Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-13 / 102. szám, kedd

IflWIIX A tropikaiizálásról Már a húszas években felmerült az Iparcikk-exportban érdekelt országok­ban az a probléma, mi okozza azt, hogy a trópusi körülmények között az iparcikkek gyorsan tönkremennek, és hogyan lehetne ennek elejét venni, így indult meg a tropikallzálás gyűj­tőnevén az olyan kiviteli módozat, kikészltési eljárás, mely trópusi vagy féltrópusi környezetben megvédi a műszaki vagy egyéb berendezéseket (gépek, műszerek stb.) a klimatikus behatásoktól. A tropikalizálás igazi jelentősége a második világháború alatt kezdett ki­domborodni, amikor a harctér tropi­kus környezetbe tevődött át Délkelet­Ázsiában és Afrikában. A tropikalizálás a csehszlovák ipar­ban a felszabadulás utáni első évek­ben csak kezdeti stádiumban volt, az ipar fejlődésével párhuzamosan meg­növekedett az iparcikkek exportja, s ez elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy szakembereink is foglal­kozzanak a trópusállósság tanulmá­nyozásával. A trópus rombol Á trópus szó nem fejez ki egységes fogalmat. Hallatára egyesek fehér burnuszos arabra gondolnak, amint a tikkasztó sivatagi hőségben egy oázis felé baktat tevéjével. Más képzeleté­ben egy délkelet-ázsiai kikötő tarka embergomolygása, vagy a közép-afri­kai őserdők buja tája rémlik fel. Mindhárom elképzelés helyes, ezek valóban trópusi tájak, azonban mind­egyiknek más-más a jellege. A trópu­si övet süti legerősebben a Nap. Ál­landó ott a lelszálló légáramlás, en­nek következtében Igen bőséges a csapadék, aminek kedvezőtlen hatása van a műszaki berendezésekre. "" időszámításunk szerinti 5. században készült, és Jelenlegi helyén is kb. 500 éve áll. Az oszlopon levő finom raj­zolatok, arabeszkek azt mutatják, hogy az oszlopon korróziónak nyoma sincs. A tudomány jó ideig érthetet­lennek találta a jelenséget. Az indu­sok büszkén hangoztatták, hogy ná­luk már 1500 évvel ezelőtt felismer­ték a rozsdamentes acél titkát. Végül angol tudósok az oszlopból egy darabot kiszedve Londonba vit­ték analízis céljából. A vasdarab sza­bad levegőn négy nap alatt megrozs­dásodott! Az analízis kimutatta, hogy közönséges kovácsvasról van szó, mely semmiben sem különbözik bár­mely más, 1500 év előtti vaslelet ösz­szetételétől. A talányt csak sok évvel később, a korrózióval összefüggő is- minden tropikus vidéken fordulnak meretek gyarapodásával sikerült meg- elő, így pl. Dél-Kínában, Indiában, a oldani. A magyarázat röviden az, száraz meleg klímában nincsenek. dóan lebegő spórák hamarosan meg telepednek minden textil-, bőr-, ra gasztóanyagon, festéken, lakkon, fán, papíron stb., és ha azok nem kellően szellőztetett helyen vannak 1—2 na pon belül vastagon belepik a tárgya kat, hacsak nem kezelik őket speciá­lis gombaölő (funglcid) anyaggal vagy nem készítik ilyenekből. A pe­nészgombák azonban belephetik a fém- és üvegtárgyak felületét is, ha azokra előzőleg valamilyen szerves anyag tapadt. A penészpárna a tár­gyakon többféle módon fejti ki rom boló hatását. Állandósítja ott a ned­vességet, és így fokozza a korrózió veszélyét, savas jellegű anyagokat, enzimeket termel, és ezek az enzimek mind a fémeket, mind a szerves anya­gokat megtámadják, illetve elbontják, az üvegfelületet pedig recéssé teszik. A termeszhangyák szerencsére nem hogy Delhinek, mely beljebb fekszik a szárazföldön, annyira tiszta, szeny­nyezésmentes levegője van, hogy itt a vasoszlop a rajta kifejlődött oxid­hártya védelme alatt az állandó ned­ves meleg ellenére sem rozsdásodott meg. Ezzel szemben a tengerparton fekvő indiai nagyvárosokban, ahol só­permet, kéndioxid és egyéb légszeny­nyezések Járulnak a nedves meleghez, mindezeknek a korrozlv tényezőknek együtthatása eredményezi a vas gyors tönkremenetelét. Košice nevű tengerjáró hajónk a gdanski kikötőben. Kevesen tudják, milyen különleges eljárásokon kell át­esniük export-termékeinknek, mielőtt hajóra rakva el- Tengerpart közelé­induihatnak a trópusi országokba. Ugyanazon jellegű vidéken is erősen met klorid ionjai a legagresszívebb váltĽzhat a környezet korrodáló ha­tása, aszerint, hogy az iparcikk hasz­nálati helye pl. a tengerparton van e, ahol a hullámverés sópermetje érvé­nyesül, vagy beljebb a szárazföldön, ahol ez a hatás elhanyagolható. Ugyancsak nem mindegy, hogy a be­rendezés rendeltetési helye kikötővá­ros-e, ahol a levegő, hajók vagy ipar­telepek füstjétől kéndioxiddal szeny­nyezett, vagy szennyezésmentes tiszta levegőjű vidék. A trópusi klímákat a műszakiak osztályozzák. Megkülönböztetnek szá­raz meleg éghajlatot, ahol a hőmér­séklet árnyékban 50—55 C°-ot elér­het, s a levegő relatív nedvessége 5—10% között van és nedves meleg éghajlatot, ahol 30—40 C° meleg és 90% feletti relatív nedvesség van, de éjjeli lehűléseknél eléri a 100 száza­lékot. Ilyenkor a pára harmatcsepp formájában lecsapódik a tárgyak fe­lületére, a mélyedésekben kondenz­víz gyűlik össze, és ha ez története­sen zárt helyen van, akkor az ösz­szegyűlt víz még nappal sem tud el­párologni, hanem állandóan szaporo dik. Miről mesél a delhi vasoszlop? Az Indiába szállító angol cégeknek állandó nehézségeik voltak, mert vas­ból készült gyártmányaik hamar meg­rozsdásodtak, tönkrementek. A nehéz ségek nagyrészt még ma is fenáll D"k. Ezzel szemben Delhi, India főváro sa közelében egy romos mecset ud­varán egy 7 m magas vasoszlop áll. 'A régészek szerint ez az eszlop az Leginkább Közép-Afrikában, Dél-Ame rikában találhatók, A 0,5—15 mm termeszek rendkívüli mohósággal ve­tik rá magukat mindenféle cellulóz­féleségre, elsősorban a fára, és mér­hetetlen károkat okoznak. A védekezés módjai A technika ma már a védekezésnek sokféle módját Ismeri, amelyekkel a felsorolt romboló tényezőket hatásta­lanná lehet tenni. A védekezés ki­terjed a fémekre, a fára, a műanyag­ra, a textiliákra, a bőrre, a papírra stb. A védekezés megfelelő módját esetenként a gyártmány anyagától, működési feltételeitől, az alkalmazás helyétől és a gyártmány tartósságától függően kell megválasztani. A védekezés Ismeretes módjait rész ben a legújabb hazai kutatások ered­ményei (több kutatóintézetünk foglal­kozik e problémakörrel), részben a külföldi szakirodalom és szabványok szolgáltatják. A trópusi körülményekkel szembe­ni védekező eljárások alkalmasságát elvileg kétféle módon lehet vizsgál ni. Az egyik természetes környezet ben történik vizsgálati állomásokon (ezt az eljárást elsősorban az ango­lok vezették be a húszas évek vé­gén), ily módon megbízható korró ziós adatokat kapnak az illető vidék vagy ahhoz hasonló klimatikus kör­meg kéli említeni nyezet viszonyaira vonatkozóan. Atró­továbbá az erős pusi exportban érdekelt más orszá gok a természetes vizsgálati állomá sok fenntartása mellett azonban mindinkább áttértek a mesterséges trópusvizsgáló-állomások rendszerére. Az ilyen állomásokon a valóság megközelítésével, a vizsgálati idő le­rövidítése céljából szigorított klima­tikus feltételek között vizsgálják a nyersanyagokat, félkész és kész gyárt­mányokat szükség esetén üzemi kö rülmények között is. Ilyen vizsgáló­állomáson általában található száraz meleg szoba, ahol homokfúvás és erős napsugárzáshoz hasonló müfény is alkalmazható egyidejűleg. Van ned­ves meleg szoba, ahol egyben pené­szedést vizsgálatra alkalmas külön zárt szekrény ls van, és a tárgy pe­nészedésre való hajlamosságát meg (CTK felvétel) ben a hullámverés határozott gombafajtáknak mestersé­okozta sósvízper- ges ráoltásával vizsgálják. Van só­permetezőkainra, esőztető és vízbe­meritő alkalmatosság, hogy csak a fontosabb kísérleti lehetőségekről be­széljünk. Ilyen állomáson mód van a hőmérséklet és a relatív nedvesség ciklikus változtatására is, hasonlóan a természeti körülményekhez. Ilyen — sokak előtt ismeretlen — problémái is vannak a műszaki és egyéb berendezések exportjának. Az exportcikkek trópusi ellenségei A trópusokban uralkodó klímán kí­vül sok más romboló tényezővel is számolni kell, melyek egy része min­dig jelen van a trópusokon. Az első a napsugárzás, melynek következté­ben a hőmérséklet árnyékmentes he­lyen elérheti a 90 —100 C°-ot is, és ilyenkor hődilatá­ciós (hőtágulási) hatások lehetsége­sek akár kétféle fémből, akár fém­ből, és nem fém­ből álló tárgy érintkezési helyén. A járulékos ha­tások jegyzékében napsugárzásnak a szerves anyagok­ra kifejtett vegyi bomlasztó hatását, továbbá a homok­fúvás okozta eró­ziós, koptató ha­tást. Az 1—200 mik­ron nagyságú ke­mény kvarcsze­mecskék sivatag­környéki helyeken belekerülve a be rendezésbe, a leg­változatosabb ba­jokat okozhatják. Nem becsülendő le a sős pára sem. támadó vegyületek közé tartoznak. Figyelembe kell őket venni a tengeri szállításoknál akkor is, ha a szállí­tott berendezés a szárazföld belsejé­ben kerül felállításra. A nedves meleg éghajlat alatt az iparcikkeket fenyegető legveszedelme­sebb ellenség a penészgombák csa­ládjából kerül ki. A levegőben állan­Kerekeken gördülő fúróberendezés JCuítúta Képzőművészek a magyar építészetben A Magyar Népköztársaság megala­kulásának 20. évfordulója alkalmából a bratislavai Barátság Házában bemu­tatott dokumentumfényképek rávilágí­tanak az elmúlt két évtized korszak­alakító változásaira az architektúrá­ban, s a vele kapcsolatos képzőművé­szetben. Az új épületeknek korszerű tartalmi és formai jellege összhang­ban van a mai ember racionális gon­dolkodásával, életérzésével, szükség­leteivel. Értelmünk és ízlésünk he­lyesli a „primér formákat, melyek a legszebbek, mert világosan olvasha­tók" (Corbusier). A művészetek szintézise, vagyis az építészetnek a szobrászattal és a dí­szítő művészetekkel való szerves együttélése napjaink egyik jelentős törekvése. Ez a törekvés nyilvánul meg mind Budapest, mind a vidék, az ipari központok, az új lakónegyedek", a nyaraló- és fürdőtelepek épületei­nél is. — A szobrok és domborművek java része már nem önkényesen al­kalmazott dísze az épületnek, hanem tektonikus elem. A monumentális mű­vészetek: a falkép, a mozaik, a kerá­mia, a fali kárpit is vele és benne élnek az épületben. A plasztikák a környező tájba is harmonikusan Illesz­kednek bele, és fokozzák a parkok, a zöld gyep üdítő szépségét. A szobrászok zömét a nagy magyar mester, Medgyessy Ferenc alkotásai­nak nyugodt, egyszerű méltósága, a sűrítés megkapó ereje ihleti. — Végig­nézve a kiállításnak emberért és em­bernek alkotott, új életet tükröző mű­veit, megragadnak a közelmúltban elhunyt Vedres Márk Ifjúság Kútjának pátosztalan, erős és tiszta figurái. A Kossuth-díjas MIkus Sándor és Mé­száros Mihály is belülről átélt alako­kat formált. Somogyi József szobrai tömören fejezik ki a humánus és tár­sadalmi mondanivalót, s ő ls, Buza Barna is puritán egyszersűséggel ala­kítja ki az ipari munkás típusát. —< Figyelemre méltó Vílt Tibornak a ti­szalöki villanverőmű előtt álló dina­mikus asszonyszobra. — A játszóterek egészséges örömet és vidám szépséget árasztó gyermekfiguráiban tartalom és forma együtt lélegzenek. Domanovszky Endre, a monumentá­lis művészetek kiváló tanára a debre­ceni pályaudvar nagy csarnokában remekbe készült falképpel szerepel. — Kovács Margit fejlett agyagművé­szetének a Meteorológiai Intézet sok alakos kompozíciója adja tanújelét. — Király József és Kovács László tehet­ségét,' ízlését dicsérik a Royal Szálló belső tereinek esztétikai hatást kivál­tó díszítései. A kecskeméti, európai színvonalú Aranyhomok Szálloda elő­csarnokát Csernus Tibor szép mozaik­1 ja ékesíti. A vidéki mozik, könyvtá­rak, fürdők, munkásotthonok közös helyiségeit változatos és vidám burko­lóanyagok, ötletes dekorációk élénkí­tik. Ezek a lendületes fejlődést jelző alkotások gyakorlati jelentőségükön kívül a képzőművészeti kultúrának és a szépérzék fejlesztésének hathatós eszközei. ízelítőt kaptunk még ezenkívül a magyar fekete-fehér művészetből is. A fiatal grafikusok gárdáját öten kép­viselik. Kondor Béla magabiztos len­dülettel metszi rézlemezbe mondani­valóját. Csohány Kálmán finom vonal­játékú rézkarcaiban népies elemek tűnnek föl. Wurtz Ádám Villon Balla­dáinak ihletett Illusztrátora, Grosz Ar­nold grafikáit aprólékos művesség, gyöngéd líra, szürrealista elképzelé­sek jellemzik, Gy. Molnár István mo­dern szerkesztésű, rajzos lapjain konk­rét valóságot és költői álmokat rögzít, A vonzó és tartalmas kiállítás hoz­zájárul népeink barátságának erősí­téséhez. I BÁRKANY JENÖNE Az uhersky Brod-i Královopolei Gépgyár az elmúlt napokban készítette el a századik gördUlfi fúrőberendezést, amely nagy érdeklődést keltett ország­szerte és határainkon túl is. Maga a fúrúgép nyersolaj üzemű, hidraulikus szi­vattyúkkal rendelkezik, s az ellenőrző és mérőműszerekkei együtt a Tatra T—13B-as gépkocsi alvázára van szerelve. A fúrúszerszámok szerint 15—48 cin átmérőjű nyílásokat fúrhat 14 méter mélységig. A PZV típusú fúróberendezés kiválóan alkalmas az építkezések előkészítésénél a betonoszlopok, villany­vagy telefonoszlopok számára szükséges lyukak, kutak, szellőztető aknák fúrá­sára. A kőbányákban a robbanótöltet nyílásainak kifúrására használják. A ké­sen a gördülő fúróberendezés: A Bratislavai Zenei ünnepségele megnyitó hangversenye A Szlovák Filharmónia nagyterme április 8-án és 9-én ünnepi zászló­díszben várta a közönséget. Kezdetét vette a zene hónapja. Évente ismétlő­dő tavaszi fesztiválunk ebben az esztendőben új nevet és új formát kapott. A Bratislavai Zenei Ünnepségekkel ígéretes nemzetközi zenefesztivál veszt kezdetét. Reméljük, hogy az új elnevezés" évrőt évre színesebb, tartalma­sabb zenei eseménysorozat jelképe lesz, és a bratislavai lenefesttlvál érté­kes összetételével városunk kultúréletének legjelentősebb eseményei közé emelkedik. Az ünnepi esten a hallgatóság sze­retetteljes tapssal köszöntötte köz­kedvelt karmesterünket, dr. Rajter La­jost, akinek a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya értékes mű­vészi munkásságáért az Érdemes mű­vész címet adományozta. Zenei Ünnepségeink első külföldi vendége Michael Ponti volt. A fiatal művész, aki néhány héttel ezelőtt szó­lóestje keretében elbűvölte a közön­séget, művészi lényének sokoldalúsá­gával minden alkalommal meglepetést tartogat számunkra. Ezúttal Rahmanylnov III. zongora­versenyét adta elő (d-moll). Ha Ponti leül a zongorához, már az első tak­tusok után érezzük: a hangversenydo­bogón most olyasmi történik, amit csak a művészi ihlet csillagos órái nyújthatnak. Michael Ponti előadás­módja lebilincselően izgalmas, de mégsem ez művészete magva. Játéká­ban van valami megfoghatatlan, talán így is mondhatnánk: valami anyagfö­lötti, amit nem lehet a szokott és ta­lán elkoptatott jelzőkkel egyszerűen megdicsérni, és máris napirendre tér­ni fölötte. Á művész nemcsak zongo­rázik, méghozzá kápráztatóan, nem­csak előadja a művet, hanem új életet önt bele. Ponti kegyetlenül, véresen érez, és a lelkén átvonuló érzelmek szuggesztív erővel jutnak el hozzánk. Két kézzel szórja lelki kincseit, a hallgató szinte szorongva érzi, hogy a fiatal művészt felégeti a művésze­te. A Rahmanyinov-muzsikában feszülő „fokozott érzelmi állapot" keretet robbantó erővel elevenedett meg Pon­ti keze alatt. Hangszere izzott és szikrázott. Tolmácsolásában a dekora­tív elemek is értelmet nyertek, vendé­günk a virtuozitást is tartalommá vál­toztatta. Ponti azok közé tartozik, akiket méltán nevezhetünk alkotó mű­vészeknek. HAVAS MÁRTA SZÍNHÁZ mm Kedd, április 13. FIMSZtNHAZAK (Bratislavai: HVfEZ­da: Vlnnetou |NSZK| 15.30, 18, 20.30. SLOVAN: Helyjegy visszatérés nélkül (cseh) 15.30, 18, 20.30, PRAHA: Dávid és Liza (amerikai) 10.30, 13.30, 18, 18.30, 21, METROPOL: Családi krónika (olasz) 15.30, 18, 20.30, POHRANIČNÍK: Igen (magyar) 15.45, 18.15, 20.45, TATRA: Az KZüst-tó kincse (NSZK) 15.45, 18.15, 20.45: NIVY: Embervadászat (lengyel) 17.30, 20, DUKLA: Hét bátor ember (amerikai) 15.30, 18, 20.30, PALACE: Az alattvaló (NDK) 22, MIER: Nehéz a ka­landor élete (cseh) . 18.30, 19, PARTI­ZÁN: Fekete szárnyak (lengyel) 17, 19.30, MÁJ: Fiam első nap)a (cseh) 18, 20.30, MLADOSŤ: Ádám két bordája (len­gyel) 17.30, 20, ISKRA: öt perc múlva hét (cseh) 17.15, 19.45, ZORA: A test ördöge (francia) 17.30, 20, POKROK: Szemtől szembe (jugoszláv) 17, 19.30. FILMSZÍNHÁZAK (Koílce): TATRA és ÖSMEV: A paradicsomtól keletre (ameri­kai), SLOVAN: Jog és ököl (lengyel), PARTIZÁN: Tiszta égbolt (szovjet). SZÍNHÁZAK (Bratislava): NEMZETI SZÍNHÁZ: Márta (19), HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A vágy villamosa (19), KIS SZÍNPAD: Kl fél Virginia Woolftól? (19), 0J SZÍNPAD: Vávra király (19.30), ZE­NEI SZÍNHÁZ: A XX. század zenéje UÄ.-30,). ÁLLAMI SZÍNHÁZ (Košice): MA: Na­bucco, HOLNAP: Niskavuori asszonyok (19). A TELEVÍZIÓ MŰSORA BRATISLAVA: 9.00: Életemből. Film Smetanáról. 10.50: TV-érdekességek. 17.20 Angol nyelvlecke haladóknak. 17.55 Ifjúsági adás. 19.00 TV Híradó 19.30 Barangolás a kelet-csehországi ke­rületben. 21.30 Ezerszer szemben a ha­lállal. Közvetítés Navrátil professzor brnói szívsebészeti klinikájáról. 22.00 JV Híradó. 22.15 A dzsessz nagyjai. BUDAPEST: 9.30: Mese az aranyhajú királylányról [csehszlovák film, Ismét­lés). 10.25: 'Iskola-tv Tanulmányi kirán­dulás. 10.55: Nagy pillanatok. A Déli­sark meghódítása (ismétlés).' 17.13: Hí­rek. 17.20: Kisdobosok műsora. 17.40: Bélyegsarok. 17.55: 100 kérdés, 100 fe­lelet. 18.35: Oj tavasz Balatonudvariban (riportfilm). 18.55: Esti mese. 19.05: Köz­vetítés az Állami Déryné Színházból. Miller: Édes fiaim. Dráma három felvo­násban. A közvetítés I. szünetében kb. 22.00: TV Híradó. Napi jegyzetünk. — A közvetítés II. szünetében: kb. 21.15: Dersí Tamás színházi jegyzete. 22.00: TV Híradó, 2. kiadás. IDŐJÁRÁS Túlnyomóan felhős Idő, helyenként eső, a Tátra magasabb fekvésű helyein időnként havazás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 10—13 fok, északon 8—10 fok. Gyenge, időnként megélén­külő délkeleti, Nyugat-Szlovákiában dé­lután északnyugati szél. 1985. április .13. * Gg SZÖ S

Next

/
Thumbnails
Contents