Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-03 / 92. szám, szombat

// KODFELHO APHRODITÉ SZIGETE KÖRÜL Papandreu görög külügyminiszter így más körülmények között ugyanaz vagy félévvel ezelőtt a ciprusi kérdés a sors várna Ciprusra, mint a kiérő­rendezésével kapcsolatban a követke- szakolt enozlsz esetén, vagyis ment­ző kijelentést tette: „A megoldásra: Vetetlenül az Imperialista csoporto­a Biztonsági Tanács az ENSZ-közve- sulások uszályäh a sodródna. tito és az Eguesult Nemzetek Szerve• . „ , „ .„,,„. zete hivatott 1 1. A görög kormányfő Az enoz.sz es a takszim esetében ezzel elismerte; a kérdés olyan hord- eSV lenne vesztes: a c lP rusl n éP' erejű, hogy a két érdekelt nemzeten mely békében kíván elni, függetlensé­kívül világfórumnak kell keresnie a get akar, s meg tud egyezni egy­kibontakozás útját, a béke megterem- mással, csak hagyják békén, tésének módját a szl­... HOMÁLYOS JÖVÖ? Azt mondottuk, a görög többségű sziget­ország népe öröktől fogva rokonszenvezett az enozisz, a „görög anyaroszághoz" csat­lakozás gondolatával, most viszont azt állít­juk, hogy ennek árát csakis a ciprusiak ad­nák meg, tehát ráfi­zetnének az egyesü­lésre. Nincs itt ellent­mondás? ciós tervét, ugyanakkor a Görögor- Nincs. Tudniillik enozlsz és eno­szággal való egyesülés gondolatát Z; S 2 között különbség van. Ogy, aho­sem támogatta. A hivatalos okmány- gyan a z egyesülést a ciprusi szélső ban furcsán hatott az ENSZ további getországban. Galo Plaza ENSZ­közvetítő a napokban hozta nyilvánosságra 36 oldalas jelentését a ciprusi kérdés meg­oldásának módjairól, s ez a jelentés kissé felkavarta a vizeket Athénben, Ankarában, sőt más, közvetve ér­dekelt országokban is. A jelentés ugyanis félreérthetetlenül el­ítélte a nagyhatalmak beavatkozását, elve­tette Ankara föderá­közvetítésének kirekesztése azzal a jobboldaliak és az athéni szélsősége­megokolással, hogy pillanatnyilag a s8k k éP zeíik e 1' va,öban a,sásná C iP" béke fennáll, a további megoldást a ru s általános érdekeit, csak rosszra szigeteken lakó két nemzetiségi cso- vezetne, különösen a mai helyzetben, portnak kell megtalálnia. Galo Plaza Ciprust ugyanis nem válthatja meg ezzel befejezettnek tartja küldetését, semmilyen kierőszakolt enozisz vagy takszim, hanem csakis a ciprusi nép ENOZISZ telies függetlensége, önrendelkezése Ez a kurtán összefoglalt jelentés szuverenitása. Ennek azonban sok bizonyos mértékben kiábrándítóan ha- akadálya van. Elsősorban a görög és tott a ciprusi események hátterében török kormánykörök, a gyászos vég­álló két érdekelt ország: Görögor- zet ű Karamanlisz- és Menderes-klikk szág és Törökország fővárosában. támogatásával ciprusra ráerőszakolt Eleve tiltakoznak a dokumentum fl h egyezmény, mely egyes k.tetelei ellen, ugyanakkor kár- ™ y_ örvendve állapítják meg azt, ami a bénítóan nat az ország életere, Ke másik felet bosszantja. Athén például rékkötőfe a függetlenségnek. Ennek örül az Ankarában összetákolt föde- alapján Anglia, a volt gyarmattartó ralizálási terv elutasításának, Ankara hatalom, általa a NATO-államok, és viszont Görögország és Ciprus egye- a kérdésben érdekelt Görög- és Tö­sülésének helytelenítésében lát elég- rökország máig is beleszólhatnak a tételt. A hivatalos válaszokat részben szigetorszá g belügyeibe. Kívülről szít­nyilvánosságra hoztak, reszben most nemzetiségi ellentéteket, ami­fogalmazzák, mindenesetre várható, ' , 5 . x„ „, , ,, hogy bizonyos ciprusi körök is elé- ert c iP rus i « ör oS es tdrok do ,S ozok gedetlenek lesznek az ENSZ-főtitkár fizetnek vérükkel az esztelen ellen­megbízottiának előterjesztésével, el- séges villongásokban. A főbűnösök sősorban az enozisz-kérdés miatt. pedig diplomáciai álarcot öltve a Az enozisz görögül egyesülést je- háttérből mulatnak a véres ciprusi lent, ebben az esetben Ciprus csat- drámán, s elégedettek, mert ha egv lakozását Görögországhoz. E gondo- népet belsö baJo k gy öt örnek, ha ál­n UnL < g ^ landóan ott lebeg a Damoklesz kard­a ciprusi görögök, hisz hosszú fug- . , , . , , f,. . . getlenségi harcukban ez éltette őket. J akent a polgárháború veszélye, ak­A mérsékelt politikát folytató Maka- kor nIncs m eS az e8ység. tehát az riosz elnök is híve az egyesülésnek. a n éP könnyen leigázható. A kérdés lényege azonban a miként. Az adott körülményekből, erőviszo­nyokból kell kiindulnunk, mert csak így látjuk világosan, mit nyerne az egyesüléssel a csatlakozó fél. EGYSÉG, FÜGGETLENSÉG, ÖNRENDELKEZÉS Egy dologban rosszul számítottak Görögország — a baloldali erőknek az imperialisták. Cipruson létezik a legutóbbi években elkönyvelt si- népi egység, erős baloldal, mely átlát kerei, a tömegakciők ellenére ls az agresszív erők nemzetközi össze­az Imperialista hatalmak hű szekér- esküvésén, nem hagyja magát meg­L° 1Ó ,%« aM agrf!SSZ Í* N A™ e8.y ik fés z- téveszteni mindenféle álhazafias lel­ke e földrészen. Ha tehát C prust — .. a húsz százalékos török kissebbség S*\ ] S « m ]°S a t' a azt a P olit |­határozott akarata ellenére - Görög- ká t' amelyet Makanosz elnök a cip­országhoz csatolnák, ez azt jelentené, rus i, kérdés Igazságos rendezése ér­hogy Ciprus elvesztené szuverenitá- dekében folytat. Ezt rossz szemmel sát, a szigetország területére is kitér- nézik az athéni szélsőséges körök, jesztenék a görög államrendszert, s az enozisszal csapást szeretnének s így menthetetlenül a NATO bázis- mérni a ciprusi baloldalra államává válna. Azt nem is kell kü- Az enoz i, z mets6qes m n , árhat 6 lőnösebben hangoztatnunk, hogy az r, u„ . .... , , ,, , effajta enozisz nem oldaná meg a m' a e l° DD azonDan ra e8 kel1 t e" kérdés lényegét, a sziget lakosságá- remtfint a feltételeit. Ezek pedig: a nak nemzeti torzsalkodása fokozódna, szigetország demilitarizálása, a te­esetleg még véresebb polgárháborúvá rületén levő külföldi támaszpontok fajulhatna. kiürítése, a londoni és genfi eqyez­Kik a hívei az erőltetett enozisz- mények hatálytalanítása, Ciprus tel­nak? Csakis azok a szélsőséges nacio- függetlenségének, szuverenitásá­nalista, soviniszta athéni és ciprusi nak és Q né p önrendelkezésének biz­körök, melyek ellenzik Makariosz ,„..<,„..- ,.,„ „,.,„ , , megfontolt semlegességi politikáját, Csak független és semleges s elhamarkodott, kierőszakolt politi- orsz á* n éP e dönthe t szabadon arról, kai egyesüléssel képesek lennének akar-e csatlakozni valamelyik állam­újabb válságot kirobbantani. Az 0 há- hoz vagy sem. luk mögött áll London és Washtng- Bár a lassú kibontakozás (elei már ton, mely a NATO-n keresztül érdé- mutatkoznak Clprus )ôv ô, é t „ Ietöe n keh a támaszpontrendszer erősítésé- ngm tá pi áIhatunk vérmes remény e. ...TAKSZIM... ket. A NATO-hatalmak mindenféle akadályokat fognak gördíteni a bé­A barikád tülsó oldalán hasonlő ké s fejlődés útjába. Sajnos, Wilson önző nacionalista, s a ciprusi nép munkáspárti kormánya a konzervatí­igazi érdekeit mellőző politikai meg- vok tömbpolltikáját folytatja, így oldást tartogat az ankarai kormány, aligha egyeznék bele, hogy a Glbral­Törökország a görögök enoziszával tár, Málta, Aden, Ciprus és Slnga­szemben a takszimot hirdeti, azaz por e támaszpontrendszerből kiessék Ciprus felosztását egy görög és egy egy fontos ]áncsze m _ Ciprus M a. török államra. Ez a ciprusi török állam a sziget északi részén, az or­kariosz elnök kijelentette: „Elkerül­szág területének mintegy 40 száza- hetetlen kudarc éri azokat, akik a lékán jönne létre, természetesen An- legérdekeltebb ország, Ciprus nélkül kara patronálásával. Törökország terveznék a ciprusi kérdés megoldá­mindjárt bevonná a ciprusi török ál- sát." lamot a maga katonai szövetségébe, Lőrincz László A magyar vezetők fogadták a külföldi vendégeket Budapest (CTKj — Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná csanak elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta Csehszlovákia a Szovjetunió, Románia, Bulgária és Jugoszlávia párt- és kormányküldött ségeit. A szívélyes, baráti beszélgetésen je len volt: Biszku Béla, Nemes Dezső, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi zottságának tagjai, Czinege Lajos ve zérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának pót tagja és más magyar párt- és állami vezetők. B. Lomský nemzetvédelmi miniszter kubai katonák körében Havanna (ČTK) — AB. Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi mi niszter vezette csehszlovák küldött­ség a Kubai Köztársaság Oriente tar­tományában látogatást tett egy légi támaszponton és a kubai forradalmi fegyveres erők egyik motorizált lö­vészhadosztályánál. Lomský miniszter dicsérettel nyilatkozott az egységek harci készenlétéről, majd díszjelvé­nyeket és emléktárgyakat adott át a legjobb parancsnokoknak, kiképzők­nek és katonáknak. A kongói forradalmárok konferenciája Kairó (ČTK) — Gbenye-nek, a kon­gói forradalmi kormány elnökének irá­nyításával Kairóban hétfőn, kezdődik a kongói forradalmárok kb. egyhe­tes konferenciája, amelyen nem a kongói politikai pártok képviselői, hanem az imperializmus ellen küz­dő kongói szabadságharcosok kiidöt­tel vesznek részt. A francia kommunisták támogatják a mozgalom nemzetközi egységének erősítésére irányuló lépéseket A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülésén határoza tot hoztak a moszkvai konzultatív találkozóval kapcsolatban. A hatá­rozat kiemeli, hogy a találkozó elér­te fő célját: a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom összefor­rottságának erősítését. A mozgalom­han felmerült nézeteltérések ártanak a béke, a nemzeti felszabadító harc és a kommunizmus ügvének. Az FKP az utóbbi időben számos konkrét lépést tett kapcsolatainak és a testvérpártokkal folytatott együtt­működésének erősítésére. Ebben a szellemben javasolta az európai kapi­talista országok kommunista pártjai értekezletének összehívását, hogy megvitassák közös feladataikat. Az FKP támogatja a moszkvai ta­lálkozó részvevőinek azt a követelé­sét, hogv szüntessék be az egves pár­tok közti ellenséges vitázást, és tart­sák tiszteletben az 1957. és 1960. évi moszkvai értekezleteken elfogadott alapelveket. Az FKP egv újabb nem­zetközi értekezlet összehívása mellett van, mert ez megfelel a mozgalom érdekeinek. A Központi Bizottságnak egy másik határozata a községtanácsi választá­sok eredményeit foglalja össze. Az amerikai légierő erdőtűzzel akarta kifüstölni a dél-vietnami partizánokat Egy meghiúsult kísérlet • Lázas tanácskozások a Fehér Házban • Johnson megerősítette, hogy az Egyesült Államok Dél-Vietnamban akar maradni, a hadműveletek kiterjesztését azonban nem tervezik • Az el nem kötelezett országok a békés tárgyalások mellett • Az angol munkáspárti kormány támogatja az amerikaiak dél-vietnami politikáját Saigon (ČTK) — Kudarccal végző­dött az amerikai légierőnek az a kí­sérlete, hogy Tay Ninh tartományban Bol Lol mellett dzsungel tüzet szítva lehetetlenné tegye a partizánokat. Váratlanul jött heves záporeső elol­totta a tüzet. így a dél-vietnami há­borúban legnagyobb és legfontosabb akcióként tervezett barbár irtó hadjá­rat dicstelen véget ért. Csütörtökön Saigon közelében lelőt­tek egy csapatszállító helikoptert. Péntekre virradó éjjel Da Nang kö­Puhatolózás magas szinten ľ HAROLD WILSON PÁRIZSBAN Párizs (ČTK) — Harold Wilson brit miniszterelnök, Michael Stewart külügyminiszter kíséretében tegnap délelőtt repülőgépen Párizsba érke­zett. 1963 januárja óta — amikor De Gaulle megakadályozta Nagy-Britan­nia csatlakozását az Európai Gazda­sági Közösséghez „legfelsőbb szinten" — ez az első brit—francia találkozó, melynek programját hivatalosan nem közölték. Tájékozott londoni körök szerint Wilson a Jelenleg legfonto­sabb nemzetközi problémákról s első­sorban a délkelet-ázsiai válságos hely­zetről szándékszik tárgyalni De Gaul­le-lal. Wilson nyilván csupán azt sze­retné kipuhatolni, milyen a francia kormány állásfoglalása ebben a kér­désben, de — a Times szerint — nem hajlandó lemondani „az USA hűsé­ges támogatásáról". Tegnap 11,00 órakor kezdődtek az Elisée palotában a brit és a francia államférfiak tanácskozásai. Wilson és De Gaulle megbeszélésein csupán a tolmácsok vettek részt. Stewart brit külügyminiszter ugyanakkor ma­gánbeszélgetést folytatott Couve de Murville francia külügyminiszterrel. Francia hivatalos körökben nem fűz­nek sok reményt ahhoz, hogy Wilson és De Gaulle két napig tartó tanács­kozásai az eddigieknél konkrétabb eredményekhez vezethetnének, mivel számos kulcsfontosságú nemzetközi kérdésben teljesen eltérő a két or­szág kormányának állásfoglalása. A brit államférfiak valószínűleg pénzügyi és gazdasági problémákat is megvitatnak. Wilson nyilván meg akarja győzni De Gaulle-t Nagy-Bri­tannia gazdasági szilárdságáról, ami különösen most lenne fontos, mert Európa-szerte elterjedt az a hír, hogy küszöbön áll a font sterling le­értékelése. Nagyon sok függ attól, milyen lég­körben folytatják a Jelenlegi párizsi tárgyalásokat, mivel mint már emlí­tettük, bizonyos idő óta nem a leg­barátságosabbak a két ország kap­csolatai. A párizsi Elisée palotában röviddel 13 óra után befejeződöt De Gaulle fran­cia államfő és Wilson brit miniszter elnök több mint kétórás tanácskozása. Couve de Murville és Stewart kül­ügyminiszter csaknem két óra hosz­szat tárgyalt a francia külügyminisz tériumban. A miniszterek ezután ugyancsak az Elisée palotába men­tek, ahol De Gaulle ebédet adott brit vendégei tiszteletére. zelében folytatódtak a harcok a kor­mánycsapatok és a hazafias erők kö­zöft. A harcokba mintegy kétezer sai­goni katona avatkozott be. A kor­mánycsapatok 19 halottat, 51 sebesül­tet (köztük két amerikait) vesztet­tek, 22 katona eltűnt. A vietnami néphadsereg főparancs­noksága bejelentette, hogy 1964. au­gusztus 5. és 1965. március 31. kö­zött 103 amerikai repülőgépet lőttek le a VDK területe fölött. Március 30­án és 31-én két nap alatt húsz re­pülőgépet vesztettek az amerikalak. A Fehér Házban csütörtök este az amerikaiak dél-vietnami hadviselésé­nek fő - stratégái tanácskoztak. Jelen volt Taylor saigoni nagykövet is, aki mindenképpen szeretné elérni a had­müveletek kiterjesztését. Johnson elnök sajtóértekezletén kijelentette, hagy a tanácskozásoktól nem várhatók nagy horderejű straté­giai döntések. Az elnök hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem szán­dékozik kivonulni Déi-Vietnamból, s feltétlenül teljesíti kötelezettségeit. Az újságírók köreiben úgy vélik, az elnök megnyugtató kijelentéseivel el akarta kerülni a kínos kérdéseket, s a tanácskozásokon továbbra ls rosszban sántikálnak. Az angol parlament ülésén Stewart külügyminiszter kijelentette: kormá­nya ellenzi, hogy az Egyesült Álla­mok kivonuljon Dél-Vietnamból. Belgrádban nyilvánosságra hozták 17 el nem kötelezett ország felhívá­sát, amelyben a vietnami kérdés bé­kés megoldását sürgetik. A felhívást, melyet Afganisztán, Algéria, Ceylon, Etiópia, Ghana, Guinea, India, Irak, Kenya, Nepál, Ciprus, Szíria, Tunézia, az EAK, Uganda, Jugoszlávia és Zam­bia írt aiá, átadták U Thant ENSZ­főtitkárnak. Az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség .(CGIL) VI. kongresszusá­nak küldöttei szintén elítélték az amerikaiak dél vietnami agresszióját. A Bundeswehrben A tábornok úr átadja a keleti fronton szer­zett tapasztalatait. o > >'w a o tJI SZÖ 10 * 1965. április 3.

Next

/
Thumbnails
Contents