Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-29 / 117. szám, csütörtök

Gyümölcsöző barátkozás ...és valami mégis hiányzott Az Ambrózy füvészkert — világhírű gyűjtemény A malonya! füvészkert, (nyitral járás) három év múlva ünnepli megalapításának 75. évfordulóját. Háronegyed évszázaddal ezelőtt a természetbarát Ambrózy István doktor csodálatra méltó kitartással mlyftanyl kertjében egy ma is világkülönlegességnek tekinthető gyűjteményt hozott létre, amelyben megtalálhatók az egyszerű tölgyfától kezdve a legegzotikusabb, legértékesebb fák és növények. Ambrózy Istvánt a kíméletlen munka annyira kimerítette, hogy nem sokáig hódolhatott szokatlan gyűjtőszenvedélyének. Igyekezete azonban nem volt hiábavaló, mert a világon a maga nemében egyedülálló gyűjteményt sikerült létrehoznia. Egy időben ez a csodálatos füvészkert majdnem a feledékenység homályába merült. Szerencsére a felszabadulás után felismertük igazi értékét, azóta a növénybarátok és tudósok igazi paradicsomává vált. 1953-tól a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona. Az utóbbi időben sokat ígérő tudományos munka indult meg Ambrőzy István hagyatékán. Akad tehát Itt csodálni való. A fűvészkert dolgozói, František Benčat mérnök C, Sc., az intézmény igazgatója. Danijel Kovalský főkertész, és a többiek figyelemre méltó munkát végeztek. Először rendbe kellett hozniuk az elhanyagolt kertet. Aztán tudományos alapon összeírni a gyűjteményben taláhatô fákat, bokrokat. Ez alkalommal felfedeztek egy páratlan példányt, az Ambrózyféle félörökzöld tölgyet. Nem feledkeztek meg a gyűjtemény gazdagításáról sem. Az utóbbi időben meghonosított fák közül legértékesebb a Kínából származó Metaseguoia, amely Európában másodízben Mlyňanyban hozott gyümölcsöt az elmúlt évben. Érdemes megszemlélni a kelet-ázsiai fafajták kísérleti tenyészetét, a kb. 800 fajtával beüttetett 14 hektáros kertrészt, amely a szakemberek körében nagy érdeklődésnek örvend. A miyňanyi füvészkert dolg'ozöi felbecsüiöatetlen munkát végeznek a fák élettartamának tanulmányozásában. Eredményes megfigyeléseket tesznek az Ipari, gáz és vegyi szennyeződés közt élő fák növekedésének a tanulmányozásával. Sok, különösen a fák ellenállóképességének a fokozását illető Isme rettel gazdagították már eddig is a tudományt és a népgazdaságot I. S. UOlWUHtL HA VALAKI OTT NŐTT FEL a dombok, lankák között kanyargó Ipoly mentén, legyen az férfi vagy nő, felnőtt, vagy gyerek, bizonyára gyakran megkóstolja a vidék sajátos direkttermőjének a levét. Kóstolgathatják, van belőleg elég. Az pediglen olyan bor, hogy egyedül talán még a fegborivőbb borivók sem szokták kortyolgatni. Nem mondom én, hogy azért, mert amolyan háromemberes, hanem csak azt, hogy társaságban biztatgatás közben könnyebben lecsúszik. Azt viszont már nem merném állítani, hogy a Ipoly menti emberek ennek köszönhetik barátkozó természetüket. Nem is kutatom eme emberi tulajdonságuk kialakulásának az okát, mert minek is, ha jó. Inkább elmondok egy esetet, ami az idei zárszámadáskor történt Ipoly szakállason. Azaz a zárószámadást követő mulatságon. Aki kívánta, megkenhette a gégéjét szíverősítővel, a hordókból meg szaporán fogyott a bor, mert a rendezőség jő borkorcsolyáról is gondoskodott. Nem is sokáig váratott magára a nóta. Jobbára magyarul, néha szlovákul, közben-közben pedig mind a két nyelven egyszerre daloltak. Kipirult arcok, pergő tánc — úgy látszott, hogy minden a legnagyobb rendben van. AZ EGYIK ASZTALNÁL néhány, nagyobb részben idősebb ember eléggé komoran bámult maga elé. Ez valahogy egyáltalán nem illett bele az általános hangulatba. — Talán kevés prémiumot kaptak? — Dehogy, kaptak ök annyit, mint mások. A szilárd jutalmazás a prémiummal együtt egyiknél sem volt kevesebb 20 ezer koronánál. — Mi búsíthatja hát őket? Az egyik idősebb bácsi, aki egyébként magyar földön, Tótkomlóson látta meg először a napfényt, elkáromította magát szlovákul. Mert úgy van az, hogy a nóta, az imádság és a káromkodás mégiscsak az anyanyelven a „legzamatosabb". Mindjárt utána magyarul folytatta. — Már milyen csehszlovák—magyar barátság ez a mienk. Akik nem ismerik Gyuri bácsi gondolkodásmódját, erősebben odafigyeltek. Csak nem akarja valamilyen provokációval elrontani a mulatságot? Ö meg a folytatás helyett belebámul a semmibe. Szomszédja, aki Dezső névre hallgatott, imigyen vigasztalta: — Sose búsulj. Csak nem lesz mindig száj- és körömfájás. Inkább annak örülj, hogy Magyarország bratislavai főkonzulja eleget tett ígéretének. Itt van közöttünk. Kezdett még bonyolultabbá válni a dolog. Hát mi köze lehet itt Gyuri bácsi kifakadásának — a csehszlovák—magyar barátsággal kapcsolatban — a száj- és körömfájáshoz. Meg aztán a nagykövethez? KÉT POHÁRÜRÍTÉS KÖZBEN tisztázódott a dolog. Ipolyszakállas ugyanis a Csehszlovák—Magyar Barátság Szövetkezete nevet viseli. Ogy került sor erre az elnevezésre, hogy az ipolyszakállasiak, de az is lehet, hogy partnerok már évek óta egyre szorosabb kapcsolatot tartanak fenn. A partnerbarát a magyarországi érsekvadkerti termelőszövetkezet. A sok közös ismerős révén könnyű volt fenntartani a kapcsolatot. De lassan ezt kevesellni kezdték. Megegyeztek, hogy szervezeti alapra helyezik a hasznosnak ígérkező kapcsolatot. Versenytársakká váltak, de oly módon, hogy a versenyben az egyre mélyülő barátságot állandóan szilárdítsák, természetesen mind a két fél javára. Hiszen az Ipoly mentén a határ nem választja el a mezőgazdasági termelés problémáit. Sőt, olyan közös ügyük is van, ami lényegében világprobléma. A víz. Az ő esetükben az Ipoly. Azért cseppent tehát üröm is az eredményes gazdasági évet záró ipolyszakállasiak örömébe. Már eddig is sok sok probléma került a baráti találkozás napirendjére, és a néha heves vitákig „fajuló" tanácskozások mindig hoztak valamit a konyhára. Mindkét fél javára. Most meg nem jöhettek. Ezért hiányzott tehát valami az ipolyszakállasi zárszámadásról. NOS, ILYEN ALAPON meg lehet érteni Gyuri bácsit, meg a többieket. Mert miről is vart szó tulajdonképpen? Hadd mondják el ők, az illetékesek. — Egyik alkalommal barátainkkal az Ipoly szabályozásáról beszéltünk — kezdte Gombos elvtárs szövetkezeti elnök. — Dicsekedtünk, hogy nálunk rövidesen elkezdik a szeszélyes folyó szabályozását. Miért ne dicsekedtünk volna, hiszen itt a tavaszi áradáskor a mezőgazdasági földterületnek gyakran több mint a felét elönti a víz (800—900 hektárt). A folyószabályozás után az árterület alig 90 hektárra csökkenne. S ez a 90 hektárnyi rét- és legelő a vetésforgónál már nem okozna problémát. És emellett olyan 800—900 hektárnyi területen (tehát földterületük közel 60 százalékán) öntözéses gazdálkodásra térhetnénk át. A versenytárs-barátok nem túlságosan barátságos képet vágtak az ipolyszakállasiak lelkesedéséhez. — Na és ha a kiegyenlített folyó vize innen tőletek úgy elszalad, hogy majd egy bögrét sem tudtok megmeríteni a medrébén? Miből fogtok akkor 900 hektárt öntözni? Es mi mit tegyünk majd a sok felesleges vízzel? Ügy kiönthettek bennünket, mint az ürgéket, — mondták az érsekvadkertiek. Nem állíthatjuk, hogy ez a beszél getés teremtett alapot az Ipoly szabályozásának célszerű rendezésére De tény, hogy a két szomszédos ország szakemberei az említett problémát is figyelembe vették, amikor a folyó szabályozásának tervét kidől gozták. A BARÁTOK KÖZÖTT leggyakrabban a háztáji gazdálkodás, illetve a természetbeni járandóság került szóba. A mieink általában a szocialista országépítés szükségleteire hivatkoztak, s a nagyüzemi termelés előnyére a háztájival szemben. Számokban is kimutatták, hogy a nagy háztáji vagy a sok természetbeni nem segíti elő a szövetkezeti gazdálkodás erősödését, a közös vagyon és jövedelem növekedését. Egyszer eléggé parázs vita bontakozott ki a barátok között. — Amit ti csináltok, az még féligmeddig kapitalizmus, majdnem olyan, mint a magángazdálkodás — mondta az egyik szakállas! tag. — Nálatok meg kétszer olyan szerepe van a termelési költségeknek, mint a termelés mennyiségének. Pedig még kevesebb a földetek, mint nekünk. — Még így gépekkel is drága a mezőgazdasági termék. — Mindig az a drága, amiből kevés van. Ti például a szövetkezetben hány kiló abrakból termeltek egy kiló sertéshúst? — Már olyan 4 kilóra leszorítottuk. — Es a 2,5 mázsás hízód mennyi abrakot falt fel? — Nem értem, de 4 mázsánál bizonyára nem többet. HÁT VALAHOGY IGY FOLYIK a soha be nem fejezett vita — magyarázzák. Egyik alkalommal például az egyik, máskor a másik fél véleményét teszik szigorúbb mérlegre. Anynyi tény, hogy tavaly jóval több természetbenit osztott szét a szövetkezet, mint két évvel ezelőtt. S a piaci termelés csaknem 30 százalékkal nőtt — a múlt év javára. Még sok minden szóba került a két szövetkezet vitáiból. De én valahogy úgy érzem, hogy egy kicsit egyoldalú véleményaket tolmácsolnak az ipolyszakállasiak. Meg is kérdem, hogy hát ők, az érsekvadkertiek semmit sem tanulnak a sok-sok vitából? — Ez olyan dolog, hogy erről maid akkor beszélünk, ha újra találkozunk magyarországi barátainkkal, — mond ja az elnök. — Jobb, ha a dolognak ezt a részét már ők mondják el. Hát ami azt illeti, ilyen alapon nagyon mélyre nyúlhatnak a barátság gyökerei. HARASZTI GYULA Dísznövények Bizonyára olvasóink ablakait, erkélyeit is ékesítik dísznövények. Egy modern lakás ma már aligha képzelhető el virágok nélkUl. S hozzá nem értőknek azonban gyakran bosszúságot okoznak a kényes dísznövények, melyek sokszor a leggondosabb ápolás melleit is elszáradnak vagy elkorcsosulnak. A városban különös gondot okoz a nehezen beszerezhető földkeverék. Hogyan lehetne ezen segíteni? Az utóbbi időben világszerte egyre jobban elterjed a vízkuitűrás világneve lés. Ml ez, valami új divathóbort;

1 Nem divatból és nem is véletlenül, hanem felbecsülhetetlen előnyei miatt nevelik ezeket a virágokat. A vízkuitűrás virágoka! nálunk is sok helyen nevelik. Hadd mondjuk el, mit is jelent lényegében. A vízkuitűrás növényeket nem földbe, hanem valamilyen rögzítő közegbe (kavics, mííanyagszemnsék stb.) illtetjük és az egészet tápoldaíos vízben tartjuk. Ennek egyik előnye. nein kell hozzá földkeverék. A vízkuitűrás nővé lyek alatt általában 2—3 hetenként kell a tápoldatot feltölteni. Ez a virágkedvelők körében igen nagy jelentőségű, mert távollétük idején nem kell az öntözéssel törődni. A vízkuitűrás neveléshez általában kát cserepet kell használnil Egy tápoldatot tartó edényt és betétcserepet. A betétcserépbe — apró kavicsba, zúzalékba, vagy mfianyagszemcsékbe — beültetjük az előzőleg tisztára mosott gyökérzetü növényt. Éles kőzuzalékot semmi esetre se használjunk. Előzőleg azonban a növények gyökereit langyos vízben alaposan meg kell mosni, hogy semmi bomló anyag sem maradjon köztUk A sérUlt gyökérzetü növényeket az egészséges részig vágjuk le és ültessük tiszta homokba, s csak a gyökérzet kifejlődése után ültessük át a tápoldatba. A dísznövények pusztulását leggyakrabban a helytelen öntözés okozza. Ez érthető, mert a növénytermesztésben já ratlan ember nem ismeri a növény vízsziik • ^gletát. A vízkuitűrás nevelés sel ezek a leggyakoribb hibák elkerül hetők. (pl H A kacsapecsenye emZj b eremlékezet óta ' ' ínyencfalat. Aligha van ember, aki megveti az ízletes kacsamájat, kacsacombot. Valamikor volt is mit ízlelni. Több kacsát neveltek nálunk, mint manapság. Minden falusi ház •udvarán hápogott tíz-húsz lapos csőrü jószág. Nem hízelgő, hogy a mezőgazdasági üzemekben mostohán bánnak a kacsákkal. Kevés helyen foglalkoznak velük, mert nem jövedelmező, és sok a baj velük. Pedig a kacsa igénytelen állat. Mint a népdal is mondja, káka tövén is felnő. Aki nem hiszi, kérdezze meg a Stupavai Halgazdaság dolgozóit. A gazdaságnak a Trnava melletti Kamenný Mlynben mintegy 3láka teáén fiäít a %uca 62 hektárnyi halastava van. S ha már a közhiedelem a halászatot nem is tartja a legjövedelmezőbb foglalkozásnak, — ámbár a stupavai halászoknak nincs okuk a panaszra — mégis jobbnak látták, ha a haltenyésztés mellett valami kiegészítő foglalkozást ls űznek. Hogy a nagy kiterjedésű halastavak tükre ne fodrozódjék kihasználatlanul, kacsatenyészetet létesítettek. Mennyire bevált ez a lépés, döntsük el magunk. A fajtiszta kacsákat három csoportban nevelik. Az első osztályú kacsák tavaly 137 tojást tojtak egyenként, a második osztályúak 165-t, a harmadik osztályúak pedig 180 tojást raktak. Váltsuk ezt át pénzre és kiderül, hogy csupán tojásból tekintélyes bevételt értek el. De nemcsak a kacsatojás jelent bevételt. Tavaly a terv szerint 60 000 kiskacsát kellett volna eladniok, ezzel szemben 117 ezret adtak el. Időnként valóságos kacsafarmot indítottak útnak hazánk valamelyik részébe. Ez magában is óriási haszon, nem beszélve a hízó kacsákról, no meg a tollúkról, ami szintén értékes nyersanyag. Á gazdaságban 15 kacsatenyésztő „halász" dolgozik. 'A kacsák nevelése hihetetlenül olcsó. A víz ingyen van s hogy a takarmányon is megtakarítsanak valamit, a trnavai vágóhídról származó hulladékot is feletetik velük. A halastavak körül a partot minden évben fűvel vetik be, hogy legelőjük is legyen a kacsáknak. K lem fő termelést ág, l\l a kacsatenyésztés, mégis tavaly a legnagyobb tojáshozamot érték el Szlovákiában. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a halfogás kétszer annyi volt, mint az országos átlag, ide kívánkozik a gondolat: — bár mindenütt ilyen leleményesen és körültekintően gazdálkodnának!, P. L. 1 FALU - 10 HÍR Csallóközcsütörtök • ÁLLÍTÓLAG már a rómaiak Idején ts lakott terület volt. II. Endre király 1206-ban a bazini és szentgyörgyl grófoknak ajándékozta a községet. Az adományozás évszázadára csak a vendéglő málladozó épülete emlékeztet. • AZ EGYSÉGES földművesszövetkezet 1984. január 1-én állami gazdasággá „alakult" Nehézségek, hibák még akadnak, de Javult a munkafegyelem. Már öt kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. • „NÁLUNK A FALUSZÉPlTÉS nemcsak papírlapokra írt ígérte" — mondja Puss Vince a HNB elnöke. Az új utcában két kilométer hosszú járdát építettek. Felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére két tantermes óvodát építenek 680 000 koronás költséggel és 680 000 óra társadalmi munkával. • 1965 JANUÁR 1-én hét liter volt az átlagos napi tejhozam. 1965. március 30-án már 8,07 liter! • 1872-ben — az anyakönyvek bizonysága szerint — a halál leggyakoribb okai: torokgyík, „hektika", sárgaság, tüdővész és himlő voltak. Ma: korszerű orvosi rendelő és állandó orvosi szolgálat bizonyítja az új rend gondoskodó szeretetét. • A LAKOSSÁG LÉTSZÁMA: 1800. Az. önkiszolgáló áruellátása jó, de a helyiség nagyon kicsi. A kenyér- és a tejeladást külön kellene választani. • 1945-ben 187 HÁZSZÁM szerepelt a nyilvántartásban, — ma 380. Tíz rádiótulajdonos élt a faluban. Ma 340 rádiókészülék és 122 tv hozza közel a világot a kis csallóközi faluhoz. Naponta 230 újság érkezik a csallóközcsütörtöki olvasókhoz. • HAVONTA ÁTLAG 200 000 koronát költenek élelmiszerre, 130 000 koronát háztartási cikkekre és — 110 000 koronát hagynak a kocsmában. A márciusban megrendezett könyvkiállításon könyveket ls vásároltak: 240 koronáért! • A TERÜLETI átrendezés előtt még a volt somorjai járás tervbe vette a másodrendű út portalanítását. Azóta ez állandóan szerepelt a járási akciótervben, de soha nem valósult meg. Vajon miért? • SZÉP, KORSZERŰ üzemi klub áll a falu közepén. Másfélmillió koronás kötséggel épült. Az állami gépállomás (Holice na Ostrove) tulajdona. Nagyon szép falak, 270 férőhelyes nézőtér és műszakilag szinte tökéletes színpad, magnetofon, filmvetítői Csak éppen kulturális tevékenység nincs! (erf) ÉRDEKESSÉGEK Hidropónia a szabadban Kuba éghajlati viszonyai lehetővé teszik, hogy a vegetációs időn kívül szabadban melegház vagy melegágy nélkül termesszenek bármilyen kultúrnövényt. Legutóbb Plnar del Rio tartományban a szabadban próbálták ki a hidroponikus nevelést. A tápoldatot hatalmas betontartályokban helyezték el. A kísérletek sikerültek. Egy kamrában például 600 paradicsompalántát neveltek (1 négyzetméteren 14). Ultrahanggal az egerek ellen Az amerikai Egyesült Államokban olyan készüléket szerkesztettek, amely magas frekvenciájú hangokat kelt. A hangokat az emberi fül nem érzékeli, de sok állat meghallja: például az egerek és a többi rágcsálók. A készülék szerkesztője szerint az ultrahang a rágcsálók idegeire hat, és elmenekülnek 'hatóköréből. Hogy az állatok ne szokják meg az egyhangú magas frekvenciájú hanghullámokat, időről-időre megváltoztatják a frekvenciáját. A készülék rendkívül kevés áramot fogyaszt, és mintegy 280 négyzetméteres körzetben hatásos. Nagyon alkalmas az élelmiszeripari üzemek, malmok és gabonaraktárak számára. Megelőzzük a tej savanyodását? Svéd szakemberek érdekes kísérleteket folytattak a tej savanyodásámak megelőzésére. A tejet rövid két másodperc alatt 140 Celsius fokra melegítették fel, aztán hagyták kihűlni. A te] 'a kísérlet után megtartotta ízét, vitamintartalmát és néhány na pig nem savanyodott meg. 1965 április 29. * ŰT °

r''

<j 5