Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-14 / 132. szám, péntek

A Vosztok űrhajó bemutatkozása Az űrhajózás ikaruszai • 6170 kilós kolosszusok a kozmoszban • A Vosztok űrhajók naplójából: 10,5 millió kilométeres út, több mint 381 órai tartózkodás az űrben, 259-szer a Föld körül, 21 világcsúcs A TASSZ szűkszavú jelentése az első Vosztok űrhajó kiröpítéséről 1961. április 12-én még nem nyújtott részletesebb információkat a műszaki részletekről. Csak annyit tudtunk meg róla, jogy összsúlya 1720 kg, keringési ideje 89,1 perc, a Földtől való mininális távolsága 181, egnagyobb távolsága pedig 327 km.' Gagarin után további öt szovjet űrlajós, G. Tyttou, 4. Nyikolájev, P. Popovics, V. Tyereskova és V. Bikovszkij is igénybe vette a Vosztokot. Az egyik ilyen ürhajótípust a minap kiállították a Szovjetunió népgazdaságának sikereit bemutató moszkvai kiállításon. A Vosztok kívülről A Vosztok egyszemélyes űrhajótipus. Külső részén ítelyezkednek el a najtóművek, az orientációs rendszerek s az oxigént 5s a levegőt tartalmazó ballonok,, imelyek a Földre visszatérő appara;úra levegőellátására és a védőöltözet szellőztetésére szolgálnak. Az űr hajó másik fő részét a műszerek al kotják, amelyek az energiaellátásról, az űrhajó irányításáról és leszállásáról gondoskodnak; ide kell sorolni A Vosztok űrkabinját tartalmazó fémgömb közelről. Elől az ejtőernyőrendszer nyílása. A gömböt speciális védőréteg borította, amely a repülés után is teljesen sértetlen állapotban maradt. szüléket, iránytűket, felfújható csónakot stb. Tökéletes műszaki berendezések Mi tette lehetővé az első szovjet 19,995 megahertz frekvencián működik; ennek segítségével állapítják meg a földi állomások, hol tartózkodik az űrhajó, és közvetítésével továbbítható a telemetrikus információk egy része is. Az űrhajós ezenkívül rádiótelefon útján állandó összeköttetésben van a Földdel. Az ultrarövid hullámú vonal a földi állomásoktól 1500—2000 km távolságig volt használható, a rövidhullámú berendezés szüntelenül üzemben volt. A rádiórendszerek között szerepelt az űrhajó irányítására szolgáló parancsközvetítő vonal s a röppálya rádióellenőrzésére szolgáló berendezés is. A fedélzeti rádiótechnikai rendszerek telemetrikus információkat közvetítenek a Földre; ezek közé tartoznak az űrhajós állapotára vonatkozó fiziológiai adatok (a pulzus, a légzés, gyorsasága, a vérnyomás, elektrokardiogram stb.), az űrkabin paraméterei (hőmérséklet, légnyomás, nedvesség, a levegő összetétele), a fedélzeti rendszerek működéséről szóló adatok stb. Az energiaforrások 10 napig gondoskodnak az összes fedélzeti berendezés villamos energiával való ellátásáról. S végül még egy érdekes idevágó adat: A Vosztok űrhajóban öszszesen 300 készülék van, amelyek 240 elektróncsövet, 6300 félvezetőt, diódát és triódát s 760 elektromágneses relét és kapcsolót tartalmaznak. A bolygóközi térben A Vosztok űrhajókat többlépcsős rakéták juttatták a röppályára. Keringési idejük 89 perc körül mozgott, pályájuk síkja 65 fokos szöget zárt be az egyenlítővel. Repülési magasságukat úgy választották meg, hogy — bár súlyuknál fogva fokozatosan sülylyedtek —, 10 napig keringhettek a Föld körül. Az űrrepülés egyik legbonyolultabb problémája a leszállás. A Vosztok űrhajóknál ez zökkenésmentesen történt. Az űrhajós a leszállásra vonatkozó parancs vétele után kézi irányítással végezheti ezt a műveletet, továbuá az orientációs rendszer üzem- űrha]6sok zavartalan és biz

tonságos vagy pedig bekapcsolja az önműködő ÄSÄJ t ' — rád i repülését? Az űrhajó említett felsze- o™és rendszert, am^y a Napra szerek készülékeit, a röppálya rádió ellenőrzésére szolgáló készülékeket, a televíziós berendezést, a különféle híradástechnikai eszközöket és az antennákat is. Az űrkabint tartalmazó gömb köpenyén három környílást látunk: az egyik az ejtőernyők kibocsátására, a másik a technolőiai célokra, a harma relésén kívül elsősorban a tökéletes érzékeny készülékek segítségével irálégkondlcionáló berendezés, amely nyitja a

z űrhajót. Aztán egymást gondoskodott a megfelelő légnyomásról s a levegő oxigéntartalmáról, hőmérsékletéről és nedvességéről. A levegő felújítása, vagyis a széndioxid és a vízgőzök elnyeletése és a szükséges oxigénmennyiség fejlesztése különleges kémiai vegyületek segftsékövetik a műveletek: bekapcsolódnak a fékező hajtóművek, majd az űrkabin leválik a műszerrészlegről. A gömb alakú űrkabint speciális hőszigetelő réteg védi a leszállás közben fellépő magas hőmérséklettel szemben (a levegő hőmérséklete az űrhajó körül eléri a 10 000 fokot!). lyozódott. A hőmérsékletet az űrhajós A Vosztokban repülő űrhajósok leis; hőálló üveg borítja, amelyen át az mag

a választhatta meg. A kívánt ér- szállása így történt: Kb. 7000 m maűrhajós figyelheti a kozmikus teret ^ beállítása után egy termosztát gasságban automatikusan kinyílt a kiönműködően betartotta ezt az érté "g| »-->->ket. Az orientációs rendszer az űrhajó nak a kozmikus térben való tájéko dik pedig a kabin elhagyására szol- gével tör

tént, és önműködően szabágál. Van a gömbön három „ablak . és a Földet, fényképezhet és filmezhet. Az űrkabin lépőnyílás fedele, amelyen át két másodperccel később a katapulta szerkezet kiröpítette az ülést az űrhajóssal. Nyomban erre működésbe lépett a pilóta ejtőernyőrendszere. 4000 m Az űrhajós védőöltözetben kényei- zódására szolgál. A rendszer automa- magasságba

n az ülés elvált'az flrha... ... ... , tiL-iican mnl/nHilf Ha Isávval te tavo 1. ° 0 __ . . mes székben ülve repül, zavartalanul végezheti a megfigyelést, és irányíthatja az űrhajót. Az előtte levő ab tikusan működik, de kézzel is kezelhető. Felszereléséhez tartoznak az irányítást végző elemek,, az érzékeny jóstól, és szabadon esett le a Földre. Az űrhajós légzáró védőöltözetében folvtatta a leszállást (vertikális lelakon különleges optikai berendezés optikai és giroszkópikus műszerekés • s

ebessége kb. 6 m/sec volt), áll rendelkezésére; ennek segítségé- elektronikus logika! szerkezetek. Az vei irányítja az űrhajót kézi kormányzás esetén. Az optikai berendezés felett helyezkedik el a műszerfal, alatta pedig egy televíziós kamera, amely az űrhajó belső részének képét közvetíti a Földre. A műszertáblán van a kabin levegőjének hőmérsékletét és nedvességét, az oxigén- és széndioxidtartalmát mutató készülék, a légnyomásmérő, az orientációs rendszer ballonjaiban levő nyomást mutató készülékek stb. A műszerek között van egy óra is, amely az űrhajó elindulási pillanatá ban indul el, és földreérésekor áll meg. A műszerfal felső részén egy különleges automatikus glóbuszt helyeztek el; segítségével az űrhajós könnyűszerrel megállapíthatja, hogy az adott pillanatban a földgömbnek melyik része felett repül. Az űrhajóstól balra állnak a leszálláshoz szükséges ejtőernyőket tartalmazó tokok, az ivóvíztartályok, ott van az űrhajó vezérlési műszerfala, a hőmérséklet szabályozására szolgáló rendszer, a leszállási rendszer pelengátora és egy magnetofon is. Az űrkabinból természetesen nem hiányzik

1 a kézi irányítást lehetővé tevő kormányző-vezérlő kar, vannak benne élelmiszerkészletek, a levegő felújítását biztosító berendezések, villamos órák, Az űrkabin felszerelésehez tartozik egy oldalt elhelyezkedő tv-kamera, a rádiótechnikai rendszer, az egészségügyi és energiaellátó rendszer stb. Az űrhajós ülésébe van szerelve a védőöltözetet levegővel ellátó rendszer, a kilövő és pirotechnikai berendezések és az ejtőernyőket működésbe hozó rendszer. Az ülésben helyezik el a leszállás után igénybevehető élelmiszereket, vizet, rádiókéorientációs rendszer működését mikroreaktív hajtóművek teszik lehetővé, amelyek az űrhajó külső részén helyezkednek el. A sugárzás elleni védelmet az űrhajó konstrukciója biztosítja. A sugárzás hirtelen megnövekedése esetén az űrhajós különleges kémiai készítményeket vehet igénybe. „A Vosztok jelenti..." Az űrhajóba szerelt rádiótechnikai berendezések közé tartozik mindenekelőtt a „Szignál" rendszer, amely Az ő ejtőernyőjén egy kb. 15 méteres kötélen jutottak le a földre az élelmiszerkészletek, a különféle felszerelés és egy csónak is, amely a vízre esve önműködően felfúvódik. Az űrhajós leszállásával egy időben 400 m magasságban működésbe lépett az űrkabin leszállási rendszere: kinyílt az ejtőernyő tokja, és kinyílt a fékező ejtőernyő; az utóbbi 2500 m magasságban levált, és átvette a szerepet a fő ejtőernyő. Az űrhajós az űrkabinban is földet érhet, ilyenkor csak a földön nyitja ki a kijáratot. (dj) JOGI TANACC^DÓ Mikor és hogyan szűnik meg a házastársak osztatlan közös tulajdona A" házastársak osztatlan közös tulajdona a házasság tartama alatt is valamelyik házastárs kérésére, nyomós okok alapján, bírósági ítélettel megszüntethető, főként akkor, ha annak további fenntartása ellenkeznék a szocialista együttélés alapelveivel. Pl. ha a házastársak több éven keresztül külön élnek —anélkül, hogy elváltak volna —, vagy ha a tényleges együttélés alatt egyik házastárs iszik, vagy másként költekező, könnyelmű életet folytat. Továbbá megszűnik a házastársak osztatlan közös tulajdona a házasság tartama alatt akkor is, ba a büntetőbíróság jogerős Ítéletével valamelyik házastársat részbeni vagy teljes vagyonelkobzással sújtotta. A házasság tartama alatt továbbá megszűnik a házastársak osztatlan közös tulajdona abban az esetben, ha a végrehajtási bíróság elrendeli valamelyik házastárs vagyonának felszámolását. Ezekben az esetekben a házastársak házassági együttélésük további ideje alatt külön vagyonrendszerben élnek és saját vagyonukkal szabadon rendelkezhetnek. Valamelyik házastárs kérelmére a bíróság ítéletével felújíthatja a házastársak között az osztatlan közös tulajdon rendszerét, természetesen az ítélet jogerejétől kezdődően. Egyébként a házastársak osztatlan közös tulajdona végleg megszűnik a házasság megszűntével, tehát valamelyik házastárs halálával, tll, a házasság jogerős felbontásával. A házastársak osztatlan közös tulajdonét annak megszűnte után a házastársak, vagy az elhunyt házastárs örökösei egyességgel feloszthatják. Valamelyik fél kívánságára a felosztást írásban is kell igazolni és szükséges az írásbeli forma akkor, ha ingatlan is kerül felosztásra. Ha a házasság valamelyik házastárs halála következtében szűnt meg, az örökséget letárgyaló állami Jegyző mindjárt az eljárás elején tisztázni igyekszik, mit kell kizárni a hagyatékból azon a címen, hogy az a másik házastársnak nem örökség címén, hanem az osztatlan közös tulajdon felosztása cimén jár (az ilyen vagyonrész után a túlélő házastársnak nem kell sem örökösödési, sem átruházási illetéket fizetnie). Ha az érdekeltek nem tudnának megegyezni, ha a vita tárgya valamilyen ténykérdés, az állami jegyzőség felhívja a feleket, hogy bizonyos határidőn belül bírósági peres eljárásban tisztázzák a vitát. Ha ezt a megadott határidőn belül nem tennék meg, illetve akkor, ha a vita tárgya a felosztás módja miatt keletkezett (ki milyen tárgyat vegyen át), az állami jegyzőség dönt a felosztást illetően. A házastársak osztatlan közös tulajdonának felosztásánál abból kell kiindulni, hogy mindkét házastársat (ill. jogutódjait} egyenlő rész illet meg. A felosztásnál mindegyik házastárs kérheti, hogy térítsék meg azt az értéket, amelyet saját külön vagyonából fordított a közös tulajdonra (pl. házasság megkötése előtti időből származó megtakarított pénzét a közös tulajdont képező családi házra fordította), ezzel szemben megfordítva is kérni lehet a felosztáskor, hogy visszatérítést nyerjen az, amit a közös tulajdonból valamelyik házastárs különvagyonára fordítottak, pl. közös megtakarított öszszegből tatarozták a különvagyont képező családi házat, vagy kifizették a személygépkocsi főjavítását. Az említett beszámítások után lehet csak megállapítani, mit lehet a felosztható közös tulajdonnak tekinteni. Ennek felosztásánál a bíróság (illetve az állami jegyzőség) köteles figyelembe venni a kiskorú gyermekek szükségleteit, továbbá, melyik házastárs és milyen mértékben törődött a családdal, milyen mértékben járult hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és megtartásához. Itt természetesen értékelni kell a gyermekek neveléséről való gondoskodást és a háztartás ellátását (pl. ha az anya kiskorú gyermekei, ill. a házastársról való gondoskodás miatt nem vállalhatott állást). Az említett szempontok alapos mérlegelése módot nyújt a bíróságnak, hogy az egyenlő arányban való elosztástól eltérhessen. A bíróság (állami Jegyzőség) lényegében azt osztja fel, ami megmaradt, de a felosztáskor — bár a rendezések csak a dolgok felosztásáról szólnak — joghasonlóság elve alapján rendezi a követeléseket és kötelezettségeket is, hogy kit milyen mértékben illet meg, Ul. terhel. Az ilyen felosztás természetesen csak a volt házastársak egymás közötti viszonyát (ill. valamelyik örököseit) érinti, mert a harmadik személlyel szemben jogaik és kötelezettségeik egyetemlegesek. Az eddig kialakult jogi közvélemény szerint a kötelezettségeket olyan arányban kell megosztani, amilyen arányban azt a házastársak előidézték, okozták. Így pl. ha az adósságokat csak a férj okozta léha, könnyelmű életmódjával, az lesz az igazságos, hogy az ilyen kötelezettséget egymaga viselje. Ellenben, ha a kötelezettség a közösen szerzett lakásberendezéssel kapcsolatos, az lesz a méltányos, ha ezek átvétele arányában viselik a kölcsön hátrálékát. Dr. FÖLDES JÓZSEF VÁLASZ A BÍRÁLATRA Lapunk március 20-i számában „Meglepetés a hűtőszekrényben" cím alatt riportot közöltünk, amelyben a Felső Bár-i vendéglőben tapasztalt rendellenességeket bíráltuk. Herberger László csapos magasabb összegeket számlázott a megrendelt ital áránál, a hűtőszekrényben penészes ételeket találtunk, s az egész vendégló oly elhanyagolt állapotban volt, mintha sohasem takarították volna. — Nem győzök mindent magam, veszekedni meg nem akarok! — mondotta magyarázatként Nagy Mátyás üzemvezető. Mi, az olvasókra, valamint a Jednota járási igazgatóságára bíztuk, döntse el, vajon — ilyen jó szívvel — betöltheti-e továbbra is az eddigi tisztségét. A napokban megérkezett cikkünkre a válasz: A Jednota Járási igazgatósága értesít bennünket, hogy bírálatunk nyomán vizsgálatot folytatott le a két EEEElEEa Rossz az elosztás? megnevezett dolgozó ellen. Herberger Lászlót és főnökét, Nagy Mátyást megidézték az igazgatóságra, hogy feleljenek az üzemben uralkodó állapotokért. Mivel válaszúk nem volt kielégítő, további alkalmaztatásukat a helyi nemzeti bizottság véleményétől tették függővé. A Felső Bár-i Helyi Nemzeti Bizottság véleménye szerint a két nevezett mulasztást követett el, de azelőtt nem adott okot a panaszra. A járási szervek tekintetbe véve az összes körülményeket, Herberger Lászlót ez év május 1-i hatállyal más munkahelyre osztották be és Nagy Mátyás mellé új alkalmazottat helyeztek. Reméljük, hogy ez a megoldás Javít a Felső Bár-i vendéglátáson és hogy Nagy Mátyásnak sem kell majd „veszekednie" a rend fenntartása érdekében. (ill). Vosztok űrhajó a moszkvai kiállításon Érdekes, helyesebben mondva elgondolkoztató dolgot tapasztaltam. A rimaszombati elektromos szaküzletben négy-öt hónapja nem kapni a következő lámpákat: PY—83, PY—88 és PCL—82. Az üzlet vezetője azt állítja, hogy ezek hiánycikkek az egész országban. Megbízható forrásokból tudom azonban, hogy Banská Bystricán kielégítő mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére. Sőt mi több, a rimaszombati tv-javító szolgálat is annyi lámpával rendelkezik, hogy el is ad belőlük. A különbség csupán annyi, hogy a lámpákért itt a kétszeresét kell fizetni, mint az elektromos szaküzletben. Most már végképp nem értem, mi lehet az oka annak, hogy amiből a tv-javító szolgálatnak fölöslege is van, az elektromos szaküzletben hiánycikk. Talán az árkülönbözet játszik közre, vagy egyszerűen csak rossz az elosztás? Tóth Elemér, Rimaszombat 1985. május 14. • ©f 9BŐ 5