Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-22 / 140. szám, szombat

KÖSZÖNET A CSISZ SZKB MAGYAR DALÉS TÁNCEGYÜTTESÉNEK FELLÉPÉSE ÉRTE TÍZÉVES népművészetünknek az a fóruma, melyet a fiatalos tenni akarás és lelkesedés indított el annak idején útjára, hogy sikereken és részeredményeken keresztül eljusson a máig, a művészet erejével segítve és szépítve munkáshétköznapjainkat. Az évfordulóra írott cikkek, megemlékezések méltatták már az együttes eddig megtett útját. A mi feladatunk most, hogy a felszabadulás 20. és az együttes fennállásának 10. évfordulójára rendezett fellépésről számot adjunk, másszóval az igyekezetet és lelkesedést a valós művészi értékekkel konfrontáljuk. A népművészetről szőlva — egyes bemutatók, seregszemlék kapcsán — látleletként sokszor elhangzott már a válság-tünet szignalizálása. A népi kultúrának ezt a megnyilvánulási formáját nemegyszer ítélték halódónak, a közönség szempontjából hovatovább elértéktelenedő „holt kincsnek". A múlt értékei megmentésén kivül egyesek amolyan muzeális jelleget tulajdonítottak a népművészetnek, melynek mondanivalója leszűkült, formakincse a fejlődésben megállt, s művészileg — a felépítmény jellegből magyarázva — inkább az etruszk freskók vagy a Balzac-regények értékeihez sorolják. Ezek a részleteiben elfogadható megállapítások túlzóak abból a szempontból, hogy a ma emberéhez szóló mondanivaló, érzésvilág kifejezésére sokszor alkalmatlannak, vagy kevésbé hívatottnak tartják a népi kultúra hatalmas kincsestárát, gazdag formanyelvét. Márpedig a népi kultúra értékeinek megmentése távolról sem a különcködő hajlamok megnyilvánulási lehetőségei, hanem — a történet- vagy társadalomtudományokhoz hasonlóan — a nemzeti múlt megismerésével, megbecsülésével módot ad arra is, hogy a szocialista tartalmú művek nemzeti formában megszülethessenek. Más szóval: Vikár, Bartók, Kodály úttörő jelentőségű népdalgyűjtései nélkül aligha beszélhetnénk zeneművészetünk megújhodásáról, s nélkülük nehezen jutottunk volna el zenei kultúránk fejlettségének mai fokára. S a formálódó mának ez az igénye frázis, puszta szó marad a táncművészetben is, ha a koreográfusoknak nem áll a rendelkezésükre a különféle vidékek tánckincse, mellyel magasabb szinten újat alkothatnak. S EZEN A PONTON — azt hiszem — a lényeghez jutottunk, az együttes tulajdonképpeni küldetéséhez. A konvenció és az „európai tálalás", vagyis a korszerűség, egyformán igénymeghatározó, mely az alkotó munkát ösztönzi és sürgeti, s kirekeszti az unalmas, a rossz emlékű népszínmű-szemlélet szellemében értelmezett „népiséget". Ha az együttesről szólva valamit érdemként emiithetünk, úgy határozott érdeme, hogy ezt a buktatót elkerülte, s az általa választott út helyesnek mondhat > Tízéves fennállása nem volt ugyan mentes az útkereséssel járó megtorpanásoktól, a lényeghez közeledés kerülő útjaitól, ma azonban már — legalábbis a kettős bemutató tanúsága szerint — a nehezén túljutottak. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában bemutatott Népek tavasza és a Dél-szlovákiai képek című műsorelképzelés helyeselhető, még ha a művészi tolmácsolást Illetően vannak is fenntartásaink. Az elsőben a tematikailag is felszabadulásunk 20. évfordulója méltó megünneplésének gondolata dominált, a másodikban a 10 éves fennállását ünneplő együttes legjobb számai sorakoztak. A félhivatásos, viszonylag kis létszámú együttes nagy feladatot vállalt magára, s ha egészében értékes, színvonalas előadásnak lehettünk is tanúi, a kevesebb talán több lett volna. Konkrétan: az elgondoláshoz igazodó, kétrészes műsorra gondolok, amelyben a válogatás igényessége nagyobb teret kaphatott volna. AZ ÉNEKKAR műsorszámai — Liszt, Bartók, Kodály, Dvofák, Schumann, Bárdos, Rajter, Németh-Šamorinský és más szerzők művel — igényesek, szépen kidolgozottak, dallamosak voltak. Fejlett kórustechnikát bizonyítanak, s a hivatásos együttesekkel való öszszehasonlítást is elbírják. Abban viszont csak egyetérthetünk Kuckó Gábor karnaggyal: az énekkar bővítése indokolt volna! S ahogy Viczay Pál igazgatótól megtudtuk, ez semmi máson nem múlik, csak újabb énekesek jelentkezésén. (Hadd sürgessük őket ez úton is!) Az énekkarral kapcsolatban hiányérzetként csupán egyet említhetnék: a József Attila „Mondd, mit érlel..." cimű versének énekkari előadását, melyet néhány éve kitűnő tolmácsolásban hallhattunk az együttestől. S bár a műsort ez a szám — érzésem szerint — most is élénkítette volna, sajnálatosan mégis kimaradt. Karaba Gyula karmester irányításával jó felkészültségéről adott bizonyságot a zenekar, s mindkét este — terjedelemben is — nagy teljesítményre vállalkozott. Az elmúlt évek során a legtöbb bírálatot talán a tánckar, helyesebben a koreográfia kapta, ezért a kellemes meglepetés elsősorban itt ért bennünket. Anélkül, hogy az „újtól való félelem" szárnyát kívánná szegni az alkotó lendületnek, vagy a kísérletezésnek — e nélkül az új értékek formálódása nehezen képzelhető el —, a pozitívum java a népi kultúra kincseire való odafigyelés I Hangsúlyozni szeretném, hogy a táncai egyes motívumainak újraismétlésével — teliát új gondolati mag nélkül! — meglehetősen szűkítette a hasznos .gondolat kiaknázására ki nálkozó lehetőségeket. A műsorban szereplő egyetlen vendég-koreog ráfus Takács András. A pincénél című délkelet-szlovákiai szüreti mulatságot bemutató tánca formahfíség szempontjából — Takácsra jellemzően — a legkevésbé sem marasztalható el. A KOREOGRÁFIA ClMÉRE mondottakkal kapcsolatban hadd jegyezzem meg azt is: méltánytalan és igazságIsmerjük meg hazánkat ... Ropják a táncot az együttes táncosai cosok kulturált mozgástechnikája, művészi átélése csak dicséretes, elismerést érdemel, s méltán aratott sikert a legilletékesebb bíráló, a közönség körében is. A táncszámok közül mégis a Feketekői kastélyt, az Ördöglagzit, a Martosi gyertyástáncot, a viharos sodrású Rezgő csárdást és a Cigánytáncot emelném ki. A táncok belső ökonómiája ezekben érvényesül a legjobban, s a formahűség, a magyar népi mozdulatelemek és motívumok hitelessége is itt a legszembeötlőbb. S éppen a Feketekői kastély tanúsítja a kész formák feloldása érdekében tett, a mű javát szolgáló kísérlet helyességét, hogy a folklórelemekből — akár a balett felé haladva is — új szavakat gyártson a koreográfus a mondanivaló kifejezésére. A NÉPMŰVÉSZET szelleméhez hü táncnyelvnek ezt a szintézisét már kevésbé tapasztalhatjuk az impozáns színpadképpel induló Hősök emlékmüvénél vagy a Szép Júlia táncdrámánál. Tudom, hogy a vélemények e téren megoszlanak, s a közönség tetszésnyilvánítása ellenére jutnak szóhoz az észrevételek — melyek megítélése tulajdonképpen a szakemberek feladata! -—, az amorfság érzése azonban kísért. A Zobor-vidéki lakodalmas Kvocsák József koreográfus dicsérendő folklórkutatásának eredménye. (A táncszámok nagy részének ő a koreográfusa.) A tömörítés azonban itt is javára vált volna az alkotásnak, jobban szóhoz juthatott volna az arányos szerkesztés követelménye. Ez utóbbit az Ipolyság környéki népszokást bemutató Fonónál is hiányoltuk. A Népek barátsága című tánckompozíció viszont részben a kis létszámú tánckar, részben a baráti népek bemutatott tántalan volna, ha Kvocsák József tehetségéről, az együttest segítő fáradozásáról csak fenntartásokkal nyilatkoznánk. A bemutató kellemes meglepetéseit, a jő irányú kísérletezést, s alkotómunkájának népi kultúránkat gazdagító tényét kiemelve inkább azt hangsúlyoznánk: nagyobb elmélyüléssel, a magyar tánc mozdulatkincse — mint teljes értékű kifejezést orma — hatásosabb alkalmazásával segítse az együttest, s ezen keresztül hazai néptánckultúránkat az új távlatok elérésében. Az említett jó példák bizonyítják, hogy Kvocsák e téren ked vező adottságokkal rendelkezik... Ugyanakkor nem ártana az sem, ha nemcsak szórványosan, egyedi jelenségként foglalkoznánk népi kultúránk múltbeli kincseinek feltárásával s az új alkotások létrehozásával, hanem az amúgy is kevés számú koreográfusunk mozgósításával,' az eddiginél jóval szervezettebben, akár intézményesen is törekednénk erre. A szólisták köztil Kvocsákné Kál mán Olga kiváló teljesítményét. Kor dos Hana, Szakai Katalin, Jóba La fos, Morvay Lajos és Bilek Gábor szó lótáncosokat, valamint Kovács Béla és Seereiner Erzsébet énekszámait dicsérhetjük. AZ EGYÜTTES hónapokon át gon dosan készült erre a nagy erőpróbára, s a fenntartásaink ellenére is elmondhatjuk: mindkét műsorban megállta a helyét. Az együttes közönségsikere is azt bizonyítja, hogy művészi fejlődésének kedvező jeleiről adott tanúságot, s méltóan járult hozzá felszabadulásának 20. és az együttes fennállásának 10. évfordulójához. FÖNOD ZOLTÁN JCét vetemény, a GODIN IMRE, a Színművészeti Főiskola tanára: — A felszabadulás 20. évf orduiójára kettős programmal mutatkozott be az együttes, s igazán megérdemli a dicséretet. Az együttes igazgatója. Viczay Pál vezető gárdájával: Karaba Gyula karmesterrel, Kuckó Gábor karvezetővel és Kvocsák József koreográfussal mindent megtett a siker érdekében. Az együttes most nyerte el a „Kiváló munkáért" kitüntetést, és ez kötelez ls ... Ez a fiatal gárda már tekintélyes technikai tudással rendelkezik, s mind az ének-, mind a táncszámokban megállja a helyét, a hivatásos együttes benyomását kelti. Általában megállapíthatjuk, hogy mindkét előadás kiváló és színvonalas volt, és a nagy sikerhez csak gratulálni lehet. TANKÔNÉ, KASZA IDA, a Népművelési Intézet munkatársa: — A tánc, amint színpadra visszük, bizonyos dramaturgiai művészetté válik, és alá kell vetnie magát a színpad törvényének. Mint minden műnek, Igy a táncnak ls van anyaga, tartalma és formája . .. Éppen ezért a táncot úgy kell építeni, hogy a néző a gondolatot és a koreográfus elképzelését a lehető legjobban megértse. Kvocsák József nek, a Magyar Dal- és Táncegyüttes koreográfusának ez sok esetben sikerült, sok esetben bizony nem. Például amíg a régebbi Feketekői kastély című táncszám érthető, s lényegében formai szempontból is érett, a tartalmat alátámasztó világos koncepciójú alkotás, ugyanez már kevésbé mondható el a Szép Júliáról. A ballada tartalmi Ismertetésével is igyekszik ugyan a koreográfus a keletkezett űrt kitölteni, a forma azonban sok esetben, sajnos, nem bír a tartalom tökéletes tolmácsolásával . . . Amikor a koreográfus egyszerűbb témákhoz nyúlt, s némileg vidékhez kötött népi anyagra épített, tisztább szerkezetű alkotást sike rült teremtenie (Ördög lagzi, Martosi gyertyás tánc stb.) Ezek a számok világosak, üdék, s ezért Mindenekelőtt fővárosunkat! A száz tnrnyú Prágát, melynek ősrégi épületei, remek műemlékei iránt az egész világon ériási az érdeklődés. A sokat Igé rő rohamosan fejlődésnek Indult) Idegenforgalom ugyancsak látványosság számba menő, mindenki számára vonzó műértékeinkkol magyarázható. A műemlékek bemutatása a városnézők szakavatott kalauzolása a mai formájában 1958 óta működő prágai tájé koztató szolgálat főiskolai végzettségű idegenvezetőinek felelősségteljes feladata. akik a sajtó képviselői részére rendezett körutazáson tudományos népszarftsftő tevékenységüket ismertetve tanújelét adták felkészültségüknek. A 142 idegenvezető érdeklődésének megfelelően szakosított munkája során például a prágai vár történelmi mfigyüjteményei, a gótikus falfestmények, a gótikus és barokk műépítészet terén szerzett ismeretei legjavát adja a látogatóknak. Ex év első három hónapjában 230cal több körsétát és körutazást tettek az idegenvezetők a kirándulók és látogatók csoportjaival, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A műit év folyamán több mint 36 000 iskolásgyermekkel ismertették meg fővárosunk örökértékü remekmüveit, épületeit, a képtárakat, músenmokat. (km) jobban is sikerültek, még ha lormal szempontból nem ls tartalmaztak olyan bravúros részeket, mint például a Szép Júlia című táncszám. — A kevesebb több lett volna megjegyzés a baráti nemzetek táncaira ls vonatkoztatható. Lehetetlen ugyanis elképzelni, hogy egy ember képes lenne teljes tökéletességgel színre vinni négy különböző nemzet táncát (szlovák, bolgár, román, orosz), nem beszélve a tartalmi és formai tökéletességről . .. Ezen objektív, érthető okok miatt ezeket a számokat nem sorolhatjuk a legsikeresebbek közé . .. Nem kis munka, amit Kvocsák a koreográfiában végzett, a jövőben azonban fontos volna jóval mélyebbről kezdeni, kerülve mindent, ami alaptalan és íelületes, az olcsó és felszínes hatásokat. A túlzásba vitt drámaiság is olykor ellentétes nézeteket vált ki a nézőkből. A tánckoreográfiában a táncosoknak nem „összetett kézzel" kell könyörögniük. ujjal mutogatniuk (Feketeköl kastély, Szép Júlia), hanem táncolniuk, tánccal kifejezniük minden tánccal kifejezhető gondolatot. APRÓHIRDETÉS EHI • Eladó lakatosszerszám: satu, fúrógép, fogaskerekű gyári tábori fújtató és más apróbb szerszám. Kiss, N. Zámky, Cyrilometodejská 61. 0-093 • Foerster-zongora eladő. Alig használt fekete, fényes, 185 cm hosszú, művelődési otthonnak is megfelel. Szák, Bratislava — Strkovec, Herlanská 16, tel. 658-942. 0-094 • Jőkorban levő Škoda-Populár eladő cím: Lády Béla, Čalovo. 0-100 • Előnyös feltételekkel azonnal alkalmazunk pályavezeték-szerelőket vasas-képesítéssel (betakarításra is), szakképesített villanyszerelőket (villanyvilágítás kábelezésére) Kubikos-betonozókat, épület-mázolókat, építkezési gépkarbantartókat, a következő építkezési szakaszokra: Kolín — Jihlava — Brno — Bratislava — Štúrovo, Choceň — Hradec Králové — Velký Osek, Plzeň —• Cheb, Horaždovice — Strakonice. Korhatár: 45 év. Teljesítménybér. Napi 25 korona útiköltség — megtérítés. Jelentkezni lehet: Eiektrizace železníc Praha, Praha 1, nádr. Praha— stfed. 0-095 • A Šmeralové závody n. p. Brno, Šmeralova 7. azonnal felvesz: esztergályosokat, horizontál-marósokat, lakatosokat, villanyszerelőket, marósokat és segédmunkásokat a tisztító részlegre és más üzemrészekbe. Kereseti lehetőség: 7—10 korona órabér. Internátus! lakás a férfiak számára biztosítva. ÜF-098 • A Kelet-szlovákiai Gépgyár n. v. Košice azonnal alkalmazza a következő szakmunkásokat: ftntő-formaöntő, esztergályos, t marós, horizontál-marós, függőleges (karusszel) esztergályos államilag vizsgázott hegesztő, furó. A hegesztőszakra azok is jelentkezhetnek, akik még nem vizsgáztak, de feltételezhető, hogy az állami hegesztővizsgán megfelelnek. Fizetés a nehézgépipar állami bértáblázata szerint, jelentkezni lehet: VSS n. p. Košice. OF-099 Záhradníctvo M T <4T <4T a rekreačné služby mesta Bratislavy FÖLVESZ SZEZON- ÉS ÁLLANDÓ MUNKÁSOKAT A KERTÉSZETI — TERMELÉSI KÖZPONTOKBA ÉS A VÁROSI PARKOK KARBANTARTÁSÁRA. Az érdeklődők jelentkezzenek a Téli Stadionban, ajtószám 126. UF 089 Elveszett a komonicei PERCHTA, r l. " a feher asszony néven ismert festménye. A nyomravezető tájékoztatásokat jutalmazzuk. Cím: Ostav pro výzkum irrealít, Praha-hlavní pošta, poštovní schránka č. 788. Bratislavai üzem fölvesz: Fizetés havonta a munka jellege szerint 1500-2000 korona btto. kőműveseket, lakatosokat, kazánkovácsokat, forrasztókat, villanyszerelőket és esztergályosokat Továbbá felvesz: több tolatót (a szakképzettség nélkülieket kiképezzük) segédmunkásokot építömunkára, vegyi- és segédüzem mekbe. Átlagfizetés 1500-2000 korona btto - havonta. Lakás a munkásszállón biztosítva. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást közvetlenül az üzemben kaphatnak. Chemické závody Juraja Dimitrova, národný podnik, BRATISLAVA, ul. Februárového víťazstva (3-as és 5-ös villamos) OF - 081 ÜJ SZÖ 10 * 1965. május 22.