Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-19 / 168. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljelek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IMHHMMMm I I BRATISLAVA 1885. fÜNIUS 19. Szombat, I tvm. ÉVFOLYAM ! 1SB. szám „Ára 50 fillért K 8 •••nMMnMMaHnBM Befejez ődött a Nemzetgyűlés hatodik ülésszaka Üj törvényeket hagytak jóvá az úti okmányokról és a külföldiek itt-tartózkodásáról A Nemzetgyűlés hatodik ülésszaká­nak 4. napján I. Teper, a Központi Bányahivatal elnöke, az Állami Bánya­igazgatóság szervezésével kapcsolatos kiegészítő, a bányaigazgatóság hatás­körét elmélyítő törvényes intézkedést indokolta meg. A robbantási munka fokozatosan a technológia részévé válik a bányászat­ban, de más iparágakban is. Ez a te­vékenység eléggé veszélyes és ezért a robbantásokat szigorú biztonsági és egyéb előírásoknak kell szabályozniuk. Az Állami Bányaigazgatóság ezen a téren szerzett tapasztalatai ellenére sem volt eddig jogosult az említett előírások kiadására, a robbantószerek alkalmazását szabályozó feltételek ki­dolgozására. Az új törvényes Intéz­kedés hivatott e fogyatékosság kikü­szöbölésére. Az új intézkedés azzal ls számol, hogy a robbantóanyagokkal dolgozók szakképzését, oktatását — műszaki is­meretek elsajátításáról van sző — a központi gazdasági szervek fogják irányítani. A törvényjavaslat a 64/65 számú kormányhatározat követelményét is figyelembe veszi, mely szerint a rob­bantóanyagok előállítására vonatkozó előírások kiadása a Vegyipari és az Altalános Gépipari Minisztérium fel­adata. Az új törvény célja továbbá a rob­banóanyagok használatának lelkiis­meretesebb ellenőrzése, a felügyelet elmélyítése és a munkabiztonság fo­kozása. Az üj előírások a tudomány és technika fejlesztése alapján figye­lemmel vannak a hazai és a külföldi tapasztalatokra is. J. Černý képviselő vitafelszólalásá­ban az Állami Bányaigazgatóság ha­táskörét elmélyítő új törvénnyel kap­csolatban elmondotta, hogy eddig a Belügyminisztérium hatáskörébe tar­tozott a már említett előírások ki­adása. Ma minden Jel arra mutat, hogy a Belügyminisztérium szervei helyett a gazdasági szervek számos feladatot sokkal előnyösebben old­hatnak meg. Az Állami Bányaígazgatóság szerve­zési kérdéseivel foglalkozó törvény jóváhagyását követően V. Dávid kül­ügyminiszter a meglevő előírásokat egyesítő, az útlevelek és egyéb uta­zási okmányok kiadásának elveit sza­bályozó törvényt ismertette. Az eddi­gi eljárást lényegesen leegyszerűsítő Intézkedést a fejlődő turistaforgalom tette szükségessé. Az 1949-ben kiadott törvény előírásai a megváltozott hely­zet követelményeivel már nem tart­hatnak lépést. A szocialista Csehszlovákia az utób­bi évek során majdnem valamennyi európai szocialista állammal megál­lapodott a devizakötelezettségek el­törlésében magánutak esetén. A határ menti vagy rövid időtartamú turista­Úton a hazánkba látogató mongol párt- és kormányküldöttség Ulánbátor (CTK J — A Mongol Nép­köztársaság párt- és kormányküldött­sége tegnap Ulánbátorból hivatalos látogatásra indult Csehszlovákiába. A küldöttséget Cedenbal, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Miniszterta­nács elnöke vezeti. Átutazóban a moszkvai vnukovói repülőtéren Alexej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözölte a Cedenbal elvtárs vezette küldöttséget. (CTK) — A Duna vízállása Bratislava mellett tegnap reggel B órakor 910 cm volt, tehát csütörtök este 21 óra óta 2 cm-rel apadt. Bős mellett csütörtök 12 Ara óta tegnapig 12, Komárom mellett 26, Párkány mel­lett 8 cm-rel apadt a Duna. Ez az aránylag jelentős apadás annak a következménye, hogy a Duna a csi­csói szivattyúállomás közelében tegnapelőtt áttörte a védőgátat. A Vág Vágsellye mellett tegnapelőtt reggel őta 38 cm-rel apadt, s a legközelebbi napokban nem befo­lyásolja lényegesebben a Duna Komárom melletti víz­állását. A Morva folyú Moravský Ján mellett tegnapelőtt óta 18 cm-rel apadt. Állandóan apad a Latorca és a Bodrog is, melyeknek jelenlegi vízállása már nem ad okot aggodalmakra. A tóbbi szlovákiai folyó szaka­szán a tegnapelőtti kiadós eső után némileg e- leg­Az egész ország lakossága feszült figyelemmel hallgatja ezekben a na­pokban a rádiót: vajon sikerült-e megfékezni a dühöngő Dunát. Az or­szág minden részéből százával érkez­nek most Dél-Szlováklába a tehergép­kocsik, a kétéltű katonai járművek. A Bratislava—Komárom közötti Du­na-szakasz fölött repülőgépek és he­likopterek keringenek. Ez a lázas te­vékenység egyetlen célt szolgál: "" ár megfékezését. KÉSZÜL A TORLASZ A csicsói szivattyútelep és a med­vei híd között nem bírta tovább a töltés. Tegnapelőtt délután — bár az emberek minden tőlük telhetőt meg­tettek a dühöngő elem megfékezésére — mintegy huszonöt méter széles szakaszon itt is bekövetkezett a gát­szakadás. A sebes ár egyre szélesíti a töltésen keletkezett rést. A nép­hadsereg alakulatai, a Magyarorszá­gon állomásozó szovjet alakulatok és a magyar katonák azonban nem né­zik tétlenül a pusztítást. A magyar oldalról szinte percekkel a gátsza­kadás után felajánlották a segítséget. Nagymegyeren tegnap már a kora­délelőtti órákban megjelentek az el­ső szovjet és magyar kétéltű Jármű­vek. A Duna-parton a három ország vízügyi szakemberei jöttek össze ta­nácskozni. Elhatározták, hogy a kri­tikus ponton több terméskővel teli uszály elsüllyesztésével próbálják megakadályozni a víz előretörését. Már vágják és robbantják is a Duna eredeti medre és a töltés közötti fá­kat, hogy az uszályok számára sza­baddá tegyék az utat. Mindenáron meg kell állítani a vizet, hiszen eg.ész forgalom, valamint a beutazási enge­dély, vagyis vízumkötelezettség meg­szüntetése és az utazási forgalom fel­lendítése további megállapodások tár­gyát képezték. Az útlevelek mellett a szocialista államok turistái részére egyéb utazási okmányok, nevezetesen a személyi igazolványokhoz csatolt lapok bevezetésére ls sor került. Ez a megoldás lényegesen leegyszerűsíti az utazással kapcsolatos formalitáso­kat. Erre azért is szükség van, mert az utóbbi időben egyre növekszik azok­nak a száma, akik tapasztalatcsere, üdülés, szórakozás vagy tanulmányi célokból külföldre látogatnak és ez­zel ls hozzájárulnak a nemzetek kö­zötti barátság megszilárdításához. A tény, hogy ma már tömegesen ad­juk ki polgáraink részére az úti ok­mányokat, szocialista államunk ere­jét, politikai egységét és polgáraink öntudatosságát igazolja. Az új törvény leszögezi az úti ok­mányok kiadásának elveit és felsorol­ja a feltételeket, melyek polgárain­kat külföldi tartózkodásra jogosítják fel. Ezentúl mindenki igényt tarthat az úti okmányok kiadására. Az új intézkedések csupán azokat az okokat sorolják fel, amelyek miatt megta­gadható az okmányok kiadása. Abban az esetben a jövőben az eddigi hely­zettel ellentétben a megtagadás okát is közölni kell a kérelmezővel. Az okiratok kiadása a Belügymi­nisztérium és az általa meghatalma­zott szervek feladata. Kivételt csak a külföldön szolgálatot teljesítő dolgo­zók diplomáciai és szolgálati útleve­lei képeznek. Az új Intézkedés elő­nye abban ls megmutatkozik, hogy a polgárok úti okmányaik kiadását lak­helyükhöz közel, a Belügyminiszté­rium Járási osztályain, sőt gyakran (Folytatás a 2. oldalon) ^^^ f^^ ^g'j-TľMffi^^^i^^n'WWTnWť 'II 'iiirff^WlBlK^liy*^ .. * Ezekben a napuKuau Xuzep-i.urúpaban a Duna a legfélelmetesebb folyó. I Képünkön: A komáromi és a dunaszerdahelyi járásban folynak a mentési munkálatok. (Svrček felvétele) Az évszázad legnagyobb árvize Mohács környékén. (CTK — MTI felvétele) P I Helyszín i jelentés a dunai gátakról Országos összefogás a Duna megfékezésére Eltorlaszolják Medvénél a víz útját • Nyolcszáz gépkocsi menti a lakosság vagyonát • Néphadseregünk az árvízvédelem élvonalában • Ideiglenes gáttal védik Nagymegyert és a többi falut feljebb 25 cm-rel — emelkedett a víz szintje, ami azonban nem okoz különösebb nehézségeket. A komáromi és a dunaszerdahelyi járásban el kel­lett rendelni a lakosság s a gazdasági állatok kitele­pítését. A dunaszerdahelyi járásban ki kellett üríteni Kulcsod, Medve, Szap községeket, részben Nagyme­gyert is, a komáromi járásban pedig Füst, Kolozsné­mát, Nagy- és Kiskeszit. Az árvízvédelmi szervek megtették már a szükséges intézkedéseket az átszakított gátakon keletkezett rések kiszélesedésének korlátozására, jelenleg elegendő szál­lítóeszköz áll rendelkezésre az elárasztott községek lakosságának kitelepítésére, ezenkívül nehézgépek és különféle anyag a gátak megszilárdítására, magasabb­ra emelésére. A szlovákiai árvízvédelmi bizottság ismét arra kéri az árvízsújtotta és a veszélyeztetett községek lakossá­gát, hogy a legkövetkezetesebben tartsák be a felelős árvízvédelmi szervek utasításait. Közép- és Alsó Csallóköz biztonságá­ról van sző. Ezért a gátszakadás be­tömésén kívül még a második védel­mi vonalat is kiépítik bizonyos tá­volságra a gátszakadás helyétől. Re­mény van tehát rá, hogy a további vízömlést aránylag rövid időn belül megállítják. GONDOSKODNAK A LAKOSSÁG BIZTONSÁGÁRÓL Kolozsnémán, Kulcsodon, Csicsőn, meg a többi közvetlenül veszélyezte­tett községben a lakosság csodálatra méltó önuralomról és bátorságról tett tanúbizonyságot. Ez jelentős mérték­ben annak köszönhető, hogy mind­(Folytatás • 2. oldalául CL tett éá a ó>zd etejéaeí Mi az alapvető feltételé annak, hogy az új gazdaságirányítási rend­szer fokozatosan életbe léptetve, meghozza a kívánt és várt ered­ményt? Megoldottnak tekinthető-e a kérdés azzal, hogy a párt legfelső szervei és a kormány kitűzik az erre vonatkozó irányelve­ket és megfelelő határozatokat hoznak? Természetesen az irányelvek, a határozatok döntő fontosságúak, hiszen ezek adják meg a tennivalók alapját és szabják meg azok hogyanját és mikéntjét. Ám nagyon jól tudjuk az életből — vannak már tapasztalataink —, hogy minden irány­elv, határozat és intézkedés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, A megvalósítás, a valóra váltás pedig azon múlik, hogy az emberek milliói, akik mindennapi munkájukkal változtatják tetté és valósággá a szót, mennyire értik meg és teszik magukévá a kitűzött feladatokat. Ez pedig mit jelent? Azt, hogy az irányelveket, a határozatokat és In­tézkedéseket meg kell magyarázni, az embereknek. Meg kell győzni őket azok helyességéről és szükségességéről. Méghozzá nem egyszer és nem alkalomszerűen, hanem céltudatosan és naponta. A meggyőző és felvilágosító tevékenységre úgy kell tekinteni, mint állandó folyamatra, amelynek az a célja, hogy a dolgozókat szüntelenül megnyerje a szo­cializmus építéséből eredő feladatok teljesítésére. Mit bizonyítanak az eddig elmondottak? És főleg mit bizonyít az élet? Azt, hogy célkitűzéseink elérésében,a feladatok teljesítésében mi­lyen hallatlanul nagy szerepe van az ideológiai-politikai munkának. Bár való igaz, hogy egyesek, éppen az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatban azt vallják, minek ehhez politika, ez gazdasági kérdés, s éppen ezért gazdasági eszközökkel kell megoldani. Legfőképp az anyagi érdekeltségre hivatkoznak és azt mondják, hogy ez majd meg­oldja a problémákat: aki nem dolgozik úgy, ahogy kell, annak megfe­lelően fizetik is majd. Ez így igaz, és nagy hiba volna az anyagi érde­keltség jelentőségét nem felismerni és alkalmazni, csak hogy aki az új gazdaságirányítási rendszert csupán az anyagi érdekeltséggel azono­sltja, az igen leegyszerűsíti a nagyon ís bonyolult dolgokat. Mert ha bármily nagy jelentőséget is tulajdonítunk az anyagi érdekeltségnek, akkor is az anyagi érdekeltség csak egyik eleme az új irányítási rend­szernek. De ha csak magát az anyagi érdekeltséget vesszük is, naiv el­képzelés volna azt hinni, hogy minden ember oly egyértelmű helyeslés­sel fogadja majd, (a rossz munkát rosszul fizetik! J s éppen ezért an­nak bevezetése ne igényelné a politikai meggyőző munkát. Ám ha ez mondható az új irányítási rendszer egyik eleméről, akkor mennyivel in­kább elmondható az új irányítási rendszer egészéről. Mire célzunk ezzel a kijelentéssel? Arra a köztudott dologra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer gyökeres szakítást jelent az immár ela­vult régivel, ú] koncepciók, új elvek lépnek életbe, várnak megvalósí­tásra. Ám az élet nem is egy esetben arra tanított bennünket, hogy a régitől, a megszokottól — lett légyen bármiről is szó — nem is oly könnyű megszabadulni. Éppen ezért az új nem egyszer csak nehezen, harcok áíán tud utat törni magának. Kell-e különösebben hangsúlyozni, hogy pl. a megszokottság milyen súlyos kolonc, mennyire rabjává vál­hat az ember, s mennyire gátja lehet az újnak, a haladásnak. A meg­szokottság az embernél könnyen kényelemszeretetté válhat, és olyan álláspontot válthat kí, hogy ha eddig jó volt, akkor miért ne lenne jó ezután is. Sajnos, nem mondhatjuk, hogy ilyen nézetekkel, ezzel a meg­szokottságból eredő kényelemszeretettel nem találkozni az új gazdaság­irányítással kapcsolatban is. Mert vannak ilyen nézetek, amelyeknek képviselői ugyan nem azt mondják, hogy az új rossz, hanem azt ma­gyarázzák, hogy a régi miért jó. Itt és ezen a ponton jut döntő szerephez a pártszervezetek tevékeny­sége, politikai nevelőmunkája. Harcolni a maradiság, a megszokottság, a visszahúzó erők ellen, leküzdeni a fejlődést gátló körülményeket: for­radalmi lendület, bátorság és tett. Harc és osztályharc a javából. Fel­világosítani és meggyőzni az embereket arról, hogy megszokott nézetei­ket elvetve cselekvően vállalják az újat, nem kisebb és nem könnyebb, sőt mert bonyolultabb, nehezebb feladat, mint az osztályharc volt. Ma a pártmunka sokrétűségét, rugalmasan alkalmazkodni tudását az adja, hogy gondolatok, nézetek és szokások ellen kell harcolni. Ám éppen ez a körülmény nemhogy csökkentené, hanem csak még jobban növeli a pártmunka szerepét és jelentőségét. BÁTKY LÁSZLÚ

Next

/
Thumbnails
Contents