Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-07 / 156. szám, hétfő

Vonzóbbá kell tenni a CSISZ munkáját A CSISZ nyugat-szlovákiai kerületi konferenciája ma vitával folytatta munkáját. A 29 felszólaló a fiatalok szabad Idejének kihasználásával foglalkozott. Egységes vélemény alaknlt kl abban, hogy vonzóbbá érdekesebbé keli tenni az ifjúsági szervezet munkáját. Állást foglaltak amellett, hogy a fiataloknak munkahelyükön harcolniuk kell az újért, a gépesítésért, az automatizálásért, amit a „Szabad utat a Marsnak" nevű országos verseny keretében akarnak még jobban kibontakoztatni. A vita keretében Üdvözülték a konferenciát az FDJ drszdai és a KISZ Győrmegyei küldöttségének vezetői. Ügyszintén felszólalt Miroslav Zavadil, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke, aki felszólalásában a CSISZ küldetéséről és a IX. Vlláglfjúságl Találkozóról tett említést. Hlinický elvtárs záróbeszédje előtt a konferencia résztvevői megválasztották a CSISZ kerületi vezetőségét, amely a szünetben megtartotta elsfi ülését. A kerületi bizottság elnökévé Rudolf Belan elvtársat választották meg. A titkári teendők ellátásával Hanzlik, Cekirda, Vaslfová elvtársakat és Roíko mérnököt bízták meg. A konferencia végán a küldöttek határozatot fogadtak el, amelyet röviden igy jellemezhetünk: „Mindent az ifjúság kommunista neveléséért." A konferencia résztvevői táviratban tiltakoztak az USA prágai nagykövetségénél az USA vietnami politikája és terrortámadásai ellen. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség himnuszával ért véget a nyugatszlovákiai kerület fiataljainak kétnapos értekezlete. —né— UTAK MENTÉN Megszoktuk, hogy az utakat mindenfelé gyümölcsfák szegélyezik. Ezek nemcsak hűs árnyékot, hanem ízletes gyümölcsöt ls adnak. Hogy a rozsny ói járásban mi a helyzet az utak mentén, e felöl érdeklődtünk Jozef Koreötól, a járási útkarbantartó vállalat igazgatójától. • Hány gyümölcsfával dicsekedhetnek? — A vállalat hatáskörébe tartozó 471 kmes út mentén mintegy 28 ezer fa van. A cseresznyefától kezdve a diófáig mindenféle. Elég szépen teremnek. Őrzésük és a betakarítási munkálatok azonban gondot okoznak. • Itt-ott hiányzik egy-k&t fa. Nem ültetnek újabbakat? — De igen. Az idén is mintegy 1000 darab gyümölcsfát ültetünk ki. A „hiányt" nem a szárazság s a tél, haVILLÁMINTERJŰ nem az emberek okozzák. Több esetet tudunk, hogy a kiültetés utáni napokban gépkocsisofőrök kihúzták a fákat. Az egyik ellen büntetőeljárást indítottak a közbiztonsági szervek. Ezenkívül az EFSZ traktorosai is elég sok kárt okoznak. Szántás közben az ekével megsértik a fák gyökereit, amelyek aztán kiszáradnak. • A fákat az utóbbi időben az árok partjára ültetik. Ntncs-e szó arról, hogy azokat átadják a szövetkezeteknek? — Mi szívesen beleegyeznénk. Fel is hívtuk erre a szövetkezetek figyelmét. Eddig azonban csak egy EFSZ mutatott eziránt érdeklődést. Sajnos azonban csak a diófákra tartanak igényt. Az igazat megvallva, bizony gond az őrzés és a szüretelés, ettől félnek az EFSZek is. • Mit ígér az Idei nyár? — Szép termést. A múlt évtől eltérően az idén az út mentén is árusítani fogjuk a gyümölcsöt. Ogy gondolom, ez jő szolgálat lesz a turistáknak. Ennek következtében reméljük, hogy kevesebb letört ágat találunk majd az utak mentén. -n/Szilárd elhatározás • A havonta mintegy 300 oldalon megjelenő Inosztrannaja Lltyeratúra című szovjet folyóirat 4. számában főleg a magyar Irodalmi és művészeti élettel foglalkozik. Minden feltétel adva van, hogy Zsebes község rövid időn belül a košicei Járás egyik legszebb községe legyen. Máris elkészült egy víztároló a faluban, amely egyúttal strandfürdőnek is használható. Környezetét szépen rendbe hozták. Több mint 330 különféle fát ültettek kl. A község közepén 80 hársfa kapott helyet. Rendbe tették az óvoda udvarát, ahol már növekednek a frissen kiültetett fák. A községben szép aszfaltutat éplút Javítása tettek és a kertek alatti ls rövidesen sorra kerül. Sárosi Lajos, szövetkezeti elnök kijelentette, hogy terven felül 20 000 liter tejet, 10 000 tojást és 20 mázsa húst adnak el. Mindez annyit jelent, hogy a „Példás község" cím elnyerésével a község lakossága bátran számolhat. Iván Sándor Továbbra is gondot okoz az időjárás CSÖKÖNYÖSEN TARTJA M^GAT A ROSSZ IDÖ • A LÉGKÖRI VISZONYOK KÖZÉP-EURÖPÁBAN ES A BALKAN NYUGATI RÉSZEN A LEGKEDVEZŐTLENEBBEK • A JÖVÖ HÉTEN MÉG NEM LESZ RÖZSAS A HELYZET, DE VALAMIVEL JOBBAK A KILÁTÁSOK Hazánkban nemcsak április, de május is rendkívül hűvös és nedves volt. A kedvezőtlen időjárás 2—3 héttel késlelteti a mezőgazdasági munkákat. Májusban ismét a nyugatszlovákiai kerületben hullott a legtöbb csapadék. A havi csapa.dékmenynyiség 200 százalékkal volt nagyobb a sokéves átlagnál. A legtöbb eső A képünkön látható bábát a bratislavai Állami Bábszínház részére Alófzla Berecová készítette. Az érdekes külsőhöz már csak a mozgás és az emberi hang hiányzik. 5g Bratislavában hullott: 158 milliméter. (A rekordot azonban az 1925-ös év májusa tartja, amikor is 179 milliméter csapadék hullt Bratislavára.J A kedvezőtlen Időjárás Június elején is tovább tartott. A múlt héten a kisebb-nagyobb felhőátvonulások futó esőket és zivatarokat hoztak. A hét végén az Észak-Olaszország fölött keletkezett légnyomászavarok KözépEurópa nagy részére s csaknem hazánk egész területére kiterjedtek. A legnagyobb nappali hőmérséklet 17— 23 fok volt. Az időjárás Jellegét a Jugoszlávia felől lassan északi, északkeleti irányban húzódó ciklon szabja meg. Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában és általában a délebben fekvő vidékeken a délutáni hőmérséklet már eléri a 25—32 fokot, ezzel szemben Közép—Európában csupán 18—22 fok melegre számíthatunk. A ciklon észak felé húzódik. Az Atlanti-óceán és az Azori-szigetek fölött anticiklon terül el. Északi peremén párás tengeri levegő áramlik a szárazföld felé. A jövő héten ismét futó esők és zivatarok várhatók. Az éjszakai hőmérséklet 9—14, a nappali hőmérséklet 14—22 fok, derültebb napokon 22—25 fok. P- F. • A népek közOtti barátság gondolatának művészi kifejezésére hirdetett nemzetközi grafikai pályázatot Lipcse városa. A beérkezett művekből Július 3- augusztus 8 között kiállítást rendeznek, melynek anyagát később több országban bemutatják. A legjobb pályaművekből angol, német, francia és orosz nyelvű szöveggel album készül. Visszaadja az élstkedwet A városon túl, a tavaszi vizektől megáradt Nyitra folyó felett őrködő fák mögül egy új épületszárny bukkan elő: a lábadozó betegek nyitrai gyógyintézete, amilyen nincs több talán egész Európában. Az építők munkájáról Karhan mérnök, a Nyitrai Magasépítő Vállalat Igazgatója nyilatkozik: — Az épület a berendezéssel együtt több mint tízmillió koronába került és megfelel a legkorszerűbb egészségügyi követelményeknek. Az új falak 'között gyors léptekkel Járnak az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a mérnökök és nevelők, akik a tudomány varázserejével visszaadják az életkedvet, a reményt, az egészséget és az önbizalmat. Dr. Rudolf Krutý, az intézet igazgatója maga is lelkesen figyelte az építkezést, naponta megnézte az épülő falakat, közölte észrevételeit. — Mi munkával gyógyítunk — mondja, miközben a látogatónak megmutatja a tantermeket és a laboratóriumokat, ahol csupa fiatal arcot látunk. — A villanyszerelői szakma például a fiatal embereknek komoly jövőt jelent, és a páciensek valóban nagyon komoly szakemberek felügyeletével sajátítják el a szükséges tudást. A szakgyakorlatok vezetője Anton Ruisl elektromérnök, pedagógiai vezető Gustáv Kottoi, a nyitrai iparitanulóiskola igazgatója. Az idén 25 páciens fejezi be tanulmányait, Már több mint 200 szakember került ki az intézetből. Az intézet és az életbe lépett ember között nem szakad meg a kapcsolat. Az intézet vezetősége figyelemmel kíséri útjukat és örömmel veszi tudomásul, hogy „neveltjeikkel" minden munkahelyen elégedettek. Többen szak- és főiskolákon folytatják tanulmányaikat és havi átlagkeresetük 1500—1700 korona. A látogató kilép a gyógyintézet kapuján és úgy érzi, hogy valami nagyon szépet látott: egy társadalmi rend mély, és igaz, tettekben megnyilvánuló humanizmusát. (I- K.J Csehszlovák pavilon a kanadai kiállításon kiállítás nyílt meg tegnap a Národní Tfídán a Duna-paÉrdekes Prágában, lota kiállítási termében. A kifüggesztett tervrajzoknak, vázlatoknak, rajzoknak, képeknek és egyéb szakmunkáknak nagyszámú közönsége akadt. Sokan már most meg akarnak ismerkedni a Montrealban 1987. április 28-án megnyíló és hat hónapig tartó világkiállításon bemutatásra kerülő, ipari termékeinket tömörítő csehszlovák pavilonnal. Miroslav Gaiuška elvtárs, a montreáli kiállítás főmegbízottja bevezető szavaiból kitűnik, hogy a tervrajzok kidolgozására Indított verseny felhívásának a szakemberek összesen 92 alkotásukkal tettek eleget. Ezek seregszemléje a most megnyílt kiállítás. A vetélkedésben a 25 000 koronát kitevő első díjat két tehetséges fiatal építészmérnöknek ítélték oda. Az egyik Mfepa, a prágai Nemzeti Színház dolgozója, a másik V. Pýcha, az Iparművészeti Főiskola hallgatója. A 15 000 koronás második dijat M. Cajthaml, a 10 000 koronás harmadik díjat pedig V. Vilhan építész nyerte. A montreali kiállításra eddig 51 állam jelentette be részvételét, de még továb bl, legalább húsz államra számítanak úgyhogy ez a kiállítás messzemenően túllépi a brüsszeli világkiállítás mére telt, amelyen 47 állam vett részt. A szocialista tábor államai közül Csehszlovákia volt az első, amely a ka nadal világkiállításon való részvétele mellett döntött. Hasonlóképpen határo zott a Szovjetunió. Pavilonja a terv sze rint lényegesen felülmúlja terjedelemben az USA-ét. A csehszlovák pavilon alapjait alkotó acélszerkezetet — a Královo Pole-1 Gép gyár művét — még ez év őszén Montrealba szállítják, ahol a szerelési munkákat a jövő év elején valószínűleg egy olasz vállalat fogja végezni. Az első díjat nyert két építészmérnök nagy hozzáértést és körültekintést Igénylő, megvalósításra váró tervrajzai és vázlatai korszerű, mutatós épületekre vallanak, melyekből a vendéglátóüzemek: éttermek, kávéházak, mulatóhelyiségek sem hiányoznak. —km— DUNASZERDAHELYEN három osztályban együttvéve 85 diák búcsúzik. Mindegyik kezében virágcsokor, vállán a szimbolikus vándortarisznya. Hármasával, ajkukon az elmaradhatatlan búcsúénekkel, a „Ballag már a vén diák"-kal vonulnak végig az osztályokon, a folyosón, majd az iskolát körülvevő parkot megkerülve, vissza az osztályba. A diákok meghatódott könnyes arcára pillantva inkább az osztályfőnököknél kíváncsiskodom a fiatalok terveiről, esélyeiről. — Az érettségizők 60 százaléka szeretne tovább tanulni — felel kérdésemre Hölgye István magyar szakos tanár —, a felépítményi iskolákat is beleszámítva. — Ez azt jelenti, hogy a diákoknak csaknem a fele rögtön bekapcsolódik a termelőmunkába. Hol helyezkednek el? — Bizony nekünk, osztályfőnököknek a legtöbb gondot ezek a fiúk és lányok okozzák — válaszol most öllős tanár —, egy részüknek ugyanis még ma sincs állása. Az elmúlt években Iskolánk már több mint ezer érettségizett diákot bocsátott ki szárnya alól. Igy itt, Dunaszerdahelyen, már csaknem minden megfelelő munkalehetőség foglalt. Más városba meg nem szívesen mennek tőlünk a fiatalok. — És azoknak, akik tovább szeretnének tanulni, milyenek az esélyeik? — Bízunk benne, ha felveszik őket, megállják a helyüket, akárcsak az előttük érettségizett évfolyamok. Az „A" osztályból például Bernáth István már közel öt éve foglalkozik komoBúcsú az iskolától Az idén is sok száz magyar diák válik meg az iskolapadtól. Bár szívük mélyén ott ül a búcsú és a válás fájdalma, bátran lépik át az élet küszöbét, mely a gondosan eltervezett vágyak megvalósulása felé vezet. Hogy milyenek ezek a vágyak? Effelől érdeklődve néztünk be néhány percre a dunaszerdahely t és a bratislavai diákok ballagást ünnepélyére. lyabban a vegytannal. A járási olimpiászon sikeresen szerepelt s azóta már az egyetemi tankönyvekből készül a felvételire. A „cések" között 13 kitüntetett tanuló van. Első helyen a kivételes tehetségű Hulkó Gábort kell említenünk, aki az Idei tanévben minden esetben egyesre felelt. Ez a sokoldalú fiú gépészmérnöknek készül. — És a „bések"? — Ott ugyan nincs kitüntetett, — hangzik a válasz —, de úgy vélem Vápay III nem kis eséllyel jelentkezett a bratislavai bölcsészeti karon magyar—szlovák szakra, vagy Nagy Mari a kémiai fakultásra. — Az írásbeliek? — teszem fel az utolsó kérdést, látva, hogy a diákok már visszakövetelik osztályfőnöküket. — Jól sikerültek. Mindössze két-három szigorított érettségi lesz — mondja befejezésül Hölgye István. BRATISLAVÁBAN ugyan csak 41 diák búcsúzik az iskolától, ám itt ls nagyon ünnepélyes és minden diák számára nagyon szép élmény a ballagás. Szombaton reggel, jóval az ünnepély megkezdése előtt a diákok közé vegyülök, hogy velük beszélhessek terveikről. Nehéz szóra bírni őket. Érthető módon kissé elfogódottak. No meg akárhogy is próbálják leplezni, hangulatukra rányomja bélyegét a közelgő nagy tét: az érettségi. A huszonnégy továbbtanulásra készülő diák közül Bányai Istvánt sikerült elsőként szóra bírnom. — Gondot okozott a pályaválasztás? — őszintén szólva igen — válaszol —, ugyanis Bratislava és Brno között kellett választanom. Itt, a szülővárosomban a közgazdasági fakultásra készültem, Brnóban pedig az ottani gépészeti kar robbanó motorokkal foglalkozó tanszéke vonzott. Végül azután mégis az utóbbi mellett döntöttem. Mock Mária az osztály legjobb nyelvészei közé tartozott. Ez ösztönözte arra, hogy a főiskolán német és angol nyelvszakra Jelentkezzék. Ltndtner István, az osztály legjobb matematikusa a bratislavai Komenský Egyetem természettudományi fakultására készül. — ügye a matematika volt a legkedvesebb tantárgyad? — zavarom meg őt is e nagy napon. — Igen — hangzik a határozott vá lasz, — elemista korom óta szívesen foglalkozom ežzel a tantárggyal. — Nem félsz az esetleges nyelvi nehézségektől? % — A számok minden nyelven csak számok maradnak — mondja moso lyogva, majd hozzáteszi: — a szak kifejezéseket meg igyekszem már a nyáron megtanulni. Így majd könynyebben belejövök, feltéve persze, hogy felvesznek! — mondja s egy kis izgalom vibrál a hangjában. Kulcsár Tibortól, az osztályfőnöktől tudom meg, hogy az osztályból hatan készülnek felépítményi iskolába, a maradék 11 pedig munkaviszonyba lép. És már szól is a ballagás kezdetét jelző csengő. Elérkezett a nagy pillanat. Így a további beszélgetés helyett csupán a háttérből követem az osztályt, amint bevonulnak a virágkoszorúval díszített régi tanterem ajtaján. Míg ők az osztályfőnöktől búcsúznak, idekint mintha a május végi mostoha idő is megokosodna. Kisüt a nap és végigcsőkolja az Alma Mater udvarán összegyűlt „öreg diákokat". Itt a tanári kartól vesznek búcsút, majd az iskolaévek alatt oly sok áldozatot hozó szülőknek mondanak köszönetet. Azután könnyes tekintettel még egyszer dalra nyílik ajkuk: „Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek Hosszú út porából köpönyeget veszek... MIKLÓSI PÉTER A rokkantak érsekújvári kisipari szövetkezetében exportra is készítenek fonott-korsót. Felvételünkön a szövetkezet egyik dolgozóját örökítettük meg. (Németh J. felv.) A SIVA BRADA kelet-szlovákiai fürdőhely az idényt újjáépített szállóval és üdülőparkkal kezdte meg. A reumás megbetegedésekben szenvedő vendégeket 18 medence várja. KATASZTROFÁLIS szélvihar Lengyelországban. Bialystok kelet-lengyelországi város körzetében két perc alatt 150 házat lerombolt, 500-at pedig megrongált egy múlt heti szélvihar. ANNA AHMATOVÄ szovjet költőnőt — akinek legismertebb műve a „Rekviem" című versgyűjtemény — az oxfordi egyetem díszdoktorátussal tüntette ki. NEMZETKÖZI mezőgazdasági gépkiállítás nyílt Jönköping svéd városban. A kiállításon 11 ország vesz részt. A MATICA SLOVENSKA dolgozói ebben az évben a jugoszláviai Novi Sadba csaknem 400 szlovák könyvet küldtek már. EGY HÓNAPOT HÄNYÔDOTT a tengeren egy kis csónakban a Fülöpszigeti Isodoro Marabi 20 éves fiatalember. Most végre rátaláltak és megmentették. Marabi kijelentette, hogy éhségében megette a ruháját és az ingét ls. 38 EZÜSTPÉNZT tartalmazó korsót fordított ki a tárcsa a magyarországi Baranya megyei Himesházán a napokban. Az érmék — 5 ország pénzei — az 1585—1851 közötti években kerültek forgalomba. A legérdekesebbek közülük a Báthory István, Miksa császár és III. Ferdinánd pénzverdéiből kikerült ezüsttafJérok. A KAIRÖI Egyiptomi Múzeum illetékes bizottsága 30 láda régészeti leletet szavazott meg Csehszlovákiának. A leletekre a prágai Károly Egyetem Egyiptológiai Intézetének dolgozói bukkantak rá 1961—1965. évi núbiai expedíciójuk során. NEMZETKÖZI BÉLYEGKIÁLLlTÁS nyílt meg pénteken Bécsben. A világ 50 országából 1250 kiállító mutatja be a filatelia legritkább kincseit. Köztük van az angol királynő híres gyűjteményének egy része, csak úgy, mint a legendás hírű „kék Mauritius" egy példánya. AZ 1965-ÖS ÉV MISS EURÖPAJA á 20 éves Júlia Herm német próbakisasszony lett. A második és a harmadik helyezett a finn és a svéd szépségkirálynő. AZ OLASZ VÁMTISZTVISELŐK a napokban — bérköveteléseik alátámasztására • „túlbuzgósági sztrájkot" kezdtek. A legaprőlékosabban betartják a szabályokat, minden rakományt, csomagot gondosan átvizsgálnak. A furcsa sztrájk eredménye: több száz vasúti kocsi és teherautó zsúfolódott össze a határállomásokon és sok kilométernyi közlekedési dugók keletkeztek az országutakon. UTAZZON VONATON!" hirdeti a belga vasút, amely az utóbbi hat év alatt másfél milliárd embert szállított súlyosabb vasúti baleset nélkül. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy A HARAMIÁK KINCSE következő folytatását holnapi számunkban közöljük. 0| SZÖ 2 * 1985. Június 7, f