Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-29 / 117. szám, csütörtök

I Az egész világon terjed a tiltakozó mozgalom az Egyesült Államok VDK elleni támadásai miatt. Az amerikai és dél-vietnami repülőgépek a viiágküz­vélemény tiltakozása ellenére folytatják a támadásokat. Felvételünk Tokió­ban készült, ahol több mint 45 000-en tüntettek az amerikaiak vietnami ag­ressziója ellen. (CTK felvétele) 0 Éjjel-nappal tartanak a terrortámadások a VDK ellen (Folytatás az 1. oldalról) hogy amerikai és dél-vietnami repü­lőgépekről 25-én a Con Co sziget el­len intézett légitámadás során mérge­ző vegyi anyagokat is szórtak le. A Saigon Daly News napilap köz­lése szerint a napokban az amerikai tengerészgyalogság újabb csapatai szállnak partra Dél-Vietnamban, felügyelő és ellenőrző bizottsággal, A csapatok egy része már elindult Okinaváről. Dél-Vietnamban jelenleg csaknem 33 000 amerikai katona van, ebből 9000 a tengerészgyalogos. Az új csa­paterősítések nyilván azt jelentik, hogy kezdik megvalósítani a háború fokozásának tervét, melyet az ame rikai stratégák honolului tanácskozá­sán fogadtak el. Valószínűnek tart­ják, hogy a közeljövőben 6—7000 katona száll partra Dél-Vietnamban. A lap szerint tárgyalások folynak 10—20 000 dél-koreai katona Dél-Viet­namba küldéséről is, akik részt ven­nének a dél-vietnami nép elleni ak­ciókban. Felhívás a világ . dolgozóihoz A Vietnami Szakszervezeti Szövet­ség a közelgő május l-e alkalmából felhívással fordult a világ dolgozói hoz, különösen „a tengerészekhez, a szállítómunkásokhoz és a dokkmun­kásokhoz, hogy bojkottáiják a Dél­Vietnamba amerikai fegyvert és hadi­felszerelést szállító hajókat, tagadják meg az ilyen szállítmányok rakodá­sát." Johnson sajtóértekezlete Johnson elnök kedden sajtóértekez­letet tartott, s ezen ismételten fog­lalkozott a vietnami kérdéssel. Nyi­latkozata azonban nem tartalmazott új elemeket. Az elnök ismételten a VDK elleni légitámadások folytatása mellett érvelt, újra hangoztatta azt a sokszor hallott amerikai álláspon­tot, hogy az Egyesült Államok Viet­namban „csupán az agresszióval száll szembe", és kijelentette, hogy Ameri­ka továbbra is az erőt fogja alkal­mazni Vietnamban. Bár Johnson beszélt arról, hogy kész a „feltétel nélküli tárgyalásokra bármely kormánnyal", kijelentette, hogy a VDK elleni bombázásokat mindaddig folytatják, amíg „folytató­dik az agresszió". Igyekezett bizonyí­tani, hogy az amerikai légitámadások „csupán katonai célpontok ellen Irá­nyulnak". Johnson azt mondotta, hogy a kor­mány vietnami politikáját „csaknem általános egyetértéssel" fogadták az Egyesült Államok szövetségesei, bár elismerte, hogy mind az országon be lül, mind azon kívül bírálják e poli­tikát. Az elnök nem volt hajlandó kommentárt fűzni McNamara hadügy­miniszter hétfői kijelentéseihez, nuk nlélh|á|n|y MOSZKVA Kijevi pályaudvaráról út­nak indult a barátság vonat, melynek 340 utasa részt vesz Csehszlovákia felszabadulása 20. évfordulójának ün népségéin (CTK J BARRY GOLDWATER Párizsból négy napos magánlátogatásra Madridba uta zott. A Köztársasági Párt vereségei szenvedett elnökjelöltjét Franco dik tátor fogadja. (CTK) OLDRICH KOUKALNAK, a kelet csehországi kerület kerületi szakszer­vezeti tanácsa elnökének vezetésével leáris fegyverek alkalmazásáról Dél­kelet-Ázsiában, csupán annyit mon­dott, hogy a hadügyminiszter nyilat­kozata megfelelő volt. Tito és Nasszer elítéli a vietnami agressziót Tito jugoszláv elnök és Nasszer, az EAK elnöke Kairóban elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszió­ját és felhívást tett közzé a vietnami probléma békés megoldására. Nasszer elnök fogadást adott az EAK-ban tar­tózkodó Tito elnök tiszteletére. A két államférfi beszédében élesen bírálta az Egyesült Államokat és kijelentet­te, érthetetlen, hogyan folytathatja a Vietnam elleni agressziót, amikor világszerte az ENSZ alapokmányának 20. évfordulóját ünneplik. Ugyanígy elítélték az imperialisták veszélyes közép-keleti akcióit és az arab országok elkülönítésére kifejtett törekvésüket. A két elnök nézete sze­rint módosítani kellene az ENSZ alapokmányát figyelembe véve a vi­lágban végbement változásokat. Mind­ketten állást foglaltak Kína ENSZ­tagsága mellett. Amerikai közéleti személyiségek tiltakozása a vietnami háború ellen New York (CTK) — Csaknem 4500 amerikai közéleti személyiség — tu­dósok, írók, szakszervezeti képvise­lők — határozatot írt alá, melyben liltakoznak az indokínai háború ellen. A határozatot átadták a Fehér Ház­nak. Az aláírók elítélik az értelmetlen gyilkolást és hangsúlyozzák, hogy minden népnek joga van az életre, a szabadságra és a boldogságra. Ha­tározott intézkedéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa és a világkonf­liktus kitörésének elkerülésére. Fel­hívták az ország lakosságát, tagadják meg a katonai szolgálatot, ne ve­gyenek részt a katonai felszerelés gyártásában és szállításában. A határozatot többek között Linus Pauling, Nobel-díjas, Philiph Ran­dolph, az ALF-CIO szakszervezeti szö­vetség elnöke és további neves sze­mélyiségek írták alá. Az amerikai szenátus külügyi bi­zottsága számos levelet kap az ame­rikai polgároktól a vietnami háború­val kapcsolatban. A levelek többsége támogatja Fulbright szenátor Javasla­tát, hogy ideiglenesen szüntessék be az amerikai bombázást és tegyék le­hetővé, hogy tárgyalást kezdjenek e veszélyes probléma megoldására. Fulbright szenátor például 400 le­velet kapott, melynek írói támogatják javaslatát és csak 30 olyan levelet, melyek ellenzik. A többi szenátor is túlnyomó részt olyan levelet kap, melyben a vietnami probléma békés megoldását követelik. csehszlovák szakszervezeti küldöttség érkezett Pekingbe, ahol részt vesz a május 1-i ünnepségeken. (C'l'KJ AZ NSZEP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK ÉS AZ NDK KORMÁNYÁNAK MEGHÍVÁSÁRA Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök vezetésével lengyel párt- és kormányküldöttség vesz részt Németország felszabadulá­sa 20. évfordulójának ünnepségein. CSOU EN-LAJT, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnökét, aki Burmában tartózkodik, fogadta Nei Win, a For­radalmi Tanács elnöke. (CTK) A dominikai puccs újabb fejleményei Santo Doiningo (CTK) — A leg­utóbbi hírek szerint a Wessin tábor­nok által vezetett katonai csapatok bevették a fővárost. A Juan Bosch volt elnököt támogató felkelők tár­gyalást kezdtek Wessin tábornokkal, aki ideiglenes kormány alakítását és választások kiírását javasolja. A fel­kelők álláspontja eddig nem Ismere­tes. Éjjel a légierők bombázták az el­nöki palotát, a felkelők vezetőinek székhelyét. Jelenleg a városban nyu­galom van. Wessin tábornok statáriumot és ki­járási tilalmat hirdetett. Molina Urena, akit a felkelők a Do­minikai Köztársaság ideiglenes elnö­kévé tettek meg, kedden este elhagy­ta az elnöki palotát és a kolumbiai nagykövetségen keresett menedéket — jelenti az Associated Press ame­rikai hírügynökség. Ugyanezen jelen­tés szerint a harcok során több szá­zan vesztették életüket. Sasztri a pakisztáni határkonfliktusról Delhi (ČTK) — Indiának e napok­ban kétségkívül nagyon aggasztó helyzetben kell helytállnia. A pakisz­tániak fegyveres támadásai nyílt ag­ressziónak minősíthetők. A támadók ugyanis mélyen behatoltak az indiai területre — jelentette be Sasztri mi­niszterelnök az Indiai 'Népi Parlament tegnapi ülésén. Ha a pakisztániak nem hagyják ab­ba támadásaikat, — mondotta többek között Sasztri — fegyverrel védjük meg hazánkat. Egyes India iránt ba­ráti magatartást tanúsító országokban úgy vélik, hogy előbb tűzsziinetet kel­lene elrendelni. Mi erre ls hajlandók vagyunk, hangsúlyozta, Sasztri miniszterelnök — de ugyanakkor fel kell készülnünk minden eshetőségre. A miniszterelnök kifejezte azt a re­ményét, hogy a pakisztáni kormány is egyetért a tűzszünettel, mint aho­gyan április 13-án javasolta is. Ezután sor kerülhetne a felmerült problémák megoldását célzó tárgyalásokra. A győzelem zászlaja a május 9-i moszkvai díszszemlén A győzelem zászlaját — azt a vörös lobogót, amelyet a fasizmus feletti diadal jelképeként 1945-ben kitűztek a berlini Reichstagra — a május 9-1 moszkvai díszszemlén meghajtják Le­nin mauzóleuma előtt. A kedden Moszkvában rendezett saj­tókonferencián, amelyet a Reichstag elfoglalói és a szövetségesek elbai találkozójának részvevői tartottak, felszólalt az a két háborús veterán, aki kitűzte a vörös zászlót a Reichs­tagra. Mihail Jegorov, aki ma a szmo­lenszkl konzervgyár diszpécsere és Meliton Kantarija, a tbiliszi kommu­nista brigádvezető kőműves, elmon­dották: csaknem 20 év után először újra felöltik a díszegyenruhát, a Szov­jetunió Hősének aranycsillagával, és kezükben a szovjet hadsereg legérté kesebb ereklyéjével, a győzelmi zász­lóval, a Nagy Honvédő Háború vete­ránjainak élén elvonulnak az ünnepi emelvény előtt. Németország egyesítéséről csak a két német állam tárgyalhat WALTER ULBRICHT BESZÉDE Berlin (CTK) — Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke beszé det mondott a NSZEP Központi Bi­zottságának ülésén a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzeti küldeté­séről és az értelmiség tevékenységé­ről. Ulbricht hangsúlyozta, hogy a bé­ke és leszerelés biztosításának nem zeti érdeke tetteket követel minden némettől. A német kérdésben a né­meteknek kell kezdeményezően fel­lépni. A leszerelés kérdéseiről tár­gyalhat a négy nagyhatalom és a két német állam, de Németország egyesítésérül csak a két német állam tárgyalhat. Ulbricht kiemelte, hogy az NDK minden olyan lépést támogat, inely a béke biztosításához vezet, és kompro­misszumokat is elfogad. Olyan lépé­seket azonban nem támogat, melyek háborús provokációkat eredményez­nének az imperialisták részéről. A felszabadulás 20. évfordulójának napján az NDK lakossága büszke le­het arra, hogy megteremtették a Né­metország egyesítéséért folytatott küzdelem feltételeit. Walter Ulbricht kijelentette, hogy a német népet csellel vitték a há­borúba. Ezzel kapcsolatban megemlí­tette, hogy Nyugat-Németország la­kosságát most újból háborús kalan­dokra készítik elő. Ulbricht szerint a NSZEP tudatá­ban van annak, milyen nagy felelős­ség hárul az NDK-ra és a nyugatné­met demokratikus erőkre a béke biz­tosításával kapcsolatban és ezért azt javasolja, hogy a Nemzeti Front párt­jai a képviselőház ülésén felhívást fogadjanak el, melyet a német nép­hez, valamint a világ valamennyi or­szágához és kormányához intézné­nek. Ulbricht foglalkozott az utóbbi Idő­ben sokat vitatott német kezdemé­nyezéssel is. Rámutatott arra, hogy ennek a kezdeményezésnek magában kellene foglalnia: hogy mindkét ál­lam lemond az atomfegyverekről, to­vábbá az atomfegyvermentes öveze­tek kialakítását, a jelenlegi határ el­ismerését, a NATO és a Varsói Szer­ződés tagállamai között megnemtá­madási szerződés megkötését, a má­sodik világháború maradványainak kiküszöbölését, és az európai orszá­gok együttműködésének kibővítését. Ulbricht a továbbiakban az NDK fejlődésével, gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozott. Feszültség az arab országok és Tunisz között Az EAK után Szíria is visszahívta tuniszi nagykövetét Kairó (CTK) — Burgiba javaslata után, hogy az arab országok ismerjék el Izraelt, és azok után, hogy ked­den tüntetések voltak az EAK, Irak és Szíria tuniszi nagykövetsége előtt, kiéleződött a helyzet az arab orszá­gok és Tunisz között. Kairóban teg­nap nagy tüntetés volt, melynek résztvevői behatoltak a tuniszi nagy­követség épületébe és egyes hírek sze­rint felgyújtották az épületet. Az EAK nemzetgyűlése egyöntetüleg el­vetette Burgiba javaslatát. Elítélte, hogy a tunéziai elnök a közvetítő szerepét akarja Játszani az arab or­szágoknak az imperializmus ellen folytatott harcában. Az EAK tuniszi nagykövetének visszahívása után Szí­ria is tanácskozásra hívta tuniszi nagykövetét. Tuniszi hivatalos körök bejelentették, hogy visszahívják Tu­nisz iraki és szíriai nagykövetét. Az Al Ahbar azt írja, hogy Bur­giba javaslata ahhoz az Imperialista összeesküvéshez tartozik, mellyel rá akarják kényszeríteni az arab orszá­gokra a megbékülést Izraellel. Az LAK fővárosában azt követelik, zár­ják ki Tunéziát az Arab Ligából. Az arab országok miniszterelnökei tegnap Kairóban tárgyalást kezdtek, melyen közös álláspontot akarnak el­foglalni Burgiba javaslatához. Burgiba a múlt héten diákokkal folytatott beszélgetésében azt javasol­ta, hogy az arab országok ismerjék el Izraelt. Izrael viszonzásul lemon­dana területe egy részéről. Izraeli hi­vatalos körök is elítélték Burgiba ter­vét. Burgiba elnök tegnap vidéki szék­helyére utazott, állítólag néhány na­pig „pihenni akar". Megfigyelők gyors távozását azzal hozzák kapcso­latba, hogy az arab országok élesen elítélték Burgiba javaslatát a palesz­tinai kérdés megoldására. De Gaulle Franciaország nemzetközi politikai szerepéről De Gaulle kedden este beszédet mondott a rádióban és televízlóban. De Gaulle csaknem kizárólag Fran­ciaország nemzetközi politikai szere­péről beszélt, s beszédének éle fél­reérthetetlenül az Egyesült Államok ellen Irányult. — Franciaország — mondotta — anélkül, hogy megtagadná amerikai barátságát, európai akar maradni. Arra törekszik, hogy a kontinensen helyreálljon a politikai egyensúly. Ezért kibékült Németországgal, reális szolidaritást ajánlott fel a Közös Piac országainak De Gaulle kijelentette: Franciaor­szág elitéli az Ázsiában napról napra erősebben dúló háborút, helyesli a dél-amerikai államok nemzeti önálló­sági törekvéseit, támogatja a nem­rég felszabadult afrikai országokat, s ezért ismerte el a Kínai Népköz­társaságot. Beszéde végén élesen bírálta azo­kat a francia politikai köröket, ame­lyek Franciaországnak az atlanti rendszerbe és az integráns Európá­ba való beilleszkedéset az ország függetlensége fülé helyezik. z emberiseg örök vágya a NYIKOLAJ TYIHONOV NYILATKOZATA bék „... Az emberiség történetében ta­lán még soha nem kötött annyi embert a „béke" szó, mint napjainkban, ami­kor a Béke-világtanács júliusi helsinki kongresszusára készülünk ..." Ezek­kel a szavakkal kezdte nyilatkozatát Nyikolaj Tyihonov író, a szovjet béke­védők bizottságának elnöke. Lehet, hogy az eljövendő korok tör­ténészei az elmúlt húsz esztendőt a béke időszakának nevezik. Azonban mi tudjuk, hogy az elmúlt 20 esztendő alatt sem volt Igazi béke a Földön. Hogyan lehet nyugodt az emberi­ség, amikor tegnapelőtt Koreában, teg­nap a Közel-Keleten és ma Vietnam­ban és Kongóban ontják az emberi vért, és lángolnak a pusztító tüzek. Hogyan lehetünk nyugodtak, amikor a Földön egyre gyűjtik minden korok legborzalmasabb, legpusztítóbb fegy­vereit? Hogyan hallgathat lelkiisme­retünk akkor, amikor az imperialista hatalmak idegen kontinenseken úgy­nevezett „kis" agresszív háborúkat i idéznek elő. A közelmúltban azt kérdezték tő lem, minek ennyi szónoklat és gyű­í lés. Talán a hangok hatására — mini I egykor Jerikó falai — leomlanak a ! különféle földrészeken létesített há i borús támaszpontok acélbeton páncél­i falai? Én erre azt válaszolom, hogy a közvéleményt nem lehet lebecsülni! Ezzel kapcsolatban egy világos pél­dát mondok. Nemrégen ünnepeltük a stockholmi felhívás 15. évfordulóját. A felhívásban kijelentettük, hogy há­borús bűnösnek tekintjük azt a kor­mányt, amely a világ bármely országa ellen először alkalmazza a maghasa­dásos fegyvereket. Vollak kétkedők, akik le akarták becsülni az emberek százmillióinak aláírását. Ma azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy még a legdühöngőbb militaristák sem koc­káztatnák meg az atomháborút, mert indokoltan tartanak a stockholmi fel­hívást aláírók jogos haragjától. Ha visszatekintünk a békevédő moz­galom múltjára, láthatunk fogyatékos­ságokat Is. Ezek között kell megemlí­teni a túlságosan deklaratív jellegű kongresszusokat és nemzetközi talál­kozókat, valamint azt, hogy a politi­kai ellentétek sokszor megbontották a békéért harcolók egységét. Reméljük, hogy ezek a hibák a hel­sinki béke világkongresszuson nem ismétlődnek. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy az elméleti viták feles­legesek, hanem hogy ma tettekre van szükség sokkal inkább, mint máskor. A szovjet békevédők az egész szov­jet nép nevében hajlandók eszmecse­rét folytatni a különféle irányzatú cso­portok képviselőivel, tekintet nélkül arra, hogy milyen vallási vagy társa­dalompolitikai világnézetük. Mozgal­munk legjellegzetesebb vonása az op­timizmus. Már a kongresszus előkészí­tése is sikeres volt. A Béke-világtanács küldöttsége meglátogatta az afrikai földrész államait, és a helsinki talál­kozó célkitűzéseit és követelményeit mindenhol megértéssel fogadták. A békevédő mozgalom tagjai tisztá­ban vannak azzal, hogy mind a mai, mind a jövő generáció vágya a teljes leszerelés. Éppen ezért következete­sen figyelemmel kísérik, ml történik ezen a téren, és bár ennek a célkitű­zésnek a megvalósulásától még nagy távolság választ el bennünket, bizonyos reménységgel tekintünk az ENSZ felé, amely ebben az esztendőben fennállá­sának 20. évfordulóját ünnepli. Az atomfegyverekkel végzett kísérletek részleges betiltása a békeszerető erők győzelme volt. Arra kell törekednünk, hogy a moszkvai szerződést a l'öld alatt végzett kísérletekre is kiteijesz­szük. Reméljük, hogy Helsinkiben kitűz­zük a konkrét célokat, amelvsk hoz­zájárulnak ahhoz, hogy mielőbb sne^­valósulhasson az emberiség ősrégi vá­gya: a béke, a boldogság, a szabadság és a haladási 1965. április 28. * (Jj SZÖ ä

Next

/
Thumbnails
Contents