Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-25 / 143. szám, kedd

Az Úszori Állami Gazdaságb an csökkentik a termelés költségeit 649 EZER KORONA MEGTAKARÍTÁS • EGY HEKTÁRRÓL 212 KILÓ HŰS, 872 LITER TEJ • JELSZAVUK: TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓBBAN! felhasználják a szocialista munkaversenyt is. Amikor tavaly augusztusban az Üszori Állami Gazdaság megkapta a Szovák Nemzeti Felkelés 20. évfor­dulójának űzetne címet, Anton Pajtin­'ka, az üzem igazgatója a gazdaság dolgozói nevében azt ígérte, hogy a jövőben is úgy fognak dolgozni, hogy •kiérdemeljék a megtisztelő cimet. Az elmúlt évi eredmények és az új évben megnyilvánuló igyekezet azt bizonyít­ja, hogy az úszoriak betartják ígére­tüket. Az Üszori Állami Gazdaság most is Szlovákia legjobb gazdaságai közé tartozik. Térjünk azonban vissza a múlt évi eredményekhez, hogy kézzelfogható­an bizonyíthassuk az előbbi állítást. Az úszori gazdaság mintegy 2,5 mil­lió korona értékű növényi ós állat­tenyésztési terméket adott terven fe­lül. A húseladás tervét 118,7, a tej­eladásét 113,8 százalékra teljesítette, A gazdaság további fontos terme­lési ágában, a zöldségvetőmag-ter­rnesztésben is kiváló eredményeket ért el. A vetőmagtermesztő csoport Rácz Imre vezetésével 107 hektáros területen 15-féle zöldségmagot sza­porít. Karalábémagból például 2 hek­Járről a tervezett 500 kiló helyett 1072 kilót takarítottak be. Ugyanígy túlteljesítették a saláta-, káposzta- és a többi zöldségmag ter­vezett hozamát is. Sőt azt is meg kell jegyezni, hogy az ellenőrzés során az összes itt termesztett vetőmag alkal­masnak bizonyult további szaporítás­ra. Vegyük azonban szemügyre azokat a tényezőket, melyekért az úszoriak a legnagyobb elismerést érdemlik. Más állami gazdaságban a termelés növekedése ellenére a költségek nagysága miatt az állattenyésztés­ben aránylag alacsony tiszta jöve­delmet értek el, Üszoron viszont a tervezett 840 000 korona termelési költségből csak 191000 koronát me­rítettek ki. A gazdaság támogatására szánt 649 000 korona állami dotáció ez állampénztárban maradt, mivel nem volt rá szükség. Milyen tényezők játszottak közre, hogy a gabonater­mesztés és az évelő takarmányok hozamának 565 000, illetve 214 000 korona értékű csökkenése ellenére sikerült a kedvezőtlen időjárás okoz­ta veszteségeket pótolni? Elsősorban a termelési költségek csökkenésének köszönhető a hatékonyság fokozása. A hús és tejtermelés jóval olcsóbb volt, mint tervezték. Egy liter tej kitermelése például a tervezett 2,33 korona he­lyett csak 2,22 koronába került. Fii­ka Károly zootechmkus a következő tényezőknek tulajdonítja a költség­csökkenést: — A nyári hónapokban — ha csalc lehet — legeltetünk. A friss levegő használ a jószágnak, és sok takar­mányt megtakaríthatunk. Másutt na­ponta kétszer friss zöldtakarmámyt etetünk. Amikor ezt az időjárás már nem engedi, lucernalisztből, erőtakar­Keresett árucikkek mányből és melaszből kevert folyé­kony, meleg takarmányt etetünk. Egyedi etetést alkalmazunk, melyik tehén mennyit érdemel. Általában egy liter 'hozam után 20 deka erőta­karmányt adagoltunk a múltban. A rossz termés miatt a silókukoricát a téli készletekben répaszelet, répa­levél és kukoricakóró silőzásával pó­toltuk. Meg kell hagyni, hogy a nö­vénytermesztők igazán jól gondos­kodtak takarmányról. 121 vagon szé­nát és 532 vagon silőt biztosítottak. A sertéshústermelésben is jelentős volt a költségcsökkenés a legutóbbi esztendőkben. Pénzben a tervezett 9,35 korona helyett 8,40 koronába került egy kiló hús termelése. Nemhibába tartják a sertésgondoző­kat a gazdaság legjobb dolgozóinak. Az év első hónapjaiban is napi 0,43 kilő súlygyarapodást értek el. A zootechnikus véleménye szerint sokat használt, hogy a sertéstakar­tnányba rézgálicot kevertek, és Fi­lex biostimulátorral oltották be az állományt. Az Üszori Állami Gazdaság tavalyi mérlegében még egy tény ragadja meg az ember figyeimét. A nem ter­melési ágakban is jelentős költség­takarítást értek el. A 23 millió koronás költségvetésnek csak 85 százalékát merítették ki. Mielőtt végleg lezárnánk a gazda­ság tavalyi eredményeinek mérlegelé­sét, vegyünk szemügyre néhány ada­tot, amelyek jól mutatják a gazdál­kodás emelkedő színvonalát. Egy hek­tár mezőgazdasági területen tavaly 212 kiló húst és 872 liter tejet ter­meltek. Az egy hektárra eső terme­lés értéke közel 10 000 korona, az árutermelés értéke pedig 7233 koro­na volt. A szép eredmények azonban semmi esetre sem takarhatják a fogyatékos­ságokat. Tudják ezt Üszoron, s ez­ért a felmerülő hibákról naponta tárgyalnak. Aggasztó például a bor­jak elhullása. Tavaly az elválasztott borjak 13,5 százaléka elpusztult. Bio­stimulátorok alkalmazásával és a gondozás megjavításával szeretnék elejét venni az elhullásnak. Az ön­tözőberendezéseket sem gondozzák kellőképpen, s emiatt gyakori az üzemzavar. A gépek karbantartása és tárolása körül sincs minden rendben. Az időnként megmutatkozó fogya­tékosságok leküzdésére 5eíedi aóó/zonifafi Nyugovóra tér a nap. Közeleg az Télen, hogy ne Iázzék, szenet vett est. Feled utcái benépesednek mun- neki a nőbizottság. kából hazatérő emberekkel. Az egyik útkereszteződésnél négy asszony be­szélget. Gyermektelenek? — Nem. Egy tizenkétéves kislányuk van. Szeretnénk rajta segíteni... Ne­A munkaverseny megszervezésével érdemes külön foglalkozni. Az úszo­riak nemcsak a kötelezettségvállalá­sokkal, a mozgalom bővítésével tö­rődnek (egyébként a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére az állat­tenyésztésben 686 000, a növényter- I mesztésben 275 000 korona köte' zettségvállalást tettek], hanem a pénzügyi tervben is gondoltak a leg­jobb eredmények jutalmazására. A gazdaság részlegei az igazgató és a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom üzemi tanácsának vándorzász­lajáért versenyeznek. A versenyfelté­telek negyedévenként változnak, és j mindig az időszerű munkának meg- ! felelően módosulnak, egyúttal a ter­melés hatékonyságának fokozását j célzó intézkedéseket tartalmazzák. | Az első negyedévi versen y fel t ót e le k például a következő pontokból áll­tak: állatok hasznossága, borjúelhul­lás, egy kiló hús, illetve egy liter ; tej kitermelésére eső költség, gé­pek előkészítése a tavaszi munkák- I ra, őszi vetemények osztott trágyá- I zás, az istállőtrágya karbantartása | és kihordása a határba. A verseny- i feltételek közé tartozik, hogy a tej | zsírtartalma nem csökkenhet 3,7 szá- 1 zalék alá, a vágómarha esetében pe- j dig nem engedhető meg, hogy a jő- ( szág bőrének megrongálása miatt ér­tékéből veszítsen. Ellenkező esetben | a termelés növekedése esetén sem számíthat a részleg helyezésre a ver­senyben, és prémiumra sem tarthat jogot. A traktorosok például nemcsak i a legnagyobb teljesítményért verse- I nyeznek — ami sokszor felületes , munkához vezet — hanem a munka minősége, illetve az üzemanyagfo­gyasztás is benne van a versenyfel­tételekben. Az úszori gazdaság a múltban is arról volt nevezetes, hogy — főleg a növénytermesztésben — teljes mér­tékben kihasználták a legújabb mun­kamódszereket. Az új technológiát az idén még jobban érvényre juttatják. Gépesítették a cukorrépa vetését és ápolását, amely azelőtt sok kézierőt igényelt. Tavaly bevált a hárommene­tes aratás, a vetésterület egyharma­dáról így takarították be a gabonát. Az idén tovább terjesztik ezt a mód­szert. A cukorrépát is nagyrészt kom­bájnnal fogják betakarítani. Az új munkamódszerek alkalmazásával az eddiginél olcsóbbá teszik a terme­lést. Az úszoriak minden Igyekezete erre Irányul: többet, jobbat, olcsób­ban. F. FIALA A FÉRJ IDOMÍTÁS CSODÁJA A pelhíimovi „DUP" iparművészeti szövetkezet különféle díszműárut, el­sősorban aktatáskákat, női táskákat, borotva- és manikűrkészleteket készít. Gyártmányait csaknem 30 európai és afrikai országba szállítja. Képünkön barna és fekete divatszinekkel kombi­nált műanyag utazótáska látható. (ČTK — J. Nősek felvétele) — Mit mondjak ma­gának, Pupekné lel­kem? Amióta az én Dö­mötöröm nyugdíjba vo­nult, szinte jeléledtem. Mi az, hogy feléled­tem? Jóllehet nekem még öt évig kell gür­cölnöm, most érzem csak, hogy újból nő let­tem. Azaz ... ember lettem megint. Igen, ezt akartam mondani. Nincs fogalma, hogy ez milyen felemelő ér­zés. — Férjem azelőtt mindig élcelődött ve­lem, ha este holtfárad­tan hazatérve a mun­káiból, nem volt ked­vem a háztartással bí­belődni. — Légy férfi, Anasztázia! — szokta mondani, hogy új erő­re kapjak. Ilyenkor az­tán visszavágtam: Dö­mötör, ne gyötörj! Meg­tanítlak én kesztyűbe dudálni, csak nyugdí­jazzanak! Olyan pom­pás háziasszonyt fara­gok belőled, hogy elfe­lejted férfi voltodat! — Hogy átnevel­tem-e? Ügy főz, mtnt egy Napoleon-korabelt mdrkotányosnő. Olyan megrakodva tér haza bevásárlásairól, mtnt egy málhás öszvér. Amellett takarít, pad­lót fényesít, edényt mosogat... Mit, hogy összetört-e már vala­mit? — Hát, hogy őszinte legyek, éppen eleget. Legjobban az bosszant, hogy le sem vonhatom a hévéből, elüégrt csak. brigádmunkás. Mit csi­náljak különben egy szerencsétlen férfival, akinek két bal keze van? Es bármennyire összeszedi férfi eszét, nehezen kapcsol, és a főzésnél is még gyak­ran melléfog. Tavaly például a nemzetközi nőnapon főtt tyúkkal akart meglepni. Ami­kor beléptem a kony­hába, gyanús tllat foga­dott. Dömötör töredel­mesen bevallotta, hogy elfelejtette a derék ma­darat kibelezni. No, de azért szó se róla, igyekszik az én Dömö­töröm. Korához képest elég értelmesnek ís mondható Bajok van­nak továbbá még a va­salás körül... — Hogy milyen ba­jok? Múltkor többek között ' kiégette egyik kombinémat... De nem a vasalóval! Munka közben pöfékel a lel­kemadta, és egy csik­kel lyukat égetett a holmimon. Büntetésből a függönyöket ts kiva­saltattam vele, hadd tanuljon bele! — Különben ls elég gondom van még Dö mötörrel. Állandóan foglalkoztatnom kell, egyre újabb munkákat kell kiagyalnom szá­mára, mert szeret el­mélázni. Pedig az áb­rándozás az élet meg­rontója. Ne járjon az esze másokon ... azaz máson! Vagyis másva­lamin... —- Dömötör ugyani* újító volt azelőtt. Most ls szeret pepecselni, barkácsolni, feltalálni. Alig teszt le a törlő­rongyot, máris hozzá­lát a babramunkához. Órákig kévés elbabrál­ni valamilyen haszon­talansággal vagy sület­lenséggel. Konyhaszé­ket szerkesztett magá­nak forgatható, magas ülőkével, s azon trónol, ha főz. Hallottak már ilyet? Ha a krumpli­núdlihoz a tésztát meg­gyúrta, tíz szeletet me­tél belőle, és mind a tíz ujjával egyszerre sodorja a núdlikat. Tíz núdlit egyszerre! Hal­lottak már ehhez ha­sonló képtelenséget! De ő időt akar takarí­tani vele. Mondja ő! Vagy a palacsintát a levegőben forgatja meg, ha egyik oldalán meg­sült, mert így látta ezt egy előkelő étterem konyhájában. De mind­ez még hagyján, elvég­re nem tesz kárt benne. — Legjobban bősz­szantanak „ésszerűsí­tést" találmányai. Ab­lakmosáshoz például fecskendőt használ, a szobanövényeket pedig permetezőkészülék­kel locsolja. Elképzel­heti, milyen állapotban vannak nálunk a sző­nyegek és parkettek! — Mindent egybevet­ve azért sérelem ne essék az én Dömötörö­mön. Igyekvő, tanulé­kony, feflődésképes, csak egyszer meg ne unja a háziasságot\ O—k Hallotta már Erzsi néni — héz dió ez... Nem lehet elhamar­mondja az egyik tarkakendős asz- kodnil szony — P-éknél a nőbizottság tag­jai jártak. — Csak nem — szól a fiatalabbik — azok is minden be beleütik az or­rukat ... — Hiszen a ja­vát akarják — szől közbe a harmadik. A segítséget pedig köszönje meg az ember. Medénére, a nő­bizottság titkárára az állatkórház iro­dájában találtam. Bár a munkaidő le­járt, ő még dolgo­zik. A havi elszá­molásnak reggelre el kell készülnie. — Hallottam, hogy a nőbizottság tagjai tevékeny munkát fejtenek ki... Segítenek, ahol a szükség megkívánja — kez­dem a beszélgetést. A titkárnő arcán mosoly, majd ráncba szalad a homloka. — A P-né esetére gondol? töri meg a csendet. — Eltalálta! Petrusz Júlia — P-né két gyermek édesanyja. Férje megérdemelt büntetését tölti, ö maga nem dolgozik. A gyerekek­nek nem viselte gondját. Amikor a dologról tudomást szereztünk, meg­látogattuk... — Milyen volt a fogadtatás? — Nem engedett be a lakásba. Durvasága nem kedvtelenített el. Megbeszéltük a teendőket és segít­ségre siettünk. — Miben nyilvánult ez meg? — P-né két gyermeke ma már az óvodába jár. Az óvónénik gondoskod­nak róluk éppúgy, mint a többiekről. Közbejárásunkra P-né havi 200 koro­na- szociális segélyt kap. Elhallgat. Tekintete az előtte heve­rő kimutatásokon akad meg. Tudom, hogy siet, de azért tovább kíváncsis­kodom. — Hasonló ügy akadt-e a faluban? — Igen. Itt van például Novekné esete. Idősebb, beteges asszony. Te­hetetlen. Nem tud főzni. Férje nyug­díjas. Amikor a pohár fenekére néz, bántalmazza a beteg asszonyt. Több­ször jártunk náluk. Elbeszélgettünk mindkettőjükkel. Novekné ma már a Jednotából jutányos áron kap ebédet. Varga Júlia és Cikora Sarolta — Petruszné, a nőbizottság elnök­nője a faluvégen lakik — mondja Malikné. — Felajánlja, hogy Cikorá­néval elkísér. Útközben beszélgetünk. — Művelődési otthonunknak nincs párja — mondja Malikné. — A nő­bizottság tagjai kivették részüket a munkából. A függönyt ís az asszo­nyok varrták meg. — Aztán van-e élet benne? — ??? — Ilyet még kérdezni is! — Két év múlva csinos park lesz a környéken, szólal meg Cikoráné. öt szállodai szoba is lesz benne. Petrusznét a szövőszéknél találtuk. Amikor megtudta, mi járatban va­gyunk, örömmel újságolta: —• A szövetkezet dolgozóinak fele asszony. Nem is tudnának nélkülünk meglenni... — Aztán jól dolgoznak-e? — Hogy kérdezhet ilyet. Alig vár­ják, hogy ki keljen a répa, s kapálni lehessen... Két kollektívánk verse­nyez, egy pedig már tulajdonosa a szocialista munkabrigád címnek. Cikora Sarolta, a brigád vezetője több éve tagja a nőbizottságnak. Ve­zetésével a 14-tagú munkaközösség a múlt évben dicséretre méltó eredmé­nyeket ért el. — Négyszáz mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából — mondja Pet­ruszné. — Meg is dolgoztak érte. Ter­ven felül megsarabolták. Az egyik parcellán pedig saját kezdeményezé­sükre öltöztek. — A dohánybői is túlteljesítettük a tervezett bevételt — mondja Ciko­ráné. Petrusznét keresi tekintetével, majd így folytatja: — Az idén sem maradunk szégyen­ben. A feledi asszonyok nem riadnak vissza a legnehezebb munkától sem. — De nem ám! — toldja meg Ma­likné. Magukénak tekintik a szövetke­zetet. -tt Nehéz volna a feledi asszonyok munkáját részletesen felsorolni. Ma­guk is nehezen 'tudnák. Nem vezetnek róla naplót. Csak beszéd közben jön­nek rá, hogy itt is, ott is segítettek. Azt sem tartják nyilván, hogy a mű­velődési otthon építésénél hány bri­gádórát dolgoztak le. A dicsérő szó hallatára csak annyit mondanak! „A gyermekeinkért tesszük". Ez pedig minden fáradozást megér. NÉMETH JÁNOS Gépiparunk dolgozóinak sikeres munkaversenye 148 emléklap a jó munka elismeréséül Hazánkban mintegy 160 gépipari üzem kollektívái vettek részt a fel­szabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére indított szocialista mun­kaversenyben. A verseny általában eredményes volt, s 14B üzemet dísz­emléklappal tüntettek ki. Figyelem­re méltó, hogy a versenyben részt ve­vő üzemek dolgozói egyre jobban gazdálkodtak, lényegesen növelték a munkatermelékenységet, jobb lett gyártmányaik minősége és gazdasá­gosabban termeltek. Több üzemben új, értékes elemekkel gazdagították a munkaversenyt. E munkahelyeken kü­lönös gondot fordítottak arra, hogy egészséges legyen ,a dolgozók környe­zete, gépesítsék a különösen meg­erőltető munkákat, s szigorúan be­tartsák a munkabiztonsági szabályo­kat stb. A kitüntetett üzemek közül a ko­máromi Steiner Gábor Hajógyárban lónyegegsn csökkentették az agyat munkaműveleteket kisérő zajt, bizo­nyos munkák kockázatos voltát és a különösen poros munkahelyek szá­mát. A Morva Elektrotechnikai Művek brnói tizemében komplexbrigádok lé­tesültek különböző kalkulációk ki­dolgozására, amelyeknek célja a ter­melési veszteségek jelentős csökken­tése. Ki üzemben különleges fémle­mezek eddiginél célszerűbb felhasz­nálásával félmillió koronát takarítot­tak meg. Hasonló dicséretre méltó eredményeket értek el más gépipari üzemek dolgozói is. Az emléklapok adományozásával nem ért véget a gépipari dolgozók szocialista munkaversenye. Minden üzemben újabb szocialista kötelezett­ségeket vállaltak és arra töreksze­nek, hogy további kimagasló termelé­si sikert érjenek el ax idei jubileumi évben. ÍV»: ľ. R. Ül SZÖ 4 * 1965. május 24.

Next

/
Thumbnails
Contents