Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-17 / 135. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1S8S. MAJÜS 17. Hétfő XVIII. ÉVFOLYAM 135. szám Ara 30 fillér lövőnk közös munkánk eredményéfűi függ Antonín Novotný elvtárs Mních felszabadítása 20. évfordulójának ünnepségén fCTK) — Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke részt vesz a pelhrimovi Járásban Mních kis község felszabadítása 20. évfordulójának ünnepségén. A község lakossága mély megilletődéssel gondol e napokban az 1945. máfus 5-t és 6-t tragikus eseményekre, amikor csehszlovák, szovjet és Jugoszláv partizánok a község közelében jelvették a harcot az állig felfegyverzett, túlerőben levő hitlerista SS-egységgel. A véres harcban 15 partizán — csehek, szovjet harcosok és egy jugoszláv katona — halt hősi halált. Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke, Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a délcsehországi kerület párt- és kormányszerveinek vezetői röviddel U óra után érkeztek Mních községbe, ahol a szláv testvériség emlékmüve előtt szívélyesen üdvözölték a község képviselőit s a 20 évvel ezelőtt e környéken a fasiszták ellen küzdő szovjet és csehszlovák partizánok kisebb csoportját. A szívélyes üdvözlés után felhangzott Az elesett forradalmárok indulója, és Novotný elvtárs a CSKP Központi Bizottsága s a kormány közös koszorúját helyezte a csehszlovák, szovjet és jugoszláv partizánok bátorságát és bajtársiasságát jelképező emlékmű elé. A kegyeletteljes ünnepség a csehszlovák és a szovjet állami himnusz hangjaival ért véget. A dél-csehországi kerületből mintegy 30 ezer dolgozó vett részt Mních partizánközségben a szláv testvériség emlékműve előtt rendezett országom békemanifesztáción. A tömeg lelkes tapssal üdvözölte Anton i Novotný elvtársat a CSKP Központi Bizottságának első titkárát, köztársaságunk elnökét, Sztyepan Vaszíljevics Cservonyenkót, a Szovjetunió csehszlováklat rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a CSKP dél-csehországi kerü lett bizottságának küldöttségét, élén Jaroslav Trojan kerületi vezető titkárral, továbbá a „Prágáért" partizándandár parancsnoka, Ivan Ivanovics Ivanov vezette szovjet partizánokat, a hazai ellenállási harc képviselőit, a fasiszta megszállók ellen a pelhrimovi Járásban küzdő partizánokat és vendégeket. A békemanifesztációt Jift JakeS, a CSKP pelhfimovt Járási bizottságának vezető titkára nyitotta meg, majd Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke mondott beszédet. Novotný elvtárs beszéde után a Vörös Csillag Érdemrendet nyújtotta át Mních község képviselőinek, majd Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko szovjet nagykövet lépett a mikrofonhoz. Novotný elvtárs és kísérete röviddel 15 óra után elbúcsúzott a dél-csehországi kerület dolgozóitól, és Prágába utazott. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak, Kedves Barátaim, Tisztelt Vendégek! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nemzei Front Központi Bizottságának s köztársaságunk kormányának nevében mindnyájukat szívélyesen üdvözlöm a mai gyűlésen. A mai békemanifesztáción kegyelettel és tisztelettel emlékezünk meg azokról a partizánegységekről, amelyek különösen a világháború vége felé é környéken harcoltak a német fasiszták ellen. A mai manifesztációnk szervesen függ össze a hazánk felszabadítása 20. évfordulója alkalmából e napokban országszerte megtartott nagyszabású ünnepségekkel. Népünk méltó helyet foglal el a fasisztaellenes harc történetében. A Szlovák Nemzeti Felkelés lelkesítő hatására egyre nagyobb méreteket öltött ez a harc, mindjobban fellendült a partizánmozgalom, és egymást követték azok az akciók is, amelyek a prágai nép felkelésével érték el tetőpontjukat. Ez a harcunk elválaszthatatlan attól a ragyogó győzelemtől, amelyet a Szovjetunió hadserege a német fasiszták fölött aratott, és amely 1945. május 9-én Prága felszabadításával teljessé lett. Minden téren győrelem Novotný elvtárs beszéde további részében hazánk háború utáni fejlődését ismertetve hangsúlyozta: kommunista pártunk nagy előrelátással oldotta meg az új társadalom megszervezésének problémáit. Ma a felszabadulásunk utáni 20. évben megállapíthatjuk, hogy szocialista rendszerünk minden téren győzelmet aratott, és most megnyitjuk a szocialista társadalmunk további, újabb felvirágoztatásához vezető utat. Legújabban tanúi lehetünk annak, hogy a hazánkban jóváhagyott és fokozatosan végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban világszerte úgy emlegetik köztársaságunkat, hogy elfordul az ún. sztálinista s dogmatikus módszerektől, és visszatér a még a München előtti Csehszlovák Köztársaság fennállása idején „jól bevált demokratikus módszerekhez". A külföldi burzsoá sajtó vérmes reményeket fűzött ahhoz, hogy ez a folyamat nemcsak gazdasági életünkben megy végbe, hanem politikai, kulturális és közéletünkben is. Ezek a légből kapott elgondolások nagyon rövid életűek voltak, s legújabban ismét csalódottságuknak adnak kifejezést, mert ahogyan ők állítják, ismét eltérünk a szerintük nekünk egyedül megfelelő „új irányvonaltól". Ezeknek a csalódott embereknek nyíltan meg kell mondanunk, hogy nyilván nem figyelték meg kellőképpen a hazánkban végbemenő folya matokat, amelyek egyáltalán nem je^ lentik azt, hogy nálunk sor kerülhetne a gazdasági és politikai élet liberalizálására. Jó minőségben, gazdaságosan Társadalmunk további felvirágoztatása kizárólag alkotómunkánk eredményeitől és attól függ, mit, menynyit, milyen minőségben és mennyiért állíthatunk elő. Kizárólag ettől függ nemzeti jövedelmünk és az, mily gazdag lesz társadalmunk, mily magas lesz népünk kulturális és életszínvonala. N Ezzel kapcsolatban említést szeretnék tenni egy rendkívül fontos intézkedésről, amely közvetlenül összefügg az emberek életszínvonalának emelkedésével, és amelyet jelenleg már megvalósítunk iparunkban. Arról van szó, hogy a mai ifi óráról fokozatosan 42re, esetleg — különösen nehéz munkát igénylő üzemekben — 40 órára csökkentsük az egyheti munkaidőt. Ez az Intézkedés nem hajtható végre holmi ügykezeléssel, és ne gondolja senki sem, hogy egyszerű határozattal lehetne elintézni a munkaidő lerövidítését. Hangsúlyozom, hogy több évig tartó folyamatról van szó, amelynek feltétele a termelés állandó növelése, a társadalmi munkatermelékenység növelése s a nemzeti jövedelem gyarapításával létrehozott lehetőségeink. Természetesen nagy hiba lenne, ha ezzel kapcsolatban szem elől tévesztenénk a mezőgazdaságban, elsősorban az állattenyésztésben dolgozók munkaidejével összefüggő problémákat. Ma már számos földművesszövetkezetben bevezették a kétműszakos avagy váltásos munkát, úgyhogy minden szövetkezeti tagnak rendszeresen lesz szabad ideje is. Ogy vélem, hogy ez helyes és ezen az úton kell tovább haladnunk. Békében akarunk élni Ismét hangsúlyozzuk, hogy a földkerekség minden népével békében akarunk élni, de a jelenlegi nemzetközi fejleményeket szem előtt tartva nem szabad megfeledkeznünk honvédelmünkről sem. A legkorszerűbb technikát érvényesítve kell mind jobban megszerveznünk fegyveres erőinket, hogy szükség esetén szembeszállhassunk minden ellenséggel, ameiy meg akarja támadni hazánkat. Amikor a győztes seregek elsöpörték az ocsmány fasizmus rendszerét, az emberiség azt remélte, hogy ez volt az utolsó háború, és már sohase ismétlődhetnek meg az átélt borzalmak. Bár a második világháború óta csupán 20 év telt el, az amerikai imperialisták minden nem zetközi jogot sutba vetve, egyrészt közvetlen fegyveres támadásokkal, másrészt ellenforradalmárok támoga tásáva! elnyomják azokat a népeket, amelyek szabadon akarnak dönteni saját sorsukról. Mindnyájan emlékszünk még arra, hogy Hitler a kommunizmus elleni harc leple alatt egymás után. támadott meg országokat, és fosztott meg nemzeteket szabadságuktól. Az Amerikai Egyesült Államok imperialistái ma azt hangoztatják, hogy meg akarják gátolni a kommunizmus terjedését. Ezzel indokolják meg azt, hogy a tábornoki klikkel vállvetve harcolnak a dél-vietnami nép ellen, állandóan támadják, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét, és fegyveresen beavatkoznak a Dominikai Köztársaság belügyeibe. Jogot formálnak maguknak arra, hogy ők határozzák meg az említett országokban, milyen legyén az államforma. Nyilvánvaló tehát, hogy lényegében ugyanazt teszik, amit a német fasiszták tettek. Ugyanakkor nem riadnak vissza attól sem, hogy a müncheni árulásra hivatkozva állítják, nem akarják, hogy Vietnamban is megismétlődjenek a müncheni események. Ha a müncheni árulás idején valóban ily áldozatkészen szálltak volna síkra a népek szabadságáért és jogaiért, akkor talán nem kellett volna a világnak a háború borzalmait és népünknek a fasiszták rémuralmát átélnie. E helyzetben és tekintettel a Német Szövetségi Köztársaságban végbemenő fejleményekre a német militaristák és revansisták hovatovább nagyobb politikai befolyására — ébereknek s elővigyázatosaknak kell lennünk, s nem szabad semmit sem elmulasztanunk abból, amit hazánk védelmi képessége érdekében meg kell tennünk. Biztonságunk, szabadságunk támasza Biztonságunk, szabadságunk és szocialista társadalmi fejlődésünk legerősebb támasza a Szovjetunió — nagy barátunk, — akihez megbonthatatlan barátság és szövetség kötelékei fűznek bennünket. Benne látjuk nemcsak népeink biztonságának kezességét, hanem az emberiség békés törekvéseinek legerősebb támaszát és azt az erőt, amely gátat vet az imperialisták kalandvágyának. Ezért, mint szemünk világát, úgv őrizzük a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat, és a borzalmas múltat át nem élt Ifjú nemzedéket ezért kell állandóan arra tanítanunk, hogy tartsa tiszteletben ezt a szovjet néphez fűződő barátságunkat. Mi ezentúl is elmélyítjük barátságunkat a szocialista országokkal, sz! lárdítjuk velük való együttműködésünket annak tudatában, hogy a szocialista társadalom egyik országaként azért lehetünk erősek, mert az egész szocialista társadalom ereje legyőzhe tatlen. ves vendégtől, aki a repülőtéren többek között kijelentette: Alig fejezhetem ki szavakkal megható élményeimet. Az önök hazájában mindenütt tárt karokkal, szeretettel fogadtak. Ai örömteljes látogatásért hálával tartozom, és köszönetet mondok a CSKP Központi Bizottságának s egész Csehszlovákia népének, amelynek sok további sikereket kívánok. Hradec Královéban a Csehszlovák Kőolajmotorgyár dolgozói összeállították a legnagyobb csehszlovák kőolajmotor mintapéldányát, amely nem más, mint egy hathengeres, négyütemű, kb. 2500 lóerős 8 L—525 PN típusú hajómotor. (J. Finda — CTK felvétele) A. A. Leonov űrhajós elutazott hazánkból (ČTK) — A. A. Leonov alezredes, a Szovjetunió Hőse, a világszerte ismert űrhajós befejezte hazánkban tett tíz napi látogatását. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjaként részt vett felszabadulásunk 20. évfordulójának ünnepségein, majd a többi szovjet űrhajós példáját követve, hazánk több városába s községébe látogatott. A CKD prágai üzeme dolgozóinak, a dél-morvaországl dolgozóknak és fiataloknak, az Ostrava környéki bányászoknak, kohászoknak, földműveseknek, a Keletszlovákiai Vasmű építőinek, Bratislava, Hradec Králové és Pardubice lakosságának, a közép-csehországi repülőknek és másoknak is elmondotta élményeit, amelyekben akkor volt része, amikor földkerekségünk első embereként kilépett az űrhajóból a világűrbe. A. A. Leonov alezredes szombaton sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat. A sajtóértekezletet a Csehszlovák Televízió is sugározta. A hős szovjet űrhajós tegnap vett búcsút hazánktól. A ruzynéi repülőtéren Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, társadalmi szervezeteink képviselői, V. F. Nyiknlajev, a Szovjetunió prágai nagykövete s a nagykövetség beosztottjai búcsúztak el a kedTÖBB MINT HATMILLIÓ KORONA MEGTAKARÍTAS (CTKJ — A púchovi Május 1 Gumigyár az anyavállalat fennállásának 60. évfordulója alkalmából kötelezettséget vállalt, amely szerint az ez évi tervezett önköltséget 6 160 000 koronával csökkenti és ugyanakkor a nyereséget 6 600 000 koronával növelt. A vállalás teljesítését hatékony mű-szaki-szervezési intézkedésekkel, selejtmentes és gazdaságosabb termeléssel biztosítják. Miután az előttük álló feladatok rendlkívül Igényesek és teljesítésük megköveteli a magasabb szakmai tudást, az üzem 297 dolgozója részesül szakmunkás-képzésben, további dolgozók pedig az üzem műszaki tanfolyamán gyarapítják szakmai ismereteiket. Gazdag műsor az ünnepi akadémián Tegnap a Jókai-napok résztvevői a Csemadok rozsnyói helyi szervezete és a Rozsnyói Városi Művelődési Otthon színjátszói által előadott L. Kiss Ibolya: „Erzsi tekintetes asszony" elmű színművének a bemutatóját vitatták meg. Az előadást elemző Egri Viktor nagyra értékelte az együttes teljesítményét. Az ünnepi akadémia első része a vita után délelőtt 11 órai kezdettel a Szakszervezetek Házában zajlott le. A műsort a 100 éves Rozsnyói Magyar j Munkásdalárda Kodály Zoltán: „Szép énekszó" című művének előadásával nyitotta meg. A bemutatón megjelent Krajcsik Mihály, a Magyar Népköztársaság bratislavai fökonzula, Fábry István, a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottja, Kosztanko Antal, a komáromi járási pártbizottság vezető titkára és többen mások: hazai és külföldi vedégek, politikai és kulturális életünk vezetői. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság nevében ünnepi beszédet Lancz József iskolaügyi inspektor tartott. Hangsúlyozta népeink barátságának a jelentőségét és a Jókainapok szerepét. Az ünnepi akadémián, fellépett Kohut Magda, a budapesti. Nemzeti Színház művésze. Öt követték a 10. komáromi országos magyar szavalóverseny győztesei. A jól sikerült kulturális műsor után kiosztották a szavalóverseny nyerteseinek a Jókaiemlékérmeket és a díjakat. , Az ünnepi akadémia második része, a komáromi parkban nemrégen felállított hősök emlékműve előtt zajlott le. A rozsnyói énekkar előadta Suchofí: „Mi szép vagy nekem" című ze- , neművét, majd dr. Szabó Rezső, a Csemadok főtitkára mondta a felszabadulás jelentőségét méltató ünnepi beszédét. Délután a Szakszervezetek Házában a Rozsnyói Magyar Középiskola színjátszó együttese bemutatta Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde" című ötfelvonásos mesedrámáját. Este a dunaszerdahelyí üzemi klub Csallóközi Színház együttese vitte színre Gárdonyi Géza „A bor" című háromfelvonásos színművét. (b)