZ kötelességeivel és kötelezettsé­geivel az AÄSZ-t ruházzák fel és fenntartotta a jogot, hogy a Bizton­sági Tanács következő ülésén nyilat­kozzon a Santo Domingó-i ENSZ-kül­döttség növeléséről. FRANZ KUNÉRT BÉCSI LEVELE A z osztrák burzsoá sajtő, mely ^ általában agyon szokta hallgat­ni a kommunista párt kongresszusait, az OKP nemrég lezajlott 19. kong­resszusát részletesen kommentálta. Az utóbbi hónapok eseményei ugyan­is — midenekelőtt a hazafias, demok­ratikus és antifasiszta erők összefo­gása a neonáci provokációk ellen és nem utolsósorban a szocialista párt jelöltjének a kommunisták támoga­tásával történt szövetségi elnökké való megválasztása — az Osztrák Kommunista Párt tekintélyét nagyon emelte. Az osztrák közvélemény meg­értette, mily fontos szerepet tölt be ez a párt Ausztria életében, és nagy érdeklődéssel várta, milyen állást fog­lal majd el az OKP 19. kongresszusa az ország további fejlődését illetően. Ausztria most ugyanis válaszút előtt áll. A kérdés: kerekedfenek e felül Is­mét a reakció és a neofasizmus erőt, vagy haladjon Ausztria a demokrácia és a haladás út fán? A kongresszus nem maradt adós a válasszal. Állásfoglalása világos és egyértelmű volt. Számos fontos doku­mentumot hagvott jóvá. mindenek­előtt a távlatok téziseit, valamint egy határozatot, mely a belpolitika to­vábbfejlesztést programjának tekint­hető. A jelenlegi megváltozott körülmé­ívek között az Osztrák Kommunista Párt a szocializmushoz vezető békés it felé veszi az irányt. Az új helyze­i et Franz Muhrt beszámolójában a következőképp világította meg: „A nárt most arra összpontosítja a fi­gyelmét, hogyan lehet az osztályharc, i tömegmegmozdulások és kezdemé­nyezések útján a jövedelemelosztás irányait megváltoztatni, a munkások az alkalmazottak befolyását nö­velni, az állami és a szociális beru­házásokat egyre bővíteni és struktú­rális reformokat kieszközölni. Ez ma a tőkés rendszer szükségszerű válsá­ga megakadályozásának, az alkotó­erők nagyobb kibontakoztatásának és a teljes foglalkoztatottság biztosítá­sának egyedüli módja." • E célkitűzésnek semmi köze a ka­pitalizmus talaján, álló reformizmus­hoz. Egyes szakaszokban megvalósuló forradalmi orientáció ez, amely igyek­szik a nagytőke hatalmát korlátozni, a munkásosztály erőit bénltő és a szocializmus távlatait meghiúsító osz­tályegyüttműködést. Withalm, az Osztrák Néppárt főtit­kára még a kongresszus alatt vész­kiáltásokban tört ki: „Ausztriában a népfront veszélye fenyeget!" Ezzel el­árulta, mily gyengének érezné magát a néppárti vezetőség egy antifasiszta arcvonallal szemben, és mennyire tart attól, hogy a kommunista pártkong­A megújhodás kongresszusa AZ OSZTRÁK KOMMUNISTA PÁRT KONGRESSZUSA UTAN és a szocializmusba vezető békés utat jelzi. Fürnberg központi bizottsági titkár beszédében kifejtette, hogy a Szovjet­unióban a proletárdiktatúra állama egyetemes népi állammá fejlődött. Mind ott, mind a többi szocialista ál­lamban egyre erősebben kibontakozik a demokrácia. Ebben a helyzetben a proletárdiktatúra megvalósítása Auszt­riában nem hasznára, hanem kárára válna a szocializmusért vívott harc­nak. „Be kell bizonyítanunk a nép­tömegeknek — magyarázta Fürnberg — hogy nem diktatúrára, hanem olyan demokráciára törekszünk, amelyben a nép nap mint nap érzi, hogy önmaga és országa ura." A kongresszus a továbbiakban ki­fejezésre juttatta, hogy az Osztrák Kommunista Párt a szocializmus eme útjára más demokratikus pártokkal együtt kíván rátérni. Ennek előfelté­tele azonban, hogy ezek a pártok bi­zonyos tekintetben átalakuljanak. A kommunisták ugyanis nem tűrnék resszusnak a demokratikus érzelmű és nemzeti öntudatú osztrákokhoz a reakció és a neofasizmus elleni össze­fogásra intézett felhívása a néppárt hívei között is tetszést válthatna ki. Az antifasiszta egység kialakulásának megakadályozására, a néppárt most az antikommunizmusáről Ismert szo­cialista pártvezetőséget igyekszik rá­venni arra, akadályozza meg, hogy a párttagok a kommunista pártkong­resszus felhívását elfogadják. Egy népfrontról azonban, melyben a kommunistákon és a szocialistá­kon kivül még más pártok és cso­portok is tömörülnének, Ausztriában ez Idő szerint sző sincs. A népfront gondolatát ezért az OKP kongresszu­sán föl sem vették, hanem a demokra­ta és hazafias érzelmű erők közös fel­lépésének szükségességét hangsúlyoz­ták a fasiszta veszély leküzdése és a demokrácia megvédése érdekében. Mindenesetre megmutatkozott, hogy az ellenfél felismerte az OKP politi­kai erejét. A kongresszuson bebizonyosodott, hogy a párt a helyes úton halad, és hogy harcképessége fokozódott, egybeforrottsága elmélyült. Hasznát is látja majd ennek a megerősödésé­nek a soron következő feladatok tel­jesítésében. Az OKP hathatós intézke­déseket szándékszik tenni a neoná­cizmus ellen az államosított ipar megvédésére, küzdeni akar az árak emelkedése ellen és egy Igazságosabb — minden szavazatnak egyenlő súlyt biztosító és a kommunistákat többé meg nem különböztető — választási rendszer bevezetéséért. További fontos feladat annak megakadályozása, hogy Ausztria a Közös Piaccal társulfon. Az OKP 19. kongresszusán 90 kül­dött szólalt fel, és a legkülönfélébb nézeteket fejthették ki a sajtó képvi­selőinek jelenlétében. A párt ideoló­giailag elég erősnek érzi magát, hogy ne kelljen félnie egy Ilyen vitától., A problémák nyílt és merész megvi­tatása annak az egységnek megnyil­vánulása volt, mely nem vak bizal­mon alapszik, hanem meggyőződésen, mely kritikai és kollektív eszmecse­réből alakult ki. A megújhodás kongresszusa volt ez. A Központi Bizottság tagjainak több mint egyharmadát kicserélték. Az új tagok többnyire a nagyüzemek mun­kásságából és a szakszervezetekből kerültek kl, vagy a haladó értelmiség képviselői. A pártvezetőség megifjo­dása főleg a 41 éves Franz Muhrinak a párt elnökévé való választásával ju­tott kifejezésre. A párt eddigi elnö­két, a 75. életévében álló fohann Kop­leniget — aki egészségi okokból kér­te felmentését — a kongresszus egy­hangúlag a párt tiszteletbeli elnöké­vé választotta élete végéig, majd kö­szönetét fejezte ki neki 41 éves elnö­ki tevékenységéért. 1865, Június 13. * 0] SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents