Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-19 / 168. szám, szombat

Erőt merítünk a további munkához A X. GOMBASZÖGI ORSZÁGOS DAL- ÉS TÁNCÜNNEPSÉGRE KÉSZÜLNEK A CSEMADOK Központi Bizottsága a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturális ügyi megbízotti hivatalá­val együttműködve ez évben Június 10—11-én rendezi meg a csehszlová­kiai magyar dolgozók X. országos dal­és táncünnepélyét Gombaszögön. A már hagyományos országos dal- és táncünnepségre országszerte készül­nek a CSEMADOK együttesel, melyek •lvlszik Gombaszögre a magyar nép­művészeti hagyományok legszebb gyöngyszemeit. Igy például a CSE­MADOK rimaszombati népi együttese az 1848-as Verbunkossal, a deáki né­pi együttes a „Jegykendös" szálkái csárdással és a Fonóval; a leleszi tánccsoport a Bodrogközi konyhatánc­cal; az újvári együttes a Rezgőcsár­dás és a Sarkantyús clmü tánckom­pozlcióval mutatkozik be. A CSEMADOK népművészeti és táncegyüttesei már ez év elejétől ké­szülnek a gombaszögi dal- és tánc­ünnepélyre. A felkészülés során hat­hatós segítséget nyújt a Népművelé­si Intézet, mely minden együttes szá­mára szakmai útbaigazítást biztosít. A gombaszögi dal- és táncünnepély előkészítésében különösen kl kell emelnünk a kelet-szlovákiai kerületi Népművelési Központ segítségét, mely vállalta a kelet-szlovákiai együt­tesek szakmai irányítását a felkészü­lés időszakában. Ugyancsak dicsére­tet érdemel a Rozsnyói Járási Nép­művelési Otthon is, mely nemcsak az együttesek előkészítéséből, de a gombaszögi dal- és táncünnepség propagálásából is hatásosan kiveszi részét. Meg kell említenünk még, hogy a gombaszögi dal- és táncünne­pély előkészítésében Igen Jelentős se­gítséget nyújt a rozsnyói Járási párt­bizottság, mely a feladatok teljesítését ellenőrzi, és minden lehető segítséget megad az előkészületek sikeres vég­zéséhez. Az együttesek gombaszögi felké­szülésére természetesen igen jó hatás­sal vannak a járási és a körzeti dal­és táncünnepségek, melyeken minden Gombaszögre készülő együttes lemér­heti tudását, s annak alapján csiszol­hatja és Javíthatja műsorát. Az Idei gombaszögi országos dal­és táncünnepélynek különösen ünnepi keretet ad az a tény, hogy egybeesik hazánk felszabadulása 20. évforduló­jának megünneplésével, ezért az ez évi dal- és táncünnepség műsorának szerves része lesz a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai manifesz­tációja, melyre Július 11-én vasárnap délután 14,00 órakor kerül sor a párt és kormánydelegáció, valamint a járási és kerületi szervek delegáció­jának részvételével. AZ EGÉSZ GOMBASZÖGI dal- és táncünnepély célkitűzése, hogy kife­jezésre juttassa Csehszlovákia népei­nek megbonthatatlan barátságát, és ezáltal magasra emelje a csehszlovák szocialista hazafiság és proletár nem­zetköziség zászlaját. Ez a gondolat elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a CSEMADOK együttesein kívül a dal­és táncünnepségen részt vesznek a szlovák, ukrán, lengyel és magyaror­szági vendég népi együttesek. A ven­dégek között ott találjuk a bratislavai katonai művészegyüttest, mely Július 10-én szombat este a felszabadulási emlékműsor keretében „Ahol a játék végződik" című háborúellenes és bé­keharcos tánckompozíciójával mutat­kozik be, és minden bizonnyal felejt­hetetlen művészi élményt nyújt majd a közönségnek. Ott lesz Gombaszögön a DIJON-ban aranyérmet nyert buda­pesti Bihari népművészeti együttes, mely a „Várj ránk" című tánckompo­zícióval lép fel. Bemutatkozik Gomba­szögön az ukrán állami népi együttes, mely dalban és táncban elhozza Gom­baszögre a Csehszlovákiában élő uk­rán nemzetiségű dolgozók népszoká­sait és hagyományait. Hasonlóképpen a Český Tešln-i Oldza népi együttes bemutatja a hazánkban élő lengyel nemzetiségű dolgozók népi szokásait és táncait. A gombaszögi dal- és táncünnepség tehát tovább fogja erősíteni hazánk népeinek internacionalista kapcsola­tait, és továbbfejleszti azon törekvé­sünket, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók egyre mélyebben meg­ismerjék, megszeressék és megbecsül­jék hazánk többi nemzeteinek és nemzetiségeinek kultúráját és népi szokásait. A gombaszögi dal- és tánc­ünnepély hovatovább túlnő a CSEMA­DOK keretein, és évente hazánk nem­zetiségeinek nagy találkozójává válik. Ahogy a múltban Tornócon szlová­kok és magyarok együtt manifesztál­tak a békéért és a köztársaság egysé­géért, ma Gombaszögön magyarok és szlovákok együtt manifesztálnak és tesznek hitet a béke és a szocializmus mellett. A gombaszögi dal- és táncünnepség természetesen felmérése is népi tánc­kultúránknak. Dél-Szlovákia minden részéről 15 Csemadok-együttes fog be­mutatkozni, képviselve Jóformán min­den járást és tájegységet, és fellépé­seik alapján lemérhetjük azt a fej­lődést és utat, amelyet népi tánc­együtteseink felszabadulásunk óta megtettek. Természetesen a gombaszö­gi dal- és táncünnepség nem az egye­düli mérce, melynek alapján megítél­hetjük népművészeti tevékenységünk fejlődését. Hisz például 1952-ben mindössze 25 tánccsoportot tartottunk nyilván, 1965-ben viszont már 174 népi táncegyüttes működik, több mint kétezer taggal. Ezzel párhuzamosan nagy fejlődésnek Indul énekkari kul­túránk is, ma már az iskolai ének­karokon kívül 25 felnőtténekkar mű­ködik Dél-Szlovákiában, több mint ezer taggal. Mindez világos bizonyí­téka pártunk helyes marxi—leninista nemzetiségi politikájának és a cseh­szlovákiai magyar dolgozók nemzeti­ségi egyenjogúságának, amely poli­tika eredményeit fogjuk megmutatni Gombaszögön, és amelyből újabb erőt merítünk a további munkához. Dal- és táncünnepély Zselízen Népművészeti mozgalmunk jelentős eseménye minden évben a már ha­gyományossá vált zselízi dal- és tánc­ünnepély. Annak ellenére, hogy az elmúlt évekkel ellentétben ma már nem országos, hanem területi rendez­vényről van szó, Jelentőségében és méreteiben a zselízi ünnepély sem­mit sem változott. Az idei dal- és táncünnepélyre jú­nius 19—20-án kerül sor a zselízi sza­badtéri színpadon. A zselízi dal- és táncünnepélyt eb­ben az évben közvetlenül a CSEMA­DOK lévai Járási elnöksége szervezi. A járási elnökség mindent megtesz és szeretné, ha hazánk felszabadulá­sának 20. évében minden eddiginél színvonalasabb műsort biztosíthatná­nak a Járás dolgozóinak. A zselízi dal- és táncünnepélyen fellép a lévai énekkar és népművé­szeti együttes, a ládányi, pereszlényi, deméndi, mohi és a podlužanyt tánc­csoport, valamint zenekarok és szó­listák. A nyitral járásból pedig az egerszegi énekkar és a berencsi tánc­csoport. Ezenkívül fellépnek az új­vári és füleki népművészeti együtte­sek és neves magyarországi művészek ls. Ha az időjárás Jó lesz 7—8 ezer­emberre számítanak. Sándor Károly PIRÓK Folytatás a 8. oldalról] tem tőle, hogy úgy rosszalkodtam, hogy annyiszor megbántottam. Azt is mondtam neki: — Öreg ember vagyok, miért hagytál itt engem? — Meg más Ilyent. Majd fölvettem a fekete ruhámat, s Igy özvegyember lettem. De amtnt éppen a hivatalos hely felé mentem, találkoztam Cink Matyival, s az nem hagyott addig békémet, míg be nem mentem vele a Fiirst Vaddisznó­fába. Á könnyeim belefolytak az italba. De volt ott kettő-három más özvegyember, az mind körülült, s előadták, hogy s mtnt van az, ha az ember özveggyé válik. Csak így, amint beszéltünk, csak most láttam, hogy mi volt nékem az én drága feleségem. Hej — gondoltam —, nem ts lehet ezt éber ésszel kibírni, ezt a veszteséget. Bizony, elittam magam éjfélig is, ha nem mondja Matyi nekem: — Gyere Pirók, menjünk be a gyászhivatalba. Ott mondták azt nekem, hogy gazember, részeg disznó vagyok, föl kéne akasztani engem, ilyent még nem láttak, s az asszonyok is meg­köpdöstek. O tt mondta nekem ai egyik előljárósági szolga, hogy mindenhova való becsippentve menni, de halottbejelentésnél, az már disznóság. S csak Matyi mentett meg a teljes fölháborodástól, mert azt mondta min­denktnek: — Ne bántsák, hadirokkant, estére ment a gránát... Bizel aztán el ts mentünk.. ÉNEKKARI TEVÉKENYSÉGÜNK fej­lődésének egyik állomása a Csehszlo­vákiai Magyar Tanítók Központi Ének­karának megalakulása, mely a gom­baszögi program keretében Is fellép, Vass Lajos Erkel-díjas karmester és zeneszerző vezényletével. Biztosak vagyunk abban, hogy a Központi Ta­nítói Énekkar fellépése úgy, ahogy azt a Jókai-napokon Is bebizonyította, nagy művészi élményt nyújt majd a gombaszögi dal- és táncünnepség kö­zönségének. A gombaszögi dal- és táncünnepség műsorát nagyban színesíteni fogja a magyarországi vendégművészek fellé­pése, akik között ott találjuk majd Pécsi Sándor Kossuth-díjas színmű­vészt, a budapesti Madách Színház tagját, Tompa Sándor Kossuth-díjas színművészt, a budapesti Nemzeti Színház tagját, Kovács Appolóniát, Bé­res Jánost és Béres Ferencet, közis­mert énekeseket. Ott lesznek Gomba­szögön a hazai szólisták ls: Cséfalvay Katalin, Csík János, Janda Loránd, valamint Balogh Katalin, Kovács Béla a központi tanítói énekkar tagjai. AZ EZ ÉVI gombaszögi dal- és tánc ünnepség tehát tartalmas, jó műsor­ral várja a művészi élményre és jó szórakozásra vágyó közönséget. Mél­tó megünneplése lesz ez a dal- és táncünnepség hazánk felszabadulása 20. évfordulójának és azoknak a ha­talmas munkasikereknek, melyeket eddig pártunk vezetésével a szocializ­mus építése útján elértünk. Ünnepel­jük szabad életünket, mely minden vonalon meghozta a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének kibontakozását, és megteremtette a szocialista kultúra további fejlődésé­nek alapjait. VARGA JÄNOS, a CSEMADOK KB titkára KULTURÁLIS HÍREK • Moszkvában a Kuznyecki] híd melletti képtárban kiállított csehszlo­vák plakátoknak több mint 10 000 né­zője volt. 50 grafikus szerepelt 140 falragasszal. Ez volt egyik legna­gyobb Ilyen külföldi tárlatunk. A kö­zönség megoszlott véleménye két né­zetet képviselt. Az egyik szerint pla­kátművészein alkotása szerfölött mo­dernisztikus, sőt absztrakt. A fiata­labb nemzedék és a szakemberek megvédték művészeinket és dicsérték alkotásaik képzőművészi tisztaságát és ötletességét. Azonban kevesellték a politikai plakátokat. A tárlat anya­gát több szovjejt városban állítják még kl. • A párizsi városi tanács a Comé­die Frangaise teréről eltávolíttatta Musse és múzsájának szobrát, mivel nem felel meg a kor ízlésének. Au­teuilbe szállították, itt van Párizs leg­különösebb temetője. Híres emberek emlékére emelt bronz-, márvány- és kőszobrok sorakoznak Itt, — Dante­tól V. Hugóig, Jean d'Arc-tól Boulan­gerig. A temetőbe tilos a bemenet. Csupán egy őr néz Itt körül időnként s ellenőrzi, hogy ellentáll-e az Időjá­rás viszontagságainak a 400 nyugdíja­zott szobor. Párizs parkjaiban és te­rein álltak ezek a műemlékek, mi­előtt a „politikai vagy művészi tisz­togatás" áldozataivá váltak. • 917 napi várakozás a címe Radí Radev bolgár író könyvének. A szer­ző és néhány barátja a második vi­lágháborúban csaknem 3 évet töltött a szófiai börtönben, Jóváhagyott ha­lálos ítélettel. A kritika elismerően szól a mű irodalmi színvonaláról ls. B Jean Dreville filmrendező fran­cia—szovjet koprodukcióban filmet készít Petipáról, a Marseille-ben szü­letett a múlt században Pétervárott működött világhírű koreográfusról. BABI TIBOR: Megnajnalodik A nap küllős, furcsa fényei törnek át a felhők és a köd gomolygó, sűrű függönyén. Kelet, nyugat - észak, dél megpördült közös tengelyén, s összefolyt, egymásba fordult hirtelen a négy vad égi táj. Zuhan a magasság. A mélység méhe fortyogva zúg, emelkedik. A tér dimenziói elforogva fölágaskodtak, s egymásba hulló kristály torlaszok gyanánt üres, nagy roppanással omlanak valami két irányú, áttetsző ár sodrába. Micsoda perc és micsoda pillanat: véges határok közt a torlódó végtelenségl Zúg, jár az idő malma, benne őröl, küzd örökké az élet és halál folyton megújuló, megütköző hatalma; egyszerre egy időben vagyok is - meg nem is vagyok; ez a mozgás és vissza-mozgás a lét s a nem lét csodálatos és elborzasztó teljessége. Egyik pólusán leomlik, bomlik minden rend, és másik pólusán mind helyreáll; zuhan folyvást a Nap, a Hold, a Föld, az ég - tér s a csillagos, nagy mindenség, a semmiből a semmibe, vagy önmagából vissza önmagába, s örökké tart szilárd ós mozdulatlan zuhanása. Ki-be kukucskálok e múló pillanatból a sose múló pillanatba. Csücsülök bátorán valahol önmagamban, parányi pont-lényem s a roppant világ kellős közepén; kis és nagy fájdalmaim figyelem, én rángó, sikoltozó idegcsomó, s míg múlttá őröl a jelen, alattam elborzadt szemem láttára zúg el a fortyogó történelem. Mintha a mindenség nagy kloakája volna, vagy a bibliai pokol maga, vér zuhog, megcsapja orromat a szervetlenné őrölt élet szaga, a háborúk és forradalmak füstje, korma száll; tört, zúzott csontok meszes, foszforos anyaga, berozsdult eszmék, pajzsok, fegyverek férne bomlik a gyűlölet maró, vad oldatába mártva, és mindez kavarogva, elvegyülve hömpölyög tova egy bűzlő, kozmikus trágyadombra. Oly különös, e kin és fortyogó gyalázat mintha mind rajtam zuhogna át; idegeimben, rágó zsigereimben belülről rág, emészt, s e gyötrő poklot mind én szenvedem meg. A koponyámban, csontjaimban reccsent előbb a tér hat eresztéke, az idő engem őröl, s a mindenség gyalázatával keveri el a maga kis gyalázatát. Csak azt nem értem, miért rak össze újra, s a mélységből és förtelemből miképpen tör föl tudatomba valami megnevezhetetlen, ami nem tudás, nem is bölcsesség, csak boldogság döbbenet, vagy sejtelem, hogy él, van valami véghetetlen tisztaság - a szépség álma, valósága, mely átlényegit minden dolgot, s a holt kövekben, fűben, fában, a teljes mindenségben és minden csonkaságban hozzám, az emberhez hasonlatos. Az elvadult magány, és világomlás borzalmából az ő kapuján térek be az embernek való világba. Tűnődve meg-megállok útjain - gyászos, nagy temető a Föld, s e temető mégis búzaföld, és én vagyok a búza: érzem arcomon a nyugvó Nap rézsútos, kaszás fényeit; mire bealkonyul, valahol végre meghajnallik. (A Könny a mikroszkóp olatt című készülő kötetből.) Szervátiusz Jenő (RNK): Vászonfehérítés. (1957) 1965. június U, É Ű] SZÓ 9

Next

/
Thumbnails
Contents