Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-03 / 92. szám, szombat

ÉLET ZENGI BE AZ ISKOLÁT A közoktatás húsz éve és a soron levő feladatok AZ ÉVFORDULÓ mindig Jó alkalom arra, hogy visszapillantva összegezzük eredményeinket, felmérjük a megtett út nagyságát, s céljaink ismeretében vágjunk neki az új feladatoknak. Ebben a mozzanatban az a régi, de ma is érvényes igazság tükröződik, mely a múlt értékelésével megérti és megbecsüli az elért vívmányokat, s a jelenen keresztül a jövő munkálását szorgalmazza. Örömmel és megelégedéssel mondhatjuk, hogy ma már csak „szorongató emlékekben kísért az elsüllyedt világ". A felszabadulás óta eltelt két évtized az eredmények olyaiv gazdagságát hozta szellemi életünkben, a közoktatás mindennapi gyakorlatában, melyre csak büszkeséggel tekinthetünk. A mélyen demokratikus elvek a szocialista társadalom építésében soha nem látott eredmények elérésére tették képessé népünket, s az anyagi jólét és boldogulás mellett a tudásért vívott küzdelemnek olyan mozgalma bontakozott ki, mely tíz- és százezreket tett a tudomány és a technika birtokosaivá. A legfőbb és legfontosabb, mely az új társadalom építésének jellegzetes sajátja: a felszabadulással, a munkásosztály hatalomra kerülésével megszűnt az uralkodó osztály műveltségi monopóliuma is. A tanulás, a tudás nem egyesek kiváltsága többé, mint a múltban, hanem az általános tankötelezettség kiterjesztésével a nép legtehetségesebb fiai előtt megnyitotta az érvényesülés útját. Sőt nemcsak megnyitotta, hanem ingyenes oktatással, ösztöndíjakkal, és elsőként a világon ingyenes tankönyvekkel segíti a nép állama a több tudásért vívott harc folyamatát. Olyan mérhetetlen anyagi befektetéseket áldoz e célra, mely a múlt legmerészebb elképzeléseit is messze meghaladja. Két évtized fejlődéséről szólva, jellemzőként hadd hivatkozzunk két adatra. A felszabadulás óta csak Szlovákiában a szakközépiskolát végzettek száma meghaladja a 150 000-et, míg a főiskolákon több mint 35 000en nyertek szakképzettséget. A fejlődés érzékeltetésére említsük meg azt is, 1936/37-ben a Szlovákiában létező egyetlen főiskolán 2 079 hallgató tanult, mely országos viszonylatban 8,8 százalékot tett ki. Az 1963/64-es tanévben Szlovákia 16 főiskoláján (ebből hat pedagógiai intézet) 31086 hallgató tanult, mely országos viszonylatban a rendes hallgatók 33,9 százaléka. A közoktatás fejlődésének hatalmas arányairól tanúskodik az is, hogy csak az alapiskolák részére több mint 20 000 tanítót kellett felkészíteni. Míg ugyanis 1945/46 ban az alapiskolákon 10 952 tanító tanított, addig a most folyó tanévben számuk 32 888ra rúg. A KÖZOKTATÁS, s művelődés demokratizálódása mellett az általános tankötelezettség bevezetésével az elmúlt évek során 8 évről 9-re emeltük az alapiskolák kötelező látogatását Ez az intézkedés hatásosnak bizonyult, s az ifjúság átfogó általános és politechnikai képzettséget nyer az alapiskolákban és kedvező feltételekkel rendelkezik, mind a továbbtanulás, mind a termelőmunkában való elhelyezkedés szempontjából. A fejlődés törvényszerűsége azonban az iskola munkáját is befolyásolja. Űj igényeket támaszt, éppen a társadalmi fejlődés hatékony segítsége érdekében. Ilyen új igények Jelentkeznek napjainkban is, s erről tárgyalt a közelmúltban a CSKP, illetve az SZLKP Központi Bizottsága. Sürgető, de ugyanakkor körültekintő munkát igénylő feladatok megoldásáról van szó, melyek a különböző iskolatípusok tartalmi elmélyítését célozzák. A soron levő feladatok legfontosabbjai közé tartozik a tanítás és az élet kapcsolata, mely előtérbe helyezi a kilencéves iskolákon a differenciált oktatás igényelt. Arról van itt szó, hogy a tanulókat érdeklődési körüknek megfelelően és tehetségükhöz képest differenciáljuk. Az ezzel járó eredmény kettős. Egyrészt a tehetségesebbeknél utat nyit az iskola a gyorsabb fejlőlés előtt — jó alapoDokumentumfilmek a nagy évfordulóra A szovjet filmművészek a fasizmus felett aratott győzelem 20. évfordulójára dokumentumfilmekkel készülnek. Roman Karmen és Szmlrnov két részes filmet állítanak össze a Nagy Honvédő Háború történelmi eseményeiről. Nemcsak híradófelvételeket és eredeti dokumentumokat használnak fel, hanem napjainkban készült felvételeket is. A film első részének elme: „Megpróbáltatás", a másodiké: „Megtorlás". Az Ukrán Híradó és Dokumentumfilm Stúdióban restaurálták a „Harc Szovjet Ukrajnáért" és „A Dnyeper Jobb partján" című, a háború alatt Dovzsenko Irányításával készült dokumentumfilmeket. kat nyújtva a továbbtanuiáshozl — másrészt a gyengébb előmenetelt tanúsítóknál — fölösleges osztályismétlés nélkül — biztosítja a leendő hivatáshoz nélkülözhetetlen alapműveltség elsajátítását. PARTUNK XII. KONGRESSZUSA határozata hangsúlyozza azt az elvet is, hogy tanulóifjúságunknak — amennyiben erre igényt tartanak és kellő adottságokkal rendelkeznek — lehetővé kell tenni a teljes középiskolai műveltség megszerzését. Módosul az általános középiskolák hivatásának eddigi értelmezése is. Rendeltetésük szerint fő feladatuk, hogy az ifjúságot igényesen előkészítsék a főiskolai tanulmányokra. (Ez az egyes típusok tantervének átdolgozását Is magával vonja). A tanítás igényessége fokozása mellett ugyanakkor következetesen biztosítani kell a termelési alapismeretek tanításának növekvő színvonalát is, és meghatározni azoknak a növendékeknek a hivatását, akik az általános középiskola elvégzése után nem folytatják tanulmányaikat a főiskolán, hogy közvetlenül az érettségi, vagy egyéves szakmai előkészítés után munkába állhassanak. A szakiskolák és a tanintézetek esetében elsősorban az illető hivatásra való alapos felkészítés a cél. A korábbi évek gyakorlatával szemben a szakközépiskolák mindenekelőtt középkáderokat nevelnek, a főiskolákra csak a legjobb előmenetelűek kerülnek. Természetesen, munkaviszony mellett a többi növendéknek is lehetősége nyílik arra, hogy főiskolai képesítést szerezzen. A jövőben ugyanakkor több lehetőség adódik arra is, hogy azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek a szükséges feltételekkel, vagy az egyes szakágazatok iránt nem tanúsítanak érdeklődést, a tanköteles kor befejeztével munkába állhassanak. Ennek alapján azonban a felnőttoktatásra (levelezőoktatás) is nagyobb súlyt kell helyezni s ezt a tanulási módot — a termelési ágazatok igénye és a szakmai műveltség előtérbe helyezésével — szélesíteni kell. A TANÍTÁS ÉS A NEVELÉS hatékonyságáról szólva a nevelő-oktató tevékenység színvonalának emelését kell elsősorban említeni. Az Iskolák színvonalasabb munkája elképzelhetetlen a kedvező körülmények kialakítása nélkül. S ez a tanítási folyamat, a helyes pedagógiai módszerek alkalmazása melett az iskolák korszerűsítésének igényét is felveti. Iskoláink túlnyomó többsége mögött ugyanis néhány évtized áll, s az anyagi eszközök korlátozottsága is hátráltatja, hogy a korszerű technika (magnetofon, diafilm, vetítőgépek stb.) szerves része legyen a tanítási folyamatnak. A leleményesség, a szülők és az üzemek jó együttműködése révén e téren is nagyobb eredményeket érhetnek el, melyek mind az iskola, mind a társadalom javára válnának. (Említsük meg az iskolai sporttelepek, klubok fontosságát isi) A tanítási folyamatban ugyanakkor fokozni kell a tanulókkal való egyéni bánásmódot, gondoskodást. A tanítás megszervezésének legfontosabb mozzanata, hogy a lehető legjobban segítse minden egyes tanuló képességei kibontakozását és érdeklődése fokozását. A SZÍNVONAL TEKINTETÉBEN különösen az osztatlan és kis létszámú iskolák okoznak komoly problémát. S ez nemcsak a hegyvidéki és tanyai, hanem kisebb falvak iskoláira is vonatkozik. Hazánkban 11 782 alapiskola közül 8105, vagyis 68,8 százalék 1—4 tantermes, ahol tagozatonként tanítanak, s a tanító egyidejűleg 2—5 osztály tanulóival foglalkozik. Éppen a tanítás Jobb megszervezése és a tanítási folyamat elmélyítése érdekében a közeli jövő felveti a kevés osztályú iskolák összevonásának kérdését, valamint a bentlakásos Iskolák megszervezésének problémáját. Ezeknél az elgondolásoknál az a világos cél érvényesül, hogy minden lehetőséggel segítsük a falusi gyermekek nevelésének, érvényesülésének ügyét, s ugyanakkor Javítsuk az oktató-nevelő munka s a tanítói tevékenység körülményeit Az Iskolahálózat átépítésének fontos elve, hogy előzőleg minden feltételt biztosítsunk (elhelyezés, biztonságos és kényelmes utazás, étkeztetés stb.) s csak ezután kerüljön sor megfontolt, körültekintő mérlegeléssel az egyes iskolák összevonására. A MEGLEVŐ KILENCÉVES iskolák jobb tanítási színvonalát célozza ugyanakkor az ötödik, illetve negyedik osztályokban az úi tanévtől bevezetendő részleges vagy teljes szakosítás. Az iskolahálózat módosítására — értve alatta az összevonásokat — a középiskolák esetében is szükség van, éppen a célszerű szakosítás, a megosztott tanítás szempontjából. A középiskolai oktatásban az új tanévvel lép érvénybe a tanítás tartalma differenciálásáról szóló rendelkezés. Ahogy az életben a szakmákat nagyjából két csoportra tagolhatjuk, ún, társadalomtudományira és természettudományira, a tantervben eszközölt módosítás is ezentúl (az eddigi három helyett) két változatot ismer: matematikai-természettudományi tagozatot és nyelvészeti-társadalomtudományi tagozatot. (Mindkettő választható tantárgyakkal egészül ki.) Az intézkedések fő célja, hogy a középiskolát végzett fiatalok felkészültsége megfeleljen a főiskolák követelményeinek, s ezért a tanítási folyamatban az általános műveltséget nyújtó középiskolák a másodfokú iskoláknál nagyobb gondot fordítanak az elmélet és a gyakorlat összehangolásakor az elméleti munkára. Ez utóbbi az ismeretszerzés, gyarapítás szempontjából játszik fontos szerepet. A színvonal kérdésről szólva nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a tanítás központi alakja — a tanító. Nagyrészt rajta áll, vagy bukik nemcsak a jobb színvonal, hanem ennek kapcsán a tanulók előmetele, érvényesülése Is. Éppen ezért a legnagyobb tartalékot a tanítók alkotómunkája jelenti. A pedagógusmunka társadalmi fontossága kétségtelen, ezt igazolja, hogy a közeljövőben — ahogy ezt a nemrég lezajlott tanácskozásokból tudjuk — mint halaszthatatlan feladatra sor kerül a fizetésrendezésre is. Mindezek az Intézkedések együttvéve az iskola jobb munkáját hivatottak segíteni s a szocialista társadalom igényes követelményeit érvényesíteni. TÁRSADALMI ÉRDEKRŐL lévén szó a teendők, feladatok e téren mindnyájunkra vonatkoznak. Nagy utat tett meg közoktatásunk a felszabadulás óta, s ha ez az út kitérőkkel volt is tarkítva, minőségileg és mennyiségileg egyaránt kétségtelenül előbbre, feljebb mutat. Az „elvész a nemzet, mely tudomány nélkül való" múlt században hirdetett s a korábbi évtizedekben gyakran visszatérő aggodalma ma már teljeséggel indokolatlan. A hatalomra jutott nép saját sorsának kovácsaként olyan új történelmet ír, melyben a tudománynak, a műveltségnek, a szellemi javakban gyarapodásnak csak a legelőkelőbb és megbecsültebb hely juthat. Mégpedig nem privilégium, kiváltság formájában, hanem milliókra kiterjesztve, sőt milliók által igazolva. FONOD ZOLTÁN GARAI GÁBOR (MNK): CJJ KOR NYITÁNYA Kapuk nyíltak, csukódtak országos léghuzatban, ön-vérében merült el a megbocsáthatatlan. A had düledékén még egy utolsó akna kivirágzott... Temesd el azt a szétzüllött világot! Nézd: csupa bűn, csupa rom. Míg jobb napod ígérete serken április-ápolta rügyekben, csak néhány döbbent szempár mereng a beomló partokon. Építsd fel házad bár a megmaradt kövekből, mégsem lesz az a régi. Verj bár a híd-roncsból új hidat, egy szögét se cseréld ki, de többé az sem a régi. Más vállak tartják, más habarcsok kötik e kort, nincs út visszatérni. Múltad csak úgy lesz hagyaték s tanulság, ha ki tudsz belőle lépni. Tavasz, tavasz, Napkelet fiai hozták kormosán, véresen, Nem volt bűvös királylány, de mint álomi húgod, ifjú s szeplőtlen. Még hörgött a fegyver. Bűntudat s szorongás képében álltá! az új elébe; csak remélni merted, hogy fölfelé mélyül jövőd meredélye. De tavasz, tavasz volt, fölszállt a füst, és oszlott a gyötrelem. Új kor nyitánya volt - tudod, - ma már történelem. Határ, mint Heraklés oszlopa, és törvény, akár a gravitáció. Szabálya szétfolyt a hajszálerekben, — már meg nem másítható. Töprengtél olykor: véletlen ajándék, Vagy görögtűz, tapsvihar, térzene? De ünneped mélyén izzik a dúsabb igazság: muszáj-sors alkonya; magad-gyarapító tetteid kezdete. üzérek, merénylők, önös kis basák után vedd végleg birtokodba egyetlen léted talapzataként. Belőle magasodva emelt fővel állhatsz a viharvert földön jöjjön akármi. Gerinced: Közös Rend erkölcse segítsen emberül megállni. JÁN KOSTRA: BRATISLAVAI TAVASZ Sosem volt ily tavasz! Vésd be jól, történelem: gyümölcsösök között robbanásos jöttét, puskaporos légben ibolyaszag röptét. Akik a sírokba bújtak — a legmélyebben: harmadnap feléledtek az orosz nyelvet hallván s virágzó fák közé kijöttek a fényre, úgy néztek a hősre, mint a tüneményre: jött... a cudar telet maga előtt hajtván. Illat árad sűrűn s még hallható egyre: korszakok mélyéből döng a jég sötéten. Dübörgő, morajló ágyúk össztüzében csöpp pacsirta szólója felröppent a hegyre. Sipos Győző fordítása. Andrássy Tibor: ünnepel a város (fametszet 1965) 1965. április 3. * tJJ SZÓ 3