Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-04 / 122. szám, kedd

ÉSÜlllfJ N „ ; Értelmes lények üienete a Földnek ? 'Az április 13-1 újságok szinte ki­vétel nélkül közölték a TASZSZ beje­lentését: a szovjet csillagászok újsze­rű rádiócsillagászati objektumokat fe­deztek lel, melyek egyikének rádió­sugárzása egyes moszkvai rádiócsilla­gászok szerint feltehetően mestersé­ges eredetű, vagyis idegen civilizá­ciótól származna. A másnapi újságok közölték, hogy a moszkvai sajtóérte­kezleteken a nagytekintélyű Sklov­szkij professzor és mások, amellett, hogy hangoztatták az újszerű rádió­források felfedezésének jelentőségét, korántsem tekintik bebizonyltottnak azok mesterséges voltát. Miről van szó? Dr. Almár Iván magyar csillagász így kommentálta a különleges rádió­forrást: a rádiócsillagászat gyors fejlődésének eredményeképpen ma már sok száz különféle rá­dióforrás helyzetét és rádió­szlnképét ismerjük meglehetős pontossággal. A kérdéses ob­jektum az amerikai California inštitúte of Technology két munkatársa, Harris és Roberts 1960-ban közzétett A listáján, iz úgynevezett CTA katalógus­ban szerepelt először, a 102 szám alatt. A CTA 102 jelenték­telen, halvány sugárforrás va­ijahol a Pegazus csillagképben, melynek érdekes tulajdonságai­íja N. Sz. Kardasev moszkvai ssillagász hfvta fel a figyelmet nég 1963 decemberében kö­zölt „Információátvitel földön kívüli civilizációkkal" című tu­dományos dolgozatában. Rámutatott, hogy Conway, Kellerman és Long mérései szerint a két rádióobjektum, a ETA 21 és a CTA 102 rádiósu­gárzása intenzitásának hullám­hossz szerinti elosztása rend­ellenes, nem hasonlít a szoká­sos rádiógalaxisokéhoz. A leg­erősebb rádiósugárzás ezekről az ob­jektumokról a 30—50 cm-es hullám­hosszakon érkezik. Kardasev már ebben a cikkében nyomatékosan utalt arra a körülményre, hogy ez az in­tenzitáselosxlás elméleti meggondolá­sok alapján közel áll ahhoz, amit nagy távolságokon egymással kapcso­latot kereső civilizációk előnyösen ki­használhatnának információátvitelre. Ez az első rádióforrás, amelynél Jyen Intenzitásváltozásokat találtak, Wgyanakkor a CTA 102 objektum a 0TA 21-gyel együtt a megvizsgált 160 rádióforrás közUl a legkisebb átmérő­jű. Nem sikerült megtalálni a CTA 102 optikai megftelelőjét még a Palo­mar-hegyi óriás Schmidt-távcsővel icészltett fényképeken sem. Valószínű, íogy a közeljövőben még nagyobb :ávcsövekkel is készítenek majd fel­vételeket a CTA 102 környezetéről, hogy megkeressék és tanulmányozzák ezt az érdekes objektumot, amely a rádiósugárzást kibocsátja ... Ennyit a csillagász. Nézzük most meg közelebbről, mik ls az úgyneve­zett rádlócsillagok, hogyan szerez­tünk róluk tudomást és hogyan vizs­gálják őket a rádiócsillagászok. Rádiócsillagászat 1931-ben R. G. Jánsky a légköri elektromosság kutatása közben olyan rádióhullámokat észlelt, amelyek for­rásának valahol a Földön kívül kel­lene lennie. Úgy találta, hogy ezek a hullámok a Tejút legfényesebb része felől érkeznek. Jansky óriási jelentőségű felfedezé­sének akkor senki sem tulajdonított fontosságot. Mintegy 10 évvel később R. Reber kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel. Megismételte Jansky méré­seit, sőt, gondosan kimérte, hogy az égbolt melyik irányából milyen erős sugárzás érkezik, ö is azt találta. hogy a Tejút legfényesebb részel fe­lől érkezik a legerősebb sugárzás. 1942-ben katonai radar-készülékkel véletlenül felfedezték, hogy a Nap is bocsát kl rádióhullámokat. Katonai okok miatt nem lehetett akkor erről beszélni. A háború után azonban igen erőteljesen megkezdték a világűrből érkező rádióhullámok vizsgálatát. A rádióhullámok és a fény ls elek­tromágneses hullámok. A különbség közöttük az, hogy a fénysugarak hul­lámhossza sokszorta kisebb, mint a rádióhullámoké. A rádióhullám hosz­sza — mint ezt rádiónkról is leolvas­hatjuk —, 10—50—100—500—1000 m körül van. A televízió és az ultrarö­vidhullámú rádióadó hullámai pár méter hosszúak. A látható fény hul­lámhossza viszont 4—8 százezred A „Cyclope" nevű francia parabolaantenna átmérője 16 méter; a mesterséges holdak rádiójeleinek vételére szolgál. cm. Az ilyen rövid hulldmhossaShiáaŰ sugarakat szemünk érzékelni fndja, t rádióhullámok észleléséhez viszont rádiókészülékek kellenek. Ezért nens tudtak régebben, hogy Ilyen sugár­zást 1« kibocsátanak az égitestek. Hogyan keletkezhetnek rádióhullá­mok az égitesteken? A Földön meg­szoktuk, hogy rádióhullámokat rádió­adókészülékek boc*4K»n»k ki. Ilyenek nincsenek a távoli cstQíacckoii vagy a Napon. Többször felvetődött agyn m t gondolat, hogy ha más égitagWfcsn élnek értelmes lények, azok készülé­keikkel sugározhatnak felénk rádió­Jeleket. Itt azonban nem lehet erről szó. A Napon és a csillagokon, ame­lyek felületén még ma is több ezer fokos hőség uralkodik, nem létezhet­nek értelmes lények és így rádióké­szülékek sem. Tudjuk, hogy minden meleg test bo­csát ki fényt, éspedig mindenféle hullámhosszúságú fényt, vagyis elekt­romágneses sugárzást. Tehát •— ak­kor rádióhullámokat isi Az égitestek rádiósugárzásának egyik része tehát „hőmérsékleti": a test hőmérséklete következtében fellépő sugárzás. De egy gomolygó gázfelhő akkor is bo­csáthat ki rádiósugárzást, ha nem meleg. Például — mint azt van de Hulst holland csillagász 1945-ben ki­számította — elég ritka hidrogéngáz kibocsáthat 21 cm hullámhosszúságú rádióhullámokat. Miről tanúskodik a rádiótávcső? Az égitestekről jövő rádióhullámok felfogásához különleges rádió-vevő­készülékek kellenek. De ha azt is tudni akarjuk, hogy milyen irányból jönnek a sugarak, különleges anten­nával is el kell látni őket. Ezeket az antennákat szokás rádió-távcsőnek vagy rádióteleszkópnak nevezni. A rádió-vevőkészülék igen nagy érzé­kenységű, az antennarendszer pedig éles irányhatású és rendszerint nagy­méretű. A régebbi rádiótávcsövek fő része a parabolatükör, amely lehet mozgatható vagy rögzített. Persze nem közönséges tükörről van szó, ha­nem dróthálóból készültről. A rádió­hullámok fénynél sokkal nagyobb hullámhosszára ez ls jó. A tükör-fe­lületnek nem kell olyan pontosnak lennie, ezért sokkal nagyobb rádió­távcsövet lehet készíteni, mint fény­távcsöveket. A nagy rádióteleszkópok átmérője 50—100 m. A világ egyik legnagyobb rádiótávcsöve 4000 m 2-nél nagyobb felületű tükörrel a Jodrell Bankban van. Újabban sík antenna­rendszerrel rendelkező rádióteleszkó pokat építenek. A Pulkovóban levő rádiótávcső egyike a legmoderneb­beknek. Még nagyobb a Szovjet Tu­dományos Akadémia Lebegyejevről el­nevezett fizikai intézetének rádiótáv­csöve. 1 km-es hosszúságban 37 osz lop helyezkedik el negyvenméteres parabolikus tartókkal. A rádiótávcsövek bevezetése lehe­tővé tette a Nap, a Hold és a boly­gók sugárzásának kimutatását. Még érdekesebb azonban a Naprendszeren kívülről jövő sugárzás. Ennek egyik forrása a csillagok közötti igen rit­ka anyag. Nemrég fedezték fel a van de Hulst által elméletileg megjó­solt 21 cm-es sugárzást, amelyet igen ritka hidrogéngáz bocsát kl. A tá­voli extragalaktikák vizsgálatából ki­derült, hogy a spirálkarokban van­nak hidrogénfelhők. A Tejútrendszer hidrogénfelhőinek 21 cm-es sugárzá­sát megvizsgálva úgy találták, hogy a Tejútrendszer hidrogénfelhői ls spi­rálkarokat alkotnak. Így sikerült vég­legesen eldönteni, hogy Tejútrendsze­rünk spirálköd, amelynek szerkezete hasonló pl. az Androméda-ködhöz. Ennek a kérdésnek a vizsgálatát ed­dig megnehezítette az, hogy a Tejút­rendszer központját át nem látszó falhők zárják el szemünk elől. Ezek • rádióhullámok azonban áthatolnak a ködökön és elárulják, mi van ott, ahová belátni nem tudunk. Rádiócsillagok A Naprendszeren túli világból jövö rádióhullámok másik fő érdekessége az a felfedezés, hogy az égbolt bizo­nyos, igen kis részeiről igen erős su­gárzás érkezik hozzánk. Ezeknek a sugaraknak a forrásait rádiócsilla­gnknak nevezték el régebben. A leg­feltűnőbb az volt, hogy a várakozás ellenére a legtöbb rádiócsillag irá­nyában nem találtak látható csilla­got. Pedig azt hitték először, hogy ezek a sugarak a nagy, fényes csil­lagokról Jönnek. Ma már mintegy 2000 rádiócsillagot ismerünk. A legerősebben sugároz a Cassiopeiaban levő. Utána következik a Hattyú, majd a Bika rádiócsillaga. Nagy eredmény volt, amikor sike­rült kimutatni, hogy a Bikában levő rádiőcsillag azonos a Rák-köddel, amely egy 1054-ben kitört, kínai csil­lagászok által feljegyzett szupernóva levált, és még most ls egyre terjedő gázburkából alakult kl. Nem is he­lyes tehát a rádiócsillag sző, inkább rádióködöt kellene mondani, legalább ls az esetek egy részében. A több száz fényévnyi távolságra „halló" rádiótávcsövekhez nagy re­ményeket fűznek a csillagászok. Sok­kal komolyabb kérdések forognak itt kockán, mint annak eldöntése, hogy értelmes lények alkotása-e a CTA 102 sugárforrás. De kétségtelenül ez az új, érdekes típusú rádlósugárző ob­jektum is hozzájárul a rádiócsillagok természetének tisztázásához. (A Kultúra világa c. mű és az Elet és Tudomány adatai nyomán) Épül a legkorszerűbb magyar villanymű Visontán megkezdték a Maurice Thorez nevét viselő gyöngyösi villany­mű építését, amely egy felszíni lig­nltbányával együtt új magyar bánya­kombinát lesz. A 600 megawatt telje­sítményű villanymű a magyar har­madik ötéves terv legnagyobb energe­tikai építkezése és a legkorszerűbb magyar erőművek közé fog tartani. A harkovi körzetben új hatalmas rádiótávcsövet állítottak fel, amely je­lentősen hozzájárul a világmindenség titkainak leleplezéséhez. A teleszkóp a Hattyú-csillagképből érkező impulzusokat is felfogja; ez a csillagkép 300 millió fényévnyire van tőlUnk. A LEGKIVÁLÓBB IPARI ÉS MEZŐ GAZDASÁGI DOLGOZÖK első csoport­ja nvári üdülésre érkezett az FSZM Mariánské Lázné-i üdülőközpontjába, ahol ez idén több mint 50 000 cseh­szlovákiai és külföldi szakszervezeti tag tölti szabadsága egy. részét,. Nagy az érdeklődés a főiskolák iránt Több mint 500 külföldi főiskolás Szlovákiában • Vezetnek a műszaki főiskolák A csehszlovák főiskolák magas szín­vonala, műszaki és tudományos fejlett­ségünk évről-évre több külföldi hallgatót vonz főiskoláinkra. Ezenkívül hazánk más országokkal, főként a szocialista és a gazdaságilag kevésbé fejlett országok­kal kötött knlturális egyezményei is le­hetővé teszik, hogy évről évre több kül­földi főiskolás tannljon nálunk. így eb­ben a tanévben csaknem 30D0 külföldi hallgató tanul hazánkban a világ külön­féle részeibői, közülük több mint 500 szlovákiai főiskolákon. A külföldi érdeklődők száméra a csehszlovák főiskolákon a tanulást a prágai November 17. Egyetem szerve­zi. Az egyetem az újonnan érkező külföldi főiskolások számára különle­ges egyéves előkészítő tanfolyamokat rendez. Szlovákiában ilyen előkészítő központ Szencen működik. Az előké­szítő időszakban a külföldi hallgatók részben a szlovák nyelvet tanulják, részben pedig választott tanulmányi szakuk alapelemeit sajátítják el. Ez­után a külföldi hallgatók vizsgáznak az átvett anyagból, s utána tehetik le a főiskolai felvételi vizsgát. A külföldi hallgatók egyrészt a köl­csönös államközi kulturális egyezmé­nyek alapján, esetleg különféle nem­zetközi intézmények, vagy szerveze­tek (ENSZ, DÍVSZ stb.) ösztöndíja­saiként, vagy saját költségükön tanul­nak hazánkban. A külföldi főiskolások körében a legnagyobb érdeklődés a műszaki fő­iskolák iránt mutatkozik, a humán irányzatok közül pedig elsősorban az orvostudomány Iránt. Ennek következ­tében a szlovákiai külföldi főiskolá­sok közül a legtöbb — csaknem 400 — bratislavai főiskolákon tanul. A bratislavai szlovák műszaki főisko­lának több mint 250 külföldi hallga­tója van négy világrész 36 országából. A hazánkban tanuló külföldi főis­kolások tanulmányt eredményei már általában megközelítik, söt egyes ese­tekben felül ls múlják a csehszlovák hallgatók eredményeit. Nem ritkaság, hogy külföldi diákok hazánkban fő­iskolai tanulmányalkat kitüntetéssel végzik. Az első évfolyamokban még rendszerint nyelvi nehézségekkel küz­denek, de a szlovák nyelv elsajátítá­sa után a szaktantárgyakban sikere­sen haladnak előre. Hazánkban a külföldi főiskolások­nak a társadalmi, kulturális életre és testnevelésre nagy lehetőségeik van­nak. Saját nemzeti szövetségeik léte­sültek, a mi társadalmi szervezeteink közül pedig a külföldi diákokról leg­inkább a CSISZ helyt szervezetei gon­doskodnak. A külföldi diákok a lehe­tőségeket teljes mértékben kihasznál­ják, részt vesznek a szakkörök mun­kájában és saját kulturális együtte­seik tevékenységében. Nagy sikerrel lépnek fel különféle rendezvényeken, különösen sportversenyeken, esztrád­müsorokon stb. A csehszlovák főiskolákon tanuló külföldi diákok száma a következő években tovább gyarapodik, éppúgy, mint a végzett hallgatók száma. Je­lenleg kb. ötvenen végeznek évente, ez a szám a jövőben valószínűleg mintegy százra emelkedik. Ez ls szem­léletesen bizonyítja a külföldi diákok nagy érdeklődését a csehszlovák főis­kolák iránt -rí— A KOŠICEI „ZENEI HETEK' 5J A hagyományos „Zenei Hetek" X. jubiláris hangverseny-sorozata Koši­cén április 21-én kezdődött. A „Ze­nei Hetek" tíz esztendős múltja nagy mértékben hozzájárult a város dol­gozói zenei ízlésének csiszolásához, a zene iránti érdeklődés felkeltéséhez, valamint a csehszlovák és a külföldi zene megismeréséhez. Számos, világ­viszonylatban elismert zenei nagyság szerepelt Košicén. Csupán néhányat említünk: Igor OJsztrah, Richter, Gut­nlkov, Fischer Annié, Aubrey Pankey, Navarra a Cseh Filharmónia, a Ro­mán Filharmónia,,. Bácsi „yonósnégye&, stb. E rövid 'felsorolásból is kitűnik, hogy a rendezők igyekezete eddig Is eredményes volt. A „Zenei Hetek" X. Jubiláris hang­verseny-sorozata mengnyitő hangver­senyén a prágai karmester nélküli kamarazenekar lépett fel, amely a na­pokban érkezett vissza csaknem het­ven napig tartó rendkívül sikeres ten­gerentúli turnéjáról. Legközelebb, szerdán, május 5-én a Debreceni Filharmónia mutatkozik be Rubányi Vilmos vezényletével. A to­vábbi hangversenyek során a Moszk­vai rádió és televízió nagy szimfoni­kus zenekara Gennegyej Rozsgyeszt venszkij vezényletével, a Cseh Filhar­mónia Václav Neumann Irányításá­val léptek fel a művelődési házban. Habár ezúttal a fő súlyt a szimfoni­kus zenére fektették a rendezők, nem fognak hiányozni a neves vendég­művészek sem. Biztosra vehető a len­gyel . Barbara Hesse-Bukowska, a csehszlovák Jozef Suk és Jozef Chuch­ro fellépése ls. (ta) APRÓHIRDETÉS ne a pivovaru Hurbanovo (telefon 534). OF—048 • Építőipari technikust azonnal felveszünk a hurbanovöi Maláta- és Sörgyár építésének ellenőrzésére. Felvételi feltétel: építőipari közép­iskolai vagy főiskolai végzettség. A kérvényeket kérjük a következő címre: Riaditeľstvo výstavby sladov-; s.-sssssssssssssssssss/sssss/ssssssssssssssssssssssss. • Nagyon Jó karban levő Felícia eladó. Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek: Ján Varga, Zelovce—novostavba, okr. Lučenec. Ű-060 ALKALMI VÉTEL!!! I Használja ki a fűtés nélküli időszakot és az árleszáN litástl Idejében rendeljen az Elektrodružstvo Praha-nál naftakályhát jutányos áron, darabja 660 Kčs. A hiteles megrendelés beküldhető és pótalkatrészek is beszerezhetők a következő címen: Praha 5, Plzeňská 164, vagy Praha 7, Obrancu miru 63. Szolgálat a lakosságnak!!! UF-038 A MUNKAÉRDEMRENDDEL KITÜNTETETT PRIEMSTAV N. V. BRATISLAVÁBAN azonnali felvételre keres nagyobb ipari építkezései számára: kőműveseket, ácsokat, villanyszerelőket szerelési mun­kára, lakatosokat, bádogosokat, csempézőket, KEDVEZŐ ELSZÁLLÁSOLÁS, ÉTKEZÉSI, ÉS ELŐNYŐS KERE­SETI LEHETŐSÉGEK. Jelentkezni a vállalat igazgatóságán lehet: Bratislava, Volgogradská ul. č. 10. ÜF-053 szigetelőket, darukezelőket. baggerkezelőket földgyalukezelőket (bulldőzerlstákat), énltőmunkásokat. 1965. május 4. * {j] SZŐ S

Next

/
Thumbnails
Contents