Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-25 / 143. szám, kedd

Az Úszori Állami Gazdaságb

an csökkentik a termelés költségeit 649 EZER KORONA MEGTAKARÍTÁS • EGY HEKTÁRRÓL 212 KILÓ HŰS, 872 LITER TEJ • JELSZAVUK: TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓBBAN! felhasználják a szocialista munkaversenyt is. Amikor tavaly augusztusban az Üszori Állami Gazdaság megkapta a Szovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának űzetne címet, Anton Pajtin'ka, az üzem igazgatója a gazdaság dolgozói nevében azt ígérte, hogy a jövőben is úgy fognak dolgozni, hogy •kiérdemeljék a megtisztelő cimet. Az elmúlt évi eredmények és az új évben megnyilvánuló igyekezet azt bizonyítja, hogy az úszoriak betartják ígéretüket. Az Üszori Állami Gazdaság most is Szlovákia legjobb gazdaságai közé tartozik. Térjünk azonban vissza a múlt évi eredményekhez, hogy kézzelfoghatóan bizonyíthassuk az előbbi állítást. Az úszori gazdaság mintegy 2,5 millió korona értékű növényi ós állattenyésztési terméket adott terven felül. A húseladás tervét 118,7, a tejeladásét 113,8 százalékra teljesítette, A gazdaság további fontos termelési ágában, a zöldségvetőmag-terrnesztésben is kiváló eredményeket ért el. A vetőmagtermesztő csoport Rácz Imre vezetésével 107 hektáros területen 15-féle zöldségmagot szaporít. Karalábémagból például 2 hekJárről a tervezett 500 kiló helyett 1072 kilót takarítottak be. Ugyanígy túlteljesítették a saláta-, káposzta- és a többi zöldségmag tervezett hozamát is. Sőt azt is meg kell jegyezni, hogy az ellenőrzés során az összes itt termesztett vetőmag alkalmasnak bizonyult további szaporításra. Vegyük azonban szemügyre azokat a tényezőket, melyekért az úszoriak a legnagyobb elismerést érdemlik. Más állami gazdaságban a termelés növekedése ellenére a költségek nagysága miatt az állattenyésztésben aránylag alacsony tiszta jövedelmet értek el, Üszoron viszont a tervezett 840 000 korona termelési költségből csak 191000 koronát merítettek ki. A gazdaság támogatására szánt 649 000 korona állami dotáció ez állampénztárban maradt, mivel nem volt rá szükség. Milyen tényezők játszottak közre, hogy a gabonatermesztés és az évelő takarmányok hozamának 565 000, illetve 214 000 korona értékű csökkenése ellenére sikerült a kedvezőtlen időjárás okozta veszteségeket pótolni? Elsősorban a termelési költségek csökkenésének köszönhető a hatékonyság fokozása. A hús és tejtermelés jóval olcsóbb volt, mint tervezték. Egy liter tej kitermelése például a tervezett 2,33 korona helyett csak 2,22 koronába került. Fiika Károly zootechmkus a következő tényezőknek tulajdonítja a költségcsökkenést: — A nyári hónapokban — ha csalc lehet — legeltetünk. A friss levegő használ a jószágnak, és sok takarmányt megtakaríthatunk. Másutt naponta kétszer friss zöldtakarmámyt etetünk. Amikor ezt az időjárás már nem engedi, lucernalisztből, erőtakarKeresett árucikkek mányből és melaszből kevert folyékony, meleg takarmányt etetünk. Egyedi etetést alkalmazunk, melyik tehén mennyit érdemel. Általában egy liter 'hozam után 20 deka erőtakarmányt adagoltunk a múltban. A rossz termés miatt a silókukoricát a téli készletekben répaszelet, répalevél és kukoricakóró silőzásával pótoltuk. Meg kell hagyni, hogy a növénytermesztők igazán jól gondoskodtak takarmányról. 121 vagon szénát és 532 vagon silőt biztosítottak. A sertéshústermelésben is jelentős volt a költségcsökkenés a legutóbbi esztendőkben. Pénzben a tervezett 9,35 korona helyett 8,40 koronába került egy kiló hús termelése. Nemhibába tartják a sertésgondozőkat a gazdaság legjobb dolgozóinak. Az év első hónapjaiban is napi 0,43 kilő súlygyarapodást értek el. A zootechnikus véleménye szerint sokat használt, hogy a sertéstakartnányba rézgálicot kevertek, és Filex biostimulátorral oltották be az állományt. Az Üszori Állami Gazdaság tavalyi mérlegében még egy tény ragadja meg az ember figyeimét. A nem termelési ágakban is jelentős költségtakarítást értek el. A 23 millió koronás költségvetésnek csak 85 százalékát merítették ki. Mielőtt végleg lezárnánk a gazdaság tavalyi eredményeinek mérlegelését, vegyünk szemügyre néhány adatot, amelyek jól mutatják a gazdálkodás emelkedő színvonalát. Egy hektár mezőgazdasági területen tavaly 212 kiló húst és 872 liter tejet termeltek. Az egy hektárra eső termelés értéke közel 10 000 korona, az árutermelés értéke pedig 7233 korona volt. A szép eredmények azonban semmi esetre sem takarhatják a fogyatékosságokat. Tudják ezt Üszoron, s ezért a felmerülő hibákról naponta tárgyalnak. Aggasztó például a borjak elhullása. Tavaly az elválasztott borjak 13,5 százaléka elpusztult. Biostimulátorok alkalmazásával és a gondozás megjavításával szeretnék elejét venni az elhullásnak. Az öntözőberendezéseket sem gondozzák kellőképpen, s emiatt gyakori az üzemzavar. A gépek karbantartása és tárolása körül sincs minden rendben. Az időnként megmutatkozó fogyatékosságok leküzdésére 5eíedi aóó/zonifafi Nyugovóra tér a nap. Közeleg az Télen, hogy ne Iázzék, szenet vett est. Feled utcái benépesednek mun- neki a nőbizottság. kából hazatérő emberekkel. Az egyik útkereszteződésnél négy asszony beszélget. Gyermektelenek? — Nem. Egy tizenkétéves kislányuk van. Szeretnénk rajta segíteni... NeA munkaverseny megszervezésével érdemes külön foglalkozni. Az úszoriak nemcsak a kötelezettségvállalásokkal, a mozgalom bővítésével törődnek (egyébként a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére az állattenyésztésben 686 000, a növényter- I mesztésben 275 000 korona köte' zettségvállalást tettek], hanem a pénzügyi tervben is gondoltak a legjobb eredmények jutalmazására. A gazdaság részlegei az igazgató és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi tanácsának vándorzászlajáért versenyeznek. A versenyfeltételek negyedévenként változnak, és j mindig az időszerű munkának meg- ! felelően módosulnak, egyúttal a termelés hatékonyságának fokozását j célzó intézkedéseket tartalmazzák. | Az első negyedévi versen y fel t ót e le k például a következő pontokból álltak: állatok hasznossága, borjúelhullás, egy kiló hús, illetve egy liter ; tej kitermelésére eső költség, gépek előkészítése a tavaszi munkák- I ra, őszi vetemények osztott trágyá- I zás, az istállőtrágya karbantartása | és kihordása a határba. A verseny- i feltételek közé tartozik, hogy a tej | zsírtartalma nem csökkenhet 3,7 szá- 1 zalék alá, a vágómarha esetében pe- j dig nem engedhető meg, hogy a jő- ( szág bőrének megrongálása miatt értékéből veszítsen. Ellenkező esetben | a termelés növekedése esetén sem számíthat a részleg helyezésre a versenyben, és prémiumra sem tarthat jogot. A traktorosok például nemcsak i a legnagyobb teljesítményért verse- I nyeznek — ami sokszor felületes , munkához vezet — hanem a munka minősége, illetve az üzemanyagfogyasztás is benne van a versenyfeltételekben. Az úszori gazdaság a múltban is arról volt nevezetes, hogy — főleg a növénytermesztésben — teljes mértékben kihasználták a legújabb munkamódszereket. Az új technológiát az idén még jobban érvényre juttatják. Gépesítették a cukorrépa vetését és ápolását, amely azelőtt sok kézierőt igényelt. Tavaly bevált a hárommenetes aratás, a vetésterület egyharmadáról így takarították be a gabonát. Az idén tovább terjesztik ezt a módszert. A cukorrépát is nagyrészt kombájnnal fogják betakarítani. Az új munkamódszerek alkalmazásával az eddiginél olcsóbbá teszik a termelést. Az úszoriak minden Igyekezete erre Irányul: többet, jobbat, olcsóbban. F. FIALA A FÉRJ IDOMÍTÁS CSODÁJA A pelhíimovi „DUP" iparművészeti szövetkezet különféle díszműárut, elsősorban aktatáskákat, női táskákat, borotva- és manikűrkészleteket készít. Gyártmányait csaknem 30 európai és afrikai országba szállítja. Képünkön barna és fekete divatszinekkel kombinált műanyag utazótáska látható. (ČTK — J. Nősek felvétele) — Mit mondjak magának, Pupekné lelkem? Amióta az én Dömötöröm nyugdíjba vonult, szinte jeléledtem. Mi az, hogy feléledtem? Jóllehet nekem még öt évig kell gürcölnöm, most érzem csak, hogy újból nő lettem. Azaz ... ember lettem megint. Igen, ezt akartam mondani. Nincs fogalma, hogy ez milyen felemelő érzés. — Férjem azelőtt mindig élcelődött velem, ha este holtfáradtan hazatérve a munkáiból, nem volt kedvem a háztartással bíbelődni. — Légy férfi, Anasztázia! — szokta mondani, hogy új erőre kapjak. Ilyenkor aztán visszavágtam: Dömötör, ne gyötörj! Megtanítlak én kesztyűbe dudálni, csak nyugdíjazzanak! Olyan pompás háziasszonyt faragok belőled, hogy elfelejted férfi voltodat! — Hogy átneveltem-e? Ügy főz, mtnt egy Napoleon-korabelt mdrkotányosnő. Olyan megrakodva tér haza bevásárlásairól, mtnt egy málhás öszvér. Amellett takarít, padlót fényesít, edényt mosogat... Mit, hogy összetört-e már valamit? — Hát, hogy őszinte legyek, éppen eleget. Legjobban az bosszant, hogy le sem vonhatom a hévéből, elüégrt csak. brigádmunkás. Mit csináljak különben egy szerencsétlen férfival, akinek két bal keze van? Es bármennyire összeszedi férfi eszét, nehezen kapcsol, és a főzésnél is még gyakran melléfog. Tavaly például a nemzetközi nőnapon főtt tyúkkal akart meglepni. Amikor beléptem a konyhába, gyanús tllat fogadott. Dömötör töredelmesen bevallotta, hogy elfelejtette a derék madarat kibelezni. No, de azért szó se róla, igyekszik az én Dömötöröm. Korához képest elég értelmesnek ís mondható Bajok vannak továbbá még a vasalás körül... — Hogy milyen bajok? Múltkor többek között ' kiégette egyik kombinémat... De nem a vasalóval! Munka közben pöfékel a lelkemadta, és egy csikkel lyukat égetett a holmimon. Büntetésből a függönyöket ts kivasaltattam vele, hadd tanuljon bele! — Különben ls elég gondom van még Dö mötörrel. Állandóan foglalkoztatnom kell, egyre újabb munkákat kell kiagyalnom számára, mert szeret elmélázni. Pedig az ábrándozás az élet megrontója. Ne járjon az esze másokon ... azaz máson! Vagyis másvalamin... —- Dömötör ugyani* újító volt azelőtt. Most ls szeret pepecselni, barkácsolni, feltalálni. Alig teszt le a törlőrongyot, máris hozzálát a babramunkához. Órákig kévés elbabrálni valamilyen haszontalansággal vagy sületlenséggel. Konyhaszéket szerkesztett magának forgatható, magas ülőkével, s azon trónol, ha főz. Hallottak már ilyet? Ha a krumplinúdlihoz a tésztát meggyúrta, tíz szeletet metél belőle, és mind a tíz ujjával egyszerre sodorja a núdlikat. Tíz núdlit egyszerre! Hallottak már ehhez hasonló képtelenséget! De ő időt akar takarítani vele. Mondja ő! Vagy a palacsintát a levegőben forgatja meg, ha egyik oldalán megsült, mert így látta ezt egy előkelő étterem konyhájában. De mindez még hagyján, elvégre nem tesz kárt benne. — Legjobban bőszszantanak „ésszerűsítést" találmányai. Ablakmosáshoz például fecskendőt használ, a szobanövényeket pedig permetezőkészülékkel locsolja. Elképzelheti, milyen állapotban vannak nálunk a szőnyegek és parkettek! — Mindent egybevetve azért sérelem ne essék az én Dömötörömön. Igyekvő, tanulékony, feflődésképes, csak egyszer meg ne unja a háziasságot\ O—k Hallotta már Erzsi néni — héz dió ez... Nem lehet elhamarmondja az egyik tarkakendős asz- kodnil szony — P-éknél a nőbizottság tagjai jártak. — Csak nem — szól a fiatalabbik — azok is minden be beleütik az orrukat ... — Hiszen a javát akarják — szől közbe a harmadik. A segítséget pedig köszönje meg az ember. Medénére, a nőbizottság titkárára az állatkórház irodájában találtam. Bár a munkaidő lejárt, ő még dolgozik. A havi elszámolásnak reggelre el kell készülnie. — Hallottam, hogy a nőbizottság tagjai tevékeny munkát fejtenek ki... Segítenek, ahol a szükség megkívánja — kezdem a beszélgetést. A titkárnő arcán mosoly, majd ráncba szalad a homloka. — A P-né esetére gondol? töri meg a csendet. — Eltalálta! Petrusz Júlia — P-né két gyermek édesanyja. Férje megérdemelt büntetését tölti, ö maga nem dolgozik. A gyerekeknek nem viselte gondját. Amikor a dologról tudomást szereztünk, meglátogattuk... — Milyen volt a fogadtatás? — Nem engedett be a lakásba. Durvasága nem kedvtelenített el. Megbeszéltük a teendőket és segítségre siettünk. — Miben nyilvánult ez meg? — P-né két gyermeke ma már az óvodába jár. Az óvónénik gondoskodnak róluk éppúgy, mint a többiekről. Közbejárásunkra P-né havi 200 korona- szociális segélyt kap. Elhallgat. Tekintete az előtte heverő kimutatásokon akad meg. Tudom, hogy siet, de azért tovább kíváncsiskodom. — Hasonló ügy akadt-e a faluban? — Igen. Itt van például Novekné esete. Idősebb, beteges asszony. Tehetetlen. Nem tud főzni. Férje nyugdíjas. Amikor a pohár fenekére néz, bántalmazza a beteg asszonyt. Többször jártunk náluk. Elbeszélgettünk mindkettőjükkel. Novekné ma már a Jednotából jutányos áron kap ebédet. Varga Júlia és Cikora Sarolta — Petruszné, a nőbizottság elnöknője a faluvégen lakik — mondja Malikné. — Felajánlja, hogy Cikoránéval elkísér. Útközben beszélgetünk. — Művelődési otthonunknak nincs párja — mondja Malikné. — A nőbizottság tagjai kivették részüket a munkából. A függönyt ís az asszonyok varrták meg. — Aztán van-e élet benne? — ??? — Ilyet még kérdezni is! — Két év múlva csinos park lesz a környéken, szólal meg Cikoráné. öt szállodai szoba is lesz benne. Petrusznét a szövőszéknél találtuk. Amikor megtudta, mi járatban vagyunk, örömmel újságolta: —• A szövetkezet dolgozóinak fele asszony. Nem is tudnának nélkülünk meglenni... — Aztán jól dolgoznak-e? — Hogy kérdezhet ilyet. Alig várják, hogy ki keljen a répa, s kapálni lehessen... Két kollektívánk versenyez, egy pedig már tulajdonosa a szocialista munkabrigád címnek. Cikora Sarolta, a brigád vezetője több éve tagja a nőbizottságnak. Vezetésével a 14-tagú munkaközösség a múlt évben dicséretre méltó eredményeket ért el. — Négyszáz mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából — mondja Petruszné. — Meg is dolgoztak érte. Terven felül megsarabolták. Az egyik parcellán pedig saját kezdeményezésükre öltöztek. — A dohánybői is túlteljesítettük a tervezett bevételt — mondja Cikoráné. Petrusznét keresi tekintetével, majd így folytatja: — Az idén sem maradunk szégyenben. A feledi asszonyok nem riadnak vissza a legnehezebb munkától sem. — De nem ám! — toldja meg Malikné. Magukénak tekintik a szövetkezetet. -tt Nehéz volna a feledi asszonyok munkáját részletesen felsorolni. Maguk is nehezen 'tudnák. Nem vezetnek róla naplót. Csak beszéd közben jönnek rá, hogy itt is, ott is segítettek. Azt sem tartják nyilván, hogy a művelődési otthon építésénél hány brigádórát dolgoztak le. A dicsérő szó hallatára csak annyit mondanak! „A gyermekeinkért tesszük". Ez pedig minden fáradozást megér. NÉMETH JÁNOS Gépiparunk dolgozóinak sikeres munkaversenye 148 emléklap a jó munka elismeréséül Hazánkban mintegy 160 gépipari üzem kollektívái vettek részt a felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben. A verseny általában eredményes volt, s 14B üzemet díszemléklappal tüntettek ki. Figyelemre méltó, hogy a versenyben részt vevő üzemek dolgozói egyre jobban gazdálkodtak, lényegesen növelték a munkatermelékenységet, jobb lett gyártmányaik minősége és gazdaságosabban termeltek. Több üzemben új, értékes elemekkel gazdagították a munkaversenyt. E munkahelyeken különös gondot fordítottak arra, hogy egészséges legyen ,a dolgozók környezete, gépesítsék a különösen megerőltető munkákat, s szigorúan betartsák a munkabiztonsági szabályokat stb. A kitüntetett üzemek közül a komáromi Steiner Gábor Hajógyárban lónyegegsn csökkentették az agyat munkaműveleteket kisérő zajt, bizonyos munkák kockázatos voltát és a különösen poros munkahelyek számát. A Morva Elektrotechnikai Művek brnói tizemében komplexbrigádok létesültek különböző kalkulációk kidolgozására, amelyeknek célja a termelési veszteségek jelentős csökkentése. Ki üzemben különleges fémlemezek eddiginél célszerűbb felhasználásával félmillió koronát takarítottak meg. Hasonló dicséretre méltó eredményeket értek el más gépipari üzemek dolgozói is. Az emléklapok adományozásával nem ért véget a gépipari dolgozók szocialista munkaversenye. Minden üzemben újabb szocialista kötelezettségeket vállaltak és arra törekszenek, hogy további kimagasló termelési sikert érjenek el ax idei jubileumi évben. ÍV»: ľ. R. Ül SZÖ 4 * 1965. május 24.