Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-20 / 138. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljelek. 1 UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. MÁJUS 20. Csütörtök xvm. ÉVFOLYAM 138. szám Ára 30 fillér KÉSZÜLNEK A NYÁRI IDÉNYRE 'Az idei téli turistaidény a külföldi vendégek számának nagyarányú nö­vekedését hozta. A Čedok statisztikai adatai szerint a téli sportok központ­jaiban, Krkonošéban, a Magas- és az Alacsony-Tátrában a fekvőhelyek 80 százalékra voltak kihasználva, ami a múlt évhez viszonyítva 17 százalé­kos növekedést jelent. A látogatók több mint ötöde külföldi volt. A múlt évi három- és félnapos átlagos tar­tózkodási idő az idén csaknem négy és fél napra növekedfitt. Ezt annak köszönhetjük, hogy a Čedok vendég­látóiizemei nagymértékben javították és bővítették szolgálataikat. Így pél­dául külföldi ételkülönlegességekkel gazdagították az étlapot, síjavítókat és szárítókat létesítették a hegyi tu­ristaszállókban. Ugyancsak bővítették a kölcsönzésre kerülő sportfelszerelés választékát és az emléktárgyak eladá­sát. Az idei nyári idényben újabb két­ezertizenhét fekvőhellyel bővítik a kapacitást. Még a nyári idény meg­kezdése előtt új étkezdéket, nappali bárokat és kerti vendéglőket létesíte­nek. Csehszlovák ételkülönlegessége­ket — a táj jellege szerint — 92 üzemben tálalnak. —ili— ÚJ KÓRHÁZ BRATISLAVÁBAN A Magasépítészeti Vállalat dolgozói Bratislavában a Kramáre negyedben új városi kórházat építenek. Az öt épületből álló tömb külső falai alu­míniumpanelből készültek. A 14-eme­letes épületben kapnak elhelyezést az osztályok — melyekben 700 ágy áll majd betegek rendelkezésére •—, és a műtők. A szomszédos 3-emeletes poliklinikán találjuk az orvosi, fogá­szati és vízgyógyászati rendelőket és a kisebb operációk elvégzésére alkal­mas rnűtőtermeket. A poliklinika épí­tését az év második felében befeje­zik. Ugyancsak az év második felében, — legkésőbb az év végéig — befeje­zik a 7-emeletes gyermekgyógyászati pavilont is. A már elkészült irodaépület mellé kerül a TBC-pavilon fekvőbeteg osz­tállyal, röntgennel és rendelőkkel. A korszerű kórház 116 millió ko­rona költség ráfordítást igényel. Az új kórházvárosban lesz a szlo­vák orvostovábbképzi intézet is, kü­lön internátusi és iskolai részleggel. A 11-emeletes öntöttbeton épületet Rudolf Macháček kitüntetett munka­csapata szereli. Az irodákon kívül az internátusi szárnyban 150 egy és két ágyas szoba áll majd a bentlakók rendelkezésére. Štefan Sopuch csoportja már az iskolaszárny alapozási munkálatait végzi és a tervek szerint az intézetet a jövő év végén átadják rendeltetésé­nek. (po) Nehéz próbára tette a tavasz a földműveseket Sajtóértekezlet a Földművelésügyi Minisztériumban A Földművelésügyi Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján a minisz­térium dolgozói: FR. BOROVIČKA főagrunómus, O. DOLEŽAL, az állami traktorállomások főosztályának a vezetője és dr. (. FOLTYN, a ruzynéi növénytermesztési kutató intézet igazgatója a tavaszi mezei munkákkal kapcsolatos nehézségekről, azok leküzdéséről beszéltek. — Noha a kedvezőtlen időjárás sok gondot okozott, aggodalomra még sincs ok — mondotta Borovička elv­társ. A mezőgazdasági dolgozók he­lyes szervező munkájától és megfon­toltságától függ, sikerül-e a fogyaté­kosságok eltávolítása. — A tavaszi gabonaneműket országos viszonylat­ban 98 százalékban elvetettük már — folytatta a főagronómus. Ennél jóval több gondot okoz a burgonya, melyet a tervezett terület 41 százalékán si­került csak elvetni. Egyes vidékeken pedig a rossz idő miatt még hozzá sem foghattak a vetéshez. A cukor­répa elvetése 78 százalékban sikerült, de az egyes járások mezőgazdasági üzemeit a 14—20 napos késés igen érzékenyen érinti. Ezért valószínű, hogy a kormány közbelépésére lesz szükség, melynek alapján a nemzeti bizottságok segítő­kezet nyújtanak a jó minőségű és idő­ben történő egyeléshez. Dr. J. Foltyn véleménye szerint az őszi vetésű takarmánynövények és a repce esetében késedelemről nem le­het szó. A sok eső egyenesen kedvező hatással van a fűfélékre, a pillangó­sokra, a lucernára. Természetesen ke­zelésük szaktudást igényel. Ezért pl. a lucernát, mihelyt kivirágzik, azon­nal le kell kaszálni. A hüvelyesek, a borsó sem okoz különösebb gondot. A követelmény ezen a téren a vetés­terület kiterjesztése. O. Doležal az esőzésekkel kapcso­latban a növényvédelemre, különösen a gyomirtására figyelmeztetett. A gépjavítások a tavalyinál ugyan gyorsabb ütemben folynak, mégsem lehetünk elégedettek, mert az aratás­nál számításba kell vennünk azokat a dolgozókat is, akik a karbantartá­si munkákat végzik. Az állami traktorállomások gépál­lománya az idén kb. 1300 traktorral, 1701) gabonakombájnnal gyarapodott. Teljesítményük tavaly óta mintegy 25 százalékkal, a kemizálásban pedig 40 százalékkal emelkedett. (km) Hogyan indulnak a fiatal házasok NÉPESEDÉSPOLITIKAI ANKÉT (CTK) — Az Állami Népesedéspolitikai Bizottság Prágában, Brnóban, Bra­tislavában, valamint további 24 csehországi és szlovákiai városban 1886 fia­tal házaspárhoz fordult kiilönbözO kérdésekkel. A megkérdezett fiatatok közül mindegyik első ízben kötött házasságot. Az iffú férjek több mint 50 százaléka munkás, a fiatal feleségek 34 százaléka munkásnö. Az ankét egyéb rendkívül érdekes adaton kívül a következő jellegzetes adatokat eredményezte: a fiatalok jö­vedelme általában biztosítja megélhe­tésüket. Egybekelésük idején mind­egyik havonta átlag 1025 koronát ke­resett, de a diákházastársak mind­egyikének jövedelme havonta csupán 406 korona volt. A fiatal házasoknak a lakásproblé­ma okozza a legnagyobb gondot. Csu­pán 12 százalékuk közölhette, hogy saját lakása lesz. A fiatal házasok túlnyomó része a szülőkkel együtt lakik. Amikor még jegyben jártak, minden ötödik jegyespár tudta, hogy házasságkötés után külön fog lakni. A megkérdezett házaspároknak több mint 75 százaléka ennek ellenére sem gondolt szövetkezeti lakás építésének lehetőségére. Ez kétségkívül azért van így, mert a jegyespároknak csupán egyötöde rendelkezett annyi megtaka­rított pénzzel, hogy reálisan számí­tásba vehette a szövetkezeti lakás építését. A mai fiatalok bizonyos gondtalan­ságát bizonyítja, hogy a megkérdezet tek kétharmada házasságkötéskor nem rendelkezett megtakarított pénz­zel és 43 százalékuk arra a kédrésre, van-e legalább egyszoba bútoruk, rá­diójuk, televízió készülékük, motor­(Folytat ás a 2. oldalon) A varnsdorfi TOS üzem dolgozói hat W-100 típusú horizontális fúrópa­dot szállítanak külföldre a napokban. Négyet a Szovjetunióba, egyet Spa­nyolországba, egyet pedig Ausztriába. Képünkön a nagy szerelőcsarnok, (O. Holan — ČTK felv.j Moszkva a békeszerető erők központja A MOSZKVAI VÁROSI TANÁCS ÜNNEPI ÜLÉSE Moszkva (ČTK) — A moszkvai vá­rosi tanács ünnepi ülést tartott ab­ból az alkalomból, hogy a szovjet fő­városnak a Hősi város címet ado­mányozták. Az ülésen Alekszej Koszi­gin, az SZKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. A város a győzelem napja alkalmából lakossága által tanúsított hősiességért kapta a megtisztelő címet. Vlagyimir Promiszlov, a város pol­gármestere az ülésen tartott beszé­dében közölte, hogy a hétéves terv idején Moszkvában 31 millió négyzet­méter lakásterület épült, a hétéves tervet megelőző 40 év alatt viszont csupán 18 millió négyzetméter. A következő években is a lakásépí­tés marad az elsőrendű feladat, mon­dotta Gromiko. A háború utáni 20 évben Moszk­vában 540 iskola, 186 poliklinika, szá­mos kórház, 5000 üzlet és vendéglő épült. Promiszlov a továbbiakban a moszk­vaiaknak a második világháborúban tanúsított hősiességéről beszélt. Kö­zölte, hogy a háború első hetében a város 170 000 lakosa jelentkezett önkéntesnek. A moszkvai üzemek nagy mennyiségű repülőgépet és fegyvereket gyártottak. A polgármes­ter közölte, hogy Hitler Moszkva he­lyén hatalmas tavat akart létesíteni. Ez a terv csődöt mondott. Hitler 50 hadosztálya pusztult el Moszkva alatt és a Wehrmacht legvőzhetetlenségé­ről alkotot mitosz eloszlott. Koszigin beszédében megemlítette,, hogy Moszkva a második világhábo­rúban a hitlerista-ellenes koalíció ak­cióinak irányító központja volt. Hang­súlyozta, hogy Moszkva példaként szolgált az egész országnak. Moszkva ma a békeszerető erők központja. A háborúról ma azért be­szélünk, hogy minden erőt a háború veszélye elleni harcra mazgósítsunk. Moszkva mindenkit tárt karokkal fo­gad, aki azzal a céllal érkezik a Szov­jetunióba, hogy fejlessze a nemzet­közi kapcsolatokat és megszilárdítsa a békét. Moszkva a lakásépítés cent­ruma. A világ egyetlen városa sem büszkélkedhet ilyen iramú lakásépít­kezéssel. Ezt az iramot a jövőben is meg kell tartanunk — hangsúlyozta Koszigin. INDIAI GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGAT HAZÁNKBA Delhi (ČTK) — Delhiből elutazott az az indiai gazdasági küldöttség, mely hat európai országba köztük Cseh­szlovákiába látogat. A Bali Rambha­gat, állami tervezésügyi miniszter ál­tal vezetett küldöttség a negyedik indiai ötéves tervhez szükséges hite­lekről fog tárgyalni. A küldöttség Csehszlovákián kívül Magyarországra, Ausztriába, Jugoszlá­viába, Svájcba és Olaszországba láto­gat. Magyarországon felkeresi a buda­pesti nemzetközi vásárt. Világszerte nagy gond... A harkovi Elektrojazsmas üzemben egy fél millió kW-os turbogenerátort szerelnek. Felvételünkön a sztatoron dolgoznak. (.ČTK - TASZSZ) Mezőgazdaságunk legfőbb gondjai közé sorol­ható a takarmánybiztositás. Esztendők óta arra törekszik minden szövetkezet, hogy saját erőfor­rásból, saját termésből teremtse meg a jószág eledelét. Természetesen évről évre fel kell töl­tenünk az állami tartalékokat is. Ez a feladat is részben a szövetkezetekre hárul. A takarmánybázis megteremtésében nem akár­milyen takarmányról van szó. Minden jó állat­tenyésztő tudja: legértékesebb a fehérjében gaz­dag, növényi- és állati eredetű takarmány. Az egyre jobban fejlődő, takarmányt készítő gyá­raink is arra törekszenek: olyan keverékeket adjanak a megrendelőknek, hogy abból minél többet értékké változtasson a jószág. A vegyi eljárásokkal készített takarmányok Iránt sem le­hetünk közömbösek. Már azért sem, mert isme­retes, hogy az utóbbi években a hiány pótlására nagy mennyiségben kellett külföldről behoznunk takarmányt. Világszerte problémát okoz a takarmányterme­lés és a takarmánygyártás. A mezőgazdasági szak­sajtó olvasása közben érdekes megállapításra bukkantunk. „A fehérjékben gazdag takarmányok hiánya nemcsak néhány ország problémája. Min­denütt megnyilvánul, ahol fejlődik, korszerűsödik az állattenyésztés. Világszerte a kutatók és szak emberek ezrei foglalkoznak a fehérjetakarmányok mennyiségi növelésének lehetőségeivel. Kutatják miképpen lehetne a természetes és szintetikus fehérjetakarmány-forrásokat növelni jobb, korsze­rűbb és gazdaságosabb eljárásokkal." Kétségtelen növekszik a világpiacon a fehérje­dús takarmányok iránt a kereslet. Ez egyúttal azt jelenti, hogy mondjuk az olajpogácsa, dara és halliszt ára a jövőben a gazdasági törvény­szerűségek értelmében lényegében emelkedik majd. Mi takarmányból behozatalra szoruló or­szág vagyunk, ezért igyekeznünk kell saját erő­forrásainkból mind természetes, mind vegyi úton egyre több fehérjetartalmú takarmányt előállí­tani. Az utóbbi években jelentős lépéseket tettünk ennek érdekében. Útjára indult az érsekújvári és a chomutovi járás mozgalma: egy hektárnyi egy­ségről minél több maximális fehérjetartalmú ta­karmányt termesszünk. Vegyigyáraink is egyre na­gyobb súlyt fektetnek a szintetikus fehérjefélék, a karbamid előállítására. Néhány állami gazda­ságban és szövetkezetben szép eredményeket ér­tek el a karbamidos szarvasmarhahlzlalásban. Erőnkhöz mérten mindent megteszünk, hogy a jövőben minél több olajosmagvú növényt, nap­raforgót, repcét és pillangósokat termesszünk. Értékes növény a napraforgó. Hogy mennyire az, bizonyságul hadd idézzük az egyik tekintélyes magyarországi szaklap megállapítását: „A világ­kereskedelmi forgalomban az olajpogácsa- és da­raimport mennyisége 1959-ben 5 millió tonna volt, 1962-ben már elérte a 6,5 millió tonnát. Értékben ez 400, illetve 540 millió dollárt tett ki. A leg­nagyobb exportőrök egyaránt 1,4 millió tonnával az USA és a latin-amerikai országok voltak. Az összes importból mintegy 90 százalékban része­sedtek a nyugat-európai országok, az európai szocialista országok részesedése pedig mintegy 5 százalékot jelentett. A halliszttételek a legfőbb teimelő országokból kerültek piacra, kivételt ké pez Japán és az USA, valamint a Szovjetunió, amelyek termelésüket maguk használják fel." Hazánkban (néhány szocialista államban is) fő­képpen az állati eredetű fehérjékből mutatkozik hiány. Ez érthető, hiszen — tenger hiányában •— nem rendelkezünk a gyártáshoz elegendő nyers­anyaggal. Ezért a KGST keretén belül olyan ja­vaslat született, hogy a szocialista országok ala­kítsanak közös tengeri halászflottát, amely a hal­lisztgyártás nyersanyagának biztosításával foglal­koznék. Erre megvan minden lehetőség, hiszsn a KGST tagállamainak többsége rendelkezik azok­kal a természeti adottságokkal, amelyek kihaszná­lásával javíthatnának az eddigi helyzeten. Természetesen addig is, amíg egyéb módon nem tudunk sok fehérjét gyártani, a szövetkezetesek most gondoljanak arra, hogy minél több fehérje­dús takarmányt tegyenek el télre. Itt a takarmánybetakarítás Ideje. Az időjárás mindenben késleltette a föld művelőit. Torlódnak a tennivalók. Egyszerre kerül sor a növényápo­lásra, majd az őszi keverékek és egyéb takar­mányok betakarítására, silózására. Igen nagy szükség van minden munkáskézre, sőt az erőfe­szítésre is. Aggodalomra azonban nincs ok. A nagyüzem­ben sokféleképpen gyorsíthatjuk és könnyíthet­jük a széna, a here betakarítását. A gyorsaságra pedig nagy szükség van. Elég gyakran esik az idén, s ha egy kis szervezési hiba becsúszik, nagy veszteségek származhatnak a késlekedéshől. Hogyan gyorsíthatjuk a szárítást, ha nincs elég napfény? Itt a légáramlásos, a mesterséges ta­karmányszárító. Tavaly sok helyütt bevált. Azok a szövetkezetek, amelyekben így végezték a be­takarítást, kevesebb gonddal vészelték át a telet, úgyhogy a tejhozam se csökkent érezhetően. Nem véletlen tehát, hogy az idén év elejétől jól állunk mind a tej, mind a húsfelvásárlás terén. Igen sok lehetőség van arra, hogy a mezőgaz­daságban ésszerűen, gyorsan elvégezzük még a felgyülemlett munkákat is. A modern technika, a fejlett munkamódszerek, a termelés növelésé­nek óriási tartalékai, a takarmánytermesztés és gyártás legfőbb biztosítéka. Világszerte gondot okoz az állattenyésztésben a takarmányellátás. Igykeznek is a lehetőség sze­rint enyhíteni a gondon. Nálunk a korszerű ta­karmánygyárak és a mezőgazdasági üzemek ösz­szefogása hozhatja meg a kívánt eredményt. MÉRY FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents