Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-01 / 90. szám, csütörtök

KI HITTE VOLNA...? UAT EVE TÖRTÉNT, AZ EFSZ' ' ek IV. országos kongresszusára robogptt velünk a prágai gyors. Az étkezőkocsi ablakán át gyönyörködtetett az ezerarculatú táj. Egy, a vasúttól kissé távolabb fekvő falu mellett haladtunk el. A tájat szemléltük, de közben a szomszéd asztalnál kialakuló vita arra késztetett, hogy legalább fél füllel oda is figyeljünk. — Nem hiszed? Fogadjunk! — ezt a fiatalabb mondta annak a bajuszos bácsinak, aki vele szemben ült. Ha már fogadás ... A fiatalabb (járási funkcionáriusnak néztük) abban akart fogadni, hogy ha akkor (1959-ben) lefényképezik valamelyik falut, 20 év múlva a fénykép alapján az új falura az ottaniak sem ismernek rá. Lehetséges — gondoltam akkor — hiszen (főképp Dél-Szlovákiában) gomba módra nőnek az új családi házak, és a régieket is szinte a felismerhetetlenségig „átpofozzák". A nagy ablak, a fürdőszoba meg a vízvezeték már akkor kezdett divatba jönni. A fogadás azonban nemcsak ebből állt. Azt mondta a fiatalabb a bajuszosnak, hogy húsz év múlva a jelenlegi lakásoknak még a fundamentuma sem lesz meg, hanem háromhatemeletes házak veszik majd körül a játszóteret meg a falu középületeit. Azt már nem is mondta, hogy a középületek, az iskola, a kultúrközpont meg miegymás milyen is lesz. AZ IDŐSEBB A FE]ET CSÓVÁLTA. Hogy ez már mégis csak sok, ebből semmi sem lesz. Mert hogy milyen paraszt az a paraszt, akinek az udvarában nem „díszeleg" a disznóól, nem röfög a koca, nem kapargálnak a tyúkok a trágyadombon, meg hát hogyan is lehetne eresztéket készíteni a hatemeletes házhoz az aprójószágnak. És milyen lenne a disznóólakkal körülépített hatemeletes ház? Na, de hagyjuk, mert... ...robog a vonat. (1965-öt írunk). Az állomástól gyalog tesszük meg az utat a faluba. Azazhogy ez már nem is falu. A központban a középületek ... az iskola, az óvoda és a bölcsőde, az egészségügyi központ, távolabb balra a mezőgazdasági technikum, mellette az internátus, jobbra az üzletek, a közszolgáltatások háza stb. közöttük a parkok, a tágas játszótér. A felsorolt épületek közül a legmagasabbak, a két iskola is csak kétemeletes, a többi épület alacsonyabb. Ezek tehát nem magasságukkal, liaJa ntrrer—Kucsera: A korai burgonya termesztése Új szakkönyv hazai szerzőktől NAPJAINKBAN jelent meg a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó kiadásában egy szép kivitelű szakkönyv a korai burgonyáról, hazai szerzőktől, magyar nyelven. Joggal mondhatjuk, hogy a „korai burgonya termesztése" szakkönyv bizonyos fokig úttörő jellegű, mivel elsősorban e dél-szlovákiai termesztési feltételeket tartja szem előtt, összefoglalja fi nagyüzemi korai burgonya-termesztés korszerű módszereit és gépesítésének lehetőségeit. A szerzők főként arra törekedtek, hogy hazánk dél-szlovákiai magyar mezőgazdasági dolgozóinak adjanak útmutatást a korai burgonya termesztésében. A könyv terjedelme 182 oldal, szövegét 41 kép egészíti ki. Bevezetőül ismerteti a burgonyatermesztés fejlődését, a korai burgonya népgazdasági jelentőségét, igényelt, besorolását a vetésforgóba. A következő fejezetek tárgya a korai burgonya trágyázása, talajának előkészítése, a vetőgumó kezelése és a korai burgonya ültetése. „A korai burgonya ápolása a tenyészidőben" c. fejezetben ismertetik a szerzők a burgonyaápolás korszerű, bevált módszereit, kitérnek az egyes módszerek összehasonlítására, s külön eljárást ajánlanak az alföldi termőtájak számára. A továbbiakban megtaláljuk a burgonya leromlására, a vetőmagburgonya-termesztésére, a burgonya nemesítésére vonatkozó ismereteket s az áttekintést a Csehszlovákiában termesztett korai és középkorai burgonyafajtákról. Megfelelő terjedelemben tárgyalja a könyv a korai burgonya betegségeit, kártevőit és védelmét, majd betakarítása idejét, módját, eszközeit, szállítását, osztályozását, felvásárlását. Végül megemlékeznek a szerzők a korai burgonya tárolásáról is, ismertetik a tárolás feltételeit és korszerű megoldásait. A MO SZÖVEGEZÉSE egyszerű és világos, beosztása jól áttekinthető. 'A szerzők és a kiadóvállalat dolgozói remélik, hogy a könyv kiadásával jó szolgálatot tettek mezőgazdaságunk gyakorlati dolgozóinak, s hozzájárultak a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. MAYER JUDIT ÉRDEKESSÉGEK ibéivMnw_ nem a még meg nem szokott korszerűségükkel vonják magukra a figyelmet. No és a park meg a játszótéri Ez még mind nem az, amiről a fogadás szólt. De nézzük csak további MINDÖSSZE NÉGY ÉPÜLETTÖMB veszi körül — egyelőre — a „falu" eme központját. Egyformák. Valamennyi nyolcemeletes. Természetesen korszerűek. Baromfilakás, disznóól nincs körülöttük. Se istálló, se mezőgazdasági épület. Csak éppen kisebb kertek, azok is kissé távolabb. Äm valami más is van a nyolcemeletes házak hátterében. Fák. Nem akárhogyan, szétszórtan, hanem úgy, hogy az a két fasor körülöleli az egyelőre 800 lakosú „falut". Aztán a településtől távolabb van még egy másik, ugyancsak fákkal övezett rész. De hangsúlyozom, egészen külön a falutól. Az a mezőgazdasági telep. Azt csak bekötő út s gyalogjárók kötik össze a „falu" mentén elhaladó főúttal. Hogy milyen a gazdasági udvar? Azt most nem írom le, arra nem vonatkozik a fogadás. Hát igen — tűnődöm el a szemlélődés közben — ki hitte volna, hogy 1959-hez viszonyítva nem is 20, hanem már hat év múlva ilyen faluval találkozom. Sőt, nem is olyannal, amilyenben útitársaim fogadtak. Annál is különbbel. Ezt a falut persze hiába keresnénk a sokolovi járás (nyugat-csehországi kerület) térképén. Nincs rajta. Esetleg azon találnánk meg a Rovná nevű falucskát, amely néhány évtizeddel korábban készült. Ha a helyszínen akarnánk megismerni a falut, hát nem sokat látnánk. Jobbára csak romokat. Nem is a helyszínen láttuk, amiről beszélünk, hanem Karlovy Varyban az egyik irodában. Rajzokon. De azok a rajzok pár éven belül testet öltenek. Az új Rovná a régi helyén épül. Megközelítőleg olyan lesz, amilyenről fentebb szóltam. AZ ÉPÍTKEZÉS ELSŐ SZAKASZAVAL a terv szerint már 1967ben elkészülnek. Kik lesznek az új falu lakói? Nagyobb részben mezőés erdőgazdasági dolgozók. Részben a távolabbról erre a vidékre szegődött mezőgazdasági dolgozók, részben a környékbeliek lesznek a korszerű falu lakói. A környék néhány falujában már évek óta leállították a -falufejlesztést, azok lakói fokozatosan ide, a központba költözködnek át. Hat éve történt. Igaz, hogy ez a falu talán még tizennégy év múlva sem lesz egészen tipikus, de bizonyára nem lesz már egyedül. HARASZTI GYULA Április — az erdők hónapja Az erdót gondozni kell, mert ami az állatállománynak az eleség és gondozás, az a földnek a nedvesség és a trágyázás. Éppen ezért erdészeti üzemeink nemcsak fakitermeléssel, hanem az erdőgazdasággal is foglalkoznak. A losonci járásban a kékkői erdészeti üzem a legjobbak közé tartozik. A munka a téli időszakban sem szünetelt és az alsósztregovai, felsősztregovai és kékkői erdőségekben nagyon szorgalmasan dolgoztak. A dolgozók nemcsak a fakitermelés, hanem az erdővédelem terén is kiváló eredményeket érnek el. 150 hektáron a növényzetet különleges vegyi anyagokkal permetezték be, hogy megvédjék a rágcsálók ellen. Újdonságként említhető az erdei faiskolák körülkerítése. 1965-ben a kékkői erdészeti üzem 550 hektár területen végzi el a fásítást. A tavaszi hónapokban, különösen áprilisban — az erdők hónapjában — 330 ha-ral növeli az erdőterületet többnyire tölgy- és fenyőfa kiültetéssel. Ehhez kb. 4 200 000 darab facsemetére lesz szüksége. Ezenkívül 150 hektárnyi területen végeznek vetési munkát. Munkatervükben további faiskola létesítése szerepel. Például az alsósztregovai faiskolát 15 ezer négyzetméternyire bővítik, hogy teljes mértékben kihasználhassák a gépi eszközöket. Természetesen az öntözés fontos szerepéről sem feledkeznek meg. Az utóbbi években meggyőződtek róla, hogy megfelelő öntözőberendezés nélkül az erdőgazdálkodásban, de különösen a faiskolákban nem érhetnek el kedvező eredményeket. J. S. 1 falu—10 hír LIBAMAJ, LIBAMÁJ... A LIBA HÚSA, TOLLA, MAJA EGYARÁNT ÉRTÉKES © EGY KILÓ LIBAMÁJÉRT KÉT MÁZSA KUKORICA © TÖBBETA HAZAI PIACRA Mézelő cserje Kínai mézelő cserje szaporítását kezdték meg a Kiskúnsági Erdőgazdaságban. Magjából nagyobb mennyiséget vetnek, a kis cserjéket a homokon ültetik majd el. Ezzel a vándorméhészek segítségére kívánnak sietni, akiknek ez a vidék az első állomása az Idényben. Kiszállás nélkül Különleges rezervátumot rendezett be parkjában egy angol márki. A 4000 hektáros parkban gépkocsin érkező látogatók kiszállás nélkül megcsodálhatják a . legkülönfélébb egzotikus állatfajtákat, oroszlánoktól a vízilovakig. Tőzeg a radioaktív sugárzás ellen A Vratlslavi Mezőgazdasági Főiskola szakemberei Lengyelországban felfedezték, hogy a tőzeg olyan szerves anyagokat tartalmaz, amelyek védik az élő szervezetet a rádioaktív sugárzástól. Megállapításuk szerint a jövőben lehetővé válik a riádoaktív sugárzás által megrongált sejtszövetek gyógyítása tőzegborogatással. (pl) őskori búza Bulgária sliviemi járásában végzett ásatások snrán hat megszenesedett búzát tartalmazó edényre bukkantak. Utólagos vizsgálat alapján kiderült, hogy a búza ötezer éves. (pl) Küzdelem a helyért Egyes növényeket örömmel ültetünk a kertbe, másfélék maguktól, magról jelennek meg, és csak később vesszük észre, hogy elhatalmasodnak, annyira, hogy már nem is tudjuk őket kipusztítani vagy kellően ritkítani. Ha például tormát ültetünk kertbe, úgy elszaporodhat, hogy évekig tart, amíg kiírtjuk. Ilyen a bodza is. Ha egyszer megvetette a lábát, nehéz eltávolítani. Szívósságával felveszi a küzdelmet gyümölcsfáinkkal is, képes őket elsorvasztani. Így járhatunk a málnával is. Ha magára hagyjuk, elterjed, és a gyümölcsfákat is kiszorítja. Sokan éppen azért nem kedvelik az ecetfát (az Ai!athus-t), mert ha egyszer megkapaszkodott a talajban, hiába vágjuk ki, gyökérsarjaiból még dúsabban előburjánzlk. Ilyen egyebek között a tarack Is. Ha elhanyagoljuk a kertet, a tarack rendkívül elszaporodhat. Mindezek irtásának egy módja biztos: ha tavasztól kezdve egész éven át kapáljuk, hajtásaikat — amint a földből fejüket kidugták — iesaraboljuk. Ha a gyökérzet egy éven át nem kap a lombozattól asszimilált tápanyagot, akkor elveszíti életképességét, több hajtást nem tud nevelni, és a talajba fullad. Ugyanezen alapul az irtási eljárás is, hogy az ágyást ta vasszal trágyával tertt|ük, vagyis lesiité titjük, avagy kendert vetünk bele. Ez sfirfi, és a tormától, taracktól, bodzától a napfényt elzárja. Á rügyfakadással egy időben megjelennek a legelőn a sárgapihés, tipegő kislibák. Egyegy faluban még mindig hagyománya van a libatenyésztésnek, ám most nem sárgul az árokpart, vagy a libalegelő a kislibáktól. Csak itt-ott látni néhány „csapat" füvet csipegető kis állatkát. Hova lettek a falusi udvarok e jellegzetes szárnyasai? Ki nem pusztultak, de kétségkívül régen sokkal több volt belőlük. Volt is elég libahús, meg ízletes libamáj! Egy évtizeddel ezelőtt is jól álltunk e téren. Az utóbbi időben viszont mintha elhanyagoltuk volna ezt a fontos termelési ágat. A mezőgazdasági nagyüzemek létesítésével csak kevés szövetkezetben rendezkedtek be libatenyésztésre. A háztájiban meg általában kacsákat nevelnek. Pedig a liba jóval igénytelenebb szárnyas, kevesebbet fogyaszt, mint a kacsa. Különösen nyáridőben megél a tarlón elhullott búzán, árpán. (Persze legyen, aki kihajtja őket. A mai gyerekek nem nagyon szívesen legeltetik a libákat). Érdemes libatenyésztéssel foglalkozni. Nemcsak a hazai piacon, hanem világszerte egyre keresettebb cikk a szárnyashús. (Tyúk, csirke van elég az üzletekben). Éppen ezért aggasztó a libanevelés és hizlalás visszaesése. A libának pedig minden része értékes: húsa, tolla és mája egyaránt keresett cikk a világpiacon. Az első osztályú libamáj világpiaci ára állandóan 10—12 dollár kilónként. Ez az összeg megfelel két mázsa kukorica, 30 kg marhahús, vagy 1000 darab citrom világpiaci árának. A libatenyésztés fellendítése érdekében tavaly áprilisban egy rendelet született. A tenyésztők szerződést kötnek hizlalásra, az illetékes felvásárlási szervekkel. „Ellenértékként" takarmányt kapnak. Az állam és a tenyésztő szempontjából hasznos ez az eljárás. Tavaly például Szlovákiában 430 000 libára kötöttek szerződést és felvásároltak 514 000-ret. A szerződés értelmében pecsenyeliba eladása esetén 4 kg súlyig 7 kg kukoricát kapott a tenyésztő. A zsírra hizlalt libánál a kívánt súly öt és fél kiló. A megfelelő hízóliba eladásakor 17 kg kukoricát, vagy egyéb hizlalásra alkalmas takarmányhoz jutottak a tenyésztők. Itt a tavasz. Sok helyütt már kikeltek a kislibák, de akadnak helyek, ahol később is keltetnek. Éljünk az idén Is a lehetőségekkel, ahol csak lehet és mód van rá (és hol ne volna a falusi udvarokban) tenyésszenek minél több ludat. Érdemes szerződést kötni a felvásárlási vállalattal. Haszna van a tenyésztőnek, jól jár az állam is. Sok országban szívesen vásárolnának tőlünk az eddiginél több libahúst, de főképp libamájat. Nem is szólva a hazai piacról, mely ideig nem fedezi a szükségletet. (m. f.) • A KOMÁROM—GÜTA ÚTVONALON megkérdezünk egy Idősebb polgártársat, hogyan jutunk el Innnen Calovecre Végigmér bennünket, majd a Volgát, s csak aztán válaszol. — Olyan kétszáz lépésnyire térjenek be balra. Onnan már csak 3 kilométer Megyercs, — mondja és az utolsó szót jól megnyomja. • HIVATALOS HELYISÉGBEN egyáltalán nem hivatalos beszélgetés kőiben tudjuk meg, hogy a falut nemcsak az újságírók, a járási vezetők, hanem a környékbeliek ts ritkán látogatják. — Talán baj van a vendégszeretet körül? — Azt bizony nem egy j ormán adagolják, — magyarázzák. — Múltkoriban az ts megtörtént, hogy az egyik bányász orra előtt hivatalosan is bezártuk a falu kapuját. Pedig a szerencsétlennek a felesége, meg a két fia itt él a faluban. — Akkor meg miért? — Ahányszor hazajött Handlováról, annyiszor ütötte-verte az asszonyt. Még szerencse, hogy havonta csak egyszer látogatott haza. • A MINAP az egyik kisiskolás belepottyant az iskola előtti mély árokba. Nem a tanítókat, nem a nemzeti bizottságot, nem is a „rakoncátlan" gyereket, hanem az útépítő vállalatot szidták. Ez ugyanis már sok hónappal ezelőtt felbontotta a falu keskeny utcáját. Az 1,5—1,7 méter mély árok s az árkok partjára kiemelt földhányások nyaktörő jellege joggal váltja ki a szülők felháborodását. Hiszen esténként ők maguk is csak akkor mozdulnak ki otthonukból, ha már halaszthatatlan dologról van szó. • TAVALY 7000 HÜSCSIBÉT nevelt a szövetkezet. Ebből csak ezret vett át a felvásárló üzem. Ugyanis nem volt rá felvásárlási keret. A hatezer fl,2—l,3 kg-os] csibe sem lett az enyészet martaléka. Eladták darabonként vagy páronként a környékbelieknek, de abból már nem hasznot, hanem ráfizetést mutatott a mérleg. — Akkor az idén már nem is tartanak húscsibét? — Többet, mint tavaly — mondja Kovács Géza elnök. Eddig már közel 2000 csibét adtak el s a továbbiakat húsvétra dobják piacra. Es nem ráfizetéssel, mert ha a felvásárló üzem nem jelentkeznék idejében, akkor ... ... már az értékesítés más, természetesen ráfizetésmentes módját Is ismerik. • BERECZ PÁL ÉS LOVÄSZ GYULA sertésgondozóknak a terv szerint 4,5 mázsa keveréktakarmányból kell egy mázsa sertéshúst termelniük, ök azonban nem tartják a tervet szentírásnak és 3,95 mázsából termelnek egy mázsa húst. És — mellesleg — havonta 2200 koronát keresnek. A természetbenieken kívül. • SZOBOSZLAl IMRE ES IFJ. LOVÁSZ GYULA a hízómarhákat gondozzák. A napt 70 dekás súlygyarapodáshoz abrakot ts tervezett a szövetkezet. Csakhogy ez terv maradt. A hízómarháknak nem jutott és nem jut abrak. S az átlagos napi súlygyarapodás? No, nem olyan rossz, abrak nélkül 78 dekaaramm. m AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS néhány „eredménye" nem került papírra, de — amint mondták — ez mit sem változtat a lényegen. Hiszen tavaly hektáronként 203 kg húst adtak piacra s az idén előreláthatólag még ennél Is lobb lesz a helvzet. • A VALU FIATALJAI KÖZÜL mindössze hatan dolgoznak a helyi szövetkezetben. — Bizonuára a kereset körül kell keresni a hibát?! — Nem egészen így van. Nálunk egy állandó dolgozó évt átlagkeresete a természetbenieken kívül is'17 000 korona. A fiatalok közül még a szakmunkások sem hoznak haza évente ennui pénzt, — magyarázzák, s ez könnyen hihető. • _ a KULTÚRHÁZ és a kulturális tevékenység? — Ja, a kultúrház. Olyan nekünk nincs. Egyetlenegy olvan terme van a szövetkezetnek, amelyben 40 ember elfér. — Színház, mozi és mulatság? — Az első kettő még számításba sem jöhet. A mulatság már inkább. Nyáron, a földparkettán. • BENÉZÜNK A VENDÉGLŐBE. A benérést szó szerint értem. Mert késő délutánra fár az idő. Vannak bent vagy 25-en. Vaau tízen kint állnak, — nem férnek be. Ok a szerencsésebbek, mert bent nemcsak a füstöt lehet vágni, de valószínűleg a saját hanajukat sem hallják. Nyugodtan politizálhatnak. Még a Jednota képviselője sem hallgathatja ki őket. L. M. szerint ez nem előnuére, hanem hátrányára válik a falunak. Azt hiszem, hogy igaza van. (üt ÜJ SZÖ 4 * 1985. áprillt 1.