Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-01 / 119. szám, szombat

Szovjet kőolajból — csehszlovák műanyag A HUSZADIK SZÁZAD VARÁZSLÓI • ESTÉLYI RUHA ÉS GÉPALKATRÉSZ - KŐOLAJBÓL • A SZOVJETUNIÓ MEGLEPI A VILÁGOT • A LEGOLCSÓBB SZÁLLÍTÓESZKÖZ - AZ ACÉLCSŐ • IRÁNY: A BRATISLAVAI SLOVNAFT • NAPONTA TÖBB ÚJ MŰANYAG Akármilyen csodálatosnak is tűnik, de tény, hogy a husza­dik század egyik legfontosabb nyersanyagát — a kőolajat — már a régi asszírok is ismer­ték. Az ékírásos nyelvemlélek­ben gyakran találkozunk a ne­vével. 2—3000 esztendővel ez­előtt a Földközi-tenger térsé­gében már tüzelő- s világító­anyagként használták. Az óe­gyiptomiak a becses holttestek balzsamozásánál, a babiloniak pedig — akik mint tudjuk, el­ismerten jó építők voltak — habarcskészítésnél alkalmazták a földből itt-ott előbuggyanó, titokzatos folyadékot. A törté­netírók följegyezték, hogy Nagy Sándor ekbatánai bevo­nulásakor a lakosság — hódo­lalát kifejezendő — földi olaj­jal öntötte tele az útszéli ár­kokat, hogy ezeket meggyújt­va örömtűzzel üdvözölje a hó­dítót. A kaukázusi népek már jó 2500 éve kőolajjal töltik a templomok örökmécsesét. A cári kormány csak a múlt szá­zad hetvenes éveiben ismerte fel, hogy a föld méhéből elő­törő, rendkívül könnyen kiak­názható ásványi olaj felmér­hetetlen értékű kincs. Egy Rockefeller lép a színre A néhány száz méter mély­ségben évezredek óta szuny­nyadó kőolajat ma) értelemben csak nemrég ismeri az ember. Még 150 esztendeje is csak mint orvosságot vagy legfeljebb mint világítószert használták. Drake ezredes a mai Oil Creek városa közelében csak 1859­ben végezte el az első — 22 méteres (1) „mélyfúrást". John D. Rockefeller akkor már ki­lenc éve — tízesztendős korá­ban — felfedezte, hogy sok­kal könnyebb a megélhetés, ha ahelyett, hogy az ember önma­ga dolgozik, a pénzt „dolgoz­tatja". Az ifjú jankee egy íz­ben az iskolai szünidő alatt tíz napra elszegődött krumplit szedni. A munkáért végül né­hány dollárt kapott, éppen any­nyit, mint nemrég kamatként azért az ötven dollárért, ame­lyet egy megszorult farmer­nek 10 százalékos kamatra né­hány hétre kölcsön adott. A kapitalizmus egyik alapvető törvényére a későbbi petró­leum-király önmaga jött így rá. Méghozzá abban az időben, amikor az egész világon tö­megméretben kezdett terjedni a gőzgép, amikor fűtőanyag­ként Amerikában mindinkább kezdték alkalmazni a kőolajat. Rockefeller a kőolajhajtású gé­pek szaporodásával egyenes arányban kezdett terjeszked­ni, először az amerikai konti­nensen, majd működésének színhelyét a többi világrészbe is áthelyezte. A századforduló éveiben már az 1860-as 70 000 tonnányi vi­lágtermeléssel szemben a föld­kerekség évi kőolajprodukció­ja 25 millió tonna volt. Az amerikaikkal szemben ebben az időszakban a küzdőtérre lépteik a németek és az ango­lok. A hadsereg gépesítésévei a hadihajók és a katonai gép­kocsik számának növekedésé­vel fokozódott az imperialis­ták küzdelme az olajért. Fő cél: olcsó nyersanyag A két világháború között — ezt az időszakot egyes törté­nészek a motorizálás korsza­kának is nevezik — tovább éle­ződött az imperialista hatal­mak közötti ellentét. Most már létkérdés volt, kinek a kezé­ben vannak az olajkutak. A tan­kok, a repülőgépek egy lépést sem tehettek üzemanyag nél­kül. A nagyhatalmak figyelme ezért a közel-keleti országok­ra, és a többi kőolajban gaz­dag országra terelődött. Az újságolvasó azt gondolhatná, hogy ezekben az országokban ennek következtében hatalma­san fellendült az ipar. Hiszen .— gondolnánk — a termékek feldolgozása ott a legelőnyö- mény, melyben a szovjet kor- kusabb felfedezések sem lepik sebb, ahol a nyersanyag terem, mány bejelentette, hogy transz- meg. Néhány évtizeddel ez­Távolról sem volt ez így. Az kontinentális kőolajvezeték se- előtt még kétségbeesetten jó­imperialista nagyhatalmak a gítségével valamennyi európai solgattak a textilipari szakem­kőolajban gazdag országokban szocialista országot ellátja berek: „Nem lesz mibe öltöz­csak az olaj kiaknázása szem- naftával. Egy csapásra megöl- tetni az emberiséget. A rutia­pontjából legszükségesebb be- dódott így a baráti országok fogyasztás fokozódik, a gyap­rendezéseket építették fel. vegyipari nyersanyagbázisának jútermelés csökken..." Ma A nyersanyag elszállítására problémája. Sőt, mi több, a már ebben az iparágban nin­50 000 és 100 000 tonnás tar- szovjet kormány egyik képvi- csenek ilyen gondok. A gyap­tályhajókat építettek, nagy tel- selője azt is kijelentette, hogy júnak és 3 gyapotnak komoly jesítményű kőolajvezetékeket a Szovjetunió a tőkésországok- versenytársa lett a műszál, létesítettek. Az angolok, amen- nak is szívesen szállít az ol- 1965-ban a világ műaoyagszál­kaiak és a németek jól tudták, cső szovjet kőolajból. Az em- termelése nem kesebb, mint 12 ha az olajkutak közelében a bargo-politika ekkor szenvedte millió tonnát tett kl. És a se­feldolgozó ipart is kiépítik, ak- egyik legnagyobb vereségét. lyemhernyónak is komoly kon­kurrense lett a vegyipar. Igaz, a legfejlettebb tőkésországok — az USA, az NSZK és japán mögött az egy főre eső mü ; anyag-terme lésbe n lemarad­tunk, de a késést — éppen a szovjet kőolatj feldolgozása se­gítségével — aranylag rövid időn belül behozzuk. Hazánk egy főre eső műanyag-termelése 1957-ben mindössze 2,5 kg volt. Ez a mutatószám Jövőre — a Slovnaft műanyag-részlegének munkája állítása után — meg­közelíti a 20 kilogrammot. Ez azt jelenti, hogy a lakosság egyre több és többféle köz­szükségleti cikk között válo­gathat. Mert a műanyagból je­lentős mértékben éppen köz­szükségleti cikket gyárt majd a feldolgozó ipar. Már napjaink­ban is, akárhová nézünk, lép­ten-nyomon találkozhatunk mű­anyagiparunk termékeivel. Es­télyi ruhát és gépalkatrészt, gyermekjátékot és műszert, számítógép alkatrészt és bú­Műszerek ezreivel találkozik az ember a üzemben. óriás­kor egy-egy régebben fejletlen Alkim isták - a Slovncftban ország esetleg gazdaságilag is önállósulhat. Ez pedig vesze- A föld alatti acélcső a utób­delmes lenne, veszélyeztetné a bi években már sok millió ton­busás jövedelmet. A kőolaj- na kiváló szovjet kőolajat szál­koncessziók képviselői a kevesebbet éppen a A bonyolult technológiai berendezés elkészítése jelentős be­ruházásokat igényelt. A Slovnaft építésére fordított milliók azonban hamarosan visszatérül nek. A visszatáriiíési idő vala­mennyi népgazdasági ágazat k őzül a vegyiparban a legrövi­debb. (j. Hreblček felv.) TU-104-es szovjet óriás-repülő- csökkenni kezdett a szén terme­tort gyárt mar a^ csehszio- gépnek 20 ezer alkatrésze mű- lés, ós a statisztikai kimutatá­al aP" anyagból készült. A Volkswa- sok egyre jelentősebb széntar­szén ge.n gépkocsiban öt kilogramm- talékokról számoltak be. A nyi alkatrészt műanyagból ké- szánbányászati trösztök ezré­szitenek, a Citroen gépkocsí­vák ipar műanyagból. Az alap­anyag mindenütt gáz, vagy kőolaj. 1 leg- litott a farkastoroki üzembe. 11 r . . , .,,, ° " ulu í" gcpnuLai ve l bocsátottákel a bánvászo­fontos Sokat, mert az óriásüzem csak Üvegház - ásványi ol ajbol gyár pedig egy-egy autóhoz e °ocsatouaK ei oanyaszo • ••• nem kesebb, mint 9 kg mű­Több kísérleti mezőgazdasá- anyagot használ fel. Ezen a te­nyersanyag kitermelőivel tö- egy év alatt több millió tonna rődtek. Például a Közel-Kele- nyersanyagot dolgoz fel. Egy­A szénbányászat csökkenésé­LUUICQ. 1C1UUU1 tl IVI/J.C1 11&1V UJÜl UUI5UÍ1 ICl. ^JfeT T.rtl rt<-» X -I Jt ten - a dollárbefektetők ki- re több személyautó és sok tíz- 8 1 üzemben érdekes módon rületen iparunk ma még nem ve egy időben egy másik ér­egyeztek az olajsejkekkel, hogy ezer tehergépkocsi fut ma már termesztik a zöldséget. A me- használja kl teljes egészében a dekes jelenségnek is tanúi le­fele-fele arányban megosztják országszerte, kell tehát a nagy- |egagyak vázát erdekes, eddig lehetőségeket. Ezt kétségkívül hettünk. Szinte egyik évről a a nyereséget. Látszatra sok üzem terméke. Ha számításba is meretlen átjátszó anyaggal a műanyaghiány is okozza. Az másikra megkétszereződött a millió dollár marad így éven- besszük a légiforgalmat is és vpnják b e- A z anyag — szin- MB—1000-es gépkocsihoz mind- vegyiparban felhasznált kőolaj '^i^ÄzSlK ÖSSZe 1,7 kg müa ny aS ot has z" mennyisége. Nem a motortech­tén ke te az olajban gazdag országok- a mezőgazdasági gépek ezreit, ban. Csakhogy a közel-keleti látjuk, hogy országos viszony- — '"Iľ^ľ";.,!^ nálunk fel. Gépkocsiszerkesz- nika fejlődése, nem is a kő­pof g 0öLeg aet aszinte )é rteíe aš IfzeTa Lvnaľt^ľ m.níľe.! "°ľsá2 -SSr. M.Ä tőink is várják tehát, hogy a oiajmotorok számának növeke­SUln Ä u dva r ta r t á su k- S-ttunK' műszakTfefl eí- a W-lebbi években döntő '-kastoroki Slovnaft minél dése volt ennek a fő oka ha­tési osztályra és fölötte elcso- győzelmet arat a hagyományos előbb teljes kapacitással doi- nem az, hogy u] eljárás alkal­dálköztünk, mert Albin Bagin üv e£ felet t- Az úi anyag — az gozhassék, hogy gépiparunk­ra használják fel. Ahelyett hogy a feldolgozó ipar fejlesz mazásával a szakemberek rá­tésével törődnének, országuk mérnök hihetetlennek tűnő ki- ü v, e8S e} szemben — az ibo- ban a közeljövőben az eddigi- jöttek, hogy kőolajból sokkal természeti kincsét potom áron jelentést tett: lyántúli sugarakat is átereszti. néj sokkal jelentősebb legyen olcsóbban lehet műanyagot Az üzem legfontosabb ter- * n aPnÜvvLn™wl^fn. a műanyag-felhasználás rész- előállítani, mint kőszénből eladják. A monopóliumok pe­dig mint szemük fényét őriz­ték egyeduralmukat, egyetlen kevésbé fejlett országban sem megkezdjük a polietilén gyár méke ma-holnap már nem az a ..védőüvegen keresztül már üzemanyag lesz. Még az idén te l' e s egészében érvényesül aránya. Ma a gépipar mű- vagy barnaszénből. A kőolaj­4 mezöaa/dasáehan s tfthh anyagszükségletének még csak bál egyszerűbb technológiai léte^tettek'" 71 1 kőola^feld'olgozó ^"Tudja, mi" mľndem léheí más mľnľaszakafzon fs Ll egész 30 százalékát tud- eljárással, kisebb energia-fel­ipart. Ha például Kuwait ter- a polietilénből gyártani? Néz- használják a műanyagokat. Az I uk haza i termékből fedezni, hasznalással es lényegesen melt javait saját népe céljai- zen csak közül /az üzem labo- öntözőműveknél olcsó és köny- Ha felépül a Slovnaft második egyszerűbb berendezésekkel le­ra használhatná fel, az egy ratóriumban, kérdezze meg a nyű csöveket, a kertészetekben fokozata is, a csehszlovák mű- het műanyagot gyártani. A fel­főre eső nemzeti jövedelem te- vegyészeket... Országszerte fagymentesítő fóliákat készíte- anyag jó ihíre bizonyára kül- ismerés után már nem volt ne­kintetében az USA után a má- már ezernyi vegyész vizsgálja nek az új anyagokból. Tehát földre is eljut, sodik helyen lenne a világon, a nálunk gyártott félkészárut. a mezőgazdaság fellendítése Az ásványokban gazdag kis or- Naponta felhangzik a heuréka: érdekében is sokat tehet a jö- Olcsóbb mint a Szén szásr ezzel szemben a legeima- „a mezőgazdaságban is alkal- vőben a Slovnaft. '• radottabb országok közé tartó- mazható"^ „kiváló csomagoló- És bátran elmondhatjuk, Néhány esztendővel ezelőtt anyag ez", vagy: „textilanyag hogy a többi népgazdasági ág- mindenkinek feltűnt, hogy is készíthető belőle". ban is sok helyütt felhasznál- Nyugat-Németországban és ál­A 20. század második felének já:k még a műanyagokat. Jel- talában minden nyugat-európai s a- M a- amikor a szovjet kő­vegyészeit már a legfantaszti- lemző bizonyíték erre, hogy a ipari országban jelentősen olajforrások messze távolság­ban is ellátnak bennünket •aaar~| , * nyersanyaggal, vegyiparunkat ;: -4 «<?«, | egyre inkább a pewokémia fej­'•"'^ äIÍ KW ' I 1 lesztésének irányába orientál* s ,f -Mf'% Krnmmm m- 1 ha t) u k­zik. Erősebb, mint az atombomba Legalább futólagosan ismer­nünk kell ezeket a tényeket, ha érdemben értékelni akarjuk, mit jelent hazánk iparának fejlesztése szempontjából a Barátság-kőolajvezeték, és mit jelent a farkastoroki Slovnaft üzem. Rockefellernek — a tőke­befektetéses kizsákmányolás nagymesterének szavát kell idéznünk, ba illusztrálni akar­juk, hogyan érintette az ame­rikai monopolistákat a Barát­ság-kőolajvezeték felépítésé­nek híre. „Erősebb ez. mint az atombomba", mondotta az olajkirály, amikor 1956-ban megtudta, hogy a Szovjetunió­ban —az Ural mögött — felfe­dezték a II. és a III. számú „Bakut" Régebben ez a szó: „Baku" önmaeában jelentette a szovjet kőolajmezőket. A peológusok azonban az utóbbi Időben olyan olajmezőket fe­deztek fel, amelyek tartalék tekintetében sokszorosan túl tesznek a déli országrész kő olajforrásáin. Az olajkirálvem­lítette „atombomba" egyik fontos eleme volt az a közle­héz azt is megállapítani, hogy a jövőben a szénbányászat ná­lunk is második helyre szorul. Már maga a kőolaj kiaknázá­sa is sokkal egyszerűbb és ol­csóbb, mint a szén bányászá­A Sluvnaftnan — a motorosok örömére — különböző speciális benzinfajtákat is gyártanak. Az üzemanyag összetételét automaták ellenőrzik, A képünkön látható dolgozók az automa­ták karbantartását végzik. A kőolajbányászat egyévszá­zados fejlődése folyamán az emberiség e fontos nyersanyag birtoklásáért folytatott állan­dó harcnak lehetett szemtanú­ja. Évtizedeken át egyre erő­södött a (hatalmasabb népek­nek a kevésbé fejlett országok elnyomására irányuló igyeke­zetük. Közben imperialista nagyhatalmak egymás között is nemegyszer robbantottak ki háborút. A ml nemzedékünk végre már azt is megérte, hogy létezik egy nagyhatalom, amely teljesen önzetlenül, a szocialista együttélés elvei alapján kőolajjal ellátja a szomszédos baráti országokat. Virágzó vegyipar megteremté­se válik ezzel nálunk is lehető­vé. TÖTH MIHÁLY 1965. MÁJUSI. • Ül SZÖ %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents