Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)
1965-04-30 / 118. szám, péntek
JOGI TANACSADÔ Különleges elévülési határidő Az ú] polgár! törvénykönyv általános elévülési rendelkezéseinek magyarázatát már közöltük. Mai közleményünkben a polgári törvénykönyv különleges elévülési határidejéről számolunk be. Részletfizetést törlesztés esetében az egyes részletek az esedékességüktől számítva évülnek el, ha a részletfizetés be nem tartása a részletfizetési kedvezmény elvesztésével jár, a teljes hátralék elévülése az utolsó nem teljesített részlet esedékességétől számítódik. Egyébként az elévülési határidő három év. A biztosítást szerződésekből az állami biztosítóval szemben fennálló jogigények egy éven belül évülnek el. A határidő a biztosítási esetet követő egy év eltelte után kezdődik. A valódi örökösnek az örökség kiadása iránti Igénye az álörökséggel szemben az örökhagyó halálától, 111. a holtánytlvánttást végzés jogerejétől számított 3 éven belül évül el. így pl. a mellőzött örökös az örökséget átvevő örökösökkel szemben ezen elévülési határidőn belül érvényesítheti logát. Fontos kivételt képeznek a kártérítést Igények. Ezeket egy éven belül lehet érvényesíteni attól a naptól számítva, amikor a károsult tudomást szerzett káráról, dologi károk esetén azonban legkésőbb a káresettől számított 3 éven belül. Az egyéves határidő szubjektív, a hároméves határidő objektív. Az első esetenként más lehet, míg az utóbbi objektív esemény dátumához fűződik. Az egészségben okozott kárból keletkezett igénynél csak az említett egyéves, szubjektív elévülési határidő érvényes, pl. ha valamilyen baleset miatt a tényleges kár (megvakulás stb.) csak 10 év múlva következik be, a kárigényt egy éven belül kell érvényesíteni attól a naptól kezdve, amikor a károsult tényleges káráról tudomást szerzett. Ezeknél a jogigényeknél tehát a törvény nem állapít meg semmilyen objektív elévülési határidőt. A fogtálán anyagi haszon kiadása iránti igény egy éven belül évül el attól a naptól számítva, amikor arról a károsult tudomást szerzett, 111. megtudta, hogy az kinél van, ilW'ki élve^'dls thqkéMb B a károsodástól számított 3 éven belül, szándékosság pl. csalás esetén legkésőbb 10 éven belül. Fuvarozási szerződésekből eredő követelések egy éven belül évülnek el. A bíróság vagy más hivatalos szerv által megítélt követelések a döntés jogerejétől számított 10 éven belül évülnek el. Az adós által írásban — melyben elismer! a követelés jogalapját és összegét — elismer! követelések szintén 10 év alatt évülnek el, vagy az elismerés napjától, vagy az ebben megállapított esedékességtől számítva. A kamatok és a megismétlődő teljesítések (így pl. a tartásdíj ls) három éven belül évülnek el. Kivételt képeznek a jogerős ítélettel megítélt, és az adós által írásban elismert már esedékes kamatok, 111. megismétlődő teljesítések (az ítélet, 111. az elismerés napjáig), melyek 10 éven belül évülnek el. A jogi irodalom szerint a mér elévült követelést az adós újból elismerheti írásbeli nyilatkozatával és ezzel újabb 10 éves elévülési határidőt biztosíthat a hitelező követelésének. A jogosult, 111. kötelezett személyében bekövetkezett változás nincs befolyással az elévülés múlására (pl. ha a követelés öröklés tárgyát képezi, az örökös számára nem kezdődik új elévülési határidő). Ha a jogosult követelését az elévülési határidőn belül a bíróságon, vagy más illetékes szervnél előirt módon — pl. kereset benyújtásával érvényesítette, és a megkezdett eljárást rendesen folytatja, pl. azzal, hogy megjelenik a bírósági tárgyaláson, Időben beterjeszti a bíróság által kért bizonyítékokat, az érvényesítésnek ezt az idejét nem számítják be az elévülési határidőbe. Ez vonatkozik a végrehajtási eljárásra is. így pl. annak a hitelezőnek, akinek csak közvetlenül az elévülési határidő eltelte előtt sikerült az adós címét megállapítani, de keresetét a bíróságon még időben benyújtotta és az eljárást rendesen folytatja, követelése nem évül el (az elévülés ez idő alatt „nyugszik"). A per beadásának és folytatásának nincs ilyen elévülést megszakító következménye akkor, ha a pert nem folytatná úgy, ahogy ezt a jogszabályok előírják. Azokkal a személyekkel szemben, akiknek törvényes képviselőre, gondnokra van szükség (kiskorúság vagy elmebaj), az elévülés csak az Ilyen képviselő kinevezése után veszi kezdetét. Ha törvényes képviselő kinevezésére az elévülési határidő múlása Vözben lenne szükség — pl. elmebetegség miatt — mí£ az meg nem történik, addig az elévülés csak akkor folytatódik, ha eltelt egy év a törvényes képviselő kinevezése után. A törvényes képviselő és az általa képviselt személy, pl. kiskorú és szülei között, amíg ez a viszony fennáll, az elévülés meg sem kezdődhet. Ugyanez vonatkozik a házastársakra is a házasság fennállása alatt. Dr. FÖLDES JÓZSEF Ami a beszámolóból kimarad Lapunk tegnapi számában „ZENG JEN A DAL" címmel beszámolót kö zöltünk — a Csallóközi énekkari fesztivál kapcsán — a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaré nak fellépéséről. Ha most néhány szó erejéig visszatérünk a témához, tesz szük ezt azért, hogy az énekkar lé tezése körüli érdemeket a legkevés bé se halványítsuk. A tulajdonkép peni „apaságról" van szó, s ha az adott esetben ebben mások ls osztoz nak, ez csak erénynek mondható. A CSEMADOK Központi Bizottsága em lítése mellett — minden rossz szándék nélkül — méltánytalanul mellőztük Népművelési Intézetet, mely az életre hívás körüli segédkezésen kívül a „gaz dag nagybácsi" szerepkörét is példásan betölti. Dr. Szabó Rezső, CSEMÁDOK KB vezető-titkár és dr. Koczka István, Népművelési Intézet nemzetiségi oszta lya vezetőjének egybehangzó véleménye alapján, matematikai fogalommal kifejezve az 1:10 arány szól a CSEMADOK munkából való részesedés Javára s en nek fordítottja érvényes a Népművelési Intézet önzetlen, készséges anyagi tá mogatására. A tetteket provokáló kezde ményezést illetően — a vitára vonatkoztatva — hasonló „kulcsot" állapítottak meg az Üj Szó Javára. (Ezt nem sze rénytelenségből, csupán a teljesség ked véért említjük.) Az énekkart rajtuk kívül magáénak vallja az SZNT Iskolaügy! és kulturális osztálya ls. így csak remélni merjük hogy egy ennyire életerősnek ígérkező újszülöttet — a növéssel járó „öltözte tés" előre nem látott gondjai ellenére — ilyen parádés szereposztású szülői triumvirátus képes lesz „felnevelni" Kulturális életünk eme újszülöttjének csak örülni tudunk, remélve, hogy a „szülők" és a mindannyiunkat felölelő nagy család egyik büszkeségévé növi ki magát. Fonod Zoltán Korszerű húsgyár Bŕezhradban működik hazánk leg korszerűbb húsfeldolgozó kombinátja. Naponta átlag 140 szarvasmarha és B00 sertés húsát dolgozza fel. Felvételünkön a szafaládé töltése látható. (CTK — J. Finda felvétele J A lombsátortól a munkásszállóig Cj rendünknek szép szokása, hogy május 1-én és május 8-én nemcsak szabadtágunk évfordulóját ünnepeljük, hanem minden esztendőben felmérjük a megtett utat ét gyönyörködünk gyarapodó javainkban. 1965-ben, hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján ugyanezt cselekedjük, da a kétévtizedes jubileumnak kijáró ünnepi örömmel és az elért eredmények fölött érzett büszkeséggel. Ebben az esztendőben mi, építkezési dolgozók is jogos büszkeséggel mutathatunk rá mindarra, amit kezünk betonba, fémbe szilárdított. Ugyanakkor tudjuk ét hangtúlyozzuk, hogy a tártadalom, a szocialista gazdasági rendszer teremtette meg számunkra a jobb munka előfeltételeit és a jobb életkörülményeket. Az idősebb építkezési munkások valószínűleg még emlékeznek arra, hogy az első köztársaság tőkés rendszerében milyen volt az építkezési munkások elszállásolása. Például a červená Skala Margecany építkezésen még az egészségre ártalmas fabarakokban is csak néhány munkás kapott helyet, a többség vagy a faágakból és agyagból összetákolt lomb-kalylbákban vagy a környező istállókban aludt. Ez csak egy példa a sok közül, egy kép a kapitalista korszakból. Hazánk felszabadulása után építkezési dolgozóink élete is megváltozott. Az elszállásolási és élelmezési körül mények fokozatosan megjavultak. Ma már megállapíthatjuk, hogy a dolgozók jelentős többsége tégla, vagy sze relt épületekben lakik. Szlovákiában 1964 végén 27 építkezési munkásszál ló 5008 ágyas befogadóképességgel állt a dolgozók rendelkezésére, je lenleg a közös üzemi szállásokat 40 372 dolgozó — a munkások 75,2 százaléka — veszi igénybe. A szállások felszerelése a követ kező: a) Központi fűtés hideg meleg vfz 27 221 személy részére (64.5%). b) Helyi fűtés, hideg-meleg víz 11098 személy részére [26,3%). c) Helyi fűtés, hideg vlz 3888 személy részére (9,2%). Igaz, hogy a dolgozók egy része még ma is lakókocsiban lakik, de csak az építkezési munkálatok kezdeti Időpontjában. Ugyanez előfordul még kisebb, távoleső építkezéseken ls, ahol a drága és gyakran csak rövid időre szükséges szállás építése nem lenne kifizetődő. Bár az építkezési dolgozók elszállásolása már jelenleg is rendkívül kedvezően értékelhető, a munkásszállók építése továbbra is állandó feladat. Nem akarjuk azt mondani, hogy már minden rendben van, hogy már minden elkészült. A fejlődés állandó, ezt bizonyítja az is. hogy az Idén, valamint a következő esztendőben további szállásokat építünk 9759 ágyas befogadóképességgel. Az otthonokban nem feledkeztünk meg a dolgozók kulturális és művelődési lehetőségeiről sem. Ugyancsak mintaszerűnek nevezhetők az egészségügyi és higiénai berendezések, említést érdemelnek a rádió- és televíziókészülékek, valamint a könyvtárral ellátott tár salgók. Hiányos lenne a felmérés, ha nem értékelnénk az étkezés terén elért eredményeket is. Az egykori hideg, száraz, alacsony tápértékű ételek helyett ma a munkások meleg, tápláló és higiéniai szempontból kifogástalan ételekhez jutnak. Az építésügyi szervek 15 833 dolgozó részére 59 üzemi konyhában biztosítottak ellátást és sok helyütt többféle ételt szolgálnak fel. A téli ellátás keretében az építkezéseken a munkások meleg levest, vagy teát is kapnak. A konyhák mellett falatozókat rendeztek be, ahol a dolgozók élelmiszereket és üdítő Italokat vásárolhatnak. A betegségmegelőzést és az egészségügyi gondoskodást 56 egészségügyi létesítményben biztosítják, ezek közül 21 a fogászati rendelő. A munka- és életkörülmények további Javítására minden építővállalat kidolgozta a szocialista létesítmények távlati költségvetési tervelt, egészen az 1970. eszendőig. önkéntelenül adódik a kérdés, hogy ml tette lehetővé az elért eredményeket? Elsősorban az 1948. évi államosítás, amikor társadalmunk nagy összegeket szabadított fel ós mi, építkezési dolgozók ls bekapcsolód hattunk a szocializmus építésébe. Az eredményekhez Jelentős mértékben hozzájárult a nemzeti vállalatok ak clótervelnek és kollektív szerződései nek teljesítése ls. De Igen hatékony segítséget nyújtottak maguk az építkezési dolgozók, akik e létesítménye ket felépítették. Ugyanakkor értékelnünk kell a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom állandó és következetes gondoskodó sát, amely az építkezési dolgozók szociálpolitikai helyzetének hatalmas fejlődését nemcsak anyagi eszközök kel, hanem politikai, kulturális és nevelőmunkával ls támogatta. ONDREj BRÁZDOVIC A csehszlovák film útja Azon a napon, amikor e cikket írtam, Lindsay Andersonnal, az Ismeri angol filmrendezővel tálállcoztam. Anderson már épp egy hete tartózkodott Prágában, és ez idő alatt több mint 10 filmet tekinthetett meg legújabb filmalkotásaink közül. Ml a benyomása? Csodálattal töltötte el a csehszlovák filmek eredetisége ás kultúrája. Egyéb tapasztalat: Raf Valonne, olasz filmszínész, akt a Locarnóban megrendezett filmfesztiválon a zsűri tagja volt, Ladislav Tunis csehszlovák újságíróval folytatott beszélgetés alkalmával, a következőket mondotta: „Fantasztikus mindaz, amit a csehszlovák filmművészetből itt Locarnóban megismertem. Ez rendkívüli művészt élmény volt. Országuk nem ftlmnagyhatálom, és mégis négy magasszlnvonalú filmet mutatott be. Véleménye szerint legftgyelemre méltóbb az, hogy ez a négy alkotás nem egy lángész müve, hanem négy rendező különféle műfajú filmfe. A világnak ismernie kellene a csehszlovák filmművészetet és azokat a körülményeket is, amelyek színvonala elérésében közrejátszottak. Mert ezt csak olyan alkotók érhették el, akiknek van mondanivalójuk, és akiket nagyon fejlett művészet, kultúra és társadalom vesz körül." A VILÁG, amelynek ismernie kelle- vezését ls hatékonyan elősegítették, ne filmművészetünket, csak az utób- Filmművészetünk szempontjából az bi Időben fedezte azt fel. Ez a film- államosítás minőségileg új feltételeket művészet négy év alatt saját maga teremtett. Mindenekelőtt lehetővé tettárta fel lehetőségeit, és a nemzet- te, hogy a filmművészet államunk közi versenyeken sorozatos sikereket mindkét testvérnemzete számára egyért el. Először csak a szakértők szük a ra n t kulturális érdekeket szolgáljon, köre figyelt fel rá, de alkotásait Ezt a tényt Lenin 1907-ben így jelnapjainkban az a nagyközönség is lemezte: „amint a film a tömegek hamegismerhette, amely a filmkultura talináöa és a szocialista kultúra képfejlődését érdeklődéssel figyeli. Egy- viselőinek a kezébe kerül, csak azúré több országban rendeznek cseh- tán Válik a tömegek nevelésének eszszlovák filmhetet, és reméljük, hogy közévé." Pontosan felsorolhatnánk azután olyan országokkal is sikerül mindazt, amit általában a film állakapcsolatainkat elmélyíteni, amelyek- tnosltásával elértünk. Általa indult be eddig csak kivételesenjuthattunk me g például Szlovákiában a nemzeti el. „A csehszlovák film' fogalma, filmgyártás, amely a rövid-, a bábamely az elmúlt években Jifí Trnka és a r ajzfiimek fejlődésének előfelténevével és filmvígjátékainkkal olvadt telel t teremtette meg. Továbbá az álegybe, ma már elsősorban játékfilm- i am0 Sítás a filmfölskolák megalapfcjeink sikerét jelenti (bár vígjátékaink tásának feltételeit is megteremtette, világviszonylatban még mindig az első helyen vannak). EZEK A VÁLTOZÁSOK a filmgyár: Egyes országokban ennek ellenére tásban új, igényesebb szempontokat is találkozunk olyan próbálkozások- v et ettek fel, s alapját képezte a fiir kai, amelyek a „csehszlovák filmcso- me k kulturális értékké válásénak. Azt dát" tendenciózusan magyarázzák, jelentette, hogy az új feltételek mel.E felfogással nemrég Ausztriában ta- i ett tovább kell fejleszteni a háború lálkoztam, ahol ugyan némely újság- elött i fn m ek haladó hagyományait, és író elismeri a csehszlovák filmmüvé- egyúttal búcsút kelj mondani a proszet értékeit, de mégis úgy ecseteli vincionalízmusnak, elszakadni a kisazokat, mintha ezeket az értékeket p oi gári és polgári hagyományoktól, alkotóik az őket körülvevő nehéz kö- melyek a háború előtti filmjeink töbhríHmények ellenére vívták volna ki. ségé t jellemezték. Ez természetesen Ezek a hangok annál ls Inkább meg- nein vol t könnyű és egyszerű folyalepőek, mert olyan országban hang- mat Anná] ls i nkább, mivel a háború, zottak el, amelynek filmművészete m aj d a f eb r Uá r i győzelmet követő művészileg pang, gazdaságilag pedig években, amikor a filmművészek többnyugati partnereitől függ. De nem- sége a dolgozók oldalára állt s részt csak ezekre a megnyilvánulásokra kIván t vállalni a szocialista filmműakarok rámutatni. Hiszen a Svájcban vésze t kialakításában, a fejlődésnek megrendezett csehszlovák filmhétről ebben a legérzékenyebb szakaszában írt lelkes és lényegében objektív ér- filmgyártásunk a személyi kultusz tékelésben, amely a genfi Voix Oüv- sz üi 8t tj e) a dogmatikus esztétika beriere című lapban jelent meg, a kö- f oi yás a alá. került. Nem foglalkozhavetkezőket olvashatjuk: „Lausanne-ban tunk enne]s a Z időszaknak részletes e kivételes filmhét alkalmával meger- ele mzésével. Hangsúlyoznunk kell tettük, hogy a csehszlovák filmet az azonban > hogy minden nehézség elleállandó mozgás, az élet jellemzi. Bár- nére szo ci ai lst a filmgyártásunk legmilyen témát feldolgozhat, s bármi- j ob b alkotásainak hagyománya bonlyen témát tartalommal képes meg- takozott ki. Olyan alkotások születtölteni. De ezt magasra kell értékel- tek> am ei y ekre ma is büszkék lehenl, mivelhogy ez a filmművészet álla- tünki mégha a játékfilmjeink fejlődémosított..." sét az értékek ingadozása jellemezte ls. Filmgyártásunk fejlődésében azonENGEM AZ Á BIZONYOS ..mivel- ban mlnd a mal napig nem vo]t 0i yan hogy" érdekel. Mert az az alkotó össz efüggő szakasz, amelybe nemcsak szabadság, amely a csehszlovák film- egyes müve kkel, de a filmek egész gyártás szervezésében és alkotásaiban sorával a SZO Cíalista filmalkotás új nyilvánul meg, nem valami meglepő csúcsá t érnénk el és magunkra vonkörülmény, mivelhogy államosított nánk a fumvilág figyelmét. Azok az filmről van szó, és csak azért érhe- alkotósok) a melyeknek ihletője a XII. tett el ilyen méreteket, mivelhogy kongresszu s előtti társadalmi mondaállamosították. Tehát olyan filmmüve- nlvaló volti biz 0nyságát adták, hogy szet, amelyben az anyag megválasz- fllmmű vé 8z etünkben a tehetség kibontásától annak feldolgozásáig a film- takozásána k olyan lehetősége nyílt alkotóé a szó és amelyet nem áru- meg) amely ekröl a „szabadságot" hírként, hanem kulturális értékként ke- dető nyuga ti ak még csak nem ls álzelnek. Ebből az ls következik, hogy modh atnak. Ugyanakkor a szabadság a filmnek az áruértékén túl más ér- fogalma a művészek szabadságával téke ls kell, hogy legyen (Ez nem je- eg yé r teimü, a kiknek többsége feladalentl azt, hogy a mi filmdolgozoinK tftt társadalm i érdekek támogatásánem tartják szem előtt a nézők érae- ban gs g kommunista pá r t törekvékeit és a hasznot). Azt hiszem, hogy seihez val 6 felzárkózásban látja. a filmnek, mint * ult u 7 r á" s. Ŕ^ t é*™ y Felesleges lenne részletesen foglalez az értelmezése ésja i a tény, nogy kQz n. ^ ez a íelfelô irál5y u. nemcsak a gyártásvezető de a műve tendencia miIye n alkotásokban szek maguk is döntenek a filmanro ^ hisz a Szirénától tás jellegérő, lel lanti a leigklfeje ^ ^ következik azo k. zőbben az államosított filmet, annas ^ g ]elentős alkotäso knak, melyen nagy horderejét. keresztül filmművészetünk a világ , legjobbjai közé felsorakozott. Meg kell még jegyeznem: épp most tanultuk „„,„.„,... np^AcBAN m e8 a szocialista filmművészet szerA F E LS ZAB ADULT ORSZÁGBAN ^^ R]ő a teljes mérték ű 1945-ben elsőként a filmgyártást Slia k, has2nálás feltételeiti am l elért mosították. Ez nem volt véletlen na er edményeinkben ls visszatükröződik, nem egy céltudatos munka ereame nye. Az államosítást maguk a mm ^ CSEHSZLOVÁK FILMGYÁRTÁS dolgozói még a háború ideien kbszi ^ ^ ünnep eive hadd mondjuk meg tették elö, tulajdonképpen a ná«K a z „ n nem Jelen U szeme láttára. Haladó <fi malkotótnk szemet hunyunk a probl é. egész sora vett részt a felszabadít ^ amelyek ből akad jócskán, ország fll filmművészete szerve:zese kérdéscsoport lényege, hogy nek előkészületei ben. Köztük volt ^^ ( v41t01at0sl 4. Vladislav VanCura kiváló cseh író ts, v ^ beszélhetUnk a sz 6 akit még a háború a a« kwégeztek. « emesebb értelmében a vonz 6 filmek Amikor 1945-ben a filmet államosi ŕ g ^ ^ oRa gnna k tották. csaknem félévszázados törté * « z e]múlt évben fllmJeln k nelmi múltra tekintett ntór 'viss^ ^ ^ CSÖKKEN T A Jövőbeli világon a csehszliovák fi mgyírMa £ iUetöen szerepe t j átsz a. pJh g rf.lm ket Mto tésznettéí nak elért eredményeink s az a tény, A háború alatt a barrandovi filmgyár hogy az államosított filmgyártás edképezte a hazai filmgyártás korszerű digl tapasztalatai alapján, s elért műszaki alapját és számos filmet ké színvonalával lehetővé teszi, hogy .a szített. A rendezők jelentős része csehszlovák filmművészet elkövetkeoiyan filmalkotásra törekedett, amelv z endő évei elé bizalommal, és a kedmeghaladfa az akkori filmek provm vező k ii átaso k reményében tekintsünk, ciálls jellegét ök voltak azok, akik filmgyártásunk háború utáni újjászer- - MILOŠ FIALA 1985. április 30. • Ü] SZÖ 5
