Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-02 / 151. szám, szerda

Ma érkezik hazánkba Joszip Broz Tito, A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASAG ELNÖKE Antonín Novotný elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának meghívására ma érkezik hazánkba loszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége. A becses vendéget ma délelőtt fél tizenegykor ünnepélyesen fogadják a ruzynei repülőtéren. A fogadtatásról a Csehszlovák Televízió és Rádió helyszíni közvetítést ad. Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1865. JÜNIUS 2. Szerda, xvm. ÉVFOLYAM 151. szám Ára 30 fillér HELYZETJELENTÉS A MEZEI MUNKÁKRÓL Á sok csapadék elleaére sem szünetelhet a munka 756 hektár cukorrépaföld bevetetlen maradt • Letelt a szemeskukorica vetésének agrotechnikai határideje • Sor került a takarmányok kaszálására • Lassan telnek a silógödrök • A cukorrépának 42 százalékát már kiegyelték A műit héten több volt a csapadék mint két héttel ezelőtt. Egyes területeken, mint például Bratislava környékén, 63 milliméter, Losonc környékén 35 milliméter, Košice környékén pedig 74 milliméter eső esett. A sok csapadék ellenére a határban nem szünetelhetett a munka, mert sürgetett a vetés, a burgonyaültetés, sorra került a kapás növények ápolása, a takarmányok betakarítása. Mindez szükségessé tette, hogy a mezőgazdasági dolgozók minden lehető alkalmat kihasználjanak, és sok esetben még kedvezőtlen körülmények között ls végezzék a mezei munkákat. A Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal tájékoztatása szerint szlovákiai méretben. A CUKORRÉPAVETÉS MAR BEFEJEZŐDÖTT, bár 756 hektár föld üresen maradt. A kelet-szlovákiai kerületben 9 hektár, a közép-szlovákiai kerületben 265 hektár, a nyugat-szlovákiai kerületben 482 hektár cukorrépaföld bevetéséről volt kénytelen lemondani a parasztság. Ezt nem is annyira a gyakori esőzések, mint inkább az áradások és a talajvíz okozták. Máskülönben a bevetett területen a cukorrépa szépen fejlődik, igaz azonban, hogy sok helyen igen gyomos. Mezőgazdasági dolgozóink ezen is igyekeznek segíteni, s mihelyt a talaj némileg megszikkad, SARABOLJÁK ÉS EGYELIK A RÉPÁT. A nyugat-szlovákiai kerületben 48 százalékát, a kelet-szlovákiai kerületben 26 százalékát és a közép-szlovákiai kerületben 21 százalékát egyelték ki a répának. Legjobban áll a dunaszerdahelyi járás, ahol a cukorrépának 90 százalékát már kiegyelték. A komáromi járásban is jól halad az egyelés, a cukorrépának már csak negyed részét kell kiegyelni. A szemes kukorica vetésének is lejárt a határideje és szlovákiai méretben még mindig 5403 HEKTÁRT KELLENE BEVETNI BELŐLE. Ebből legnagyobb terület, 4285 hektár a nyugat-szlovákiai kerületre esik. A Duna menti járások közül a bratislavai csak 84 százalékra, a dunaszerdahelyi 99 százalékra, a komáromi 87 százalékra teljesítette a szemes kukorica vetési tervét. Természetes, ezért sem okolhatjuk a mezőgazdasági üzemeket, hiszen ők szívesen elvetették volna, de mit tehetnek, ha a talajvíz miatt még most sem mehetnek a földekre. Most már nem is tehetnek egyebet, mint hogy MÁS TAKARMÁNYFÉLÉKKEL VETIK BE A FÖLDET, ha apad a víz. Mindenesetre a sok bevetetlen terület bonyodalmakat okoz a vetésforgókban, s a gazdaságoknak ügyesen kell megválasztaniuk, mit vetnek az üresen maradt földekbe, hogy őszre helyre tudják állítani a vetésforgót. Kukoricából a tervezett területet, illetve többet 9 járásnak: a galántainak, a nyitrainak, az érsekújvárinak, a trnavainak, a prievidzainak, a rimaszombatinak, a zvoleninak, a košiceinek és a prešovinak sikerült bevetnie. Burgonyából szlovákiai méretben 4795 HEKTÁR FÖLD BEÜLTETÉSÉVEL LEMARADTUNK, ami azt jelenti, hogy a burgonyaterületnek 8 százaléka még üresen áll, Tavaly ilyenkor már csak 4 százaléka volt bevetetlen a burgonyaföldeknek. Az időjárás a takarmányok betakarítását ls hátráltatja. Tavaly ilyenkor a szántóföldi évelőkből 35150 hektárt már lekaszáltak, az idei teljesítmény viszont csak 2120 hektár évelő takarmány lekaszálása. A HEREFÉLÉK MÁR KASZA ALÁ ÉRTEK, a sok eső miatt azonban a gazdaságok túlnyomó része nem mer kockáztatni, és egyelőre vár a takarmányok betakarításával. A sílózás is lassabban halad a tavalyinál, pedig a keverékek már elöregedtek. Tavaly május végére 54 770 hektárról silózták le a gazdaságok az őszi keverékeket, az idén viszont csak 9911 hektárról. A lemaradás jelzi, hogyha kedvezőbbre fordul az időjárás, lesz mit behozni a mezőgazdasági dolgozóknak. (bj.) Újabb kalóztámadásod a VDK ellen Saigon (.CTK) — Amerikai és délvietnami repülőgépek tegnap négy támadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. A repülőgépek Vinh város környékét és a Hanoitól délre 72 kilométerre fekvő Hoai An községet bombázták. Hoai An-t már harmadízben támadták meg. Vinh fölött egy támadó repülőgépet lelőttek. A VDK légelhárító csapatai hétfőn is lelőttek egy ellenséges repülőgépet. A repülőgépek többsége a 7. flotta hajóiról szállt fel. Egy nap alatt 14 ezer nyugat-berlini látogatott az NDK fővárosába Berlin (CTK) — Hétfőn, május 31én a nyári látogatási időszak első napján 14 ezer nyugat-berlini látogatott az NDK fővárosában élő rokonaihoz. A Hajnali madár amerikai távösszeköttetési hold felvételeket közvetített a Nyugat-Berlin és a demokratikus Berlin közti határállomásokról. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára 1892. május 25-én parasztcsalád gyermekeként született a horvátországi Kumrovec községben. Kitanulta a lakatosmesterséget, és az 1910—1912. években Zágrábban, Ljubljanában, Csehországban, Németországban s Ausztriában dolgozott. Ez idő tájt belépett a fémmunkások szakszervezeti szövetségébe s Horvátország és Szlovénia Szociáldemokrata Pártjába is. Az első világháborúban 1915 áprilisában hadifogságba esett az orosz fronton, és 1917-ben tevőlegesen vett részt a forradalomban, a vörös gárdának is tagja volt. Amikor a hadifogságból hazatért, 1920-ban belépett Jugoszlávia Kommunista Pártjába. Forradalmi tevékenységéért és illegális pártmunkájáért többször letartóztatták. A zágrábi bíróság 1928-ban 5 évi börtönbüntetésre ítélte, de csak 1934-ben bocsátották szabadon. Joszip Broz Tito elvtárs ezután a Komintern jugoszláviai szekciójának politikai előadója volt. E tisztségében fontos pártfeladatokkal bízták meg, amelyeknek teljesítése érdekében több ízben utazott külföldre: Bécsbe, Párizsba és Moszkvába. 1936-ban a párt Központi Bizottságának szervező titkáraként ismét visszatért Jugoszláviába, és 1937-ben Jugoszlávia Kommunista Pártja főtitkárévá választották. A párt a második világháború éveiben Tito elvtárs vezetésével a nemzeti felszabadító harcot szervezte és irányította, Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai bizottsága 1941. július 4-én kihirdette az általános fasisztaellenes népi felkelést. Jugoszlávia népeinek hősies küzdelme elválaszthatatlan Joszip Broz Tito személyétől, aki a felszabadító néphadsereg s a partizánosztagok főparancsnoka volt. A Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács 1943 novemberében megtartott ülésén a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság elnökévé nevezték ki Joszip Broz Tito elvtársat. Joszip Broz Tito elvtárs 1945-től 1953-ig a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és Jugoszlávia nemzetvédelmi minisztere volt, s 1953 Januárjában köztársasági elnökké választották. Tito elvtárs a jugoszláv országépítők élén síkra szállt a munkásság önkormányzatáért és a szocialista közigazgatásért. Kezdeményezésére jóváhagyták azt a határozatot, mely szerint Jugoszlávia Kommunista Pártját a Jugoszláv Kommunisták Szövetségévé és a Népfrontot a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségévé változtatták. Tito elvtárs a nemzetközi politika porondján eredményesen küzd a vílágbékéért, a nemzetek békés együttéléséért, önrendelkezési jogáért és egyenjogúságáért. Joszip Broz Tito beszédei, cikkei, politikai és elméleti írásai 18 kötetben jelentek meg az 1941—1961, években. Tito elvtársat kitüntették a Nemzeti Hős érdemrenddel, a Szocialista Munka Hőse érdemrenddel és számos jugoszláv, valamint külföldi kitüntetéssel, többek között a Csehszlovák Fehér Oroszlán érdemrend első fokozatával, amelyet Antonín Novotný köztársasági elnök, a CSKP Központi Bizottságának első titkára múlt évi jugoszláviai állami látogatása alkalmából adott át a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének. TUDÓSÍTÓNK JELENTI A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰBŐL ÜNNEPI HANGULAT A Kelet-szlovákiai Vasmű építkezésén ezekben a napokban ünnepi a hangulat. A dolgozók ezrei várják a pillanatot, amikor az első számú nagyolvasztóból kikerül az első nyersvas. A vítkovicei kohászok által, szovjet dokumentációk alapján kivitelezett acélgigant már büszkén áll. Az ostravai Kohószerelő Vállalat szerelői tizenhárom hónap alatt közel hatezerötszáz tonna acélkonstrukciót szereltek itt össze. A nagyolvasztó hetvenhat méter magas, 365 lépcsőfokot kell megmásznia annak, aki oda akar jutni. Az alapokba egész vonatszerelvényre való vasat, ugyanannyi betont és 1600 tonna tűzálló anyagot építettek be. A nagyolvasztóhoz 39 épület tartozik, amelyeket 1962 óta a Kohóépítő Vállalat 1200 dolgozója épített. — A Kelet-szlovákiai Vasmű egy része. Sikeresen fejlődnek a jugoszláv—csehszlovák kapcsolatok l.Bachan felvételei. BELGRÁD (CTK) — ZBYNÉK MÁLÉK, A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA BELGRÁDI TUDÓSÍTÓJA CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSA ELÖTT INTERJÚT KÉRT JOSZIP BROZ TITÖTÖL, A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉTŐL, A JUGOSZLÁV KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGÉNEK FŐTITKÁRÁTÓL. TITO ELVTÁRS A TUDÖSlTÖ KÉRDÉSEIRE A KŐVETKEZŐKET VÁLASZOLTA: KÉRDÉS: A szocialista Jugoszlávia szabad életének húsz éve alatt nagy haladást ért el az élet valamennyi területén. Megnövekedett a társadalmi termelés, emelkedett az életszínvonal, Jugoszlávia ipari terméket exportál. A gazdaság továbbfejlesztésének mai szakaszában új feladatok várnak az önök országára. Az elmúlt húsz év folyamán elért sikerek közül melyeket tartja ön a legfontosabbnak és milyen sürgető problémákat kell a Jugoszláv társadalomnak megoldania? VÁLASZ: Az elért eredményeket értékelve, mindazt, amit dolgozóink alkottak, tekintetbe kell vennünk, hogy Jugoszlávia a háború előtt minden téren Igen fejletlen ország vált s a második világháború idején igen súJOSZIP BROZ TITO VÁLASZAI A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA BELGRÁDI TUDÓSÍTÓJÁNAK lyos veszteségeket szenvedett. Akkor az amúgy is gyenge iparnak kétharmada teljesen megsemmisült. Ma már mindenki meggyőződhet arról, mennyire megváltozott országunk, városaink, falvaink arculata, közlekedési hálózatunk, Iparunk, általában a gazdaságunk. Jelentős eredményeket értünk el az iskolaügyi, a kultúra és a szociális biztosítás terén. Amikor a háború utáni fejlődés sikereiről beszélünk, úgy vélem, hogy az ország fejlesztésében, valamint népeinknek a felszabadító harcban és a forradalom Idején megacélozódDtt egységének további szilárdításán kívül, a háború utáni fejlődésünk legfontosabb eredménye, hogy létrejöttek a szocialista társadalmi viszonyok. E viszonyok a munkás és társadalmi önigazgatás feltételei között lehetővé teszik, hogy maradéktalanul megnyilvánuljon a dolgozók alkotó kezdeményezése. A dolgozók érvényesíthetik jogaikat és önállóan dönthetnek a társadalmi élet valamennyi kérdésében. Ügy vélem, hogy társadalmunknak a dolgozó ember Iránti bizalma bevált s hozzájárul ahhoz, hogy országunk az utóbbi évtized folyamán gyorsabb gazdasági és társadalmi fejlődést ért el. Gazdaságunkban természetesen vannak problémák is, amelyek a rohamos fejlődés folyamán merültek fel s amelyeket most hamarosan meg kell oldanunk. Lényegében gazdaságunk nyugodtabb és harmonikusabb továbbfejlesztését keressük. KÉRDÉS: A nemzetközi kapcsolatok terén az utóbbi időben újból megnyilvánul a nyílt agresszió irányzata, amely fegyveres erővel veszélyezteti a népek függetlenségét és srabad fejlődésüket. Az ön nézete szerint országainknak milyen akciókat kellene temjük, hogy elősegítsék e veszélyes fejlődés megállítását? VÁLASZ: Az utóbbi időben sajnos egyre gyakrabban vagyunk tanúi veszélyes, nyílt agresszióknak, más népek és országok belügyeibe való beavatkozásnak. Az imperialista körök és a reakciósok nyilván nem tudnak (Folytatás a 3. oldalon)