Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-21 / 139. szám, péntek

Antibiotikum és — a ponty Majdnem ezer tó országa..: • Orvosi rendelő a tóparton • Találkozás a tenyészponty­tyal • Tudományos kutatók — halászcsizmában • Békés atomok a halászatban A napkorong már-már megérintette megkezdődött a növendék példányok chloranfenicollal orvosoljuk őket. Ez a tfebofti erdő fáinak koronáját. Lent válogatása. a völgyben a halastó jó negyven hek- — Ezekkel a pontyokkal az éttér tárnyi lehetett, de a víz a terület alig mekben hány év múlva találkozha- „ JTnľľľ* tZIZ. Í ľ! egytized részén csillogott. A víz zö- tom? zo m--- No de milyen f° r mában, tab mét — néhány napra, amíg a hal­fogás tart — egy másik tóba szivaty­tyúzták. Még a szél sem borzolta a vízfelületet. Igy a csendes szemlé­lődésben csak a tempósan mozgó halászok körvona­lai vonták maguk­ra a figyelmünket. Nappal szembe néz­ve mindannyiuk alakja mozgó, sö­tét folttá egysze­rűsödött. Később a halászmester jel­adására némelyi­kük a mintegy 50 méter széles háló kötelét fogta meg, mások öles húsán- Gondos munkát kíván a halak osztályozása. az antibiotikumok egyik válfaja. — Most már semmin sem csodálko­lettaként vagy por alakjában adják be ezt a halaknak? — Nem, minden egyes példányt — így a tenyészidő közepén — kifogunk, majd injekció formájában beadjuk nekik a chloranfenicolt. A vodňanyi Haltenyésztési Kutató Intézet tudósai dolgozták ki ezt a módszert. 1955-ben alkalmaztuk először a tömeges oltást. • TUDOMÁNY František Kríž látta, hogy az újság­író meghökkent. Szokott nyugalmá­val tovább sorolja a számadatokat. — Ma — mert későn kezdtük a fo­gást — „csak" hatvankétezer ponty­kölyköt fogtunk kl és az én munka­szakaszom „csak" ennyi pontyot olt be a betegség ellen. De vannak na­pok, amikor a legújabb oltő-automata segítségével kétszázezer halat is be­_ _ oltottunk. Én halászcsoportommal há­gókat ragadtak, (Kerekes István felvételei) rom és fél ezer hektárnyi halastóról csapkodni kezdték gondoskodom. Egy hektár területen vele a vizet. Nemsokára — szinte ke- — Az idén karácsony táján — már évente átlag 600 darab 1—1 5 kilós csesnek tűnő mozdulattal, meggörbült Bratislavában is viszontláthatja vala- pont ytot „termelünk". Ez nem'kis fel'­toctto] mintha + o + + nnAI./.nA .... testtel — mintha rejtett acélrúgó tet- melyiket, te volna — háló szélén a víz színe fölé pattant az első pontykölyök. És ahogy a halászok a hálóval a part felé közeledtek mind-mind sűrűbben kezdtek fickándozni a halak. • A HALASZMESTER Foga között görbe szárú pipát szor­tyogtatott és ahogy egy-egy karmoz­dulattal, vagy kurta félmondattal uta­sítást adott a combig érő vízben cup­pogó gumicsizmás halászoknak, arra gondoltam, ide jöhet most egy rodini formátumú művész, és František Kŕížt, mint a nyugalom megtestesítő­jét bronzba formálhatná. A tömérdek növendékponty között néha-néha laikus szemmel is felfede­zek egy-egy, a többinél jóval maga­sabbra ugró csukát. Ezeket — mint megtudtam, — az állomány egészsége érdekében készakarva teszik a tóba. A csuka — ^ragadozó hal lévén — el­pusztítja V IiälnÔvendékek satnyább-" J£t.. Övatosságbpl azonban — nehogy az egészség őre túl radikálisan vé­gezze feladatát,. — a tenyészhalnál jó félévvel fiatalabb csukaivadékot te­lepítenek csak a tavakba. A halászmester elégedetten számol valamit. Egy ... három ... öt... tizen­három ... mormolja maga elé. Kérdő tekintetemre csak ennyit mond: — A tenyészpontyok egytől egyik szerencsésen átteleltek. Ettől a kijelentéstől persze én, aki a ponttyal eddig esetleg csak a terí­tett asztalnál találkoztam, semmivel sem lettem okosabb. — Hát nem látja a tenyészpontyo­kat? Hiszen mind ott úszkál a háló­ban. Mind a tizenhárom ... A tenyészponttyal csak néhány perc múlva kötöttem „közelebbi" ismeret­séget. Akkor már František Kríž ke­zében pislogott nyugodtan, a száját ls csak azért tátogatta a kelleténél sza­porábban, mert mint tudjuk, a ponty nem szereti a szabad levegőt. adat. Nem tudjuk még pontosan miért, — Addig milyen lesz az „életmód- de mostanában szinte évente új, ismé­jük"? retlen betegség üti fel a fejét. Ez el­— Mindennel, ami a hal szemének- len ,pedig védekezni kell, ha Jól aka­szájának jó, elhalmozzuk őket. A pon- runk gondoskodni az értékes állo­tyokat rendszeresen etetjük, hogy ka- mányról. Én az utóbbi években legin­rácsonyra a leghitványabbik is meg- kább hal-egészségügyben gyarapítóm üsse az egy kilót. Mielőtt azonban tudásomat. Ezelőtt néhány évtizeddel a halász szerszáma még csak a háló volt, meg a csónak. Ma már a radio­aktív nyomelemeket is használnom kell, ha tudni akarom, melyik takar­mány hogyan használ a halállomány­nak. Munkahelyemen ott van például a sugárzást mérő doziméter, de a leg­precízebb vegyi elemzésre is szüksége van ma a halásznak, ha jó munkát akar végezni. — Hány halastóból áll ez a 3500 hektár? — Több mint 400-ból. Felteszem a kérdést: a régi halászati módszerek­kel vajon ki tudta volna megállapí­tani ä helyes sorrendet, hogy melyik lő állományát kell elsősorban Injek­ciózni? Erre a kérdésre az extenzív halászati módszerek követői aligha tudtak volna válaszolni. A nyomele­mek és a vegyi elemzések segítségé­vel viszont könnyen megállapítható, hol van hamarabb szükség az antibio­tikumok alkalmazására, az állomány hol telelt a legrosszabbul. Ebben a ha­lastóban, ahol most dolgozunk, jó kondícióban van a ponty. A biztonság kedvéért azonban valamennyit beolt­Naplemente a tŕehoňi halastavak J u k- Szívósabbak lesznek, gyorsabban környékén. nőnek, kihasználják a takarmányt. Van olyan tavunk, ahol egy hektár­ról nagyobb a bruttó jövedelem, mint­áttelepítenénk őket a többi halastóba, ha búzát, vagy akár cukorrépát ter­egytől-egyik orvosi vizsgálaton és ke- meltünk volna ugyanekkora területen, zelésen mennek keresztül. A kiadások ellenben sokkal kisebbek. — ??? Nálunk egy dolgozóra átlag 30 hek­— Akármilyen csodálatosnak is tű- tár halastó jut. nik, de ez pontosan így van. Az utób- ... - Mi lesz a ponty további sorsa? b i évtizedekben - közelebbről még — kérdem Kríž mestertől. A vendéglőben, ha az étlapon egy­a halakat' pillanatban olyan ficánkolásba kez­dett, hogy a fényképész — szolgálati kötelességéről megfeledkezve, masi­náját mentve, megfutamodott. Az ol­vasónak így nem áll módunkban a tenyészpontyot fényképen is bemutat­ni. Pedig érdekes felvételt lehetett volna készíteni, szép példány volt — legalább 8 kilót nyomott. További pontynemzedékekről gon­doskodik ez még jó néhány eszten­deig, — mondotta a halászmester. Ké­sőbb még hozzátette: Ebbe a tóba ősszel 13 tenyészhalat telepítettünk. Itt Tŕeboň környékén a halastavak összterülete több mint 7000 hektár, összesen 1200 tenyészpontyunk van. Ezeket évről évre ellenőrizzük, a be­tegeket és a kivénhedteket kiselejtez- s^mm zük. Sok minden függ attól, hogyan végezzük a válogatást. Egy-egy té­ny észponty évente több tízezer utód­ról gondoskodik. JOGI TANACSADÓ A házastársak közös lakáshasználati joga Az új polgári törvénykönyv sza­bályozza a házastársak közös la­káshasználati jogát is. Ha a há­zasság tartama alatt a házastársak valamelyike lakáshasználati jogot nyer, a törvény alapján mindkét házastársat közös lakáshasználati jog illeti meg, tehát nem számít, kinek a nevére szól a lakáskiutaló végzés. Ugyanilyen jog illeti meg a házastársakat, ha 1964. április 1-én mint házastársak együtt lak­tak. A házasság tartama alatt szerzett szövetkezeti lakást illetően a tör­vény alapján a házastársakat közös szövetkezeti használati jog illeti meg, és mindketten közös tagjai lesznek a lakásszövetkezetnek. Ha a szövetkezeti lakásra vala­melyik házastárs még a házasság­kötés előtt szerzett jogot, akkor a házasság tartama alatt ugyan közös szövetkezeti használati jog illeti meg mindkettőjüket, de közös szövetkezeti tagság nem keletkezik. A polgári törvénykönyv lényeges újdonsága, hogy ilyen közös hasz­nálati jog nem keletkezik, illetőleg megszűnik akkor, ha a házastársak tartósan nem élnek együtt. Az ed­digi törvénymagyarázatok szerint csak a hosszabb ideig tartó és ön­ként vállalt különélésnek van ilyen joghatása, pl. ha a férj elhagyja családját és élettársával él közös háztartásban. — Nem számít ter­mészetesen különélésnek, ha valaki betegség, vagy munkahelye miatt lakik ideiglenesen távol családjától, vagy ha a házastárs erőszakos fe­nyegetése miatt volt kénytelen a lakást elhagyni. Ha valamelyik házastárs meghal, a közös lakáshasználati jog ugyan megszűnik, de a lakás további használati joga a törvény alapján a túlélő házastársat illeti meg (te­kintet nélkül arra, hogy ki az örö­kös). Ugyanez vonatkozik arra az eset­re, ha a szövetkezeti lakást a há­zastársak a házasság tartalma alatt szerezték, u. I. a túlélő házastársat kizárólagos szövetkezeti ' használati jog és tagság Illeti meg. Az esetben azonban, ha a szövetkezeti lakást az elhunyt házastárs még a házas­ságkötés előtt szerezte, a szövetke­zeti lakás használati joga azt az örököst illeti meg, akire a szövet­kezeti tagrész átszáll (az özvegyen kívül lehet ez az örökhagyó gyer­meke, esetleg testvére, az örökösök megállapodása, vagy ennek híján az állami jegyző határozata alap­ján). A házasság jogerős felbontásával megszűnik a házastársak közös la­káshasználati joga is. Ilyen eset­ben, ha a házastársak nem tudnak a lakás további használóban meg­állapodni, már nem a nemzeti bi­zottság lakásosztálya — mint az­előtt — hanem valamelyik házastárs kérelmére az a járásbíróság dönt, amely a válást kimondta. Közös szövetkezeti tagság és szö­vetkezeti használat is megszűnik a házasságot felbontó Ítélet jogerő­re emelkedésével, és ha az elvált házastársak nem tudnának megál­lapodni, hogy ki legyen a szövetke­zet tagja és a lakás használója (a tagrész felszámolási értékét az osz­tatlan közös tulajdon felosztásánál figyelembe kell venni), szintén a volt válóperes járásbíróság dönt a szövetkezeti szervek meghallgatása után. — Ha a szövetkezeli tagságot valamelyik házastárs még a házas­ságkötés előtt szerezte, a válás után csak őt illeti meg a lakás ki­zárólagos használata. Mind a szövetkezeti, mind a nem szövetkezeti lakás további haszná­latának eldöntésénél a bíróság kö­teles figyelembe venni a kiskorú gyermekek érdekeit. Tehát a lakás további használatát a bíróság rend­szerint annak a házastársnak ítéli oda, akire a bíróság a kiskorú gyermekek nevelését bízta. Annak az elvált házastársnak, akit a bíróság a volt közös lakás­ból való kiköltözködésre kötelezett, a nemzeti bizottság lakásügyi osz­tálya pótlakást (főbérlet helyett esetleg csak pótelszállásolást — al­bérleti szobát, legényszállást) utal­hat ki, ha a bíróság nem bízta rá a kiskorú gyermekek nevelését. Az eddigi joggyakorlat értelmé­ben a fenti jogszabályokat kell al­kalmazni azokra az esetekre is, ahol a házasságot még 1964. április 1. előtt bontotta fel a bíróság. A felsorolt előírások a házastár­sak közös lakáshasználati jogát illetően nem vonatkoznak a vállalati (szolgálati) lakásokra. Tehát a vál­lalati lakás válás után is a vállalat alkaltriá'žbťtját iľléti meg, de ez esetben az elvált házastárs csak pótlakás kiutalása esetén köteles a lakásból kiköltözni. — Ugyanez vonatkozik az elhunyt alkalmazott özvegyére, ill. együttlakó hozzátar­tozóira is. A házastársak felsorolt kivételes jogai nem illetik meg az élettársat. Dr. FÖLDES JÖZSEF Közgazdaság nem tudjuk miért — egy veszedelmes Válasz" helyeľtt" a " halász előbb szép bélbetegség kezdte tizedelni az állo- y h aipľ tf il'nevét "látom/ akaratlanul simán az egyik vízzel telt puttonyba "lányt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy js a tfeb(jni haiászokra g0nd 0i 0k. Jó eresztette a pontynemzetség szaporí- az a sok ha l' ami t , m lá t' Fleml nS kö vér pontyok százezreivel teszik év­tásáról gondoskodó jószágot. Ennek Professzor feifedezesenek - az anti- M évfe változatosabb4 az étlapo t. E s nyilván megörült, mert a következő biotikumoknak - köszönheti egesz- mert csaüőközi ember vagyok> ahc l ségé t- hatalmas vizenyős területek hevernek Csak nem penicillinnel kezelik kjhasználatlanul, arra is gyakran gon­dolok mostanában szűkebb pátriám­— A penicillin egyik „testvérével", ban egy kis igyekezettel, — halasta vakat létesítve mi­lyen jelentős, ed­dig terméketlen te­rületeket lehetne hasznosítani. Dél­Csehországban — történelmi doku­mentumok igazol­ják ezt — már az egyetem-alapító IV. Károly is sokat tö­rődött a haltenyész­tés fellendítésével. A „jobb későn, mint soha" elv alapján érdemes lenne pótolni az eddigi mulasztást. Hiszen nálunk is bizonyára szép számban találnánk František Kfížhez hasonló hivatássze­rető embereket. • A NÖVENDÉKPONTYOK A tenyészpéldányok már egytől­egyik a puttonyban voltak, amikor Tízwarnyi pontykölyök k»rüU a hálóba... TŰTH MIHÁLY Immár mögöttünk van az ismer­kedés első időszaka az új gazdaság­irányítási rendszerrel. Ma már az új, tökéletesítet irányelvek gyakorlati bevezetésének útján haladunk. Ezzel kapcsolatban sok közgazdasági szak­kifejezés terjedt el. Lapunkban most sorozatot Indí­tunk, melyben a legfontosabb köz­gazdasági fogalmakat ismertetjük. 1. A NÉPGAZDASÁG INTENZÍV FEJLESZTÉSE Mit kell érteni intenzív, illetve exten­zív lejlesztésen, s miért csak az utóbbi időben kezdtük hangsúlyozni az intenzív fejlesztés szükségességét? 1. AZ EXTENZÍV FEJLESZTÉS lényegé­ben újabb és újabb munkaerő bevonása a termelésbe, új termelési kapacitások építése, a nyersanyag és energiaforrá­sok állandó bővítése. A szocializmus építésének kezdeti időszakában elsősor­ban erre alapoztuk a népgazdaság fej­lesztését, a jólét növelését, hisz a szük­séges feltételek megvoltak Az eddigi fejlődés eredményei: a foglalkoztatott­ság nálunk világviszonylatban igen ma­gas, aránylag sokat és sok mindent ter­melünk. A hátrányok: a munkaerő-tar­talékok hovatővább kimerülnek; mivel a termelésben a mennyiségi növekedésre fektettük a fő súlyt, nem vettük eléggé figyelembe, mennyibe kerül szá­munkra a termelés, a nyersanyagok elő­teremtése, a végtermék előállítása. Már­pedig ha a termelési költségek nagyok; termékeinket nem értékesíthetjük kifi­zetődőén a világpiacon, ahol a jelszó: jő minőségű árut olcsón termelni. 2. AZ INTENZÍV FEJLESZTÉS ezzel szemben a műszaki fejlesztés vívmá­nyait használja ki. Lehetővé teszi a mun­katermelékenység nagyarányú növelését, és ezzel munkaerőt szabadít fel. ame­lyet az újonnan keletkező termelési ágakban és a szolgáltatásokban lehet el­helyezni. A progresszív (műszaki fejlő­dést biztosító) technológia bevezetése a gépek súlyának csökkenésében, új, cél­szerűbb anyagok használatában «tb. nyil­vánul meg. Ily módon nagy mennyiségű nyersanyag és alapanyag takarítható meg, amelyet a termelés további növe­lésére lehet felhasználni. A cél ®z, hogy az adott nyersanyagkészletből a lehető legnagyobb termelési eredményt érjük el. Az intenzív fejlesztésre való áttérés megköveteli a népgazdaság struktúrá­jának ftermelési szerkezetének) meg­változtatását. Fokozatosan korlátoznunk kell, illetve meg kell szüntetnünk a nem hatékony (ráfizetéses vagy más szem­pontból hátrányos) termelést. Olyan kor­szerű termelési ágak kifejlesztésére és bővítésére kell törekednünk, amelyek biztosítják a társadalmi munkatermelé­kenység tartós és gyors növekedését. Egyszóval: a társadalmi termelés opti­mális (lehető legjobb) struktúrájának létrehozására törekszünk a maximális eredmény elérése céljából. E folyamat fontűs tényezője a feldol­gozó ipar modernizálása és az egész népgazdaságban érvényesülő kemizálás, mivel ezek a tényezők óriási mérték­ben növelhetik a társadalmi munkater­melékenységet. intenzívebbé kell tenni a mezőgazdasági termelést is. A kemizálás, a gépesítés és a tudományos ismeretek érvényesítése, továbbá a tökéletesebb munkaszervezés útján lényegesen növel­hetjük a mezőgazdasági termelést. Mindezek a folyamatok azonban csak bizonyos gazdasági intézkedésekkel biz­tosíthatók. Főleg a következő változá­sokat kell kiemelni: a központi terve­zés elsősorban a távlati tervek kidolgozá sára összpontosítja figyelmét, hogy biz­tosítsa az optimális társadalmi termelés struktúrájának létrehozását; a vállalatok viszonylag nagy önállóságot nyernek, hogy maguk kereshessék tevékenységük legcélszerűbb útjait; a vállalat tevékeny­ségében olyan gazdasági mechanizmus hatásának kell érvényesülnie, amely mintegy automatikusan kikényszeríti á progresszív technológia és munkaszer­vezés alkalmazását. Ezeket a feltételeket az új irányítási rendszer hivatott megteremteni. 1985. máju* 21. * ŰJ SZÖ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents