Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)
1965-04-29 / 117. szám, csütörtök
I Az egész világon terjed a tiltakozó mozgalom az Egyesült Államok VDK elleni támadásai miatt. Az amerikai és dél-vietnami repülőgépek a viiágküzvélemény tiltakozása ellenére folytatják a támadásokat. Felvételünk Tokióban készült, ahol több mint 45 000-en tüntettek az amerikaiak vietnami agressziója ellen. (CTK felvétele) 0 Éjjel-nappal tartanak a terrortámadások a VDK ellen (Folytatás az 1. oldalról) hogy amerikai és dél-vietnami repülőgépekről 25-én a Con Co sziget ellen intézett légitámadás során mérgező vegyi anyagokat is szórtak le. A Saigon Daly News napilap közlése szerint a napokban az amerikai tengerészgyalogság újabb csapatai szállnak partra Dél-Vietnamban, felügyelő és ellenőrző bizottsággal, A csapatok egy része már elindult Okinaváről. Dél-Vietnamban jelenleg csaknem 33 000 amerikai katona van, ebből 9000 a tengerészgyalogos. Az új csapaterősítések nyilván azt jelentik, hogy kezdik megvalósítani a háború fokozásának tervét, melyet az ame rikai stratégák honolului tanácskozásán fogadtak el. Valószínűnek tartják, hogy a közeljövőben 6—7000 katona száll partra Dél-Vietnamban. A lap szerint tárgyalások folynak 10—20 000 dél-koreai katona Dél-Vietnamba küldéséről is, akik részt vennének a dél-vietnami nép elleni akciókban. Felhívás a világ . dolgozóihoz A Vietnami Szakszervezeti Szövetség a közelgő május l-e alkalmából felhívással fordult a világ dolgozói hoz, különösen „a tengerészekhez, a szállítómunkásokhoz és a dokkmunkásokhoz, hogy bojkottáiják a DélVietnamba amerikai fegyvert és hadifelszerelést szállító hajókat, tagadják meg az ilyen szállítmányok rakodását." Johnson sajtóértekezlete Johnson elnök kedden sajtóértekezletet tartott, s ezen ismételten foglalkozott a vietnami kérdéssel. Nyilatkozata azonban nem tartalmazott új elemeket. Az elnök ismételten a VDK elleni légitámadások folytatása mellett érvelt, újra hangoztatta azt a sokszor hallott amerikai álláspontot, hogy az Egyesült Államok Vietnamban „csupán az agresszióval száll szembe", és kijelentette, hogy Amerika továbbra is az erőt fogja alkalmazni Vietnamban. Bár Johnson beszélt arról, hogy kész a „feltétel nélküli tárgyalásokra bármely kormánnyal", kijelentette, hogy a VDK elleni bombázásokat mindaddig folytatják, amíg „folytatódik az agresszió". Igyekezett bizonyítani, hogy az amerikai légitámadások „csupán katonai célpontok ellen Irányulnak". Johnson azt mondotta, hogy a kormány vietnami politikáját „csaknem általános egyetértéssel" fogadták az Egyesült Államok szövetségesei, bár elismerte, hogy mind az országon be lül, mind azon kívül bírálják e politikát. Az elnök nem volt hajlandó kommentárt fűzni McNamara hadügyminiszter hétfői kijelentéseihez, nuk nlélh|á|n|y MOSZKVA Kijevi pályaudvaráról útnak indult a barátság vonat, melynek 340 utasa részt vesz Csehszlovákia felszabadulása 20. évfordulójának ün népségéin (CTK J BARRY GOLDWATER Párizsból négy napos magánlátogatásra Madridba uta zott. A Köztársasági Párt vereségei szenvedett elnökjelöltjét Franco dik tátor fogadja. (CTK) OLDRICH KOUKALNAK, a kelet csehországi kerület kerületi szakszervezeti tanácsa elnökének vezetésével leáris fegyverek alkalmazásáról Délkelet-Ázsiában, csupán annyit mondott, hogy a hadügyminiszter nyilatkozata megfelelő volt. Tito és Nasszer elítéli a vietnami agressziót Tito jugoszláv elnök és Nasszer, az EAK elnöke Kairóban elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját és felhívást tett közzé a vietnami probléma békés megoldására. Nasszer elnök fogadást adott az EAK-ban tartózkodó Tito elnök tiszteletére. A két államférfi beszédében élesen bírálta az Egyesült Államokat és kijelentette, érthetetlen, hogyan folytathatja a Vietnam elleni agressziót, amikor világszerte az ENSZ alapokmányának 20. évfordulóját ünneplik. Ugyanígy elítélték az imperialisták veszélyes közép-keleti akcióit és az arab országok elkülönítésére kifejtett törekvésüket. A két elnök nézete szerint módosítani kellene az ENSZ alapokmányát figyelembe véve a világban végbement változásokat. Mindketten állást foglaltak Kína ENSZtagsága mellett. Amerikai közéleti személyiségek tiltakozása a vietnami háború ellen New York (CTK) — Csaknem 4500 amerikai közéleti személyiség — tudósok, írók, szakszervezeti képviselők — határozatot írt alá, melyben liltakoznak az indokínai háború ellen. A határozatot átadták a Fehér Háznak. Az aláírók elítélik az értelmetlen gyilkolást és hangsúlyozzák, hogy minden népnek joga van az életre, a szabadságra és a boldogságra. Határozott intézkedéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa és a világkonfliktus kitörésének elkerülésére. Felhívták az ország lakosságát, tagadják meg a katonai szolgálatot, ne vegyenek részt a katonai felszerelés gyártásában és szállításában. A határozatot többek között Linus Pauling, Nobel-díjas, Philiph Randolph, az ALF-CIO szakszervezeti szövetség elnöke és további neves személyiségek írták alá. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága számos levelet kap az amerikai polgároktól a vietnami háborúval kapcsolatban. A levelek többsége támogatja Fulbright szenátor Javaslatát, hogy ideiglenesen szüntessék be az amerikai bombázást és tegyék lehetővé, hogy tárgyalást kezdjenek e veszélyes probléma megoldására. Fulbright szenátor például 400 levelet kapott, melynek írói támogatják javaslatát és csak 30 olyan levelet, melyek ellenzik. A többi szenátor is túlnyomó részt olyan levelet kap, melyben a vietnami probléma békés megoldását követelik. csehszlovák szakszervezeti küldöttség érkezett Pekingbe, ahol részt vesz a május 1-i ünnepségeken. (C'l'KJ AZ NSZEP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ NDK KORMÁNYÁNAK MEGHÍVÁSÁRA Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök vezetésével lengyel párt- és kormányküldöttség vesz részt Németország felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein. CSOU EN-LAJT, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökét, aki Burmában tartózkodik, fogadta Nei Win, a Forradalmi Tanács elnöke. (CTK) A dominikai puccs újabb fejleményei Santo Doiningo (CTK) — A legutóbbi hírek szerint a Wessin tábornok által vezetett katonai csapatok bevették a fővárost. A Juan Bosch volt elnököt támogató felkelők tárgyalást kezdtek Wessin tábornokkal, aki ideiglenes kormány alakítását és választások kiírását javasolja. A felkelők álláspontja eddig nem Ismeretes. Éjjel a légierők bombázták az elnöki palotát, a felkelők vezetőinek székhelyét. Jelenleg a városban nyugalom van. Wessin tábornok statáriumot és kijárási tilalmat hirdetett. Molina Urena, akit a felkelők a Dominikai Köztársaság ideiglenes elnökévé tettek meg, kedden este elhagyta az elnöki palotát és a kolumbiai nagykövetségen keresett menedéket — jelenti az Associated Press amerikai hírügynökség. Ugyanezen jelentés szerint a harcok során több százan vesztették életüket. Sasztri a pakisztáni határkonfliktusról Delhi (ČTK) — Indiának e napokban kétségkívül nagyon aggasztó helyzetben kell helytállnia. A pakisztániak fegyveres támadásai nyílt agressziónak minősíthetők. A támadók ugyanis mélyen behatoltak az indiai területre — jelentette be Sasztri miniszterelnök az Indiai 'Népi Parlament tegnapi ülésén. Ha a pakisztániak nem hagyják abba támadásaikat, — mondotta többek között Sasztri — fegyverrel védjük meg hazánkat. Egyes India iránt baráti magatartást tanúsító országokban úgy vélik, hogy előbb tűzsziinetet kellene elrendelni. Mi erre ls hajlandók vagyunk, hangsúlyozta, Sasztri miniszterelnök — de ugyanakkor fel kell készülnünk minden eshetőségre. A miniszterelnök kifejezte azt a reményét, hogy a pakisztáni kormány is egyetért a tűzszünettel, mint ahogyan április 13-án javasolta is. Ezután sor kerülhetne a felmerült problémák megoldását célzó tárgyalásokra. A győzelem zászlaja a május 9-i moszkvai díszszemlén A győzelem zászlaját — azt a vörös lobogót, amelyet a fasizmus feletti diadal jelképeként 1945-ben kitűztek a berlini Reichstagra — a május 9-1 moszkvai díszszemlén meghajtják Lenin mauzóleuma előtt. A kedden Moszkvában rendezett sajtókonferencián, amelyet a Reichstag elfoglalói és a szövetségesek elbai találkozójának részvevői tartottak, felszólalt az a két háborús veterán, aki kitűzte a vörös zászlót a Reichstagra. Mihail Jegorov, aki ma a szmolenszkl konzervgyár diszpécsere és Meliton Kantarija, a tbiliszi kommunista brigádvezető kőműves, elmondották: csaknem 20 év után először újra felöltik a díszegyenruhát, a Szovjetunió Hősének aranycsillagával, és kezükben a szovjet hadsereg legérté kesebb ereklyéjével, a győzelmi zászlóval, a Nagy Honvédő Háború veteránjainak élén elvonulnak az ünnepi emelvény előtt. Németország egyesítéséről csak a két német állam tárgyalhat WALTER ULBRICHT BESZÉDE Berlin (CTK) — Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke beszé det mondott a NSZEP Központi Bizottságának ülésén a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti küldetéséről és az értelmiség tevékenységéről. Ulbricht hangsúlyozta, hogy a béke és leszerelés biztosításának nem zeti érdeke tetteket követel minden némettől. A német kérdésben a németeknek kell kezdeményezően fellépni. A leszerelés kérdéseiről tárgyalhat a négy nagyhatalom és a két német állam, de Németország egyesítésérül csak a két német állam tárgyalhat. Ulbricht kiemelte, hogy az NDK minden olyan lépést támogat, inely a béke biztosításához vezet, és kompromisszumokat is elfogad. Olyan lépéseket azonban nem támogat, melyek háborús provokációkat eredményeznének az imperialisták részéről. A felszabadulás 20. évfordulójának napján az NDK lakossága büszke lehet arra, hogy megteremtették a Németország egyesítéséért folytatott küzdelem feltételeit. Walter Ulbricht kijelentette, hogy a német népet csellel vitték a háborúba. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Nyugat-Németország lakosságát most újból háborús kalandokra készítik elő. Ulbricht szerint a NSZEP tudatában van annak, milyen nagy felelősség hárul az NDK-ra és a nyugatnémet demokratikus erőkre a béke biztosításával kapcsolatban és ezért azt javasolja, hogy a Nemzeti Front pártjai a képviselőház ülésén felhívást fogadjanak el, melyet a német néphez, valamint a világ valamennyi országához és kormányához intéznének. Ulbricht foglalkozott az utóbbi Időben sokat vitatott német kezdeményezéssel is. Rámutatott arra, hogy ennek a kezdeményezésnek magában kellene foglalnia: hogy mindkét állam lemond az atomfegyverekről, továbbá az atomfegyvermentes övezetek kialakítását, a jelenlegi határ elismerését, a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között megnemtámadási szerződés megkötését, a második világháború maradványainak kiküszöbölését, és az európai országok együttműködésének kibővítését. Ulbricht a továbbiakban az NDK fejlődésével, gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozott. Feszültség az arab országok és Tunisz között Az EAK után Szíria is visszahívta tuniszi nagykövetét Kairó (CTK) — Burgiba javaslata után, hogy az arab országok ismerjék el Izraelt, és azok után, hogy kedden tüntetések voltak az EAK, Irak és Szíria tuniszi nagykövetsége előtt, kiéleződött a helyzet az arab országok és Tunisz között. Kairóban tegnap nagy tüntetés volt, melynek résztvevői behatoltak a tuniszi nagykövetség épületébe és egyes hírek szerint felgyújtották az épületet. Az EAK nemzetgyűlése egyöntetüleg elvetette Burgiba javaslatát. Elítélte, hogy a tunéziai elnök a közvetítő szerepét akarja Játszani az arab országoknak az imperializmus ellen folytatott harcában. Az EAK tuniszi nagykövetének visszahívása után Szíria is tanácskozásra hívta tuniszi nagykövetét. Tuniszi hivatalos körök bejelentették, hogy visszahívják Tunisz iraki és szíriai nagykövetét. Az Al Ahbar azt írja, hogy Burgiba javaslata ahhoz az Imperialista összeesküvéshez tartozik, mellyel rá akarják kényszeríteni az arab országokra a megbékülést Izraellel. Az LAK fővárosában azt követelik, zárják ki Tunéziát az Arab Ligából. Az arab országok miniszterelnökei tegnap Kairóban tárgyalást kezdtek, melyen közös álláspontot akarnak elfoglalni Burgiba javaslatához. Burgiba a múlt héten diákokkal folytatott beszélgetésében azt javasolta, hogy az arab országok ismerjék el Izraelt. Izrael viszonzásul lemondana területe egy részéről. Izraeli hivatalos körök is elítélték Burgiba tervét. Burgiba elnök tegnap vidéki székhelyére utazott, állítólag néhány napig „pihenni akar". Megfigyelők gyors távozását azzal hozzák kapcsolatba, hogy az arab országok élesen elítélték Burgiba javaslatát a palesztinai kérdés megoldására. De Gaulle Franciaország nemzetközi politikai szerepéről De Gaulle kedden este beszédet mondott a rádióban és televízlóban. De Gaulle csaknem kizárólag Franciaország nemzetközi politikai szerepéről beszélt, s beszédének éle félreérthetetlenül az Egyesült Államok ellen Irányult. — Franciaország — mondotta — anélkül, hogy megtagadná amerikai barátságát, európai akar maradni. Arra törekszik, hogy a kontinensen helyreálljon a politikai egyensúly. Ezért kibékült Németországgal, reális szolidaritást ajánlott fel a Közös Piac országainak De Gaulle kijelentette: Franciaország elitéli az Ázsiában napról napra erősebben dúló háborút, helyesli a dél-amerikai államok nemzeti önállósági törekvéseit, támogatja a nemrég felszabadult afrikai országokat, s ezért ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Beszéde végén élesen bírálta azokat a francia politikai köröket, amelyek Franciaországnak az atlanti rendszerbe és az integráns Európába való beilleszkedéset az ország függetlensége fülé helyezik. z emberiseg örök vágya a NYIKOLAJ TYIHONOV NYILATKOZATA bék „... Az emberiség történetében talán még soha nem kötött annyi embert a „béke" szó, mint napjainkban, amikor a Béke-világtanács júliusi helsinki kongresszusára készülünk ..." Ezekkel a szavakkal kezdte nyilatkozatát Nyikolaj Tyihonov író, a szovjet békevédők bizottságának elnöke. Lehet, hogy az eljövendő korok történészei az elmúlt húsz esztendőt a béke időszakának nevezik. Azonban mi tudjuk, hogy az elmúlt 20 esztendő alatt sem volt Igazi béke a Földön. Hogyan lehet nyugodt az emberiség, amikor tegnapelőtt Koreában, tegnap a Közel-Keleten és ma Vietnamban és Kongóban ontják az emberi vért, és lángolnak a pusztító tüzek. Hogyan lehetünk nyugodtak, amikor a Földön egyre gyűjtik minden korok legborzalmasabb, legpusztítóbb fegyvereit? Hogyan hallgathat lelkiismeretünk akkor, amikor az imperialista hatalmak idegen kontinenseken úgynevezett „kis" agresszív háborúkat i idéznek elő. A közelmúltban azt kérdezték tő lem, minek ennyi szónoklat és gyűí lés. Talán a hangok hatására — mini I egykor Jerikó falai — leomlanak a ! különféle földrészeken létesített há i borús támaszpontok acélbeton páncéli falai? Én erre azt válaszolom, hogy a közvéleményt nem lehet lebecsülni! Ezzel kapcsolatban egy világos példát mondok. Nemrégen ünnepeltük a stockholmi felhívás 15. évfordulóját. A felhívásban kijelentettük, hogy háborús bűnösnek tekintjük azt a kormányt, amely a világ bármely országa ellen először alkalmazza a maghasadásos fegyvereket. Vollak kétkedők, akik le akarták becsülni az emberek százmillióinak aláírását. Ma azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy még a legdühöngőbb militaristák sem kockáztatnák meg az atomháborút, mert indokoltan tartanak a stockholmi felhívást aláírók jogos haragjától. Ha visszatekintünk a békevédő mozgalom múltjára, láthatunk fogyatékosságokat Is. Ezek között kell megemlíteni a túlságosan deklaratív jellegű kongresszusokat és nemzetközi találkozókat, valamint azt, hogy a politikai ellentétek sokszor megbontották a békéért harcolók egységét. Reméljük, hogy ezek a hibák a helsinki béke világkongresszuson nem ismétlődnek. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy az elméleti viták feleslegesek, hanem hogy ma tettekre van szükség sokkal inkább, mint máskor. A szovjet békevédők az egész szovjet nép nevében hajlandók eszmecserét folytatni a különféle irányzatú csoportok képviselőivel, tekintet nélkül arra, hogy milyen vallási vagy társadalompolitikai világnézetük. Mozgalmunk legjellegzetesebb vonása az optimizmus. Már a kongresszus előkészítése is sikeres volt. A Béke-világtanács küldöttsége meglátogatta az afrikai földrész államait, és a helsinki találkozó célkitűzéseit és követelményeit mindenhol megértéssel fogadták. A békevédő mozgalom tagjai tisztában vannak azzal, hogy mind a mai, mind a jövő generáció vágya a teljes leszerelés. Éppen ezért következetesen figyelemmel kísérik, ml történik ezen a téren, és bár ennek a célkitűzésnek a megvalósulásától még nagy távolság választ el bennünket, bizonyos reménységgel tekintünk az ENSZ felé, amely ebben az esztendőben fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. Az atomfegyverekkel végzett kísérletek részleges betiltása a békeszerető erők győzelme volt. Arra kell törekednünk, hogy a moszkvai szerződést a l'öld alatt végzett kísérletekre is kiteijeszszük. Reméljük, hogy Helsinkiben kitűzzük a konkrét célokat, amelvsk hozzájárulnak ahhoz, hogy mielőbb sne^valósulhasson az emberiség ősrégi vágya: a béke, a boldogság, a szabadság és a haladási 1965. április 28. * (Jj SZÖ ä