Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-02 / 120. szám, vasárnap

CERUZAJEGYZETPNK Öregek és fiatalok Ha az idősek pártjára álfbk, a fia­talok haragszanak meg, ha a fiata­lokat dicsérem, az idősek csőváljék rosszalólag a fejüket. Bizony nehéz az igazságtevés... Sok idősebb ember szemében min­denki huligán, aki húsz éven aluli. Jő néhány fiatal szemében viszont mindenki „elmaradott", aki más vé­leményen van, mint ők. Pedig nem az évek száma határozza meg kinek­kinek a magatartását. Ezt szeretném az alább bizonyítani. • • » Somorján a helyi kulturális élet egyik dolgozójával ebédeltem. Régen elmúlt már dél s így rajtunk kívül csak néhányan tartózkodtak a tágas étteremben. Ezek közé tartozott az a két lány, akt két ifjúval a szomszéd páholyban szórakozott. Tokaji bort szürcsölgettek és nagyokat nevettek. Egyébként szolidan viselkedtek. Nem így látta ezt azonban az a korosabb férfi, aki ismerősöm isme­rőseként hozzánk telepedett. — Micsoda erkölcsök t — mondta felháborodva. — Somorja tele van huligánnal. Nézzék csak ezeket is ... — De hiszen ezek nem is idevaló­siak — mondta ismerősöm. — Az a kis barna lány például az egyik szö­vetkezet kertészetében dolgozik. Az a sovány fiú pedig kitűnő traktorszere­lő. Miért ne szórakozhatnának, ami­kor fiatalok és megkeresik a kenye­rüket? — De ne igyanak, mint a kefekö­tők! — mérgeskedett a derék férfiú. — Kukkantsanak csak be bármelyik kocsmába, mindenütt Ilyen tejfeles­szájúakat láthatnak a borospohár mellett! Nem folytattuk a vitát. Az „er­kölcscsőszt" magára hagytuk. A mű­velődési otthonba mentünk ... Itt több érdekes témáról beszélget­tünk. Szóba került a somorjat fiata­lok szórakozása ts. Jólesőn hallottam, hogy — bár előfordulnak negatívu­mok is — a fiatalok többsége nagyon megszerette az összejöveteleket. A ze­neiskola növendékei például gyakran rendeznek önálló koncertet. A zene­barátok — köztük fiatalok is — cso portosan járnak Bratislavába operát hallgatni. A Vöröskereszt esztrádcso­portjának és önálló énekkarának szin­tén az ifjak a legerősebb támaszai Számos fiatalt találni a CSEMADOK színjátszó együttesel, valamint a kul­túrház' mellett működő zenekar, esztrád és tánccsoport taglat között is. Ném is beszélve a tucatnyt népi akadémiáról, melynek hallgatót kő zött éppen úgy megtaláljuk a pincér tanulót, mint a mezőgazdasági ta­nonciskola diákját. A művelődési otthonban folytatott beszélgetésünket a vendéglőben meg ismert ember zavarta meg. Engem ke resett és mindenáron arra akart rá venni, hogy írjak a fiatalokról, a so mórjai „huligánokról". Dőlt belőle az ital. és úgy viselkedett, mint egy va­lódi huligán... Manapság sokat beszélünk a pá­lyaválasztásról. Közeledik a tanév vé ge és egyik szülőnek sem közömbös, hogy gyermeke milyen pályát választ. Erről beszélgettem az érsekújvári já­rás egyik községének tanítójával, akt büszkén újságolta, hogy iskolájukban évről évre tervszerűbb a diákok pá­lyaválasztása. — Itt van például a legfontosabb kérdés, a mezőgazdasági dolgozók utánpótlása — magyarázta a tanító. — Tőlünk az Idén 9 általános Iskolát végzett tanuló jelentkezett a mező­gazdasági tanonciskolába. De többen vannak olyanok ts, — sőt tavaly is voltak — akik a szövetkezetekbe mennek dolgozni. — Beszélhetnék valamelyik volt tanítványával ? — Többel is — mondotta készsége sen a tanító. — A kertészetben több olyan leányt találhat, aki tavaly vé­gezte el az iskolát. Nem volt nagyon messze a falu jó hírű „zöldséggyára", s így alig ne­gyed óra múlva már az egyik ker tészlánnyal beszélgettem. — Az Iskolában milyen tanuló volt? — Három kettesem volt, a többi egyes. — Nem akart tovább tanulni? — Itt is lesz rá alkalom. Nemso­kára iskolázásra küldenek. — Miért választotta a földművelést élethivatásául? — A! ért, mert szeretek falun élni, szeretem a szabad levegőt és Itt ts megkeresem amire szükségem van. — Szülét hol dolgoznak? — Apám azelőtt gazdálkodó volt, most a városban dolgozik. — Nem kívánkozik haza? — Néha úgy érzem, igen. # • * Egyik fiatal hölgyismerősöm me­sélte, aki egy korszerű házban Bra­tislava központjában lakik, hogy ez az épület nemcsak első osztályú la­kásokból áll, egy tágas udvar és egy szép kis kert is szolgálja itt a lakó­kat. Azaz csak szolgálná, ha nem ten­ne e szerencsés körülménynek némi árnyoldala ts. Ilyen például az a sok cimbora, akt télen a házi korcsolya­pálya, nyáron pedig az udvart játszó­tér kedvéért látogatja az épületben lakó gyermekeket. Es ha csak látó gatná! Akadnak közöttük olyanok is, akik összekarcolják a fényezett fel vonóajtót, leszedik a postaládák név legyeit, sőt fel is feszítik azok ajta Ját. Nos, egy Ilyen 11 év körült kis gézengúzt fogott fülön néhány nap pal ezelőtt ismerősöm, mivelhogy ép­pen az 6 postaládájának zárát fesze­gette. Megszidta, majd hazavitte a szüleihez és elmagyarázta, hogy mt­ket művelt a gyermek. A ftatal anya qyermeke pártjára állt, lehullgánoz­ta a panaszkodó látogatót. Felelőtlenek a fiatalok? Felelőtlenek, ha ilyenekké nevelik a még felelőtlenebbek... (—man—} FEJES ENDRE: ROZSDATEMETŐ A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ BEMUTATÓ ELŐADÁSA A felszabadulás utáni magyar iro­dalom egyik legnagyobb könyvsikere, mondhatnám Jó értelemben vett best­sellere Fejes Endre novellistának 1962-ben megjelent, azóta négy ki­adást elért és néhány idegen nyelvre is lefordított kisregénye, a Rozsdate­mető. Az érdeklődés első hullámait kétségtelenül az váltotta kl, hogy Fe­jes meghökkentő nyíltsággal, nyers őszinteséggel, „kegyetlenül" térképez­te fel a Hábetler-munkáscsalád két nemzedékének az első világháború végétől szinte máig terjedő élettörté­netét. S mivel a művészet mindig általánosít, ennek az élettörténetnek a tükrében perbeszáll olyan erkölcsi­etikai jelenségekkel, amelyek egy számottevő, s ma a hatalom kor­mányrúdjánál álló réteg szellemi éle­tének kibontakozását, gazdagodását is veszélyeztetik. Fejes az elpolgáriasodás, az élet „fogyasztói" felfogása miatt veri fél­re a harangot, nehogy rozsda marja a nemes emberi tulajdonságok ková­csolt vasát. Hábetler Jani esztergá­lyos, a család legtisztábban és leg­meszebbre látó, erkölcsileg legszilár­dabb, lázongó, de fellázadni végül mégsem tudó tagjának tragikus sor­sával érzékelteti, hogy a rohanóan fejlődő világban a látszat erőszakolt megőrzése lehetetlen, a társadalom, mint egész és annak alkotó elemei, az osztály, a réteg, a család éppen úgy, mint az egyén, törvényszerű el­választódási folvamaton mennek ke­resztül. Pék Mária, az idősebb Há­betler felesége hiába igyekszik egy életen át matrlarchális buzgalommal és vasszigorral tudomásul nem ven­ni a fejlődést, csak későn döbben rá: Jani fiát csak az menthetné meg, ha a költött családi egység silbakolása helyett, amire születésétől tanította, hátat fordítana a családnak, amely­ben az apa veszekedésben élő, mű­veletlen, teddide — teddoda „jóem­ber" lett, a három lány az életben csak a könyebb megoldásokat vá­lasztja: a táncnak és szórakozásnak él, s végül elzüllik. Jani erre már képtelen, s ezért Jut el oda, hogy a rozsdatemetőben, egy budapesti nagyüzem ócskavastelepén megöli polgári származású sógorát, aki a szemébe vágja: ...„Hát ez a rendszer a ti homlokotokat csókolja, könyörög, hogy fáradjatok el az egyetemre, legyetek orvosok, mérnö­kök, bírók, főművezetők, főkatonák, főistennyilák, és ti előbújtatok a ba­rakkokból, éltek ugyanúgy, mint a hörcsögök. Dzsessz, tánc, hajrá Fra­di. Csak zabáltok, tömitek magato­kat túrós csuszával, rántott hallal, böfögtök, és ágyba bújtok, kedves Hábetler elvtárs!" Csoda, hogy ez a könyv számos ellenvetést, szenvedélyes vitákat is kiváltott? Nem, ez várható, érthető volt. Ha nem a művészi szintézist keressük ebben az alkotásban, akkor feltétlenül arra az álláspontra jutunk — aligha akad még egy hasonló csa­lád, amely Ilyen sűrített formában képviselné a kispolgári békatávlai visszatetsző jellemvonásait. Igaz ugyan, Fejes semmiképpen sem rajzol meg egy öntudatos prole­tárcsaládot, — sőt Hábetlerék mun­kásgyökerei sem nyúlnak mélyre, hi­szen az apa például falun, Brügecsen nevelkedett, és Pék Mária is faluról városba szakadt típus, — de lumpen­prolikat sem, hanem inkább a kettő között helyezkedő réteget képviselő egyszerű családot. De mégis — bár Igaz, hogy a szerző még negatív fi­guráit sem érzékelteti csak hideg, sö­tét színekkel — vajon erre a rétegre rállllk-e teljes egészében ez a ko­mor, balladikus meglátású és a meg­oldást csak közvetve kínáló fejesi tü­körkép? Azt hiszem nem. Sok más részlet is vita tárgyát képezhetné (miért éppen a detektívfelügyelő-sarj, Zentay a döntőbíró? Miért olyan po­zitív éppen dr. Mátyás figurája stb. J s mégsem ebben látom a lényeget. Mert mindez az élő konfliktus kiéle­zésének jó ügyét szolgálja. A könyv megjelenése óta eltelt há­rom esztendő elégséges idő volt an­nak felmérésére is, hogy Fejes mű­vészi hitelű mementőját nemcsak az őszinte, pártos szenvedély diktálja, hanem egyben — ha eltekintünk a fény és az árnyék kétes értékű de­kázásától és minden általánosítás arányainak eltolódásától ^ telitalá­lat. Telitalálat azért, mert széleskö­rűen jelentkező veszélyre hívja fel a figyelmet, vitára késztet, a tespedt­ség, a belenyugvás, a kényelmes szellemi sivárság ellen lázít. És ha­tásosan, mert művészi ranggal teszi ezt. Ideje a könyvről áttérnünk a drá­mára, amelynek bemutatója néhány nappal ezelőtt volt a MATESZ komá­romi színpadán. A regényben csodál­juk, hogyan lehet ilyen kis területen, nem több, mint hozzávetőleg kétszáz­ötven gépelt oldalon szinte maradék­talanul felölelni egy család életének és társadalmi-történelmi hátterének négy évtizedét. A drámánál viszont, — amely annak ellenére, hogy a szerző a budapesti előadás szövegét elég Jelentősen meghúzta, jóval hosz­szabb a megszokottnál — komoly hiányérzetünk támad. Mi ennek az oka? Ügy hiszem, Fejes kisregénye any­nyira sűrített formában adja a ténye­ket, eseményeket, dialógusokat, hogy ezen a műfaji szempontból a prózá­nál lényegesen nagyobb tömörítésre képes dráma sem bír túltenni. Külön­ben is az a véleményem, hogy ez nem dráma, hanem életképek film­szerű sorozata. Akárhogyan ls vesz­szük, a majdnem negyven képbe tör­delt mű nemcsak nem adja vissza a könyv teljességét, hanem elveszti di­namikáját is, kizökkenti a figyelmet, ellaposodik és fáraszt. Talán a leg­nagyobb hiba, hogy a néző akarva­akaratlanul arra kényszerül — fe­szült figyelemmel igyekezzék nyo­mon követni a cselekményt, az ese­mények zajlását ebben a népes csa­ládban, ahelyett, hogy minden ideg­szálával rátapadna a színpadon ká­romkodó, nevető és síró, táncoló és temető alakok benső életére, arra, ami az agyban és a szívben Játszódik le. Sajnos nem láttam a pesti elő­adást, de sikerét — lehet, hogy té­vesen — csak a könyv tovább élő hatásával, a szerző úttörő bátorsága méltánylásával és a komáromi szí­nészeinknél sokkal erőteljesebb egyé­niségek művészi vonzerejével tudom magyarázni. Nem akar ez semmiképpen sem le­kezelő vélemény lenni a MATESZ szí­nészgárdájáről, amely szemmel lát­hatóan lelkiismeretesen és kedvvel készült fel a nehéz feladatra. Az ala­kítások zöme lényegében megfelelt annak, amit ma nyújthat társulatunk. Néhány alakítás — kisebb hibáktól eltekintve az átlag fölé emelke­dett. Ilyen volt például Ferenczy An­na Pék Máriája, Lengyel Ilona narrá­tor ja (az Író alakját helyettesítette), Nagy Eszter Gizikéje és Lőrincz Mar­git Csele Julija, továbbá Bugár Béla ifj. Hábetler Jánosa, Nádasdy Károly az apa és Lengyel Ferenc dr. Mátyás szerepében. A rendező Konrád József sem okolható komolyabb mulasztás­sal, igyekezett keretet, gondolati Ivet, légkört adni az előadásnak, s bár helyenként nem eléggé következetes a színészí Játék naturalizmusainak lefaragásában, általában pontosan, megbízhatóan és körültekintően dol­gozza ki az egyes figurákat. A budapesti Rajkai György díszlete túlságosan részletező, a modernebb felfogáshoz szokott szemünknek ki­csit avíttnak tűnő volt, a nagyobb jelzettség hasznára vált volna. Annál jobban tetszettek viszont a jelmezei. Köntörfalazás nélkül meg kell mondanom, tisztelet-becsület az elő­adásba befektetett munkának, tudom azt is, hogy az ilyen ritkán adódó sa­játos és új követelményeket támasz­tó feladatok mindenképpen hozzájá­rulnak a színészek fejlődéséhez — és ez nem kevés. Mégis a bemutató vé­ges végig nem tudta elhessegetni hiányérzetemet. Érdekes könyv után eléggé érdektelen és úgy hiszem, mondanivalójával is eléggé vakvá­gányra szoruló, helyenként ugyan erős és megkapó, helyenként viszont vérszegény színdarabot kaptunk. Nemcsak a Hábetler-család belső összetartása tört darabokra, hanem — a már említett okoknál fogva — ez az előadás is, amelyet különben — a tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyeznem a komáromi közönség me­legen megtapsolt. GÁLY IVAN TV Hétfő, május 3. BRATISLAVA 17.40: Angol nyelvlecke kezdőknek. 18.10: Csodák napja, tv-fllm. 18.30: Telesport. 19.00: TV Híradó. 19.30: Ez a ml Prágánk. 20.00: Hazánk hangj*. 22.00: TV Híradó. Kedd, május 4. BRATISLAVA 9.00 Eugene N'Nelll: Vágyak • sziltik alatt, tv-játék. 10.30: TV-érdekességek. 15.40: Természetkedvelőknek. 16.25: Sparta CKD Priht—Slovnaft Bra­tislava labdarúgó-mérkőzés. 11.15: Angol nyelvlecke haladóknak. 18.45: Napi jegyzetünk. 19.00: TV Híradó. 19.35: Utazó kamera: Prága húsz év múl­tán 20.05: Prága májusban. Ünnepi műsor a prágai telkelés 20. évfordulója al­kalmából. 22.05: TV Híradó. BUDAPEST 8.05: iskola-tv. Orosz nyelv. 9.00: Környezetismeret. 10.05: Földrajz. 11.00: Angol nyelv (kezdőknek). 14.55: Környezetismeret (Ismétlés). 15.50: Földrajz (ismétlés). 18.50: Angol nyelv (Ismétlés). 17.10: Az Iskola-tv postája. 17.25: Hírek. 17.30: Kukkantó. 19.10: Tapasztalatok', tanulságok. A kor­szerű szénabetikarltés. 18.25: Kórkép. 1965. (Irodalmi rlportmfi sor). 18.55: Esti mese. 19.05: A Békés megyei Jókai Színház aKUdist. Ibsen: Kórt. Drá®» bí­rom felvonásban. — Az I. szünet­ben: kb. 20.00: TV Híradó. Napi jegyzetünk. A II. szünetben: kb. 21.15: Görgey Gábor színházi jegyzete. 22.15: TV Híradó, 2. kiadás. Szerda, május 5. BRATISLAVA 9.15: Ipari adás. 9.45: Filmhíradó. 10.00: Kisfilmek. 10.25: A dinamit őre, fílmnovalli (esik 14 éven felülieknek). 14.55: Az lntervízió műsora. Anglia­Magyarország labdarúgó-mérkö­zés. 18.50: A Bagoly-folyó, francia film. 17.20: Iskola-tv. Fizika I. 18.00: A diákklubok műsora. 19.00: TV Híradó. 19.30: Prága 96. Dokumentumfilm a má­sodik világháború utolsó óráiról. 28.30: Mindenki ellen. Cseh történelmi film Jlrések regényéből. 22.20: TV Híradó. BUDAPEST 14.5B: Anglia—Magyarország labdarúgó­mérkőzés közvetítése Londonból. 17.B3: Hírek. 17.10: Hol volt, hol nem volt... 17.40: Anyagbörze. Ipari riportműsor. 17.55: Lányok, asszonyok ... 18.35: Alapkőtől kapukulcsig. 19.05: TV HIridő. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Címe még nincs (magyarul beszé­lő NDK-fllm). 21.25: Zenés beszélgetés Sugár Rezső­vel. 22.00: TV Híradó, 2. kiadás. 22.20: A II. miskolci rövidfilm-fesztivál filmjeiből. Csütörtök, május 6. BRATISLAVA 9.00: Orosz társalgás. 9.30: Valami másról, cseb film. 10.50: Tv-érdekességek. 17.80: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás (ísa.)'. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: Elsők voltak ... Dokumentum­tó® ízokról t Mitenikföl, »kik a győzelem zászlaját kitűzték a Ŕelchstagra. 19.50: Nagy mesterek muzsikája. 20.00: Vilami másról, cseh film. 21.20: Az Easa Pethman finn együttes műsorából. 21.45: TV Híradó. BUDAPEST 9.30: A II. miskolci rövtdfllmfgsztívél filmjeiből. 10.00: Címe még nincs (magyarul beszé­lő NDK-film, Ismétlés). 11.30: TV-bébi (ismétlés). 17.00: Iskola-tv. Fizika. 17.43: Hírek. 18.00: Falusi öolgokról. 18.05: Csak egy kicsivel jobban ... Köz­vetítés a Technika Házából. 18.35: Levél Tanganyíkából. 18.45: Megkérdezzük... (Kíportműsor). 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: A Jövő hét műsora. 20.10: Napló 1945. A prágai felkelés kezdete. 28.15: Móricz Zsigmond: Az asszony be­leszól (tv-film). 21.15: Parabola. 21.35: Arcképek és találkozások. Vllt Tibor és Shaár Erzsébet szob­rászművészek. 21.50: Figyelmükbe ajánljuk (kulturális tájékoztató). 22.10: TV Híradó, 2. kiadás. 22.25: Minden nap számít (riportműsor). Péntek, május 7, BRATISLAVA 8.00: Katonák műsora. 8.30: Honvédelmi sport a nyugat-cseh­országi kerület Iskoláiban, (ism.). 8.45: Beszélgetés a filmművészetről. 9.80: Filmképek Leningrádról és Ogyesszáról. 9.30: Angol nyelvlecke kezdőnkek (Ism.). 10.08: Angol nyelvlecke haladóknak (Ism). 18.30: Iskola-tv. Fizika I. (ism.). 11.10: Iskola-tv. Fizika II. 17.28: Fizika II. (ism.). 18.00: Autósok, motorosoki 18.28: S telni tanúságtétel. Riport a( ausztriai Steln városból és volt politikai foglyok emlékei. 19.00: TV Híradó. 19.30: Népművészeti együttesek műsorá­ból. 20.10: Jindfiäka Smetanovi: A trezor, tv­játék. 21.30: Kortükör. 21.50: TV Híradó. BUDAPEST 8.05: Iskola-tv. Fizika. 9.00 Tanulmányi kirándulás 9.40: Tizenkét dühös ember (magyarul beszélő amerikai film, ismétlés), 11.10: Telesport (Ismétlés). 11.25: A jövő hét műsora. 11.35: A II. miskolci rövidfilm-fesztivál filmjeiből. Szombat, május 8. BRATISLAVA 9.10: Jindfiška Smetanovi: A trezor, tv-játék. 10.30: Filmhíradó. 10.40: Óvodások műsora. 13.45: Az lntervízió miisora. A Béks-ver­seny XVIII. évfolyamának ünne­pélyes megnyitása. Közvetítés Ber­linből. 14.05: Mykoin PH 510, cseh film. 15.40: Az lntervízió műsora. A Béke-ver­seny közvetítése. 17.30: Filmképek Leningrádról és Ogyesszáról. 18.00: Plonírműsor. 19.00: TV Híradó. 19.30: Az elmúlt húsz év külpolitikai eseményei. 20.00: Az lntervízió műsora. Prága­Moszkva művészest. 21.40: TV Híradó. 22.10: Húsz év táncdalal. BUDAPEST 17.03: Hírek. 17.10: Főzzünk okosanl 17.35: Minden kezdet nehéz (a Közleke­dési Filmstúdió kisfilmje). 17.50: Zenekedvelő gyerekek. 18.50: Csehszlovákia felszabadulása 20. évfordulóján. František PIšek rendkívüli és meghatalmazott nagykövet beszéde. Csehszlovák kisfilmek. 19.20: Esti mese. 19.50: Mai vendégünk: Péter János kül­ügyminiszter. 20.10: Szovjet balettösszeállítás. 20.25: Irodalmi képeskönyvek. Vercorsi A tenger csendje. 21.20: Tavasz és ifjúság. Részletek a bu­dapesti ifjúsági n*pok megnyitó előadásáról. kb. 22.20: TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, május 9. BRATISLAVA 7.40: Az lntervízió műsora. Közvetítés, a moszkvai és a prágai díszszem­léről. 14.30: Az lntervízió műsora. Nemzetközi vízi akadályverseny közvetítése Zwickauból. 15.30: A huszadik év ritmusa. 17.15: Az lntervízió műsora. A Béke­verseny közvetítése. 18.00: Dokumentumfilmek. 18.45: Esti mese. 19.00: TV Híradó. 19.55: Versek. 20.10: Smetana: Brandenburgiak Csehor­szágban, opera. 21.30: Gépfegyverheveder, tv-elbeszélés. 21.50: Szovjet táncdalok. 22.15: TV Híradó. BUDAPEST 7.55: Katonai díszszemle közvetítése Moszkvából, a Győzelem Napja al­kalmából. 9.05: Iskola-tv. Kémia. 9.20: Az lskola-tv Jövö heti műsora. 10.05: Angol nyelv kezdőknek (Ismétlés)'. 10.25: Elveszett nyár (magyarul beszélő szovjet film). 11.55: Hős városok (helyszíni közvetítés a Szovjetunióból). 18.10: A II. miskolci rövidfilm-fesztivál filmjelből. 18.40: Bélyegsarok. 18.55: Tatabányai Bányász—Bp Honvéd bajnoki labdarúgómérközés. 18.50: Csak egy negyedóra (kisfilm). 19.10: Le a háborúval] Bertold Brecht songjai » Színművészeti Főiskola növendékeinek előadásában (Is­métlés). 19.40: TV Híradó. 20.00: Esti mese. 20.10: Sporthíradó. 20.20: Kl mit tud? Közvetítés Debrecen­ből. Kb. 22.20 TV Híradó, 2. klidís. 1985. május 2. • (JJ SZŐ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents