Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-08 / 126. szám, szombat

Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója a szocializmus győzelmének ünnepe TISZTELT ÜNNEPLŐ KÖZÖNSÉG, ELVTÄRSAK! Hazánk népe május 9-én ünnepli Csehszlovákiának a dicső szovjet had­sereg általi felszabadítása 20. évfor­dulóját. Ezen a napon az egész haladó emberiség megemlékezik a hitleri fa­sizmus — az imperializmus e legelve­temültebb szülöttje — vereségének 20. évfordulójáról. Szinte jelképes az, hogy éppen köz­társaságunk területén, amely a hitleri támadók első áldozata és az akkori nyugati szövetségesek diplomáciai cselszövéseinek áldozata volt, dördül­tek el a második világháború utolsó ágyúlövései az európai szárazföldön, mégpedig néhány nappal azután, hogy a berlini Reichstagra felvonták a győ­zelmes szovjet vörös zászlót. Május 9-e a győzelem napja, Cseh­szlovákia újjászületésének napja, tör­ténelmi határkő, amellyel üj törté­nelmi korszak kezdődik a cseh és a szlovák nép életében. Ebben az ünnepélyes pillanatban leghőbb gondolataink és üdvözleteink a Szovjetunió, a szovjet nép és fel­szabadítónk — a dicső szovjet hadse­reg felé szállnak. Hálásan emlékezünk meg és üdvö­zöljük a Hitler-ellenes koalíció orszá­gainak valamennyi népét, elsősorban a román és a lengyel néphadsereg harcosalt, a bolgár, a francia és a ju­goszláv partizánokat, akik segítettek városaink és falvaink felszabadításá­ban. Történelmi igazság, hogy a Szovjet­unió népe és dicső hadserege mentet­te meg az emberiséget a fasiszta le­igázás elől. Mély megindultsággal, ke­gyelettel adózunk a szovjet hősök mil­liói emlékének, akik a fasizmus elleni harcban, a felszabadításunkért vívott küzdelemben életüket áldozták. Tiszte­lettel és szeretettel gondolunk a test­véri szovjet népre, hősies harcára és munkájára, nélkülözéseire és szenve­désére, a frontokon és a hátországban hozott áldozataira. Az egész haladó emberiség a Szovjetuniónak köszöni és fogja mindig köszönni azt, hogy a fasizmus elleni harcban a legnagyobb terhet hordozta, döntő része volt a hitleri Németország leverésében, a győzelemben, amelyet népének tenger­nyi szenvedésével vívott ki. A fasizmus elleni történelmi küzde­lem idején, akkor, amikor a legnehe­zebb helyzetben voltunk, és népeink létéről vagy nemlétéről volt szó, né­pünk újból meggyőződött arról, hogy a testvéri Szovjetunió a leghűségesebb szövetségese és megbízható barátja. A frontokon és a partizánegységekben, a szlovák hegyekben, a belorusz erdő­ségekben, a Krímen, az ogyesszai ka takombákban, a Duklánál és Ostravá nál, a Cseh-Morva fennsík és Prá­gában, sőt köztársaságunk minden egyes falujában és városában ls a kö­zös harc, a közösen kiontott vér szül­te és acélozta a csehszlovák—szovjet testvéri barátságot. Az 1943. évi csehszlovák—szovjet ba­ráti, kölcsönös segélynyújtási és há ború utáni együttműködési szerződést, amelynek érvényességét a két ország Michal Chudík elvtárs beszéde népei akaratának és érdekeinek meg­felelően tavalyelőtt további 20 évre meghosszabbították, népeink legjobb fiainak és leányainak harcos testvéri­sége hozta létre, majd békés életünk legfőbb záloga lett. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk, szövetségünk és vele való együttműködésünk az elmúlt 20 év folyamán és azon túl mindig külpolitikánk fő alapelve, a csehszlo­vák gazdaság folyamatos fejlődésének alapja, köztársaságunk biztonságának fő záloga marad. Hála a Szovjetunió­hoz és a szocialista világrendszer többi országaihoz fűződő szilárd szövetsé­günknek, nemzeti és állami létünkért való aggodalom nélkül nézhetünk szembe a Német Szövetségi Köztársa­ság imperialista-revansista köreinek agresszív terveivel, amelyek mindmáig nem vonták le a tanulságot a második világháború eredményeiből.^ A győzelmesen előrenyomuló szov­jet hadsereg közeledtekor a prágai népnek 1945 májusában megindított nagy jelentőségű dicső felkelésével te­tőfokára hágott a csehszlovák nép fa­sisztaellenes felszabadító küzdelme, a csehszlovák népi és demokratikus, szociális szempontból igazságos köz­társaság felújításáért vívott harca, amelynek élén Csehszlovákia Kommu­nista Pártja állott. A párt lelkesítette a legáldozatkészebb harcosok — a kommunisták mellett — az összes ha­zafias, antifasiszta, demokratikus erő­ket hazánkban. A csehszlovák hazafiak az első cseh­szlovák hadtest tagjaiként harcoltak, a szovjet hadsereg oldalán, részt vet­tek a harcokban a nyugati fronton és Észak-Afrikában is a csehszlovák egy­ségekben, a partizánmozgalom harco­saiként küzdöttek a hitleri csapatok háta mögött a Szovjetunióban, Jugosz­láviában, Olaszországban, Szlovákiá­ban, a cseh kerületekben, valamint a prágai nép májusi felkelésében. A csehszlovák ellenállásnak katonai szempontból legjelentősebb eseménye a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés volt, amelyben a szlovák nép fegyverrel ke­zében egyértelműen fellépett a hitleri fasizmus és a klerofasiszta árulók el­len, s az új, szociálisan és nemzetlleg igazságos Csehszlovák Köztársaságban a testvéri cseh néppel való állandó együttélés mellett foglalt állást. Büszkén valljuk, hogy azoknak a ha­ladó népeknek a sorába tartozunk, amelyek a legnagyobb áldozatokat hoz­ták, és jelentős mértékben hozzájá­rultak a hitleri Németország feletti győzelem kivívásához. A cseh és a szlovák nép 250 000 fiának és lányá­nak emléke, akik a harcban életüket áldozták, az emberiséget mindig emlé­keztetni fogja arra, hogy kivettük ré­szünket e kegyetlen és kérlelhetetlen világtörténelmi küzdelemből. Felszabadulásunk 20. évfordulójá­nak ünnepségei alkalmával tisztelettel emlékezünk meg mindazokról az áldo­zatkész hazafiakról, akik harccal és munkával hozzájárultak a fasizmus fe­letti győzelemhez, a szabad Csehszlo­vák Köztársaság megalakításához. reket könyvelhetünk el, amelyekre beszélünk, a forradalmi munkás-vi­ezelött nem volt példa Csehszlovákia lágmozgalom s az egész világ haladó népeinek történetében. E sikerekről és békés erői iránti felelősségünk népünk nevében jogos büszkeséggel tudatában. FORRADALMI KÜZDELEMBEN HARCOLTUK Kl VÍVMÁNYAINKAT követésének dicső időszakáról. Ezt az irányvonalat a CSKP 1949. évi IX. kongresszusán tűzték ki. Az 50-es évek viszont elsősorban olyan évek­ként íródtak be történelmünkbe, ami­kor összpontosított erőfeszítéssel munkálkodtunk a szocialista társada­lom építése szilárd alapjainak meg­teremtésén. Ezekben az években pár­tunk, munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk és haladó értelmiségünk szívós munkát végzett, a politikai és gazdasági problémák egész sorát oldották meg, mégpedig bonyolult nemzetközi és belpolitikai viszonyok között, az imperialisták erős gazda­sági és politikai nyomása, az agresz­szió szüntelen veszélye közepette. Ugyanakkor éles osztályharc folyt a hazai reakció ellen. Ha visszatekintünk e dicső évekre, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy munkásosztályunk kemény for radalmi küzdelmet vívott. A burzsoá­zia, amely a dolgozó nép 1948 feb ruári győzelme után nem tarthatta vissza a fejlődést saját erejével, a nemzetközi Imperializmus segítsé­gével Igyekezett megzavarni a szo­cializmus építését hazánkban. Pártunk a múlt években elemezte azokat a hibákat, törvénytelensége­ket, amelyek ebben az időszakban a lenini elvek megsértése következté­ben előfordultak pártunk és álla­munk életében. E hibákat helyrehoz za, és Intézkedett, hogy soha többé meg ne Ismétlődhessenek. De a hi bák ellenére az 50-es évek, az ipa­rosítás és a szövetkezetesítés évei, a szocialista építés befejezéséért ví­vott harc évei népünk szocializmus felé vezető útjának dicső és nagy szakaszát alkotják. Adózzunk tisztelettel Csehszlová kia Kommunista Pártjának áldozat kész tagjai százezreinek — a szocia lizmus harcosainak, hős munkásosz tályunknak, áldozatkész dolgozó pa­rasztságunknak, értelmiségünknek, áldozatkész nőinknek és ifjuságunk nak, mindazoknak a csehszlovák ha­zafiaknak, akik munkájukkal hazánk­ban hozzájárultak a szocializmus fel­építéséhez. Mindaz, amit húsz év folyamán a szocialista építés közös művében el­értünk, a csen ős a szlovák nemzet, valamint köztársaságunk többi nem­zetisége testvéri együttműködésének eredménye. A TŐKÉS TARSADALMAT SZOCIALISTA TÁRSADALOMMÁ ALAKÍTJUK Elvtársak! Két évtized múlt el azóta a hihetet­lenül boldog pillanat óta, amikor ha­zánk ujjongó fővárosa — Prága — a dicső szovjet győzteseket köszöntötte. A hitleri Németország vereségét és az új idők beköszöntét nagy reményekkel üdvözöltük. Olyan reményekkel, amelyeket szó­ban az egész nép nevében Klement Gottwald elvtárs fejezett kl 1945. má­jus 11-én: „Az Idegen iga alól felszabadulá­sunkkal nepeink és államunk történe­tének új fejezete kezdődik. Az a fel­adat áll előttünk, hogy lerakjuk az új és boldog élet szilárd alapjait a sza­bad, a valóban demokratikus népi Csehszlovákiában, és ne engedjük, hogy a köztársaságban felújuljanak a München előtti viszonyok." A Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette népünk húszévi harcának és munkájának legnagyobb eredménye történelmi jelentőségű: a kapitalista társadalmat szocialista társadalommá szerveztük át. Megszüntettük a kizsák­mányolók osztályát, s a dolgozó nép lett országának urává, sorsának meg­határozójává. Társadalmunk alapja a két testvéri szocialista osztály, a mun­kásosztály és a szövetkezeti paraszt ság osztálya lett, amelyek a dolgozó értelmiséggel együtt lerakták népgaz­daságunk tartós fejlesztésének szilárd alapjait, a dolgozók magas életszínvo­nalának alapjait, és a lenini elvek szellemében nagyszabású kulturális forradalmat bontakoztattak ki. A szocialista Csehszlovákiában a marxizmus—leninizmus alapján nyert megoldást a nemzetiségi kérdés: meg­szűnt Szlovákia megalázó helyzete, melynek életproblémait az előző ál­lamformák uralkodó osztályai nem tudták megoldani. A csehek és szlo­vákok, a magyarok és ukránok test­véri Kapcsolatai és együttműködése az egyseges UsehszlovaK Szocialista Kűztarsasag megrendithetetlen alapja. Csehszlovákia szövetsége és sokoldalú elvtársi együttműködése a Szovjetunió' val, valamint a szocialista világrend­szer más országaival külpolitikánk alapköve, szocialista építésünk nem­zetközi támasza, a társadalmi átalaku­lások szilárdságának záloga lett, to vábbá biztosíték arra, hogy sohasem tér vissza az egész nép aital gyűlölt és elvetett tőkés tarsadalmi rend. Ezért, elvtársak, a felszabadulás 20. évlordulója egyúttal a szocializmus nazánkban aratott győzelmének ün uepe is. Ezekben az evekben teljesül­tek be a régi forradalmárok vágyai, a proletariátus és a kisparasztság cél kitűzései és vágyai, valóra váltak elő­deink nemzedékeinek álmai. Bármit nézünk — akár az ipar, a mezőgazdaság fejlődésének eredmé­nyeit, akár az anyagi és a kulturális színvonal emelkedését, közéletünk demokratizálását, népeink szabadsá­gának biztosítékait, köztársaságunk nemzetközi helyzetének megszilárdí­tását — szabad életünk húsz évében mindenütt olyan eredményeket, olyan kézzelfogható és szemmeilátható sike­Amikor szocialista társadalmunk to­vábbfejlesztése problémáinak megol­dása során bírálóan elemezzük a hibá­kat és a fogyatékosságokat is, ez arról tanúskodik, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártjának, munkásosztályunk­nak és dolgozó népünknek bonyolult próblémákat és nehéz feladatokat kel­lett megoldania, hogy megvédje forra­dalmi vívmányainkat, szocialista épí­tésünket. Tisztelettel emlékezünk meg mind­azokról, akik a háború utáni első hő­napokban nehéz körülmények között a romokból újjáépítették az üzeme­ket, a vasútvonalakat, a hidakat és alagutakat, megindították a fejtést a bányákban, és jő gazdákként munká­hoz fogtak az államosított gyárakban, növelték a termelést, hogy a szabad köztársaságban minél előbb pezsegjen az új élet. Minden egyes részleges győzelemre, az újjáépített vasutak minden szakaszára, minden újonnan megnyitott gyárra annak tudatában te­kintünk, hogy ez egy lépéssel hozzájá­rult a népi demokratikus rend megszi­lárdulásához, mai életünk kialakításá­hoz. Tisztelettel emlékezünk meg kispa­rasztjaink munkájáról, akik a nagy­birtokosok földjének elkobzásával és felparcellázásával egyidejűleg vállal­ták a városi és üzemi dolgozók élel­miszerellátását. Kegyelettel emlékezünk meg a for­radalmi harcosok ezreiről, akik a népi demokratikus köztársaságot és a dol­gozók vívmányait megvédték a bende­rista bandáktól, a ludákoktól, valamint a Beneš—Drtina-féle összeesküvőktől, szabotőröktől, a nemzeti bizottságok, a szakszervezetek és az ifjúság egy­sége ellen intézett reakciós támadá­soktól. Megindultsággal emlékezünk vissza 1948 februárjára! Milyen hatalmas gá­tat emelt akkor a munkásosztály és a dolgozó parasztság a reakció dühödt támadásának! A dicső februári győ­zelem, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának diadala az alkotó marxizmus—leninizmus diadala lett, és bebizonyította a szocialista forrada lom békés győzelmének lehetőségét. Csehszlovákia népe Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével ak­kor végleg a szocialista fejlődés útjára lépett. Büszkén emlékezünk meg a szocia­lista építés fő irányvonala eredményes SZLOVÁKIA GYORS ÜTEMŰ FEJLŐDÉSE A szocialista iparosítás éveiben ki­fejezően megnyilvánult a szocialista rendszer ereje és előnye. Aiépgazda­ságunk strukturaját saját forrásaink­Dói példátlanul rövid ido alatt arány­lag bonyolult körülmények között áiepltettük, jelentősen megerősítet­tük az alapvető iparágakat, amelyek lehetővé tették gazdaságunk további építési programjának teljesítését. Ez az Időszak egyben Szlovákia történelmi újjászületésének időszaka. A szlovák nép óriási építő lelkesedé­sévei, a cseh munkásosztály, techni­kusok, tervezők, szerelők testvéri segítségével Szlovákia sokoldalúan fejlett' országgá alakult át. Megszű­nik az évszázados elmaradottság, s az anyagi bázis fejlődésével Szlo­vákiában növekszik az öntudatos munkásosztály s a szocializmus épí­tése Iránt odaadó értelmiség. Szlová­kia természeti, gazdasági és egyéb forrásai jelentős mértékben hozzájá­rul államunk egységes gazdaságának fejlődéséhez. Az ipar sikeres kiépítése és tár­sadalmunk sokoldalú gazdasági és szociális fejlődése lehetővé tette, hogy rövid történelmi időszakban megvalósítsuk szocialista forradal­munk legbonyolultabb feladatát — a falu szocialista átépítését. A bonyo­lult politikai és gazdasági feladato­kat a falvakon a munkásosztály, a kis- és középparasztok kötelékeinek szüntelen szilárdítása s a tőkés ele­mek elleni éles harc közepette ol­dottuk meg. Itt is diadalmaskodott Lenin szövetkezetesltési elgondolásá­nak életadó ereje — ez ugyanis a falu szocializmusba való átmenetéhez vezető út. Annak ellenére, hogy eb­ben az időszakban a dolgozók száz­ezrei mentek a mezőgazdaságból az iparba, a mezőgazdasági termelés nem csökkent, sot oiszagos viszony­iatDan, tőként SziovákiüDan jelentő­sen növekedett. Ez az ipar iejiódésével együtt le­hetove teue a nep életszínvonalának ftuajzco emeikeaesei. a doigozoK így wagutí győződlek meg a szocialista laisauaiuii rend előnyeiről, es min­den tereii támogattaü a (jatt.ť politi­káját. tgyes nioak és fogyatöKossa­goK ellenere ezt az ícloszasot, uiely­neK xolyaman KôztaisasagunKoan Kiépült a korszerű anyagi-műszaki Da­zisia támaszkodo szocialista társada­lom, népeink ujKori története egyik iegdicsuuD ídőszakaKént jeiiemezuet­JUK. Minaazok, aKik Decsüleies mun­Kajukkai részt vettek szociaiisia tar­saaaimuuk építésében, joggal lehet­nek uüszkék müvükre. Ma a Csehszlovák Kommunista Pártja által kitűzött célok eléreséert lolyiatoit szívós es iáradsagos, de egy­Den lelkes és nosies küzdelem nusz eve után szilárd gazdasági-ipari bázisunk, politikailag lejlett és műszakilag Képzett munkásosztályunk és értel­miségünk van. Ma, amikor a ialva­Kon is győztek a szocialísa termelési viszonyok, és korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel rendelke­zünk, melyoen szakavatottan végzi munkáját a szocializmus iránt nü szövetkezeti parasztság és mezőgaz­dasági értelmiség, biztosan támasz­kodhatunk népünk erkölcsi-politikai egységére, és számíthatunk arra, hogy öntudatosan részt vesz a fej­lett szocialista társadalom megte­remtésében. Ez az alapja gazdasá­gunk további fejlesztésének. Gazda­ságunk fejlődése népünk szüntelenül növekvő jólétének egyedüli forrása, NÉPGAZDASÁGUNK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYVONALA A CSKP XII. kongresszusa alapos elemzés után kitűzte a népgazdaság továbbfejlesztésének irányvonalát. Gazdaságunk továbbfejlesztése a tu­domány és a technika fokozottabb felhasználásával, az Ipar és a mező­gazdaság közötti aránytalanságok megszüntetésével, ? termelés és a fogyasztás színvonalának egybehan­golásával történik. A XII. kongresszus irányvonalának megvalósítása — mely szerint tovább kell növekednie a társadalmi terme­lésnek a munkaképes lakosság, a nép teljes igénybevételével —, meg­kívánja, hogy áttérjünk gazdaságunk radikálisan intenzív fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy a termelés növelése, s főként minőségének javítása és gaz­daságossá tétele érdekében a tudo­mány és a korszerű technika leg­újabb vívmányainak a termelési fo­lyamatban való bevezetésére fogunk törekedni. A társadalmi munka ter­melékenységének növelése lesz to­vábbra is a termelés fokozásának, társadalmunk gazdasága gyarapításá­nak gyakorlatilag egyedüli forrása. Pártunk szívós erőfeszítésével, a munkások, parasztok és a többi dol­gozók hősies munkájával sikeresen leküzdjük azokat a fogyatékosságo­kat, amelyek külső és belső tényezők hatására a múlt évek folyamán fel­gyülemlettek. Az SZNF dicső 20. evíordulójára és Csehszlovákia fel­szabadulása 20. évfordulójára vállalt kötelezettségek nagy mértékben já­rultak hozza ahhoz, hogy megjavult az élelmiszer-ellátás, joob eredmé­nyeket értünk el az építkezési beru­házás terén, újból emelkedett az ipa­ri termelés, és kielégítő eredménye­ket értünk el a külkereskedelemben is. A mult évekhez viszonyítva jobb eredményeket érünk el egyes minő­ségi mutatók teljesítéséoen, így a termelési költségek csökkentesében is. Népgazdaságunkban azonban még számos probléma van, ameiyeknes megoldásától íügg .további sikeres tejiodésünk. Annak érdekében, hogy gazdasá­gunk irányításának színvonala megte­leljen az új feladatoknak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári ülése jóvá­hagyta a népgazdaság tervszerű irá­nyítása tökeietesitett rendszerének elveit. Igaz, hogy egyesek nyugaton, sőt nálunk is azt jósolják, nogy ez va­lamilyen eltérést jeient a szocialista alapelvektől. Mint már eddig nem­egyszer, a rosszindulatú jósokat most is nagy csalódás fogja érni. A nép­gazdaság irányításában és építéséoen gazdasági politikánkban nemcsak hogy sziklaszilárdan ragaszkodunk szocialista elveinkhez, de az új irá­nyítási és tervezési rendszerrel gaz­daságunk szocialista jellegét alkotó módon tovább is fejlesztjük. Hisz már mögöttünk van az az időszak, amikor szívósan harcoltunk a szocialista termelési viszonyok győzelméért, amikor a népgazdaság szervezeti és irányítási formáit ís szigorúan társadalmunk akkori fejlő­dési fokához kellett alkalmaznunk. Ma, amikor megszilárdult népünk szocialista öntudata, s amikor szocia­lista gazdaságunk eredményeit a tő­kés gazdaságok szépítetlen eredmé­nyeivel összehasonlítva népünk szo­cialista öntudata napról napra tovább szilárdul és fejlődik, számos kérdést új módon oldhatunk meg, és új uta­kat kereshetünk gazdaságunk fejlesz-, téséhez. A TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁS TÖKÉLETESÍTETT RENDSZERÉNEK CÉLJA A tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének célja, hogy általa job­ban felhasználhassuk az egyének és kollektívák anyagi érdekeltségét a szükséges legmagasabb műszaki szín­vonalú de ugyanakkor legalacsonyabb társadalmi költséggel folyó termelés állandó fokozása érdekében. Ez az erkölcsi ösztönzőknek a fejlesztésé­vel, a vállalatok és üzemek munká­sai, technikusai, konstruktőrjei és vezető dolgozói szakmai színvonalá­nak szüntelen emelkedésével együtt kétségtelenül azt eredményezi, hogy növekszik a munkatermelékenység s növelése forrásainak alkotó módon történő megközelítése. Az áru- és pénzviszonyok s a ter­melésben az anyagi érdekeltség hat­hatósabb érvényre juttatása, a rend­szeres nevelőmunka s a dolgozók de­mokratikus részvétele a termelés irá­jjFolytfltôs t 3. oldalon; SZÖ 2 1965, május 8,

Next

/
Thumbnails
Contents